A hadházi savanyú káposzta
Nem a szőlő a savanyú! A káposzta!
A Bocuse d’Or világdöntőjéig már csak két hét van hátra. Így állunk most.
A vendég a nyomasztó élmények hatása alatt úgy döntött, rövid úton elhagyja az országot.
Arany Jánosról és az ő hasáról szól Vinkó József műsora szombaton a Kossuth Rádióban.
Chili és Vanília, Babramegy, Szindbád az Utazó, Giuseppe Scaricamazza és persze a Magyar Konyha tippjei.
Kocsis Ferenc a magyar késes szakma egyik, hanem a legnagyobb legendája - lessünk be a műhelyébe!
A külföldi piacterek hatalmas kínálatában tett kirándulás után körülnéztünk kicsit itthon is.
Arany János úgy lett (és maradt) pirospozsgás urak körében az Akadémia főtitkára, hogy nem mulatozott, úri mur
Makacs dolgok a legendák. Hát még a hamisak. Krúdyról annyi adoma, anekdota kering közszájon, hogy ember legyen a talpán, aki a regényíró és a regényhősök figuráit különválasztja.
Nem csupán Rúzsa Sándor miatt emlékezünk a csárdára, hiszen manapság is kedveltek az "útszéli fogadók". Az egykori bakonyi és alföldi csárdák világa a múlté, nem áll már a Nyakvágó, a Búszerző, a Koponya...
Zenéjük olyan, mint az igazi falusi konyha. Családias és ízes, szerény és virtuóz, benne van az élet minden zamata. A kárpátaljai Pál família. Beszélgetés Pál István „Szalonna” prímással és szüleivel
Mindent eljátszott. Félszeg patikust, bugyuta partjelzőt, kolduskirályt, uzsorást. Volt II. Richárd és Napóleon, D’Artagnan és Volpone, Švejk és Böffen Tóbiás. Hangján generációk nőttek fel (Süsü, Csőrmester. Micimackó). Színpadi, film-, televíziós és szinkronszerepeit felsorolni is képtelenség. Bodrogi Gyula 85 éves.
A szalonna régen nemcsak a legfontosabb konyhai alapanyagok egyike volt, de sok esetben reggeli, ebéd, vacsora is. Ma már a konyhában is ritkábban kerül elő, az egészségre törekvő életmód miatt háttérbe szorult, pedig nem kell sok belőle egy-egy étel aromáinak a kiteljesítéséhez.
Neve fogalommá vált a globális reklámszakmában, ám a szívében magyar maradt.
„Nem baj, ha drága egy hely, de ha az, akkor a kínálat legyen pazar” – mondja Scherer Péter, aki nem riad meg, ha főznie kell. A színésszel reggelikről, étterem-látogatásról, hurkasütőben eltöltött hónapokról, mértéktartásról, a kígyóuborka illatáról és a rejtélyes hetedik ízről is beszélgettünk.
Az életlen penge maga a pokol. Ennek ellenére gyakran hallom feleségemtől vagy nőismerőseimtől, hogy félnek a túl éles késtől, mert azzal könnyebben elvágják magukat. Hiába mondom, ez tévedés, látszik, hogy nem hisznek nekem.
Hogy mi tartja össze őket? A szakmai alázat, a színjátszás, a gasztronómia és az egymás iránti szerelem.
Miért tojik a nyúl húsvéti tojást? Néhány tudósnak már beletörött a bicskája a kérdésbe. Mert az egy dolog, hogy a keresztény szimbolikában a tojás a sírjából feltámadó Krisztus jelképe.
Fiának átadta Michelin-csillagos éttermét. 2016-ban a világ legjobb séfje, ezután pedig életműdíjat kapott.
Az alföldi bicska legendás: nem csak dolgoztak vele, hanem ezzel is ettek, vagy éppen védekeztek, ha úgy hozta a sors.
A neves gombaszakértő hírében álló Csathó Pál grafikusművésznél jártunk, hogy átéljünk valamit a gombász életérzésből. Mert gombásznak lenni életforma.
Jiří Slíva világában semmi sem az, aminek látszik. Aki azt hiszi, hogy a prágai grafikus a főkaput választja, csalódni fog – Slíva mindig a hátsó bejáraton érkezik. Ám mindegy, honnan jön: ma ő a világ legjobb gasztrokarikaturistája.
