A bikavér nem válik vízzé
ifj. Gál Tibor egri borásszal beszélgettünk bikavérről és sok minden másról.
ifj. Gál Tibor egri borásszal beszélgettünk bikavérről és sok minden másról.
Közel 50 étterem és borászat várja szeptember 21-24. között a látogatókat.
Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke biztos a mangalica sikerében.
A budaörsi telekárak a lehetőségét is elvágják annak, hogy újraéledjen a borászat.
A Burgundy School of Business-szel közös program lesz.
A Sümeg környéki szőlőterületek földrajzi eredetvédelmet kaptak. Mi jön ezután?
Háromszor egymás után a világ aranyérmes pezsgői közé került a Hungaria Rosé Extra Dry.
Külvárosi lakótelepről a Bocuse d’Or aranyig: gyermekkori álmát váltotta valóra a francia versenyző.
„Szép a feje, hosszú a törzse, széles a csípője, olyan a testtartása…”
A pécsdevecseri Wassmann-birtokon és a szentantalfai Dobosi Pincészetben jártunk.
„A szentgyörgyhegyi olyan, mint az a művész, aki világéletében szobájából is alig mozdult ki és mégis nagyobb művet teremtett, mint akit ünnepeltek” – Hamvas Béla a Badacsony e különleges tája iránti elragadtatottságában osztozik Török Csaba is. Bár az üzletember megkerülte érte a világot, nem távoli tájakon, hanem a Balaton-felvidéken talált otthonra.
A Maison Troisgros a 20. századi francia konyhatörténet talán leghíresebb szakácsdinasztiájának jelképe.
1433-ban a Szentföldről hazatérő burgundiai lovag, Bertrandon de la Brocquiere még arról panaszkodik, hogy a magyarok „kenyér helyett valami lepényfélét esznek, de ennek sincsenek nagyon bőviben”.
A vicc szerint, amikor három magyar összejön, négy pártot alapít – ám vannak üdítő kivételek. Talán a Balaton különleges, már-már mediterrán klímája teszi, hogy nem három, de harminchárom, sőt még eggyel annál is több borászat és étterem volt képes összefogni a Balatoni Kör égisze alatt. A tagokkal az összefogás titkáról és erejéről beszélgettünk.
Sebestyén Csilla és Csaba a borvidék jeles másodgenerációs képviselői.
A Maison Troisgros fogalom: a XX. századi francia konyhatörténet leghíresebb szakácsdinasztiájának a jelképe.
Az alaplé francia neve fond. Pontosabban fond de cuisine, azaz: a főzés alapja. E nélkül színvonalas konyha elképzelhetetlen. Az alaplé ízvilága sokszor az egész étel minőségét meghatározza, sem a víz semleges, sem a leveskockák mesterséges ízével össze nem hasonlítható. Aki marhaalaplé helyett húsleveskockát használ, annak az étele nem marhahús-, hanem jódozottsó-, nátrium-glutamát- és gluténízű lesz.
Vasárnapig tart a 26. Budapest Borfesztivál. Felmentünk a Várba, kóstoltunk és ismét megcsodáltuk, milyen csodás fentről a főváros. Nézzék meg képriportunkat, hátha megjön a kedvük hozzá!
Alig fogyaszt alkoholt, mégis az egyik legelismertebb egri borász, aki szerint az a bor, amelyért imádkoznak, megszentelődik. Lőrincz György 2009-ben az Év Bortermelője volt. Most egy legenda újjászületésénél bábáskodik. Szerinte egy mai bikavérnek már nem kell annyira bikásnak lennie.
A csopaki borász nyerte el idén a Borászok Borásza díjat. 50 magyar borász őt választotta idén az év borászának. A csopaki Királyi pince megújítója, a Csopaki Kódex egyik kidolgozója méltán vált a borásztársadalom egyik legismertebb alakjává.
Családias hangulatú pincék, présházak, vendégasztalok, fesztiválok. Mindez Etyek, a borfalu, amely nem csak a borairól híres, hanem sonkájáról, sajtjairól, szörpjeiről és csokoládéjáról is.
