Hmmmm – ez finom!
Kecskeméten mennyei csoki készül!
Saláta, köret, előétel, vagy akár desszert. Végre eljött a spárga ideje!
A vendég a nyomasztó élmények hatása alatt úgy döntött, rövid úton elhagyja az országot.
Zene, könnyedség, nyári kikapcsolódás Budapest közepén.
Több mint négyezer kecskerákot próbált Olaszországba csempészni két román férfi.
Tombolhat bármilyen divathullám, még mindig a klasszikus világos sörökből fogy a legtöbb.
Október első hétvégéjén kinyitnak a magyar kisüzemi sörfőzdék, visszatér a Nyitott Főzdék Napja!
Karl Zsolt dunaharaszti cukrászmester világi finomságot alkotott az egyházi rendezvényre.
A verseny győztese, Karl Zsolt cukrászmester.
Csákvári Péter gasztrofotós megálmodta a Tiny Wasteland-et, parányi senkiföldjét.
Koncertekkel és borkóstolóval várják a látogatókat a Fülei Bor Napján június 19-én.
„Szép a feje, hosszú a törzse, széles a csípője, olyan a testtartása…”
Szabó Ádám Csaba varázslatos kerámiai: Error N’ More, egyenest a kemencéből.
Tesztünkön ezúttal az „ebédtészták” és az ünnepi sütemények alapanyaga került a zsűri elé.
Auguszt József mestercukrász elbeszéléséből megismerjük a család, a nők és a véletlenek csodás láncolatát.
A jellegzetes kinézetű konzerv, a piros fémhengerbe zárt sűrített paradicsom fénye mára kissé megkopott. Ha nem is tartozik a legfontosabb alapanyagok közé, néha azért szükség van rá. A Magyar Konyha magazin és a Pannon Gasztronómiai Akadémia tesztjében igyekeztünk a legjobbakat megtalálni.
Néma Júlia stúdiója az első olyan műhely Magyarországon, amely saját magas hőfokú fatüzeléses kemencében éget porcelán és kerámia használati tárgyakat, edényeket, tányérokat. Ezekben az egyedi, az éttermek, a séfek karakteréhez is szabott alkotásokban a gasztronómia és a kerámiaművészet legmagasabb szintje találkozik.
A burgenlandi konyha önmagában megér egy utazást. Ausztria legkisebb tartománya rengeteget fejlődött az elmúlt évtizedben, igazi ínyencföld lett remek éttermekkel, pincészetekkel, családi gazdaságokkal.
A borász a Dukay-Sagmeister Borászat szerémségi furmintját egy régi magtár műteremmé és ínyencek házává átalakított épületében kóstoltatja. Mindeközben festőművész felesége, Laura nem csak ecsettel alkot: csukakaviárt kínál és páratlanul finom tiszai pontyot süt. Magyarkanizsai otthonukban beszélgettünk velük.
A magyar konyha sokszínűségét nem véletlenül emlegetjük: számtalan ország befolyásolta hazánk gasztronómiáját.
Reneszánsz ember: mesterszakács, saját főzőműsora van, karnagy, politikus és pap. Kisebbségben Szerbiában, de többségben a konyhában. Paskó Csaba, a Szabadka melletti falucska, Kelebia római katolikus plébánosa elmondja, milyen az álszent böjt, és milyen az igazi.
Szent Márton meg sem született még, amikor a római ínyenc (a legrégibb fennmaradt szakácskönyvének szerzője) Marcus Gavius Apicius már aszalt fügével, mustos kenyérrel tömte, mézes borral itatta a libákat, hogy májuk zamatosabb és porhanyósabb legyen. A ludak mégsem őt árulták el a gágogásukkal, hanem a jámbor remetét, aki nagy alázatosságában az ólba bújt, amikor megtudta, hogy püspökké akarják választani.
Festékecset és fakanál: Kieselbach Tamás műgyűjtő, műkereskedő életében is megfér egymás mellett.
