Gasztromorzsák
Budaörs a hónap vesztese
Bezár Budaörs legprogresszívebb konyhája. A dinnyeimádók számára viszont van egy jó hírünk!
Keresés "Alföld"
Torma – könnyfacsaró történet
A húsvéti sonka elmaradhatatlan társa a finomra reszelt torma. Most legyen az övé a főszerep!
Menyhárt Attila menetelése Párizsban
Magyar versenyző még soha nem jutott be a világverseny döntőjébe.
"Ahol jó ecet készül, ott érdemes udvarolni"
Formanek Ferenc és Képíró Anita is a Magyar Konyha Termelői díj 2022-es nyertesei között.
Gasztronómiai különlegességek a Magyar Ízek Utcájában
Idén a gabonaféléké lesz a főszerep, de kóstolható az ország tortája is.
Jön a Szent István napi kenyér
A Magyar Pékszövetség hagyományaihoz híven, tizenegyedik alkalommal rendezte meg Kenyérversenyét.
Békésben érzik, milyen a nyári sör
Már attól kisüt a nap a fejemben, hogy felidézem az első kortyokat.
Egzotikus vetőmagok hazai klímán
A klímaváltozás már trópusi zöldségek termesztését is lehetővé teszi nálunk.
Édesburgonya: melegséget hoz a télbe
Sokoldalú slágerzöldség, ami a sütőtök népszerűségét ostromolja.
Magyar krumplival kell dolgozni a Bocuse d'Or-on
Három magyar burgonyfajta lesz a tányértéma a Bocuse d'Or európai kontinensdöntőjén.
Mit keres a kadarka az asztalon?
A jó kadarka savai és a finom aromatikája átsegít bennünket egy-egy érzékenyebb étel-bor társításon.
Méz, az istenek eledele
Hippokratész az olimpiai játékokon részt vevő atléták teljesítményének fokozásához mézes vizet ajánlott.
Ezek voltak a magyarok kedvenc borai 2021-ben
Ma adták át a Vince-díjat a hazai boros szakma legkiválóbb szereplőinek.
A szürkemarha a középpontban a Magyarország étele szakácsversenyen
A Magyarország étele 2022 szakácsverseny a Petőfi-emlékévhez kapcsolódik.
Ünnep a Tiszán, végre felújítják a Potykát
Restaurálják a Potykát, az egyetlen fennmaradt haltartó bárkát.
Rockzenész a lepárlóban, avagy mit ér a gin, ha tokaji?
Mészáros-Komáromy Dénes Hegyalján készíti el a világ legjobb kortárs ginjét.
A legendás Légrádi testvérek
A Légrádi testvérek Magyar utcai étterme a hazai és a külföldi elit vendéglője volt.
A Káli-medence tíz településén rendezik meg a Kőfesztet augusztus elején
Az ötnapos fesztivál középpontjában a népművészet és a néphagyományok állnak.
Muzsika a pincében
Koncertekkel és borkóstolóval várják a látogatókat a Fülei Bor Napján június 19-én.
A különc fiúból grillázsguru lett Lajosmizsén
„Jaj, lelkem, te vagy a századik jelentkező, de eddig még mind elfutott, miután kétszer megégette a kezét!”
Lebbencs, csusza, spagetti
A levesektől a főételeken át a desszertekig számtalan ételben találkozunk velük.
Korlátlan és biztonságos pihenés a bezártság után
Egyre többen választják az országhatáron belül történő pihenést. (X)
Magyar-belga apátsági sörmérkőzés, vajon ki nyer?
Összehasonlítottuk a pannonhalmi apátság söreit a belga kategóriatársakkal.
Csabai csodák: ismerjük meg Békéscsaba ízes gasztronómiáját!
A Viharsarok egy szegletében, Dél-Alföldön járunk.
Whisky: variációk gabonára és tölgyre
A világ egyik kedvenc itala, a kelta népek egyik fő exportcikke: a whisk(e)y.
Mit főznek a profik karácsonykor?
Séfeket és cukrászokat kérdeztünk arról, mi az, ami nem hiányozhat náluk az ünnepi asztalról.
Na, ki lesz jövőre a leggazdagabb?
Lucapogácsa: ha nem törik ki a foga annak, aki pénzbe harap, ő lesz a legszerencsésebb!
Tállyán zárja a szezont a Tokaji Borlovagrend
Színes programmal várják a borkedvelő közönséget október 24-én.
„Titokban ettük a bajai halászlét” - Gryllus Dorka és Simon Kornél
Hogyan lettünk rendes polgári családból ilyen bohém bagázs? - A színészházaspár kulináris kalandjai.
Petőfi Sándor: az utolsó vacsora
Petőfi nem az a haspókfajta. Az életműben hiába keresünk ínycsiklandó ételleírásokat, nagyevők sem találtatnak
Színes fejek
A fejes és kelkáposztából, karfiolból, kelbimbóból és többi rokonukból a legkülönbözőbb ételek készíthetők, érdemes az örökzöld vagy éppen megkopott receptek mellett újakat is kipróbálni.
Lajkó Félix: ízek, dallamok
„Meg lehet bolondulni, itt minden az evésről szól” – mondja Lajkó Félix.
A piros magyar bors
A fűszerpaprika a magyar konyha ikonikus fűszere. A paprika szó világszerte az őrölt pirospaprikát jelenti, és sokan ezzel azonosítják a magyar konyhát. Bár ennek a képnek nem kell kényszeresen megfelelni, azért egy pörkölt vagy halászlé mégiscsak paprikával készül, így fontos, hogy legyen jó őrölt paprika a spájzban. A Magyar Konyha magazin és a Pannon Gasztronómiai Akadémia közös tesztjén ezúttal ez az alapvető fontosságú fűszerünk került a zsűri elé.
Gomolyától a juhtúróig
Tavasszal zöldbe borulnak és kivirágoznak a legelők, a juhnyájak legnagyobb örömére, hiszen a téli száraz takarmányt felváltja a friss, zsenge csemege. Örömükben mi is osztozhatunk: a tavasszal készülő gomolya vagy túró összehasonlíthatatlanul finomabb és értékesebb, mint amit hónapokkal korábban vásárolhattunk.
Mindennapi kenyerünk
Valószínűleg nincs olyan ember hazánkban, aki ne evett volna már valamelyik péksüteményükből. Mi a Zalaco titka? Erről kérdeztük Berta Lászlót, a Zalaco Sütőipari Zrt. tulajdonos-vezérigazgatóját, és közben az is kiderül, hogy mi a különbség a német és mediterrán típusú péksütemények között.
Csárdák reneszánsza
Nem csupán Rúzsa Sándor miatt emlékezünk a csárdára, hiszen manapság is kedveltek az "útszéli fogadók". Az egykori bakonyi és alföldi csárdák világa a múlté, nem áll már a Nyakvágó, a Búszerző, a Koponya...
A gulyás
A szigorúan hagyományos gulyásfőzés technológiája az, ahogy a gulyások főzték, ezért gulyás a neve. A bográcsba egyszerre bele kell tenni a húst és a hagymát, hidegen hozzátenni a szükséges mennyiségű vizet, s feltenni a tűzre. - írta Erdei Ferenc a Néprajzi ínyesmesterség című könyvében.
Terítéken a zsenge zöldségek
Itt a kánikula: ízletes, vajpuha a répa és a karalábé, dudorodnak a borsóhüvelyek, és az első tökbucik is megjelennek a nagy levelek alatt. Nyakunkon a főzelékszezon.
„A boldogság nem bonyolult dolog”
A balatonfüredi Figula Pincészet mindig is különleges embereket vonzott. Ide járt Esterházy Péter és Freund Tamás világhírű agykutató. Mihály a családi pincészetet alapító legendás édesapa tudását és jó kedvét is megörökölte. A borász nemrég kapta meg a 2019 Borászok Borásza díjat.
Gasztropap, nem szentfazék!
Reneszánsz ember: mesterszakács, saját főzőműsora van, karnagy, politikus és pap. Kisebbségben Szerbiában, de többségben a konyhában. Paskó Csaba, a Szabadka melletti falucska, Kelebia római katolikus plébánosa elmondja, milyen az álszent böjt, és milyen az igazi.
Lassíts le egy percre, ember!
Március vége felé a napsütés drága kincs, amikor az egri pincészet teraszán kezünkben egy pohár illatos borral, vagy egy gőzölgő eszpresszóval kiélvezhetjük, hogy végre megszabadultunk a kabátunktól. Ezt adta a Slow Market, amely arra is lehetőséget ad, hogy megnézzük hogyan is áll Eger és a Mátra környékén a termelők, illetve a honi gasztronómia helyzete.
Az eltűnt Ella nyomában - A nagy krumpliteszt
A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha legújabb tesztjén egyik alapvető, de megfelelő minőségben mégsem egyszerűen beszerezhető alapanyagunkat, a burgonyát „vizsgáztatták” a zsűritagok.
Új élet vidéken, földdel, állatokkal
Tizennégy éves koromtól élek kertes házban, de a kerti munka a fűnyírásban merült ki, illetve gondozhattam a család dombos ágyását. A lelkesedésem nem tartott sokáig, elsodortak a bulik, az iskola, később a munka. Amikor egyéves lett a fiam, úgy döntött a család, agyő Budapest, az agglomerációba költöztünk.
Fekete lábak taposnak Kunságban
A francia Label Rouge követelményeinek megfelelő módon tenyészt fekete lábú csirkéket egy gazdálkodóvá lett ügyvéd a kunsági Szank környéki földjein. Az első vágás már bekerült a hazai éttermek konyháiba, de a magyar csúcsgasztronómia kiszolgálása mellett a jövőben külföldre is szállítanának a legmagasabb minőségű csirkehúsból.
