Megjelent a Magyar Konyha novemberi száma!
A hasábokon liba és sok minden más. Vinkó József ajánlója.
A hasábokon liba és sok minden más. Vinkó József ajánlója.
101 éves korában elhunyt Gail Halvorsen ezredes, aki egy szokatlan gesztus miatt vált a gyerekek hősévé.
A vér nem trendi alapanyag, pedig régen nagy becsben tartották.
Budapest megnyílt a Retro Élményközpont, amely minden érzékszervünknek kínálja a letűnt kor emlékeit.
Háromnapnyi bűbáj az augusztus 20-i hosszú hétvégén.
Hogyan lehet maszkban úgy enni, hogy a maszk is fennmaradjon és az ember is jóllakjon?
Bezár Moszkva egyik legpatinásabb élelmiszerüzlete.
A borogyinói rozskenyér nem könnyű bagett, és az elkészítéséhez se álljunk könnyedén.
A magyarok évszázadok óta imádják a kávét: erőt ad, feldob és a legjobb beszélgetések is üresek nélküle.
A gyerekeknek a Mikulásról egy pocakos, idős, nagyszakállú, jóságos bácsi jut az eszükbe.
Szovjet szakácskönyv receptjeit tesztelte egy orosz fiatal, aki könyvet is írt tapasztalatairól.
A legendás Ural oldalkocsiját az ügyes kezek mini kávézóvá alakították.
Üzbegisztánban a leveseket és a nyársas ételeket is hatalmas tisztelet övezi.
A húsvét és a tojás elválaszthatatlan fogalmak: a hosszú böjt után a húsvéti asztalról nem maradhat el a sonka kötelező társa, a sonkalében főtt tojás sem, és a tojásfestés szokása sem ment ki még a divatból.
Gyerekkorunk grúz teája után jöhetett a híres terülj-terülj asztalkám, amelyen a legendás bor mellett Imereti sajt, khachapuri és khinkali is helyet kapott.
Az üzbég konyha híres nyársait és egy hazai továbbfejlesztett változatot is bemutatunk, amelyhez a kiindulópontot a közép-ázsiai konyha kultikus alapanyaga, a kurdzsuk adta.
Az üzbég levesek kiadós egytálételek is lehetnek, de ha csak keveset adunk belőlük, éppen kibélelik annyira a gyomrot, hogy utána kedvünk legyen elmélyedni a komolyabb fogásokban is. Próbálja ki ön is a masztavát!
Sóstói a bunkerben úgy festett, mint valami fagyott madárijesztő: egyenruhája foltos és szakadt, kezén kesztyű helyett valami koszos rongy csak úgy áttekerve, arcát vastagon felverte a borosta, bőre szürke, mint a fiatal vakond bundája, orra vörös és duzzadt. Már régen nem reszketett, nem mintha megszokta volna a harminc fokos mínuszokat, hanem mert már nem volt ereje reszketni. Csak gubbasztott, hátát egy zsáknak vetve, némán maga elé nézett, és néha a szájához emelte ócska cigarettáját. Nem te
Zenéjük olyan, mint az igazi falusi konyha. Családias és ízes, szerény és virtuóz, benne van az élet minden zamata. A kárpátaljai Pál família. Beszélgetés Pál István „Szalonna” prímással és szüleivel
Második alkalommal rendezték meg a Szürkemarha Vigadalmat a Vajdahunyadvárban. A szürkemarhahúst népszerűsítő gasztronómiai fesztiválon volt élőállat-bemutató, trófea-szépségverseny, főzőverseny, kézműves és népművészeti vásár, a húspiacon szürkemarhából készült késztermékek, a borfaluban neves borászok várták boraikkal a látogatókat.
Gondolták volna, hogy a franciák, az olaszok és az amerikaiak máig civakodnak azon, ki találta fel a fagylalttölcsért? Mindhárom nemzet ragaszkodik ahhoz, hogy igenis náluk szervírozták először ostyában a „jeges nyalatot”. Abban viszont nincsen vita, hogy a fagylalt és az ostya együtt nyújt csak igazi gasztronómiai élményt.
Múltnak maradványa, jövőnek esélye. Alighanem így nézne ki a világ, mint Etsberger Teréz bajai tanyája, ha az ember maga mögött hagyná a civilizációt. A föld mindent megad, ha jól bánnak vele – ezen a tanyán például gyógynövényt, fűszereket, zöldségeket –, és eltart néhány állatot is.
Hogy mi tartja össze őket? A szakmai alázat, a színjátszás, a gasztronómia és az egymás iránti szerelem.
