Bella mascara! – Szép maszk!
Tartsanak velünk a varázslatos velencei karneválra!
Megjelent az Ételek a prímási asztalról - a 19. század visegrádi konyhája mai szemmel is csodás.
A Vadakat mesélek című könyvet nyugodtan ajánljuk a vadászat esküdt ellenségeinek is.
A jeges édességet a reformkorig csak „hideg nyalat”-nak, fagyosnak nevezték.
Az írónő legkedvesebb barátnőjének kézirataiból szakácskönyv készült.
Az oklahomai farmerfeleségből milliomos szakácskönyvszerzővé vált Ree Drummond új kiadványa őszre várható.
Jobban izgatta a spiritizmus, a titkosírás, a filozófia, mint az, hogy mit ebédel.
Szenvedéllyel kutatja egy híres festő régi szőlőfajtákat ábrázoló akvarelljeit Ambrus Lajos.
Az csak irodalmi közhely, hogy a girhes költő jobb poéta. Nincs erre semmi bizonyíték.
A szigorúan hagyományos gulyásfőzés technológiája az, ahogy a gulyások főzték, ezért gulyás a neve. A bográcsba egyszerre bele kell tenni a húst és a hagymát, hidegen hozzátenni a szükséges mennyiségű vizet, s feltenni a tűzre. - írta Erdei Ferenc a Néprajzi ínyesmesterség című könyvében.
Szent Márton meg sem született még, amikor a római ínyenc (a legrégibb fennmaradt szakácskönyvének szerzője) Marcus Gavius Apicius már aszalt fügével, mustos kenyérrel tömte, mézes borral itatta a libákat, hogy májuk zamatosabb és porhanyósabb legyen. A ludak mégsem őt árulták el a gágogásukkal, hanem a jámbor remetét, aki nagy alázatosságában az ólba bújt, amikor megtudta, hogy püspökké akarják választani.
A József Attila- és Berzsenyi-díjas író, szerkesztő, filozófus, borász, pomológus, polihisztor, kultúrséf és gasztrosámán egyházashetyéni rezidenciáján jártunk.
A gyűjtögető életmód a múltunkból fakad, de génjeink a jelenbe is átörökítették. Mivel az evés nemcsak az életben maradás egyik bevált módja, hanem örömforrás is, természetes, hogy sokan tartanak otthon szakácskönyvet.
Hal nélkül nincs karácsony. A keresztény szimbolikában a hal Krisztus jelképe: a korai keresztények az üldöztetések idején két félkört rajzoltak a házfalakra, amerre a hal feje mutatott, ott tartották a titkos istentiszteletet.
„Régi vágyam – írja könyvében Alexandre Dumas –, hogy munkásságomat egy olyan művel koronázzam meg, amely nemcsak az olvasónak szerez örömet és szórakozást, hanem – munka közben – nekem is. És mi lehetne kellemesebb, mint evésről-ivásról írni, közben anekdotázni. Ez a könyv lesz öregkorom vánkosa.”
A franciák csigaevők, az olaszok tésztafalók, a németek, ha nem tudnak valamit betölteni az állatbélbe, meg sem eszik. Amerika nemzeti étele a ketchup. A miénk a gulyás. Állami jelképünk (lásd: golasch, goulash), mint Tony Curtis. A gulyás hungarikum. A magyar lélek kifejeződése. (Csak fő a levében.) Ezt früstükölte Petőfi Sándor, miközben gulyássá aprította a kozákot. Úgyhogy nyugodtan része lehet a világörökségnek, mint a Hortobágyi Nemzeti Park, vagy a tokaji borvidék.
Kilógott a sorból. Reneszánsz, rebellis és rafinált asszony volt. Mindenhol jelen lévő és megkerülhetetlen. Még a konyhában is. Ő volt a "Helikon anyósa", gróf Bánffy Miklós szerelme, az első magyar nő, aki repülőre szállt....
A New Yorkban élő építész szenvedélyes szakács: 450 kötetes szakácskönyvgyűjteménye mellett leginkább kéziratos családi receptjeiből szeret főzni. Körner András első kötete, a Kóstoló a múltból egy XIX. századi magyar zsidó háziasszony mindennapjait ábrázolta. Második könyve ezekben a hetekben jelenik meg.
Az 1884-ben született Madarász Margit az első magyar teniszbajnoknő. Nemcsak a magyar bajnokságot nyerte meg, de a németet is, Hamburgban. Második férje Thuróczy Károly nyitrai alispán. Mivel gyerekük nem született, Margit energiái nagy részét a háztartásra, a vendégségekre, a főzésre fordította. Vacsoráira grófok, bárók, hercegek voltak hivatalosak, gróf Esterházy János például rendszeresen kóstolta a főztjét.
Egyik legkedveltebb és legősibb fűszernövény az egynyári lágyszárú, mediterrán eredetű, kerti borsfű vagy borsika, melyet Erdélyben csombornak hívnak. Illata a kakukkfűére emlékeztető, íze aromás, fűszeres. Nehezen nélkülözhető a jó konyhán; felejthetetlen karakterű szereplője a jobb ételeknek.