Ha nem adtok szalonnát, levágjuk a gerendát
Nem vagyok babonás, lekopogom. De a Gergely naptár bevezetése előtt december 13-án volt a leghosszabb az éjszaka. "Szent Lucának híres napja a napot rövidre szabja" - járta a mondás. Okos ember ilyenkor fokhagymafüzért vásárol, a gumókat szétbontja, kés lapjával megroppantja, majd tesz néhány gerezdet az ajtófélfára, az ablakszárnyra, bedug egyet a kulcslyukba, egyet a párna alá, bekeni a szekrényajtót, a szíve tájékát, keresztet rajzol vele az asszony homlokára, a maradékból meg fokhagymalevest
A kor csak akkor számít, ha sajt vagy
A Hold utcai piacon mutatták be Segal Viktor és Sándor Tamás kötetét, amely Magyarország legjobb sajtjait, sajtkészítő mestereit mutatja be, és recepteket tartalmaz az ország neves séfjeinek tálalásában.“A könyvből mindenki megértheti hogy mitől jó egy sajt és örülök, hogy végre nem csak szakácsok, hanem cukrászok is készítettek ételeket sajtból” - mondta Segal Viltor a kötet bemutatásakor. Sándor Tamás arról beszélt, hogy nagyon fontos az összefogás, alázatosan kell dolgozni és fejleszteni a te
A sváb szorgalom találkozása a magyaros leleménnyel
A sváb szorgalom találkozása a magyaros leleménnyel – ez lehet Koch Csaba titka, aki huszonöt éve talpalatnyi földről indult, és mára otthona, a hajós–bajai borvidék mellett Villányban és Szekszárdon is megvetette a lábát.
Egy kanálka szeretet. Királyhegyesen készülnek a Kanálka manufaktúra krémjei
Balzsamecetes, mézes olívaolajban eltett sült bébicékla, kápia paprikából készült pepperonetta, hagymával, mazsolával, mustármaggal bolondított almachutney – csak néhány a Kanálka termékei közül.
A legjobb borok a legjobb helyekről. Tokaj és az eredetvédelem
Tokaj a legelső olyan termőhely volt a világon, ahol a legjobb minőséget adó dűlőket összeírták.
Ha nem lesz szüret, azt is el kell fogadni
Ha Tokaj, Mád vagy Sátoraljaújhely felé vesszük az irányt, vétek lenne kihagyni a hangulatos kistelepülést, és ha már ott vagyunk, mindenképp térjünk be a tállyai Zsadányi Pincészethez is. Az egyik tulajdonossal, Árendás Eszterrel beszélgettünk.
Gengszterek a nappaliban
Nyúzó Imre pontosan olyan, mintha egy Rejtő Jenő-könyvből lépett volna elő. De centire ilyenek a csapatának tagjai is – a szakács, a felszolgáló, a mosogató –, akikkel birtokba vették a Café Delion Bistro konyháját. „A tulajdonos édesanyja majdnem elájult, amikor meglátott minket, mindenkin van vagy négy méter tetoválás” – nevet Imre, és fülében megcsillan a karika fülbevaló. Na, de amit az asztalra tesz, azzal nem tréfál, tányérjai bármelyik felkapott bisztróban megállnák a helyüket.
A festők asztala. Kieselbach Tamás íz- és kincskereső
Festékecset és fakanál: Kieselbach Tamás műgyűjtő, műkereskedő életében is megfér egymás mellett.
Terítéken a málna és a szeder
Az iskolai szünet kezdetekor jelenik meg a piacokon a málna, és a különböző fajták július közepéig biztosítják a szörpnek valót. Ezután nem kell sokat várni, két röpke hét elteltével már kapható is a fekete szeder, amely azután szeptember közepéig kitart.
Vékony parasztkolbász
A kolbászkészítők általában a sokáig érlelt, testesebb szárazárura büszkék. A vékonykolbászokból jobb a felhozatal: konyhai alapanyagként is ezeket használjuk. A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha közös tesztjén a kisüzemi, kézműves termelők választékát teszteltük.
Tavaszi gombák
A gomba furcsa egy élőlény, se hús, se hal, se növény, de bárminek is tekintsük, a jóféle, ízletes gombafejeket szívesen látjuk a tányérunkon. Kezdődik a gombaszezon!
A Jóisten kiskanállal eszi, mi naggyal
Négyen hajladoznak a többhektáros területen, alig veszem észre őket a parcella túlfelén. Nem lep meg, a közelmúltban körbejárta a hír az országot, hogy nincsen elég munkás, aki leszedné a gyümölcsöt. Hogy pontosan milyen gyümölcsöt, abba már az ideúton beleőszültem.
A nagy hagymateszt
A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha közös tesztjén egyik alapvető fűszerünk és zöldségünk, a vöröshagyma különböző célra alkalmas, különböző színű változatait vizsgálta a zsűri. Itt az eredmény!
A sátán ajándéka - a sarvasgomba
"Bemegyünk az erdőbe szegényen, kijövünk gazdagon!" Magyarországon sokan így képzelik a szarvasgombavadászatot. Nem csoda, hiszen hetente olvashatunk meghökkentő híradásokat a "fekete gyémánt" áráról: nemrég egy borszakértő hölgy fizetett az észak-olaszországi Albában tartott jótékonysági aukción harmincmillió forintot egyetlen (igaz, 936 grammos) fehér gumóért. A gödöllői szarvasgomba-fesztiválon már "csekély" százezer forintért is vehettünk volna egy kilogramm téli szarvasgombát, aromával keze
Terítéken a sertéshús
A sertéshús értéke nem marad el a többi szokásos húsféléétől, ráadásul nagyon ízletes. Persze, nem mindegy, hogy intenzíven hizlalt ipari sertésről, vagy szabadban tartott mangalicáról van-e szó. A házisertés népszerűségéhez nagyban hozzájárult az is, hogy a háznál felnevelt állatot otthon, mészáros nélkül is le tudták vágni és fel tudták dolgozni – ahogy a Tanú című film Dezsőjénél is láttuk.
Vitézek földjén. Karner Gábor szűcsi borászatában
Klasszikus magyaros párosítással: olaszrizlinggel és kékfrankossal éri el sikereit Karner Gábor, akinek birtokvöröse 2016-ban bekerült a Nemzeti Borkiválóság Program legjobb nyolc tétele közé. A világ kinyílt előtte: mesébe illő történet a zsebkendőnyi mátrai ültetvényről a Michelin-csillagos éttermekig.
Mint üveges stoutnak a hanyatt esés
Néha csalfán úgy tűnik, hogy a kisüzemi sörök frontján minden Budapesten történik, ami számít. Természetesen ez nem így van, amire két zseniális példa a félegyháziak és a rétságiak stoutja. Sűrűek, erősek, feketék – ideális téli itókák.
Szalonczukkedli nélkül nincs karácsony
Makacs dolgok a legendák. Hát még a hamisak. A gasztronómiai pletykák ócskapiacán szívósan tartja magát a hit, hogy a szaloncukor alapjául szolgáló fondant cukormáz készítésének titkát egy „nagy francia cukrász”, bizonyos Pierre André Manion vitte magával Franciaországból Berlinbe, s hozzánk német „tsemege-tsinálók” közvetítésével került a XIX. század elején.
Gombócból is sok. Igazi sikertörténet a geresdlaki Gőzgombóc Fesztivál
Étteremben nem kapni gőzgombócot, csak házaknál készítik, pedig buszos kirándulásokat lehetne szervezni pusztán arra, hogy megkóstoljuk ezt a baranyai finomságot.
„A főszakács én vagyok”
Ha nyár, akkor Balaton, ha pedig Balaton, akkor egyértelműen Szárszó – szögezi le Csukás István. Az író, költő több mint húsz esztendeje tölti a nyarakat feleségével Balatonszárszón.
Gulyás: hogy lett nemzeti büszkeségünk?
A franciák csigaevők, az olaszok tésztafalók, a németek, ha nem tudnak valamit betölteni az állatbélbe, meg sem eszik. Amerika nemzeti étele a ketchup. A miénk a gulyás. Állami jelképünk (lásd: golasch, goulash), mint Tony Curtis. A gulyás hungarikum. A magyar lélek kifejeződése. (Csak fő a levében.) Ezt früstükölte Petőfi Sándor, miközben gulyássá aprította a kozákot. Úgyhogy nyugodtan része lehet a világörökségnek, mint a Hortobágyi Nemzeti Park, vagy a tokaji borvidék.
Isteni fürtök
A szőlő a belőle készült bor révén a világ legismertebb gyümölcsei közé tartozik. Magukról a mustot adó fürtökről kevesebb szó esik, pedig az ízletes bogyókat régebb óta fogyasztjuk, mint a hordók javát.
Megkezdődött a szüret: zseniális borok várhatók
Az Irsai Olivér és a Csabagyöngye fajtákkal az egész országban megkezdődött a szüret. Frittmann János, az Év Bortermelője (2007) szerint roppanós, gyümölcsös fehérborokra és rozékra lehet számítani az ősszel, s ha a kedvező időjárás folytatódik, a vörösborokra sem lehet panasz.
A föld, amely összetartja a közösséget. A terényi MagosVölgy Ökológiai Gazdaság
Dezsény Zoltán és felesége Boros Judit vállalkozásának története: megtudhatják, hogy ennek a két fiatalnak miért ez a 380 fős nógrádi falu, Terény jelenti a világ közepét.
