Bemutatkozott a Heimann Barbarossa
A szekszárdi pincészetnél megszületett a Barbár házasítás áramvonalasított kistesója.
A szekszárdi pincészetnél megszületett a Barbár házasítás áramvonalasított kistesója.
Természetes intelligencia – megosztó fogásokkal hívja fel magára a figyelmet az Onyx új vacsoramenüje.
2023-ban Heimann Zoltán, szekszárdi borász lett a „Borászok Borásza”
Kilenc kategóriában 181 palack érkezett 89 pincészettől, 19 történelmi magyar borvidékről.
A budaörsi telekárak a lehetőségét is elvágják annak, hogy újraéledjen a borászat.
Terroir-kalauzunk Etyek-Buda és a Velencei-hegység változatos palái felé veszi az irányt.
A német Weinwirtschaft borszakmai magazin bemutatta a tesztjén legjobban szerepelt magyar borokat.
A jó kadarka savai és a finom aromatikája átsegít bennünket egy-egy érzékenyebb étel-bor társításon.
Sok idő és energia a kadarkával komolyan foglalkozni, de megéri.
Már csak 273 hektárnyi maradt, pedig nemzetközi szinten is egyre nagyobb az érdeklődés.
Ma adták át a Vince-díjat a hazai boros szakma legkiválóbb szereplőinek.
A borkedvelők 33 alkategóriában választhatják ki kedvenc magyar boraikat.
Megnyílt N28 Wine and Kitchen: ígéretük szerint finom ételeket és kuriózum bortételeket kínálnak majd.
Egy ideig úgy tűnt, a rozé mindent maga alá gyűr és két vállra fektet. Megtorpanni látszik a rozébumm.
Sokféle nyári sör létezik - idén igyuk a magyar főzdék legjobbjait!
Először másfele kacsintgattam, jobban érdekelt a számítástechnika, de aztán megtalált a szőlő és a bor.
A Decanter májusi száma a magyar borokkal ismerteti meg a világ borfogyasztóit.
A század végére mindenütt a mediterrán klímára kell készülni.
2020-ban egy rajnai rizling és egy feketeleányka bizonyult legfinomabbnak.
Sok szőlőfajta a fajtagyűjteményekben várja az újrafelfedezést.
A Brill Pálinkaház érlelt kadarka törkölypálinkája nyerte 2020-ban az Ország Legjobb pálinkája címet.
Három aranyérmet és két ezüstöt nyert a Thummerer Pincészet.
Tizennégy történelmi régió mutatkozik be az október 10-i Kárpát-medencei borünnepen.
Szenvedéllyel kutatja egy híres festő régi szőlőfajtákat ábrázoló akvarelljeit Ambrus Lajos.
Pataky Péter, Sajben Csaba és Ádám Csaba hallevesei: a tiszalöki, a cserepes, és a frissítő.
Egy jó pohár bort négy fal között is lehet élvezni, főleg most, hogy a kiszállításoknak hála a kiválasztott palackok egészen az ajtóig jönnek. Szakértői segítség híján a gazdag online kínálat okozhat némi fejtörést, de Tóth Adrienn nemzetközi borakadémikus tanácsaival jó eséllyel a megfelelő palackokra esik majd a választás.
A badacsonyi Borbély Családi Pincészet.
Legyünk bátrak, és ne féljünk letérni egy talán nem is járható útról.
Egyikük bankot vezetett, a másik majdnem futballista lett, és volt, aki a bulik miatt kis híján félbehagyta borászati tanulmányait. Végül mind visszakanyarodtak a szőlőhöz. A szülők letették az alapokat, de a fiatalokra vár a feladat, hogy világmárkává tegyék a bikavért és az egri csillagot.
Hideg, esős hétvégén is lehet jó programokat találni, akár az egész családdal, több napra is.
A már november közepén is visszataszítóan túlzó karácsonyi fénnyel butító belvárosból jó érzés volt bemenekülni az étterembe, ami nyugodtságával, visszafogott berendezésével tökéletes ellenpontja a kinti nyüzsgésnek.
Az elbűvölő Dőry-kastélyból borászatot építő Béres István az IT-szektorból érkezett a pincébe, ahol igyekszik minőségbiztosítással foglalkozni: vagyis kóstolni. A szekszárdi Szent Gaál Kastély és Borház tulajdonosaként a borkészítést Posevitz Ilonára bízza, az árazást pedig édesapja egy mondatára alapozza. Egy ember, aki tudja, hogyan akar meghalni.
Ki mondana nemet egy közös szüretelésre Laborfalvi Róza és Jókai Mór társaságában a Svábhegyen? Még ha Róza a hétköznapokban Saly Noémiként, Jókai pedig Tóth Józsefként mutatkozik is be. Közeleg a svábhegyi szüret, a Kadarka Kör nem pihen. Vinkó József cikkével idézzük meg a legendás összejövetelek hangulatát.
