Egy bájos falu vitte el a Kenyérlelke Fesztivált
Augusztus 20-án Budajenőn rendezik az év kovászos buliját.
Augusztus 20-án Budajenőn rendezik az év kovászos buliját.
A verseny egyedülálló lehetőséget kínál az Akadémiához csatlakozó 30 év alatti fiatal szakácsoknak.
Hagyományteremtő díjátadóval ünnepelték a fenntartható gasztronómia napját.
A méretében egyedülálló beltéri gazdaságot Pennsylvaniában működtetik majd.
Gábor-Vígh Vanda a debreceni FM90 Campus Rádió szerkesztő-műsorvezetője.
Számtalan újdonsággal jelentkezik a két karrierváltó édesanya társadalmi vállalkozása.
A hústermelés a felelős az élelmiszeriparban keletkező üvegházhatású gázok 60 százalékáért.
A módszerrel csökkenthető lenne a takarmánynövények termesztésére fenntartott hatalmas földterület.
A Viharsarok egy szegletében, Dél-Alföldön járunk.
Izgalmas és ingyenes szakácskönyvet publikáltak a téli szezonra: az Európai Unió legjobb ízeit szedték össze.
A sáfrány nem csupán mennyei fűszer, de még orvosságnak is kiváló.
A Magyar Konyha termelői kalauzában szereplő portékák a SVÉTasztal kínálatában.
Hogyan készült? Megnéztük, miként gyártják az évi több száz millió kukoricakonzervet.
Az almacsutkákat vagy a kávézaccot ezentúl nem dobhatják a többi szemét közé Vermontban.
„A kiskereskedelem húsvétra olcsó kötözött sonkát szeretne, de jó minőségű, egészséges sonkát ennyi pénzért nem lehet előállítani. Ezért mi mást kínálunk” – mondja Giacomo Pedranzini, a kaposvári Kométa ügyvezető igazgatója. Szerinte a legfontosabb az íz, az egészség és a fenntarthatóság. Külföldiek a magyar élelmiszeriparban.
Életének 84. évében meghalt Csukás István Kossuth-díjas költő, író, a nemzet művésze 2020. február 24-én. A Kossuth-díjas alkotó 1936. április 2-án született Kisújszálláson, 1957 óta élt írásaiból. Generációk nőttek fel olyan legendás meséin, mint a Pom-pom meséi; a Süsü, sárkány; a Mirr-murr; a Nagy Ho-ho-ho-horgász, a Keménykalap és krumpliorr, a Nyár a szigeten és A legkisebb ugrifüles. Emellett hang- és tévéjátékok, filmek, színdarabok fűződnek a nevéhez és verseket is írt.
Ahogy azt már megszokhattuk, a 2020-as reklámokban is hemzsegtek a sztárok.
Csukás István költő, író, gyerekkorában leste el a vidéki konyha fortélyait, s hozta magával a recepteket.
„Ezt a fajta gazdálkodást csak úgy lehet és csak úgy érdemes csinálni, ha az ember szívvel-lélekkel, éjjel-nappal benne van, ha együtt él a természettel” – mondja ifj. Varga Sándor, aki biodinamikus gazdaságot működtet a Szentgálhoz közeli Élő Bolygón.
Ki mondana nemet egy közös szüretelésre Laborfalvi Róza és Jókai Mór társaságában a Svábhegyen? Még ha Róza a hétköznapokban Saly Noémiként, Jókai pedig Tóth Józsefként mutatkozik is be. Közeleg a svábhegyi szüret, a Kadarka Kör nem pihen. Vinkó József cikkével idézzük meg a legendás összejövetelek hangulatát.
A kecsketejből készült termékek reneszánszukat élik, a tudatosan táplálkozók és a különleges ízeket kereső ínyencek egyaránt előszeretettel vásárolják a kecsketejet, illetve a belőle készült sajtokat. A kecske húsa viszont sokkal ritkábban kerül asztalra, mint bégető rokonáé.
A tudósok szinte biztosra veszik, hogy a globális felmelegedés miatt az előttünk álló három évtizedben a világ kedvenc csemegéjét adó kakaócserjék lassan eltűnnek majd a föld színéről.
Négyen hajladoznak a többhektáros területen, alig veszem észre őket a parcella túlfelén. Nem lep meg, a közelmúltban körbejárta a hír az országot, hogy nincsen elég munkás, aki leszedné a gyümölcsöt. Hogy pontosan milyen gyümölcsöt, abba már az ideúton beleőszültem.
Az Irsai Olivér és a Csabagyöngye fajtákkal az egész országban megkezdődött a szüret. Frittmann János, az Év Bortermelője (2007) szerint roppanós, gyümölcsös fehérborokra és rozékra lehet számítani az ősszel, s ha a kedvező időjárás folytatódik, a vörösborokra sem lehet panasz.
20 éve Paul Bocuse éttermében főz. Szerinte a szakácsmesterséget csak szenvedéllyel lehet csinálni.