A gomba olyan, mint a svájci bicska: lehet vele szalonnát szeletelni, de ha az ember nem vigyáz, az ujját is lenyisszanthatja vele. Ez még a gyakorlott gombászokkal is előfordul... Gombásznak lenni életforma. Tartsanak velünk!
A Bonne Chance étterem Bázakerettyén két éve őrzi pozícióját a legjobb vidéki éttermek között. Sikerük titka, hogy a francia konyhát, amivel nyitottak, helyi specialitásokra alapozó konyhával váltották fel. Szarvas, dödölle, göngyölt dagadó, ezertöves fűszerkert és helyben sült péksütemények egy irracionális vállalkozás kínálatában.
Kevesen tudják, hogy Huszti Péter negyvenvalahány éven át, ha tehette, esténként gyalog sétált a Madách Színházba. A Városmajorból az Erzsébet körútra. A színházban a társa várta: Piros Ildikó. A színész házaspárral beszélgettünk.
Zenéjük olyan, mint az igazi falusi konyha. Családias és ízes, szerény és virtuóz, benne van az élet minden zamata. A kárpátaljai Pál família. Pál Lajos, az ördöngös harmonikás, a kijevi zeneakadémia karnagya, felesége, Jancsó Katalin zenepedagógus, fiuk, Pál István, a legendás „Szalonna”, a Magyar Állami Népi Együttes prímása és zenekarvezetője, felesége, Czébely Beáta zongoraművésznő és Pál Eszter, Szalonna húga, az énekesnő, a népművészet ifjú mestere. Tizenöt éve Magyarországon élnek, de szü
Krúdyról, a „legnagyobb irodalmi ínyencről” annyi történet kering, hogy ember legyen a talpán, aki az író és a regényhősök figuráit különhámozza. Az adomák egy részét ő maga táplálta, többségüket a kortársak hizlalták kövérre....
A tarhonya megfejthetetlenül egyszerű étel, de jó. A legnagyobb igazságok a fazékban is egyszerűek. Az evés művészetének evangéliumaiból azonban jóvátehetetlenül hiányzik ez a rusztikus, parasztiánus eledel...
Kemény Dénest választották a Magyar Vízilabda Szövetség elnökének. A Magyar Konyha magazin egy hónapja készített interjút a legismertebbb magyar szövetségi kapitánnyal. A téma természetesen a gasztronómia volt.
Szalay Jeromos a "három dombon" szánkózik, amit egykor Szent Márton hegyének neveztek, csak Kazinczy keresztelte át Pannonhalmának. A bencés szerzetes francia nyelvet és irodalmat tanított a harmincas évek elején. A fotó azt a derűt és bölcsességet tükrözi, ami mindig is jellemezte a testvéreket: az imádkozás mellett a zöldségtermesztésre, a szőlőművelésre, sőt a haltenyésztésre is ők tanították meg Európát. A Pannonhalmi Bencés Apátság most a szabadság mámorát éli: pincészetet, éttermet, növény
Gyerekkorában játszott Szép Ernővel, lovagolt Csortos Gyula térdén, ebédelt Einsteinnel, Greta Garbóval, szivarozott barátjával, Jorge Luis Borgesszel. Világpolgár. Neve fogalommá vált a reklámszakmában, de sohasem felejtette, honnan jött. "Egy Bródy nem felejt el magyarul!" - szokta mondogatni.
Ücsörög a kakas a fazékban és nagyokat kortyol a vörösborból. A fogorvos dugóhúzóval húz fogat, a tűzoltók pezsgővel rohannak tüzet oltani, a művelt borász könyveket tart a hordóban. Jiři Sliva világában semmi sem az, aminek látszik.
A Magyar Konyha a budai zöldvendéglők nyomába eredt, és közel száz éttermet tesztelt. A békebeli hangulat még nyakon csíphető. Hatalmas lombú vadgesztenyék vagy hársak alatt piros kockás abrosszal letakart, kecskelábú asztalok, a rácsos kerítést vadszőlő futja be, a zöld dézsákban leanderek pompáznak.
Böllértalálkozók, böllérversenyek, disznótorosok sora várja országszerte a sült hurkák kolbászok kedvelőit. Hova menjünk, ha hajnali disznóvágáshoz van kedvünk?