A borász a Dukay-Sagmeister Borászat szerémségi furmintját egy régi magtár műteremmé és ínyencek házává átalakított épületében kóstoltatja. Mindeközben festőművész felesége, Laura nem csak ecsettel alkot: csukakaviárt kínál és páratlanul finom tiszai pontyot süt. Magyarkanizsai otthonukban beszélgettünk velük.
Bemutatták a 2018-as évjáratú REDy-ket, amelyek Villány könnyed, mosolygós arcát villantják fel a borkedvelő közönségnek.
Úgy tűnik, rendre fordulóponthoz érkeznek a hazai borászatok: a Gere, Vida, Bolyki, Villa Tolnay által megkezdett sort most a mátrai Nagygombos Borászat folytatta. A rózsaszín továbbra is kiemelt szerepet játszik az életükben, a rozéspecialista újragondolt portfólióval és újravázolt arculattal vág neki a tavasznak.
A borrajongók számára jól csengő név Barta Károlyé, a család mádi pincéje az élvonalba tartozik. Barta Anna úgy lépett az édesapja útjára, hogy közben a magáét járja. A Nagygombos Borászat az észak meghatározó rozékészítőjévé válhat. Vadromantika, játékos savak és egy fiatal női borász egy férfias szakmában.
Az év bortermelője díjat a partiumi, ménesi borvidék meghatározó borásza, Balla Géza nyerte el. Az aradi borászt a Ceaușescu-rendszer örökségéről, a borkultúra „újraindításáról” és a megszenvedett ízekről kérdeztük.
A sváb szorgalom találkozása a magyaros leleménnyel – ez lehet Koch Csaba titka, aki huszonöt éve talpalatnyi földről indult, és mára otthona, a hajós–bajai borvidék mellett Villányban és Szekszárdon is megvetette a lábát.
Az ősz és a tél ételei nem csak a konyhai hozzávalók változását hozzák magukkal – a hidegebb időben tápanyagban gazdagabb, fűszeresebb, karakteresebb fogásokat is kívánunk. A magyaros hagyományokat a nemzetközi trendekkel ügyesen ötvöző Deák St. Kitchen szezonális étlapja ebbe az irányba mozdult el.
Ha a viszonylag még hűvös szobából kinézek a június eleji párás, tikkasztó meleg utcára, leginkább az jut csak az eszembe: vizet. Feltéve persze, ha még lesz víz… de bizakodjunk. A Duna közelsége ad némi biztonságot és még arra is gondolhatunk, bor is jut esetleg a poharainkba.
28 balatoni pincészet borát kóstolhatjuk mostantól a balatoni vendéglátóhelyeken, közös címke alatt. A régiós borok ötletéhez idén Villány is csatlakozott.
Sebestyén Csilla és Csaba a borvidék jeles másodgenerációs képviselői.
Kíváncsiak lennénk, hogyan ejtik ki a külföldi diplomaták a Csókaszőlő vagy a Kunsági Cserszegi Fűszeres szavakat. Mert itt az idő, hogy megismerjék a Kárpát-medence őshonos szőlőfajtáit és az abból készült borokat.
Klasszikus magyaros párosítással: olaszrizlinggel és kékfrankossal éri el sikereit Karner Gábor, akinek birtokvöröse 2016-ban bekerült a Nemzeti Borkiválóság Program legjobb nyolc tétele közé. A világ kinyílt előtte: mesébe illő történet a zsebkendőnyi mátrai ültetvényről a Michelin-csillagos éttermekig.
Szeptemberben még éppen csak ízlelgettük az élményt, hogy feltámadt Eger csillaga, de máris a testesebb adventi időszaknál tartunk, a borvidéknél maradva pedig a bikavér kerül előtérbe. Ebből a szempontból is különleges a St. Andreában az idei karácsony; legjelentősebb boruk, a Merengő, tizedik évjárathoz érkezett. A jeles alkalomra a fiatalabb generáció is készült, méghozzá egy páratlan Ajándékkal, aminek a születésénél Szepsy István, Áts Károly, Balassa István és Szilágyi László segédkezett.
A modern magyar konyha egyik vezéralakja.
95 aranyérmes és a 7 nagy aranyérmes bor született a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) 2017-es Országos Borversenyén, amelyet idén Egerben rendeztek. Idén is rekord számú nevezés érkezett: 195 pincészet 628 tételét bírálta a hazai és nemzetközi szakemberekből álló zsűri. A HNT célja az „elit borszalon” létrehozása: a díjnyertes tételekből készül az a borválogatás, amellyel itthon és külföldön a magyar borokat népszerűsíti a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a Magyar Turisztikai Ügynökség.
Minden fantázianév mögött egy családi történet húzódik meg a kadarkájáról híres Eszterbauer-pince címkéin. A borászcsaládot a szekszárdi paraszt-polgári kultúráról, a legösszetartóbb borvidék sikeréről és a bikavér feltámadásáról kérdeztük.
Alig fogyaszt alkoholt, mégis az egyik legelismertebb egri borász, aki szerint az a bor, amelyért imádkoznak, megszentelődik. Lőrincz György 2009-ben az Év Bortermelője volt. Most egy legenda újjászületésénél bábáskodik. Szerinte egy mai bikavérnek már nem kell annyira bikásnak lennie.
