Palya Bea, a szabad madár
Szabadon szárnyal. A konyhában is!
A fiatalok egyre érzékenyebben reagálnak a környezeti kérdésekre.
Aztán lett a bisztró is. Mád egyik feltörekvő helyére invitáljuk olvasóinkat!
A klímaváltozás már trópusi zöldségek termesztését is lehetővé teszi nálunk.
A méretében egyedülálló beltéri gazdaságot Pennsylvaniában működtetik majd.
Végre magyarul is élvezhetjük Andrew Rea humorát és remek receptjeit.
A Covid megtanította őket arra, hogy nagyobb tisztelettel bánjanak az ételekkel és a vendégekkel is
Klára először a panyolai aszalványokba szeretett bele, csak ezután Istvánba.
Környezettudatossággal szeretne példát mutatni a hazai étteremlánc.
Adalékmentes, helyi termelőtől származik és percek alatt pompás ebéd készülhet belőle.
Nagyobb mennyiségben áprilistól várhatók a hazai zöldségek, főként a paprika, a paradicsom és a kígyóuborka.
Világpremier: termőre fordult az első isztriai szarvasgomba-ültetvény.
A NASA kísérlete már előkészület egy jövőbeli Mars-expedícióra.
A klímaváltozás átrajzolhatja a világ bortérképét, fenyegeti a szarvasgombát és a sajtokat – a világ élelmiszer-ellátásáról nem is beszélve. Persze az ökológiai válság egyik fő oka az, ahogyan az ételt megtermeljük. De mi a megoldás? A technológia ment meg minket génszerkesztéssel és műhússal? Vagy az ökogazdálkodás? Egy biztos: ami finomabb, az általában fenntarthatóbb is.
A dió nem csak a karácsonyi bejgli, a pozsonyi kifli, az aranygaluska, a Gundel-palacsinta vagy az egyszerű diós tészta legfontosabb alapanyaga, sokkal több ennél: jelkép, a gazdagság, a termékenység, a hosszú élet szimbóluma.
A már november közepén is visszataszítóan túlzó karácsonyi fénnyel butító belvárosból jó érzés volt bemenekülni az étterembe, ami nyugodtságával, visszafogott berendezésével tökéletes ellenpontja a kinti nyüzsgésnek.
„Soha nem laktam a Zeneakadémiától két villamosmegállónál távolabb, ma pedig már élvezem, hogy kertészkedhetek” – mondja Balázs János. A Kossuth-díjas zongoraművész vendégül látta a Magyar Konyha stábját, s beszélt a zene és a gasztronómia összefüggéseiről is.
Az év első igazi gyümölcse nemcsak finom, de amikor az eper ellepi a piaci standokat, a citrusféléket is sutba dobhatjuk: náluk is több C-vitamint tartalmaz. De számos más vitamin is található benne, emellett jelentékeny kalcium-, magnézium- és vasforrás.
A főzéshez három dolog kell: fantasztikus alapanyag, tűz és egy szakács, aki tud fűszerezni. A fűszernövényeknek régen varázserőt tulajdonítottak. Egy fogás elkészítésekor a fűszernövény kiválasztása igazi művészet, a fűszerezés a szakács igazi kreativitása.
Bejárta a világot Hollandiától a kanadai erdőségeken át a Távol-Keletig mint '56-os menekült, de az 1990-es években visszatérve elbűvölte a Balaton-felvidék szépsége. Liszkay Mihály nemzetközi díjnyertes vörösborait egy véletlenül felfedezett dűlőnek köszönheti.
Egy átlagember alig néhány fajtájával találkozik élete során, aki azonban paradicsommal foglalkozik, ahogyan cikkünk két szereplője, Király Zoltán és Kósa István, nem győz betelni a kínálat sokféleségével.
A tormával hidegben, sárban kell foglalkozni – ez az első, amit megtanultunk Létavértesen, a hungarikumként számon tartott hajdúsági torma hazájában, Heit Lóránd családi kisbirtokán.
Számos alapvető zöldségfélénk a Földközi-tenger környékéről származik, ez a térség többek között a zöldborsó, a petrezselyem vagy a fejes saláta őshazája. Ugyanakkor a vidék ma is tartogat számunkra újdonságot vagy legalábbis ritkaságot jelentő konyhai alapanyagokat.
A békeidők budapesti kávéháza fogalom volt, fővárosunk egyenest "kávéváros". Persze abból a jó háromszáz, sőt néha több üzletből nem mind vonult be az irodalomba, nem mindegyik volt aranybánya - annál érdekesebb a kérdés: vajon min múlt a siker itt, a kudarc amott? Konyha csak kevés helyen volt (az ipartestületen belül hivatalosan csak 1906-tól jön létre a café-restaurant szakosztály), a kávéházi vendéget nem a gyomrán keresztül lehetett megfogni. Hát akkor?
A ribiszke szüretelése nem túl szapora munka, de az érett bogyók szerencsére hetekig rajtamaradnak a növényen, és a ribizliszörp ígérete jótékonyan hat a lelkesedésre.
„A világ erőforrásai elegendőek ahhoz, hogy kielégítsék mindenki szükségleteit, de nem elegendőek ahhoz, hogy kielégítsék mindenki mohóságát.” Mahatma Ghandi hajdan bölcs szavai egy az egyben tükrözik a mai fogyasztói társadalom tipikus tünetét. Igaz, egyre többen vagyunk, akik odafigyelve, tudatosan kezdenek alább adni ebből a mohóságból – de még mindig nem elegen.
Közeledik a karácsony, így szólni illik a töltött káposztáról. Szabályos oknyomozásban kísérli meg Cserna-Szabó András író és Segal Viktor séf kideríteni, mi is ünnepeink jeles ételének, a kolozsvári töltött káposztának az eredeti receptje.
