Németesen francia
Elzász, a karácsony fővárosa.
Jake Gyllenhaal és Hugh Jackman is nagy kedvvel süti a saját kenyerét otthon.
Az elmúlt két év a kenyérről szólt: rengetegen vágtak bele a házi sütésbe.
"Ha úgy gondolnánk, hogy elértünk egy szintet és már lehet hátradőlni, az lenne a vég." - állítja a séf.
A pásztói Júlia Bio Malom: nem lenne pékforradalom, ha néhány molnár nem készítene békebeli minőségű lisztet.
A kényszerszülte, közös termék rövid időn belül a környék kedvence lett.
A borogyinói rozskenyér nem könnyű bagett, és az elkészítéséhez se álljunk könnyedén.
A kovász a kenyér lelke és az idő múlása jót tesz neki: etessük, szeressük, ünnepeljük!
Több sufnituning után kipróbáltuk a kompromisszummentes kemencét.
Augusztus 20-án megtudtuk, melyik pékség készíti a legfinomabb kenyeret Budapesten.
Az elmúlt hónapokban valóságos kenyérsütési láz söpört végig a világon a kényszerű otthonmaradás hozományaként
A karantén lélekre gyakorolt hatásairól, a nemzedékeken átívelő közös családi főzésekről is beszélgettünk.
Mindannyian hallottuk már, sőt lehet, hogy használtuk is a "folyékony kenyér" kifejezést. Ennek fordítottja, a "szilárd sör" is hamarosan értelmet nyerhet. Egy fiatal sörkedvelő és a kézműves sörfőzés iránt érdeklődő francia vállalkozónak köszönhetően ugyanis a kenyerünk is lehet ma már blonde, ambrée vagy brune. Ismerkedjünk meg a Maltivor nevű start-up vállalkozással, melynek szlogenje: "Edd meg a söröd!".
Fellángolt az otthoni kenyérsütési kedv, de aki a kedvenc péksüteményét szeretné továbbra is élvezni, akár házhoz is rendelheti. Sőt, van olyan pék, aki kovászt is ad.
Életének 84. évében meghalt Csukás István Kossuth-díjas költő, író, a nemzet művésze 2020. február 24-én. A Kossuth-díjas alkotó 1936. április 2-án született Kisújszálláson, 1957 óta élt írásaiból. Generációk nőttek fel olyan legendás meséin, mint a Pom-pom meséi; a Süsü, sárkány; a Mirr-murr; a Nagy Ho-ho-ho-horgász, a Keménykalap és krumpliorr, a Nyár a szigeten és A legkisebb ugrifüles. Emellett hang- és tévéjátékok, filmek, színdarabok fűződnek a nevéhez és verseket is írt.
Csukás István költő, író, gyerekkorában leste el a vidéki konyha fortélyait, s hozta magával a recepteket.
A régi parasztkertek kedves magasra növő évelő növénye, amely szinte sehol nem hiányzott. A mai konyha leveleit – frissen vagy szárítva – használja, leves- és ecetízesítőként. A klasszikus húslevesek ízharmonizációjához – öreganyáink emlékezetes leveseiben – mindig nélkülözhetetlenül kedves fűszer volt.
Az oroszországi Gault&Millau Vlagyimir Muhin éttermét találta a legjobb moszkvai étteremnek.
A kenyér egyszerű dolog, mondhatnánk, hiszen csak liszt, só meg víz kell hozzá. Ezt az állítást az ipari sütödék előszeretettel cáfolják meg, mikor vegyi anyagok és adalékok garmadájával megpocsékolják a tésztát.
Életünket meghatározza a folyamatos technikai fejlődés, olykor mégsem vagyunk elég bátrak. Megvesszük ugyan a legújabb mobiltelefont, a nagy képernyős tévé is az utolsó modell, a kocsink elektromos és magától hazatalál, de a konyhában sokszor bizonytalanok vagyunk a friss fejlesztésekkel. Nem kéne.
Veres István séffel az erdélyi magyar hagyományos ételekről beszélgettünk.
Ha azt gondoltuk, hogy a kenyér csupán alapélelmiszer, tévedésben éltünk. Egy ország kenyérkultúrájából messzemenő szociológiai következtetéseket lehet levonni. A kenyér tényleg közügy, a jó kenyér viszont létkérdés.
A kenyér nem csak a mindennapok fontos tápláléka, hanem szimbólum, szentség és csoda is egyben. Ahány vidék, annyiféle – mióta a pékipar sematizálta a piacot, számos hagyományról és metódusról elfeledkeztünk, sokan már azt sem tudják, milyen az igazi kenyér. Aki igazán finom tésztát akar, gyakran már otthon süt: a legegyszerűbb házi kenyérrel is óriási sikert arathatunk!
