Citromültetvény Lajosmizsén
Savanyú, de a miénk, és Lajosmizsén terem!
Máramarosban van egy temető, ami a halál kérdését máshogyan közelíti meg.
Amforákban erjed a Hárslevelű és a Juhfark a Somló-hegyen.
A borász elhivatottságát a karjára tetovált szőlőlevelek is jelzik.
A Nagy-Kevély lábánál van egy icipici boltocska, amely Spanyolország ízeit kínálja a magyar vásárlóknak.
Klára először a panyolai aszalványokba szeretett bele, csak ezután Istvánba.
A furmint megszállott nagykövete: Bodó Judit, a Borászok Borásza.
Pálffy Pince, Köveskál: biogazdálkodás a Káli-medencében.
Politikai csatározások színtere lett az iskolások tányérja Franciaországban.
Egyikük bankot vezetett, a másik majdnem futballista lett, és volt, aki a bulik miatt kis híján félbehagyta borászati tanulmányait. Végül mind visszakanyarodtak a szőlőhöz. A szülők letették az alapokat, de a fiatalokra vár a feladat, hogy világmárkává tegyék a bikavért és az egri csillagot.
Az Essencia Főzőiskola második alkalommal rendezett disznóvágást a villányi Sauska Borászatban február első, havas hétvégéjén. A Magyar Konyha tudósítása, amelyből lépésről lépésre megismerhetjük, milyen egy hagyományos disznóvágás Magyarországon.
A borász a Dukay-Sagmeister Borászat szerémségi furmintját egy régi magtár műteremmé és ínyencek házává átalakított épületében kóstoltatja. Mindeközben festőművész felesége, Laura nem csak ecsettel alkot: csukakaviárt kínál és páratlanul finom tiszai pontyot süt. Magyarkanizsai otthonukban beszélgettünk velük.
Három hónap hegyi sivatagi munka után mire vágyik az ember Chilében? Tengerre. Minden vágyunk így teljesüljön, az ország bármelyik részéről egy-két óra alatt az óceánparton lehetünk. Mehet a relax, hiszen ez a Csendes-óceán. Csendes. Mint egy gyorsvonat.
Bicsár Attila a magyar vendéglátás egyik legmeghatározóbb séfje, aki mellett egy újító, sikeres szakácsnemzedék nevelkedett fel. Most a gyerekkori ízekről, pályaválasztásról, receptekről és családról mesél.
Baj-e, ha egy termelői piac inkább kirakatként vagy turistamágnesként működik, ahol egy idő után mindenki sütiárussá (is) válik? Nagyvárosi fiatalok próbálják új pályára állítani a mezőgazdaságot, mert rájöttek, hogy városnak és vidékének egy a sorsa. Bertényi Gáborral beszélgettünk.
A legkisebb királylányok elhagyják apáik házát és elmennek világot látni, szerencsét próbálni. A megszerzett tudással visszatérnek a szülőföldre. Ma úgy történik mindez, hogy saját márkát építenek. Danyi Éva ezt tette.
Heinz Reitbauer séf legenda Ausztriában, „az évtized szakácsa”, számos cím és kitüntetés birtokosa.
Alig húsz éve, hogy családja a kispesti esztergályosüzemből megérkezett a világ legjobb borvidékére.
Van, hogy muszáj lefékezni. Száz kanyar után mindig van egy pont, ahol teleszívjuk a tüdőnket, s lenézünk a hegyről: keleten a kék horizont már Magyarország, de lábunk alatt Ausztria zöldell. Stájerország csupán egy kőhajításnyira van, s ma már tényleg elég egy hirtelen ötlet, hogy átugorjunk, felfedezzük, meglessük és eltanuljuk, mit csinálnak jól a szomszédaink a vidéki gasztronómia fellendítésében.
A szüret évszázadok óta meghatározza az őszt. A Fortepan isteni képarchívuma az elmúlt évszázad egyik legjobb hazai tükre: megnéztük, hogyan dolgoztak a magyarok a szőlőben!
Csak egy háromnapos kirándulást terveztek, de egy pécsdevecseri ház és egy villányi pince tulajdonosaiként távoztak. Megküzdöttek a magyar bürokrácia útvesztőjével, elsajátították a nyelvet és megtanultak magyar fejjel gondolkozni.