Merfelsz Gábor csak olyan bort készít a pincészetben, amilyet ő szeret. És mivel enni is szeret, a boraihoz ételeket kínál. Az foglalkoztatja, milyen lehet a szekszárdi borokhoz méltó gasztronómia.
A tormával hidegben, sárban kell foglalkozni – ez az első, amit megtanultunk Létavértesen, a hungarikumként számon tartott hajdúsági torma hazájában, Heit Lóránd családi kisbirtokán.
A villányi pincesor nemcsak a borról szól. Legendákról, stifolderről, borlekvárról, jófajta sokác harapnivalókról is. Bár a borok minősége és sokszínűsége még mindig megelőzi a gasztronómiai kínálatot, ma már Villányban ínyenc éttermeket is lehet találni. Jó bort azonban csak jó ember tud készíteni. Jó éttermet pedig csak jó borász.
Párbajozó bikavérek, pop-up borbár, boros piknik Budapest belvárosában. Szekszárd 2016-ban jól szuperált.
Aki a lakásába téved, azt megeteti. A látogató kap levest, főételt, desszertnek pedig egy üveg lekvárt. A tabáni bérház is olyan, mint egy falu, jönnek-mennek a süteményestányérok.
Nincs még egy hasonló házasítás a világon: a kékfrankos és kadarka fajtákon alapuló szekszárdi bikavér az új szabályozásnak köszönhetően még karakteresebb lesz, az elegáns borok irányába mozdítva el a szekszárdi bikavért.
Nemesnádudvar őrzi a Hajós–Bajai borvidék egyik legszebb pincesorát. A jellegzetes sváb faluban élt nemzedékeken át a Knáb család, akik megpróbálják a vendéglátást a hagyományos sváb konyha alapjaira helyezni.
A kadarka nem magyar, hanem török–bolgár eredetű. A legismertebb középkori vörösbor a szerémi kadarka volt a Duna melletti régi Magyarország borászati központjából, amelyet a török hódítás felszámolt, és a Szerémségből a királyi Magyarország felé menekülő vincellérek hozták magukkal kedvelt szőlőiket, így a kadarkát és a furmintot is.
Eldördült az első lövés, lezajlottak a selejtezők, a főváros készül a Bocuse d’Or szakácsverseny májusi, európai eseményére. Adott a lehetőség, hogy a világ szeme és szája ránk figyeljen, vigyék a hírt, hogy zajlik a gasztroforradalom Budapesten.
Útjavítások között kanyargunk Bajától Borota felé, de legalább bámészkodhatunk. A vastag bácskai föld hirtelen tavaszodik, éled, traktorok tűnnek fel és el a látóhatáron. Ahogy Koch Csaba pincészete felé fordulunk, egyre több gyümölcsös, szőlő tűnik fel. Aztán a faluba vezető út sarkán épp csak túl, ott a tavalyi Év Pincészete.
Ízesíthetjük a csokoládét kakukkfűvel? Szereti a malaccsászár a rozmaringot? Ihatunk száraz vörösbort a desszerthez? A régi magyar konyha kedvenc fűszereivel készült fogásokat kóstolhattunk a Gellértben, Márton-nap alkalmával. Pénteken, szintén a Gellért Szálló különtermében mutatták be a Magyar Konyha új kötetét, a Fűszerkertet, Lévai Anikó, a szerkesztőbizottság elnöke és Vinkó József főszerkesztő részvételével.
Óbuda híres vendéglátásának alapját a római korig visszanyúló szőlő- és borkultúra teremtette meg. Aquincum katonái már kétezer évvel ezelőtt csapszékekben, fogadókban és tavernákban (bormérések) koccintottak Bacchus tiszteletére.
Ha másért nem, a rozé kvázi hungarikummá fejlesztéséért is járna kitüntetés Dúzsi Tamásnak. Persze a férfias vörösökkel is érdemes barátkozni, főleg, ha mellé némi költészet is jut a pincében. Aztán a borász példáját követve biciklire ülni, feltekerni mondjuk a Görögszóra és elnézni a távolba, túl a Dunán.
Az idei tél nem igazán hozta meg a lehetőséget a forralt bort kedvelőknek, hogy újabb és újabb helyeket fedezzenek fel maguknak. Ez azonban nagy valószínűséggel cseppet sem szomorított el senkit, hiszen ha jobban belegondolunk, a bor úgy jó, ahogy van: önmagában. Az alábbiakban összeszedtük, hol lehet igazán kivételes minőségű borokat kóstolni, hozzá jó falatokat fogyasztani, miközben hozzáértő sommelier-ktől élményekben gazdag beszámolót vagy éppen kellemes zenét hallgathatunk.
A tíz éve alapított Pannónia Női Borrend 2014 szeptemberében harmadik alkalommal hirdette meg a Pannónia Aranygyűrű pályázatot, melynek ünnepélyes díjátadójára a napokban került sor a budavári Fortuna étteremben. A kétévente kiírásra kerülő pályázat célja, hogy fiatal, pályájuk elején járó, de már értékes borokat alkotó tehetséges borászokat ismertessenek meg a szakmával és a nagyközönséggel.