Borsos Miklós szobrászművész 1980 szeptemberében egy cikket adott az akkori Magyar Konyhának. A gyermekkor ízeiről ritkán olvashatunk szebb írást.
Amerikában nevelkedett Maki Stevenson, a budapesti Culinary Institute of Europe (CIE) alapítója.
Van, aki Angliába, postán küldeti magának a Kenyérmanufaktúra kenyereit. Ez a kenyér háromnaposan is ezerszer különb annál, mint ami futószalagról frissen a boltokba kerül. Záboji Rita vállalkozása néhány év alatt fogalommá lett.
Közgazdászként végzett, zenélni “úgy rendesen” sose tanult, mégis ez a szenvedély győzött. Fodor Máriusz, a Magashegyi Underground, Kaukázus, The Rocket Science együttesek egykori zenésze, e mellett olyan nemzetközi márkák reklámzenéjét jegyzi, mint például a Coca Cola, Vodafone, Rossman, Telekom, és a McDonald’s. Pár hónapja a koncertező zenész életet azonban új, nem mindennapi alkotótevékenységre váltotta. Jelenleg egy saját tulajdonú pékség hálózat beindításán dolgozik Nigériában. Szerencsére
Por című művében külön szócikk a paprika, a kenyér, a krumplis tarhonya. Regényeiben sokszor esznek: paprikás halat, kishúst, beszélgetős levest, keszőcét. Temesi Ferenc Kossuth-díjas írónál minden összefügg mindennel. Főként az étel és az élet.
A modell szakmát és a kulináris élvezeteket nem szokás egy kontextusban emlegetni, Tombor Nelli azonban szerencsés és különleges kivétel. Sikeres modellként karrierje mellett gyerekkori szenvedélyéről se kellett lemondania: egy évig vezette az angol dryby oldal gasztroblogját, 2015-ben pedig felvételt nyert a híres New York-i Institute of Culinary Education (ICE) iskola egyéves séfképzésére. Számára a konyhai alkotás lényege a gondoskodás és szeretet kifejezése, és a végeredmény is csak akkor le
Kézműves pékekről mesélünk: Vajda József által működtetett Pékműhelyről; a bankszektori jogász állást pékmesterségre váltó Juhász Mihály Jacques Lisztjéről; a toszkán élménykörútjáról hazatért Szabadfi Szabolcsról és a Panificio il Basilicóról; a biokenyereket sütő Pipacs Pékségről; a Hold utcai Artizánról és a Marmorsteinról.
Ha Azerbajdzsánba megyünk, kóstoljuk meg az azeri konyhát, mely nagyon fűszeres. Persze ne a mi sós–borsos–paprikás ízeinkre gondoljunk. Paprikát egyáltalán nem használnak, sót és borsot is csak módjával. Annál több zöld fűszert: rozmaringot, kakukkfüvet, bazsalikomot és mindenekelőtt kaprot. A pincérek mindenhol szívből jövően kedvesek és udvariasak.
Azt mondják, aki szeret, az etet - így van ezzel Libor Mária, a péksütemények és kelt tészták nagyasszonya is, akinek blogjáról több tízezren lesik el nap mint nap a kenyérsütés fortélyait. Limara Pékségében készül boros, sörös, sőt csokis-áfonyás kenyér is...
Vidékjáró Tematikus Napok keretében június 14-15. között Népi Íz-őrző Napok és Tájjelegű ételek kóstolója programsorozat lesz az ország több pontján. Ízelítőül néhány vendégcsalogató program a tematikus nap rendezvényeiből.
A Magyar Konyha ezúttal kilenc, kereskedelmi forgalomban kapható lisztet tesztelt, hogy megnézzük: azonos körülmények között vajon melyikből lehet a legjobb kenyeret sütni. Az eredmény nem a papírformát hozta.
Sándor Tamásnak messzire kellett mennie ahhoz, hogy hazatérhessen. Az eredetileg szakácsvégzettségű borsodnádasdi fiatalember megjárta Svájcot, Olaszországot, majd úgy döntött, hogy szűkebb hazájában, a Bükkben létrehozza az ország egyik legkiválóbb sajtmanufaktúráját.
A Csík Zenekar Kecskeméten kezdett zenélni, de mára az ország legismertebb magyar népzenét játszó együttese. Népszerűségük töretlen. Csík János, a zenekar vezetője ízig vérig kiskunsági ember. Nem véletlen, hogy egyik kedvence a csipetkés babgulyás.
