Megjelent a májusi Magyar Konyha!
Címlapon: Szabi, a pék kakaóscsigái
Keresés "novella"
Erről írunk a márciusi Magyar Konyhában
Megjelent a legújabb Magyar Konyha, mától kapható az újságárusoknál.
A sör életrajzát arany betűkkel írták
Bart Danival a magyar „sörforradalom” egyik elindítójával beszélgettünk új könyvéről, Az arany folyamról.
Sanzonok Tokajban, bor és mámor Bényén
A szervezők színes programokkal, zenei fellépőkkel és borkóstolókkal készülnek.
Krúdy nyomában jártunk Nyíregyházán
Krúdy életében Nyíregyháza pihenő övezete, a Sóstó kiemelkedő jelentőséggel bírt.
Mikor lett szexi Sanders ezredes?
Valahol az elmúlt években a KFC ódivatú figurája vonzó szívtipróvá változott.
Dragomán György: írófotel a konyhában
Dragomán György írófotelja kikerült a konyhába: gasztronómia és irodalom így talált egymásra.
Szabó Magda: kispolgári duzzogás a konyhában
Szabó Magda inkább az íróasztalt választotta. Minek főzni tudni annak, aki írni tud?
Milyen a jó dugóhúzó?
Tudta, hogy komolyabb szaküzletekben külön változatot árulnak balkezes pincéreknek?
Bródy Sándor – pörkölt for ever!
Jó, erős, paprikás pörkölt: az összes pártok ebben a hitben egyesülnek.
Krúdy: az étvágytalan ember
Makacs dolgok a legendák. Hát még a hamisak. Krúdyról annyi adoma, anekdota kering közszájon, hogy ember legyen a talpán, aki a regényíró és a regényhősök figuráit különválasztja.
Mikszáth: idegen pancsok ejtik hálóba a magyart
„Állj meg Pegazus! Idekötlek a fűzfához. S magam betekintek a tepsik, lábasok és bögrék közé a konyhába.” Így kezdi A magyar konyha című írását 1889 decemberében Mikszáth Kálmán. S bár eszmefuttatását furcsa kézlegyintéssel „fecsegésnek” nevezi az alcímben, a következő hónapban (A Hét című folyóiratban) még kétszer megjelenteti a publicisztikát. Ami nem szokása. Mi lehet hát ez a korántsem „apró dolog”, amiért szót emel? Hamar kiderül.
Így érdemes elveszni Franciaországban
Szándékosan elveszni kalandos dolog. Szembe kell menni az ismeretlennel, keresni a helyzeteket, ami kimozdítja az ellustult embert a komfortzónájából.
Mit együnk, mit igyunk? Kiruccanás Nagyváradra
Nem lesz szó Ady Endréről, a hajdanvolt pezsgő irodalmi életről, a Kőrös-parti (vagy Pece-parti) Párizs legendáiról, novellákban dicsőített vendégfogadókról, szállodákról és kávéházakról.
77 magyar pacal
Cserna-Szabó András pályafutását munkaköri kötelességem nyomon követni, hiszen huszonévesként épp a Magyar Konyha volt első és – saját bevallása szerint – utolsó munkahelye.
Főzőkanálon lovagló boszorkány
A magyar irodalomban, úgy látszik, az írónékből előbb-utóbb gasztronómus válik. Mészöly Miklós felesége, Polcz Alaine nagy sikerű szakácskönyvet is írt, Örkény István neje, F. Nagy Angéla receptjein nemzedékek nőttek fel.
Temesi Ferenc a krumplis tarhonyáról és a bikatöke pörköltről
Por című művében külön szócikk a paprika, a kenyér, a krumplis tarhonya. Regényeiben sokszor esznek: paprikás halat, kishúst, beszélgetős levest, keszőcét. Temesi Ferenc Kossuth-díjas írónál minden összefügg mindennel. Főként az étel és az élet.
100 éve született Jókainé Laborfalvi Róza
Rivalda és konyha. Jókai szerelme, a végzet asszonya hajnalban disznót etetett, kappant kopasztott, kofákkal alkudozott, majd megvizsgálta a piruló kalácsokat, beleszurkált a sistergő hurka-félékbe, kikészítette a derelyesarkantyút, a habszedőt, spékelni tanította a szobalányt. Este Gertrudis királynőnek öltözött, akinek mélyen zengő hangjáról Széchenyi István azt mondta: „A legszebb muzsika, amit hallottam valaha.”