Miközben a borturizmus kifejezést már egy évtizede sem kellett magyarázni, pálinkás megfelelője még eléggé furcsán hangzott. Ezért határozták el tíz éve az ország délkeleti részén működő főzdék, hogy összefogva létrehozzák a békési szilvapálinkaút nevű kezdeményezést, természetesen a helyi, már akkor is eredetvédelmet élvező italra alapozva.
Egyre divatosabbak az olyan gyümölcsök, amelyek nem buja szépségükről vagy finom ízükről, hanem rendkívüli hasznukról, feltételezett „csodatévő” hatásukról ismertek. Jellemzően messziről jönnek, de akad köztük nálunk is termelt, sőt őshonos bogyó is.
Bejárta a világot Hollandiától a kanadai erdőségeken át a Távol-Keletig mint '56-os menekült, de az 1990-es években visszatérve elbűvölte a Balaton-felvidék szépsége. Liszkay Mihály nemzetközi díjnyertes vörösborait egy véletlenül felfedezett dűlőnek köszönheti.
Aki már ivott valahol keleten tartálykocsiból árult kvászt, soha nem felejti el a kenyeres, diszkréten alkoholos ízt. Hazugság lenne azt állítani, hogy jó, de része az ukrán és orosz utcaképnek – amolyan hűs hörpintenivaló, talán csak az tudja igazán megszeretni, aki odaszületett.
Az egykori cárok és császárok csemegéje, a nemes kaviár az eltűnő halállomány miatt ma már nem halászok, inkább tenyészetek révén kerül az ínyencek asztalára. A tenyésztett kaviár is meglehetősen drága, ezért olyan kicsi tégelyekbe csomagolják, amelyekből a legzsúfoltabb ünnepi asztalon is elfér egy.
Ha van magyar márka, amely nem csak „Magyarországon világhírű”, akkor az a Zwack Unicum. A gyomorkeserűt épp 225 éve nyújtotta át II. József császárnak udvari orvosa, dr. Zwack. A legenda szerint tehát 1790-ben hangzott el az elhíresült mondás – „Das ist ein unicum!” –, ami aztán egy sikeres magyar márka névadója is lett, s egyúttal megalapozta a családi legendáriumot is.
Ha a Kaukázusra gondolunk, akkor az egészséges, hosszú élet, valamint kemény, embert próbáló természeti viszonyok jutnak eszünkbe – és ez mind igaz a vidékre. Azerbajdzsán gasztronómiájában ráadásul tetten is érhető, értelmet is nyer; a tej, a sajt, a kenyér, a bárányhús, a rengeteg zöldség és zöld fűszer mind erről mesél.
A címben szereplő néven fordul elő első alkalommal 1830-ban, Czifray István szakácskönyvének negyedik kiadásában a paprikás csirke. Mert bármilyen hihetetlen, egyik legfőbb nemzeti ételünk, amely selymes paprikás-tejfölös szaftjával honfiúi keblünket és bendőnket simogatandja, egyetlen korábbi receptgyűjteményben sem található meg.
Február 17, húshagyó kedd. Ezt követő napon, hamvazószerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek. A negyvennapos böjt a 4. századra vált általánossá a keresztény világban. Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő. A sopronbánfalvi kolostorban ma már nem a pálos szerzetesek és a karmelita nővérek, hanem a felújított Kolostor étterem vendégei választhatnak böjti fogásoka
Haladjon Ön is a korral, süssön Váncza sütőporral! - még ma is fújjuk az egykori reklámverset. A Váncza József által összeállított és illusztrált süteményes könyv mesébe illő módon új életre kelt.
A máknövény (Papaver somniferum) legalább hatezer éve ismert. Valószínűleg a mediterrán térség nyugati feléből vagy Nyugat-Ázsiából származik. Krisztus előtt 1500-ban Egyiptomban és a minószi civilizációban is ismerték. Az ókori görögök mékon névvel illették a sokféleképp felhasznált, kék és fehér magvú növényt.
Még ma is vannak, akik azt hiszik, hogy a Rákóczi túrós II. Rákóczi Ferencről, a fejedelemről kapta a nevét. Pedig Rákóczi János szakácsmester is nagy név volt a népi demokráciában. Többek között rábízták a brüsszeli világkiállítás magyar konyhájának irányítását is.
Tíz éve nem eszem hibridet, génmanipulált húst, ipari aromát. Csak a saját állataimat, melyek hihetetlen nyugalomban, stresszmentesen élnek itt, a Káli-medencében. (Szeremley Huba)
A legtöbb utazó romantikus hangulatba kerül Tokaj-Hegyalján, ha meglátja a szőlőtőkék rendjét. Az itt élő szőlészek és borászok ugyanezt érzik, amikor végigjárják birtokukat. Mert itt ősi hagyománya van a borkészítésnek, és a minőségen kívül csak egyvalami számít: hogy az ember minden körülmények között ember maradjon.