Szabó Gyuri bácsi emlékére közöljük egy vele készült interjúnkat 2016-ból.
Ha más nem, az egyre forróbb nyarak mindenképp kedveznek a rizsnek, az Alföld szikes, kötött talaját pedig jól lehet hasznosítani. A rizs ugyan jövedelmező gabonafajta, de termesztése nem olyan egyszerű, mint a búzáé. Pedig a cél az lenne, hogy a magyar emberek rizsigényét a hazai termelés ki tudja elégíteni.
A katalán séf hét Michelin-csillagos szakácsnő. Ennyi macaront ebben a szakmában nő még nem gyűjtött össze.
A Nappal fekszik, a Nappal ébred. Szabó György hatéves kora óta járja a mezőket, még 85 évesen is szakmai túrákat vezet a Bükkben orvosoknak, gyógyszerészeknek. Cukorbetegség elleni teája világhírű. Ő Gyuri bácsi, a füvesember.
A környékbeli piacok mellett Budapest egyre több kerületében tűnnek fel a ceglédi kistérség termelői. Az alföldi tanyákról tejtermék, húsáru, szalámi, kolbász érkezik a fővárosba. A nyársapáti tanyavilágban, Bakosi Attila magyartarka-tenyésztőnél jártunk.
Semmivel sem egészségesebb a bioélelmiszer - járta be a világsajtót a szenzáció, a német média biohazugságról ír, az egyszeri fogyasztó pedig megnyugszik, hogy nem fizette ki a biofelárat, hiszen úgyis csalás az egész. Honnan tudhatjuk, hogy tényleg öko a bio?
Karácsonykor nem hiányozhat az asztalról. Töltve, kolozsvári módra, korhelylevesként fogyasztjuk. A hideget jól tűrő káposztafélék régóta fontos téli táplálékot jelentenek, késő ősztől tavaszig a frissen elérhető zöldségfélék zömét adják.
Hogy jutottunk el odáig, hogy a skandináv országokban már a kidobott élelmiszer újrahasznosításán gondolkodnak? Milyen kísérlet bizonyítaná be a kétkedőknek, hogy érdemes odafigyelni, mi minden fut át a konyhánkon? A válság tényleg kevesebb szemetet eredményez? Kérdések, amelyekre Török Szabolcs, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) szóvivője ad választ.
A közösségi kertek évtizedek óta "virágoznak" világszerte. Budapesten 2010-ben nyílt az első kert a város szívében, legutóbb a Millenárison parcelláztak kis telkeket veteményesnek. A Lecsós kertben - így nevezik az új közösségi kertet - termelhetnek zöldséget, gyümölcsöt, fűszernövényt.
Augusztus 20-án Budajenőn rendezik az év kovászos buliját.
A verseny egyedülálló lehetőséget kínál az Akadémiához csatlakozó 30 év alatti fiatal szakácsoknak.
Hagyományteremtő díjátadóval ünnepelték a fenntartható gasztronómia napját.
Gábor-Vígh Vanda a debreceni FM90 Campus Rádió szerkesztő-műsorvezetője.
A hústermelés a felelős az élelmiszeriparban keletkező üvegházhatású gázok 60 százalékáért.
Izgalmas és ingyenes szakácskönyvet publikáltak a téli szezonra: az Európai Unió legjobb ízeit szedték össze.
A Magyar Konyha termelői kalauzában szereplő portékák a SVÉTasztal kínálatában.
Az almacsutkákat vagy a kávézaccot ezentúl nem dobhatják a többi szemét közé Vermontban.
Életének 84. évében meghalt Csukás István Kossuth-díjas költő, író, a nemzet művésze 2020. február 24-én. A Kossuth-díjas alkotó 1936. április 2-án született Kisújszálláson, 1957 óta élt írásaiból. Generációk nőttek fel olyan legendás meséin, mint a Pom-pom meséi; a Süsü, sárkány; a Mirr-murr; a Nagy Ho-ho-ho-horgász, a Keménykalap és krumpliorr, a Nyár a szigeten és A legkisebb ugrifüles. Emellett hang- és tévéjátékok, filmek, színdarabok fűződnek a nevéhez és verseket is írt.
A méretében egyedülálló beltéri gazdaságot Pennsylvaniában működtetik majd.
Számtalan újdonsággal jelentkezik a két karrierváltó édesanya társadalmi vállalkozása.
A módszerrel csökkenthető lenne a takarmánynövények termesztésére fenntartott hatalmas földterület.
A sáfrány nem csupán mennyei fűszer, de még orvosságnak is kiváló.
Hogyan készült? Megnéztük, miként gyártják az évi több száz millió kukoricakonzervet.
„A kiskereskedelem húsvétra olcsó kötözött sonkát szeretne, de jó minőségű, egészséges sonkát ennyi pénzért nem lehet előállítani. Ezért mi mást kínálunk” – mondja Giacomo Pedranzini, a kaposvári Kométa ügyvezető igazgatója. Szerinte a legfontosabb az íz, az egészség és a fenntarthatóság. Külföldiek a magyar élelmiszeriparban.