Decemberi novella Krúdy emlékére
"A szeretet ünnepe, mondjuk mi, akik itt maradtunk egy olyan korszakból, amikor ismertek az emberek mindenféle elavult fogalmakat, megbocsátást, barátságot, gyengédséget, tiszteletet, szeretetet és egész lexikonát a szentimentális érzéseknek, amelyekről utóbb kitűnt, hogy mind csak arra valók, hogy az ember létét, boldogulását gyengítsék. Mintha csak a gazdagok engedhetnék meg maguknak a szeretet luxusát, mutatja a világ képe, mert hiszen napjainkban egyedül nekik van módjukban szeretetünket kéz
Milánó-Róma 5:3 – olasz pacal-örökrangadó –
A napfényes Itáliát nyugodt szívvel nevezhetjük pacalnagyhatalomnak, hiszen aki végiglapoz egy olasz konyháról szóló alapos és átfogó munkát – pl. Váncsa István Lakomájának második kötetét –, az mindjárt konstatálja, hogy a talján tucatnál is több trippát készít: toszkán pacalsaláta, toszkán kenyérleves pacallal és borjúlábbal, toszkán pacalleves, venetói pacalrizottó, piemontei pacalleves, piemontei proletárleves, bolognai pacal, canepinai pacal, korzikai pacal, olivetán pacal, reggiói pacal, s
Mesék habbal. Három író, három kávéház
Mi köti össze három író, Karen Blixen, Émile Zola és John Keats életét és munkásságát? A kávé. A dán írónőről elnevezett emlékházban található Dánia egyik legszebb fekvésű kávézója, a párizsi Stohrer kávéház a franciák egyik legolvasottabb írójának regényét idézi, az angol romantika híres költője pedig a legrégebbi római bohémtanya rendszeres vendége volt.
A gasztroangyal. Borbás Marcsi
Nem szeretnék illúziókat rombolni, de a televíziós főzős műsorokban nincs véletlen. A producer előre eldönti, hányszor káromkodhat Gordon Ramsay, Jamie Oliver laza öltözékét stylistok tervezik. Naivitás azt gondolni, hogy ezek a műsorvezetők az életben is ilyenek...
Rézi nénik az éji homályban. 1. rész: Doleskó Teréz
A régmúlt szegedi gasztronómiájában annyi a Teréz, mint égen a csillag, nem csoda, ha folyton összekeverjük őket. Még irodalomtörténészek, gasztronómusok, könyvtári katalógusok is rendszerint összecserélik a sok Terézt és Rézit – pláne az egyszerű szakácskönyvforgató ember. Próbáljuk meg tisztába tenni a zavaros helyzetet.
A kávéház lelke: a pincér
A békeidők budapesti kávéháza fogalom volt, fővárosunk egyenest "kávéváros". Persze abból a jó háromszáz, sőt néha több üzletből nem mind vonult be az irodalomba, nem mindegyik volt aranybánya - annál érdekesebb a kérdés: vajon min múlt a siker itt, a kudarc amott? Konyha csak kevés helyen volt (az ipartestületen belül hivatalosan csak 1906-tól jön létre a café-restaurant szakosztály), a kávéházi vendéget nem a gyomrán keresztül lehetett megfogni. Hát akkor?
Az emberszakács. Petri György receptversei
Az élet értelme - akasztófahumorral szemlélve - nem ontológiai, hanem konyhai kérdés. Kit érdekel holmi költői irkafirka, a lét-nemlét kérdése, amikor azt kell eldönteni, mivel lesz töltve az egybesült birka. Hogyan kellene elkészíteni? „Roston? Vagy nyárson? Ez itten a kérdés.”
A lassú élet titkai
Április a könyvfesztivál hónapja. A könyvbarátoknak most is lesz mire költenie, hisz az április 23-án kezdődő fesztiválon több száz újdonság mellett gasztronómiai kiadványok kínálatából is szemezgethetnek. Most a Penna és fakanál rovatunk tavaszi ajánlását gyűjtöttük össze, nemcsak háziasszonyoknak.
