Michelin-csillag a Balatonnál?
A Kistücsök étterem tulajdonosa szerint már nem lehet messze az első balatoni csillag.
A Kistücsök étterem tulajdonosa szerint már nem lehet messze az első balatoni csillag.
A SVÉT és a Toyota Sakura Kft. megalapította a Sakura-díjat.
Sztárséfek és gasztrobloggerek mutatják be tudományukat az esemény mindhárom napján!
Közel 50 étterem és borászat várja szeptember 21-24. között a látogatókat.
Három csillag nincs, a kétcsillagosok és az egycsillagosok ugyanazok.
Elismerésekben nem fukarkodtak az ítészek Balatonfüred esetében.
7 db egycsillagos, és 2 darab kétcsillagos étteremmel robog tovább a magyar gasztronómia!
A gasztroünnep szeptember 29. és október 2. között várja látogatóit.
A hétköznapi szakácsokat a szükség szüli, a szerda esték nem ismerik a költészetet.
Idén a gabonaféléké lesz a főszerep, de kóstolható az ország tortája is.
A Balatonról télen is jó olvasni, hiszen egész évben kínál számos látnivalót és vonzó helyet.
Kis időutazással idézzük fel a konyhai dizájn legfontosabb pillanatait.
2020-ban kapta meg a világzene Oscar-díjának számító WOMEX-életműdíjat.
A Viharsarok egy szegletében, Dél-Alföldön járunk.
Mogyorósi Gábor a modern magyar konyha egyik úttörője, aki a számára kedves ételekről mesélt.
Szulló Szabina, az ország egyik legjobb séfje mesél a gyerekkori ízekről.
A konyhában nem árt, ha néha könyvet is (elő)veszünk: a minőségi művek kiválasztása azonban egyre több fortélyt igényel. A megkapó borító és a szép fotó csalóka lehet, a tartalmi igényesség megítélése viszont nem könnyű első lapozásra. Mit érdemes kézbe venni?
A dió nem csak a karácsonyi bejgli, a pozsonyi kifli, az aranygaluska, a Gundel-palacsinta vagy az egyszerű diós tészta legfontosabb alapanyaga, sokkal több ennél: jelkép, a gazdagság, a termékenység, a hosszú élet szimbóluma.
Nem volt náluk olyan hétvége, hogy ne lett volna húsleves otthon.
Az ősz egyik régóta várt nyitása a régi Inniós csapat új étterme, a Salt volt, amit az Egyetem térnél a Hotel Rumban találunk: míg Sajben Csaba a Toprum kínálatáért felel, Tóth Szilárd és Boldizsár Máté a földszintet vették be. Van benne valami ismerős, valami nosztalgikus, mégis egy aprólékosan megtervezett, rettentő precíz konyhát alakítottak ki, ahol a feszengés és a szigorú, merev fine-dining a kanyarban sincs.
Öntörvényű személyiség, sokak szemében példakép, a szó nemes értelmében vett kézműves. Ráspi a magyar gasztronómia úttörőinek egyike - borász, szakács, étteremtulajonos. A Gault&Millau Magyarország 2012-ben őt illette az "Év gasztronómusa címmel". A Magyar Konyha tavaly látogatta meg a fertőrákosi boszorkánykonyhát.
Muraszombat, Kismálnás, Hosszúfalu. Már a nevek is elvarázsolt vidéket sejtetnek. A déli határnál, Budapest és Ljubljana között félúton, a Mura folyó környéke rengeteg izgalmat rejteget a kirándulóknak – és még többet az ínyenceknek.
A Rosenstein Vendéglő töretlenül Budapest egyik legnépszerűbb étterme. Mi a titok?
A mai krómacél, higiénikus, különböző háztartási eszközökkel felszerelt konyhákat látva el sem tudjuk képzelni, hogyan főztek régen. Nem dédanyáink idején, amikor például már sparhelt állt rendelkezésre, hanem a történelmi korokban.
„Ha komolyan főzök, az nálam egész napos program” – mondja Für Anikó. Az Örkény Színház tagjával gasztronómiai mentorairól, környezettudatosságról és nagyanyáink – belőlünk már hiányzó – tudásáról is beszélgettünk. Közben pedig az is kiderült, mit vitt legutóbb a kollégáinak kóstolóba.
Palágyi Esztert a nyughatatlan tudásszomj, a határozottság és az elhivatottság jellemzi.
A Csalogány26 séfje, a magyar gasztronómia egyik kiemelkedő alakja.
Veres István séffel az erdélyi magyar hagyományos ételekről beszélgettünk.
Elek Balázs, a Sparhelt Bisztró séfje mesél édesapja főztjéről.