"Dezsőnek meg kell halnia." Pelikán József szavai ezek a Tanú című film elején, amikor a gátőr elhatározza, hogy titokban (azaz: feketén) levágja kedvenc disznaját, Dezsőt. Január még javában a disznóvágások és a disznótorok hónapja.
A Bocuse d’Or világdöntőjéig már csak két hét van hátra. Így állunk most.
A vendég a nyomasztó élmények hatása alatt úgy döntött, rövid úton elhagyja az országot.
Chili és Vanília, Babramegy, Szindbád az Utazó, Giuseppe Scaricamazza és persze a Magyar Konyha tippjei.
Kocsis Ferenc a magyar késes szakma egyik, hanem a legnagyobb legendája - lessünk be a műhelyébe!
A külföldi piacterek hatalmas kínálatában tett kirándulás után körülnéztünk kicsit itthon is.
Nem csupán Rúzsa Sándor miatt emlékezünk a csárdára, hiszen manapság is kedveltek az "útszéli fogadók". Az egykori bakonyi és alföldi csárdák világa a múlté, nem áll már a Nyakvágó, a Búszerző, a Koponya...
A szalonna régen nemcsak a legfontosabb konyhai alapanyagok egyike volt, de sok esetben reggeli, ebéd, vacsora is. Ma már a konyhában is ritkábban kerül elő, az egészségre törekvő életmód miatt háttérbe szorult, pedig nem kell sok belőle egy-egy étel aromáinak a kiteljesítéséhez.
Az életlen penge maga a pokol. Ennek ellenére gyakran hallom feleségemtől vagy nőismerőseimtől, hogy félnek a túl éles késtől, mert azzal könnyebben elvágják magukat. Hiába mondom, ez tévedés, látszik, hogy nem hisznek nekem.
Miért tojik a nyúl húsvéti tojást? Néhány tudósnak már beletörött a bicskája a kérdésbe. Mert az egy dolog, hogy a keresztény szimbolikában a tojás a sírjából feltámadó Krisztus jelképe.
Az alföldi bicska legendás: nem csak dolgoztak vele, hanem ezzel is ettek, vagy éppen védekeztek, ha úgy hozta a sors.
A neves gombaszakértő hírében álló Csathó Pál grafikusművésznél jártunk, hogy átéljünk valamit a gombász életérzésből. Mert gombásznak lenni életforma.
A gomba olyan, mint a svájci bicska: lehet vele szalonnát szeletelni, de ha az ember nem vigyáz, az ujját is lenyisszanthatja vele. Ez még a gyakorlott gombászokkal is előfordul... Gombásznak lenni életforma. Tartsanak velünk!
A Bonne Chance étterem Bázakerettyén két éve őrzi pozícióját a legjobb vidéki éttermek között. Sikerük titka, hogy a francia konyhát, amivel nyitottak, helyi specialitásokra alapozó konyhával váltották fel. Szarvas, dödölle, göngyölt dagadó, ezertöves fűszerkert és helyben sült péksütemények egy irracionális vállalkozás kínálatában.
Krúdyról, a „legnagyobb irodalmi ínyencről” annyi történet kering, hogy ember legyen a talpán, aki az író és a regényhősök figuráit különhámozza. Az adomák egy részét ő maga táplálta, többségüket a kortársak hizlalták kövérre....
A tarhonya megfejthetetlenül egyszerű étel, de jó. A legnagyobb igazságok a fazékban is egyszerűek. Az evés művészetének evangéliumaiból azonban jóvátehetetlenül hiányzik ez a rusztikus, parasztiánus eledel...
Ücsörög a kakas a fazékban és nagyokat kortyol a vörösborból. A fogorvos dugóhúzóval húz fogat, a tűzoltók pezsgővel rohannak tüzet oltani, a művelt borász könyveket tart a hordóban. Jiři Sliva világában semmi sem az, aminek látszik.
A Magyar Konyha a budai zöldvendéglők nyomába eredt, és közel száz éttermet tesztelt. A békebeli hangulat még nyakon csíphető. Hatalmas lombú vadgesztenyék vagy hársak alatt piros kockás abrosszal letakart, kecskelábú asztalok, a rácsos kerítést vadszőlő futja be, a zöld dézsákban leanderek pompáznak.
