Isztambul, ami nem ereszt
Mindaz, ami az első Isztambul cikkünkből kimaradt.
Az egri vörösbor és kedvelt magyar gyümölcsünk, a szilva ízének harmonikus párosítása ihlette.
Stevia, eritrit és maltitol - akiket nem zavar a mellékízük, ezeket is szeretni fogja.
Klára először a panyolai aszalványokba szeretett bele, csak ezután Istvánba.
Idén újra megrendezték civil kezdeményezésként Az Év Szaloncukra versenyt.
A macis méz nem magyar találmány, de ettől eltekintve számos innováció kötődik a magyarokhoz.
„Kevés vendég van, de ők sokáig maradnak.”
Augusztus végének egyik legjobban várt eseménye az Ország Tortájának a kóstolója.
Ha egy fogás sósabb a kelleténél, netán csípős, jó, ha van egy kis maradékcukor a borunkban.
A Fűszeres sütőtökös ricotta torta győzött a Magyarország Cukormentes Tortája háziversenyen.
Kenyérsütő, borospince, sörfőzde, étterem és újhullámos kávézó történetével is megismerkedhettünk.
Csak néhány tekerés, és két perc múlva már kortyolható is a gőzölgő ital.
A legegyszerűbb és legtermészetesebb, ha a gyümölcsök édes ízét használjuk ki.
Vitamin pótlására előtérbe kerülnek a távoli tájakon termett gyümölcsök. A hétköznapi élelemmé vált citrusfélék vagy a banán mellett egyre inkább elérhetők más déligyümölcsök is, ráadásul a sokszor szép, de ízetlen táldíszek mellett egyre többször találkozunk nem csak a szemet gyönyörködtető áruval is: például édes, sárga húsú mangóhoz is hozzájuthatunk.
A dió nem csak a karácsonyi bejgli, a pozsonyi kifli, az aranygaluska, a Gundel-palacsinta vagy az egyszerű diós tészta legfontosabb alapanyaga, sokkal több ennél: jelkép, a gazdagság, a termékenység, a hosszú élet szimbóluma.
Nem sok embert hallottam áradozni arról, milyen jó is a Jézus Szíve Plébánia szomszédságában megbúvó Városmajori piac. Első pillantásra elbűvölt, pedig nincs tömérdek árus, de szerencsére tömeg sincs. Tán pont ezért közvetlen, nyugodt és nem kell kapkodni a vásárlással, nem toporog mögötted a következő vevő.
Egy aprócska faluból indulunk Komáromba, hogy megkóstoljuk az augusztus 20-tól (néhány helyen már augusztus 18-tól) elérhető Magyarország Tortáját, a Komáromi kisleányt, ott, ahol megszületett: a Jánoska Cukrászdában.
Cseresznye szavunk és talán a kertekbe ültetett cseresznyefáink eredete is a Fekete-tengerig vezethető vissza. A Kr. előtti 70-es években történt ugyanis, hogy Lucius Licinius Lucullus hadvezér a Mithridatész pontoszi király elleni háborúból cseresznyefákkal tért haza.
A vaníliát szinte csak édességekbe tesszük. Pedig a bódító fűszer cukor nélkül nem is édes. Kísérletező kedvű szakácsok szívesen társítják kevésbé markáns ízű alapanyagokhoz, például homárhoz, egyes halakhoz, vagy akár a kacsából készült leves aromáját is kiteljesíti a vanília, mint fűszer.
A konyhák lelke a múltban keresendő. E nélkül nem érthető jelenük és nem képzelhető el a jövőjük. Ha a kárpátaljai konyhát szeretnénk megismerni, évszázadokra kell visszanéznünk. A bércekről a völgyekbe, hegyi legelőkről falusi portákra, együtt élő népek fazekaiból polgári háztartások hagyományaiba. Kárpátalja gyönyörű tájain izgalmas és tanulságos egy ilyen utazás.
Szabó Gyuri bácsi emlékére közöljük egy vele készült interjúnkat 2016-ból.
A dió nálunk inkább édességek főszereplője, de más nemzetek konyháin főételekben is gyakran találkozni vele.
Augusztus 22-én szilvalekvárfőző versenyt tartanak Szatmárcsekén. Miközben megtudhatjuk, hogyan készül a jó szilvalekvár, az eseményen megválasztják „Szilva Szépét”, „Cibere Szépét”, és „Lekvár Szépét” is.
Ifjabb Gál Tibor pincéje Eger belvárosában található, három percre a Dobó tértől, egy régi, XVIII. századi épületben. Borbár, múzeum, vinotéka egyszerre, pedig néhány éve még gumiszerelő műhely működött itt. A helyiségben persze meg kellett látni a lehetőséget, és ezt ifjabb Gál meg is látta. Azt a nevet adta a pincének: Fúzió.
Nincs karácsony szaloncukor nélkül: a zizegő papirosba csomagolt édességhez a legínségesebb időkben is ragaszkodott a magyar. A hajdani fondant-szaloncukor feltámasztásához Borbély Bélát, a cukrászok doyenjét hívtuk segítségül az Auguszt Cukrászdában.
A Nappal fekszik, a Nappal ébred. Szabó György hatéves kora óta járja a mezőket, még 85 évesen is szakmai túrákat vezet a Bükkben orvosoknak, gyógyszerészeknek. Cukorbetegség elleni teája világhírű. Ő Gyuri bácsi, a füvesember.
A séfek fantáziája végtelen. Erre jó példa Kocsis Bálint, aki a balatonfői étterem szakácsaként lekvárkészítésre adta a fejét.
