A fiatalok megszólítása kulcskérdés
Lassan elfogynak a szomjas torkok.
Aztán lett a bisztró is. Mád egyik feltörekvő helyére invitáljuk olvasóinkat!
A zenészlegenda Prince öröksége, vagy egy ohioi desszertbor márkaneve a Purple Rain?
A kóstolókon túl a hazai élelmiszeripari és HoReCa szektor szereplőinek aSIRHA-n lesz lehetőségük csatlakozni.
Ma adták át a Vince-díjat a hazai boros szakma legkiválóbb szereplőinek.
„A kiegyensúlyozott bor olyan, amelynek kóstolásakor az utolsó pohár íze jobb, mint az elsőé.”
A furmint megszállott nagykövete: Bodó Judit, a Borászok Borásza.
A borkedvelők 33 alkategóriában választhatják ki kedvenc magyar boraikat.
Ha egy fogás sósabb a kelleténél, netán csípős, jó, ha van egy kis maradékcukor a borunkban.
A tradicionális magyar fajtákból készült borokat kedvelték leginkább.
Vajon a világ leginkább keresett és erősen túlárazott borainak mi lehet a titka?
Sok olyan elfogadott bor-étel párosítás létezik, ami felülvizsgálatra szorulna.
A Somló emblematikus hely a Kárpát-medencében és azok számára is kedves, akik nem is isznak bort.
Legyünk bátrak, és ne féljünk letérni egy talán nem is járható útról.
Édesnek édes, bubisnak nem az, ünnepi, sőt, magasztos, ára is van, és nem igazán tudjuk, mit kezdjünk vele. Ez az aszú, a legenda Tokajból.
A lehúzó turistaellátóként működő egri boripari Bermuda-háromszögben megjelent már az új generáció, és a félédes lőrék mellett egyre több helyen kaphatunk minőséget is.
A mézsör (vagy mézbor) évezredek óta létezik: szinte minden ősi civilizációban rájöttek, hogyan erjeszthető a méz – már jóval a bor és a sör megjelenése előtt. Egy ilyen örökséggel azt gondolhatnánk, hogy az italt övezi némi tisztelet, pedig az az igazság, hogy a mai embereknek valójában fogalmuk sincs arról, hová is tegyék az italt.
Ha Tokaj, Mád vagy Sátoraljaújhely felé vesszük az irányt, vétek lenne kihagyni a hangulatos kistelepülést, és ha már ott vagyunk, mindenképp térjünk be a tállyai Zsadányi Pincészethez is. Az egyik tulajdonossal, Árendás Eszterrel beszélgettünk.
Már a Széll Kálmán téri megállóban barátkozni kezdenek a borisszák, „elnézést, ez a busz megy a Várba?” „Ez, igen”, de ennyinél nem állnak meg, rögvest kiderítik egymásról, hogy a Budapest Borfesztiválra igyekeznek, minek köszönhetően már az első megállónál évjáratokról, meg tanninokról kifejtett bölcseletektől hangos a busz. Az utazóközönség másik fele külföldi, többen még nem tudják, hogy hamarosan ők is a fesztiválon fognak borozni, pedig így lesz. A rendezvény bejárata felé sietve hallom, am
Szeptemberben még éppen csak ízlelgettük az élményt, hogy feltámadt Eger csillaga, de máris a testesebb adventi időszaknál tartunk, a borvidéknél maradva pedig a bikavér kerül előtérbe. Ebből a szempontból is különleges a St. Andreában az idei karácsony; legjelentősebb boruk, a Merengő, tizedik évjárathoz érkezett. A jeles alkalomra a fiatalabb generáció is készült, méghozzá egy páratlan Ajándékkal, aminek a születésénél Szepsy István, Áts Károly, Balassa István és Szilágyi László segédkezett.
A budapesti nyomozónak elege lett a nagyvárosból, és hazaköltözött Zemplénbe. Terve nem volt, csak annyit tudott, hogy a földdel szeretne kezdeni valamit. Furmintja ma már ott van Magyarország első Michelin-csillagos éttermének kínálatában.
