Embert barátjáról, szakácsot mártásáról
Mártások Dalnoki Bence receptjeivel
Mind könnyű és frissítő – mintha azért nőnének, hogy megkönnyítsék elviselni a forróságot.
A zöldborsó az egyik legnépszerűbb hüvelyes zöldség: frissen, zsengén a legjobb!
Mogyorósi Donátot, Jahni Lászlót és Haraszti Zsoltot kértük fel, hogy adjanak ötleteket a tökhöz.
Pesti Istvánnal a Platán átalakítása kapcsán beszélgettünk.
Az újratervezés után megnyílt Platán Bisztró, ősszel pedig érkezik a fine dining étterem is.
A főzelék magyar találmány. Habarással, rántással sűrített zöldségétel csak nálunk készül
Pálinka éjszakája néven új kezdeményezéssel jelentkezett a Pálinka Nemzeti Tanács. Az elmúlt évtizedben eme különleges nemzeti italunk végre visszanyerte méltó rangját, köszönhetően a szigorú törvényi szabályozásnak, a termelők szakmai elkötelezettségének és a fogyasztók kitüntető figyelmének. Pálinkát – mértékkel - fogyasztani ma már nem ciki, nem valami lenézett vagy gyanús dolog. Ideje volt tehát megtenni a következő lépést, hogy a pálinka már ne csak aperitif italként jelenjen meg a gasztron
A legtöbb embernek otthon több a polcon a szakácskönyve, mint ahány különböző összetételű, háromfogásos ebédet valaha is megalkotott. Pedig ezen lehetne változtatni, mert nem is olyan komplikált azokat az ételeket elkészíteni. Aki nagyon bátortalan, annak érdemes mások főzéséhez csatlakoznia, akinek pedig erre nincs módja vagy kedve, keressen fel egy főzőiskolát! Ez akár barátokkal, munkatársakkal vagy kettesben nemcsak szórakoztató program, hanem – főleg így a karácsonyi konyhai kihívásokat meg
A már november közepén is visszataszítóan túlzó karácsonyi fénnyel butító belvárosból jó érzés volt bemenekülni az étterembe, ami nyugodtságával, visszafogott berendezésével tökéletes ellenpontja a kinti nyüzsgésnek.
Méltóképpen ünnepel a 125 éves Gundel. A jubileumi év alkalmából egyetlen estére visszatér az étterem korábbi (1992-2006 között) legendás séfje, Kalla Kálmán, hogy közösen főzzön Litauszki Zsolttal. Az étterem programján legfeljebb 125 vendégnek van lehetősége részt venni.
A Portum nevében is utal arra, hogy halakkal, tengeri ételekkel várja a vendégeket, mostantól azonban azok is találnak kedvükre valót a Corvin sétány első számú fine bistrójában, akik másfajta ízekre vágynak.
Ritka sikert ért el a hazai kulinária 1931-ben: magyar díszebédet („déjeuner”) adtak a gasztronómia fővárosában, Párizsban. A „reklámlakomát” a magyar konyhaművészet egyik főpapjának, Gundel Károlynak a nevével fémjelezték. Ő azonban nem vett részt az akcióban. Sőt, utólag kikelt a „túltejtermékezett” és „dilettáns” menüsor ellen. Jó nagy kalamajka lett az ügyből. Még a francia meghívók is beszálltak a sajtóvitába.
Szlovákia legjobb szállodájának számít tágas spájával és hammámjával az ötcsillagos várkonyi Chateau Amade. A nagyrészt magyarok lakta Csallóköz szívében fekszik, 27 kilométerre Győrtől, másfél óra autóútra Budapesttől. Konyhája azzal főz, amit a vidék ad, saját zöldségesük, gyümölcsösük és vágóhídjuk van; étlapjuk szezonális és lokális, a legjobb helyi tradíciókat gondolja újra. Őszi fogásaikat három fő ikonikus alapanyag, a marhapofa, az aranypecsenye és a vadhús jellemzi.
A mártáskészítés a konyhaművészet egyik legizgalmasabb területe. A mártás az étel kísérője vagy kontrasztja, új ízt, illatot jelent, sőt a tányér dísze is...
Pozsony se nagy, a belváros gyalogszerrel is bebarangolható, ám a város történelmi múltja olyan tömény, mint kevés közép-kelet- európai városé. Mindig is multikulti volt, 1910-ben nyolcvanezer lakosából 42 százalék volt német, 41 magyar és 15 szlovák. Pozsonyban (Bratislava) már több mint négyszázezren laknak, a szlovákok aránya meghaladja a 90 százalékot, s tizenötezer magyar is él ebben a régi-új, kisnagy városban. Most a város legjobb helyeit mutatjuk be.
