Keresés "tömegtermelés"

Magyar hús olasz szemmel

„A kiskereskedelem húsvétra olcsó kötözött sonkát szeretne, de jó minőségű, egészséges sonkát ennyi pénzért nem lehet előállítani. Ezért mi mást kínálunk” – mondja Giacomo Pedranzini, a kaposvári Kométa ügyvezető igazgatója. Szerinte a legfontosabb az íz, az egészség és a fenntarthatóság. Külföldiek a magyar élelmiszeriparban.

Mindennapi kenyerünk

Valószínűleg nincs olyan ember hazánkban, aki ne evett volna már valamelyik péksüteményükből. Mi a Zalaco titka? Erről kérdeztük Berta Lászlót, a Zalaco Sütőipari Zrt. tulajdonos-vezérigazgatóját, és közben az is kiderül, hogy mi a különbség a német és mediterrán típusú péksütemények között.

Nemesi romantika, polgári valóság

Az elbűvölő Dőry-kastélyból borászatot építő Béres István az IT-szektorból érkezett a pincébe, ahol igyekszik minőségbiztosítással foglalkozni: vagyis kóstolni. A szekszárdi Szent Gaál Kastély és Borház tulajdonosaként a borkészítést Posevitz Ilonára bízza, az árazást pedig édesapja egy mondatára alapozza. Egy ember, aki tudja, hogyan akar meghalni.

Indiánok ízletes toboza

Nagyon lassan érkezik a tavasz és sajnos még hónapokat kell várnunk az ízletes magyar gyümölcsökre. Szerencse, hogy ma már jó minőségű, érett trópusi gyümölcsök is kaphatók itthon. Ilyen az ananász, amely többnyire konzerv vagy gyümölcslé formájában kerül a boltok polcaira.

Újra menő a világ legősibb piája

A mézsör (vagy mézbor) évezredek óta létezik: szinte minden ősi civilizációban rájöttek, hogyan erjeszthető a méz – már jóval a bor és a sör megjelenése előtt. Egy ilyen örökséggel azt gondolhatnánk, hogy az italt övezi némi tisztelet, pedig az az igazság, hogy a mai embereknek valójában fogalmuk sincs arról, hová is tegyék az italt.

A csirkepaprikás az, amit exportálni kéne. Giuseppe Scaricamazza

Álolasz szépelgés, katasztrofális pizzák, ehetetlen olajok és emészthetetlen hústömegek ellenére Giuseppe Scaricamazza mégis jól érzi magát választott hazájában. A budapesti Buono egyfajta titkos klub, ahol a tagok sorba kilincselnek az áruért, legyen az kezeletlen narancs, frissen préselt olívaolaj, vagy manufakturális tészta. És persze receptért! Mert Giuseppe vevőivel bármikor szívesen főz fejben, akár egy frissen főzött kávé mellett.

Fóliák földi paradicsoma

Egy átlagember alig néhány fajtájával találkozik élete során, aki azonban paradicsommal foglalkozik, ahogyan cikkünk két szereplője, Király Zoltán és Kósa István, nem győz betelni a kínálat sokféleségével.

Jásdi István az elődök nyomában

A csopaki borász nyerte el idén a Borászok Borásza díjat. 50 magyar borász őt választotta idén az év borászának. A csopaki Királyi pince megújítója, a Csopaki Kódex egyik kidolgozója méltán vált a borásztársadalom egyik legismertebb alakjává.

Nyuszka, mégis tyúk. Parlagi fajták Apajpusztán

Hét fajtája kapirgál az udvarokon, van belőlük kopasz- és fedettnyakú, fehér, sárga, fekete és fogolyszínű, sőt még palóc is akad. Szomor Dezsőék apajpusztai birtokán van belőlük hét fajta. Magyar tyúkok és kakasok, élnek-halnak gazdájukért, ha a róka el nem kapja őket.

A legjobb lisztek

A Magyar Konyha ezúttal kilenc, kereskedelmi forgalomban kapható lisztet tesztelt, hogy megnézzük: azonos körülmények között vajon melyikből lehet a legjobb kenyeret sütni. Az eredmény nem a papírformát hozta.

Kadarka

Hová tűnt a kadarka? Ahová az egykori óbudai és tabáni kisvendéglők, a kockás asztalterítők. Kevés magyar szőlőfajta van, azok közül is kiemelkedik ez a kék, a legfinomabbat a szekszárdi borvidéken és az Alföldön termő szőlőfajta.

Az ember, aki mindig a legjobb felé tart

A legtöbb utazó romantikus hangulatba kerül Tokaj-Hegyalján, ha meglátja a szőlőtőkék rendjét. Az itt élő szőlészek és borászok ugyanezt érzik, amikor végigjárják birtokukat. Mert itt ősi hagyománya van a borkészítésnek, és a minőségen kívül csak egyvalami számít: hogy az ember minden körülmények között ember maradjon.

