Új utakon a Hollóházi
Fiatalítás kékfestő mintákkal.
1873. november 17-én egyesült Pest, Buda és Óbuda. November 17-e Budapest születésnapja.
Kétmillió liter évente: ez még ma is nagy mennyiségnek számít.
Koncertekkel és borkóstolóval várják a látogatókat a Fülei Bor Napján június 19-én.
Illatos fűszerek, káprázatos ízek, különleges receptek: az arab konyha ramadánkor mutatja a legszebb arcát.
A külföldi piacterek hatalmas kínálatában tett kirándulás után körülnéztünk kicsit itthon is.
Több sufnituning után kipróbáltuk a kompromisszummentes kemencét.
Pataky Péter, Sajben Csaba és Ádám Csaba hallevesei: a tiszalöki, a cserepes, és a frissítő.
Szomolyán hétvégén minden a cseresznyéről szól. A hagyományos cseresznyefesztivált már 14. alkalommal tartják meg és ezúttal is nagy közönséget várnak.
Kis hazánkban két ország is elfér: Somogyország és Biharország - ez utóbbinak éppen a közepén található Derecske. Ki gondolta volna, hogy annyi titkot rejt, hogy nem fér el a magazinban? Ami a júniusi számból kimaradt...
Txoko. Sociedad gastronómica. Már a név is titokzatos. Nőknek (és idegeneknek) tilos a belépés.
Ha a cigány konyháról beszélnek, Budai Zsanett és Tonté Barbara annyira egy húron pendülnek, mintha ikrek volnának. Pedig személyiségük igencsak különböző. Egy szociológus és egy külügyi szakértő. A főzés szenvedélye hozta össze őket.
Sokat hallani mostanában a trópusi olajoknak is nevezett kókusz- és pálmaolajról. Vajon tényleg annyira egészségesek, mint amilyen a hírük?
A nyári kerti grillezésnél tudunk még jobbat: Légli Attila fazekas cserépben készült ételei megtartják az alapanyagok zamatát, mégis egyszerűen elkészíthetők. Ha nyáron begyakoroljuk, télen már a konyhában is boldogulunk a reneszánszukat élő, hagyományos sütő-főző edényekkel. A szőlőskislaki lecsós harcsa krónikája.
Honnan volt bátorsága tíz évvel ezelőtt, hogy egy fakosaras préssel, egy hektár szőlővel és egy negyvenéves traktorral belevágjon a borászkodásba? Ráadásul a nagy testvér árnyékában, aki akkorra már letette névjegyét a szakma és a rajongók asztalára. Ez a mese a legkisebb fiúról szól, akitől Elizabeth Gabay, Master of Wine, a magyar borok szakértője nem sajnálta a nagy szavakat: „Eddig csak egyetlen emberrel – termelővel – találkoztam a Balatonnál, aki valóban megismerte dűlőinek karakterét, és
Idén pünkösdkor is a budai Millenáris ad otthont az OTP Bank Gourmet Fesztiválnak, amely május 12. és 15. között új koncepcióval várja a gasztronómia szerelmeseit. Ebben az évben Magyarországon rendezik meg a Bocuse d'Or szakácsverseny európai döntőjét, ezért a Gourmet Fesztivál időpontját és tematikáját a versenyhez igazították.
Ha Azerbajdzsánba megyünk, kóstoljuk meg az azeri konyhát, mely nagyon fűszeres. Persze ne a mi sós–borsos–paprikás ízeinkre gondoljunk. Paprikát egyáltalán nem használnak, sót és borsot is csak módjával. Annál több zöld fűszert: rozmaringot, kakukkfüvet, bazsalikomot és mindenekelőtt kaprot. A pincérek mindenhol szívből jövően kedvesek és udvariasak.