Andrásy szilva, duránci szilva, húsos szilva, lószemű szilva, nemtudom szilva. A magyar szilvafajtáknak nemcsak száma, hanem elnevezése is végtelen. Az őszi szilvalekvár főzés pedig a keleti és a nyugati országrészen is régi hagyomány. Üstben, egy egész napon át kevergetve, cukor nélkül.
Az egri vörösbor és kedvelt magyar gyümölcsünk, a szilva ízének harmonikus párosítása ihlette.
Idén újra megrendezték civil kezdeményezésként Az Év Szaloncukra versenyt.
A Fűszeres sütőtökös ricotta torta győzött a Magyarország Cukormentes Tortája háziversenyen.
Csak néhány tekerés, és két perc múlva már kortyolható is a gőzölgő ital.
A vaníliát szinte csak édességekbe tesszük. Pedig a bódító fűszer cukor nélkül nem is édes. Kísérletező kedvű szakácsok szívesen társítják kevésbé markáns ízű alapanyagokhoz, például homárhoz, egyes halakhoz, vagy akár a kacsából készült leves aromáját is kiteljesíti a vanília, mint fűszer.
Stevia, eritrit és maltitol - akiket nem zavar a mellékízük, ezeket is szeretni fogja.
A macis méz nem magyar találmány, de ettől eltekintve számos innováció kötődik a magyarokhoz.
„Kevés vendég van, de ők sokáig maradnak.”
Augusztus végének egyik legjobban várt eseménye az Ország Tortájának a kóstolója.
Ha egy fogás sósabb a kelleténél, netán csípős, jó, ha van egy kis maradékcukor a borunkban.
Kenyérsütő, borospince, sörfőzde, étterem és újhullámos kávézó történetével is megismerkedhettünk.
Vitamin pótlására előtérbe kerülnek a távoli tájakon termett gyümölcsök. A hétköznapi élelemmé vált citrusfélék vagy a banán mellett egyre inkább elérhetők más déligyümölcsök is, ráadásul a sokszor szép, de ízetlen táldíszek mellett egyre többször találkozunk nem csak a szemet gyönyörködtető áruval is: például édes, sárga húsú mangóhoz is hozzájuthatunk.
A dió nem csak a karácsonyi bejgli, a pozsonyi kifli, az aranygaluska, a Gundel-palacsinta vagy az egyszerű diós tészta legfontosabb alapanyaga, sokkal több ennél: jelkép, a gazdagság, a termékenység, a hosszú élet szimbóluma.
Nem sok embert hallottam áradozni arról, milyen jó is a Jézus Szíve Plébánia szomszédságában megbúvó Városmajori piac. Első pillantásra elbűvölt, pedig nincs tömérdek árus, de szerencsére tömeg sincs. Tán pont ezért közvetlen, nyugodt és nem kell kapkodni a vásárlással, nem toporog mögötted a következő vevő.
Egy aprócska faluból indulunk Komáromba, hogy megkóstoljuk az augusztus 20-tól (néhány helyen már augusztus 18-tól) elérhető Magyarország Tortáját, a Komáromi kisleányt, ott, ahol megszületett: a Jánoska Cukrászdában.
Cseresznye szavunk és talán a kertekbe ültetett cseresznyefáink eredete is a Fekete-tengerig vezethető vissza. A Kr. előtti 70-es években történt ugyanis, hogy Lucius Licinius Lucullus hadvezér a Mithridatész pontoszi király elleni háborúból cseresznyefákkal tért haza.
A konyhák lelke a múltban keresendő. E nélkül nem érthető jelenük és nem képzelhető el a jövőjük. Ha a kárpátaljai konyhát szeretnénk megismerni, évszázadokra kell visszanéznünk. A bércekről a völgyekbe, hegyi legelőkről falusi portákra, együtt élő népek fazekaiból polgári háztartások hagyományaiba. Kárpátalja gyönyörű tájain izgalmas és tanulságos egy ilyen utazás.
A dió nálunk inkább édességek főszereplője, de más nemzetek konyháin főételekben is gyakran találkozni vele.
Augusztus 22-én szilvalekvárfőző versenyt tartanak Szatmárcsekén. Miközben megtudhatjuk, hogyan készül a jó szilvalekvár, az eseményen megválasztják „Szilva Szépét”, „Cibere Szépét”, és „Lekvár Szépét” is.
Nincs karácsony szaloncukor nélkül: a zizegő papirosba csomagolt édességhez a legínségesebb időkben is ragaszkodott a magyar. A hajdani fondant-szaloncukor feltámasztásához Borbély Bélát, a cukrászok doyenjét hívtuk segítségül az Auguszt Cukrászdában.
Andrásy szilva, duránci szilva, húsos szilva, lószemű szilva, nemtudom szilva. A magyar szilvafajtáknak nemcsak száma, hanem elnevezése is végtelen. Az őszi szilvalekvár főzés pedig a keleti és a nyugati országrészen is régi hagyomány. Üstben, egy egész napon át kevergetve, cukor nélkül.
Klára először a panyolai aszalványokba szeretett bele, csak ezután Istvánba.
A legegyszerűbb és legtermészetesebb, ha a gyümölcsök édes ízét használjuk ki.
Szabó Gyuri bácsi emlékére közöljük egy vele készült interjúnkat 2016-ból.
Ifjabb Gál Tibor pincéje Eger belvárosában található, három percre a Dobó tértől, egy régi, XVIII. századi épületben. Borbár, múzeum, vinotéka egyszerre, pedig néhány éve még gumiszerelő műhely működött itt. A helyiségben persze meg kellett látni a lehetőséget, és ezt ifjabb Gál meg is látta. Azt a nevet adta a pincének: Fúzió.