Kinek jutott eszébe, hogy szőlőt termesszen a Góbi-sivatagban? És milyen lehet a finn szürkebarát?
Horvátország ünnepel, mi pedig már tudjuk: nem csak egészségesebb, környezetkímélőbb is, ha heringre váltunk.
„Nekem nyáron elég egy keszeg, kovászos uborkával és kisfröccsel”
Félezer fajta füge termesztésével kísérleteznek a zalai Becsehelyen. Ugyanitt kivi is kapható.
Terroir-kalauzunk Etyek-Buda és a Velencei-hegység változatos palái felé veszi az irányt.
Hogyan lettünk rendes polgári családból ilyen bohém bagázs? - A színészházaspár kulináris kalandjai.
Hol lehet jó lekvárt kapni, hova érdemes friss sajtért benézni, hol várnak ránk egyéb programok?
Igaz-e, hogy egy magyar kivándorló a kaliforniai bortermelés „atyja”? Mitől olyan drágák a kaliforniai borok, hova érdemes betérni, ha arrafelé járunk, és hol kapható a világ legdrágább hamburgere? Mészáros Gabriella a helyszínen kóstolta meg a borvidék különlegességeit.
Bulgária? Az idősebbeknek a nyári üdülés emléke Szocsiban, vagy valahol másutt a Fekete-tenger partján. A legtöbb fiatal számára azonban csak egy olyan hely, amelyiken „még át kell menni”, hogy elérjék Görögországot, vagy Törökországot. Pedig a vidék csodálatos tájaival, színes kultúrájával nagyon sok élményt tartogat a turisták számára.
Körülnéztünk az egykori magyar borvidéken, az Eisenbergen: igazán otthonosan érezhettük magunkat, kékfrankost és olaszrizlinget kortyolva a kis pincefalukban, ahonnan a magyar nemesek nevét viselő dűlők közül még a jáki templomra is rálátni.
Muraszombat, Kismálnás, Hosszúfalu. Már a nevek is elvarázsolt vidéket sejtetnek. A déli határnál, Budapest és Ljubljana között félúton, a Mura folyó környéke rengeteg izgalmat rejteget a kirándulóknak – és még többet az ínyenceknek.
A felvidéki Kürt már ismert a magyar borrajongók számára. A kis falu nagy titka: hogyan képes néhány borász egy talpalatnyi földön világhírű bort készíteni. És még egy rejtély: hogyan tud Kasnyik Tamás és Gábor testvérharc nélkül irányítani egy pincészetet. A titok nyitja a borász, aki inkább bába, mint alkimista.
„A szentgyörgyhegyi olyan, mint az a művész, aki világéletében szobájából is alig mozdult ki és mégis nagyobb művet teremtett, mint akit ünnepeltek” – Hamvas Béla a Badacsony e különleges tája iránti elragadtatottságában osztozik Török Csaba is. Bár az üzletember megkerülte érte a világot, nem távoli tájakon, hanem a Balaton-felvidéken talált otthonra.
Alsó-Ausztriában minden a borról szól, és eköré rengeteg programot is szerveznek: fesztiválok, borkóstolók, szőlőültetvények között kanyargó kerékpárutak várják a látogatókat egészen késő őszig.
A sváb szorgalom találkozása a magyaros leleménnyel – ez lehet Koch Csaba titka, aki huszonöt éve talpalatnyi földről indult, és mára otthona, a hajós–bajai borvidék mellett Villányban és Szekszárdon is megvetette a lábát.
Tóth András azt tűzte ki célul, hogy a bogdányi dinka nevű szőlőfajtát feltámasztja.
A vicc szerint, amikor három magyar összejön, négy pártot alapít – ám vannak üdítő kivételek. Talán a Balaton különleges, már-már mediterrán klímája teszi, hogy nem három, de harminchárom, sőt még eggyel annál is több borászat és étterem volt képes összefogni a Balatoni Kör égisze alatt. A tagokkal az összefogás titkáról és erejéről beszélgettünk.
Nincs jobb módszer a fogyasztók érdeklődésének felkeltésére, hűségének erősítésére a kóstolóknál, érdemes tehát a feltételek megteremtésébe fektetni – ezt tapasztalják a borászatok és a pálinkafőzdék országszerte. Nagy tételben termelőknél a gépészet korszerűsítése sem maradhat el, így a külföldi piacokra is több palackkal juthat.