Szerdától vasárnapig tart a nyitva az OMÉK, Magyarország legrangosabb és legnagyobb hagyományokkal rendelkező mezőgazdasági és élelmiszeripari seregszemléje.
A fiatalok egyre érzékenyebben reagálnak a környezeti kérdésekre.
Környezettudatossággal szeretne példát mutatni a hazai étteremlánc.
Adalékmentes, helyi termelőtől származik és percek alatt pompás ebéd készülhet belőle.
Nagyobb mennyiségben áprilistól várhatók a hazai zöldségek, főként a paprika, a paradicsom és a kígyóuborka.
A NASA kísérlete már előkészület egy jövőbeli Mars-expedícióra.
Számos alapvető zöldségfélénk a Földközi-tenger környékéről származik, ez a térség többek között a zöldborsó, a petrezselyem vagy a fejes saláta őshazája. Ugyanakkor a vidék ma is tartogat számunkra újdonságot vagy legalábbis ritkaságot jelentő konyhai alapanyagokat.
Aztán lett a bisztró is. Mád egyik feltörekvő helyére invitáljuk olvasóinkat!
A klímaváltozás már trópusi zöldségek termesztését is lehetővé teszi nálunk.
A méretében egyedülálló beltéri gazdaságot Pennsylvaniában működtetik majd.
Végre magyarul is élvezhetjük Andrew Rea humorát és remek receptjeit.
Világpremier: termőre fordult az első isztriai szarvasgomba-ültetvény.
A klímaváltozás átrajzolhatja a világ bortérképét, fenyegeti a szarvasgombát és a sajtokat – a világ élelmiszer-ellátásáról nem is beszélve. Persze az ökológiai válság egyik fő oka az, ahogyan az ételt megtermeljük. De mi a megoldás? A technológia ment meg minket génszerkesztéssel és műhússal? Vagy az ökogazdálkodás? Egy biztos: ami finomabb, az általában fenntarthatóbb is.
A dió nem csak a karácsonyi bejgli, a pozsonyi kifli, az aranygaluska, a Gundel-palacsinta vagy az egyszerű diós tészta legfontosabb alapanyaga, sokkal több ennél: jelkép, a gazdagság, a termékenység, a hosszú élet szimbóluma.
A már november közepén is visszataszítóan túlzó karácsonyi fénnyel butító belvárosból jó érzés volt bemenekülni az étterembe, ami nyugodtságával, visszafogott berendezésével tökéletes ellenpontja a kinti nyüzsgésnek.
Az év első igazi gyümölcse nemcsak finom, de amikor az eper ellepi a piaci standokat, a citrusféléket is sutba dobhatjuk: náluk is több C-vitamint tartalmaz. De számos más vitamin is található benne, emellett jelentékeny kalcium-, magnézium- és vasforrás.
Egy átlagember alig néhány fajtájával találkozik élete során, aki azonban paradicsommal foglalkozik, ahogyan cikkünk két szereplője, Király Zoltán és Kósa István, nem győz betelni a kínálat sokféleségével.
A tormával hidegben, sárban kell foglalkozni – ez az első, amit megtanultunk Létavértesen, a hungarikumként számon tartott hajdúsági torma hazájában, Heit Lóránd családi kisbirtokán.
A békeidők budapesti kávéháza fogalom volt, fővárosunk egyenest "kávéváros". Persze abból a jó háromszáz, sőt néha több üzletből nem mind vonult be az irodalomba, nem mindegyik volt aranybánya - annál érdekesebb a kérdés: vajon min múlt a siker itt, a kudarc amott? Konyha csak kevés helyen volt (az ipartestületen belül hivatalosan csak 1906-tól jön létre a café-restaurant szakosztály), a kávéházi vendéget nem a gyomrán keresztül lehetett megfogni. Hát akkor?
„A világ erőforrásai elegendőek ahhoz, hogy kielégítsék mindenki szükségleteit, de nem elegendőek ahhoz, hogy kielégítsék mindenki mohóságát.” Mahatma Ghandi hajdan bölcs szavai egy az egyben tükrözik a mai fogyasztói társadalom tipikus tünetét. Igaz, egyre többen vagyunk, akik odafigyelve, tudatosan kezdenek alább adni ebből a mohóságból – de még mindig nem elegen.
Közeledik a karácsony, így szólni illik a töltött káposztáról. Szabályos oknyomozásban kísérli meg Cserna-Szabó András író és Segal Viktor séf kideríteni, mi is ünnepeink jeles ételének, a kolozsvári töltött káposztának az eredeti receptje.
Szerdától vasárnapig tart a nyitva az OMÉK, Magyarország legrangosabb és legnagyobb hagyományokkal rendelkező mezőgazdasági és élelmiszeripari seregszemléje.
A Covid megtanította őket arra, hogy nagyobb tisztelettel bánjanak az ételekkel és a vendégekkel is
Klára először a panyolai aszalványokba szeretett bele, csak ezután Istvánba.
„Soha nem laktam a Zeneakadémiától két villamosmegállónál távolabb, ma pedig már élvezem, hogy kertészkedhetek” – mondja Balázs János. A Kossuth-díjas zongoraművész vendégül látta a Magyar Konyha stábját, s beszélt a zene és a gasztronómia összefüggéseiről is.
A főzéshez három dolog kell: fantasztikus alapanyag, tűz és egy szakács, aki tud fűszerezni. A fűszernövényeknek régen varázserőt tulajdonítottak. Egy fogás elkészítésekor a fűszernövény kiválasztása igazi művészet, a fűszerezés a szakács igazi kreativitása.