Megjelent a Magyar Konyha júniusi száma
Ettől a szellem is jóllakik!
Keresés "Magyar Elek"
Pest–Buda gyomra régen és ma
1873. november 17-én egyesült Pest, Buda és Óbuda. November 17-e Budapest születésnapja.
Marcipánnal és pralinével az élet is édesebb
Kevés alapanyagból készülő csodák, amelyek megalkotása gyerekjáték.
Lebbencs, csusza, spagetti
A levesektől a főételeken át a desszertekig számtalan ételben találkozunk velük.
Az ördög itala a telet is felforrósítja
A bódulat igazi kalandorai számára a forralt bor csak apácaitóka. Az igazi "pokolital" a krampampuli.
Krúdy: az étvágytalan ember
Makacs dolgok a legendák. Hát még a hamisak. Krúdyról annyi adoma, anekdota kering közszájon, hogy ember legyen a talpán, aki a regényíró és a regényhősök figuráit különválasztja.
Jókai rá se ismerne a bablevesre
Szegény Jókai, rá se ismerne a róla elnevezett bablevesre. „Füstölt malacköröm babbal főzve”, ő ezt szerette. Nem tett abba se zöldséget, se csipetkét, de főként nem csülköt Laborfalvi Róza (az író színésznő felesége), lóbab, sűrű rántás, kocsonyássá főtt disznóláb adta az ízét.
Gomolyától a juhtúróig
Tavasszal zöldbe borulnak és kivirágoznak a legelők, a juhnyájak legnagyobb örömére, hiszen a téli száraz takarmányt felváltja a friss, zsenge csemege. Örömükben mi is osztozhatunk: a tavasszal készülő gomolya vagy túró összehasonlíthatatlanul finomabb és értékesebb, mint amit hónapokkal korábban vásárolhattunk.
A modern főzelék
A főzelék magyar találmány. Habarással, rántással sűrített zöldségétel csak nálunk készül
Tíz jó káposzta a hordóból
Töltött káposzta, székelykáposzta, szilveszteri káposztaleves – az év végi ünnepekhez hozzátartoznak a savanyított káposztával készült ételek. A Magyar Konyha magazin és a Pannon Gasztronómiai Akadémia közös tesztjén ezúttal a piaci savanyúságosok választékából igyekeztünk megtalálni az ünnepi asztalra méltó káposztákat.
Ha már lúd, legyen kövér
A libák többnyire galibát okoznak. Így volt ez Krisztus előtt 390-ben is, amikor az éj leple alatt barbár gallok akarták elfoglalni a várost, de Róma lúdjai felverték gágogásukkal a fáradt őrséget. A történet nem mese, Homérosz és Ovidius is ír a „Capitoliumot hangjukkal megmenekítő” harcias madarakról.
Ha már lúd, legyen kövér
A libák többnyire galibát okoznak. Így volt ez Krisztus előtt 390-ben is, amikor az éj leple alatt barbár gallok akarták elfoglalni a várost, de Róma lúdjai felverték gágogásukkal a fáradt őrséget.
Terítéken a zsenge zöldségek
Itt a kánikula: ízletes, vajpuha a répa és a karalábé, dudorodnak a borsóhüvelyek, és az első tökbucik is megjelennek a nagy levelek alatt. Nyakunkon a főzelékszezon.
Gyenge báránykákat tárkonnyal
A sonka mellett a bárány játszik döntő szerepet a húsvéti asztalon. Ő szolgáltatja vasárnap a bibliai hagyományokon alapuló ünnepi pecsenyét. Méghozzá minden formában!
Rozsólis és roszprádli - mit evett a márciusi forradalmár?
Képzeljük magunk elé a reformkori Pest-Budát. Már lebontották a városfalakat, elkezdték a csatornázást, felépültek a Duna-parti paloták, fásították a Városligetet, megrendezték az első lóversenyt, divatba jött a cilinder (amit hengerkalapnak neveztek), a francia módi, de újra hódított a díszmagyar és a csárdás is. A Dunán elindult az első gőzhajó, Irinyi feltalálta a „zajongásmentes gyufát”, a rikkancsok Kossuth lapját, a Pesti Hírlapot árusították, a Váci utcában Wigand Ottó megnyitotta könyves
Márton-nap libája: besúgó és időjós is egyben
Szent Márton meg sem született még, amikor a római ínyenc (a legrégibb fennmaradt szakácskönyvének szerzője) Marcus Gavius Apicius már aszalt fügével, mustos kenyérrel tömte, mézes borral itatta a libákat, hogy májuk zamatosabb és porhanyósabb legyen. A ludak mégsem őt árulták el a gágogásukkal, hanem a jámbor remetét, aki nagy alázatosságában az ólba bújt, amikor megtudta, hogy püspökké akarják választani.
