157 közül választottak
Kihirdették, mely cukrászdák és gyártók készítették idén a legjobb szaloncukrokat.
Kihirdették, mely cukrászdák és gyártók készítették idén a legjobb szaloncukrokat.
Vajon a luxuscsomagolásról ismerjük fel a jó bort vagy a minőségi csokoládét?
Három termelő vehetett át elismerést a SVÉT 12.0 rendezvényen.
Idén újra megrendezték civil kezdeményezésként Az Év Szaloncukra versenyt.
A gyerekeknek a Mikulásról egy pocakos, idős, nagyszakállú, jóságos bácsi jut az eszükbe.
Idén először rendezték meg civil kezdeményezésként az Év Szaloncukra versenyt.
Karácsony közeledtével sokan vannak, akik maguk vállalkoznak a karácsonyfára szánt szaloncukrok elkészítésére. A többség a boltokban keresi ezt az édességet, kérdés, milyen legyen a kiválasztott portéka.
Szaloncukor tesztünkkel megpróbálunk képet adni a „kézműves” kínálatról.
Hungarikumnak hisszük, pedig francia eredetű: előkelő helyet foglal el karácsonyi nassolnivalóink közt a szaloncukor. A kínálatra sokáig a konzum volt a jellemző, ma viszont a domináns gyártók ilyen-olyan tömegtermékei mellett a hazai mesterek is ringbe szálltak. Visszatért a manufakturális és minőségi vonal – erről kérdeztük Damniczki Balázs székesfehérvári cukrászmestert.
Ritka sikert ért el a hazai kulinária 1931-ben: magyar díszebédet („déjeuner”) adtak a gasztronómia fővárosában, Párizsban. A „reklámlakomát” a magyar konyhaművészet egyik főpapjának, Gundel Károlynak a nevével fémjelezték. Ő azonban nem vett részt az akcióban. Sőt, utólag kikelt a „túltejtermékezett” és „dilettáns” menüsor ellen. Jó nagy kalamajka lett az ügyből. Még a francia meghívók is beszálltak a sajtóvitába.
Makacs dolgok a legendák. Hát még a hamisak. A gasztronómiai pletykák ócskapiacán szívósan tartja magát a hit, hogy a szaloncukor alapjául szolgáló fondant cukormáz készítésének titkát egy „nagy francia cukrász”, bizonyos Pierre André Manion vitte magával Franciaországból Berlinbe, s hozzánk német „tsemege-tsinálók” közvetítésével került a XIX. század elején.
Konyhai eszközökre vagy gépekre gondolunk legtöbbször, ha azt halljuk, hogy egy gasztronómiai, édesipari vállalkozás pályázati pénzt használt fel. De a támogatott körbe egy míves kőkerítés restaurálása ugyanúgy beleférhet, mint gyakornokok foglalkoztatása, amivel az általános szakemberhiány közepette is biztosítható a képzett munkaerő.
Az istenek, az aztékok, majd a spanyol hódítók kedvence, a csokoládé ma már világszerte elterjedt élelmiszer. Felhasználását, minőségét tekintve a gyerekek reggeli italától a húsvéti csokitojáson át a ritka és különleges kakaófajtákból készült, ünnepi csokoládékig széles a választék.
Eredetileg csak az egri Stühmer édességboltot szerette volna magáénak tudni Csóll Péter, a Magyar Konyha Termelői Díj egyik idei kitüntetettje. Csak miután megszerezte az üzletet, döbbent rá, hogy a név kötelez. Mintha hatalmas erőket szabadított volna el: az egykori patinás édességmárka most már régi rangját követeli.
A Magyar Konyha több mint száz termelőt mutatott be az elmúlt öt évben, s másodszor díjazta közülük a három legkiválóbbat. Ezúttal az egykori Forma–1-es pilóta, a Baumgartner család mangalicasonkáját, Szomor Dezső szürkemarha-szalámiját és Csóll Péter Stühmer szaloncukrát tüntettük ki a Larus étteremben – velük ismerkedhet meg e szám hasábjain.