Újra menő a világ legősibb piája

A mézsör (vagy mézbor) évezredek óta létezik: szinte minden ősi civilizációban rájöttek, hogyan erjeszthető a méz – már jóval a bor és a sör megjelenése előtt. Egy ilyen örökséggel azt gondolhatnánk, hogy az italt övezi némi tisztelet, pedig az az igazság, hogy a mai embereknek valójában fogalmuk sincs arról, hová is tegyék az italt.

Magyar hús olasz szemmel

„A kiskereskedelem húsvétra olcsó kötözött sonkát szeretne, de jó minőségű, egészséges sonkát ennyi pénzért nem lehet előállítani. Ezért mi mást kínálunk” – mondja Giacomo Pedranzini, a kaposvári Kométa ügyvezető igazgatója. Szerinte a legfontosabb az íz, az egészség és a fenntarthatóság. Külföldiek a magyar élelmiszeriparban.

Mindennapi kenyerünk

Valószínűleg nincs olyan ember hazánkban, aki ne evett volna már valamelyik péksüteményükből. Mi a Zalaco titka? Erről kérdeztük Berta Lászlót, a Zalaco Sütőipari Zrt. tulajdonos-vezérigazgatóját, és közben az is kiderül, hogy mi a különbség a német és mediterrán típusú péksütemények között.

Indiánok ízletes toboza

Nagyon lassan érkezik a tavasz és sajnos még hónapokat kell várnunk az ízletes magyar gyümölcsökre. Szerencse, hogy ma már jó minőségű, érett trópusi gyümölcsök is kaphatók itthon. Ilyen az ananász, amely többnyire konzerv vagy gyümölcslé formájában kerül a boltok polcaira.

Fóliák földi paradicsoma

Egy átlagember alig néhány fajtájával találkozik élete során, aki azonban paradicsommal foglalkozik, ahogyan cikkünk két szereplője, Király Zoltán és Kósa István, nem győz betelni a kínálat sokféleségével.

Nyuszka, mégis tyúk. Parlagi fajták Apajpusztán

Hét fajtája kapirgál az udvarokon, van belőlük kopasz- és fedettnyakú, fehér, sárga, fekete és fogolyszínű, sőt még palóc is akad. Szomor Dezsőék apajpusztai birtokán van belőlük hét fajta. Magyar tyúkok és kakasok, élnek-halnak gazdájukért, ha a róka el nem kapja őket.

A legjobb lisztek

A Magyar Konyha ezúttal kilenc, kereskedelmi forgalomban kapható lisztet tesztelt, hogy megnézzük: azonos körülmények között vajon melyikből lehet a legjobb kenyeret sütni. Az eredmény nem a papírformát hozta.

Kadarka

Hová tűnt a kadarka? Ahová az egykori óbudai és tabáni kisvendéglők, a kockás asztalterítők. Kevés magyar szőlőfajta van, azok közül is kiemelkedik ez a kék, a legfinomabbat a szekszárdi borvidéken és az Alföldön termő szőlőfajta.

Az ember, aki mindig a legjobb felé tart

A legtöbb utazó romantikus hangulatba kerül Tokaj-Hegyalján, ha meglátja a szőlőtőkék rendjét. Az itt élő szőlészek és borászok ugyanezt érzik, amikor végigjárják birtokukat. Mert itt ősi hagyománya van a borkészítésnek, és a minőségen kívül csak egyvalami számít: hogy az ember minden körülmények között ember maradjon.

Nemesi romantika, polgári valóság

Az elbűvölő Dőry-kastélyból borászatot építő Béres István az IT-szektorból érkezett a pincébe, ahol igyekszik minőségbiztosítással foglalkozni: vagyis kóstolni. A szekszárdi Szent Gaál Kastély és Borház tulajdonosaként a borkészítést Posevitz Ilonára bízza, az árazást pedig édesapja egy mondatára alapozza. Egy ember, aki tudja, hogyan akar meghalni.

A csirkepaprikás az, amit exportálni kéne. Giuseppe Scaricamazza

Álolasz szépelgés, katasztrofális pizzák, ehetetlen olajok és emészthetetlen hústömegek ellenére Giuseppe Scaricamazza mégis jól érzi magát választott hazájában. A budapesti Buono egyfajta titkos klub, ahol a tagok sorba kilincselnek az áruért, legyen az kezeletlen narancs, frissen préselt olívaolaj, vagy manufakturális tészta. És persze receptért! Mert Giuseppe vevőivel bármikor szívesen főz fejben, akár egy frissen főzött kávé mellett.

Jásdi István az elődök nyomában

A csopaki borász nyerte el idén a Borászok Borásza díjat. 50 magyar borász őt választotta idén az év borászának. A csopaki Királyi pince megújítója, a Csopaki Kódex egyik kidolgozója méltán vált a borásztársadalom egyik legismertebb alakjává.

Olvasson bele legújabb magazin számunkba!

Előfizetek a magazinra Megnézem