Terítéken a bárányhús
Húsvéton innen, húsvéton túl: terítéken a bárányhús.
A Fajszi Paprika Manufaktúra negyedik generációs családi vállalkozás.
Sok az előítélet a feldolgozott élelmiszerekkel kapcsolatban, pedig nem feltétlenül ördögtől valók.
Olasz karácsony: hallott már a panfortéról, a pandolcéról vagy a panpepatóról?
Az erdő kincsei: az erdőjárás és a gyűjtögetés ma már nem csak a skandináv új konyha sajátossága.
Ha a tojás tápértékéről van szó, fontosabb kérdés a hogyan, mint a hol.
„A kiskereskedelem húsvétra olcsó kötözött sonkát szeretne, de jó minőségű, egészséges sonkát ennyi pénzért nem lehet előállítani. Ezért mi mást kínálunk” – mondja Giacomo Pedranzini, a kaposvári Kométa ügyvezető igazgatója. Szerinte a legfontosabb az íz, az egészség és a fenntarthatóság. Külföldiek a magyar élelmiszeriparban.
Valószínűleg nincs olyan ember hazánkban, aki ne evett volna már valamelyik péksüteményükből. Mi a Zalaco titka? Erről kérdeztük Berta Lászlót, a Zalaco Sütőipari Zrt. tulajdonos-vezérigazgatóját, és közben az is kiderül, hogy mi a különbség a német és mediterrán típusú péksütemények között.
Az elbűvölő Dőry-kastélyból borászatot építő Béres István az IT-szektorból érkezett a pincébe, ahol igyekszik minőségbiztosítással foglalkozni: vagyis kóstolni. A szekszárdi Szent Gaál Kastély és Borház tulajdonosaként a borkészítést Posevitz Ilonára bízza, az árazást pedig édesapja egy mondatára alapozza. Egy ember, aki tudja, hogyan akar meghalni.
Nagyon lassan érkezik a tavasz és sajnos még hónapokat kell várnunk az ízletes magyar gyümölcsökre. Szerencse, hogy ma már jó minőségű, érett trópusi gyümölcsök is kaphatók itthon. Ilyen az ananász, amely többnyire konzerv vagy gyümölcslé formájában kerül a boltok polcaira.
A mézsör (vagy mézbor) évezredek óta létezik: szinte minden ősi civilizációban rájöttek, hogyan erjeszthető a méz – már jóval a bor és a sör megjelenése előtt. Egy ilyen örökséggel azt gondolhatnánk, hogy az italt övezi némi tisztelet, pedig az az igazság, hogy a mai embereknek valójában fogalmuk sincs arról, hová is tegyék az italt.
Álolasz szépelgés, katasztrofális pizzák, ehetetlen olajok és emészthetetlen hústömegek ellenére Giuseppe Scaricamazza mégis jól érzi magát választott hazájában. A budapesti Buono egyfajta titkos klub, ahol a tagok sorba kilincselnek az áruért, legyen az kezeletlen narancs, frissen préselt olívaolaj, vagy manufakturális tészta. És persze receptért! Mert Giuseppe vevőivel bármikor szívesen főz fejben, akár egy frissen főzött kávé mellett.
Egy átlagember alig néhány fajtájával találkozik élete során, aki azonban paradicsommal foglalkozik, ahogyan cikkünk két szereplője, Király Zoltán és Kósa István, nem győz betelni a kínálat sokféleségével.
Minden fantázianév mögött egy családi történet húzódik meg a kadarkájáról híres Eszterbauer-pince címkéin. A borászcsaládot a szekszárdi paraszt-polgári kultúráról, a legösszetartóbb borvidék sikeréről és a bikavér feltámadásáról kérdeztük.
A csopaki borász nyerte el idén a Borászok Borásza díjat. 50 magyar borász őt választotta idén az év borászának. A csopaki Királyi pince megújítója, a Csopaki Kódex egyik kidolgozója méltán vált a borásztársadalom egyik legismertebb alakjává.
Villány elmúlt évtizedeiről, és egy kis présházról mesélt a két borász. Boroktól a kifinomult csúcstételekig sok címkén találkozhatunk a villányi család nevével.
Hét fajtája kapirgál az udvarokon, van belőlük kopasz- és fedettnyakú, fehér, sárga, fekete és fogolyszínű, sőt még palóc is akad. Szomor Dezsőék apajpusztai birtokán van belőlük hét fajta. Magyar tyúkok és kakasok, élnek-halnak gazdájukért, ha a róka el nem kapja őket.
Egyszervolt vincellérházak, titokban öregedő szőlőtőkék és patakok a hegy gyomrában: az aszúkirálynak nevezett Szepsy István a gyermekkori karácsonyi sétákat éli tovább a mai napig....
A Magyar Konyha ezúttal kilenc, kereskedelmi forgalomban kapható lisztet tesztelt, hogy megnézzük: azonos körülmények között vajon melyikből lehet a legjobb kenyeret sütni. Az eredmény nem a papírformát hozta.
Hová tűnt a kadarka? Ahová az egykori óbudai és tabáni kisvendéglők, a kockás asztalterítők. Kevés magyar szőlőfajta van, azok közül is kiemelkedik ez a kék, a legfinomabbat a szekszárdi borvidéken és az Alföldön termő szőlőfajta.
Budapesttől Szigetszentmiklós ma már nem távolság, a Szabó malomban tett látogatás mégis kész időutazás.