Főzőkanálon lovagló boszorkány
A magyar irodalomban, úgy látszik, az írónékből előbb-utóbb gasztronómus válik. Mészöly Miklós felesége, Polcz Alaine nagy sikerű szakácskönyvet is írt, Örkény István neje, F. Nagy Angéla receptjein nemzedékek nőttek fel.
„Azt írok ki a táblára, amit csak akarok” A soproni Erhardt Étterem és Panzió
Magyaros konyha és monarchikus hangulat jellemzi a soproni Erhardt családi éttermet.
Itt az eperszezon
A piacok már roskadoznak az epertől, az alföldi területeken lassan elindulnak a Szedd magad! akciók, vagyis itt az eperszezon.
Modern cigány konyha
Ha a cigány konyháról beszélnek, Budai Zsanett és Tonté Barbara annyira egy húron pendülnek, mintha ikrek volnának. Pedig személyiségük igencsak különböző. Egy szociológus és egy külügyi szakértő. A főzés szenvedélye hozta össze őket.
Magyar zsebbe magyar bicskát
Az alföldi bicska legendás: nem csak dolgoztak vele, hanem ezzel is ettek, vagy éppen védekeztek, ha úgy hozta a sors.
Hurma, datolyaszilva, kaki
Ma már a trópusi- és szubtrópusi gyümölcsök jó néhány fajtáját megtalálhatjuk a boltok polcain. A banán és a citrusfélék mellett egyre többen kedvelik és keresik az egzotikus, szemet gyönyörködtető ismeretlen terméseket is. De jó tudni, hogy legtöbbjük csak éretten finom.
Nőnapi könyvajánló
Március 8-a Nemzetközi Nőnap, ezen a napon a férfiak virággal lepik meg a róluk gondoskodó nőket, asszonyokat megköszönve ezzel odaadásukat. A nők költőket, írókat, festőket is megihlettek, alkotásaikban a nők különlegességét, szépségét, bájait hirdették. A szeretet hölgynek könyvet is ajándékozhatunk az elmaradhatatlan virág mellett.
Fűszernövények
Az enyhe levegőnek köszönhetően úgy érezzük, hogy itt a tavasz. Az első idei zöldségeket várva, a tél végi ételeinket tavasziassá varázsolhatjuk az ilyenkor is elérhető friss fűszernövényekkel.
„Egy jó pörköltet sokkal nehezebb elkészíteni”. Miklós Erika világ körüli konyhá
Húszévesen lett az Operaház társulatának tagja, Éj királynőjeként az egész világot bejárta az elmúlt 25 évben. Az utóbbi időben inkább itthon énekel, hogy minél többet lehessen a családjával: férjével és kislányával.
Tafelspitz
Krúdy három változatát is megkülönböztette. A délelőtti tányérhús nem más, mint a korán feltett leveshús, az első főzet levessel, amikor a zöldségek közül még csak a répafélék puhák, esetleg a kelbimbó. Ezt gáblifrüstükre ehetjük. Déltájra puhul meg a táfelspicc, amit cékla, uborka, esetleg hideg ecetes torma kíséretében fogyaszthatunk. Az igazi ínyenc azonban a bécsi csonthúst választja. Ennek nem a hús a titka, hanem a csont. "Hiszen elmegy közben egy-egy falat remegő színhús is a többi között
Milyen desszertbort tegyünk a karácsonyi asztalra?
Szinte elképzelhetetlen az ünnepi asztal valamilyen természetes édes bor nélkül, legyen az aszú, szamorodni, késői szüret vagy jégbor. A felsorolt desszertborok különbözőképpen készülnek, de ami biztosan közös bennük: természetesen édesek, s ha jól sikerülnek, koncentráltan gyümölcsösek, illatosak, gazdagok.
Terítéken a körte
Jellegzetes őszi gyümölcsként tekintünk rá. Az édes, szaftos körtét elsősorban frissen fogyasztjuk, de konyhai alapanyagként is megállja a helyét.
A lélekszakács. Müller Péter író
Ha létezhet verébszakács (Tandori Dezső) és emberszakács (Petri György), miért ne lehetne lélekszakács is? Bár Müller Péter nem nagy ínyenc, lévén háborús gyerek, azért családi kiadójának emblémája a Változások könyvének 27. hexagramja. Az pedig a táplálás jelképe. Az író, akitől tényleg a szellem lakik jól.
A szilva
A besztercei szilva régi magyar szilvafajta; a valódi vagy hosszú szilvák őse. Első írásos említése 1552-ből való. A régi szakácskönyvek, ha szilvás ételeket említenek, általában a besztercei szilvát értik alatta.
Csicsókás Lajos
Michelin-csillagos séfek szerint addig nem beszélhetünk modern konyháról, amíg minden szakácsnak nincs saját termelője, akiben megbízik, aki a konyhája igénye szerint termel és szállít. Jahni Lászlónak, a balatonszemesi Kistücsök étterem szakácsának szerencséje van. Csapody Balázs tulajdonossal a siófoki piacon találtak egy termelőt, Fodor Lajost.
Kadarka – „a titokzatos állandóság”
A kadarka nem magyar, hanem török–bolgár eredetű. A legismertebb középkori vörösbor a szerémi kadarka volt a Duna melletti régi Magyarország borászati központjából, amelyet a török hódítás felszámolt, és a Szerémségből a királyi Magyarország felé menekülő vincellérek hozták magukkal kedvelt szőlőiket, így a kadarkát és a furmintot is.
Klauzál téri képeslapok
Számtalanszor halljuk: Budán lakni világnézet. Persze hogy az, hiszen diszkrét, már-már arisztokratikus bájával a világ bármelyik pontján megállná a helyét. De az egyedi izgalmak, a szaftos részletek mégis a pesti oldalon való bolyongásban rejlenek. Pest nem más, mint az Igazi Nagy Felfedezés. A VII. kerület pedig maga a lüktető történelem. Ezúttal a megújult Klauzál teret és környékét jártuk körbe.
Néha kaviár is kell
Az egykori cárok és császárok csemegéje, a nemes kaviár az eltűnő halállomány miatt ma már nem halászok, inkább tenyészetek révén kerül az ínyencek asztalára. A tenyésztett kaviár is meglehetősen drága, ezért olyan kicsi tégelyekbe csomagolják, amelyekből a legzsúfoltabb ünnepi asztalon is elfér egy.
A síkság csúcsai
Útjavítások között kanyargunk Bajától Borota felé, de legalább bámészkodhatunk. A vastag bácskai föld hirtelen tavaszodik, éled, traktorok tűnnek fel és el a látóhatáron. Ahogy Koch Csaba pincészete felé fordulunk, egyre több gyümölcsös, szőlő tűnik fel. Aztán a faluba vezető út sarkán épp csak túl, ott a tavalyi Év Pincészete.
Az igazi halászlé
Az érsekcsanádi Rév csárda egyedülálló Magyarországon, ugyanis igazi halászlevet kínál. Tinusz Gábor tulajdonos és Kocsis Ferenc halfőzőmester „halászos halászlének” nevezi, hogy megkülönböztessék a mai magyar halászlé-realitástól.
Visszatérni a forrásokhoz
Volt egy idő, amikor külföldi termékeket kerestünk a boltok polcain. Ma már a magyar termelők portékái után kutatunk. De kiben bízhatunk? Ha kimegyünk a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításra, találkozhatunk az ország legjobb sajt, lekvár, füstölt hús, méz vagy éppen szörpkészítőjével.
Janka, Dáma, Karola. Rizstermelő nemzet lehetnénk?
Ha más nem, az egyre forróbb nyarak mindenképp kedveznek a rizsnek, az Alföld szikes, kötött talaját pedig jól lehet hasznosítani. A rizs ugyan jövedelmező gabonafajta, de termesztése nem olyan egyszerű, mint a búzáé. Pedig a cél az lenne, hogy a magyar emberek rizsigényét a hazai termelés ki tudja elégíteni.
Rézi nénik az éji homályban 2. rész. Szekula és a többi Teréz
A régmúlt szegedi gasztronómiájában annyi a Teréz, mint égen a csillag, nem csoda, ha folyton összekeverjük őket. Még irodalomtörténészek, gasztronómusok, könyvtári katalógusok is rendszerint összecserélik a sok Terézt és Rézit – pláne az egyszerű szakácskönyvforgató ember. Próbáljuk meg tisztába tenni a zavaros helyzetet.
Rézi nénik az éji homályban. 1. rész: Doleskó Teréz
A régmúlt szegedi gasztronómiájában annyi a Teréz, mint égen a csillag, nem csoda, ha folyton összekeverjük őket. Még irodalomtörténészek, gasztronómusok, könyvtári katalógusok is rendszerint összecserélik a sok Terézt és Rézit – pláne az egyszerű szakácskönyvforgató ember. Próbáljuk meg tisztába tenni a zavaros helyzetet.
A legjobb helyek a Dunakanyarban
Vendéglők, bisztrók, termelői piacok. Lángossütő, csokoládé, ínyencbolt. Nem is gondolnánk, milyen kincseket találunk Szentendre és Nagymaros környékén.
A szegedi Tiszavirág - Regdon Zsolt séf és Bakos Orsolya tulajdonos
A tulajdonossal, Bakos Orsolyával és az étterem séfjével, Regdon Zsolttal beszélgettünk.
Különleges gasztroboltok Pest-Budán
Összegyűjtöttünk 10 + 1 különleges gasztroszíntért, ahol az ínyencségeken kívül meglepetés is vár bennünket: virágbolt és sushibár, fűszerkereskedés és kávézó, zöldséges és galerista egy helyen.