Honnan volt bátorsága tíz évvel ezelőtt, hogy egy fakosaras préssel, egy hektár szőlővel és egy negyvenéves traktorral belevágjon a borászkodásba? Ráadásul a nagy testvér árnyékában, aki akkorra már letette névjegyét a szakma és a rajongók asztalára. Ez a mese a legkisebb fiúról szól, akitől Elizabeth Gabay, Master of Wine, a magyar borok szakértője nem sajnálta a nagy szavakat: „Eddig csak egyetlen emberrel – termelővel – találkoztam a Balatonnál, aki valóban megismerte dűlőinek karakterét, és
Kreinbacher József üzletember 2002-ben birtokot alapított Somlón, ültetvényeket vásárolt, szőlőt telepített és elképesztő fejlesztésekbe fogott. A Kreinbacher Birtok mára Magyarország egyik leghaladóbb szellemű borászatává nőtte ki magát, ráadásul a hazai pezsgők frontján is áttörést ért el.
Útjavítások között kanyargunk Bajától Borota felé, de legalább bámészkodhatunk. A vastag bácskai föld hirtelen tavaszodik, éled, traktorok tűnnek fel és el a látóhatáron. Ahogy Koch Csaba pincészete felé fordulunk, egyre több gyümölcsös, szőlő tűnik fel. Aztán a faluba vezető út sarkán épp csak túl, ott a tavalyi Év Pincészete.
„Kívülről törékeny őzgida alkat, belül vaslady”. Az egyik magazin a végzet asszonyának mutatja, épp egy Rolls-Royce-ból száll ki csábosan. A szakácskönyvében, a televíziós műsorokban decens úrilány. Most rollerrel érkezett a Szimpla kertbe. Ugron Zsolnával beszélgettünk.
Ha más nem, az egyre forróbb nyarak mindenképp kedveznek a rizsnek, az Alföld szikes, kötött talaját pedig jól lehet hasznosítani. A rizs ugyan jövedelmező gabonafajta, de termesztése nem olyan egyszerű, mint a búzáé. Pedig a cél az lenne, hogy a magyar emberek rizsigényét a hazai termelés ki tudja elégíteni.
Számos újdonsággal várja a látogatókat az idei, 77. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) szeptember 23. és 27. között. Minden eddiginél több termelő kap lehetőséget a bemutatkozásra, a látogatók pedig meg is tudják vásárolni hazánk tájegységeinek jellemző finomságait, minőségi alapanyagait. Horváth Tihamér, az OMÉK nagykövete szerint Magyarország el tudná csábítani a világot a hasán keresztül.
Ugron Zsolnát szereti a bulvársajtó: „Kívülről törékeny őzgida alkat, belül vaslady”, „Úrilány, aki a tűsarkút gumicsizmára cserélte”, „Ha kell, traktort vezet, ha kell, bált szervez”. Az egyik magazin a végzet asszonyának mutatja, épp egy Rolls-Royce-ból száll ki csábosan. A szakácskönyvében, a televíziós műsorokban decens úrilány. Most rollerrel érkezett a Szimpla kertbe.
A tavaly elhunyt Bussay Lászlót választották kollégái a 2015-ös Borászok Borászává. A díjat két lánya, Dorottya és Bianka vette át, ahogy a zalai borvidéken működő kis családi pincészetet is. Milyen útravalót kaptak az orvoslás mellett borászkodó apjuktól? Páros interjú a Bussay lányokkal.
Felújított templom, takaros plébánia, új közösségi ház, tenisz- és strandröplabdapálya, karám a birkáknak. A biokertészetnek egyelőre még csak a helyét láttuk, amikor egy borongós tavaszi napon Zala megye legnyugatibb pontjára, a határ menti Murakeresztúrra látogattunk.