Egybubis vagy több-bubis? Nagy-Kálózy Eszter főz, Rudolf Péter eszik
Hogy mi tartja össze őket? A szakmai alázat, a színjátszás, a gasztronómia és az egymás iránti szerelem.
Emberhalászok karácsonykor
Hal nélkül nincs karácsony. A keresztény szimbolikában a hal Krisztus jelképe: a korai keresztények az üldöztetések idején két félkört rajzoltak a házfalakra, amerre a hal feje mutatott, ott tartották a titkos istentiszteletet.
A zöldborsó
Lehet találkozni a cukorborsó névvel a piacon, de a zöldségesek meglehetősen tágan értelmezik a fogalmat. Jobb esetben zsenge velőborsót értenek alatta.
Főzőkanálon lovagló boszorkány
A magyar irodalomban, úgy látszik, az írónékből előbb-utóbb gasztronómus válik. Mészöly Miklós felesége, Polcz Alaine nagy sikerű szakácskönyvet is írt, Örkény István neje, F. Nagy Angéla receptjein nemzedékek nőttek fel.
A Vásárcsarnok
Mint a Pokol hetedik bugyrát, úgy írja le 1821-ben a Duna parti régi pesti piacot, a „jobbágyság vásárát” Schams Ferenc sváb patikus. A baromfipiacon, ahol időjósok rángatják az ember kabátját, átható bűz terjeng, a szűk szekérvárban az embertömeg egymást lökdösi, a libák, kacsák, tyúkok, disznók fülhasogató muzsikájától egymás szavát sem érteni, vagy por marja a szemedet, vagy a csizmád ragad a sárba. Lejjebb, a plébániatemplom felől „émelyítő ételszagot hoz a szél”, piszkos ruházatú, „undorít
6. Sűrítés
A sűrítésről a legtöbb embernek a rántás jut az eszébe. Pedig számtalan más mód létezik, hogy megváltoztassuk egy étel állagát, sok esetben pedig nem is szükséges sűríteni az ételt, csupán megszokásból tesszük nehezebbé. A zöldségek, húsok sütéskor levet engednek, ha ezt beforraljuk, máris sűrübb, de könnyebb az ételünk.
Az ördög itókája: krampampuli
Hippokratész nemcsak a fogzásról, az aranyérről, az orvosi etikáról írt, hanem a borról is. A bölcs görög megemlíti, hogy a fűszeres forralt bor hasznos lehet meghűlés ellen, és segíti az emésztést.
Ha már lúd, legyen kövér
A libák többnyire galibát okoznak. Így volt ez Krisztus előtt 390-ben is, amikor az éj leple alatt barbár gallok akarták elfoglalni a várost, de Róma lúdjai felverték gágogásukkal a fáradt őrséget. A történet nem mese, Homérosz és Ovidius is ír a „Capitoliumot hangjukkal megmenekítő” harcias madarakról.
Ezerarcú, ezerszemű
A máknövény (Papaver somniferum) legalább hatezer éve ismert. Valószínűleg a mediterrán térség nyugati feléből vagy Nyugat-Ázsiából származik. Krisztus előtt 1500-ban Egyiptomban és a minószi civilizációban is ismerték. Az ókori görögök mékon névvel illették a sokféleképp felhasznált, kék és fehér magvú növényt.
Lecsó
A lecsó valamilyen titokzatos oknál fogva kitüntetett helyet foglal el a magyar gasztronómiában. Igazi lecsó csak magyar paprikából készülhet. A húsos cecei fehér paprika mellett kell bele enyhén csípős bogyiszlói, félig pirossá edződött lecsópaprika is. Aztán vöröshagyma, szaftos paradicsom. Az arány élet-halál kérdése.
A halászlé
Nyaraljunk a Tisza-parton, a Duna mellett vagy a Balaton partján, mindenhol egy jó halászlére vágyunk. A halászlevet említjük, ha tipikus magyar ételről kérdeznek és a halászlé az egyetlen halas fogás, amelyet beválasztottak a tíz legismertebb magyar étel közé.
Május a felvidéki legelőkön
Itt a május - a havasi legelőkön kisarjadt növények már kövérek, de még frissek, tavasziasan gyengék. Tejjel foglalkozó emberek tudják, hogy ilyenkor a legízletesebbek a friss tejből készült termékek, mint ahogy Szlovákiában is közismert, hogy a brindzából, régebbi nevén a liptói túróból is a májusi a legjobb.