A rizs
A világ legkedveltebb előétele, főétele, desszertje, sokak számára egyszerűen a napi betevő: a rizs. A fehér gabona nem csupán energiát biztosít a tömegek számára, tápanyagai más szempontból is értékesek.
Nem vagyok gasztroarc! Cserna-Szabó András ételekről és irodalomról
Cserna-Szabó András 1997 óta rendszeresen publikál novellákat, esszéket, gasztronómiai írásokat. A kortárs "gyomorirodalom" egyik legismertebb képviselője. Ha éppen nem járja az országot, akkor a magyar pacalról szóló kulináris kalandregényén dolgozik.
A bor ünnepi ital lett
Az egri borvidék borai - így az egri bikavér is - megbízhatóak, stabilak, jó minőségűek még az olcsó árkategóriában is - mondja Simon Péter, az Agrármarketing Centrum vezérigazgató helyettese.
Nyári gasztronómiai fesztiválok
Itt a nyár, a fesztiválok ideje! Véget ért az iskolaév, a vizsgaidőszak, elkezdődött a nyári szabadságok ideje. Ilyenkor mindenki szeretné kipihenni magát és minél több élményben részt venni. Megkezdődtek országszerte a különböző fesztiválok is, melyek egészen...
Borkóstoló a tó közepén
A Bujdosó család élete a szőlő körül forog, hiszen mindannyian értenek hozzá. Amíg a nagypapa által kifogott halat sütik, megvitatják, melyik dűlőbe mit érdemes ültetni. Közben fürkészik az eget, alkalmas-e az idő arra, hogy felvonják a vitorlát és vízre szálljanak. Hiába, dél-balatoniak.
A földektől az asztalig. Alföldi kistermelők
A környékbeli piacok mellett Budapest egyre több kerületében tűnnek fel a ceglédi kistérség termelői. Az alföldi tanyákról tejtermék, húsáru, szalámi, kolbász érkezik a fővárosba. A nyársapáti tanyavilágban, Bakosi Attila magyartarka-tenyésztőnél jártunk.
Népi Íz-őrző Napok országszerte
Vidékjáró Tematikus Napok keretében június 14-15. között Népi Íz-őrző Napok és Tájjelegű ételek kóstolója programsorozat lesz az ország több pontján. Ízelítőül néhány vendégcsalogató program a tematikus nap rendezvényeiből.
Királyi csemegék. Az aggteleki Koltay házaspár és a kucsmagomba
Mátyás király kedvenc csemegéje volt a kucsmagomba, az ínyencségnek ma is örülnek a piacokon. Hogy mi munka van egy jó gombaleves mögött, azt csak azok tudják, akik már hajnalban elindulnak az erdőbe. Ahogy azt az aggteleki Koltay házaspár is teszi.
Ribiszke, piszke, málna
A ribiszke szüretelése nem túl szapora munka, de az érett bogyók szerencsére hetekig rajtamaradnak a növényen, és a ribizliszörp ígérete jótékonyan hat a lelkesedésre.
A földektől az asztalig
A környékbeli piacok mellett Budapest egyre több kerületében tűnnek fel a ceglédi kistérség termelői. Az alföldi tanyákról zöldség, gyümölcs, tejtermék, húsáru, tojás, méz, lekvár érkezik a fővárosba.
Megnyílt a Hold utcai piac
Zöldségek, házi tejtermékek mellett mézeskalács és füstölt pisztráng is kapható a Hold utcai piac szerdán megnyílt standjain. A Vidéki Mustra elnevezésű mozgalom a piac középső részén alakította ki a kistermelőknek szánt helyeket.
A legjobb lisztek
A Magyar Konyha ezúttal kilenc, kereskedelmi forgalomban kapható lisztet tesztelt, hogy megnézzük: azonos körülmények között vajon melyikből lehet a legjobb kenyeret sütni. Az eredmény nem a papírformát hozta.
Gasztro 2013
Év elején szeretünk visszatekinteni az elmúlt esztendőre. Milyen éve volt a magyar gasztronómiának? Nyíltak új helyek? Vannak új piacok? Mi a tendencia a világban? Mi volt az év legfinomabb fogása?
Fejek és levelek
Karácsonykor nem hiányozhat az asztalról. Töltve, kolozsvári módra, korhelylevesként fogyasztjuk. A hideget jól tűrő káposztafélék régóta fontos téli táplálékot jelentenek, késő ősztől tavaszig a frissen elérhető zöldségfélék zömét adják.
Sajtból van a hegy - Sándor Tamás sajtmester
Sándor Tamásnak messzire kellett mennie ahhoz, hogy hazatérhessen. Az eredetileg szakácsvégzettségű borsodnádasdi fiatalember megjárta Svájcot, Olaszországot, majd úgy döntött, hogy szűkebb hazájában, a Bükkben létrehozza az ország egyik legkiválóbb sajtmanufaktúráját.
Ezerarcú, ezerszemű
A máknövény (Papaver somniferum) legalább hatezer éve ismert. Valószínűleg a mediterrán térség nyugati feléből vagy Nyugat-Ázsiából származik. Krisztus előtt 1500-ban Egyiptomban és a minószi civilizációban is ismerték. Az ókori görögök mékon névvel illették a sokféleképp felhasznált, kék és fehér magvú növényt.
Alföld: kisebb múlt, nagyobb jövő?
A Duna borrégió nem olyan patinás, mint Eger vagy Villány, ugyanakkor ez Magyarország legnagyobb bortermelő vidéke, ahol a forró homoktalaj friss és üdén száraz borokat terem. Az alföldi borokról beszélget vendégeivel a műsorvezető Kovács “Kokó” István a Borvacsora asztala mellett, az M1 műsorán.
Csárdák reneszánsza
Az egykori bakonyi és az alföldi csárdák világa a múltté, nem áll már a Nyakvágó, a Búszerző, a Koponya, az Ebgondolta, helyettük viszont járhatunk a ma is legendás halászcsárdákba, vagy éppen a nemrég megnyílt balatonfüredi Baricska csárdába.
Kadarka
Hová tűnt a kadarka? Ahová az egykori óbudai és tabáni kisvendéglők, a kockás asztalterítők. Kevés magyar szőlőfajta van, azok közül is kiemelkedik ez a kék, a legfinomabbat a szekszárdi borvidéken és az Alföldön termő szőlőfajta.
Finomfőzelék
Nem a menzán kínált. Az otthon készített magyar főzelék. Az üde narancsszínű, alig arasznyi sárgarépa, a zsenge, még levelestül fogyasztható karalábé, a frissen kifejtett zöldborsó és a meleg talajból először kikotort újkrumpli ízletes és értékes konyhai alapanyag. És finom.
Malom a Duna-parton
Budapesttől Szigetszentmiklós ma már nem távolság, a Szabó malomban tett látogatás mégis kész időutazás. Öt múzeumba illő hengerszék őrli itt a búzát konokul dacolva az idővel, mely elmorzsol értéket és tartást, és összekeveri a búzát az ocsúval.
Szerémség
Szerémségben egykor gyönyörű, gazdag magyar városok voltak. A legfontosabb Kamanc lehetett, amely már a XV. században vagy 150 kőházzal és színházzal is büszkélkedhetett. Ma pedig nem szabad kihagyni Kispiacot, ami igaz nem vásártér, de a sajtjai messzi földön ismertek.
A kézműves sajtok diadala
Egy eldugott kis andalúz faluban a helyi kecskék és juhok tejéből készült sajttal a Payoyo cég 2011-ben négy kategóriában is elnyerte " A világ legjobb sajtja" címet. Magyarországon is egyre többen próbálkoznak házi kecske és tehénsajt készítésével. Az Őrség vagy a Káli-medence éghajlati adottságai kifejezetten kedvezőek a tejet adó állatok tartására. Egy andalúz kézműves sajt példája mutatja, hogy érdemes munkát fektetni a jó sajt készítésébe, mert idővel meghozza az eredményt.
Május a felvidéki legelőkön
Itt a május - a havasi legelőkön kisarjadt növények már kövérek, de még frissek, tavasziasan gyengék. Tejjel foglalkozó emberek tudják, hogy ilyenkor a legízletesebbek a friss tejből készült termékek, mint ahogy Szlovákiában is közismert, hogy a brindzából, régebbi nevén a liptói túróból is a májusi a legjobb.
A jó kenyér titka. Kilenc lisztet teszteltünk
Budapesttől Szigetszentmiklós ma már nem távolság, a Szabó malomban tett látogatás mégis kész időutazás.
Tizenhétezer látogató a Kézműves Magyar Ízek Vásárán
Pénteken még kényelmesen lehetett sétálni a kézműves termékeket áruló asztalok között, szombaton és vasárnap hosszú sorok kígyóztak a Millenárison.
Kukoricán megélnek?
Egykor a szegények eledele volt, ma ínyencfalatok készülnek mangalicából. Az ország legnagyobb mangalicaállománya az Olmos és Tóth Kft. kezében van. A Debrecenben bejegyzett cég vezetője, Tóth Péter a gyapjas disznó megmentőjének is tekinthető.
A borász, akinek a szőlő a temploma
Két délvidéki borvidéket egyesít szellemiségében, miközben nemcsak visszaadja az egykoron híres Szerémi borvidék rangját, de olyan szőlőfajtákból készült borokkal lép a piacra, amelyekért a középkorban fejedelmek és királyok küldtek futárokat, no és erős szekereket persze, amelyek elbírják a hordókat. Maurer Oszkár igazán nem mondhatja, hogy nem született bele a jóba, igaz, a jóság útjának ösvényeit neki kellett kitaposnia.
