Keresés "sztrapacska"

Mikszáth: idegen pancsok ejtik hálóba a magyart

„Állj meg Pegazus! Idekötlek a fűzfához. S magam betekintek a tepsik, lábasok és bögrék közé a konyhába.” Így kezdi A magyar konyha című írását 1889 decemberében Mikszáth Kálmán. S bár eszmefuttatását furcsa kézlegyintéssel „fecsegésnek” nevezi az alcímben, a következő hónapban (A Hét című folyóiratban) még kétszer megjelenteti a publicisztikát. Ami nem szokása. Mi lehet hát ez a korántsem „apró dolog”, amiért szót emel? Hamar kiderül.

Gomolyától a juhtúróig

Tavasszal zöldbe borulnak és kivirágoznak a legelők, a juhnyájak legnagyobb örömére, hiszen a téli száraz takarmányt felváltja a friss, zsenge csemege. Örömükben mi is osztozhatunk: a tavasszal készülő gomolya vagy túró összehasonlíthatatlanul finomabb és értékesebb, mint amit hónapokkal korábban vásárolhattunk.

Rendelne főzés helyett karácsonykor? Vannak tippjeink!

Sokak számára a karácsonyi ételsor elkészítése nem örömteli feladat vagy lelkesítő kihívás, hanem igazi stresszforrás, amiből több napos vásárlási procedúra, állandó konyhai felfordulás, a lakást elárasztó nem kívánt ételszag és folyamatosan halmozódó időhiány következik. A felkészülés háborgó tengerén tehát sokaknak igazi mentőöv lehet az olyan éttermek ajánlata, amelyek karácsonyi ételeket kínálnak elvitelre.

Az eltűnt Ella nyomában - A nagy krumpliteszt

A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha legújabb tesztjén egyik alapvető, de megfelelő minőségben mégsem egyszerűen beszerezhető alapanyagunkat, a burgonyát „vizsgáztatták” a zsűritagok.

Rétesboltok Budapesten

Bárcsak annyi rétesbolt lenne az utcákon mint amennyi gyros vagy hamburger kapható. Ahol viszont rétest árulnak ott a kínálat bőséges. Már nemcsak túrós, meggyes mákos, hanem áfonyás, sőt brokkolis rétest is hajtogatnak. Felkerestük Budapest néhány rétesboltját, és várjuk a további ötleteket.

Mit együnk a Gourmet Fesztiválon?

„Egyszer azért megkóstolnám a koit.” – mondta támaszkodva, állal a zavaros vízben úszó jó negyven centis díszhalra bökve a borozgató férfi. „Szerintem zsíros az.” – válaszolt barátja. „A mangalica is zsíros.” – jött a megállapítás, majd egy megfelelő zárás. „Együnk akkor valami epreset…”

Torna ízei

Gömör–Torna ízvilágát foglalta össze Koleszár Krisztián a Nagyanyánk szakácskönyve mijelőnapokra és ünnepekre című kiadványban. Kiderül belőle, hogy a népmesei elemként hangzó görhő, szirik meg grulya milyen egyszerű, hétköznapi étkeket takar.

Kárpátalja közös fazeka

Emberemlékezet óta – de mióta átkeltek a Vereckei-hágón, azóta bizonyosan – a magyarok számtalan néppel éltek együtt ezen a tájon. Találkoztak itt lakókkal, betelepülőkkel, átmenőkkel, vándorlókkal, mikor hogy fújta-sodorta a történelem szele errefelé az embereket.

Bodrogkeresztúr leghosszabb napja

1100 ember sürög-forog már hetek óta, a hétvégén ünnepel Bodrogkeresztúr: a Mindenszent Havi Mulatság alkalmával minden évben hallat magáról a kis Bodrog-parti falu. Az idén hetedszerre megrendezett szüreti mulatság alkalmából 7 jó okot mondunk, amiért érdemes Bodrogkeresztúrra látogatni – nem csak ezen a hétvégén!