Ha még Húshagyó Kedd előtt szeretne kirándulni és jókat enni féláron, akkor érdemes Pozsony felé vennie az irányt. A szlovák fővárosban és környékén ugyanis többtucat vendéglőben lehet speciális menüsorokat megkóstolni - speciális áron. A gondosan összeválogatott listán a legdivatosabb éttermek és a hagyományos, családi étkezdék is szerepelnek. Ikonikus, regionális és nagymamák receptje alapján készült fogásokat lehet kipróbálni.
A kereken tíz éve az Év Bortermelője címet elnyerő Id. Takler Ferenc nem pihen, építkezik, telepít. Ferenc fia a szőlőben és a pincében, András a marketingben, értékesítésben veszi le a válláról a terheket. Interjú a Takler családdal.
Csernus Imre, Csutorás Ferenc, Mészáros Ferenc
Birtokának legjobb borát édesapjáról nevezte el, és a mai napig maga metszi az első ültetvényét. Erdőket irt, helyükre szőlőt telepít, és most már tudja azt is: lesz, aki a nyomába lép. Günzer Tamás villányi gazda a rajongásig szereti a bort, de az üzleti életben megmaradt realistának.
Az ostorosi Orsolya Pince kézműves borászata jól példázza az egri borvidék sokszínűségét: testes vörösbor éppúgy készülhet itt, mint könnyű fehér vagy aszú jellegű, sőt pezsgő is.
Szentesi József ötvenévesen döntött úgy, hogy borász lesz. Tizenöt évvel később pedig megkapta a Borászok borásza kitüntető címet. Nagy utat járt be, sajátos utat, és ma már nemcsak arról híres, hogy régi, elfeledett hazai szőlőfajtákkal kísérletezik, hanem arról is, hogy kiváló pezsgőket gyárt. Merthogy a pezsgőkészítő is borász.
A szekszárdi borvidék a kadarka talaja, és Eger mellett kizárólag ezen a környéken lehet bikavérnek keresztelni borokat. Itt a török időkben is folyt a borászat, állítólag még a felséges padisah alattvalói sem tudtak ellenállni a jóféle helyi vöröseknek. Szekszárd borairól, múltjáról és jövőjéről, a környék ízeiről szól a Borvacsora következő adása az M1-en. Akik beszélgetnek: Heimann Zoltán, Rácz Zsuzsa, Nacsa Olivér, és természetesen a műsorvezető Kovács “Kokó” István.
Villány egy kis magyar mediterránum. Ez az ország legdélebbi vidéke, itt érleli a legtöbb napfény a szőlőket, itt készülnek a testes, zamatgazdag vörösborok. Talán azt is mondhatjuk, hogy Villány az a vörösboroknak, ami Tokaj a fehéreknek. Erről beszélget a műsorvezető Kovács „Kokó” István vendégeivel, Gere Attilával, Hajnóczy Somával és Bodrogi Gyulával az M1 képernyőjén.
Hová tűnt a kadarka? Ahová az egykori óbudai és tabáni kisvendéglők, a kockás asztalterítők. Kevés magyar szőlőfajta van, azok közül is kiemelkedik ez a kék, a legfinomabbat a szekszárdi borvidéken és az Alföldön termő szőlőfajta.
Tíz évvel ezelőtt vágott bele Heimann Zoltán a kadarkát megmentő kísérletébe, aminek szerinte tíz év múlva már lehet is eredménye. Ez a konzervatív értékszemlélet és nyolc generáció köti a szekszárdi röghöz a borászt, aki Pannóniát látja, ha kitekint az ablakon.
Szerémségben egykor gyönyörű, gazdag magyar városok voltak. A legfontosabb Kamanc lehetett, amely már a XV. században vagy 150 kőházzal és színházzal is büszkélkedhetett. Ma pedig nem szabad kihagyni Kispiacot, ami igaz nem vásártér, de a sajtjai messzi földön ismertek.
Évjárat, borvidék, borász, szőlőfajta, ár. Hogyan válasszunk bort, ha nem borásztól, hanem a közértben vásárolunk? Lehet egyáltalán címke alapján bort választani?
Novemberi számunkban Szekszárd gasztronómiájával foglalkozunk. Felkerekedtünk, hogy megtaláljuk a szekszárdi borvidék éttermeit és találtunk egy különleges "Helyi boltot", ahol a környék kézműves termelőinek árui mind megtalálhatók, és találtunk halászcsárdát, kávézót és mézeskalácsost is. Látogatás a vörösborok hazájában.
Két délvidéki borvidéket egyesít szellemiségében, miközben nemcsak visszaadja az egykoron híres Szerémi borvidék rangját, de olyan szőlőfajtákból készült borokkal lép a piacra, amelyekért a középkorban fejedelmek és királyok küldtek futárokat, no és erős szekereket persze, amelyek elbírják a hordókat. Maurer Oszkár igazán nem mondhatja, hogy nem született bele a jóba, igaz, a jóság útjának ösvényeit neki kellett kitaposnia.