95 aranyérmes és a 7 nagy aranyérmes bor született a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) 2017-es Országos Borversenyén, amelyet idén Egerben rendeztek. Idén is rekord számú nevezés érkezett: 195 pincészet 628 tételét bírálta a hazai és nemzetközi szakemberekből álló zsűri. A HNT célja az „elit borszalon” létrehozása: a díjnyertes tételekből készül az a borválogatás, amellyel itthon és külföldön a magyar borokat népszerűsíti a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a Magyar Turisztikai Ügynökség.
Szinte elképzelhetetlen az ünnepi asztal valamilyen természetes édes bor nélkül, legyen az aszú, szamorodni, késői szüret vagy jégbor. A felsorolt desszertborok különbözőképpen készülnek, de ami biztosan közös bennük: természetesen édesek, s ha jól sikerülnek, koncentráltan gyümölcsösek, illatosak, gazdagok.
Egészen sajátos módon gondolkodik Tokajról. Számára nem annyira a furmint mint fajtanév a fontos, inkább a márkanévre helyezi a hangsúlyt. A fő kérdés, hogy jut el a tokaji aszú a világ ezer legjobb éttermébe. Bacsó András, a Vega Sicilia tulajdonában lévő Oremus pincészet borász-igazgatója idén elnyerte a Borászok Borásza díjat is.
A napfényes Itáliát nyugodt szívvel nevezhetjük pacalnagyhatalomnak, hiszen aki végiglapoz egy olasz konyháról szóló alapos és átfogó munkát – pl. Váncsa István Lakomájának második kötetét –, az mindjárt konstatálja, hogy a talján tucatnál is több trippát készít: toszkán pacalsaláta, toszkán kenyérleves pacallal és borjúlábbal, toszkán pacalleves, venetói pacalrizottó, piemontei pacalleves, piemontei proletárleves, bolognai pacal, canepinai pacal, korzikai pacal, olivetán pacal, reggiói pacal, s
Egyszer elzarándokolt a Himalájába, és hatputtonyos tokaji aszúval ünnepelte, hogy feljutott a csúcsra. Nála a borkészítés valóban kézműves, a személyes jelenlét a leghathatósabb eszköze. Hisz a száraz furmintban, de Tokaj jövőjét szerinte a múltjára kellene építeni: a késői szüretelésű borokra, az édes szamorodnira és persze az aszúra. Homonna Attilánál jártunk Erdőbényén.
A húsvéti menü elkészítésének kulcsfontosságú tényezője a minőségi alapanyagok kiválasztása. Az ünnepi asztalra kerülő ételekhez szükséges hozzávalók fajtájának, típusának kérdéskörét jártuk körbe a Hegyvidéken található, családias hangulatú bevásárlóközpontban. A Michelin-csillaggal rendelkező, 28 éves Heiszler Olivér, a Tanti séfje pedig a csúcsgasztronómia jegyében saját húsvéti elképzeléseit mutatta be.
Ízesíthetjük a csokoládét kakukkfűvel? Szereti a malaccsászár a rozmaringot? Ihatunk száraz vörösbort a desszerthez? A régi magyar konyha kedvenc fűszereivel készült fogásokat kóstolhattunk a Gellértben, Márton-nap alkalmával. Pénteken, szintén a Gellért Szálló különtermében mutatták be a Magyar Konyha új kötetét, a Fűszerkertet, Lévai Anikó, a szerkesztőbizottság elnöke és Vinkó József főszerkesztő részvételével.
Egyszervolt vincellérházak, titokban öregedő szőlőtőkék és patakok a hegy gyomrában: az aszúkirálynak nevezett Szepsy István a gyermekkori karácsonyi sétákat éli tovább a mai napig....
Hol dobog Tokaj szíve? Sokan azt hiszik, a pincékben. Zwack Izabella szerint a Szent Tamás-hegyen, Mád fölött. Zwack Péter küldetése az volt: szerezze vissza a családi vállalatot. Izabella előtt új cél lebeg: világmárkát szeretne faragni Tokajból.
Cserna-Szabó András 1997 óta rendszeresen publikál novellákat, esszéket, gasztronómiai írásokat. A kortárs "gyomorirodalom" egyik legismertebb képviselője. Ha éppen nem járja az országot, akkor a magyar pacalról szóló kulináris kalandregényén dolgozik.
Az egri borvidék borai - így az egri bikavér is - megbízhatóak, stabilak, jó minőségűek még az olcsó árkategóriában is - mondja Simon Péter, az Agrármarketing Centrum vezérigazgató helyettese.