A dél-balatoni borászok Budapesten mutatták be a 2017-es évjárat frissen kikerült tartály- és hordómintáit, újborait a szakmai közönségnek, így adva szemléletes képet egy gyakorlati szüreti jelentés formájában.
Családias hangulatú pincék, présházak, vendégasztalok, fesztiválok. Mindez Etyek, a borfalu, amely nem csak a borairól híres, hanem sonkájáról, sajtjairól, szörpjeiről és csokoládéjáról is.
Muraszombat, Kismálnás, Hosszúfalu. Már a nevek is elvarázsolt vidéket sejtetnek. A déli határnál, Budapest és Ljubljana között félúton, a Mura folyó környéke rengeteg izgalmat rejteget a kirándulóknak – és még többet az ínyenceknek.
Nemesnádudvar őrzi a Hajós–Bajai borvidék egyik legszebb pincesorát. A jellegzetes sváb faluban élt nemzedékeken át a Knáb család, akik megpróbálják a vendéglátást a hagyományos sváb konyha alapjaira helyezni.
A legnagyobb horvát félsziget, az olajfák, a szőlőtőkék és a szarvasgombát rejtő tölgyerdők birodalma, az utóbbi évtizedek egyik leglátogatottabb magyar turisztikai célpontja. A tengertől azonban néha el kell távolodni, hogy felfedezzük az igazi, zöld Isztriát. A legjobb horvát étterem és a legjobb séf is ebből a régióból került ki, elindultunk hát a nyomukban, megnézni, mit is találunk az isztriai spájzban.
Óbuda híres vendéglátásának alapját a római korig visszanyúló szőlő- és borkultúra teremtette meg. Aquincum katonái már kétezer évvel ezelőtt csapszékekben, fogadókban és tavernákban (bormérések) koccintottak Bacchus tiszteletére.
Mintha egész étkezési kultúránk megfeledkezett volna a vadon élő szárnyasokról. A fácán sem mindennapos vendég, pedig a levese gyógyír.
Az elmúlt bő harminc év összegzésére kértük az ismerősei által Bokszinak becézett Bock Józsefet, de a 66 éves borász korát meghazudtoló lendülettel inkább a jövőt tervezi, mint hogy a múltról merengjen. Megtudtuk tőle, mit ért el ő maga és a borvidék és miért nyitnak a gyümölcsösebb nedűk felé.
2011- ben Kaló Imrét választotta a Borászok borászának a Vinum Praemium által jelölt ötven borászból álló kuratórium. A Szomolyán élő erdész kitartó munkájával, sajátos zamatú és ízvilágú boraival vívta ki a rangos elismerést. Borfilozófusnak is tartják, aki nem csupán készíti a bort, de úgy mesél róla, mint az élet italáról.
A Konyári pincészet a Balaton egyik legszebb kilátásával dicsekedhet.
Hová tűnt a kadarka? Ahová az egykori óbudai és tabáni kisvendéglők, a kockás asztalterítők. Kevés magyar szőlőfajta van, azok közül is kiemelkedik ez a kék, a legfinomabbat a szekszárdi borvidéken és az Alföldön termő szőlőfajta.
Novemberi számunkban Szekszárd gasztronómiájával foglalkozunk. Felkerekedtünk, hogy megtaláljuk a szekszárdi borvidék éttermeit és találtunk egy különleges "Helyi boltot", ahol a környék kézműves termelőinek árui mind megtalálhatók, és találtunk halászcsárdát, kávézót és mézeskalácsost is. Látogatás a vörösborok hazájában.
Kaló Imrét választotta 2011- ben a Borászok borászának a Vinum Praemium által jelölt ötventagú borászkuratórium. Alapvetően különbözik ez a cím az összes eddigitől, itt ugyanis maguk a borászok választják ki maguk közül a legjobbat. A Szomolyán élő erdész kitartó munkájával, sajátos zamatú és ízvilágú boraival vívta ki a rangos elismerést. Borfilozófusnak is tartják, aki nem csupán készíti a bort, de úgy mesél róla, mint az élet italáról.
