Prémium receptek, gasztrotrendek, séftippek

Az üzbég levesek kiadós egytálételek is lehetnek, de ha csak keveset adunk belőlük, éppen kibélelik annyira a gyomrot, hogy utána kedvünk legyen elmélyedni a komolyabb fogásokban is. Próbálja ki ön is a masztavát!

Az első kérdés: mit fogunk enni?

Az On the Spot riporterei szerint néha a legváratlanabb helyeken lehet a legjobbat enni.

Nemesi romantika, polgári valóság

Az elbűvölő Dőry-kastélyból borászatot építő Béres István az IT-szektorból érkezett a pincébe, ahol igyekszik minőségbiztosítással foglalkozni: vagyis kóstolni. A szekszárdi Szent Gaál Kastély és Borház tulajdonosaként a borkészítést Posevitz Ilonára bízza, az árazást pedig édesapja egy mondatára alapozza. Egy ember, aki tudja, hogyan akar meghalni.

„Itt az időt is másképp mérjük”. Biodinamikus gazdálkodás a Bakonyban.

„Ezt a fajta gazdálkodást csak úgy lehet és csak úgy érdemes csinálni, ha az ember szívvel-lélekkel, éjjel-nappal benne van, ha együtt él a természettel” – mondja ifj. Varga Sándor, aki biodinamikus gazdaságot működtet a Szentgálhoz közeli Élő Bolygón.

Békesség és betyárvirtus

Első magyar borászként került fel Porta#2 nevű házasításával a világ egyik legjobb éttermeként ünnepelt dán Noma borlapjára. A felvidéki Sütő Zsolt - Strekov 1075 - borászatában jártunk.

Tündérkertek őre. Kovács Gyula göcseji erdész

„...életemben pálinkán kívül soha mást nem főztem” - állítja a göcseji erdész, az őshonos gyümölcsfajták megmentője, aki idén megkapta a Magyar Konyha Termelői díját.

A séf, aki kijött a konyhából. Sárközi Ákos: kuktából konyhafőnök

Kiderült: egy igazi séf a pokol tüzénél sem égeti meg magát.

Hogyan ne nyissunk éttermet?

A siker útjában gyakran a séfek, étteremtulajdonosok önmegvalósítási vágya áll, ehelyett inkább a célcsoportra, a törzsvendégekre érdemes koncentrálni – tudtuk meg Semsei Rudolftól, akivel az agónia jeleiről beszélgettünk, és azt is elárulta, hogyan lehet kijönni a negatív spirálból.

Jeremy Salamon – A magyar konyha új New York-i nagykövete

Mindössze 25 éves, tehetséges, éppen csak elindult a saját, önálló kulináris útján, de New York máris felfigyelt rá. Gyerekkorában magyar nagymamája ételein nőtt fel, később Láng György szakácskönyve vált a bibliájává. Érzi és tudja, hogyan lehet a világ kulináris fővárosában vonzóvá tenni a magyar konyhát.

Piknik a kompon

Aki péntek délben a szántódi révnél járt, egy buli kellős közepén találta magát. A Balatoni Kör tagjai és vendégeik elfoglaltak egy kompot, nyolc étterem mozgókonyhát állított fel, szállt a füst, szólt a zene és folyt a pezsgő és a bor.

Át kell adni a tudást. Bicsár Attila a mama főztjéről

Bicsár Attila a magyar vendéglátás egyik legmeghatározóbb séfje, aki mellett egy újító, sikeres szakácsnemzedék nevelkedett fel. Most a gyerekkori ízekről, pályaválasztásról, receptekről és családról mesél.

„Hogyan került ide ennyi férfi?”

A borrajongók számára jól csengő név Barta Károlyé, a család mádi pincéje az élvonalba tartozik. Barta Anna úgy lépett az édesapja útjára, hogy közben a magáét járja. A Nagygombos Borászat az észak meghatározó rozékészítőjévé válhat. Vadromantika, játékos savak és egy fiatal női borász egy férfias szakmában.