"A kürtőskalács az erdélyi magyarság, különösen a székely vidék ünnepi süteménye. De számos európai nemzet képviselője is otthon érezné magát egy székely lakodalomban: az erdélyi szászok mellett a svédek, a litvánok, a lengyelek, a németek, az osztrákok, a csehek, a morvák, sőt a szakolcai szlovákok és a pireneusi franciák is forgatott dorongon sütött édes süteményt készítenek ünnepi alkalmaikra" - írja dr. Hantz Péter Kürtőskalács című esszéjében, amelyben a sütemény eredetéről elkészítéséről é
Régi kérdés, hogy miért francia vagy új-zélandi bárányt eszünk a magyar éttermekben, miközben annyi juh él Magyarországon, hogy jutna bőven, szinte minden konyhába. Balogh-Nagy Erzsébet juhtenyésztő nemcsak a választ tudja, de azt is, hogyan lehet itthon tartani a bárányokat.
A tíz éve alapított Pannónia Női Borrend 2014 szeptemberében harmadik alkalommal hirdette meg a Pannónia Aranygyűrű pályázatot, melynek ünnepélyes díjátadójára a napokban került sor a budavári Fortuna étteremben. A kétévente kiírásra kerülő pályázat célja, hogy fiatal, pályájuk elején járó, de már értékes borokat alkotó tehetséges borászokat ismertessenek meg a szakmával és a nagyközönséggel.
A világ legkedveltebb előétele, főétele, desszertje, sokak számára egyszerűen a napi betevő: a rizs. A fehér gabona nem csupán energiát biztosít a tömegek számára, tápanyagai más szempontból is értékesek.
Divat lett a gasztronómia. A televíziókból kifolynak a főzőműsorok, a könyvesboltok polcai rogyadoznak a szakácskönyvek súlyától, gasztrobloggerek százai zúdítják ránk receptjeiket. Penna és fakanál rovatunk ajánlását gyűjtöttük össze...
Az újbor már a pincékben pihen, de még színesek a hegyoldalak, szépek az őszi reggelek. Villány szüreti vacsorákkal, őszi rendezvényekkel csábít.
Úgy tartják, két út vezet Kácsárdra. Az egyik befut a faluba, a másik kifut onnan. Csakhogy ez a két út ugyanaz. Visz és hoz is. Ahogyan Balla Enikővel tette. Ez az ő története. A kecskesajtok mestere, akinek sajtjaiért éttermek versenyeznek.
Tíz évvel ezelőtt vágott bele Heimann Zoltán a kadarkát megmentő kísérletébe, aminek szerinte tíz év múlva már lehet is eredménye. Ez a konzervatív értékszemlélet és nyolc generáció köti a szekszárdi röghöz a borászt, aki Pannóniát látja, ha kitekint az ablakon.
Máramarosban van egy temető, ami a halál kérdését máshogyan közelíti meg.
Amforákban erjed a Hárslevelű és a Juhfark a Somló-hegyen.
A borász elhivatottságát a karjára tetovált szőlőlevelek is jelzik.
A Nagy-Kevély lábánál van egy icipici boltocska, amely Spanyolország ízeit kínálja a magyar vásárlóknak.
Az Essencia Főzőiskola második alkalommal rendezett disznóvágást a villányi Sauska Borászatban február első, havas hétvégéjén. A Magyar Konyha tudósítása, amelyből lépésről lépésre megismerhetjük, milyen egy hagyományos disznóvágás Magyarországon.
A legkisebb királylányok elhagyják apáik házát és elmennek világot látni, szerencsét próbálni. A megszerzett tudással visszatérnek a szülőföldre. Ma úgy történik mindez, hogy saját márkát építenek. Danyi Éva ezt tette.
A szüret évszázadok óta meghatározza az őszt. A Fortepan isteni képarchívuma az elmúlt évszázad egyik legjobb hazai tükre: megnéztük, hogyan dolgoztak a magyarok a szőlőben!
Ha más nem, az egyre forróbb nyarak mindenképp kedveznek a rizsnek, az Alföld szikes, kötött talaját pedig jól lehet hasznosítani. A rizs ugyan jövedelmező gabonafajta, de termesztése nem olyan egyszerű, mint a búzáé. Pedig a cél az lenne, hogy a magyar emberek rizsigényét a hazai termelés ki tudja elégíteni.
Számos újdonsággal várja a látogatókat az idei, 77. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) szeptember 23. és 27. között. Minden eddiginél több termelő kap lehetőséget a bemutatkozásra, a látogatók pedig meg is tudják vásárolni hazánk tájegységeinek jellemző finomságait, minőségi alapanyagait. Horváth Tihamér, az OMÉK nagykövete szerint Magyarország el tudná csábítani a világot a hasán keresztül.