A tökéletes ebéd
Krúdyról, a „legnagyobb irodalmi ínyencről” annyi történet kering, hogy ember legyen a talpán, aki az író és a regényhősök figuráit különhámozza. Az adomák egy részét ő maga táplálta, többségüket a kortársak hizlalták kövérre....
Nem vagyok gasztroarc! Cserna-Szabó András ételekről és irodalomról
Cserna-Szabó András 1997 óta rendszeresen publikál novellákat, esszéket, gasztronómiai írásokat. A kortárs "gyomorirodalom" egyik legismertebb képviselője. Ha éppen nem járja az országot, akkor a magyar pacalról szóló kulináris kalandregényén dolgozik.
Egy halász mindennapja a Tiszán
Amit szabad a halásznak, nem szabad a horgásznak. Nagyjából ez a lényeg. Meg a hal: a halász halássza, a horgász meg pecázza. Az egyik hálóval, a másik horoggal. És míg a horgászat többnyire hobbi vagy sport, a halászat ősi foglalkozás, az embert...
Kóstolja meg Kolozsvárt!
Fél évet töltöttünk Kolozsváron, s közben a város szerelmesei lettünk. Nem mellékesen végigettük a kincses várost - keresztbe-kasul. Most néhány helyet és arcot ajánlunk a Kolozsvárra indulók figyelmébe.
Éhes férfitől ne kérj semmit - Interjú F. Nagy Angélával
Nemzedékek nőttek fel a szakácskönyvein - aki "a Horváth Ilonából" tanult főzni, az is. És ez csak egy a számtalan titok közül, ami övezi. Jó házból való úrilány, világcsavargó kalandornő, szegénységet és gazdagságot is stílusosan megélő írófeleség, a hazai gasztronómia nagyasszonya, a Magyar Konyha legendás főszerkesztője: F. Nagy Angéla.
Svábhegyi szüret
Pénteken a Jókai villában szerzőnk, Saly Noémi Laborfalvi Rózának, Tóth József faszobrász pedig Jókainak öltözve vonult fel a hagyományos svábhegyi szüreten. Jókai felesége a XIX. század elismert színésznője az utókor számára az ideális feleség példaképe volt. Vagy mégsem?
Sanzonok Tokajban, bor és mámor Bényén
A szervezők színes programokkal, zenei fellépőkkel és borkóstolókkal készülnek.
Dragomán György: írófotel a konyhában
Dragomán György írófotelja kikerült a konyhába: gasztronómia és irodalom így talált egymásra.
77 magyar pacal
Cserna-Szabó András pályafutását munkaköri kötelességem nyomon követni, hiszen huszonévesként épp a Magyar Konyha volt első és – saját bevallása szerint – utolsó munkahelye.
Milánó-Róma 5:3 – olasz pacal-örökrangadó –
A napfényes Itáliát nyugodt szívvel nevezhetjük pacalnagyhatalomnak, hiszen aki végiglapoz egy olasz konyháról szóló alapos és átfogó munkát – pl. Váncsa István Lakomájának második kötetét –, az mindjárt konstatálja, hogy a talján tucatnál is több trippát készít: toszkán pacalsaláta, toszkán kenyérleves pacallal és borjúlábbal, toszkán pacalleves, venetói pacalrizottó, piemontei pacalleves, piemontei proletárleves, bolognai pacal, canepinai pacal, korzikai pacal, olivetán pacal, reggiói pacal, s
Erről írunk a márciusi Magyar Konyhában
Megjelent a legújabb Magyar Konyha, mától kapható az újságárusoknál.
Krúdy nyomában jártunk Nyíregyházán
Krúdy életében Nyíregyháza pihenő övezete, a Sóstó kiemelkedő jelentőséggel bírt.
Mikor lett szexi Sanders ezredes?
Valahol az elmúlt években a KFC ódivatú figurája vonzó szívtipróvá változott.
Milyen a jó dugóhúzó?
Tudta, hogy komolyabb szaküzletekben külön változatot árulnak balkezes pincéreknek?
Így érdemes elveszni Franciaországban
Szándékosan elveszni kalandos dolog. Szembe kell menni az ismeretlennel, keresni a helyzeteket, ami kimozdítja az ellustult embert a komfortzónájából.