Gasztromorzsák
Budaörs a hónap vesztese
Bezár Budaörs legprogresszívebb konyhája. A dinnyeimádók számára viszont van egy jó hírünk!
Menyhárt Attila menetelése Párizsban
Magyar versenyző még soha nem jutott be a világverseny döntőjébe.
Gasztronómiai különlegességek a Magyar Ízek Utcájában
Idén a gabonaféléké lesz a főszerep, de kóstolható az ország tortája is.
Jön a Szent István napi kenyér
A Magyar Pékszövetség hagyományaihoz híven, tizenegyedik alkalommal rendezte meg Kenyérversenyét.
Magyar krumplival kell dolgozni a Bocuse d'Or-on
Három magyar burgonyfajta lesz a tányértéma a Bocuse d'Or európai kontinensdöntőjén.
Ezek voltak a magyarok kedvenc borai 2021-ben
Ma adták át a Vince-díjat a hazai boros szakma legkiválóbb szereplőinek.
A szürkemarha a középpontban a Magyarország étele szakácsversenyen
A Magyarország étele 2022 szakácsverseny a Petőfi-emlékévhez kapcsolódik.
Ünnep a Tiszán, végre felújítják a Potykát
Restaurálják a Potykát, az egyetlen fennmaradt haltartó bárkát.
A Káli-medence tíz településén rendezik meg a Kőfesztet augusztus elején
Az ötnapos fesztivál középpontjában a népművészet és a néphagyományok állnak.
Muzsika a pincében
Koncertekkel és borkóstolóval várják a látogatókat a Fülei Bor Napján június 19-én.
Tállyán zárja a szezont a Tokaji Borlovagrend
Színes programmal várják a borkedvelő közönséget október 24-én.
Nőnapi könyvajánló
Március 8-a Nemzetközi Nőnap, ezen a napon a férfiak virággal lepik meg a róluk gondoskodó nőket, asszonyokat megköszönve ezzel odaadásukat. A nők költőket, írókat, festőket is megihlettek, alkotásaikban a nők különlegességét, szépségét, bájait hirdették. A szeretet hölgynek könyvet is ajándékozhatunk az elmaradhatatlan virág mellett.
Néha kaviár is kell
Az egykori cárok és császárok csemegéje, a nemes kaviár az eltűnő halállomány miatt ma már nem halászok, inkább tenyészetek révén kerül az ínyencek asztalára. A tenyésztett kaviár is meglehetősen drága, ezért olyan kicsi tégelyekbe csomagolják, amelyekből a legzsúfoltabb ünnepi asztalon is elfér egy.
Gasztro 2013
Év elején szeretünk visszatekinteni az elmúlt esztendőre. Milyen éve volt a magyar gasztronómiának? Nyíltak új helyek? Vannak új piacok? Mi a tendencia a világban? Mi volt az év legfinomabb fogása?
A kézműves sajtok diadala
Egy eldugott kis andalúz faluban a helyi kecskék és juhok tejéből készült sajttal a Payoyo cég 2011-ben négy kategóriában is elnyerte " A világ legjobb sajtja" címet. Magyarországon is egyre többen próbálkoznak házi kecske és tehénsajt készítésével. Az Őrség vagy a Káli-medence éghajlati adottságai kifejezetten kedvezőek a tejet adó állatok tartására. Egy andalúz kézműves sajt példája mutatja, hogy érdemes munkát fektetni a jó sajt készítésébe, mert idővel meghozza az eredményt.
Torma – könnyfacsaró történet
A húsvéti sonka elmaradhatatlan társa a finomra reszelt torma. Most legyen az övé a főszerep!
"Ahol jó ecet készül, ott érdemes udvarolni"
Formanek Ferenc és Képíró Anita is a Magyar Konyha Termelői díj 2022-es nyertesei között.
Békésben érzik, milyen a nyári sör
Már attól kisüt a nap a fejemben, hogy felidézem az első kortyokat.
Egzotikus vetőmagok hazai klímán
A klímaváltozás már trópusi zöldségek termesztését is lehetővé teszi nálunk.
Édesburgonya: melegséget hoz a télbe
Sokoldalú slágerzöldség, ami a sütőtök népszerűségét ostromolja.
Rockzenész a lepárlóban, avagy mit ér a gin, ha tokaji?
Mészáros-Komáromy Dénes Hegyalján készíti el a világ legjobb kortárs ginjét.
A különc fiúból grillázsguru lett Lajosmizsén
„Jaj, lelkem, te vagy a századik jelentkező, de eddig még mind elfutott, miután kétszer megégette a kezét!”
Korlátlan és biztonságos pihenés a bezártság után
Egyre többen választják az országhatáron belül történő pihenést. (X)
Magyar-belga apátsági sörmérkőzés, vajon ki nyer?
Összehasonlítottuk a pannonhalmi apátság söreit a belga kategóriatársakkal.
Mit főznek a profik karácsonykor?
Séfeket és cukrászokat kérdeztünk arról, mi az, ami nem hiányozhat náluk az ünnepi asztalról.
Na, ki lesz jövőre a leggazdagabb?
Lucapogácsa: ha nem törik ki a foga annak, aki pénzbe harap, ő lesz a legszerencsésebb!
A piros magyar bors
A fűszerpaprika a magyar konyha ikonikus fűszere. A paprika szó világszerte az őrölt pirospaprikát jelenti, és sokan ezzel azonosítják a magyar konyhát. Bár ennek a képnek nem kell kényszeresen megfelelni, azért egy pörkölt vagy halászlé mégiscsak paprikával készül, így fontos, hogy legyen jó őrölt paprika a spájzban. A Magyar Konyha magazin és a Pannon Gasztronómiai Akadémia közös tesztjén ezúttal ez az alapvető fontosságú fűszerünk került a zsűri elé.
Gomolyától a juhtúróig
Tavasszal zöldbe borulnak és kivirágoznak a legelők, a juhnyájak legnagyobb örömére, hiszen a téli száraz takarmányt felváltja a friss, zsenge csemege. Örömükben mi is osztozhatunk: a tavasszal készülő gomolya vagy túró összehasonlíthatatlanul finomabb és értékesebb, mint amit hónapokkal korábban vásárolhattunk.
Mindennapi kenyerünk
Valószínűleg nincs olyan ember hazánkban, aki ne evett volna már valamelyik péksüteményükből. Mi a Zalaco titka? Erről kérdeztük Berta Lászlót, a Zalaco Sütőipari Zrt. tulajdonos-vezérigazgatóját, és közben az is kiderül, hogy mi a különbség a német és mediterrán típusú péksütemények között.
Csárdák reneszánsza
Nem csupán Rúzsa Sándor miatt emlékezünk a csárdára, hiszen manapság is kedveltek az "útszéli fogadók". Az egykori bakonyi és alföldi csárdák világa a múlté, nem áll már a Nyakvágó, a Búszerző, a Koponya...
A gulyás
A szigorúan hagyományos gulyásfőzés technológiája az, ahogy a gulyások főzték, ezért gulyás a neve. A bográcsba egyszerre bele kell tenni a húst és a hagymát, hidegen hozzátenni a szükséges mennyiségű vizet, s feltenni a tűzre. - írta Erdei Ferenc a Néprajzi ínyesmesterség című könyvében.
Terítéken a zsenge zöldségek
Itt a kánikula: ízletes, vajpuha a répa és a karalábé, dudorodnak a borsóhüvelyek, és az első tökbucik is megjelennek a nagy levelek alatt. Nyakunkon a főzelékszezon.
Lassíts le egy percre, ember!
Március vége felé a napsütés drága kincs, amikor az egri pincészet teraszán kezünkben egy pohár illatos borral, vagy egy gőzölgő eszpresszóval kiélvezhetjük, hogy végre megszabadultunk a kabátunktól. Ezt adta a Slow Market, amely arra is lehetőséget ad, hogy megnézzük hogyan is áll Eger és a Mátra környékén a termelők, illetve a honi gasztronómia helyzete.
Az eltűnt Ella nyomában - A nagy krumpliteszt
A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha legújabb tesztjén egyik alapvető, de megfelelő minőségben mégsem egyszerűen beszerezhető alapanyagunkat, a burgonyát „vizsgáztatták” a zsűritagok.
Új élet vidéken, földdel, állatokkal
Tizennégy éves koromtól élek kertes házban, de a kerti munka a fűnyírásban merült ki, illetve gondozhattam a család dombos ágyását. A lelkesedésem nem tartott sokáig, elsodortak a bulik, az iskola, később a munka. Amikor egyéves lett a fiam, úgy döntött a család, agyő Budapest, az agglomerációba költöztünk.
Ha nem adtok szalonnát, levágjuk a gerendát
Nem vagyok babonás, lekopogom. De a Gergely naptár bevezetése előtt december 13-án volt a leghosszabb az éjszaka. "Szent Lucának híres napja a napot rövidre szabja" - járta a mondás. Okos ember ilyenkor fokhagymafüzért vásárol, a gumókat szétbontja, kés lapjával megroppantja, majd tesz néhány gerezdet az ajtófélfára, az ablakszárnyra, bedug egyet a kulcslyukba, egyet a párna alá, bekeni a szekrényajtót, a szíve tájékát, keresztet rajzol vele az asszony homlokára, a maradékból meg fokhagymalevest
A kor csak akkor számít, ha sajt vagy
A Hold utcai piacon mutatták be Segal Viktor és Sándor Tamás kötetét, amely Magyarország legjobb sajtjait, sajtkészítő mestereit mutatja be, és recepteket tartalmaz az ország neves séfjeinek tálalásában.“A könyvből mindenki megértheti hogy mitől jó egy sajt és örülök, hogy végre nem csak szakácsok, hanem cukrászok is készítettek ételeket sajtból” - mondta Segal Viltor a kötet bemutatásakor. Sándor Tamás arról beszélt, hogy nagyon fontos az összefogás, alázatosan kell dolgozni és fejleszteni a te
A legjobb borok a legjobb helyekről. Tokaj és az eredetvédelem
Tokaj a legelső olyan termőhely volt a világon, ahol a legjobb minőséget adó dűlőket összeírták.