Kétféle ember van: aki szereti és aki messziről kerüli a pálinkát. Mindkét típussal megtalálja a közös hangot Bozsik Imre, hiszen ő is csak „felnőtt fejjel”, jóval az egyetem elvégzése után szeretett bele a pálinkába. Akkor viszont annyira elbűvölte a saját magjával készülő szatmári szilva, hogy tulajdonostárs lett egy főzdében, és cége azóta is a legjobb éttermekbe szállítja a Szamosszegi Pálinkaház különlegességeit.
Cseresznye szavunk és talán a kertekbe ültetett cseresznyefáink eredete is a Fekete-tengerig vezethető vissza. A Kr. előtti 70-es években történt ugyanis, hogy Lucius Licinius Lucullus hadvezér a Mithridatész pontoszi király elleni háborúból cseresznyefákkal tért haza.
Számos megmérettetésen bizonyultak már a legjobbnak a Zila Kávéház – Krisztina Cukrászda termékei. Ezúttal a Dubajban megrendezett 2017-es Gulfood nemzetközi gasztronómiai kiállításon győztek.
Magyar sördiadaloktól volt hangos az elmúlt néhány hét, több hazai kézműves sörünk is komoly elismerést kapott nívós európai megmérettetéseken. Séfjeink után sörfőzőink is a nemzetközi elitbe kerülhetnek?
A történet mesébe illő: egy svájci földműves legkisebb (tizenharmadik!) gyermeke világgá megy, és minden idők egyik leghíresebb szállodatulajdonosa lesz. Ő César Ritz. Tavaly Budapesten megújulva nyitotta meg kapuit a Ritz-Carlton Hotel. Talán érdemes megismerkednünk a hotelcézár legendás vendégeivel, szállóival és pesti szállodájának történetével.
Öt évvel ezelőtt nyitotta meg a Bagatell Éttermet Kecskemét szívében két séf: Kecskeméti Krisztián és Kovács Sándor. A gazdasági válság kellős közepén ez merész lépésnek tűnt, ám a Bagatell ma már a régió egyik legjobb éttermének számít. Kovács Sándor kabátján pedig nem véletlenül díszeleg a Bocuse d’Or szakácsverseny emblémája.
Tavaly őszi számunkban bemutattuk a Magyar Konyha kedvenc húsboltjait, ahol a legjobb marha, disznó, bárány és csirke kapható. Azóta sokat változott a "húspiac". TOP 10 hentes újragondolva.
A lépten-nyomon kínált, silány minőségű fagyik mellett igazi remekművekre is bukkanhatunk országszerte. Három olyan fagyizót teszteltünk hétvégén, amelyek nem csak a fővárosban, vidéken is megtalálhatók – de utazni is érdemes akár miattuk.
Genussland és Pannonische Küche. Ezzel a két szlogennel várja vendégeit a legkisebb osztrák tartomány. Genuss egyszerre jelent élvezetet, élményt (a Geschmack: íz, ízlés, illat), a „pannon konyha” meg a soknemzetiségű Monarchia világát takarja. Nekünk, magyaroknak első hallásra meghökkentő, hogy a gulyás, a töpörtyűs pogácsa tipikus osztrák étel, a szürke marha, a mangalica Burgenlandban őshonos, de hát nagy a világ és végtelen Isten állatkertje.
A libák többnyire galibát okoznak. Így volt ez Krisztus előtt 390-ben is, amikor az éj leple alatt barbár gallok akarták elfoglalni a várost, de Róma lúdjai felverték gágogásukkal a fáradt őrséget. A történet nem mese, Homérosz és Ovidius is ír a „Capitoliumot hangjukkal megmenekítő” harcias madarakról.
Ha van magyar márka, amely nem csak „Magyarországon világhírű”, akkor az a Zwack Unicum. A gyomorkeserűt épp 225 éve nyújtotta át II. József császárnak udvari orvosa, dr. Zwack. A legenda szerint tehát 1790-ben hangzott el az elhíresült mondás – „Das ist ein unicum!” –, ami aztán egy sikeres magyar márka névadója is lett, s egyúttal megalapozta a családi legendáriumot is.