Kürtőskalács-, Gőzgombóc-, Méz-, Csipkebogyó-, Halfesztivál. És akkor még nem beszéltünk a szüreti felvonulásokról, az olaszrizling ünnepéről. Október a fesztiválok ideje.
2014-ben ő lett a Borászok Borásza. Franciaországból érkezett Tokajba, ahol a vidék és Berecz Zsolt is elcsábította. Azóta az egyik legismertebb női borász, aki sorra hozza a 2002-ben alapított Tokaj Kikelet Pince számára a díjakat.
Az ostorosi Orsolya Pince kézműves borászata jól példázza az egri borvidék sokszínűségét: testes vörösbor éppúgy készülhet itt, mint könnyű fehér vagy aszú jellegű, sőt pezsgő is.
Három nagy tokaji pince indításánál bábáskodott, igazán nagyot azonban kis családi pincéjével alkotott. Demeter Zoltán nem lobbizik nagy borászati szervezetekben, mégis az egyik legfontosabb véleményformáló Tokaj-Hegyalján.
Augusztustól újra látható az M1 műsorán a Borvacsora, amelyben a magyar borrégiókat mutatják be, boraikkal, ételeikkel, helyi jellegzetességeikkel. A műsorvezető és a meghívott vendégek egy-egy remek bor és hozzájuk illő, a vidék termékeit bemutató fogások mellett beszélgetnek borról és életről.
A tokaji az egyetlen magyar bor, amely a történelem folyamán beleszólt és a jövőben is beleszólhat a világ borképének formálásába. A tokaji borászok mellett pedig egyre több kézműves termék tűnik fel a Hegyaljai piacon.
Évjárat, borvidék, borász, szőlőfajta, ár. Hogyan válasszunk bort, ha nem borásztól, hanem a közértben vásárolunk? Lehet egyáltalán címke alapján bort választani?
Novemberi számunkban mindent megtudhat a libamájról. Mióta és miért tömik, hizlalják a libákat? Mi a különbség a kacsa és a liba mája között? Hogyan készítsük el a libamájat?
A legtöbb utazó romantikus hangulatba kerül Tokaj-Hegyalján, ha meglátja a szőlőtőkék rendjét. Az itt élő szőlészek és borászok ugyanezt érzik, amikor végigjárják birtokukat. Mert itt ősi hagyománya van a borkészítésnek, és a minőségen kívül csak egyvalami számít: hogy az ember minden körülmények között ember maradjon.
A zenészlegenda Prince öröksége, vagy egy ohioi desszertbor márkaneve a Purple Rain?
Ma adták át a Vince-díjat a hazai boros szakma legkiválóbb szereplőinek.
A borkedvelők 33 alkategóriában választhatják ki kedvenc magyar boraikat.
A tradicionális magyar fajtákból készült borokat kedvelték leginkább.
A mézsör (vagy mézbor) évezredek óta létezik: szinte minden ősi civilizációban rájöttek, hogyan erjeszthető a méz – már jóval a bor és a sör megjelenése előtt. Egy ilyen örökséggel azt gondolhatnánk, hogy az italt övezi némi tisztelet, pedig az az igazság, hogy a mai embereknek valójában fogalmuk sincs arról, hová is tegyék az italt.
A napfényes Itáliát nyugodt szívvel nevezhetjük pacalnagyhatalomnak, hiszen aki végiglapoz egy olasz konyháról szóló alapos és átfogó munkát – pl. Váncsa István Lakomájának második kötetét –, az mindjárt konstatálja, hogy a talján tucatnál is több trippát készít: toszkán pacalsaláta, toszkán kenyérleves pacallal és borjúlábbal, toszkán pacalleves, venetói pacalrizottó, piemontei pacalleves, piemontei proletárleves, bolognai pacal, canepinai pacal, korzikai pacal, olivetán pacal, reggiói pacal, s
Aztán lett a bisztró is. Mád egyik feltörekvő helyére invitáljuk olvasóinkat!
A kóstolókon túl a hazai élelmiszeripari és HoReCa szektor szereplőinek aSIRHA-n lesz lehetőségük csatlakozni.
„A kiegyensúlyozott bor olyan, amelynek kóstolásakor az utolsó pohár íze jobb, mint az elsőé.”