Mohácstól délre, egészen a Dráva dunai torkolatáig tart a drávaszögi népi kultúra, a sokácok, horvátok, magyarok, svábok és szerbek évszázados együttélése sajátos közös konyhát hozott létre. Az éttermek, csárdák büszkén kínálják a helyi specialitásokat, amelyekhez mindig akad bor valamelyik szomszédos pincéből. Mi most 12 olyan helyet ajánlunk, ahová érdemes betérni.
Mostoha helyzetbe került a magyarországi lúdtenyésztés. Körkép Bogenfürst Ferenccel, a Kaposvári Egyetem professzorával, lúdkutatóval, aki nemcsak tanítja a ludakról szóló tudományt, de tenyészti is az állatokat zselici birtokán.
Baranya legdélebbi csücske (a Drávaszög) ragaszkodik talán a leginkább gasztronómiai hagyományaihoz.
A Magyar Konyha a budai zöldvendéglők nyomába eredt, és közel száz éttermet tesztelt. A békebeli hangulat még nyakon csíphető. Hatalmas lombú vadgesztenyék vagy hársak alatt piros kockás abrosszal letakart, kecskelábú asztalok, a rácsos kerítést vadszőlő futja be, a zöld dézsákban leanderek pompáznak.
Baranya legdélebbi csücske (a Drávaszög) ragaszkodik talán a leginkább gasztronómiai hagyományaihoz. A mohácsi sokácok busójárásával egy időben busók tűnnek fel a horvát-baranyai sokác falvakban is, cserépedényben fő a bab, szabad tűz lángja fölé teszik a halászlével teli bográcsot, majd ugyanennek lángja mellett füstölődik édessé a csíptetős ponty.
Andrásy szilva, duránci szilva, húsos szilva, lószemű szilva, nemtudom szilva. A magyar szilvafajtáknak nemcsak száma, hanem elnevezése is végtelen. Az őszi szilvalekvár főzés pedig a keleti és a nyugati országrészen is régi hagyomány. Üstben, egy egész napon át kevergetve, cukor nélkül.
Éltet vagy árt a tej? Egyáltalán: kapható még itthon jó minőségű tej, vagy mindet külföldre viszik? A legjobb tejboltokat feltérképezve ezúttal a legtöbbet vitatott hatású alapélelmiszer nyomába eredtünk.
1873. november 17-én egyesült Pest, Buda és Óbuda. November 17-e Budapest születésnapja.
Illatos fűszerek, káprázatos ízek, különleges receptek: az arab konyha ramadánkor mutatja a legszebb arcát.
A külföldi piacterek hatalmas kínálatában tett kirándulás után körülnéztünk kicsit itthon is.
Több sufnituning után kipróbáltuk a kompromisszummentes kemencét.
Szomolyán hétvégén minden a cseresznyéről szól. A hagyományos cseresznyefesztivált már 14. alkalommal tartják meg és ezúttal is nagy közönséget várnak.
Kis hazánkban két ország is elfér: Somogyország és Biharország - ez utóbbinak éppen a közepén található Derecske. Ki gondolta volna, hogy annyi titkot rejt, hogy nem fér el a magazinban? Ami a júniusi számból kimaradt...
Ha a cigány konyháról beszélnek, Budai Zsanett és Tonté Barbara annyira egy húron pendülnek, mintha ikrek volnának. Pedig személyiségük igencsak különböző. Egy szociológus és egy külügyi szakértő. A főzés szenvedélye hozta össze őket.
Idén pünkösdkor is a budai Millenáris ad otthont az OTP Bank Gourmet Fesztiválnak, amely május 12. és 15. között új koncepcióval várja a gasztronómia szerelmeseit. Ebben az évben Magyarországon rendezik meg a Bocuse d'Or szakácsverseny európai döntőjét, ezért a Gourmet Fesztivál időpontját és tematikáját a versenyhez igazították.
