Budapest legmegérősebb ebédjét két ukrán srác főzi
Borscs, pelmenyi és pampuska segít kiszakadni a gyros és hamburger rengetegből.
Borscs, pelmenyi és pampuska segít kiszakadni a gyros és hamburger rengetegből.
A magyar méhészek két legnagyobb ellensége az olcsó import és a fagy.
Az élen 2022-ben is egy koppenhágai elitétterem végzett - de nem a Noma.
Különleges konyha Kéthelyen: egy fiatal pár teszi izgalmassá a Lokal47-et.
Két év covid, háború a szomszédban, hatósági árak, infláció, energiaválság, megszorítások.
A tavalyi árához képest 30-40 százalékkal drágulhat idén a magyar dinnye.
Úgy tűnik, hogy tojás nélkül sehol sincs húsvét, de van ország, ahol úgy kedvelik, ha „záp”.
A világ legrangosabb szakácsversenyének kontinentális döntője, a Bocuse d’Or Europe vár ránk.
Kanadai specialitás vált az oroszellenes támadások céltáblájává.
A fővárosban több éttermet üzemeltető Tuning-cégcsoport több ezer adag kézműves hamburgerrel segít.
Oroszország visszalépésével tizennyolc nemzet vesz rész a szakácsversenyen.
Gábor-Vígh Vanda a debreceni FM90 Campus Rádió szerkesztő-műsorvezetője.
Hippokratész az olimpiai játékokon részt vevő atléták teljesítményének fokozásához mézes vizet ajánlott.
Az ünnepi asztal egyik éke a karácsonyi bejgli, amit mi, magyarok abszolút a sajátunknak érzünk – de jogosan?
Itt élnek a szomszédban, mégis kevéssé ismerjük szerethető konyhájukat.
Csákvári Péter gasztrofotós megálmodta a Tiny Wasteland-et, parányi senkiföldjét.
A 50 Best idén a csúcséttermek helyett a gasztronómia jövőjét meghatározó fiatalokra irányítja a figyelmet.
A tél vége felé már nagyon örülnénk az érett, friss, ízletes nyári zöldségeknek. Ezekre sajnos még várni kell, az üvegházakból kikerülő, a téli-tavaszi bágyadt napsütés által felnevelt növények íze, beltartalma még nem veszi fel velük a versenyt. De nem kell bánkódnunk, a cékla például egész évben üde színfoltja lehet a konyhának – szó szerint és átvitt értelemben egyaránt.
Zenéjük olyan, mint az igazi falusi konyha. Családias és ízes, szerény és virtuóz, benne van az élet minden zamata. A kárpátaljai Pál família. Beszélgetés Pál István „Szalonna” prímással és szüleivel
A vaddisznókat fertőző betegség kapcsán az a legnagyobb félelem, hogy átterjedhet a házi sertésekre is, így a világon nagy hírnévre szert tett mangalicára is. A védekezés során pedig lehetséges, hogy a vidéki háztáji hízókat kell feláldozni.
Gelb Tatjánával beszélgettünk, akinek a most a megjelent szakácskönyvének fogásai különféle festményekként jelennek meg a tányéron.
A modern éttermi konyha újításairól sokat hallani, a cukrászat újhulláma viszont még nem szakította át a gátat: a szakmabeliek továbbra is vallják, hogy cukortól, vajtól és zsíros tejszíntől döglik igazán a légy, de a tömeges elhízás és ételintolerancia korában akadnak azért ellenérvek is. Merre haladunk, mi a korszerű cukrászat lényege?
A szalonna régen nemcsak a legfontosabb konyhai alapanyagok egyike volt, de sok esetben reggeli, ebéd, vacsora is. Ma már a konyhában is ritkábban kerül elő, az egészségre törekvő életmód miatt háttérbe szorult, pedig nem kell sok belőle egy-egy étel aromáinak a kiteljesítéséhez.
Aki már ivott valahol keleten tartálykocsiból árult kvászt, soha nem felejti el a kenyeres, diszkréten alkoholos ízt. Hazugság lenne azt állítani, hogy jó, de része az ukrán és orosz utcaképnek – amolyan hűs hörpintenivaló, talán csak az tudja igazán megszeretni, aki odaszületett.
Bodrogi, vagy ismertebb nevén Fűszeres Eszter közel tíz éve írja és szerkeszti Fűszer és Lélek nevű gasztroblogját, e mellett sikeres szakácskönyvíró, lelkes túrázó, gombász, feleség és két gyermek édesanyja. A „Fűszeres” név ugyan véletlenül ragadt rá, de rendkívül találó, a beszélgetés során csak úgy röpködtek a különbőző zöldfűszernevek: kapor, kakukkfű, menta, bazsalikom, petrezselyem, turbolya, zsálya... Lélekből sincs hiány, Eszter a kulinárián keresztül körvbevezeti az olvasóit otthonában
Emberemlékezet óta – de mióta átkeltek a Vereckei-hágón, azóta bizonyosan – a magyarok számtalan néppel éltek együtt ezen a tájon. Találkoztak itt lakókkal, betelepülőkkel, átmenőkkel, vándorlókkal, mikor hogy fújta-sodorta a történelem szele errefelé az embereket.
A karácsony az év egyetlen napja, amikor hal kerül sok magyar ember asztalára. A ponty helyett ma már a lazac a sláger, és a tengeri halak az éttermekből is kiszorítják az édesvízieket. A halpultban némi odafigyeléssel fel lehet ismerni a valóban friss halat, sok étteremben viszont csak a rendelés után derül ki, hogy a fogas valójában nílusi sügér.