Ami a hamburgiaknak Pickelhering ("Füstölt Halfi"), a franciáknak Jean Potage, azaz "Leves János", az az angoloknak Jack Pudding. Ki más lehetett volna a legnépszerűbb magyar bábfigura, ha nem a palacsintasütővel, fakanállal hadonászó Paprika Jancsi? Csípős a humora, erős a karja, zöld a ruhája. Szóval magyar az istenadta.
A címben szereplő néven fordul elő első alkalommal 1830-ban, Czifray István szakácskönyvének negyedik kiadásában a paprikás csirke. Mert bármilyen hihetetlen, egyik legfőbb nemzeti ételünk, amely selymes paprikás-tejfölös szaftjával honfiúi keblünket és bendőnket simogatandja, egyetlen korábbi receptgyűjteményben sem található meg.
Kevesen tudják, hogy Huszti Péter negyvenvalahány éven át, ha tehette, esténként gyalog sétált a Madách Színházba. A Városmajorból az Erzsébet körútra. A színházban a társa várta: Piros Ildikó. A színész házaspárral beszélgettünk.
Óbuda híres vendéglátásának alapját a római korig visszanyúló szőlő- és borkultúra teremtette meg. Aquincum katonái már kétezer évvel ezelőtt csapszékekben, fogadókban és tavernákban (bormérések) koccintottak Bacchus tiszteletére. Júniusi számunkban összegyűjtöttük a legjobb óbudai kisvendéglőket, mi most ízelítőül felsorolunk néhányat.
A felnőtt emberi szervezet 60%-a víz, amelyből már 1-2%-os veszteség fejfájást, fáradtságot és az állóképesség csökkenését okozhatja. A nyár közeledtével egyre fontosabb az elegendő folyadékmennyiség bevitele a szervezetnek.
Régi kérdés, hogy miért francia vagy új-zélandi bárányt eszünk a magyar éttermekben, miközben annyi juh él Magyarországon, hogy jutna bőven, szinte minden konyhába. Balogh-Nagy Erzsébet juhtenyésztő nemcsak a választ tudja, de azt is, hogyan lehet itthon tartani a bárányokat.
A budakalászi Schieszl Vendéglő és Borház falai között egyszerre él a százéves múlt és a szorgos jelen, a kézműves hagyomány és a XXI. századi technológia, a családias figyelem és a legnagyobb rendezvények profi kiszolgálása, a sváb és a magyar történelem.
Június 7 és 9 között szokatlan fesztivál-fúziónak lehetnek tanúi a Műegyetem rakpartra kilátogatók. Összeáll a Főzdefeszt és a Street Food Show, így a legizgalmasabb kézműves sörök kortyolgatása mellett egyúttal kiváló gyorsételeket is falatozhatunk majd.
Az európai filmek leghangulatosabb jelenetei mindig köthetők egy apró reggelizőhöz a sarkon, a folyó partján vagy egy impozáns hotel elegáns éttermében.
Kecskemét gasztronómiáját az elmúlt évtizedek, sőt évszázadok határozzák meg. A környékbeli vendéglősök a helyi termelőktől szerzik be a jó minőségű alapanyagokat, kunsági borokat és pálinkákat.
Hogy jutottunk el odáig, hogy a skandináv országokban már a kidobott élelmiszer újrahasznosításán gondolkodnak? Milyen kísérlet bizonyítaná be a kétkedőknek, hogy érdemes odafigyelni, mi minden fut át a konyhánkon? A válság tényleg kevesebb szemetet eredményez? Kérdések, amelyekre Török Szabolcs, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) szóvivője ad választ.
A Csík Zenekar Kecskeméten kezdett zenélni, de mára az ország legismertebb magyar népzenét játszó együttese. Népszerűségük töretlen. Csík János, a zenekar vezetője ízig vérig kiskunsági ember. Nem véletlen, hogy egyik kedvence a csipetkés babgulyás.