Pesti István bitang jó vadasról, szájban olvadó rostélyosról, halomnyi aprósüteményről mesél.
A séf rengeteg tapasztalat után az egyik legrégebbi fővárosi étterem, a Gundel élére került.
Giuseppe Scaricamazza kalandos gyerekkorról és az olasz nagymamáról mesélt.
Olyan nincs, hogy ne legyen otthon édesség, mondja Tischler Petra, aki Vas, Tolna és Pest megye tengelyén mozogva mesélte el, mit jelentenek neki a családi ízek, a nagymama tortái, és hogyan lehet negyvenöt perc alatt ebédet főzni.
A Pajta bisztró séfje szerint a gyerekkori emlékek befolyásolták, hogy a szakács legyen.
Jahni László a családi receptekről, a kamrából kicsent zsíros brúgóról mesélt.
Bödönalja, juhtúrós és káposztás sztrapacska: visszaemlékezés a nagymama főztjére.
Somogyi Károly, a Baricska Csárda séfje mesélt a sparhelt mellett töltött gyerekkor emlékeiről.
Pohner Ádám a mama főztjéről, a húsleves és a hájas tészta evolúciójáról mesélt nekünk.
Bár Csapody Balázs, a szemesi Kistücsök tulajdonosa most nyilván megorrol rám, mert déli meg északi partról beszélek, holott a tó körül szerinte csak régiókban szabad gondolkodni. Mégis azt mondom, az ő szűkebb pátriáját, a boglári, szemesi régiót leszámítva a déli part békésen szunyókál, elaludt még az 1980-as években. A füredi–csopaki borvidék pedig dübörög.
Ízeket, illatokat nehéz felidézni, de a nagymamák, anyák főztje mégis meghatározó élmény.
Ha a cigány konyháról beszélnek, Budai Zsanett és Tonté Barbara annyira egy húron pendülnek, mintha ikrek volnának. Pedig személyiségük igencsak különböző. Egy szociológus és egy külügyi szakértő. A főzés szenvedélye hozta össze őket.
Gömör–Torna ízvilágát foglalta össze Koleszár Krisztián a Nagyanyánk szakácskönyve mijelőnapokra és ünnepekre című kiadványban. Kiderül belőle, hogy a népmesei elemként hangzó görhő, szirik meg grulya milyen egyszerű, hétköznapi étkeket takar.
Húszévesen lett az Operaház társulatának tagja, Éj királynőjeként az egész világot bejárta az elmúlt 25 évben. Az utóbbi időben inkább itthon énekel, hogy minél többet lehessen a családjával: férjével és kislányával.
Muraszombat, Kismálnás, Hosszúfalu. Már a nevek is elvarázsolt vidéket sejtetnek. A déli határnál, Budapest és Ljubljana között félúton, a Mura folyó környéke rengeteg izgalmat rejteget a kirándulóknak – és még többet az ínyenceknek.
Étteremfronton a déli parton nem sok történik – írtuk egy évvel ezelőtti kalauzunkban. Idén szerencsére felül kellett vizsgálnunk álláspontunkat, és a déli part örömteli fejlődése miatt nyugodt szívvel bontottuk ketté étteremtoplistánkat. Északon azért persze még könnyebb volt feltölteni a lajstromot…
Zajlik a szüret mindenfelé, de Budapest környékén is részt vehetünk boros eseményeken. Ilyen az "Élményszüret Etyeken a Gasztrosétányon" nevű rendezvény, ahol a borok és az ételek találkoznak.
Csomós András a debreceni IKON étteremben hamar megtanulta, hogyan kell közeledni a vendéghez.
A Balaton vonzáskörének két legjobb étterme változatlanul a szemesi Kistücsök és a veszprémi Chianti. Mögöttük azonban ott dübörögnek a többiek: az ínyenc polgári konyha és a falusi vendégasztal, a vidéki udvarház és a hagyományos családi kisvendéglő.
A Velencei-tó adottságában hasonlatos a "nagy testvérhez", de kevésbé zsúfolt, autóval Budapestről fél óra alatt elérhető. A helyi gasztronómia sem merül már ki a part menti büfék kínálatában.
Különös dolgok is megesnek olykor Gryllus Vilmos Balaton-felvidéki birtokán, a vén diófa alatt. Évről évre itt jön össze a nagycsalád, a családi összejövetelek főszakácsa Vilmos, fő kóstolómestere a bátyja, Dániel. Interjú a zenész testvérpárral.
Mindenki a nagymamától tanul főzni. Abból főzött, amit a föld és az isten adott-meséli Vidák Zoltán.