A szekszárdi pincészetnél megszületett a Barbár házasítás áramvonalasított kistesója.
Kilenc kategóriában 181 palack érkezett 89 pincészettől, 19 történelmi magyar borvidékről.
A német Weinwirtschaft borszakmai magazin bemutatta a tesztjén legjobban szerepelt magyar borokat.
Már csak 273 hektárnyi maradt, pedig nemzetközi szinten is egyre nagyobb az érdeklődés.
Ma adták át a Vince-díjat a hazai boros szakma legkiválóbb szereplőinek.
A borkedvelők 33 alkategóriában választhatják ki kedvenc magyar boraikat.
Megnyílt N28 Wine and Kitchen: ígéretük szerint finom ételeket és kuriózum bortételeket kínálnak majd.
A Decanter májusi száma a magyar borokkal ismerteti meg a világ borfogyasztóit.
A század végére mindenütt a mediterrán klímára kell készülni.
2020-ban egy rajnai rizling és egy feketeleányka bizonyult legfinomabbnak.
A Brill Pálinkaház érlelt kadarka törkölypálinkája nyerte 2020-ban az Ország Legjobb pálinkája címet.
Három aranyérmet és két ezüstöt nyert a Thummerer Pincészet.
Tizennégy történelmi régió mutatkozik be az október 10-i Kárpát-medencei borünnepen.
Eldördült az első lövés, lezajlottak a selejtezők, a főváros készül a Bocuse d’Or szakácsverseny májusi, európai eseményére. Adott a lehetőség, hogy a világ szeme és szája ránk figyeljen, vigyék a hírt, hogy zajlik a gasztroforradalom Budapesten.
Ha még Húshagyó Kedd előtt szeretne kirándulni és jókat enni féláron, akkor érdemes Pozsony felé vennie az irányt. A szlovák fővárosban és környékén ugyanis többtucat vendéglőben lehet speciális menüsorokat megkóstolni - speciális áron. A gondosan összeválogatott listán a legdivatosabb éttermek és a hagyományos, családi étkezdék is szerepelnek. Ikonikus, regionális és nagymamák receptje alapján készült fogásokat lehet kipróbálni.
Természetes intelligencia – megosztó fogásokkal hívja fel magára a figyelmet az Onyx új vacsoramenüje.
2023-ban Heimann Zoltán, szekszárdi borász lett a „Borászok Borásza”
Sokféle nyári sör létezik - idén igyuk a magyar főzdék legjobbjait!
Szenvedéllyel kutatja egy híres festő régi szőlőfajtákat ábrázoló akvarelljeit Ambrus Lajos.
Egy jó pohár bort négy fal között is lehet élvezni, főleg most, hogy a kiszállításoknak hála a kiválasztott palackok egészen az ajtóig jönnek. Szakértői segítség híján a gazdag online kínálat okozhat némi fejtörést, de Tóth Adrienn nemzetközi borakadémikus tanácsaival jó eséllyel a megfelelő palackokra esik majd a választás.
Legyünk bátrak, és ne féljünk letérni egy talán nem is járható útról.
A már november közepén is visszataszítóan túlzó karácsonyi fénnyel butító belvárosból jó érzés volt bemenekülni az étterembe, ami nyugodtságával, visszafogott berendezésével tökéletes ellenpontja a kinti nyüzsgésnek.
Ki mondana nemet egy közös szüretelésre Laborfalvi Róza és Jókai Mór társaságában a Svábhegyen? Még ha Róza a hétköznapokban Saly Noémiként, Jókai pedig Tóth Józsefként mutatkozik is be. Közeleg a svábhegyi szüret, a Kadarka Kör nem pihen. Vinkó József cikkével idézzük meg a legendás összejövetelek hangulatát.
Bemutatták a 2018-as évjáratú REDy-ket, amelyek Villány könnyed, mosolygós arcát villantják fel a borkedvelő közönségnek.
Úgy tűnik, rendre fordulóponthoz érkeznek a hazai borászatok: a Gere, Vida, Bolyki, Villa Tolnay által megkezdett sort most a mátrai Nagygombos Borászat folytatta. A rózsaszín továbbra is kiemelt szerepet játszik az életükben, a rozéspecialista újragondolt portfólióval és újravázolt arculattal vág neki a tavasznak.
Az ősz és a tél ételei nem csak a konyhai hozzávalók változását hozzák magukkal – a hidegebb időben tápanyagban gazdagabb, fűszeresebb, karakteresebb fogásokat is kívánunk. A magyaros hagyományokat a nemzetközi trendekkel ügyesen ötvöző Deák St. Kitchen szezonális étlapja ebbe az irányba mozdult el.
Ha a viszonylag még hűvös szobából kinézek a június eleji párás, tikkasztó meleg utcára, leginkább az jut csak az eszembe: vizet. Feltéve persze, ha még lesz víz… de bizakodjunk. A Duna közelsége ad némi biztonságot és még arra is gondolhatunk, bor is jut esetleg a poharainkba.