Mohácstól délre, egészen a Dráva dunai torkolatáig tart a drávaszögi népi kultúra, a sokácok, horvátok, magyarok, svábok és szerbek évszázados együttélése sajátos közös konyhát hozott létre. Az éttermek, csárdák büszkén kínálják a helyi specialitásokat, amelyekhez mindig akad bor valamelyik szomszédos pincéből. Mi most 12 olyan helyet ajánlunk, ahová érdemes betérni.
Baranya legdélebbi csücske (a Drávaszög) ragaszkodik talán a leginkább gasztronómiai hagyományaihoz.
A Magyar Konyha a budai zöldvendéglők nyomába eredt, és közel száz éttermet tesztelt. A békebeli hangulat még nyakon csíphető. Hatalmas lombú vadgesztenyék vagy hársak alatt piros kockás abrosszal letakart, kecskelábú asztalok, a rácsos kerítést vadszőlő futja be, a zöld dézsákban leanderek pompáznak.
Baranya legdélebbi csücske (a Drávaszög) ragaszkodik talán a leginkább gasztronómiai hagyományaihoz. A mohácsi sokácok busójárásával egy időben busók tűnnek fel a horvát-baranyai sokác falvakban is, cserépedényben fő a bab, szabad tűz lángja fölé teszik a halászlével teli bográcsot, majd ugyanennek lángja mellett füstölődik édessé a csíptetős ponty.
Andrásy szilva, duránci szilva, húsos szilva, lószemű szilva, nemtudom szilva. A magyar szilvafajtáknak nemcsak száma, hanem elnevezése is végtelen. Az őszi szilvalekvár főzés pedig a keleti és a nyugati országrészen is régi hagyomány. Üstben, egy egész napon át kevergetve, cukor nélkül.
Éltet vagy árt a tej? Egyáltalán: kapható még itthon jó minőségű tej, vagy mindet külföldre viszik? A legjobb tejboltokat feltérképezve ezúttal a legtöbbet vitatott hatású alapélelmiszer nyomába eredtünk.
Pataky Péter, Sajben Csaba és Ádám Csaba hallevesei: a tiszalöki, a cserepes, és a frissítő.
Txoko. Sociedad gastronómica. Már a név is titokzatos. Nőknek (és idegeneknek) tilos a belépés.
A nyári kerti grillezésnél tudunk még jobbat: Légli Attila fazekas cserépben készült ételei megtartják az alapanyagok zamatát, mégis egyszerűen elkészíthetők. Ha nyáron begyakoroljuk, télen már a konyhában is boldogulunk a reneszánszukat élő, hagyományos sütő-főző edényekkel. A szőlőskislaki lecsós harcsa krónikája.
Honnan volt bátorsága tíz évvel ezelőtt, hogy egy fakosaras préssel, egy hektár szőlővel és egy negyvenéves traktorral belevágjon a borászkodásba? Ráadásul a nagy testvér árnyékában, aki akkorra már letette névjegyét a szakma és a rajongók asztalára. Ez a mese a legkisebb fiúról szól, akitől Elizabeth Gabay, Master of Wine, a magyar borok szakértője nem sajnálta a nagy szavakat: „Eddig csak egyetlen emberrel – termelővel – találkoztam a Balatonnál, aki valóban megismerte dűlőinek karakterét, és
Ha Azerbajdzsánba megyünk, kóstoljuk meg az azeri konyhát, mely nagyon fűszeres. Persze ne a mi sós–borsos–paprikás ízeinkre gondoljunk. Paprikát egyáltalán nem használnak, sót és borsot is csak módjával. Annál több zöld fűszert: rozmaringot, kakukkfüvet, bazsalikomot és mindenekelőtt kaprot. A pincérek mindenhol szívből jövően kedvesek és udvariasak.
Mostoha helyzetbe került a magyarországi lúdtenyésztés. Körkép Bogenfürst Ferenccel, a Kaposvári Egyetem professzorával, lúdkutatóval, aki nemcsak tanítja a ludakról szóló tudományt, de tenyészti is az állatokat zselici birtokán.