Novemberi számunkban Szekszárd gasztronómiájával foglalkozunk. Felkerekedtünk, hogy megtaláljuk a szekszárdi borvidék éttermeit és találtunk egy különleges "Helyi boltot", ahol a környék kézműves termelőinek árui mind megtalálhatók, és találtunk halászcsárdát, kávézót és mézeskalácsost is. Látogatás a vörösborok hazájában.
Egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a termelői piacok, ezen belül új műfajt képviselnek a kulturális ökopiacok. Szép példa a Vindornyalaki Vasárnap.
A Kistücsök étterem tulajdonosa szerint már nem lehet messze az első balatoni csillag.
A SVÉT és a Toyota Sakura Kft. megalapította a Sakura-díjat.
Sztárséfek és gasztrobloggerek mutatják be tudományukat az esemény mindhárom napján!
Közel 50 étterem és borászat várja szeptember 21-24. között a látogatókat.
Három csillag nincs, a kétcsillagosok és az egycsillagosok ugyanazok.
A gasztroünnep szeptember 29. és október 2. között várja látogatóit.
Idén a gabonaféléké lesz a főszerep, de kóstolható az ország tortája is.
A Balatonról télen is jó olvasni, hiszen egész évben kínál számos látnivalót és vonzó helyet.
Elismerésekben nem fukarkodtak az ítészek Balatonfüred esetében.
7 db egycsillagos, és 2 darab kétcsillagos étteremmel robog tovább a magyar gasztronómia!
A hétköznapi szakácsokat a szükség szüli, a szerda esték nem ismerik a költészetet.
A konyhában nem árt, ha néha könyvet is (elő)veszünk: a minőségi művek kiválasztása azonban egyre több fortélyt igényel. A megkapó borító és a szép fotó csalóka lehet, a tartalmi igényesség megítélése viszont nem könnyű első lapozásra. Mit érdemes kézbe venni?
A dió nem csak a karácsonyi bejgli, a pozsonyi kifli, az aranygaluska, a Gundel-palacsinta vagy az egyszerű diós tészta legfontosabb alapanyaga, sokkal több ennél: jelkép, a gazdagság, a termékenység, a hosszú élet szimbóluma.
Az ősz egyik régóta várt nyitása a régi Inniós csapat új étterme, a Salt volt, amit az Egyetem térnél a Hotel Rumban találunk: míg Sajben Csaba a Toprum kínálatáért felel, Tóth Szilárd és Boldizsár Máté a földszintet vették be. Van benne valami ismerős, valami nosztalgikus, mégis egy aprólékosan megtervezett, rettentő precíz konyhát alakítottak ki, ahol a feszengés és a szigorú, merev fine-dining a kanyarban sincs.
Öntörvényű személyiség, sokak szemében példakép, a szó nemes értelmében vett kézműves. Ráspi a magyar gasztronómia úttörőinek egyike - borász, szakács, étteremtulajonos. A Gault&Millau Magyarország 2012-ben őt illette az "Év gasztronómusa címmel". A Magyar Konyha tavaly látogatta meg a fertőrákosi boszorkánykonyhát.
A mai krómacél, higiénikus, különböző háztartási eszközökkel felszerelt konyhákat látva el sem tudjuk képzelni, hogyan főztek régen. Nem dédanyáink idején, amikor például már sparhelt állt rendelkezésre, hanem a történelmi korokban.
Ha a cigány konyháról beszélnek, Budai Zsanett és Tonté Barbara annyira egy húron pendülnek, mintha ikrek volnának. Pedig személyiségük igencsak különböző. Egy szociológus és egy külügyi szakértő. A főzés szenvedélye hozta össze őket.
Gömör–Torna ízvilágát foglalta össze Koleszár Krisztián a Nagyanyánk szakácskönyve mijelőnapokra és ünnepekre című kiadványban. Kiderül belőle, hogy a népmesei elemként hangzó görhő, szirik meg grulya milyen egyszerű, hétköznapi étkeket takar.
Étteremfronton a déli parton nem sok történik – írtuk egy évvel ezelőtti kalauzunkban. Idén szerencsére felül kellett vizsgálnunk álláspontunkat, és a déli part örömteli fejlődése miatt nyugodt szívvel bontottuk ketté étteremtoplistánkat. Északon azért persze még könnyebb volt feltölteni a lajstromot…
Zajlik a szüret mindenfelé, de Budapest környékén is részt vehetünk boros eseményeken. Ilyen az "Élményszüret Etyeken a Gasztrosétányon" nevű rendezvény, ahol a borok és az ételek találkoznak.
A Balaton vonzáskörének két legjobb étterme változatlanul a szemesi Kistücsök és a veszprémi Chianti. Mögöttük azonban ott dübörögnek a többiek: az ínyenc polgári konyha és a falusi vendégasztal, a vidéki udvarház és a hagyományos családi kisvendéglő.