Az édeskömény (Foeniculum vulgare) a régebbi füveskönyvekben mint bécsikapor, magyar ánizs, nagykömény, németkömény, olaszkömény, olasz kapor, római kapor szerepel - klasszikusan fűszeres illóolaj-tartalmú, ernyővirágú gyökérnövény.
A legrégibb magyar receptgyűjtemény. Nem nyomtatott könyv, hanem kézirat. Ráadásul csonka: hiányzik a címlapja és további négy levél. Nem is eredeti, hanem másolat. De legalább ketten is lemásolták.
Divat lett a gasztronómia. A televíziókból kifolynak a főzőműsorok, a könyvesboltok polcai rogyadoznak a szakácskönyvek súlyától, gasztrobloggerek százai zúdítják ránk receptjeiket. Penna és fakanál rovatunk ajánlását gyűjtöttük össze...
Cserna-Szabó András 1997 óta rendszeresen publikál novellákat, esszéket, gasztronómiai írásokat. A kortárs "gyomorirodalom" egyik legismertebb képviselője. Ha éppen nem járja az országot, akkor a magyar pacalról szóló kulináris kalandregényén dolgozik.
Szalay Jeromos a "három dombon" szánkózik, amit egykor Szent Márton hegyének neveztek, csak Kazinczy keresztelte át Pannonhalmának. A bencés szerzetes francia nyelvet és irodalmat tanított a harmincas évek elején. A fotó azt a derűt és bölcsességet tükrözi, ami mindig is jellemezte a testvéreket: az imádkozás mellett a zöldségtermesztésre, a szőlőművelésre, sőt a haltenyésztésre is ők tanították meg Európát. A Pannonhalmi Bencés Apátság most a szabadság mámorát éli: pincészetet, éttermet, növény
Pincérnek lenni hálátlan szerep. Az igazi pincnök sohasem sztár. Inkább pszichológus, gyóntatópap, szmokingos napszámos. Vezetéknevén szólít több száz törzsvendéget, ám őt mindenki csak keresztnevén ismeri. Cukiról, a Bock Bisztró főpincéréről se tudja senki, hogy becsületes neve: Erki János.
Budai kisvendéglők repertoárján négy évtizede még ott volt a remegős kocsonya. Aztán új verziók tűntek fel, a leves- és zselatinporlobbi termékei. Állaguk és ízük ennek megfelelő: üres, bután csípős, gumis, műízű. Pedig a kocsonya világörökség. És kocsonyát készíteni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen...
Az oklahomai farmerfeleségből milliomos szakácskönyvszerzővé vált Ree Drummond új kiadványa őszre várható.
„Régi vágyam – írja könyvében Alexandre Dumas –, hogy munkásságomat egy olyan művel koronázzam meg, amely nemcsak az olvasónak szerez örömet és szórakozást, hanem – munka közben – nekem is. És mi lehetne kellemesebb, mint evésről-ivásról írni, közben anekdotázni. Ez a könyv lesz öregkorom vánkosa.”
Megjelent az Ételek a prímási asztalról - a 19. század visegrádi konyhája mai szemmel is csodás.
A Vadakat mesélek című könyvet nyugodtan ajánljuk a vadászat esküdt ellenségeinek is.
A jeges édességet a reformkorig csak „hideg nyalat”-nak, fagyosnak nevezték.
Az írónő legkedvesebb barátnőjének kézirataiból szakácskönyv készült.
Szenvedéllyel kutatja egy híres festő régi szőlőfajtákat ábrázoló akvarelljeit Ambrus Lajos.
A szigorúan hagyományos gulyásfőzés technológiája az, ahogy a gulyások főzték, ezért gulyás a neve. A bográcsba egyszerre bele kell tenni a húst és a hagymát, hidegen hozzátenni a szükséges mennyiségű vizet, s feltenni a tűzre. - írta Erdei Ferenc a Néprajzi ínyesmesterség című könyvében.
Szent Márton meg sem született még, amikor a római ínyenc (a legrégibb fennmaradt szakácskönyvének szerzője) Marcus Gavius Apicius már aszalt fügével, mustos kenyérrel tömte, mézes borral itatta a libákat, hogy májuk zamatosabb és porhanyósabb legyen. A ludak mégsem őt árulták el a gágogásukkal, hanem a jámbor remetét, aki nagy alázatosságában az ólba bújt, amikor megtudta, hogy püspökké akarják választani.
A gyűjtögető életmód a múltunkból fakad, de génjeink a jelenbe is átörökítették. Mivel az evés nemcsak az életben maradás egyik bevált módja, hanem örömforrás is, természetes, hogy sokan tartanak otthon szakácskönyvet.
Hal nélkül nincs karácsony. A keresztény szimbolikában a hal Krisztus jelképe: a korai keresztények az üldöztetések idején két félkört rajzoltak a házfalakra, amerre a hal feje mutatott, ott tartották a titkos istentiszteletet.