A New Yorkban élő építész szenvedélyes szakács: 450 kötetes szakácskönyvgyűjteménye mellett leginkább kéziratos családi receptjeiből szeret főzni. Körner András első kötete, a Kóstoló a múltból egy XIX. századi magyar zsidó háziasszony mindennapjait ábrázolta. Második könyve ezekben a hetekben jelenik meg.
A magyar méhészek két legnagyobb ellensége az olcsó import és a fagy.
A tavalyi árához képest 30-40 százalékkal drágulhat idén a magyar dinnye.
Kanadai specialitás vált az oroszellenes támadások céltáblájává.
A fővárosban több éttermet üzemeltető Tuning-cégcsoport több ezer adag kézműves hamburgerrel segít.
Oroszország visszalépésével tizennyolc nemzet vesz rész a szakácsversenyen.
Gábor-Vígh Vanda a debreceni FM90 Campus Rádió szerkesztő-műsorvezetője.
A 50 Best idén a csúcséttermek helyett a gasztronómia jövőjét meghatározó fiatalokra irányítja a figyelmet.
Aki már ivott valahol keleten tartálykocsiból árult kvászt, soha nem felejti el a kenyeres, diszkréten alkoholos ízt. Hazugság lenne azt állítani, hogy jó, de része az ukrán és orosz utcaképnek – amolyan hűs hörpintenivaló, talán csak az tudja igazán megszeretni, aki odaszületett.
Borscs, pelmenyi és pampuska segít kiszakadni a gyros és hamburger rengetegből.
Az élen 2022-ben is egy koppenhágai elitétterem végzett - de nem a Noma.
Különleges konyha Kéthelyen: egy fiatal pár teszi izgalmassá a Lokal47-et.
Két év covid, háború a szomszédban, hatósági árak, infláció, energiaválság, megszorítások.
A világ legrangosabb szakácsversenyének kontinentális döntője, a Bocuse d’Or Europe vár ránk.
Az ünnepi asztal egyik éke a karácsonyi bejgli, amit mi, magyarok abszolút a sajátunknak érzünk – de jogosan?
Itt élnek a szomszédban, mégis kevéssé ismerjük szerethető konyhájukat.
Gelb Tatjánával beszélgettünk, akinek a most a megjelent szakácskönyvének fogásai különféle festményekként jelennek meg a tányéron.
A modern éttermi konyha újításairól sokat hallani, a cukrászat újhulláma viszont még nem szakította át a gátat: a szakmabeliek továbbra is vallják, hogy cukortól, vajtól és zsíros tejszíntől döglik igazán a légy, de a tömeges elhízás és ételintolerancia korában akadnak azért ellenérvek is. Merre haladunk, mi a korszerű cukrászat lényege?
A szalonna régen nemcsak a legfontosabb konyhai alapanyagok egyike volt, de sok esetben reggeli, ebéd, vacsora is. Ma már a konyhában is ritkábban kerül elő, az egészségre törekvő életmód miatt háttérbe szorult, pedig nem kell sok belőle egy-egy étel aromáinak a kiteljesítéséhez.
A karácsony az év egyetlen napja, amikor hal kerül sok magyar ember asztalára. A ponty helyett ma már a lazac a sláger, és a tengeri halak az éttermekből is kiszorítják az édesvízieket. A halpultban némi odafigyeléssel fel lehet ismerni a valóban friss halat, sok étteremben viszont csak a rendelés után derül ki, hogy a fogas valójában nílusi sügér.
A New Yorkban élő építész szenvedélyes szakács: 450 kötetes szakácskönyvgyűjteménye mellett leginkább kéziratos családi receptjeiből szeret főzni. Körner András első kötete, a Kóstoló a múltból egy XIX. századi magyar zsidó háziasszony mindennapjait ábrázolta. Második könyve ezekben a hetekben jelenik meg.
Úgy tűnik, hogy tojás nélkül sehol sincs húsvét, de van ország, ahol úgy kedvelik, ha „záp”.
Hippokratész az olimpiai játékokon részt vevő atléták teljesítményének fokozásához mézes vizet ajánlott.
Csákvári Péter gasztrofotós megálmodta a Tiny Wasteland-et, parányi senkiföldjét.
A tél vége felé már nagyon örülnénk az érett, friss, ízletes nyári zöldségeknek. Ezekre sajnos még várni kell, az üvegházakból kikerülő, a téli-tavaszi bágyadt napsütés által felnevelt növények íze, beltartalma még nem veszi fel velük a versenyt. De nem kell bánkódnunk, a cékla például egész évben üde színfoltja lehet a konyhának – szó szerint és átvitt értelemben egyaránt.
Zenéjük olyan, mint az igazi falusi konyha. Családias és ízes, szerény és virtuóz, benne van az élet minden zamata. A kárpátaljai Pál família. Beszélgetés Pál István „Szalonna” prímással és szüleivel
A vaddisznókat fertőző betegség kapcsán az a legnagyobb félelem, hogy átterjedhet a házi sertésekre is, így a világon nagy hírnévre szert tett mangalicára is. A védekezés során pedig lehetséges, hogy a vidéki háztáji hízókat kell feláldozni.
Bodrogi, vagy ismertebb nevén Fűszeres Eszter közel tíz éve írja és szerkeszti Fűszer és Lélek nevű gasztroblogját, e mellett sikeres szakácskönyvíró, lelkes túrázó, gombász, feleség és két gyermek édesanyja. A „Fűszeres” név ugyan véletlenül ragadt rá, de rendkívül találó, a beszélgetés során csak úgy röpködtek a különbőző zöldfűszernevek: kapor, kakukkfű, menta, bazsalikom, petrezselyem, turbolya, zsálya... Lélekből sincs hiány, Eszter a kulinárián keresztül körvbevezeti az olvasóit otthonában