Vigyázat, hamisítvány!
Hogyan trükköznek a bolti szójaszószokkal, és hogyan készül az igazi?
Pedig a japánok évek óta dolgoznak a szaké nemzetközi hírnevének öregbítésén.
Bezár Budaörs legprogresszívebb konyhája. A dinnyeimádók számára viszont van egy jó hírünk!
Ha eddig nem, most fog. Összeszedtük, amit a Kewpie-ről alapfokon tudni érdemes.
Ha eddig nem, most fog. Íme, amit a Kewpie-ről alapfokon tudnia érdemes.
A konzerv hal használata sem ördögtől való: megfizethető fehérjeforrás és rögtön dolgozhatunk vele.
A dióféléknek és olajos magvaknak az ünnepek után is van helyük a konyhában.
Futurisztikus ábrándjaink válhatnak valóra egy japán találmánynak köszönhetően.
A kísérletezés – sőt, alkalomadtán még az is, ha elrontunk valamit – segít, hogy idővel jobbak legyünk.
Sokan kénytelenek rövidebb vagy hosszabb ideig a szaglás és ízlelés hiányával élni.
Umami: olyan ízharmónia, ami nemcsak az ízlelőbimbóinkra hat, hanem a lélekre is.
Látszólag szokatlan kombinációból harmonikus egység a foodpairing módszerével.
Mind másképp csíp és mindegyik intenzíven hat, de mitől ennyire különbözőek?
Pataky Péter, Sajben Csaba és Ádám Csaba hallevesei: a tiszalöki, a cserepes, és a frissítő.
Aki algákból, planktonokból, ismeretlen halfajtákból készít látványos fogásokat.
Tamura Keigo séf Budapesten járt, hogy beavassa a magyar szakácsokat is, hogyan hozható ki a legjobban az az íz, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy megfejtsük a japán ételeket.
A fermentálás nemzetközileg elismert szakértője, Oruga Hiraku látogatott el Magyarországra, ahol a 36 éves fermentáló designer a Culinary Institute of Europe-nál tartott előadást és miszókészítő workshopot.
A gyorséttermek tagadhatatlan fellegvára az Egyesült Államok, ebből azonban nem következik feltétlenül, hogy ott találhatóak a legklasszabbak is.
Vicces, de a színelmélet szerint a fekete nem szín, hanem a fehérrel, meg a szürkével együtt „színtelen szín”. Ezzel együtt persze mi, hétköznapi emberek színnek tartjuk, többek közt a gyász és az elegancia szimbóluma, és mint ilyen, soha nem megy ki a divatból. Sőt, ha a fekete ételekre gondolunk, azok most vannak feljövőben.
Libatopot a ravioliba? Podagrafüvet a kenyérbe? Pásztortáskát fűszerként? A gasztronómia trendek miatt a korábban kevésbé respektált állati és növényi részek is az asztalra kerülnek, így mostanában a gyomok is szabad utat kaphatnak, melyek új, kevésbé bejáratott ízeket, vidéki aromákat és meglepetést hoznak a máskülönben néha kiszámítható ételekbe.
Hogy mit együnk a borhoz és mi passzol a sörhöz, széles körben ismert információk. A pezsgővel gyakran bajban vagyunk, hiszek ezek az információk történelmi okok miatt még az úri közönség tudatából is kikoptak.
Amerikában nevelkedett Maki Stevenson, a budapesti Culinary Institute of Europe (CIE) alapítója.
Morijama Takajukival, a tokiói Kintsuta étterem séfjével beszélgettünk.
Először volt a négy alapíz: az édes, a savanyú, a keserű és a sós. Néhány évtizede Európában is felfedezték az umamit, a japán konyha egyik legfontosabb ízét, amely a glutamát tartalmú ételekre jellemző. Ez lett az ötödik íz. 2012-ben amerikai kutatók már a hatodik ízről beszéltek.
A világ legjobb séfjei és éttermei, új termékek és alapanyagok. Madridban tartották az év első nagyszabású gasztrokonferenciáját, ahol a fenntarthatóság fontosságát emelték ki az előadók. A Magyar Konyhát Heiszler Olivér tudósította a spanyol fővárosból. A korábban a Mák Bisztróban dolgozó szakács jelenleg Baszkföldön Martin Berasategui éttermében stázsol.
A világ legkülönlegesebb menüsora az umami vacsora. Ilyet csak Nobu szan főzhet, és minden éttermében csak egy
A konyhaművészet és a tudomány összefonódása kapcsán sok szó esik a magyar származású Kürti Miklósról, a "konyha fizikusáról". A molekuláris gasztronómia megteremtőjének mégis sokan tanítványát, Hervé This francia tudóst tartják, aki megbecsült fizikus és televíziós személyiség.