A porrá lett kakas
A közelmúltban internetes közvélemény-kutatás zajlott, mely azt volt hivatott kideríteni, melyik Magyarország kedvenc étele. A legtöbb szavazat az Újházi-tyúkhúslevesre érkezett. Meglepően jó eredmény ez egy olyan fogástól, ami tulajdonképpen nem is létezik. De ne szaladjunk ennyire előre.
Pest–Buda gyomra régen és ma
1873. november 17-én egyesült Pest, Buda és Óbuda. November 17-e Budapest születésnapja.
Az ördög itala a telet is felforrósítja
A bódulat igazi kalandorai számára a forralt bor csak apácaitóka. Az igazi "pokolital" a krampampuli.
Gomolyától a juhtúróig
Tavasszal zöldbe borulnak és kivirágoznak a legelők, a juhnyájak legnagyobb örömére, hiszen a téli száraz takarmányt felváltja a friss, zsenge csemege. Örömükben mi is osztozhatunk: a tavasszal készülő gomolya vagy túró összehasonlíthatatlanul finomabb és értékesebb, mint amit hónapokkal korábban vásárolhattunk.
Tíz jó káposzta a hordóból
Töltött káposzta, székelykáposzta, szilveszteri káposztaleves – az év végi ünnepekhez hozzátartoznak a savanyított káposztával készült ételek. A Magyar Konyha magazin és a Pannon Gasztronómiai Akadémia közös tesztjén ezúttal a piaci savanyúságosok választékából igyekeztünk megtalálni az ünnepi asztalra méltó káposztákat.
Ha már lúd, legyen kövér
A libák többnyire galibát okoznak. Így volt ez Krisztus előtt 390-ben is, amikor az éj leple alatt barbár gallok akarták elfoglalni a várost, de Róma lúdjai felverték gágogásukkal a fáradt őrséget. A történet nem mese, Homérosz és Ovidius is ír a „Capitoliumot hangjukkal megmenekítő” harcias madarakról.
Ha már lúd, legyen kövér
A libák többnyire galibát okoznak. Így volt ez Krisztus előtt 390-ben is, amikor az éj leple alatt barbár gallok akarták elfoglalni a várost, de Róma lúdjai felverték gágogásukkal a fáradt őrséget.
Terítéken a zsenge zöldségek
Itt a kánikula: ízletes, vajpuha a répa és a karalábé, dudorodnak a borsóhüvelyek, és az első tökbucik is megjelennek a nagy levelek alatt. Nyakunkon a főzelékszezon.
Gyenge báránykákat tárkonnyal
A sonka mellett a bárány játszik döntő szerepet a húsvéti asztalon. Ő szolgáltatja vasárnap a bibliai hagyományokon alapuló ünnepi pecsenyét. Méghozzá minden formában!
Rozsólis és roszprádli - mit evett a márciusi forradalmár?
Képzeljük magunk elé a reformkori Pest-Budát. Már lebontották a városfalakat, elkezdték a csatornázást, felépültek a Duna-parti paloták, fásították a Városligetet, megrendezték az első lóversenyt, divatba jött a cilinder (amit hengerkalapnak neveztek), a francia módi, de újra hódított a díszmagyar és a csárdás is. A Dunán elindult az első gőzhajó, Irinyi feltalálta a „zajongásmentes gyufát”, a rikkancsok Kossuth lapját, a Pesti Hírlapot árusították, a Váci utcában Wigand Ottó megnyitotta könyves
Márton-nap libája: besúgó és időjós is egyben
Szent Márton meg sem született még, amikor a római ínyenc (a legrégibb fennmaradt szakácskönyvének szerzője) Marcus Gavius Apicius már aszalt fügével, mustos kenyérrel tömte, mézes borral itatta a libákat, hogy májuk zamatosabb és porhanyósabb legyen. A ludak mégsem őt árulták el a gágogásukkal, hanem a jámbor remetét, aki nagy alázatosságában az ólba bújt, amikor megtudta, hogy püspökké akarják választani.
Emberhalászok karácsonykor
Hal nélkül nincs karácsony. A keresztény szimbolikában a hal Krisztus jelképe: a korai keresztények az üldöztetések idején két félkört rajzoltak a házfalakra, amerre a hal feje mutatott, ott tartották a titkos istentiszteletet.
A zöldborsó
Lehet találkozni a cukorborsó névvel a piacon, de a zöldségesek meglehetősen tágan értelmezik a fogalmat. Jobb esetben zsenge velőborsót értenek alatta.
Főzőkanálon lovagló boszorkány
A magyar irodalomban, úgy látszik, az írónékből előbb-utóbb gasztronómus válik. Mészöly Miklós felesége, Polcz Alaine nagy sikerű szakácskönyvet is írt, Örkény István neje, F. Nagy Angéla receptjein nemzedékek nőttek fel.