Ha nem lesz szüret, azt is el kell fogadni
Ha Tokaj, Mád vagy Sátoraljaújhely felé vesszük az irányt, vétek lenne kihagyni a hangulatos kistelepülést, és ha már ott vagyunk, mindenképp térjünk be a tállyai Zsadányi Pincészethez is. Az egyik tulajdonossal, Árendás Eszterrel beszélgettünk.
Gengszterek a nappaliban
Nyúzó Imre pontosan olyan, mintha egy Rejtő Jenő-könyvből lépett volna elő. De centire ilyenek a csapatának tagjai is – a szakács, a felszolgáló, a mosogató –, akikkel birtokba vették a Café Delion Bistro konyháját. „A tulajdonos édesanyja majdnem elájult, amikor meglátott minket, mindenkin van vagy négy méter tetoválás” – nevet Imre, és fülében megcsillan a karika fülbevaló. Na, de amit az asztalra tesz, azzal nem tréfál, tányérjai bármelyik felkapott bisztróban megállnák a helyüket.
Terítéken a málna és a szeder
Az iskolai szünet kezdetekor jelenik meg a piacokon a málna, és a különböző fajták július közepéig biztosítják a szörpnek valót. Ezután nem kell sokat várni, két röpke hét elteltével már kapható is a fekete szeder, amely azután szeptember közepéig kitart.
Vékony parasztkolbász
A kolbászkészítők általában a sokáig érlelt, testesebb szárazárura büszkék. A vékonykolbászokból jobb a felhozatal: konyhai alapanyagként is ezeket használjuk. A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha közös tesztjén a kisüzemi, kézműves termelők választékát teszteltük.
Tavaszi gombák
A gomba furcsa egy élőlény, se hús, se hal, se növény, de bárminek is tekintsük, a jóféle, ízletes gombafejeket szívesen látjuk a tányérunkon. Kezdődik a gombaszezon!
A Jóisten kiskanállal eszi, mi naggyal
Négyen hajladoznak a többhektáros területen, alig veszem észre őket a parcella túlfelén. Nem lep meg, a közelmúltban körbejárta a hír az országot, hogy nincsen elég munkás, aki leszedné a gyümölcsöt. Hogy pontosan milyen gyümölcsöt, abba már az ideúton beleőszültem.
A nagy hagymateszt
A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha közös tesztjén egyik alapvető fűszerünk és zöldségünk, a vöröshagyma különböző célra alkalmas, különböző színű változatait vizsgálta a zsűri. Itt az eredmény!
A sátán ajándéka - a sarvasgomba
"Bemegyünk az erdőbe szegényen, kijövünk gazdagon!" Magyarországon sokan így képzelik a szarvasgombavadászatot. Nem csoda, hiszen hetente olvashatunk meghökkentő híradásokat a "fekete gyémánt" áráról: nemrég egy borszakértő hölgy fizetett az észak-olaszországi Albában tartott jótékonysági aukción harmincmillió forintot egyetlen (igaz, 936 grammos) fehér gumóért. A gödöllői szarvasgomba-fesztiválon már "csekély" százezer forintért is vehettünk volna egy kilogramm téli szarvasgombát, aromával keze
Terítéken a sertéshús
A sertéshús értéke nem marad el a többi szokásos húsféléétől, ráadásul nagyon ízletes. Persze, nem mindegy, hogy intenzíven hizlalt ipari sertésről, vagy szabadban tartott mangalicáról van-e szó. A házisertés népszerűségéhez nagyban hozzájárult az is, hogy a háznál felnevelt állatot otthon, mészáros nélkül is le tudták vágni és fel tudták dolgozni – ahogy a Tanú című film Dezsőjénél is láttuk.
Mint üveges stoutnak a hanyatt esés
Néha csalfán úgy tűnik, hogy a kisüzemi sörök frontján minden Budapesten történik, ami számít. Természetesen ez nem így van, amire két zseniális példa a félegyháziak és a rétságiak stoutja. Sűrűek, erősek, feketék – ideális téli itókák.
Szalonczukkedli nélkül nincs karácsony
Makacs dolgok a legendák. Hát még a hamisak. A gasztronómiai pletykák ócskapiacán szívósan tartja magát a hit, hogy a szaloncukor alapjául szolgáló fondant cukormáz készítésének titkát egy „nagy francia cukrász”, bizonyos Pierre André Manion vitte magával Franciaországból Berlinbe, s hozzánk német „tsemege-tsinálók” közvetítésével került a XIX. század elején.
Gombócból is sok. Igazi sikertörténet a geresdlaki Gőzgombóc Fesztivál
Étteremben nem kapni gőzgombócot, csak házaknál készítik, pedig buszos kirándulásokat lehetne szervezni pusztán arra, hogy megkóstoljuk ezt a baranyai finomságot.
Gulyás: hogy lett nemzeti büszkeségünk?
A franciák csigaevők, az olaszok tésztafalók, a németek, ha nem tudnak valamit betölteni az állatbélbe, meg sem eszik. Amerika nemzeti étele a ketchup. A miénk a gulyás. Állami jelképünk (lásd: golasch, goulash), mint Tony Curtis. A gulyás hungarikum. A magyar lélek kifejeződése. (Csak fő a levében.) Ezt früstükölte Petőfi Sándor, miközben gulyássá aprította a kozákot. Úgyhogy nyugodtan része lehet a világörökségnek, mint a Hortobágyi Nemzeti Park, vagy a tokaji borvidék.
Isteni fürtök
A szőlő a belőle készült bor révén a világ legismertebb gyümölcsei közé tartozik. Magukról a mustot adó fürtökről kevesebb szó esik, pedig az ízletes bogyókat régebb óta fogyasztjuk, mint a hordók javát.
Megkezdődött a szüret: zseniális borok várhatók
Az Irsai Olivér és a Csabagyöngye fajtákkal az egész országban megkezdődött a szüret. Frittmann János, az Év Bortermelője (2007) szerint roppanós, gyümölcsös fehérborokra és rozékra lehet számítani az ősszel, s ha a kedvező időjárás folytatódik, a vörösborokra sem lehet panasz.
A föld, amely összetartja a közösséget. A terényi MagosVölgy Ökológiai Gazdaság
Dezsény Zoltán és felesége Boros Judit vállalkozásának története: megtudhatják, hogy ennek a két fiatalnak miért ez a 380 fős nógrádi falu, Terény jelenti a világ közepét.
Főzőkanálon lovagló boszorkány
A magyar irodalomban, úgy látszik, az írónékből előbb-utóbb gasztronómus válik. Mészöly Miklós felesége, Polcz Alaine nagy sikerű szakácskönyvet is írt, Örkény István neje, F. Nagy Angéla receptjein nemzedékek nőttek fel.
Itt az eperszezon
A piacok már roskadoznak az epertől, az alföldi területeken lassan elindulnak a Szedd magad! akciók, vagyis itt az eperszezon.
Modern cigány konyha
Ha a cigány konyháról beszélnek, Budai Zsanett és Tonté Barbara annyira egy húron pendülnek, mintha ikrek volnának. Pedig személyiségük igencsak különböző. Egy szociológus és egy külügyi szakértő. A főzés szenvedélye hozta össze őket.
Magyar zsebbe magyar bicskát
Az alföldi bicska legendás: nem csak dolgoztak vele, hanem ezzel is ettek, vagy éppen védekeztek, ha úgy hozta a sors.
Fűszernövények
Az enyhe levegőnek köszönhetően úgy érezzük, hogy itt a tavasz. Az első idei zöldségeket várva, a tél végi ételeinket tavasziassá varázsolhatjuk az ilyenkor is elérhető friss fűszernövényekkel.
Tafelspitz
Krúdy három változatát is megkülönböztette. A délelőtti tányérhús nem más, mint a korán feltett leveshús, az első főzet levessel, amikor a zöldségek közül még csak a répafélék puhák, esetleg a kelbimbó. Ezt gáblifrüstükre ehetjük. Déltájra puhul meg a táfelspicc, amit cékla, uborka, esetleg hideg ecetes torma kíséretében fogyaszthatunk. Az igazi ínyenc azonban a bécsi csonthúst választja. Ennek nem a hús a titka, hanem a csont. "Hiszen elmegy közben egy-egy falat remegő színhús is a többi között
Milyen desszertbort tegyünk a karácsonyi asztalra?
Szinte elképzelhetetlen az ünnepi asztal valamilyen természetes édes bor nélkül, legyen az aszú, szamorodni, késői szüret vagy jégbor. A felsorolt desszertborok különbözőképpen készülnek, de ami biztosan közös bennük: természetesen édesek, s ha jól sikerülnek, koncentráltan gyümölcsösek, illatosak, gazdagok.
Terítéken a körte
Jellegzetes őszi gyümölcsként tekintünk rá. Az édes, szaftos körtét elsősorban frissen fogyasztjuk, de konyhai alapanyagként is megállja a helyét.
A szilva
A besztercei szilva régi magyar szilvafajta; a valódi vagy hosszú szilvák őse. Első írásos említése 1552-ből való. A régi szakácskönyvek, ha szilvás ételeket említenek, általában a besztercei szilvát értik alatta.