Háromnapnyi bűbáj az augusztus 20-i hosszú hétvégén.
Bezár Moszkva egyik legpatinásabb élelmiszerüzlete.
Aki már ivott valahol keleten tartálykocsiból árult kvászt, soha nem felejti el a kenyeres, diszkréten alkoholos ízt. Hazugság lenne azt állítani, hogy jó, de része az ukrán és orosz utcaképnek – amolyan hűs hörpintenivaló, talán csak az tudja igazán megszeretni, aki odaszületett.
Az egykori cárok és császárok csemegéje, a nemes kaviár az eltűnő halállomány miatt ma már nem halászok, inkább tenyészetek révén kerül az ínyencek asztalára. A tenyésztett kaviár is meglehetősen drága, ezért olyan kicsi tégelyekbe csomagolják, amelyekből a legzsúfoltabb ünnepi asztalon is elfér egy.
A hasábokon liba és sok minden más. Vinkó József ajánlója.
101 éves korában elhunyt Gail Halvorsen ezredes, aki egy szokatlan gesztus miatt vált a gyerekek hősévé.
A vér nem trendi alapanyag, pedig régen nagy becsben tartották.
Budapest megnyílt a Retro Élményközpont, amely minden érzékszervünknek kínálja a letűnt kor emlékeit.
A magyarok évszázadok óta imádják a kávét: erőt ad, feldob és a legjobb beszélgetések is üresek nélküle.
A gyerekeknek a Mikulásról egy pocakos, idős, nagyszakállú, jóságos bácsi jut az eszükbe.
Szovjet szakácskönyv receptjeit tesztelte egy orosz fiatal, aki könyvet is írt tapasztalatairól.
A legendás Ural oldalkocsiját az ügyes kezek mini kávézóvá alakították.
A húsvét és a tojás elválaszthatatlan fogalmak: a hosszú böjt után a húsvéti asztalról nem maradhat el a sonka kötelező társa, a sonkalében főtt tojás sem, és a tojásfestés szokása sem ment ki még a divatból.
Gyerekkorunk grúz teája után jöhetett a híres terülj-terülj asztalkám, amelyen a legendás bor mellett Imereti sajt, khachapuri és khinkali is helyet kapott.
Sóstói a bunkerben úgy festett, mint valami fagyott madárijesztő: egyenruhája foltos és szakadt, kezén kesztyű helyett valami koszos rongy csak úgy áttekerve, arcát vastagon felverte a borosta, bőre szürke, mint a fiatal vakond bundája, orra vörös és duzzadt. Már régen nem reszketett, nem mintha megszokta volna a harminc fokos mínuszokat, hanem mert már nem volt ereje reszketni. Csak gubbasztott, hátát egy zsáknak vetve, némán maga elé nézett, és néha a szájához emelte ócska cigarettáját. Nem te
Második alkalommal rendezték meg a Szürkemarha Vigadalmat a Vajdahunyadvárban. A szürkemarhahúst népszerűsítő gasztronómiai fesztiválon volt élőállat-bemutató, trófea-szépségverseny, főzőverseny, kézműves és népművészeti vásár, a húspiacon szürkemarhából készült késztermékek, a borfaluban neves borászok várták boraikkal a látogatókat.
Gondolták volna, hogy a franciák, az olaszok és az amerikaiak máig civakodnak azon, ki találta fel a fagylalttölcsért? Mindhárom nemzet ragaszkodik ahhoz, hogy igenis náluk szervírozták először ostyában a „jeges nyalatot”. Abban viszont nincsen vita, hogy a fagylalt és az ostya együtt nyújt csak igazi gasztronómiai élményt.
Múltnak maradványa, jövőnek esélye. Alighanem így nézne ki a világ, mint Etsberger Teréz bajai tanyája, ha az ember maga mögött hagyná a civilizációt. A föld mindent megad, ha jól bánnak vele – ezen a tanyán például gyógynövényt, fűszereket, zöldségeket –, és eltart néhány állatot is.
Miközben a borturizmus kifejezést már egy évtizede sem kellett magyarázni, pálinkás megfelelője még eléggé furcsán hangzott. Ezért határozták el tíz éve az ország délkeleti részén működő főzdék, hogy összefogva létrehozzák a békési szilvapálinkaút nevű kezdeményezést, természetesen a helyi, már akkor is eredetvédelmet élvező italra alapozva.