Horvátország ünnepel, mi pedig már tudjuk: nem csak egészségesebb, környezetkímélőbb is, ha heringre váltunk.
Félezer fajta füge termesztésével kísérleteznek a zalai Becsehelyen. Ugyanitt kivi is kapható.
Bulgária? Az idősebbeknek a nyári üdülés emléke Szocsiban, vagy valahol másutt a Fekete-tenger partján. A legtöbb fiatal számára azonban csak egy olyan hely, amelyiken „még át kell menni”, hogy elérjék Görögországot, vagy Törökországot. Pedig a vidék csodálatos tájaival, színes kultúrájával nagyon sok élményt tartogat a turisták számára.
Muraszombat, Kismálnás, Hosszúfalu. Már a nevek is elvarázsolt vidéket sejtetnek. A déli határnál, Budapest és Ljubljana között félúton, a Mura folyó környéke rengeteg izgalmat rejteget a kirándulóknak – és még többet az ínyenceknek.
Alsó-Ausztriában minden a borról szól, és eköré rengeteg programot is szerveznek: fesztiválok, borkóstolók, szőlőültetvények között kanyargó kerékpárutak várják a látogatókat egészen késő őszig.
Muraszombat, Kismálnás, Hosszúfalu. Már a nevek is elvarázsolt vidéket sejtetnek. A déli határnál, Budapest és Ljubljana között félúton, a Mura folyó környéke rengeteg izgalmat rejteget a kirándulóknak – és még többet az ínyenceknek.
A legnagyobb horvát félsziget, az olajfák, a szőlőtőkék és a szarvasgombát rejtő tölgyerdők birodalma, az utóbbi évtizedek egyik leglátogatottabb magyar turisztikai célpontja. A tengertől azonban néha el kell távolodni, hogy felfedezzük az igazi, zöld Isztriát. A legjobb horvát étterem és a legjobb séf is ebből a régióból került ki, elindultunk hát a nyomukban, megnézni, mit is találunk az isztriai spájzban.
Kinek jutott eszébe, hogy szőlőt termesszen a Góbi-sivatagban? És milyen lehet a finn szürkebarát?
„Nekem nyáron elég egy keszeg, kovászos uborkával és kisfröccsel”
Hol lehet jó lekvárt kapni, hova érdemes friss sajtért benézni, hol várnak ránk egyéb programok?
Körülnéztünk az egykori magyar borvidéken, az Eisenbergen: igazán otthonosan érezhettük magunkat, kékfrankost és olaszrizlinget kortyolva a kis pincefalukban, ahonnan a magyar nemesek nevét viselő dűlők közül még a jáki templomra is rálátni.
Családias hangulatú pincék, présházak, vendégasztalok, fesztiválok. Mindez Etyek, a borfalu, amely nem csak a borairól híres, hanem sonkájáról, sajtjairól, szörpjeiről és csokoládéjáról is.
Nemesnádudvar őrzi a Hajós–Bajai borvidék egyik legszebb pincesorát. A jellegzetes sváb faluban élt nemzedékeken át a Knáb család, akik megpróbálják a vendéglátást a hagyományos sváb konyha alapjaira helyezni.
Óbuda híres vendéglátásának alapját a római korig visszanyúló szőlő- és borkultúra teremtette meg. Aquincum katonái már kétezer évvel ezelőtt csapszékekben, fogadókban és tavernákban (bormérések) koccintottak Bacchus tiszteletére.
Mintha egész étkezési kultúránk megfeledkezett volna a vadon élő szárnyasokról. A fácán sem mindennapos vendég, pedig a levese gyógyír.
Hová tűnt a kadarka? Ahová az egykori óbudai és tabáni kisvendéglők, a kockás asztalterítők. Kevés magyar szőlőfajta van, azok közül is kiemelkedik ez a kék, a legfinomabbat a szekszárdi borvidéken és az Alföldön termő szőlőfajta.
Novemberi számunkban Szekszárd gasztronómiájával foglalkozunk. Felkerekedtünk, hogy megtaláljuk a szekszárdi borvidék éttermeit és találtunk egy különleges "Helyi boltot", ahol a környék kézműves termelőinek árui mind megtalálhatók, és találtunk halászcsárdát, kávézót és mézeskalácsost is. Látogatás a vörösborok hazájában.