Böllértalálkozók, böllérversenyek, disznótorosok sora várja országszerte a sült hurkák kolbászok kedvelőit. Hova menjünk, ha hajnali disznóvágáshoz van kedvünk?
"Dezsőnek meg kell halnia." Pelikán József szavai ezek a Tanú című film elején, amikor a gátőr elhatározza, hogy titokban (azaz: feketén) levágja kedvenc disznaját, Dezsőt. Január még javában a disznóvágások és a disznótorok hónapja.
Arany János úgy lett (és maradt) pirospozsgás urak körében az Akadémia főtitkára, hogy nem mulatozott, úri mur
Makacs dolgok a legendák. Hát még a hamisak. Krúdyról annyi adoma, anekdota kering közszájon, hogy ember legyen a talpán, aki a regényíró és a regényhősök figuráit különválasztja.
Zenéjük olyan, mint az igazi falusi konyha. Családias és ízes, szerény és virtuóz, benne van az élet minden zamata. A kárpátaljai Pál família. Beszélgetés Pál István „Szalonna” prímással és szüleivel
Mindent eljátszott. Félszeg patikust, bugyuta partjelzőt, kolduskirályt, uzsorást. Volt II. Richárd és Napóleon, D’Artagnan és Volpone, Švejk és Böffen Tóbiás. Hangján generációk nőttek fel (Süsü, Csőrmester. Micimackó). Színpadi, film-, televíziós és szinkronszerepeit felsorolni is képtelenség. Bodrogi Gyula 85 éves.
Neve fogalommá vált a globális reklámszakmában, ám a szívében magyar maradt.
„Nem baj, ha drága egy hely, de ha az, akkor a kínálat legyen pazar” – mondja Scherer Péter, aki nem riad meg, ha főznie kell. A színésszel reggelikről, étterem-látogatásról, hurkasütőben eltöltött hónapokról, mértéktartásról, a kígyóuborka illatáról és a rejtélyes hetedik ízről is beszélgettünk.
Hogy mi tartja össze őket? A szakmai alázat, a színjátszás, a gasztronómia és az egymás iránti szerelem.
Fiának átadta Michelin-csillagos éttermét. 2016-ban a világ legjobb séfje, ezután pedig életműdíjat kapott.
Kevesen tudják, hogy Huszti Péter negyvenvalahány éven át, ha tehette, esténként gyalog sétált a Madách Színházba. A Városmajorból az Erzsébet körútra. A színházban a társa várta: Piros Ildikó. A színész házaspárral beszélgettünk.
Zenéjük olyan, mint az igazi falusi konyha. Családias és ízes, szerény és virtuóz, benne van az élet minden zamata. A kárpátaljai Pál família. Pál Lajos, az ördöngös harmonikás, a kijevi zeneakadémia karnagya, felesége, Jancsó Katalin zenepedagógus, fiuk, Pál István, a legendás „Szalonna”, a Magyar Állami Népi Együttes prímása és zenekarvezetője, felesége, Czébely Beáta zongoraművésznő és Pál Eszter, Szalonna húga, az énekesnő, a népművészet ifjú mestere. Tizenöt éve Magyarországon élnek, de szü
Kemény Dénest választották a Magyar Vízilabda Szövetség elnökének. A Magyar Konyha magazin egy hónapja készített interjút a legismertebbb magyar szövetségi kapitánnyal. A téma természetesen a gasztronómia volt.
Szalay Jeromos a "három dombon" szánkózik, amit egykor Szent Márton hegyének neveztek, csak Kazinczy keresztelte át Pannonhalmának. A bencés szerzetes francia nyelvet és irodalmat tanított a harmincas évek elején. A fotó azt a derűt és bölcsességet tükrözi, ami mindig is jellemezte a testvéreket: az imádkozás mellett a zöldségtermesztésre, a szőlőművelésre, sőt a haltenyésztésre is ők tanították meg Európát. A Pannonhalmi Bencés Apátság most a szabadság mámorát éli: pincészetet, éttermet, növény
Gyerekkorában játszott Szép Ernővel, lovagolt Csortos Gyula térdén, ebédelt Einsteinnel, Greta Garbóval, szivarozott barátjával, Jorge Luis Borgesszel. Világpolgár. Neve fogalommá vált a reklámszakmában, de sohasem felejtette, honnan jött. "Egy Bródy nem felejt el magyarul!" - szokta mondogatni.