"A kürtőskalács az erdélyi magyarság, különösen a székely vidék ünnepi süteménye. De számos európai nemzet képviselője is otthon érezné magát egy székely lakodalomban: az erdélyi szászok mellett a svédek, a litvánok, a lengyelek, a németek, az osztrákok, a csehek, a morvák, sőt a szakolcai szlovákok és a pireneusi franciák is forgatott dorongon sütött édes süteményt készítenek ünnepi alkalmaikra" - írja dr. Hantz Péter Kürtőskalács című esszéjében, amelyben a sütemény eredetéről elkészítéséről é
A világ legkedveltebb előétele, főétele, desszertje, sokak számára egyszerűen a napi betevő: a rizs. A fehér gabona nem csupán energiát biztosít a tömegek számára, tápanyagai más szempontból is értékesek.
Divat lett a gasztronómia. A televíziókból kifolynak a főzőműsorok, a könyvesboltok polcai rogyadoznak a szakácskönyvek súlyától, gasztrobloggerek százai zúdítják ránk receptjeiket. Penna és fakanál rovatunk ajánlását gyűjtöttük össze...
Az újbor már a pincékben pihen, de még színesek a hegyoldalak, szépek az őszi reggelek. Villány szüreti vacsorákkal, őszi rendezvényekkel csábít.
Klára először a panyolai aszalványokba szeretett bele, csak ezután Istvánba.
A furmint megszállott nagykövete: Bodó Judit, a Borászok Borásza.
Pálffy Pince, Köveskál: biogazdálkodás a Káli-medencében.
Egyikük bankot vezetett, a másik majdnem futballista lett, és volt, aki a bulik miatt kis híján félbehagyta borászati tanulmányait. Végül mind visszakanyarodtak a szőlőhöz. A szülők letették az alapokat, de a fiatalokra vár a feladat, hogy világmárkává tegyék a bikavért és az egri csillagot.
A borász a Dukay-Sagmeister Borászat szerémségi furmintját egy régi magtár műteremmé és ínyencek házává átalakított épületében kóstoltatja. Mindeközben festőművész felesége, Laura nem csak ecsettel alkot: csukakaviárt kínál és páratlanul finom tiszai pontyot süt. Magyarkanizsai otthonukban beszélgettünk velük.
Bicsár Attila a magyar vendéglátás egyik legmeghatározóbb séfje, aki mellett egy újító, sikeres szakácsnemzedék nevelkedett fel. Most a gyerekkori ízekről, pályaválasztásról, receptekről és családról mesél.
Baj-e, ha egy termelői piac inkább kirakatként vagy turistamágnesként működik, ahol egy idő után mindenki sütiárussá (is) válik? Nagyvárosi fiatalok próbálják új pályára állítani a mezőgazdaságot, mert rájöttek, hogy városnak és vidékének egy a sorsa. Bertényi Gáborral beszélgettünk.
Heinz Reitbauer séf legenda Ausztriában, „az évtized szakácsa”, számos cím és kitüntetés birtokosa.
Alig húsz éve, hogy családja a kispesti esztergályosüzemből megérkezett a világ legjobb borvidékére.
Van, hogy muszáj lefékezni. Száz kanyar után mindig van egy pont, ahol teleszívjuk a tüdőnket, s lenézünk a hegyről: keleten a kék horizont már Magyarország, de lábunk alatt Ausztria zöldell. Stájerország csupán egy kőhajításnyira van, s ma már tényleg elég egy hirtelen ötlet, hogy átugorjunk, felfedezzük, meglessük és eltanuljuk, mit csinálnak jól a szomszédaink a vidéki gasztronómia fellendítésében.
Csak egy háromnapos kirándulást terveztek, de egy pécsdevecseri ház és egy villányi pince tulajdonosaiként távoztak. Megküzdöttek a magyar bürokrácia útvesztőjével, elsajátították a nyelvet és megtanultak magyar fejjel gondolkozni.