Bezár Budaörs legprogresszívebb konyhája. A dinnyeimádók számára viszont van egy jó hírünk!
Futurisztikus ábrándjaink válhatnak valóra egy japán találmánynak köszönhetően.
Sokan kénytelenek rövidebb vagy hosszabb ideig a szaglás és ízlelés hiányával élni.
Tamura Keigo séf Budapesten járt, hogy beavassa a magyar szakácsokat is, hogyan hozható ki a legjobban az az íz, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy megfejtsük a japán ételeket.
A gyorséttermek tagadhatatlan fellegvára az Egyesült Államok, ebből azonban nem következik feltétlenül, hogy ott találhatóak a legklasszabbak is.
Először volt a négy alapíz: az édes, a savanyú, a keserű és a sós. Néhány évtizede Európában is felfedezték az umamit, a japán konyha egyik legfontosabb ízét, amely a glutamát tartalmú ételekre jellemző. Ez lett az ötödik íz. 2012-ben amerikai kutatók már a hatodik ízről beszéltek.
A világ legjobb séfjei és éttermei, új termékek és alapanyagok. Madridban tartották az év első nagyszabású gasztrokonferenciáját, ahol a fenntarthatóság fontosságát emelték ki az előadók. A Magyar Konyhát Heiszler Olivér tudósította a spanyol fővárosból. A korábban a Mák Bisztróban dolgozó szakács jelenleg Baszkföldön Martin Berasategui éttermében stázsol.
Pedig a japánok évek óta dolgoznak a szaké nemzetközi hírnevének öregbítésén.
Ha eddig nem, most fog. Összeszedtük, amit a Kewpie-ről alapfokon tudni érdemes.
Ha eddig nem, most fog. Íme, amit a Kewpie-ről alapfokon tudnia érdemes.
A konzerv hal használata sem ördögtől való: megfizethető fehérjeforrás és rögtön dolgozhatunk vele.
A kísérletezés – sőt, alkalomadtán még az is, ha elrontunk valamit – segít, hogy idővel jobbak legyünk.
Látszólag szokatlan kombinációból harmonikus egység a foodpairing módszerével.
A fermentálás nemzetközileg elismert szakértője, Oruga Hiraku látogatott el Magyarországra, ahol a 36 éves fermentáló designer a Culinary Institute of Europe-nál tartott előadást és miszókészítő workshopot.
Vicces, de a színelmélet szerint a fekete nem szín, hanem a fehérrel, meg a szürkével együtt „színtelen szín”. Ezzel együtt persze mi, hétköznapi emberek színnek tartjuk, többek közt a gyász és az elegancia szimbóluma, és mint ilyen, soha nem megy ki a divatból. Sőt, ha a fekete ételekre gondolunk, azok most vannak feljövőben.
Libatopot a ravioliba? Podagrafüvet a kenyérbe? Pásztortáskát fűszerként? A gasztronómia trendek miatt a korábban kevésbé respektált állati és növényi részek is az asztalra kerülnek, így mostanában a gyomok is szabad utat kaphatnak, melyek új, kevésbé bejáratott ízeket, vidéki aromákat és meglepetést hoznak a máskülönben néha kiszámítható ételekbe.
Hogy mit együnk a borhoz és mi passzol a sörhöz, széles körben ismert információk. A pezsgővel gyakran bajban vagyunk, hiszek ezek az információk történelmi okok miatt még az úri közönség tudatából is kikoptak.
A konyhaművészet és a tudomány összefonódása kapcsán sok szó esik a magyar származású Kürti Miklósról, a "konyha fizikusáról". A molekuláris gasztronómia megteremtőjének mégis sokan tanítványát, Hervé This francia tudóst tartják, aki megbecsült fizikus és televíziós személyiség.
A dióféléknek és olajos magvaknak az ünnepek után is van helyük a konyhában.
Umami: olyan ízharmónia, ami nemcsak az ízlelőbimbóinkra hat, hanem a lélekre is.
Mind másképp csíp és mindegyik intenzíven hat, de mitől ennyire különbözőek?
Pataky Péter, Sajben Csaba és Ádám Csaba hallevesei: a tiszalöki, a cserepes, és a frissítő.
Aki algákból, planktonokból, ismeretlen halfajtákból készít látványos fogásokat.
Amerikában nevelkedett Maki Stevenson, a budapesti Culinary Institute of Europe (CIE) alapítója.