Hétfőn este adták át a Hennessy-Dining Guide Év Étterme díjat és a Magyar Konyha Termelői díját a Larus konferencia-központban. Az év étterme a Zona lett, a termelői díjat Szomor Dezső, Baumgartner Zsolt és Csóll Péter vehette át.
Kihirdették, mely cukrászdák és gyártók készítették idén a legjobb szaloncukrokat.
Vajon a luxuscsomagolásról ismerjük fel a jó bort vagy a minőségi csokoládét?
A gyerekeknek a Mikulásról egy pocakos, idős, nagyszakállú, jóságos bácsi jut az eszükbe.
Idén először rendezték meg civil kezdeményezésként az Év Szaloncukra versenyt.
Karácsony közeledtével sokan vannak, akik maguk vállalkoznak a karácsonyfára szánt szaloncukrok elkészítésére. A többség a boltokban keresi ezt az édességet, kérdés, milyen legyen a kiválasztott portéka.
Szaloncukor tesztünkkel megpróbálunk képet adni a „kézműves” kínálatról.
Hungarikumnak hisszük, pedig francia eredetű: előkelő helyet foglal el karácsonyi nassolnivalóink közt a szaloncukor. A kínálatra sokáig a konzum volt a jellemző, ma viszont a domináns gyártók ilyen-olyan tömegtermékei mellett a hazai mesterek is ringbe szálltak. Visszatért a manufakturális és minőségi vonal – erről kérdeztük Damniczki Balázs székesfehérvári cukrászmestert.
Ritka sikert ért el a hazai kulinária 1931-ben: magyar díszebédet („déjeuner”) adtak a gasztronómia fővárosában, Párizsban. A „reklámlakomát” a magyar konyhaművészet egyik főpapjának, Gundel Károlynak a nevével fémjelezték. Ő azonban nem vett részt az akcióban. Sőt, utólag kikelt a „túltejtermékezett” és „dilettáns” menüsor ellen. Jó nagy kalamajka lett az ügyből. Még a francia meghívók is beszálltak a sajtóvitába.
Makacs dolgok a legendák. Hát még a hamisak. A gasztronómiai pletykák ócskapiacán szívósan tartja magát a hit, hogy a szaloncukor alapjául szolgáló fondant cukormáz készítésének titkát egy „nagy francia cukrász”, bizonyos Pierre André Manion vitte magával Franciaországból Berlinbe, s hozzánk német „tsemege-tsinálók” közvetítésével került a XIX. század elején.
Konyhai eszközökre vagy gépekre gondolunk legtöbbször, ha azt halljuk, hogy egy gasztronómiai, édesipari vállalkozás pályázati pénzt használt fel. De a támogatott körbe egy míves kőkerítés restaurálása ugyanúgy beleférhet, mint gyakornokok foglalkoztatása, amivel az általános szakemberhiány közepette is biztosítható a képzett munkaerő.
Az istenek, az aztékok, majd a spanyol hódítók kedvence, a csokoládé ma már világszerte elterjedt élelmiszer. Felhasználását, minőségét tekintve a gyerekek reggeli italától a húsvéti csokitojáson át a ritka és különleges kakaófajtákból készült, ünnepi csokoládékig széles a választék.
Eredetileg csak az egri Stühmer édességboltot szerette volna magáénak tudni Csóll Péter, a Magyar Konyha Termelői Díj egyik idei kitüntetettje. Csak miután megszerezte az üzletet, döbbent rá, hogy a név kötelez. Mintha hatalmas erőket szabadított volna el: az egykori patinás édességmárka most már régi rangját követeli.
Hétfőn este adták át a Hennessy-Dining Guide Év Étterme díjat és a Magyar Konyha Termelői díját a Larus konferencia-központban. Az év étterme a Zona lett, a termelői díjat Szomor Dezső, Baumgartner Zsolt és Csóll Péter vehette át.
A Magyar Konyha több mint száz termelőt mutatott be az elmúlt öt évben, s másodszor díjazta közülük a három legkiválóbbat. Ezúttal az egykori Forma–1-es pilóta, a Baumgartner család mangalicasonkáját, Szomor Dezső szürkemarha-szalámiját és Csóll Péter Stühmer szaloncukrát tüntettük ki a Larus étteremben – velük ismerkedhet meg e szám hasábjain.