Egészen sajátos módon gondolkodik Tokajról. Számára nem annyira a furmint mint fajtanév a fontos, inkább a márkanévre helyezi a hangsúlyt. A fő kérdés, hogy jut el a tokaji aszú a világ ezer legjobb éttermébe. Bacsó András, a Vega Sicilia tulajdonában lévő Oremus pincészet borász-igazgatója idén elnyerte a Borászok Borásza díjat is.
Honnan volt bátorsága tíz évvel ezelőtt, hogy egy fakosaras préssel, egy hektár szőlővel és egy negyvenéves traktorral belevágjon a borászkodásba? Ráadásul a nagy testvér árnyékában, aki akkorra már letette névjegyét a szakma és a rajongók asztalára. Ez a mese a legkisebb fiúról szól, akitől Elizabeth Gabay, Master of Wine, a magyar borok szakértője nem sajnálta a nagy szavakat: „Eddig csak egyetlen emberrel – termelővel – találkoztam a Balatonnál, aki valóban megismerte dűlőinek karakterét, és
New York legjobb borszaküzleteiben ma külön sarkot szentelnek az osztrák boroknak. A forradalmi változáshoz nem kellett más, mint szigorú, kiskapuk nélküli bortörvény, technológiai innováció, világlátott borászok. Pedig egyszer már lenullázták a borvilágukat.
„Lehet, hogy Tokaj többet is tud, mint Burgundia” – ezzel a mondattal lepte meg a hallgatóságot Mészáros Gabriella, nemzetközi borakadémikus az áprilisi Nagy Tokaji Borárverés tételeinek előkóstolásakor. Április 23-án negyedik alkalommal kerülnek kalapács alá a palackozott tokaji borok és hordós tételek.
Óraműpontossággal készíti borait a Balaton-felvidék egyik vezető pincészete, a Csobánc festői lejtőin elterülő Villa Tolnay. Philipp Oser alapító, tulajdonos és főborász szerint a Balaton-felvidéken is lehet olyan jó bort készíteni, mint kedvenc borvidékén, Burgundiában, és az olaszrizlingre szép nemzetközi pályafutás várhat.
„A kenyér az egyik legszebb magyar szó –mondja Végh Antal – a jelentése a lét és az élet összessége. A kenyér az ételek között olyan, mint az imádságok között a Miatyánk.” Nyelvünk tükrözi e teljességet.
Egyszervolt vincellérházak, titokban öregedő szőlőtőkék és patakok a hegy gyomrában: az aszúkirálynak nevezett Szepsy István a gyermekkori karácsonyi sétákat éli tovább a mai napig....
Hol dobog Tokaj szíve? Sokan azt hiszik, a pincékben. Zwack Izabella szerint a Szent Tamás-hegyen, Mád fölött. Zwack Péter küldetése az volt: szerezze vissza a családi vállalatot. Izabella előtt új cél lebeg: világmárkát szeretne faragni Tokajból.
A ribiszke szüretelése nem túl szapora munka, de az érett bogyók szerencsére hetekig rajtamaradnak a növényen, és a ribizliszörp ígérete jótékonyan hat a lelkesedésre.
Szentesi József ötvenévesen döntött úgy, hogy borász lesz. Tizenöt évvel később pedig megkapta a Borászok borásza kitüntető címet. Nagy utat járt be, sajátos utat, és ma már nemcsak arról híres, hogy régi, elfeledett hazai szőlőfajtákkal kísérletezik, hanem arról is, hogy kiváló pezsgőket gyárt. Merthogy a pezsgőkészítő is borász.
Híres agykutató, akadémikus, borlovag és kórustag. Szenvedélyesen főz, énekel, klarinétozik. A londoni Nemzetközi Csillagregiszter tanúsága szerint az Androméda csillagképben még egy égitest is az ő nevét viseli.