Thuróczy Károlyné Százéves szakácskönyve

Az 1884-ben született Madarász Margit az első magyar teniszbajnoknő. Nemcsak a magyar bajnokságot nyerte meg, de a németet is, Hamburgban. Második férje Thuróczy Károly nyitrai alispán. Mivel gyerekük nem született, Margit energiái nagy részét a háztartásra, a vendégségekre, a főzésre fordította. Vacsoráira grófok, bárók, hercegek voltak hivatalosak, gróf Esterházy János például rendszeresen kóstolta a főztjét.

Pozsonyi lakoma

Pozsony se nagy, a belváros gyalogszerrel is bebarangolható, ám a város történelmi múltja olyan tömény, mint kevés közép-kelet- európai városé. Mindig is multikulti volt, 1910-ben nyolcvanezer lakosából 42 százalék volt német, 41 magyar és 15 szlovák. Pozsonyban (Bratislava) már több mint négyszázezren laknak, a szlovákok aránya meghaladja a 90 százalékot, s tizenötezer magyar is él ebben a régi-új, kisnagy városban. Most a város legjobb helyeit mutatjuk be.

A nyugalom tava

A Velencei-tó adottságában hasonlatos a "nagy testvérhez", de kevésbé zsúfolt, autóval Budapestről fél óra alatt elérhető. A helyi gasztronómia sem merül már ki a part menti büfék kínálatában.

Budai zöldvendéglők

A Magyar Konyha a budai zöldvendéglők nyomába eredt, és közel száz éttermet tesztelt. A békebeli hangulat még nyakon csíphető. Hatalmas lombú vadgesztenyék vagy hársak alatt piros kockás abrosszal letakart, kecskelábú asztalok, a rácsos kerítést vadszőlő futja be, a zöld dézsákban leanderek pompáznak.

Május a felvidéki legelőkön

Itt a május - a havasi legelőkön kisarjadt növények már kövérek, de még frissek, tavasziasan gyengék. Tejjel foglalkozó emberek tudják, hogy ilyenkor a legíz­letesebbek a friss tejből készült termékek, mint ahogy Szlovákiában is közismert, hogy a brindzából, régebbi nevén a liptói túróból is a májusi a legjobb.

Kárpátalja közös fazeka

Emberemlékezet óta – de mióta átkeltek a Vereckei-hágón, azóta bizonyosan – a magyarok számtalan néppel éltek együtt ezen a tájon. Találkoztak itt lakókkal, betelepülőkkel, átmenőkkel, vándorlókkal, mikor hogy fújta-sodorta a történelem szele errefelé az embereket.

Gomolyától a juhtúróig

Tavasszal zöldbe borulnak és kivirágoznak a legelők, a juhnyájak legnagyobb örömére, hiszen a téli száraz takarmányt felváltja a friss, zsenge csemege. Örömükben mi is osztozhatunk: a tavasszal készülő gomolya vagy túró összehasonlíthatatlanul finomabb és értékesebb, mint amit hónapokkal korábban vásárolhattunk.

Rendelne főzés helyett karácsonykor? Vannak tippjeink!

Sokak számára a karácsonyi ételsor elkészítése nem örömteli feladat vagy lelkesítő kihívás, hanem igazi stresszforrás, amiből több napos vásárlási procedúra, állandó konyhai felfordulás, a lakást elárasztó nem kívánt ételszag és folyamatosan halmozódó időhiány következik. A felkészülés háborgó tengerén tehát sokaknak igazi mentőöv lehet az olyan éttermek ajánlata, amelyek karácsonyi ételeket kínálnak elvitelre.

Az eltűnt Ella nyomában - A nagy krumpliteszt

A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha legújabb tesztjén egyik alapvető, de megfelelő minőségben mégsem egyszerűen beszerezhető alapanyagunkat, a burgonyát „vizsgáztatták” a zsűritagok.

Rétesboltok Budapesten

Bárcsak annyi rétesbolt lenne az utcákon mint amennyi gyros vagy hamburger kapható. Ahol viszont rétest árulnak ott a kínálat bőséges. Már nemcsak túrós, meggyes mákos, hanem áfonyás, sőt brokkolis rétest is hajtogatnak. Felkerestük Budapest néhány rétesboltját, és várjuk a további ötleteket.

Mit együnk a Gourmet Fesztiválon?