Ha egy fogás sósabb a kelleténél, netán csípős, jó, ha van egy kis maradékcukor a borunkban.
A Somló emblematikus hely a Kárpát-medencében és azok számára is kedves, akik nem is isznak bort.
Legyünk bátrak, és ne féljünk letérni egy talán nem is járható útról.
Édesnek édes, bubisnak nem az, ünnepi, sőt, magasztos, ára is van, és nem igazán tudjuk, mit kezdjünk vele. Ez az aszú, a legenda Tokajból.
A lehúzó turistaellátóként működő egri boripari Bermuda-háromszögben megjelent már az új generáció, és a félédes lőrék mellett egyre több helyen kaphatunk minőséget is.
Ha Tokaj, Mád vagy Sátoraljaújhely felé vesszük az irányt, vétek lenne kihagyni a hangulatos kistelepülést, és ha már ott vagyunk, mindenképp térjünk be a tállyai Zsadányi Pincészethez is. Az egyik tulajdonossal, Árendás Eszterrel beszélgettünk.
Már a Széll Kálmán téri megállóban barátkozni kezdenek a borisszák, „elnézést, ez a busz megy a Várba?” „Ez, igen”, de ennyinél nem állnak meg, rögvest kiderítik egymásról, hogy a Budapest Borfesztiválra igyekeznek, minek köszönhetően már az első megállónál évjáratokról, meg tanninokról kifejtett bölcseletektől hangos a busz. Az utazóközönség másik fele külföldi, többen még nem tudják, hogy hamarosan ők is a fesztiválon fognak borozni, pedig így lesz. A rendezvény bejárata felé sietve hallom, am
95 aranyérmes és a 7 nagy aranyérmes bor született a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) 2017-es Országos Borversenyén, amelyet idén Egerben rendeztek. Idén is rekord számú nevezés érkezett: 195 pincészet 628 tételét bírálta a hazai és nemzetközi szakemberekből álló zsűri. A HNT célja az „elit borszalon” létrehozása: a díjnyertes tételekből készül az a borválogatás, amellyel itthon és külföldön a magyar borokat népszerűsíti a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a Magyar Turisztikai Ügynökség.
Szinte elképzelhetetlen az ünnepi asztal valamilyen természetes édes bor nélkül, legyen az aszú, szamorodni, késői szüret vagy jégbor. A felsorolt desszertborok különbözőképpen készülnek, de ami biztosan közös bennük: természetesen édesek, s ha jól sikerülnek, koncentráltan gyümölcsösek, illatosak, gazdagok.
A húsvéti menü elkészítésének kulcsfontosságú tényezője a minőségi alapanyagok kiválasztása. Az ünnepi asztalra kerülő ételekhez szükséges hozzávalók fajtájának, típusának kérdéskörét jártuk körbe a Hegyvidéken található, családias hangulatú bevásárlóközpontban. A Michelin-csillaggal rendelkező, 28 éves Heiszler Olivér, a Tanti séfje pedig a csúcsgasztronómia jegyében saját húsvéti elképzeléseit mutatta be.
Ízesíthetjük a csokoládét kakukkfűvel? Szereti a malaccsászár a rozmaringot? Ihatunk száraz vörösbort a desszerthez? A régi magyar konyha kedvenc fűszereivel készült fogásokat kóstolhattunk a Gellértben, Márton-nap alkalmával. Pénteken, szintén a Gellért Szálló különtermében mutatták be a Magyar Konyha új kötetét, a Fűszerkertet, Lévai Anikó, a szerkesztőbizottság elnöke és Vinkó József főszerkesztő részvételével.
Az egri borvidék borai - így az egri bikavér is - megbízhatóak, stabilak, jó minőségűek még az olcsó árkategóriában is - mondja Simon Péter, az Agrármarketing Centrum vezérigazgató helyettese.
Kürtőskalács-, Gőzgombóc-, Méz-, Csipkebogyó-, Halfesztivál. És akkor még nem beszéltünk a szüreti felvonulásokról, az olaszrizling ünnepéről. Október a fesztiválok ideje.
Három nagy tokaji pince indításánál bábáskodott, igazán nagyot azonban kis családi pincéjével alkotott. Demeter Zoltán nem lobbizik nagy borászati szervezetekben, mégis az egyik legfontosabb véleményformáló Tokaj-Hegyalján.