Csicsókás Lajos
Michelin-csillagos séfek szerint addig nem beszélhetünk modern konyháról, amíg minden szakácsnak nincs saját termelője, akiben megbízik, aki a konyhája igénye szerint termel és szállít. Jahni Lászlónak, a balatonszemesi Kistücsök étterem szakácsának szerencséje van. Csapody Balázs tulajdonossal a siófoki piacon találtak egy termelőt, Fodor Lajost.
Kadarka – „a titokzatos állandóság”
A kadarka nem magyar, hanem török–bolgár eredetű. A legismertebb középkori vörösbor a szerémi kadarka volt a Duna melletti régi Magyarország borászati központjából, amelyet a török hódítás felszámolt, és a Szerémségből a királyi Magyarország felé menekülő vincellérek hozták magukkal kedvelt szőlőiket, így a kadarkát és a furmintot is.
Klauzál téri képeslapok
Számtalanszor halljuk: Budán lakni világnézet. Persze hogy az, hiszen diszkrét, már-már arisztokratikus bájával a világ bármelyik pontján megállná a helyét. De az egyedi izgalmak, a szaftos részletek mégis a pesti oldalon való bolyongásban rejlenek. Pest nem más, mint az Igazi Nagy Felfedezés. A VII. kerület pedig maga a lüktető történelem. Ezúttal a megújult Klauzál teret és környékét jártuk körbe.
Az igazi halászlé
Az érsekcsanádi Rév csárda egyedülálló Magyarországon, ugyanis igazi halászlevet kínál. Tinusz Gábor tulajdonos és Kocsis Ferenc halfőzőmester „halászos halászlének” nevezi, hogy megkülönböztessék a mai magyar halászlé-realitástól.
Visszatérni a forrásokhoz
Volt egy idő, amikor külföldi termékeket kerestünk a boltok polcain. Ma már a magyar termelők portékái után kutatunk. De kiben bízhatunk? Ha kimegyünk a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításra, találkozhatunk az ország legjobb sajt, lekvár, füstölt hús, méz vagy éppen szörpkészítőjével.
Janka, Dáma, Karola. Rizstermelő nemzet lehetnénk?
Ha más nem, az egyre forróbb nyarak mindenképp kedveznek a rizsnek, az Alföld szikes, kötött talaját pedig jól lehet hasznosítani. A rizs ugyan jövedelmező gabonafajta, de termesztése nem olyan egyszerű, mint a búzáé. Pedig a cél az lenne, hogy a magyar emberek rizsigényét a hazai termelés ki tudja elégíteni.
Rézi nénik az éji homályban 2. rész. Szekula és a többi Teréz
A régmúlt szegedi gasztronómiájában annyi a Teréz, mint égen a csillag, nem csoda, ha folyton összekeverjük őket. Még irodalomtörténészek, gasztronómusok, könyvtári katalógusok is rendszerint összecserélik a sok Terézt és Rézit – pláne az egyszerű szakácskönyvforgató ember. Próbáljuk meg tisztába tenni a zavaros helyzetet.
Rézi nénik az éji homályban. 1. rész: Doleskó Teréz
A régmúlt szegedi gasztronómiájában annyi a Teréz, mint égen a csillag, nem csoda, ha folyton összekeverjük őket. Még irodalomtörténészek, gasztronómusok, könyvtári katalógusok is rendszerint összecserélik a sok Terézt és Rézit – pláne az egyszerű szakácskönyvforgató ember. Próbáljuk meg tisztába tenni a zavaros helyzetet.
A legjobb helyek a Dunakanyarban
Vendéglők, bisztrók, termelői piacok. Lángossütő, csokoládé, ínyencbolt. Nem is gondolnánk, milyen kincseket találunk Szentendre és Nagymaros környékén.
Különleges gasztroboltok Pest-Budán
Összegyűjtöttünk 10 + 1 különleges gasztroszíntért, ahol az ínyencségeken kívül meglepetés is vár bennünket: virágbolt és sushibár, fűszerkereskedés és kávézó, zöldséges és galerista egy helyen.
A rizs
A világ legkedveltebb előétele, főétele, desszertje, sokak számára egyszerűen a napi betevő: a rizs. A fehér gabona nem csupán energiát biztosít a tömegek számára, tápanyagai más szempontból is értékesek.
A bor ünnepi ital lett
Az egri borvidék borai - így az egri bikavér is - megbízhatóak, stabilak, jó minőségűek még az olcsó árkategóriában is - mondja Simon Péter, az Agrármarketing Centrum vezérigazgató helyettese.
Nyári gasztronómiai fesztiválok
Itt a nyár, a fesztiválok ideje! Véget ért az iskolaév, a vizsgaidőszak, elkezdődött a nyári szabadságok ideje. Ilyenkor mindenki szeretné kipihenni magát és minél több élményben részt venni. Megkezdődtek országszerte a különböző fesztiválok is, melyek egészen...
A földektől az asztalig. Alföldi kistermelők
A környékbeli piacok mellett Budapest egyre több kerületében tűnnek fel a ceglédi kistérség termelői. Az alföldi tanyákról tejtermék, húsáru, szalámi, kolbász érkezik a fővárosba. A nyársapáti tanyavilágban, Bakosi Attila magyartarka-tenyésztőnél jártunk.
Népi Íz-őrző Napok országszerte
Vidékjáró Tematikus Napok keretében június 14-15. között Népi Íz-őrző Napok és Tájjelegű ételek kóstolója programsorozat lesz az ország több pontján. Ízelítőül néhány vendégcsalogató program a tematikus nap rendezvényeiből.
A földektől az asztalig
A környékbeli piacok mellett Budapest egyre több kerületében tűnnek fel a ceglédi kistérség termelői. Az alföldi tanyákról zöldség, gyümölcs, tejtermék, húsáru, tojás, méz, lekvár érkezik a fővárosba.
Megnyílt a Hold utcai piac
Zöldségek, házi tejtermékek mellett mézeskalács és füstölt pisztráng is kapható a Hold utcai piac szerdán megnyílt standjain. A Vidéki Mustra elnevezésű mozgalom a piac középső részén alakította ki a kistermelőknek szánt helyeket.
A legjobb lisztek
A Magyar Konyha ezúttal kilenc, kereskedelmi forgalomban kapható lisztet tesztelt, hogy megnézzük: azonos körülmények között vajon melyikből lehet a legjobb kenyeret sütni. Az eredmény nem a papírformát hozta.
Fejek és levelek
Karácsonykor nem hiányozhat az asztalról. Töltve, kolozsvári módra, korhelylevesként fogyasztjuk. A hideget jól tűrő káposztafélék régóta fontos téli táplálékot jelentenek, késő ősztől tavaszig a frissen elérhető zöldségfélék zömét adják.
Ezerarcú, ezerszemű
A máknövény (Papaver somniferum) legalább hatezer éve ismert. Valószínűleg a mediterrán térség nyugati feléből vagy Nyugat-Ázsiából származik. Krisztus előtt 1500-ban Egyiptomban és a minószi civilizációban is ismerték. Az ókori görögök mékon névvel illették a sokféleképp felhasznált, kék és fehér magvú növényt.
Alföld: kisebb múlt, nagyobb jövő?
A Duna borrégió nem olyan patinás, mint Eger vagy Villány, ugyanakkor ez Magyarország legnagyobb bortermelő vidéke, ahol a forró homoktalaj friss és üdén száraz borokat terem. Az alföldi borokról beszélget vendégeivel a műsorvezető Kovács “Kokó” István a Borvacsora asztala mellett, az M1 műsorán.
Csárdák reneszánsza
Az egykori bakonyi és az alföldi csárdák világa a múltté, nem áll már a Nyakvágó, a Búszerző, a Koponya, az Ebgondolta, helyettük viszont járhatunk a ma is legendás halászcsárdákba, vagy éppen a nemrég megnyílt balatonfüredi Baricska csárdába.
Kadarka
Hová tűnt a kadarka? Ahová az egykori óbudai és tabáni kisvendéglők, a kockás asztalterítők. Kevés magyar szőlőfajta van, azok közül is kiemelkedik ez a kék, a legfinomabbat a szekszárdi borvidéken és az Alföldön termő szőlőfajta.
Finomfőzelék
Nem a menzán kínált. Az otthon készített magyar főzelék. Az üde narancsszínű, alig arasznyi sárgarépa, a zsenge, még levelestül fogyasztható karalábé, a frissen kifejtett zöldborsó és a meleg talajból először kikotort újkrumpli ízletes és értékes konyhai alapanyag. És finom.
Malom a Duna-parton
Budapesttől Szigetszentmiklós ma már nem távolság, a Szabó malomban tett látogatás mégis kész időutazás. Öt múzeumba illő hengerszék őrli itt a búzát konokul dacolva az idővel, mely elmorzsol értéket és tartást, és összekeveri a búzát az ocsúval.
Szerémség
Szerémségben egykor gyönyörű, gazdag magyar városok voltak. A legfontosabb Kamanc lehetett, amely már a XV. században vagy 150 kőházzal és színházzal is büszkélkedhetett. Ma pedig nem szabad kihagyni Kispiacot, ami igaz nem vásártér, de a sajtjai messzi földön ismertek.
Május a felvidéki legelőkön
Itt a május - a havasi legelőkön kisarjadt növények már kövérek, de még frissek, tavasziasan gyengék. Tejjel foglalkozó emberek tudják, hogy ilyenkor a legízletesebbek a friss tejből készült termékek, mint ahogy Szlovákiában is közismert, hogy a brindzából, régebbi nevén a liptói túróból is a májusi a legjobb.