Mesebeli környezetben él a Péreli Zsuzsa–Tolcsvay László művészházaspár. A Dunakanyarban lévő „birodalmuk” tündérkert, a virágok, leánderek, napraforgók mellett padlizsánok, mángoldok, paszulyok élvezik a házigazdák gondoskodó szeretetét.
Jake Gyllenhaal és Hugh Jackman is nagy kedvvel süti a saját kenyerét otthon.
A kényszerszülte, közös termék rövid időn belül a környék kedvence lett.
Augusztus 20-án megtudtuk, melyik pékség készíti a legfinomabb kenyeret Budapesten.
Életének 84. évében meghalt Csukás István Kossuth-díjas költő, író, a nemzet művésze 2020. február 24-én. A Kossuth-díjas alkotó 1936. április 2-án született Kisújszálláson, 1957 óta élt írásaiból. Generációk nőttek fel olyan legendás meséin, mint a Pom-pom meséi; a Süsü, sárkány; a Mirr-murr; a Nagy Ho-ho-ho-horgász, a Keménykalap és krumpliorr, a Nyár a szigeten és A legkisebb ugrifüles. Emellett hang- és tévéjátékok, filmek, színdarabok fűződnek a nevéhez és verseket is írt.
Az elmúlt két év a kenyérről szólt: rengetegen vágtak bele a házi sütésbe.
A pásztói Júlia Bio Malom: nem lenne pékforradalom, ha néhány molnár nem készítene békebeli minőségű lisztet.
A kovász a kenyér lelke és az idő múlása jót tesz neki: etessük, szeressük, ünnepeljük!
Több sufnituning után kipróbáltuk a kompromisszummentes kemencét.
Az elmúlt hónapokban valóságos kenyérsütési láz söpört végig a világon a kényszerű otthonmaradás hozományaként
Mindannyian hallottuk már, sőt lehet, hogy használtuk is a "folyékony kenyér" kifejezést. Ennek fordítottja, a "szilárd sör" is hamarosan értelmet nyerhet. Egy fiatal sörkedvelő és a kézműves sörfőzés iránt érdeklődő francia vállalkozónak köszönhetően ugyanis a kenyerünk is lehet ma már blonde, ambrée vagy brune. Ismerkedjünk meg a Maltivor nevű start-up vállalkozással, melynek szlogenje: "Edd meg a söröd!".
Fellángolt az otthoni kenyérsütési kedv, de aki a kedvenc péksüteményét szeretné továbbra is élvezni, akár házhoz is rendelheti. Sőt, van olyan pék, aki kovászt is ad.
A régi parasztkertek kedves magasra növő évelő növénye, amely szinte sehol nem hiányzott. A mai konyha leveleit – frissen vagy szárítva – használja, leves- és ecetízesítőként. A klasszikus húslevesek ízharmonizációjához – öreganyáink emlékezetes leveseiben – mindig nélkülözhetetlenül kedves fűszer volt.
A kenyér egyszerű dolog, mondhatnánk, hiszen csak liszt, só meg víz kell hozzá. Ezt az állítást az ipari sütödék előszeretettel cáfolják meg, mikor vegyi anyagok és adalékok garmadájával megpocsékolják a tésztát.
Életünket meghatározza a folyamatos technikai fejlődés, olykor mégsem vagyunk elég bátrak. Megvesszük ugyan a legújabb mobiltelefont, a nagy képernyős tévé is az utolsó modell, a kocsink elektromos és magától hazatalál, de a konyhában sokszor bizonytalanok vagyunk a friss fejlesztésekkel. Nem kéne.
Ha azt gondoltuk, hogy a kenyér csupán alapélelmiszer, tévedésben éltünk. Egy ország kenyérkultúrájából messzemenő szociológiai következtetéseket lehet levonni. A kenyér tényleg közügy, a jó kenyér viszont létkérdés.
Borsos Miklós szobrászművész 1980 szeptemberében egy cikket adott az akkori Magyar Konyhának. A gyermekkor ízeiről ritkán olvashatunk szebb írást.
Van, aki Angliába, postán küldeti magának a Kenyérmanufaktúra kenyereit. Ez a kenyér háromnaposan is ezerszer különb annál, mint ami futószalagról frissen a boltokba kerül. Záboji Rita vállalkozása néhány év alatt fogalommá lett.
Kézműves pékekről mesélünk: Vajda József által működtetett Pékműhelyről; a bankszektori jogász állást pékmesterségre váltó Juhász Mihály Jacques Lisztjéről; a toszkán élménykörútjáról hazatért Szabadfi Szabolcsról és a Panificio il Basilicóról; a biokenyereket sütő Pipacs Pékségről; a Hold utcai Artizánról és a Marmorsteinról.