Az újratervezés után megnyílt Platán Bisztró, ősszel pedig érkezik a fine dining étterem is.
Pálinka éjszakája néven új kezdeményezéssel jelentkezett a Pálinka Nemzeti Tanács. Az elmúlt évtizedben eme különleges nemzeti italunk végre visszanyerte méltó rangját, köszönhetően a szigorú törvényi szabályozásnak, a termelők szakmai elkötelezettségének és a fogyasztók kitüntető figyelmének. Pálinkát – mértékkel - fogyasztani ma már nem ciki, nem valami lenézett vagy gyanús dolog. Ideje volt tehát megtenni a következő lépést, hogy a pálinka már ne csak aperitif italként jelenjen meg a gasztron
A legtöbb embernek otthon több a polcon a szakácskönyve, mint ahány különböző összetételű, háromfogásos ebédet valaha is megalkotott. Pedig ezen lehetne változtatni, mert nem is olyan komplikált azokat az ételeket elkészíteni. Aki nagyon bátortalan, annak érdemes mások főzéséhez csatlakoznia, akinek pedig erre nincs módja vagy kedve, keressen fel egy főzőiskolát! Ez akár barátokkal, munkatársakkal vagy kettesben nemcsak szórakoztató program, hanem – főleg így a karácsonyi konyhai kihívásokat meg
A már november közepén is visszataszítóan túlzó karácsonyi fénnyel butító belvárosból jó érzés volt bemenekülni az étterembe, ami nyugodtságával, visszafogott berendezésével tökéletes ellenpontja a kinti nyüzsgésnek.
Méltóképpen ünnepel a 125 éves Gundel. A jubileumi év alkalmából egyetlen estére visszatér az étterem korábbi (1992-2006 között) legendás séfje, Kalla Kálmán, hogy közösen főzzön Litauszki Zsolttal. Az étterem programján legfeljebb 125 vendégnek van lehetősége részt venni.
A Portum nevében is utal arra, hogy halakkal, tengeri ételekkel várja a vendégeket, mostantól azonban azok is találnak kedvükre valót a Corvin sétány első számú fine bistrójában, akik másfajta ízekre vágynak.
Ritka sikert ért el a hazai kulinária 1931-ben: magyar díszebédet („déjeuner”) adtak a gasztronómia fővárosában, Párizsban. A „reklámlakomát” a magyar konyhaművészet egyik főpapjának, Gundel Károlynak a nevével fémjelezték. Ő azonban nem vett részt az akcióban. Sőt, utólag kikelt a „túltejtermékezett” és „dilettáns” menüsor ellen. Jó nagy kalamajka lett az ügyből. Még a francia meghívók is beszálltak a sajtóvitába.
Szlovákia legjobb szállodájának számít tágas spájával és hammámjával az ötcsillagos várkonyi Chateau Amade. A nagyrészt magyarok lakta Csallóköz szívében fekszik, 27 kilométerre Győrtől, másfél óra autóútra Budapesttől. Konyhája azzal főz, amit a vidék ad, saját zöldségesük, gyümölcsösük és vágóhídjuk van; étlapjuk szezonális és lokális, a legjobb helyi tradíciókat gondolja újra. Őszi fogásaikat három fő ikonikus alapanyag, a marhapofa, az aranypecsenye és a vadhús jellemzi.
Pozsony se nagy, a belváros gyalogszerrel is bebarangolható, ám a város történelmi múltja olyan tömény, mint kevés közép-kelet- európai városé. Mindig is multikulti volt, 1910-ben nyolcvanezer lakosából 42 százalék volt német, 41 magyar és 15 szlovák. Pozsonyban (Bratislava) már több mint négyszázezren laknak, a szlovákok aránya meghaladja a 90 százalékot, s tizenötezer magyar is él ebben a régi-új, kisnagy városban. Most a város legjobb helyeit mutatjuk be.
Mind könnyű és frissítő – mintha azért nőnének, hogy megkönnyítsék elviselni a forróságot.
A zöldborsó az egyik legnépszerűbb hüvelyes zöldség: frissen, zsengén a legjobb!
Mogyorósi Donátot, Jahni Lászlót és Haraszti Zsoltot kértük fel, hogy adjanak ötleteket a tökhöz.
Pesti Istvánnal a Platán átalakítása kapcsán beszélgettünk.