Magyarádi virtus

Az év bortermelője díjat a partiumi, ménesi borvidék meghatározó borásza, Balla Géza nyerte el. Az aradi borászt a Ceaușescu-rendszer örökségéről, a borkultúra „újraindításáról” és a megszenvedett ízekről kérdeztük.

A cukrászda nevében benne van, hogy cukor. Damniczki Balázs

A modern éttermi konyha újításairól sokat hallani – mindez hatott az otthon főzésre is, divat lett a piacolás, a szezonális alapanyagok és az ősi gabonák újra felfedezése, a fermentálás és a házi sous vide. A cukrászat újhulláma körül már nagyobb a homály: a szakmabeliek továbbra is vallják, hogy cukortól, vajtól és zsíros tejszíntől döglik igazán a légy, de a tömeges elhízás és ételintolerancia korában akadnak azért ellenérvek is. Merre haladunk, és miben áll a korszerű cukrászat lényege?

A balatoni idény 10+2 hónap

Többfrontos támadást intéztek a régió szerelmesei a Balaton nyári “strand, lángos és sült hekk” imázsa ellen. A cél bemutatni, hogy a Balaton nem csupán egynyári, vagy csak nyári szerelem. Bezár a strand, elhűl a lángos, de bőven találunk programot egész évben, és még a minőségi eszem-iszomról se kell lemondanunk. Erről szól a Balatoni KÖR Egész évben Balaton! kezdeményezése és a friss és ropogós turisztikai film, a Balatoni Vadásznapló. Kattintsunk, nézzünk, és keljünk útra!

A sváb szorgalom találkozása a magyaros leleménnyel

A sváb szorgalom találkozása a magyaros leleménnyel – ez lehet Koch Csaba titka, aki huszonöt éve talpalatnyi földről indult, és mára otthona, a hajós–bajai borvidék mellett Villányban és Szekszárdon is megvetette a lábát.

Pannon életöröm. Ambrus Lajos lugasában, Kemenesalján

A József Attila- és Berzsenyi-díjas író, szerkesztő, filozófus, borász, pomológus, polihisztor, kultúrséf és gasztrosámán egyházashetyéni rezidenciáján jártunk.

„Kicsit meg lehetne tempózni, nem?”

„Nem baj, ha drága egy hely, de ha az, akkor a kínálat legyen pazar” – mondja Scherer Péter, aki nem riad meg, ha főznie kell. A színésszel reggelikről, étterem-látogatásról, hurkasütőben eltöltött hónapokról, mértéktartásról, a kígyóuborka illatáról és a rejtélyes hetedik ízről is beszélgettünk.

Rossz pincérekkel nincs jó étterem. Tóth Gábor

Az éttermek világa jelentősen megváltozott; ma már nem a törzshely szeretete, hanem az internetes divathullámok mozgatják a vendégeket. A legendás éttermi szakemberek, az ismert pincérek közül sokan már rég nyugdíjban vannak, a fiatalok pedig nem erről a pályáról álmodnak.

Nem kell mindig kaviár. Pesti István a világbajnok nagymamákról

Pesti István bitang jó vadasról, szájban olvadó rostélyosról, halomnyi aprósüteményről mesél.

A fagylalt úgy jó, mint régen

A kérdés, hogy mennyit megyünk vissza az időben – ha eléggé hátra tekintünk, azt látjuk, hogy az igazi jó fagylalt bizony tényleg pont úgy készül, mint mondjuk száz éve, a különbség a gépekben, a precíz tudásban és az új ízkombinációkban van.

Egybubis vagy több-bubis? Nagy-Kálózy Eszter főz, Rudolf Péter eszik

Hogy mi tartja össze őket? A szakmai alázat, a színjátszás, a gasztronómia és az egymás iránti szerelem.