Azt mondják, aki szeret, az etet - így van ezzel Libor Mária, a péksütemények és kelt tészták nagyasszonya is, akinek blogjáról több tízezren lesik el nap mint nap a kenyérsütés fortélyait. Limara Pékségében készül boros, sörös, sőt csokis-áfonyás kenyér is...
Vidékjáró Tematikus Napok keretében június 14-15. között Népi Íz-őrző Napok és Tájjelegű ételek kóstolója programsorozat lesz az ország több pontján. Ízelítőül néhány vendégcsalogató program a tematikus nap rendezvényeiből.
A Magyar Konyha ezúttal kilenc, kereskedelmi forgalomban kapható lisztet tesztelt, hogy megnézzük: azonos körülmények között vajon melyikből lehet a legjobb kenyeret sütni. Az eredmény nem a papírformát hozta.
"Ha úgy gondolnánk, hogy elértünk egy szintet és már lehet hátradőlni, az lenne a vég." - állítja a séf.
A borogyinói rozskenyér nem könnyű bagett, és az elkészítéséhez se álljunk könnyedén.
A karantén lélekre gyakorolt hatásairól, a nemzedékeken átívelő közös családi főzésekről is beszélgettünk.
Csukás István költő, író, gyerekkorában leste el a vidéki konyha fortélyait, s hozta magával a recepteket.
Az oroszországi Gault&Millau Vlagyimir Muhin éttermét találta a legjobb moszkvai étteremnek.
Veres István séffel az erdélyi magyar hagyományos ételekről beszélgettünk.
A kenyér nem csak a mindennapok fontos tápláléka, hanem szimbólum, szentség és csoda is egyben. Ahány vidék, annyiféle – mióta a pékipar sematizálta a piacot, számos hagyományról és metódusról elfeledkeztünk, sokan már azt sem tudják, milyen az igazi kenyér. Aki igazán finom tésztát akar, gyakran már otthon süt: a legegyszerűbb házi kenyérrel is óriási sikert arathatunk!
Amerikában nevelkedett Maki Stevenson, a budapesti Culinary Institute of Europe (CIE) alapítója.
Közgazdászként végzett, zenélni “úgy rendesen” sose tanult, mégis ez a szenvedély győzött. Fodor Máriusz, a Magashegyi Underground, Kaukázus, The Rocket Science együttesek egykori zenésze, e mellett olyan nemzetközi márkák reklámzenéjét jegyzi, mint például a Coca Cola, Vodafone, Rossman, Telekom, és a McDonald’s. Pár hónapja a koncertező zenész életet azonban új, nem mindennapi alkotótevékenységre váltotta. Jelenleg egy saját tulajdonú pékség hálózat beindításán dolgozik Nigériában. Szerencsére
Por című művében külön szócikk a paprika, a kenyér, a krumplis tarhonya. Regényeiben sokszor esznek: paprikás halat, kishúst, beszélgetős levest, keszőcét. Temesi Ferenc Kossuth-díjas írónál minden összefügg mindennel. Főként az étel és az élet.
A modell szakmát és a kulináris élvezeteket nem szokás egy kontextusban emlegetni, Tombor Nelli azonban szerencsés és különleges kivétel. Sikeres modellként karrierje mellett gyerekkori szenvedélyéről se kellett lemondania: egy évig vezette az angol dryby oldal gasztroblogját, 2015-ben pedig felvételt nyert a híres New York-i Institute of Culinary Education (ICE) iskola egyéves séfképzésére. Számára a konyhai alkotás lényege a gondoskodás és szeretet kifejezése, és a végeredmény is csak akkor le
Ha Azerbajdzsánba megyünk, kóstoljuk meg az azeri konyhát, mely nagyon fűszeres. Persze ne a mi sós–borsos–paprikás ízeinkre gondoljunk. Paprikát egyáltalán nem használnak, sót és borsot is csak módjával. Annál több zöld fűszert: rozmaringot, kakukkfüvet, bazsalikomot és mindenekelőtt kaprot. A pincérek mindenhol szívből jövően kedvesek és udvariasak.
Sándor Tamásnak messzire kellett mennie ahhoz, hogy hazatérhessen. Az eredetileg szakácsvégzettségű borsodnádasdi fiatalember megjárta Svájcot, Olaszországot, majd úgy döntött, hogy szűkebb hazájában, a Bükkben létrehozza az ország egyik legkiválóbb sajtmanufaktúráját.
A Csík Zenekar Kecskeméten kezdett zenélni, de mára az ország legismertebb magyar népzenét játszó együttese. Népszerűségük töretlen. Csík János, a zenekar vezetője ízig vérig kiskunsági ember. Nem véletlen, hogy egyik kedvence a csipetkés babgulyás.