A Vásárcsarnok
Mint a Pokol hetedik bugyrát, úgy írja le 1821-ben a Duna parti régi pesti piacot, a „jobbágyság vásárát” Schams Ferenc sváb patikus. A baromfipiacon, ahol időjósok rángatják az ember kabátját, átható bűz terjeng, a szűk szekérvárban az embertömeg egymást lökdösi, a libák, kacsák, tyúkok, disznók fülhasogató muzsikájától egymás szavát sem érteni, vagy por marja a szemedet, vagy a csizmád ragad a sárba. Lejjebb, a plébániatemplom felől „émelyítő ételszagot hoz a szél”, piszkos ruházatú, „undorít
Ha már lúd, legyen kövér
A libák többnyire galibát okoznak. Így volt ez Krisztus előtt 390-ben is, amikor az éj leple alatt barbár gallok akarták elfoglalni a várost, de Róma lúdjai felverték gágogásukkal a fáradt őrséget. A történet nem mese, Homérosz és Ovidius is ír a „Capitoliumot hangjukkal megmenekítő” harcias madarakról.
Ezerarcú, ezerszemű
A máknövény (Papaver somniferum) legalább hatezer éve ismert. Valószínűleg a mediterrán térség nyugati feléből vagy Nyugat-Ázsiából származik. Krisztus előtt 1500-ban Egyiptomban és a minószi civilizációban is ismerték. Az ókori görögök mékon névvel illették a sokféleképp felhasznált, kék és fehér magvú növényt.
Lecsó
A lecsó valamilyen titokzatos oknál fogva kitüntetett helyet foglal el a magyar gasztronómiában. Igazi lecsó csak magyar paprikából készülhet. A húsos cecei fehér paprika mellett kell bele enyhén csípős bogyiszlói, félig pirossá edződött lecsópaprika is. Aztán vöröshagyma, szaftos paradicsom. Az arány élet-halál kérdése.
A halászlé
Nyaraljunk a Tisza-parton, a Duna mellett vagy a Balaton partján, mindenhol egy jó halászlére vágyunk. A halászlevet említjük, ha tipikus magyar ételről kérdeznek és a halászlé az egyetlen halas fogás, amelyet beválasztottak a tíz legismertebb magyar étel közé.
Május a felvidéki legelőkön
Itt a május - a havasi legelőkön kisarjadt növények már kövérek, de még frissek, tavasziasan gyengék. Tejjel foglalkozó emberek tudják, hogy ilyenkor a legízletesebbek a friss tejből készült termékek, mint ahogy Szlovákiában is közismert, hogy a brindzából, régebbi nevén a liptói túróból is a májusi a legjobb.
A porrá lett kakas
A közelmúltban internetes közvélemény-kutatás zajlott, mely azt volt hivatott kideríteni, melyik Magyarország kedvenc étele. A legtöbb szavazat az Újházi-tyúkhúslevesre érkezett. Meglepően jó eredmény ez egy olyan fogástól, ami tulajdonképpen nem is létezik. De ne szaladjunk ennyire előre.
Marcipánnal és pralinével az élet is édesebb
Kevés alapanyagból készülő csodák, amelyek megalkotása gyerekjáték.
Lebbencs, csusza, spagetti
A levesektől a főételeken át a desszertekig számtalan ételben találkozunk velük.
Krúdy: az étvágytalan ember
Makacs dolgok a legendák. Hát még a hamisak. Krúdyról annyi adoma, anekdota kering közszájon, hogy ember legyen a talpán, aki a regényíró és a regényhősök figuráit különválasztja.
Jókai rá se ismerne a bablevesre
Szegény Jókai, rá se ismerne a róla elnevezett bablevesre. „Füstölt malacköröm babbal főzve”, ő ezt szerette. Nem tett abba se zöldséget, se csipetkét, de főként nem csülköt Laborfalvi Róza (az író színésznő felesége), lóbab, sűrű rántás, kocsonyássá főtt disznóláb adta az ízét.
A modern főzelék
A főzelék magyar találmány. Habarással, rántással sűrített zöldségétel csak nálunk készül
Egybubis vagy több-bubis? Nagy-Kálózy Eszter főz, Rudolf Péter eszik
Hogy mi tartja össze őket? A szakmai alázat, a színjátszás, a gasztronómia és az egymás iránti szerelem.
6. Sűrítés
A sűrítésről a legtöbb embernek a rántás jut az eszébe. Pedig számtalan más mód létezik, hogy megváltoztassuk egy étel állagát, sok esetben pedig nem is szükséges sűríteni az ételt, csupán megszokásból tesszük nehezebbé. A zöldségek, húsok sütéskor levet engednek, ha ezt beforraljuk, máris sűrübb, de könnyebb az ételünk.