Kíváncsiak lennénk, hogyan ejtik ki a külföldi diplomaták a Csókaszőlő vagy a Kunsági Cserszegi Fűszeres szavakat. Mert itt az idő, hogy megismerjék a Kárpát-medence őshonos szőlőfajtáit és az abból készült borokat.
95 aranyérmes és a 7 nagy aranyérmes bor született a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) 2017-es Országos Borversenyén, amelyet idén Egerben rendeztek. Idén is rekord számú nevezés érkezett: 195 pincészet 628 tételét bírálta a hazai és nemzetközi szakemberekből álló zsűri. A HNT célja az „elit borszalon” létrehozása: a díjnyertes tételekből készül az a borválogatás, amellyel itthon és külföldön a magyar borokat népszerűsíti a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a Magyar Turisztikai Ügynökség.
Merfelsz Gábor csak olyan bort készít a pincészetben, amilyet ő szeret. És mivel enni is szeret, a boraihoz ételeket kínál. Az foglalkoztatja, milyen lehet a szekszárdi borokhoz méltó gasztronómia.
A tormával hidegben, sárban kell foglalkozni – ez az első, amit megtanultunk Létavértesen, a hungarikumként számon tartott hajdúsági torma hazájában, Heit Lóránd családi kisbirtokán.
A villányi pincesor nemcsak a borról szól. Legendákról, stifolderről, borlekvárról, jófajta sokác harapnivalókról is. Bár a borok minősége és sokszínűsége még mindig megelőzi a gasztronómiai kínálatot, ma már Villányban ínyenc éttermeket is lehet találni. Jó bort azonban csak jó ember tud készíteni. Jó éttermet pedig csak jó borász.
Párbajozó bikavérek, pop-up borbár, boros piknik Budapest belvárosában. Szekszárd 2016-ban jól szuperált.
Nincs még egy hasonló házasítás a világon: a kékfrankos és kadarka fajtákon alapuló szekszárdi bikavér az új szabályozásnak köszönhetően még karakteresebb lesz, az elegáns borok irányába mozdítva el a szekszárdi bikavért.
Nemesnádudvar őrzi a Hajós–Bajai borvidék egyik legszebb pincesorát. A jellegzetes sváb faluban élt nemzedékeken át a Knáb család, akik megpróbálják a vendéglátást a hagyományos sváb konyha alapjaira helyezni.
A kadarka nem magyar, hanem török–bolgár eredetű. A legismertebb középkori vörösbor a szerémi kadarka volt a Duna melletti régi Magyarország borászati központjából, amelyet a török hódítás felszámolt, és a Szerémségből a királyi Magyarország felé menekülő vincellérek hozták magukkal kedvelt szőlőiket, így a kadarkát és a furmintot is.
Ízesíthetjük a csokoládét kakukkfűvel? Szereti a malaccsászár a rozmaringot? Ihatunk száraz vörösbort a desszerthez? A régi magyar konyha kedvenc fűszereivel készült fogásokat kóstolhattunk a Gellértben, Márton-nap alkalmával. Pénteken, szintén a Gellért Szálló különtermében mutatták be a Magyar Konyha új kötetét, a Fűszerkertet, Lévai Anikó, a szerkesztőbizottság elnöke és Vinkó József főszerkesztő részvételével.
Óbuda híres vendéglátásának alapját a római korig visszanyúló szőlő- és borkultúra teremtette meg. Aquincum katonái már kétezer évvel ezelőtt csapszékekben, fogadókban és tavernákban (bormérések) koccintottak Bacchus tiszteletére.
Az idei tél nem igazán hozta meg a lehetőséget a forralt bort kedvelőknek, hogy újabb és újabb helyeket fedezzenek fel maguknak. Ez azonban nagy valószínűséggel cseppet sem szomorított el senkit, hiszen ha jobban belegondolunk, a bor úgy jó, ahogy van: önmagában. Az alábbiakban összeszedtük, hol lehet igazán kivételes minőségű borokat kóstolni, hozzá jó falatokat fogyasztani, miközben hozzáértő sommelier-ktől élményekben gazdag beszámolót vagy éppen kellemes zenét hallgathatunk.
Szentesi József ötvenévesen döntött úgy, hogy borász lesz. Tizenöt évvel később pedig megkapta a Borászok borásza kitüntető címet. Nagy utat járt be, sajátos utat, és ma már nemcsak arról híres, hogy régi, elfeledett hazai szőlőfajtákkal kísérletezik, hanem arról is, hogy kiváló pezsgőket gyárt. Merthogy a pezsgőkészítő is borász.
A szekszárdi borvidék a kadarka talaja, és Eger mellett kizárólag ezen a környéken lehet bikavérnek keresztelni borokat. Itt a török időkben is folyt a borászat, állítólag még a felséges padisah alattvalói sem tudtak ellenállni a jóféle helyi vöröseknek. Szekszárd borairól, múltjáról és jövőjéről, a környék ízeiről szól a Borvacsora következő adása az M1-en. Akik beszélgetnek: Heimann Zoltán, Rácz Zsuzsa, Nacsa Olivér, és természetesen a műsorvezető Kovács “Kokó” István.