A jó kenyér titka. Kilenc lisztet teszteltünk
Budapesttől Szigetszentmiklós ma már nem távolság, a Szabó malomban tett látogatás mégis kész időutazás.
Tizenhétezer látogató a Kézműves Magyar Ízek Vásárán
Pénteken még kényelmesen lehetett sétálni a kézműves termékeket áruló asztalok között, szombaton és vasárnap hosszú sorok kígyóztak a Millenárison.
Kukoricán megélnek?
Egykor a szegények eledele volt, ma ínyencfalatok készülnek mangalicából. Az ország legnagyobb mangalicaállománya az Olmos és Tóth Kft. kezében van. A Debrecenben bejegyzett cég vezetője, Tóth Péter a gyapjas disznó megmentőjének is tekinthető.
A borász, akinek a szőlő a temploma
Két délvidéki borvidéket egyesít szellemiségében, miközben nemcsak visszaadja az egykoron híres Szerémi borvidék rangját, de olyan szőlőfajtákból készült borokkal lép a piacra, amelyekért a középkorban fejedelmek és királyok küldtek futárokat, no és erős szekereket persze, amelyek elbírják a hordókat. Maurer Oszkár igazán nem mondhatja, hogy nem született bele a jóba, igaz, a jóság útjának ösvényeit neki kellett kitaposnia.
Mit keres a kadarka az asztalon?
A jó kadarka savai és a finom aromatikája átsegít bennünket egy-egy érzékenyebb étel-bor társításon.
Méz, az istenek eledele
Hippokratész az olimpiai játékokon részt vevő atléták teljesítményének fokozásához mézes vizet ajánlott.
A legendás Légrádi testvérek
A Légrádi testvérek Magyar utcai étterme a hazai és a külföldi elit vendéglője volt.
Lebbencs, csusza, spagetti
A levesektől a főételeken át a desszertekig számtalan ételben találkozunk velük.
Csabai csodák: ismerjük meg Békéscsaba ízes gasztronómiáját!
A Viharsarok egy szegletében, Dél-Alföldön járunk.
Whisky: variációk gabonára és tölgyre
A világ egyik kedvenc itala, a kelta népek egyik fő exportcikke: a whisk(e)y.
„Titokban ettük a bajai halászlét” - Gryllus Dorka és Simon Kornél
Hogyan lettünk rendes polgári családból ilyen bohém bagázs? - A színészházaspár kulináris kalandjai.
Petőfi Sándor: az utolsó vacsora
Petőfi nem az a haspókfajta. Az életműben hiába keresünk ínycsiklandó ételleírásokat, nagyevők sem találtatnak
Színes fejek
A fejes és kelkáposztából, karfiolból, kelbimbóból és többi rokonukból a legkülönbözőbb ételek készíthetők, érdemes az örökzöld vagy éppen megkopott receptek mellett újakat is kipróbálni.
Lajkó Félix: ízek, dallamok
„Meg lehet bolondulni, itt minden az evésről szól” – mondja Lajkó Félix.
„A boldogság nem bonyolult dolog”
A balatonfüredi Figula Pincészet mindig is különleges embereket vonzott. Ide járt Esterházy Péter és Freund Tamás világhírű agykutató. Mihály a családi pincészetet alapító legendás édesapa tudását és jó kedvét is megörökölte. A borász nemrég kapta meg a 2019 Borászok Borásza díjat.
Gasztropap, nem szentfazék!
Reneszánsz ember: mesterszakács, saját főzőműsora van, karnagy, politikus és pap. Kisebbségben Szerbiában, de többségben a konyhában. Paskó Csaba, a Szabadka melletti falucska, Kelebia római katolikus plébánosa elmondja, milyen az álszent böjt, és milyen az igazi.
Fekete lábak taposnak Kunságban
A francia Label Rouge követelményeinek megfelelő módon tenyészt fekete lábú csirkéket egy gazdálkodóvá lett ügyvéd a kunsági Szank környéki földjein. Az első vágás már bekerült a hazai éttermek konyháiba, de a magyar csúcsgasztronómia kiszolgálása mellett a jövőben külföldre is szállítanának a legmagasabb minőségű csirkehúsból.
A sváb szorgalom találkozása a magyaros leleménnyel
A sváb szorgalom találkozása a magyaros leleménnyel – ez lehet Koch Csaba titka, aki huszonöt éve talpalatnyi földről indult, és mára otthona, a hajós–bajai borvidék mellett Villányban és Szekszárdon is megvetette a lábát.
Egy kanálka szeretet. Királyhegyesen készülnek a Kanálka manufaktúra krémjei
Balzsamecetes, mézes olívaolajban eltett sült bébicékla, kápia paprikából készült pepperonetta, hagymával, mazsolával, mustármaggal bolondított almachutney – csak néhány a Kanálka termékei közül.
A festők asztala. Kieselbach Tamás íz- és kincskereső
Festékecset és fakanál: Kieselbach Tamás műgyűjtő, műkereskedő életében is megfér egymás mellett.
Vitézek földjén. Karner Gábor szűcsi borászatában
Klasszikus magyaros párosítással: olaszrizlinggel és kékfrankossal éri el sikereit Karner Gábor, akinek birtokvöröse 2016-ban bekerült a Nemzeti Borkiválóság Program legjobb nyolc tétele közé. A világ kinyílt előtte: mesébe illő történet a zsebkendőnyi mátrai ültetvényről a Michelin-csillagos éttermekig.
„A főszakács én vagyok”
Ha nyár, akkor Balaton, ha pedig Balaton, akkor egyértelműen Szárszó – szögezi le Csukás István. Az író, költő több mint húsz esztendeje tölti a nyarakat feleségével Balatonszárszón.
„Azt írok ki a táblára, amit csak akarok” A soproni Erhardt Étterem és Panzió
Magyaros konyha és monarchikus hangulat jellemzi a soproni Erhardt családi éttermet.
Hurma, datolyaszilva, kaki
Ma már a trópusi- és szubtrópusi gyümölcsök jó néhány fajtáját megtalálhatjuk a boltok polcain. A banán és a citrusfélék mellett egyre többen kedvelik és keresik az egzotikus, szemet gyönyörködtető ismeretlen terméseket is. De jó tudni, hogy legtöbbjük csak éretten finom.
„Egy jó pörköltet sokkal nehezebb elkészíteni”. Miklós Erika világ körüli konyhá
Húszévesen lett az Operaház társulatának tagja, Éj királynőjeként az egész világot bejárta az elmúlt 25 évben. Az utóbbi időben inkább itthon énekel, hogy minél többet lehessen a családjával: férjével és kislányával.
A lélekszakács. Müller Péter író
Ha létezhet verébszakács (Tandori Dezső) és emberszakács (Petri György), miért ne lehetne lélekszakács is? Bár Müller Péter nem nagy ínyenc, lévén háborús gyerek, azért családi kiadójának emblémája a Változások könyvének 27. hexagramja. Az pedig a táplálás jelképe. Az író, akitől tényleg a szellem lakik jól.
A síkság csúcsai
Útjavítások között kanyargunk Bajától Borota felé, de legalább bámészkodhatunk. A vastag bácskai föld hirtelen tavaszodik, éled, traktorok tűnnek fel és el a látóhatáron. Ahogy Koch Csaba pincészete felé fordulunk, egyre több gyümölcsös, szőlő tűnik fel. Aztán a faluba vezető út sarkán épp csak túl, ott a tavalyi Év Pincészete.
A szegedi Tiszavirág - Regdon Zsolt séf és Bakos Orsolya tulajdonos
A tulajdonossal, Bakos Orsolyával és az étterem séfjével, Regdon Zsolttal beszélgettünk.
Nem vagyok gasztroarc! Cserna-Szabó András ételekről és irodalomról
Cserna-Szabó András 1997 óta rendszeresen publikál novellákat, esszéket, gasztronómiai írásokat. A kortárs "gyomorirodalom" egyik legismertebb képviselője. Ha éppen nem járja az országot, akkor a magyar pacalról szóló kulináris kalandregényén dolgozik.
Borkóstoló a tó közepén
A Bujdosó család élete a szőlő körül forog, hiszen mindannyian értenek hozzá. Amíg a nagypapa által kifogott halat sütik, megvitatják, melyik dűlőbe mit érdemes ültetni. Közben fürkészik az eget, alkalmas-e az idő arra, hogy felvonják a vitorlát és vízre szálljanak. Hiába, dél-balatoniak.
Királyi csemegék. Az aggteleki Koltay házaspár és a kucsmagomba
Mátyás király kedvenc csemegéje volt a kucsmagomba, az ínyencségnek ma is örülnek a piacokon. Hogy mi munka van egy jó gombaleves mögött, azt csak azok tudják, akik már hajnalban elindulnak az erdőbe. Ahogy azt az aggteleki Koltay házaspár is teszi.
Ribiszke, piszke, málna
A ribiszke szüretelése nem túl szapora munka, de az érett bogyók szerencsére hetekig rajtamaradnak a növényen, és a ribizliszörp ígérete jótékonyan hat a lelkesedésre.
Sajtból van a hegy - Sándor Tamás sajtmester
Sándor Tamásnak messzire kellett mennie ahhoz, hogy hazatérhessen. Az eredetileg szakácsvégzettségű borsodnádasdi fiatalember megjárta Svájcot, Olaszországot, majd úgy döntött, hogy szűkebb hazájában, a Bükkben létrehozza az ország egyik legkiválóbb sajtmanufaktúráját.