Ahogy azt már megszokhattuk, a 2020-as reklámokban is hemzsegtek a sztárok.
Ki mondana nemet egy közös szüretelésre Laborfalvi Róza és Jókai Mór társaságában a Svábhegyen? Még ha Róza a hétköznapokban Saly Noémiként, Jókai pedig Tóth Józsefként mutatkozik is be. Közeleg a svábhegyi szüret, a Kadarka Kör nem pihen. Vinkó József cikkével idézzük meg a legendás összejövetelek hangulatát.
A kecsketejből készült termékek reneszánszukat élik, a tudatosan táplálkozók és a különleges ízeket kereső ínyencek egyaránt előszeretettel vásárolják a kecsketejet, illetve a belőle készült sajtokat. A kecske húsa viszont sokkal ritkábban kerül asztalra, mint bégető rokonáé.
A tudósok szinte biztosra veszik, hogy a globális felmelegedés miatt az előttünk álló három évtizedben a világ kedvenc csemegéjét adó kakaócserjék lassan eltűnnek majd a föld színéről.
Négyen hajladoznak a többhektáros területen, alig veszem észre őket a parcella túlfelén. Nem lep meg, a közelmúltban körbejárta a hír az országot, hogy nincsen elég munkás, aki leszedné a gyümölcsöt. Hogy pontosan milyen gyümölcsöt, abba már az ideúton beleőszültem.
Az Irsai Olivér és a Csabagyöngye fajtákkal az egész országban megkezdődött a szüret. Frittmann János, az Év Bortermelője (2007) szerint roppanós, gyümölcsös fehérborokra és rozékra lehet számítani az ősszel, s ha a kedvező időjárás folytatódik, a vörösborokra sem lehet panasz.
Ha más nem, az egyre forróbb nyarak mindenképp kedveznek a rizsnek, az Alföld szikes, kötött talaját pedig jól lehet hasznosítani. A rizs ugyan jövedelmező gabonafajta, de termesztése nem olyan egyszerű, mint a búzáé. Pedig a cél az lenne, hogy a magyar emberek rizsigényét a hazai termelés ki tudja elégíteni.
A környékbeli piacok mellett Budapest egyre több kerületében tűnnek fel a ceglédi kistérség termelői. Az alföldi tanyákról tejtermék, húsáru, szalámi, kolbász érkezik a fővárosba. A nyársapáti tanyavilágban, Bakosi Attila magyartarka-tenyésztőnél jártunk.
Semmivel sem egészségesebb a bioélelmiszer - járta be a világsajtót a szenzáció, a német média biohazugságról ír, az egyszeri fogyasztó pedig megnyugszik, hogy nem fizette ki a biofelárat, hiszen úgyis csalás az egész. Honnan tudhatjuk, hogy tényleg öko a bio?
Karácsonykor nem hiányozhat az asztalról. Töltve, kolozsvári módra, korhelylevesként fogyasztjuk. A hideget jól tűrő káposztafélék régóta fontos téli táplálékot jelentenek, késő ősztől tavaszig a frissen elérhető zöldségfélék zömét adják.
Hogy jutottunk el odáig, hogy a skandináv országokban már a kidobott élelmiszer újrahasznosításán gondolkodnak? Milyen kísérlet bizonyítaná be a kétkedőknek, hogy érdemes odafigyelni, mi minden fut át a konyhánkon? A válság tényleg kevesebb szemetet eredményez? Kérdések, amelyekre Török Szabolcs, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) szóvivője ad választ.
A közösségi kertek évtizedek óta "virágoznak" világszerte. Budapesten 2010-ben nyílt az első kert a város szívében, legutóbb a Millenárison parcelláztak kis telkeket veteményesnek. A Lecsós kertben - így nevezik az új közösségi kertet - termelhetnek zöldséget, gyümölcsöt, fűszernövényt.
A Viharsarok egy szegletében, Dél-Alföldön járunk.
Csukás István költő, író, gyerekkorában leste el a vidéki konyha fortélyait, s hozta magával a recepteket.
„Ezt a fajta gazdálkodást csak úgy lehet és csak úgy érdemes csinálni, ha az ember szívvel-lélekkel, éjjel-nappal benne van, ha együtt él a természettel” – mondja ifj. Varga Sándor, aki biodinamikus gazdaságot működtet a Szentgálhoz közeli Élő Bolygón.
20 éve Paul Bocuse éttermében főz. Szerinte a szakácsmesterséget csak szenvedéllyel lehet csinálni.
Szabó Gyuri bácsi emlékére közöljük egy vele készült interjúnkat 2016-ból.
A katalán séf hét Michelin-csillagos szakácsnő. Ennyi macaront ebben a szakmában nő még nem gyűjtött össze.