Kaló Imrét választotta 2011- ben a Borászok borászának a Vinum Praemium által jelölt ötventagú borászkuratórium. Alapvetően különbözik ez a cím az összes eddigitől, itt ugyanis maguk a borászok választják ki maguk közül a legjobbat. A Szomolyán élő erdész kitartó munkájával, sajátos zamatú és ízvilágú boraival vívta ki a rangos elismerést. Borfilozófusnak is tartják, aki nem csupán készíti a bort, de úgy mesél róla, mint az élet italáról.
Terroir-kalauzunk Etyek-Buda és a Velencei-hegység változatos palái felé veszi az irányt.
Hogyan lettünk rendes polgári családból ilyen bohém bagázs? - A színészházaspár kulináris kalandjai.
Igaz-e, hogy egy magyar kivándorló a kaliforniai bortermelés „atyja”? Mitől olyan drágák a kaliforniai borok, hova érdemes betérni, ha arrafelé járunk, és hol kapható a világ legdrágább hamburgere? Mészáros Gabriella a helyszínen kóstolta meg a borvidék különlegességeit.
A felvidéki Kürt már ismert a magyar borrajongók számára. A kis falu nagy titka: hogyan képes néhány borász egy talpalatnyi földön világhírű bort készíteni. És még egy rejtély: hogyan tud Kasnyik Tamás és Gábor testvérharc nélkül irányítani egy pincészetet. A titok nyitja a borász, aki inkább bába, mint alkimista.
„A szentgyörgyhegyi olyan, mint az a művész, aki világéletében szobájából is alig mozdult ki és mégis nagyobb művet teremtett, mint akit ünnepeltek” – Hamvas Béla a Badacsony e különleges tája iránti elragadtatottságában osztozik Török Csaba is. Bár az üzletember megkerülte érte a világot, nem távoli tájakon, hanem a Balaton-felvidéken talált otthonra.
A sváb szorgalom találkozása a magyaros leleménnyel – ez lehet Koch Csaba titka, aki huszonöt éve talpalatnyi földről indult, és mára otthona, a hajós–bajai borvidék mellett Villányban és Szekszárdon is megvetette a lábát.
Tóth András azt tűzte ki célul, hogy a bogdányi dinka nevű szőlőfajtát feltámasztja.
A vicc szerint, amikor három magyar összejön, négy pártot alapít – ám vannak üdítő kivételek. Talán a Balaton különleges, már-már mediterrán klímája teszi, hogy nem három, de harminchárom, sőt még eggyel annál is több borászat és étterem volt képes összefogni a Balatoni Kör égisze alatt. A tagokkal az összefogás titkáról és erejéről beszélgettünk.
Nincs jobb módszer a fogyasztók érdeklődésének felkeltésére, hűségének erősítésére a kóstolóknál, érdemes tehát a feltételek megteremtésébe fektetni – ezt tapasztalják a borászatok és a pálinkafőzdék országszerte. Nagy tételben termelőknél a gépészet korszerűsítése sem maradhat el, így a külföldi piacokra is több palackkal juthat.
A dél-balatoni borászok Budapesten mutatták be a 2017-es évjárat frissen kikerült tartály- és hordómintáit, újborait a szakmai közönségnek, így adva szemléletes képet egy gyakorlati szüreti jelentés formájában.
Az elmúlt bő harminc év összegzésére kértük az ismerősei által Bokszinak becézett Bock Józsefet, de a 66 éves borász korát meghazudtoló lendülettel inkább a jövőt tervezi, mint hogy a múltról merengjen. Megtudtuk tőle, mit ért el ő maga és a borvidék és miért nyitnak a gyümölcsösebb nedűk felé.
2011- ben Kaló Imrét választotta a Borászok borászának a Vinum Praemium által jelölt ötven borászból álló kuratórium. A Szomolyán élő erdész kitartó munkájával, sajátos zamatú és ízvilágú boraival vívta ki a rangos elismerést. Borfilozófusnak is tartják, aki nem csupán készíti a bort, de úgy mesél róla, mint az élet italáról.