A legtöbb utazó romantikus hangulatba kerül Tokaj-Hegyalján, ha meglátja a szőlőtőkék rendjét. Az itt élő szőlészek és borászok ugyanezt érzik, amikor végigjárják birtokukat. Mert itt ősi hagyománya van a borkészítésnek, és a minőségen kívül csak egyvalami számít: hogy az ember minden körülmények között ember maradjon.
A mézsör (vagy mézbor) évezredek óta létezik: szinte minden ősi civilizációban rájöttek, hogyan erjeszthető a méz – már jóval a bor és a sör megjelenése előtt. Egy ilyen örökséggel azt gondolhatnánk, hogy az italt övezi némi tisztelet, pedig az az igazság, hogy a mai embereknek valójában fogalmuk sincs arról, hová is tegyék az italt.
A Fajszi Paprika Manufaktúra negyedik generációs családi vállalkozás.
Sok az előítélet a feldolgozott élelmiszerekkel kapcsolatban, pedig nem feltétlenül ördögtől valók.
Az erdő kincsei: az erdőjárás és a gyűjtögetés ma már nem csak a skandináv új konyha sajátossága.
Ha a tojás tápértékéről van szó, fontosabb kérdés a hogyan, mint a hol.
„A kiskereskedelem húsvétra olcsó kötözött sonkát szeretne, de jó minőségű, egészséges sonkát ennyi pénzért nem lehet előállítani. Ezért mi mást kínálunk” – mondja Giacomo Pedranzini, a kaposvári Kométa ügyvezető igazgatója. Szerinte a legfontosabb az íz, az egészség és a fenntarthatóság. Külföldiek a magyar élelmiszeriparban.
Valószínűleg nincs olyan ember hazánkban, aki ne evett volna már valamelyik péksüteményükből. Mi a Zalaco titka? Erről kérdeztük Berta Lászlót, a Zalaco Sütőipari Zrt. tulajdonos-vezérigazgatóját, és közben az is kiderül, hogy mi a különbség a német és mediterrán típusú péksütemények között.
Nagyon lassan érkezik a tavasz és sajnos még hónapokat kell várnunk az ízletes magyar gyümölcsökre. Szerencse, hogy ma már jó minőségű, érett trópusi gyümölcsök is kaphatók itthon. Ilyen az ananász, amely többnyire konzerv vagy gyümölcslé formájában kerül a boltok polcaira.
Egy átlagember alig néhány fajtájával találkozik élete során, aki azonban paradicsommal foglalkozik, ahogyan cikkünk két szereplője, Király Zoltán és Kósa István, nem győz betelni a kínálat sokféleségével.
Hét fajtája kapirgál az udvarokon, van belőlük kopasz- és fedettnyakú, fehér, sárga, fekete és fogolyszínű, sőt még palóc is akad. Szomor Dezsőék apajpusztai birtokán van belőlük hét fajta. Magyar tyúkok és kakasok, élnek-halnak gazdájukért, ha a róka el nem kapja őket.
A Magyar Konyha ezúttal kilenc, kereskedelmi forgalomban kapható lisztet tesztelt, hogy megnézzük: azonos körülmények között vajon melyikből lehet a legjobb kenyeret sütni. Az eredmény nem a papírformát hozta.
Hová tűnt a kadarka? Ahová az egykori óbudai és tabáni kisvendéglők, a kockás asztalterítők. Kevés magyar szőlőfajta van, azok közül is kiemelkedik ez a kék, a legfinomabbat a szekszárdi borvidéken és az Alföldön termő szőlőfajta.
Budapesttől Szigetszentmiklós ma már nem távolság, a Szabó malomban tett látogatás mégis kész időutazás.
A legtöbb utazó romantikus hangulatba kerül Tokaj-Hegyalján, ha meglátja a szőlőtőkék rendjét. Az itt élő szőlészek és borászok ugyanezt érzik, amikor végigjárják birtokukat. Mert itt ősi hagyománya van a borkészítésnek, és a minőségen kívül csak egyvalami számít: hogy az ember minden körülmények között ember maradjon.
Olasz karácsony: hallott már a panfortéról, a pandolcéról vagy a panpepatóról?
Az elbűvölő Dőry-kastélyból borászatot építő Béres István az IT-szektorból érkezett a pincébe, ahol igyekszik minőségbiztosítással foglalkozni: vagyis kóstolni. A szekszárdi Szent Gaál Kastély és Borház tulajdonosaként a borkészítést Posevitz Ilonára bízza, az árazást pedig édesapja egy mondatára alapozza. Egy ember, aki tudja, hogyan akar meghalni.
Álolasz szépelgés, katasztrofális pizzák, ehetetlen olajok és emészthetetlen hústömegek ellenére Giuseppe Scaricamazza mégis jól érzi magát választott hazájában. A budapesti Buono egyfajta titkos klub, ahol a tagok sorba kilincselnek az áruért, legyen az kezeletlen narancs, frissen préselt olívaolaj, vagy manufakturális tészta. És persze receptért! Mert Giuseppe vevőivel bármikor szívesen főz fejben, akár egy frissen főzött kávé mellett.
Minden fantázianév mögött egy családi történet húzódik meg a kadarkájáról híres Eszterbauer-pince címkéin. A borászcsaládot a szekszárdi paraszt-polgári kultúráról, a legösszetartóbb borvidék sikeréről és a bikavér feltámadásáról kérdeztük.
A csopaki borász nyerte el idén a Borászok Borásza díjat. 50 magyar borász őt választotta idén az év borászának. A csopaki Királyi pince megújítója, a Csopaki Kódex egyik kidolgozója méltán vált a borásztársadalom egyik legismertebb alakjává.