Villány egy kis magyar mediterránum. Ez az ország legdélebbi vidéke, itt érleli a legtöbb napfény a szőlőket, itt készülnek a testes, zamatgazdag vörösborok. Talán azt is mondhatjuk, hogy Villány az a vörösboroknak, ami Tokaj a fehéreknek. Erről beszélget a műsorvezető Kovács „Kokó” István vendégeivel, Gere Attilával, Hajnóczy Somával és Bodrogi Gyulával az M1 képernyőjén.
Közel 50 étterem és borászat várja szeptember 21-24. között a látogatókat.
A Burgundy School of Business-szel közös program lesz.
Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke biztos a mangalica sikerében.
Külvárosi lakótelepről a Bocuse d’Or aranyig: gyermekkori álmát váltotta valóra a francia versenyző.
„Szép a feje, hosszú a törzse, széles a csípője, olyan a testtartása…”
Vasárnapig tart a 26. Budapest Borfesztivál. Felmentünk a Várba, kóstoltunk és ismét megcsodáltuk, milyen csodás fentről a főváros. Nézzék meg képriportunkat, hátha megjön a kedvük hozzá!
Családias hangulatú pincék, présházak, vendégasztalok, fesztiválok. Mindez Etyek, a borfalu, amely nem csak a borairól híres, hanem sonkájáról, sajtjairól, szörpjeiről és csokoládéjáról is.
„Lehet, hogy Tokaj többet is tud, mint Burgundia” – ezzel a mondattal lepte meg a hallgatóságot Mészáros Gabriella, nemzetközi borakadémikus az áprilisi Nagy Tokaji Borárverés tételeinek előkóstolásakor. Április 23-án negyedik alkalommal kerülnek kalapács alá a palackozott tokaji borok és hordós tételek.
„A kenyér az egyik legszebb magyar szó –mondja Végh Antal – a jelentése a lét és az élet összessége. A kenyér az ételek között olyan, mint az imádságok között a Miatyánk.” Nyelvünk tükrözi e teljességet.
Szentesi József ötvenévesen döntött úgy, hogy borász lesz. Tizenöt évvel később pedig megkapta a Borászok borásza kitüntető címet. Nagy utat járt be, sajátos utat, és ma már nemcsak arról híres, hogy régi, elfeledett hazai szőlőfajtákkal kísérletezik, hanem arról is, hogy kiváló pezsgőket gyárt. Merthogy a pezsgőkészítő is borász.
Villány egy kis magyar mediterránum. Ez az ország legdélebbi vidéke, itt érleli a legtöbb napfény a szőlőket, itt készülnek a testes, zamatgazdag vörösborok. Talán azt is mondhatjuk, hogy Villány az a vörösboroknak, ami Tokaj a fehéreknek. Erről beszélget a műsorvezető Kovács „Kokó” István vendégeivel, Gere Attilával, Hajnóczy Somával és Bodrogi Gyulával az M1 képernyőjén.
ifj. Gál Tibor egri borásszal beszélgettünk bikavérről és sok minden másról.
A budaörsi telekárak a lehetőségét is elvágják annak, hogy újraéledjen a borászat.
A Sümeg környéki szőlőterületek földrajzi eredetvédelmet kaptak. Mi jön ezután?
A pécsdevecseri Wassmann-birtokon és a szentantalfai Dobosi Pincészetben jártunk.
„A szentgyörgyhegyi olyan, mint az a művész, aki világéletében szobájából is alig mozdult ki és mégis nagyobb művet teremtett, mint akit ünnepeltek” – Hamvas Béla a Badacsony e különleges tája iránti elragadtatottságában osztozik Török Csaba is. Bár az üzletember megkerülte érte a világot, nem távoli tájakon, hanem a Balaton-felvidéken talált otthonra.
A Maison Troisgros a 20. századi francia konyhatörténet talán leghíresebb szakácsdinasztiájának jelképe.
1433-ban a Szentföldről hazatérő burgundiai lovag, Bertrandon de la Brocquiere még arról panaszkodik, hogy a magyarok „kenyér helyett valami lepényfélét esznek, de ennek sincsenek nagyon bőviben”.