A franciák csigaevők, az olaszok tésztafalók, a németek, ha nem tudnak valamit betölteni az állatbélbe, meg sem eszik. Amerika nemzeti étele a ketchup. A miénk a gulyás. Állami jelképünk (lásd: golasch, goulash), mint Tony Curtis. A gulyás hungarikum. A magyar lélek kifejeződése. (Csak fő a levében.) Ezt früstükölte Petőfi Sándor, miközben gulyássá aprította a kozákot. Úgyhogy nyugodtan része lehet a világörökségnek, mint a Hortobágyi Nemzeti Park, vagy a tokaji borvidék.
Kilógott a sorból. Reneszánsz, rebellis és rafinált asszony volt. Mindenhol jelen lévő és megkerülhetetlen. Még a konyhában is. Ő volt a "Helikon anyósa", gróf Bánffy Miklós szerelme, az első magyar nő, aki repülőre szállt....
A New Yorkban élő építész szenvedélyes szakács: 450 kötetes szakácskönyvgyűjteménye mellett leginkább kéziratos családi receptjeiből szeret főzni. Körner András első kötete, a Kóstoló a múltból egy XIX. századi magyar zsidó háziasszony mindennapjait ábrázolta. Második könyve ezekben a hetekben jelenik meg.
Az 1884-ben született Madarász Margit az első magyar teniszbajnoknő. Nemcsak a magyar bajnokságot nyerte meg, de a németet is, Hamburgban. Második férje Thuróczy Károly nyitrai alispán. Mivel gyerekük nem született, Margit energiái nagy részét a háztartásra, a vendégségekre, a főzésre fordította. Vacsoráira grófok, bárók, hercegek voltak hivatalosak, gróf Esterházy János például rendszeresen kóstolta a főztjét.
Egyik legkedveltebb és legősibb fűszernövény az egynyári lágyszárú, mediterrán eredetű, kerti borsfű vagy borsika, melyet Erdélyben csombornak hívnak. Illata a kakukkfűére emlékeztető, íze aromás, fűszeres. Nehezen nélkülözhető a jó konyhán; felejthetetlen karakterű szereplője a jobb ételeknek.
Az édeskömény (Foeniculum vulgare) a régebbi füveskönyvekben mint bécsikapor, magyar ánizs, nagykömény, németkömény, olaszkömény, olasz kapor, római kapor szerepel - klasszikusan fűszeres illóolaj-tartalmú, ernyővirágú gyökérnövény.
A legrégibb magyar receptgyűjtemény. Nem nyomtatott könyv, hanem kézirat. Ráadásul csonka: hiányzik a címlapja és további négy levél. Nem is eredeti, hanem másolat. De legalább ketten is lemásolták.
Divat lett a gasztronómia. A televíziókból kifolynak a főzőműsorok, a könyvesboltok polcai rogyadoznak a szakácskönyvek súlyától, gasztrobloggerek százai zúdítják ránk receptjeiket. Penna és fakanál rovatunk ajánlását gyűjtöttük össze...
Budai kisvendéglők repertoárján négy évtizede még ott volt a remegős kocsonya. Aztán új verziók tűntek fel, a leves- és zselatinporlobbi termékei. Állaguk és ízük ennek megfelelő: üres, bután csípős, gumis, műízű. Pedig a kocsonya világörökség. És kocsonyát készíteni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen...
Jobban izgatta a spiritizmus, a titkosírás, a filozófia, mint az, hogy mit ebédel.
Az csak irodalmi közhely, hogy a girhes költő jobb poéta. Nincs erre semmi bizonyíték.
A József Attila- és Berzsenyi-díjas író, szerkesztő, filozófus, borász, pomológus, polihisztor, kultúrséf és gasztrosámán egyházashetyéni rezidenciáján jártunk.
Cserna-Szabó András 1997 óta rendszeresen publikál novellákat, esszéket, gasztronómiai írásokat. A kortárs "gyomorirodalom" egyik legismertebb képviselője. Ha éppen nem járja az országot, akkor a magyar pacalról szóló kulináris kalandregényén dolgozik.
Szalay Jeromos a "három dombon" szánkózik, amit egykor Szent Márton hegyének neveztek, csak Kazinczy keresztelte át Pannonhalmának. A bencés szerzetes francia nyelvet és irodalmat tanított a harmincas évek elején. A fotó azt a derűt és bölcsességet tükrözi, ami mindig is jellemezte a testvéreket: az imádkozás mellett a zöldségtermesztésre, a szőlőművelésre, sőt a haltenyésztésre is ők tanították meg Európát. A Pannonhalmi Bencés Apátság most a szabadság mámorát éli: pincészetet, éttermet, növény
Pincérnek lenni hálátlan szerep. Az igazi pincnök sohasem sztár. Inkább pszichológus, gyóntatópap, szmokingos napszámos. Vezetéknevén szólít több száz törzsvendéget, ám őt mindenki csak keresztnevén ismeri. Cukiról, a Bock Bisztró főpincéréről se tudja senki, hogy becsületes neve: Erki János.