Villány egy kis magyar mediterránum. Ez az ország legdélebbi vidéke, itt érleli a legtöbb napfény a szőlőket, itt készülnek a testes, zamatgazdag vörösborok. Talán azt is mondhatjuk, hogy Villány az a vörösboroknak, ami Tokaj a fehéreknek. Erről beszélget a műsorvezető Kovács „Kokó” István vendégeivel, Gere Attilával, Hajnóczy Somával és Bodrogi Gyulával az M1 képernyőjén.
Hová tűnt a kadarka? Ahová az egykori óbudai és tabáni kisvendéglők, a kockás asztalterítők. Kevés magyar szőlőfajta van, azok közül is kiemelkedik ez a kék, a legfinomabbat a szekszárdi borvidéken és az Alföldön termő szőlőfajta.
Szerémségben egykor gyönyörű, gazdag magyar városok voltak. A legfontosabb Kamanc lehetett, amely már a XV. században vagy 150 kőházzal és színházzal is büszkélkedhetett. Ma pedig nem szabad kihagyni Kispiacot, ami igaz nem vásártér, de a sajtjai messzi földön ismertek.
Évjárat, borvidék, borász, szőlőfajta, ár. Hogyan válasszunk bort, ha nem borásztól, hanem a közértben vásárolunk? Lehet egyáltalán címke alapján bort választani?
Novemberi számunkban Szekszárd gasztronómiájával foglalkozunk. Felkerekedtünk, hogy megtaláljuk a szekszárdi borvidék éttermeit és találtunk egy különleges "Helyi boltot", ahol a környék kézműves termelőinek árui mind megtalálhatók, és találtunk halászcsárdát, kávézót és mézeskalácsost is. Látogatás a vörösborok hazájában.
Két délvidéki borvidéket egyesít szellemiségében, miközben nemcsak visszaadja az egykoron híres Szerémi borvidék rangját, de olyan szőlőfajtákból készült borokkal lép a piacra, amelyekért a középkorban fejedelmek és királyok küldtek futárokat, no és erős szekereket persze, amelyek elbírják a hordókat. Maurer Oszkár igazán nem mondhatja, hogy nem született bele a jóba, igaz, a jóság útjának ösvényeit neki kellett kitaposnia.
A budaörsi telekárak a lehetőségét is elvágják annak, hogy újraéledjen a borászat.
Terroir-kalauzunk Etyek-Buda és a Velencei-hegység változatos palái felé veszi az irányt.
A jó kadarka savai és a finom aromatikája átsegít bennünket egy-egy érzékenyebb étel-bor társításon.
Sok idő és energia a kadarkával komolyan foglalkozni, de megéri.
Egy ideig úgy tűnt, a rozé mindent maga alá gyűr és két vállra fektet. Megtorpanni látszik a rozébumm.
Először másfele kacsintgattam, jobban érdekelt a számítástechnika, de aztán megtalált a szőlő és a bor.
Sok szőlőfajta a fajtagyűjteményekben várja az újrafelfedezést.
Pataky Péter, Sajben Csaba és Ádám Csaba hallevesei: a tiszalöki, a cserepes, és a frissítő.
A badacsonyi Borbély Családi Pincészet.
Egyikük bankot vezetett, a másik majdnem futballista lett, és volt, aki a bulik miatt kis híján félbehagyta borászati tanulmányait. Végül mind visszakanyarodtak a szőlőhöz. A szülők letették az alapokat, de a fiatalokra vár a feladat, hogy világmárkává tegyék a bikavért és az egri csillagot.
Hideg, esős hétvégén is lehet jó programokat találni, akár az egész családdal, több napra is.
Az elbűvölő Dőry-kastélyból borászatot építő Béres István az IT-szektorból érkezett a pincébe, ahol igyekszik minőségbiztosítással foglalkozni: vagyis kóstolni. A szekszárdi Szent Gaál Kastély és Borház tulajdonosaként a borkészítést Posevitz Ilonára bízza, az árazást pedig édesapja egy mondatára alapozza. Egy ember, aki tudja, hogyan akar meghalni.
A borász a Dukay-Sagmeister Borászat szerémségi furmintját egy régi magtár műteremmé és ínyencek házává átalakított épületében kóstoltatja. Mindeközben festőművész felesége, Laura nem csak ecsettel alkot: csukakaviárt kínál és páratlanul finom tiszai pontyot süt. Magyarkanizsai otthonukban beszélgettünk velük.
A borrajongók számára jól csengő név Barta Károlyé, a család mádi pincéje az élvonalba tartozik. Barta Anna úgy lépett az édesapja útjára, hogy közben a magáét járja. A Nagygombos Borászat az észak meghatározó rozékészítőjévé válhat. Vadromantika, játékos savak és egy fiatal női borász egy férfias szakmában.
Az év bortermelője díjat a partiumi, ménesi borvidék meghatározó borásza, Balla Géza nyerte el. Az aradi borászt a Ceaușescu-rendszer örökségéről, a borkultúra „újraindításáról” és a megszenvedett ízekről kérdeztük.