Egyre divatosabbak az olyan gyümölcsök, amelyek nem buja szépségükről vagy finom ízükről, hanem rendkívüli hasznukról, feltételezett „csodatévő” hatásukról ismertek. Jellemzően messziről jönnek, de akad köztük nálunk is termelt, sőt őshonos bogyó is.
Ha van magyar márka, amely nem csak „Magyarországon világhírű”, akkor az a Zwack Unicum. A gyomorkeserűt épp 225 éve nyújtotta át II. József császárnak udvari orvosa, dr. Zwack. A legenda szerint tehát 1790-ben hangzott el az elhíresült mondás – „Das ist ein unicum!” –, ami aztán egy sikeres magyar márka névadója is lett, s egyúttal megalapozta a családi legendáriumot is.
Ha a Kaukázusra gondolunk, akkor az egészséges, hosszú élet, valamint kemény, embert próbáló természeti viszonyok jutnak eszünkbe – és ez mind igaz a vidékre. Azerbajdzsán gasztronómiájában ráadásul tetten is érhető, értelmet is nyer; a tej, a sajt, a kenyér, a bárányhús, a rengeteg zöldség és zöld fűszer mind erről mesél.
A címben szereplő néven fordul elő első alkalommal 1830-ban, Czifray István szakácskönyvének negyedik kiadásában a paprikás csirke. Mert bármilyen hihetetlen, egyik legfőbb nemzeti ételünk, amely selymes paprikás-tejfölös szaftjával honfiúi keblünket és bendőnket simogatandja, egyetlen korábbi receptgyűjteményben sem található meg.
Február 17, húshagyó kedd. Ezt követő napon, hamvazószerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek. A negyvennapos böjt a 4. századra vált általánossá a keresztény világban. Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő. A sopronbánfalvi kolostorban ma már nem a pálos szerzetesek és a karmelita nővérek, hanem a felújított Kolostor étterem vendégei választhatnak böjti fogásoka
Haladjon Ön is a korral, süssön Váncza sütőporral! - még ma is fújjuk az egykori reklámverset. A Váncza József által összeállított és illusztrált süteményes könyv mesébe illő módon új életre kelt.
A máknövény (Papaver somniferum) legalább hatezer éve ismert. Valószínűleg a mediterrán térség nyugati feléből vagy Nyugat-Ázsiából származik. Krisztus előtt 1500-ban Egyiptomban és a minószi civilizációban is ismerték. Az ókori görögök mékon névvel illették a sokféleképp felhasznált, kék és fehér magvú növényt.
Még ma is vannak, akik azt hiszik, hogy a Rákóczi túrós II. Rákóczi Ferencről, a fejedelemről kapta a nevét. Pedig Rákóczi János szakácsmester is nagy név volt a népi demokráciában. Többek között rábízták a brüsszeli világkiállítás magyar konyhájának irányítását is.
Tíz éve nem eszem hibridet, génmanipulált húst, ipari aromát. Csak a saját állataimat, melyek hihetetlen nyugalomban, stresszmentesen élnek itt, a Káli-medencében. (Szeremley Huba)
A legtöbb utazó romantikus hangulatba kerül Tokaj-Hegyalján, ha meglátja a szőlőtőkék rendjét. Az itt élő szőlészek és borászok ugyanezt érzik, amikor végigjárják birtokukat. Mert itt ősi hagyománya van a borkészítésnek, és a minőségen kívül csak egyvalami számít: hogy az ember minden körülmények között ember maradjon.
Hogyan lehet maszkban úgy enni, hogy a maszk is fennmaradjon és az ember is jóllakjon?
A borogyinói rozskenyér nem könnyű bagett, és az elkészítéséhez se álljunk könnyedén.
Üzbegisztánban a leveseket és a nyársas ételeket is hatalmas tisztelet övezi.
Az üzbég konyha híres nyársait és egy hazai továbbfejlesztett változatot is bemutatunk, amelyhez a kiindulópontot a közép-ázsiai konyha kultikus alapanyaga, a kurdzsuk adta.
Az üzbég levesek kiadós egytálételek is lehetnek, de ha csak keveset adunk belőlük, éppen kibélelik annyira a gyomrot, hogy utána kedvünk legyen elmélyedni a komolyabb fogásokban is. Próbálja ki ön is a masztavát!
Zenéjük olyan, mint az igazi falusi konyha. Családias és ízes, szerény és virtuóz, benne van az élet minden zamata. A kárpátaljai Pál família. Beszélgetés Pál István „Szalonna” prímással és szüleivel
Hogy mi tartja össze őket? A szakmai alázat, a színjátszás, a gasztronómia és az egymás iránti szerelem.