Mit együnk, mit igyunk? Kiruccanás Nagyváradra
Nem lesz szó Ady Endréről, a hajdanvolt pezsgő irodalmi életről, a Kőrös-parti (vagy Pece-parti) Párizs legendáiról, novellákban dicsőített vendégfogadókról, szállodákról és kávéházakról.
Főzőkanálon lovagló boszorkány
A magyar irodalomban, úgy látszik, az írónékből előbb-utóbb gasztronómus válik. Mészöly Miklós felesége, Polcz Alaine nagy sikerű szakácskönyvet is írt, Örkény István neje, F. Nagy Angéla receptjein nemzedékek nőttek fel.
100 éve született Jókainé Laborfalvi Róza
Rivalda és konyha. Jókai szerelme, a végzet asszonya hajnalban disznót etetett, kappant kopasztott, kofákkal alkudozott, majd megvizsgálta a piruló kalácsokat, beleszurkált a sistergő hurka-félékbe, kikészítette a derelyesarkantyút, a habszedőt, spékelni tanította a szobalányt. Este Gertrudis királynőnek öltözött, akinek mélyen zengő hangjáról Széchenyi István azt mondta: „A legszebb muzsika, amit hallottam valaha.”
Decemberi novella Krúdy emlékére
"A szeretet ünnepe, mondjuk mi, akik itt maradtunk egy olyan korszakból, amikor ismertek az emberek mindenféle elavult fogalmakat, megbocsátást, barátságot, gyengédséget, tiszteletet, szeretetet és egész lexikonát a szentimentális érzéseknek, amelyekről utóbb kitűnt, hogy mind csak arra valók, hogy az ember létét, boldogulását gyengítsék. Mintha csak a gazdagok engedhetnék meg maguknak a szeretet luxusát, mutatja a világ képe, mert hiszen napjainkban egyedül nekik van módjukban szeretetünket kéz
Mesék habbal. Három író, három kávéház
Mi köti össze három író, Karen Blixen, Émile Zola és John Keats életét és munkásságát? A kávé. A dán írónőről elnevezett emlékházban található Dánia egyik legszebb fekvésű kávézója, a párizsi Stohrer kávéház a franciák egyik legolvasottabb írójának regényét idézi, az angol romantika híres költője pedig a legrégebbi római bohémtanya rendszeres vendége volt.
Rézi nénik az éji homályban. 1. rész: Doleskó Teréz
A régmúlt szegedi gasztronómiájában annyi a Teréz, mint égen a csillag, nem csoda, ha folyton összekeverjük őket. Még irodalomtörténészek, gasztronómusok, könyvtári katalógusok is rendszerint összecserélik a sok Terézt és Rézit – pláne az egyszerű szakácskönyvforgató ember. Próbáljuk meg tisztába tenni a zavaros helyzetet.
A kávéház lelke: a pincér
A békeidők budapesti kávéháza fogalom volt, fővárosunk egyenest "kávéváros". Persze abból a jó háromszáz, sőt néha több üzletből nem mind vonult be az irodalomba, nem mindegyik volt aranybánya - annál érdekesebb a kérdés: vajon min múlt a siker itt, a kudarc amott? Konyha csak kevés helyen volt (az ipartestületen belül hivatalosan csak 1906-tól jön létre a café-restaurant szakosztály), a kávéházi vendéget nem a gyomrán keresztül lehetett megfogni. Hát akkor?
Az emberszakács. Petri György receptversei
Az élet értelme - akasztófahumorral szemlélve - nem ontológiai, hanem konyhai kérdés. Kit érdekel holmi költői irkafirka, a lét-nemlét kérdése, amikor azt kell eldönteni, mivel lesz töltve az egybesült birka. Hogyan kellene elkészíteni? „Roston? Vagy nyárson? Ez itten a kérdés.”
A lassú élet titkai
Április a könyvfesztivál hónapja. A könyvbarátoknak most is lesz mire költenie, hisz az április 23-án kezdődő fesztiválon több száz újdonság mellett gasztronómiai kiadványok kínálatából is szemezgethetnek. Most a Penna és fakanál rovatunk tavaszi ajánlását gyűjtöttük össze, nemcsak háziasszonyoknak.