A vicc szerint, amikor három magyar összejön, négy pártot alapít – ám vannak üdítő kivételek. Talán a Balaton különleges, már-már mediterrán klímája teszi, hogy nem három, de harminchárom, sőt még eggyel annál is több borászat és étterem volt képes összefogni a Balatoni Kör égisze alatt. A tagokkal az összefogás titkáról és erejéről beszélgettünk.
Sebestyén Csilla és Csaba a borvidék jeles másodgenerációs képviselői.
A Maison Troisgros fogalom: a XX. századi francia konyhatörténet leghíresebb szakácsdinasztiájának a jelképe.
Az alaplé francia neve fond. Pontosabban fond de cuisine, azaz: a főzés alapja. E nélkül színvonalas konyha elképzelhetetlen. Az alaplé ízvilága sokszor az egész étel minőségét meghatározza, sem a víz semleges, sem a leveskockák mesterséges ízével össze nem hasonlítható. Aki marhaalaplé helyett húsleveskockát használ, annak az étele nem marhahús-, hanem jódozottsó-, nátrium-glutamát- és gluténízű lesz.
Alig fogyaszt alkoholt, mégis az egyik legelismertebb egri borász, aki szerint az a bor, amelyért imádkoznak, megszentelődik. Lőrincz György 2009-ben az Év Bortermelője volt. Most egy legenda újjászületésénél bábáskodik. Szerinte egy mai bikavérnek már nem kell annyira bikásnak lennie.
A csopaki borász nyerte el idén a Borászok Borásza díjat. 50 magyar borász őt választotta idén az év borászának. A csopaki Királyi pince megújítója, a Csopaki Kódex egyik kidolgozója méltán vált a borásztársadalom egyik legismertebb alakjává.
Egészen sajátos módon gondolkodik Tokajról. Számára nem annyira a furmint mint fajtanév a fontos, inkább a márkanévre helyezi a hangsúlyt. A fő kérdés, hogy jut el a tokaji aszú a világ ezer legjobb éttermébe. Bacsó András, a Vega Sicilia tulajdonában lévő Oremus pincészet borász-igazgatója idén elnyerte a Borászok Borásza díjat is.
Honnan volt bátorsága tíz évvel ezelőtt, hogy egy fakosaras préssel, egy hektár szőlővel és egy negyvenéves traktorral belevágjon a borászkodásba? Ráadásul a nagy testvér árnyékában, aki akkorra már letette névjegyét a szakma és a rajongók asztalára. Ez a mese a legkisebb fiúról szól, akitől Elizabeth Gabay, Master of Wine, a magyar borok szakértője nem sajnálta a nagy szavakat: „Eddig csak egyetlen emberrel – termelővel – találkoztam a Balatonnál, aki valóban megismerte dűlőinek karakterét, és
New York legjobb borszaküzleteiben ma külön sarkot szentelnek az osztrák boroknak. A forradalmi változáshoz nem kellett más, mint szigorú, kiskapuk nélküli bortörvény, technológiai innováció, világlátott borászok. Pedig egyszer már lenullázták a borvilágukat.
Óraműpontossággal készíti borait a Balaton-felvidék egyik vezető pincészete, a Csobánc festői lejtőin elterülő Villa Tolnay. Philipp Oser alapító, tulajdonos és főborász szerint a Balaton-felvidéken is lehet olyan jó bort készíteni, mint kedvenc borvidékén, Burgundiában, és az olaszrizlingre szép nemzetközi pályafutás várhat.
Egyszervolt vincellérházak, titokban öregedő szőlőtőkék és patakok a hegy gyomrában: az aszúkirálynak nevezett Szepsy István a gyermekkori karácsonyi sétákat éli tovább a mai napig....
Hol dobog Tokaj szíve? Sokan azt hiszik, a pincékben. Zwack Izabella szerint a Szent Tamás-hegyen, Mád fölött. Zwack Péter küldetése az volt: szerezze vissza a családi vállalatot. Izabella előtt új cél lebeg: világmárkát szeretne faragni Tokajból.