A Velencei-tó adottságában hasonlatos a "nagy testvérhez", de kevésbé zsúfolt, autóval Budapestről fél óra alatt elérhető. A helyi gasztronómia sem merül már ki a part menti büfék kínálatában.
Novemberi számunkban Szekszárd gasztronómiájával foglalkozunk. Felkerekedtünk, hogy megtaláljuk a szekszárdi borvidék éttermeit és találtunk egy különleges "Helyi boltot", ahol a környék kézműves termelőinek árui mind megtalálhatók, és találtunk halászcsárdát, kávézót és mézeskalácsost is. Látogatás a vörösborok hazájában.
Egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a termelői piacok, ezen belül új műfajt képviselnek a kulturális ökopiacok. Szép példa a Vindornyalaki Vasárnap.
Kis időutazással idézzük fel a konyhai dizájn legfontosabb pillanatait.
2020-ban kapta meg a világzene Oscar-díjának számító WOMEX-életműdíjat.
A Viharsarok egy szegletében, Dél-Alföldön járunk.
Mogyorósi Gábor a modern magyar konyha egyik úttörője, aki a számára kedves ételekről mesélt.
Szulló Szabina, az ország egyik legjobb séfje mesél a gyerekkori ízekről.
Nem volt náluk olyan hétvége, hogy ne lett volna húsleves otthon.
A Rosenstein Vendéglő töretlenül Budapest egyik legnépszerűbb étterme. Mi a titok?
„Ha komolyan főzök, az nálam egész napos program” – mondja Für Anikó. Az Örkény Színház tagjával gasztronómiai mentorairól, környezettudatosságról és nagyanyáink – belőlünk már hiányzó – tudásáról is beszélgettünk. Közben pedig az is kiderült, mit vitt legutóbb a kollégáinak kóstolóba.
Palágyi Esztert a nyughatatlan tudásszomj, a határozottság és az elhivatottság jellemzi.
A Csalogány26 séfje, a magyar gasztronómia egyik kiemelkedő alakja.
Veres István séffel az erdélyi magyar hagyományos ételekről beszélgettünk.
Elek Balázs, a Sparhelt Bisztró séfje mesél édesapja főztjéről.
Pesti István bitang jó vadasról, szájban olvadó rostélyosról, halomnyi aprósüteményről mesél.
A séf rengeteg tapasztalat után az egyik legrégebbi fővárosi étterem, a Gundel élére került.
Giuseppe Scaricamazza kalandos gyerekkorról és az olasz nagymamáról mesélt.
Olyan nincs, hogy ne legyen otthon édesség, mondja Tischler Petra, aki Vas, Tolna és Pest megye tengelyén mozogva mesélte el, mit jelentenek neki a családi ízek, a nagymama tortái, és hogyan lehet negyvenöt perc alatt ebédet főzni.
A Pajta bisztró séfje szerint a gyerekkori emlékek befolyásolták, hogy a szakács legyen.
Jahni László a családi receptekről, a kamrából kicsent zsíros brúgóról mesélt.
Bödönalja, juhtúrós és káposztás sztrapacska: visszaemlékezés a nagymama főztjére.
Somogyi Károly, a Baricska Csárda séfje mesélt a sparhelt mellett töltött gyerekkor emlékeiről.
Pohner Ádám a mama főztjéről, a húsleves és a hájas tészta evolúciójáról mesélt nekünk.
Bár Csapody Balázs, a szemesi Kistücsök tulajdonosa most nyilván megorrol rám, mert déli meg északi partról beszélek, holott a tó körül szerinte csak régiókban szabad gondolkodni. Mégis azt mondom, az ő szűkebb pátriáját, a boglári, szemesi régiót leszámítva a déli part békésen szunyókál, elaludt még az 1980-as években. A füredi–csopaki borvidék pedig dübörög.
Ízeket, illatokat nehéz felidézni, de a nagymamák, anyák főztje mégis meghatározó élmény.
Húszévesen lett az Operaház társulatának tagja, Éj királynőjeként az egész világot bejárta az elmúlt 25 évben. Az utóbbi időben inkább itthon énekel, hogy minél többet lehessen a családjával: férjével és kislányával.
Csomós András a debreceni IKON étteremben hamar megtanulta, hogyan kell közeledni a vendéghez.
Különös dolgok is megesnek olykor Gryllus Vilmos Balaton-felvidéki birtokán, a vén diófa alatt. Évről évre itt jön össze a nagycsalád, a családi összejövetelek főszakácsa Vilmos, fő kóstolómestere a bátyja, Dániel. Interjú a zenész testvérpárral.