A tökéletes ebéd
Krúdyról, a „legnagyobb irodalmi ínyencről” annyi történet kering, hogy ember legyen a talpán, aki az író és a regényhősök figuráit különhámozza. Az adomák egy részét ő maga táplálta, többségüket a kortársak hizlalták kövérre....
Egy halász mindennapja a Tiszán
Amit szabad a halásznak, nem szabad a horgásznak. Nagyjából ez a lényeg. Meg a hal: a halász halássza, a horgász meg pecázza. Az egyik hálóval, a másik horoggal. És míg a horgászat többnyire hobbi vagy sport, a halászat ősi foglalkozás, az embert...
Kóstolja meg Kolozsvárt!
Fél évet töltöttünk Kolozsváron, s közben a város szerelmesei lettünk. Nem mellékesen végigettük a kincses várost - keresztbe-kasul. Most néhány helyet és arcot ajánlunk a Kolozsvárra indulók figyelmébe.
Svábhegyi szüret
Pénteken a Jókai villában szerzőnk, Saly Noémi Laborfalvi Rózának, Tóth József faszobrász pedig Jókainak öltözve vonult fel a hagyományos svábhegyi szüreten. Jókai felesége a XIX. század elismert színésznője az utókor számára az ideális feleség példaképe volt. Vagy mégsem?
A sör életrajzát arany betűkkel írták
Bart Danival a magyar „sörforradalom” egyik elindítójával beszélgettünk új könyvéről, Az arany folyamról.
Szabó Magda: kispolgári duzzogás a konyhában
Szabó Magda inkább az íróasztalt választotta. Minek főzni tudni annak, aki írni tud?
Bródy Sándor – pörkölt for ever!
Jó, erős, paprikás pörkölt: az összes pártok ebben a hitben egyesülnek.
Krúdy: az étvágytalan ember
Makacs dolgok a legendák. Hát még a hamisak. Krúdyról annyi adoma, anekdota kering közszájon, hogy ember legyen a talpán, aki a regényíró és a regényhősök figuráit különválasztja.
Mikszáth: idegen pancsok ejtik hálóba a magyart
„Állj meg Pegazus! Idekötlek a fűzfához. S magam betekintek a tepsik, lábasok és bögrék közé a konyhába.” Így kezdi A magyar konyha című írását 1889 decemberében Mikszáth Kálmán. S bár eszmefuttatását furcsa kézlegyintéssel „fecsegésnek” nevezi az alcímben, a következő hónapban (A Hét című folyóiratban) még kétszer megjelenteti a publicisztikát. Ami nem szokása. Mi lehet hát ez a korántsem „apró dolog”, amiért szót emel? Hamar kiderül.
Temesi Ferenc a krumplis tarhonyáról és a bikatöke pörköltről
Por című művében külön szócikk a paprika, a kenyér, a krumplis tarhonya. Regényeiben sokszor esznek: paprikás halat, kishúst, beszélgetős levest, keszőcét. Temesi Ferenc Kossuth-díjas írónál minden összefügg mindennel. Főként az étel és az élet.
A gasztroangyal. Borbás Marcsi
Nem szeretnék illúziókat rombolni, de a televíziós főzős műsorokban nincs véletlen. A producer előre eldönti, hányszor káromkodhat Gordon Ramsay, Jamie Oliver laza öltözékét stylistok tervezik. Naivitás azt gondolni, hogy ezek a műsorvezetők az életben is ilyenek...
Nem vagyok gasztroarc! Cserna-Szabó András ételekről és irodalomról
Cserna-Szabó András 1997 óta rendszeresen publikál novellákat, esszéket, gasztronómiai írásokat. A kortárs "gyomorirodalom" egyik legismertebb képviselője. Ha éppen nem járja az országot, akkor a magyar pacalról szóló kulináris kalandregényén dolgozik.
Éhes férfitől ne kérj semmit - Interjú F. Nagy Angélával
Nemzedékek nőttek fel a szakácskönyvein - aki "a Horváth Ilonából" tanult főzni, az is. És ez csak egy a számtalan titok közül, ami övezi. Jó házból való úrilány, világcsavargó kalandornő, szegénységet és gazdagságot is stílusosan megélő írófeleség, a hazai gasztronómia nagyasszonya, a Magyar Konyha legendás főszerkesztője: F. Nagy Angéla.