A sváb szorgalom találkozása a magyaros leleménnyel – ez lehet Koch Csaba titka, aki huszonöt éve talpalatnyi földről indult, és mára otthona, a hajós–bajai borvidék mellett Villányban és Szekszárdon is megvetette a lábát.
28 balatoni pincészet borát kóstolhatjuk mostantól a balatoni vendéglátóhelyeken, közös címke alatt. A régiós borok ötletéhez idén Villány is csatlakozott.
Sebestyén Csilla és Csaba a borvidék jeles másodgenerációs képviselői.
Klasszikus magyaros párosítással: olaszrizlinggel és kékfrankossal éri el sikereit Karner Gábor, akinek birtokvöröse 2016-ban bekerült a Nemzeti Borkiválóság Program legjobb nyolc tétele közé. A világ kinyílt előtte: mesébe illő történet a zsebkendőnyi mátrai ültetvényről a Michelin-csillagos éttermekig.
Szeptemberben még éppen csak ízlelgettük az élményt, hogy feltámadt Eger csillaga, de máris a testesebb adventi időszaknál tartunk, a borvidéknél maradva pedig a bikavér kerül előtérbe. Ebből a szempontból is különleges a St. Andreában az idei karácsony; legjelentősebb boruk, a Merengő, tizedik évjárathoz érkezett. A jeles alkalomra a fiatalabb generáció is készült, méghozzá egy páratlan Ajándékkal, aminek a születésénél Szepsy István, Áts Károly, Balassa István és Szilágyi László segédkezett.
A modern magyar konyha egyik vezéralakja.
Minden fantázianév mögött egy családi történet húzódik meg a kadarkájáról híres Eszterbauer-pince címkéin. A borászcsaládot a szekszárdi paraszt-polgári kultúráról, a legösszetartóbb borvidék sikeréről és a bikavér feltámadásáról kérdeztük.
Alig fogyaszt alkoholt, mégis az egyik legelismertebb egri borász, aki szerint az a bor, amelyért imádkoznak, megszentelődik. Lőrincz György 2009-ben az Év Bortermelője volt. Most egy legenda újjászületésénél bábáskodik. Szerinte egy mai bikavérnek már nem kell annyira bikásnak lennie.
Aki a lakásába téved, azt megeteti. A látogató kap levest, főételt, desszertnek pedig egy üveg lekvárt. A tabáni bérház is olyan, mint egy falu, jönnek-mennek a süteményestányérok.
Útjavítások között kanyargunk Bajától Borota felé, de legalább bámészkodhatunk. A vastag bácskai föld hirtelen tavaszodik, éled, traktorok tűnnek fel és el a látóhatáron. Ahogy Koch Csaba pincészete felé fordulunk, egyre több gyümölcsös, szőlő tűnik fel. Aztán a faluba vezető út sarkán épp csak túl, ott a tavalyi Év Pincészete.
Ha másért nem, a rozé kvázi hungarikummá fejlesztéséért is járna kitüntetés Dúzsi Tamásnak. Persze a férfias vörösökkel is érdemes barátkozni, főleg, ha mellé némi költészet is jut a pincében. Aztán a borász példáját követve biciklire ülni, feltekerni mondjuk a Görögszóra és elnézni a távolba, túl a Dunán.
A tíz éve alapított Pannónia Női Borrend 2014 szeptemberében harmadik alkalommal hirdette meg a Pannónia Aranygyűrű pályázatot, melynek ünnepélyes díjátadójára a napokban került sor a budavári Fortuna étteremben. A kétévente kiírásra kerülő pályázat célja, hogy fiatal, pályájuk elején járó, de már értékes borokat alkotó tehetséges borászokat ismertessenek meg a szakmával és a nagyközönséggel.
A kereken tíz éve az Év Bortermelője címet elnyerő Id. Takler Ferenc nem pihen, építkezik, telepít. Ferenc fia a szőlőben és a pincében, András a marketingben, értékesítésben veszi le a válláról a terheket. Interjú a Takler családdal.
Csernus Imre, Csutorás Ferenc, Mészáros Ferenc
Birtokának legjobb borát édesapjáról nevezte el, és a mai napig maga metszi az első ültetvényét. Erdőket irt, helyükre szőlőt telepít, és most már tudja azt is: lesz, aki a nyomába lép. Günzer Tamás villányi gazda a rajongásig szereti a bort, de az üzleti életben megmaradt realistának.
Az ostorosi Orsolya Pince kézműves borászata jól példázza az egri borvidék sokszínűségét: testes vörösbor éppúgy készülhet itt, mint könnyű fehér vagy aszú jellegű, sőt pezsgő is.
Tíz évvel ezelőtt vágott bele Heimann Zoltán a kadarkát megmentő kísérletébe, aminek szerinte tíz év múlva már lehet is eredménye. Ez a konzervatív értékszemlélet és nyolc generáció köti a szekszárdi röghöz a borászt, aki Pannóniát látja, ha kitekint az ablakon.