Honnan volt bátorsága tíz évvel ezelőtt, hogy egy fakosaras préssel, egy hektár szőlővel és egy negyvenéves traktorral belevágjon a borászkodásba? Ráadásul a nagy testvér árnyékában, aki akkorra már letette névjegyét a szakma és a rajongók asztalára. Ez a mese a legkisebb fiúról szól, akitől Elizabeth Gabay, Master of Wine, a magyar borok szakértője nem sajnálta a nagy szavakat: „Eddig csak egyetlen emberrel – termelővel – találkoztam a Balatonnál, aki valóban megismerte dűlőinek karakterét, és
Kreinbacher József üzletember 2002-ben birtokot alapított Somlón, ültetvényeket vásárolt, szőlőt telepített és elképesztő fejlesztésekbe fogott. A Kreinbacher Birtok mára Magyarország egyik leghaladóbb szellemű borászatává nőtte ki magát, ráadásul a hazai pezsgők frontján is áttörést ért el.
Útjavítások között kanyargunk Bajától Borota felé, de legalább bámészkodhatunk. A vastag bácskai föld hirtelen tavaszodik, éled, traktorok tűnnek fel és el a látóhatáron. Ahogy Koch Csaba pincészete felé fordulunk, egyre több gyümölcsös, szőlő tűnik fel. Aztán a faluba vezető út sarkán épp csak túl, ott a tavalyi Év Pincészete.
„Kívülről törékeny őzgida alkat, belül vaslady”. Az egyik magazin a végzet asszonyának mutatja, épp egy Rolls-Royce-ból száll ki csábosan. A szakácskönyvében, a televíziós műsorokban decens úrilány. Most rollerrel érkezett a Szimpla kertbe. Ugron Zsolnával beszélgettünk.
Ugron Zsolnát szereti a bulvársajtó: „Kívülről törékeny őzgida alkat, belül vaslady”, „Úrilány, aki a tűsarkút gumicsizmára cserélte”, „Ha kell, traktort vezet, ha kell, bált szervez”. Az egyik magazin a végzet asszonyának mutatja, épp egy Rolls-Royce-ból száll ki csábosan. A szakácskönyvében, a televíziós műsorokban decens úrilány. Most rollerrel érkezett a Szimpla kertbe.
A tavaly elhunyt Bussay Lászlót választották kollégái a 2015-ös Borászok Borászává. A díjat két lánya, Dorottya és Bianka vette át, ahogy a zalai borvidéken működő kis családi pincészetet is. Milyen útravalót kaptak az orvoslás mellett borászkodó apjuktól? Páros interjú a Bussay lányokkal.
Felújított templom, takaros plébánia, új közösségi ház, tenisz- és strandröplabdapálya, karám a birkáknak. A biokertészetnek egyelőre még csak a helyét láttuk, amikor egy borongós tavaszi napon Zala megye legnyugatibb pontjára, a határ menti Murakeresztúrra látogattunk.
Régi kérdés, hogy miért francia vagy új-zélandi bárányt eszünk a magyar éttermekben, miközben annyi juh él Magyarországon, hogy jutna bőven, szinte minden konyhába. Balogh-Nagy Erzsébet juhtenyésztő nemcsak a választ tudja, de azt is, hogyan lehet itthon tartani a bárányokat.
A tíz éve alapított Pannónia Női Borrend 2014 szeptemberében harmadik alkalommal hirdette meg a Pannónia Aranygyűrű pályázatot, melynek ünnepélyes díjátadójára a napokban került sor a budavári Fortuna étteremben. A kétévente kiírásra kerülő pályázat célja, hogy fiatal, pályájuk elején járó, de már értékes borokat alkotó tehetséges borászokat ismertessenek meg a szakmával és a nagyközönséggel.
Úgy tartják, két út vezet Kácsárdra. Az egyik befut a faluba, a másik kifut onnan. Csakhogy ez a két út ugyanaz. Visz és hoz is. Ahogyan Balla Enikővel tette. Ez az ő története. A kecskesajtok mestere, akinek sajtjaiért éttermek versenyeznek.
Tíz évvel ezelőtt vágott bele Heimann Zoltán a kadarkát megmentő kísérletébe, aminek szerinte tíz év múlva már lehet is eredménye. Ez a konzervatív értékszemlélet és nyolc generáció köti a szekszárdi röghöz a borászt, aki Pannóniát látja, ha kitekint az ablakon.