Svájci sajtok Sümegprágáról

Kalla Rolandot a szabadságvágy hozta Magyarországra.

Kapaszkodjon meg: van élet a makarónin túl

Ha most nekiállnánk sorolni a tésztákat, talán holnapig sem végeznénk, annyifélét kínál a Föld. Minden tájegységnek megvannak a maga változatai: főzik, sütik, szárítják – hol önmagában eszik, hol egy komplex fogás részeként.

Ki mondta, hogy a levesek unalmasak?

Leves nélkül lehet élni, de minek? Azonban, ha minden hétvégén csak húslevest kapunk, könnyen ráunhatunk. A Culinary Institute of Europe-ban tanultunk pár praktikát, hogy a leveseink sose legyen egysíkúak!

Alaptalanul a konyhában? Hiba volna!

Az alaplé elengedhetetlen és univerzális. A jó konyha nem lehet meg nélküle, olyan, mint a lakásban a duct tape, a műhelyben a WD40, a garázsban meg a féktisztítóspray.

Fűszerek a konyhában: ízt adnak és gyógyítanak

A fűszereket sokan úgy képzelik, hogy szárított növénymaradékok összegyűrt papírzacskóban, de a valóság ennél jóval színesebb - az ételek ízesítésére ennél sokkal több minden alkalmas.

Gabonák a konyhában: van élet a búzán túl

Sokszor bele sem gondolunk, milyen fontosak a gabonafélék nem csak a hagyományos, hanem a modern táplálkozásban is. A cereáliák nagyjából az összes energiabevitelünk felét fedezik, de nem feledkezhetünk meg arról, hogy vitamin-, ásványianyag- és rostforrásként is figyelemre méltók.

Fejlesztések a tőkétől a pincéig. Pezsgő vidékek

Nincs jobb módszer a fogyasztók érdeklődésének felkeltésére, hűségének erősítésére a kóstolóknál, érdemes tehát a feltételek megteremtésébe fektetni – ezt tapasztalják a borászatok és a pálinkafőzdék országszerte. Nagy tételben termelőknél a gépészet korszerűsítése sem maradhat el, így a külföldi piacokra is több palackkal juthat.

Nem csak rántott csirke a világ

Utoljára nagyanyám asztalán láttam galambot egyben. Megbabonáztak a fejek, ahogy tolluk nélkül várták, hogy harmincad magukkal beköltözzenek az udvari kemencébe. Mellet eszegetett az összes gyerek, combot szopogattak a felnőttek – jó idők voltak azok, kár, hogy ez a remek alapanyag szinte teljesen kiszorult a magyar háztartások gasztronómiájából.

A tojás volt előbb, de most megettük

„Mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás?” – ezt a kérdést, mint amolyan kötelező felvetést el kell sütni, de annyival most beljebb jutunk, hogy válasz is akad.

Büdös a hal? Nem kéne megvenni!

A hal büdös. A hal drága. A hal szálkás. A hal nem kapható a sarki boltban. A halat nem eszik meg a gyerekek. Ugye, ismerős kifogások – már mindegyiket hallottuk, minimum egyszer. Azonban mindre van egy válaszunk, sőt, igazából kettő. A hal finom és egészséges.

Vörös szerelem: hús került az asztalra

A hús: senkit sem hagy hidegen, egy köteg izom, kis zsír, máris dőlnek az érzelmek. Van, aki undorodik tőle, más gyűlöli és harcol ellene, de sokan simán csak imádjuk, fejet hajtva az átörökített ösztön parancsának.

Nem csak hússal kell jóllakni!

A csalán csípését már észre sem vettem, a szúnyogok elém sem jöttek, meguntak, kerestek valami frisset, ismeretlent. Én meg húztam-vontam az ötvenméteres öntözőcsövet, hogy ledobhassam a fák alá.

Olvasson bele legújabb magazin számunkba!

Előfizetek a magazinra Megnézem