Augusztustól újra látható az M1 műsorán a Borvacsora, amelyben a magyar borrégiókat mutatják be, boraikkal, ételeikkel, helyi jellegzetességeikkel. A műsorvezető és a meghívott vendégek egy-egy remek bor és hozzájuk illő, a vidék termékeit bemutató fogások mellett beszélgetnek borról és életről.
A tokaji az egyetlen magyar bor, amely a történelem folyamán beleszólt és a jövőben is beleszólhat a világ borképének formálásába. A tokaji borászok mellett pedig egyre több kézműves termék tűnik fel a Hegyaljai piacon.
Évjárat, borvidék, borász, szőlőfajta, ár. Hogyan válasszunk bort, ha nem borásztól, hanem a közértben vásárolunk? Lehet egyáltalán címke alapján bort választani?
Novemberi számunkban mindent megtudhat a libamájról. Mióta és miért tömik, hizlalják a libákat? Mi a különbség a kacsa és a liba mája között? Hogyan készítsük el a libamájat?
A legtöbb utazó romantikus hangulatba kerül Tokaj-Hegyalján, ha meglátja a szőlőtőkék rendjét. Az itt élő szőlészek és borászok ugyanezt érzik, amikor végigjárják birtokukat. Mert itt ősi hagyománya van a borkészítésnek, és a minőségen kívül csak egyvalami számít: hogy az ember minden körülmények között ember maradjon.
A furmint megszállott nagykövete: Bodó Judit, a Borászok Borásza.
Vajon a világ leginkább keresett és erősen túlárazott borainak mi lehet a titka?
Sok olyan elfogadott bor-étel párosítás létezik, ami felülvizsgálatra szorulna.
Szeptemberben még éppen csak ízlelgettük az élményt, hogy feltámadt Eger csillaga, de máris a testesebb adventi időszaknál tartunk, a borvidéknél maradva pedig a bikavér kerül előtérbe. Ebből a szempontból is különleges a St. Andreában az idei karácsony; legjelentősebb boruk, a Merengő, tizedik évjárathoz érkezett. A jeles alkalomra a fiatalabb generáció is készült, méghozzá egy páratlan Ajándékkal, aminek a születésénél Szepsy István, Áts Károly, Balassa István és Szilágyi László segédkezett.
A budapesti nyomozónak elege lett a nagyvárosból, és hazaköltözött Zemplénbe. Terve nem volt, csak annyit tudott, hogy a földdel szeretne kezdeni valamit. Furmintja ma már ott van Magyarország első Michelin-csillagos éttermének kínálatában.
Egészen sajátos módon gondolkodik Tokajról. Számára nem annyira a furmint mint fajtanév a fontos, inkább a márkanévre helyezi a hangsúlyt. A fő kérdés, hogy jut el a tokaji aszú a világ ezer legjobb éttermébe. Bacsó András, a Vega Sicilia tulajdonában lévő Oremus pincészet borász-igazgatója idén elnyerte a Borászok Borásza díjat is.
Egyszer elzarándokolt a Himalájába, és hatputtonyos tokaji aszúval ünnepelte, hogy feljutott a csúcsra. Nála a borkészítés valóban kézműves, a személyes jelenlét a leghathatósabb eszköze. Hisz a száraz furmintban, de Tokaj jövőjét szerinte a múltjára kellene építeni: a késői szüretelésű borokra, az édes szamorodnira és persze az aszúra. Homonna Attilánál jártunk Erdőbényén.
Egyszervolt vincellérházak, titokban öregedő szőlőtőkék és patakok a hegy gyomrában: az aszúkirálynak nevezett Szepsy István a gyermekkori karácsonyi sétákat éli tovább a mai napig....
Hol dobog Tokaj szíve? Sokan azt hiszik, a pincékben. Zwack Izabella szerint a Szent Tamás-hegyen, Mád fölött. Zwack Péter küldetése az volt: szerezze vissza a családi vállalatot. Izabella előtt új cél lebeg: világmárkát szeretne faragni Tokajból.
Cserna-Szabó András 1997 óta rendszeresen publikál novellákat, esszéket, gasztronómiai írásokat. A kortárs "gyomorirodalom" egyik legismertebb képviselője. Ha éppen nem járja az országot, akkor a magyar pacalról szóló kulináris kalandregényén dolgozik.