„Egyszer azért megkóstolnám a koit.” – mondta támaszkodva, állal a zavaros vízben úszó jó negyven centis díszhalra bökve a borozgató férfi. „Szerintem zsíros az.” – válaszolt barátja. „A mangalica is zsíros.” – jött a megállapítás, majd egy megfelelő zárás. „Együnk akkor valami epreset…”

Torna ízei

Gömör–Torna ízvilágát foglalta össze Koleszár Krisztián a Nagyanyánk szakácskönyve mijelőnapokra és ünnepekre című kiadványban. Kiderül belőle, hogy a népmesei elemként hangzó görhő, szirik meg grulya milyen egyszerű, hétköznapi étkeket takar.

Bodrogkeresztúr leghosszabb napja

1100 ember sürög-forog már hetek óta, a hétvégén ünnepel Bodrogkeresztúr: a Mindenszent Havi Mulatság alkalmával minden évben hallat magáról a kis Bodrog-parti falu. Az idén hetedszerre megrendezett szüreti mulatság alkalmából 7 jó okot mondunk, amiért érdemes Bodrogkeresztúrra látogatni – nem csak ezen a hétvégén!

Thuróczy Károlyné Százéves szakácskönyve

Az 1884-ben született Madarász Margit az első magyar teniszbajnoknő. Nemcsak a magyar bajnokságot nyerte meg, de a németet is, Hamburgban. Második férje Thuróczy Károly nyitrai alispán. Mivel gyerekük nem született, Margit energiái nagy részét a háztartásra, a vendégségekre, a főzésre fordította. Vacsoráira grófok, bárók, hercegek voltak hivatalosak, gróf Esterházy János például rendszeresen kóstolta a főztjét.

Pozsonyi lakoma

Pozsony se nagy, a belváros gyalogszerrel is bebarangolható, ám a város történelmi múltja olyan tömény, mint kevés közép-kelet- európai városé. Mindig is multikulti volt, 1910-ben nyolcvanezer lakosából 42 százalék volt német, 41 magyar és 15 szlovák. Pozsonyban (Bratislava) már több mint négyszázezren laknak, a szlovákok aránya meghaladja a 90 százalékot, s tizenötezer magyar is él ebben a régi-új, kisnagy városban. Most a város legjobb helyeit mutatjuk be.

A nyugalom tava

A Velencei-tó adottságában hasonlatos a "nagy testvérhez", de kevésbé zsúfolt, autóval Budapestről fél óra alatt elérhető. A helyi gasztronómia sem merül már ki a part menti büfék kínálatában.

Budai zöldvendéglők

A Magyar Konyha a budai zöldvendéglők nyomába eredt, és közel száz éttermet tesztelt. A békebeli hangulat még nyakon csíphető. Hatalmas lombú vadgesztenyék vagy hársak alatt piros kockás abrosszal letakart, kecskelábú asztalok, a rácsos kerítést vadszőlő futja be, a zöld dézsákban leanderek pompáznak.

Május a felvidéki legelőkön

Itt a május - a havasi legelőkön kisarjadt növények már kövérek, de még frissek, tavasziasan gyengék. Tejjel foglalkozó emberek tudják, hogy ilyenkor a legíz­letesebbek a friss tejből készült termékek, mint ahogy Szlovákiában is közismert, hogy a brindzából, régebbi nevén a liptói túróból is a májusi a legjobb.

Mikszáth: idegen pancsok ejtik hálóba a magyart

„Állj meg Pegazus! Idekötlek a fűzfához. S magam betekintek a tepsik, lábasok és bögrék közé a konyhába.” Így kezdi A magyar konyha című írását 1889 decemberében Mikszáth Kálmán. S bár eszmefuttatását furcsa kézlegyintéssel „fecsegésnek” nevezi az alcímben, a következő hónapban (A Hét című folyóiratban) még kétszer megjelenteti a publicisztikát. Ami nem szokása. Mi lehet hát ez a korántsem „apró dolog”, amiért szót emel? Hamar kiderül.

Olvasson bele legújabb magazin számunkba!

Előfizetek a magazinra Megnézem