Cikkünkben kigyűjtöttük, mely élelmiszerek részesültek Magyar Termék Nagydíj kitüntetésben 2012-ben. A lista változatos. Túra felvágott, töltött keménycukorka, ömlesztett sajt éppúgy szerepel a listán mint a Sikér lisztek, a Nádudvari krémtúró vagy a zöld dió szirup.
Szerencsére már sok olyan hely van Budapesten, ahol a piacon található zöldség minősége dönti el, hogy mi legyen a napi menü. Többségük két- vagy háromfogásos menüt kínál. Folyamatosan nyitnak és zárnak az ebédelő helyek, sok a divatos vendéglő, de sajnos kevés tartja a színvonalat. A régi bevált helyek mellett olyan új, még nem felkapott éttermeket, bisztrókat kerestünk, ahol jó minőségű alapanyaggal dolgoznak.
A jövő társadalmában egyre nagyobb szerephez jutnak a civil kezdeményezések. Az ökológia és a gasztronómia területén különösen szükség van a helyi összefogásra. Interjú Rönky Balázzsal, a termelőtől.hu kitalálójával.
Székesfehérváron rendezik meg a Paprikás Ízek Fesztiválját a pünkösdi hétvégén. Lesz főzőbemutató, hegyes-erős paprika evőverseny, 600 szeletes csilis csokitorta és számos más gasztroprogram.
Bizonyára nem véletlen, hogy sokan érkeznek a marketing szakmából a gasztronómia világába. Bloggerek, főzőiskola-alapítók és cukrászok. Mint Baracskay Angéla, aki három diplomával a háta mögött döntött úgy, hogy inkább habverőt vesz a kezébe.
Védjegyoltalom ide, nemzeti büszkeség oda, a pálinka nincs még jól meghatározva a köztudatban.
Saláta, köret, előétel, vagy akár desszert. Végre eljött a spárga ideje!
Zene, könnyedség, nyári kikapcsolódás Budapest közepén.
Több mint négyezer kecskerákot próbált Olaszországba csempészni két román férfi.
Október első hétvégéjén kinyitnak a magyar kisüzemi sörfőzdék, visszatér a Nyitott Főzdék Napja!
A verseny győztese, Karl Zsolt cukrászmester.
A vendég a nyomasztó élmények hatása alatt úgy döntött, rövid úton elhagyja az országot.
Tombolhat bármilyen divathullám, még mindig a klasszikus világos sörökből fogy a legtöbb.
Karl Zsolt dunaharaszti cukrászmester világi finomságot alkotott az egyházi rendezvényre.
„Szép a feje, hosszú a törzse, széles a csípője, olyan a testtartása…”
Tesztünkön ezúttal az „ebédtészták” és az ünnepi sütemények alapanyaga került a zsűri elé.
Auguszt József mestercukrász elbeszéléséből megismerjük a család, a nők és a véletlenek csodás láncolatát.
A jellegzetes kinézetű konzerv, a piros fémhengerbe zárt sűrített paradicsom fénye mára kissé megkopott. Ha nem is tartozik a legfontosabb alapanyagok közé, néha azért szükség van rá. A Magyar Konyha magazin és a Pannon Gasztronómiai Akadémia tesztjében igyekeztünk a legjobbakat megtalálni.
Néma Júlia stúdiója az első olyan műhely Magyarországon, amely saját magas hőfokú fatüzeléses kemencében éget porcelán és kerámia használati tárgyakat, edényeket, tányérokat. Ezekben az egyedi, az éttermek, a séfek karakteréhez is szabott alkotásokban a gasztronómia és a kerámiaművészet legmagasabb szintje találkozik.
Szent Márton meg sem született még, amikor a római ínyenc (a legrégibb fennmaradt szakácskönyvének szerzője) Marcus Gavius Apicius már aszalt fügével, mustos kenyérrel tömte, mézes borral itatta a libákat, hogy májuk zamatosabb és porhanyósabb legyen. A ludak mégsem őt árulták el a gágogásukkal, hanem a jámbor remetét, aki nagy alázatosságában az ólba bújt, amikor megtudta, hogy püspökké akarják választani.
Kétféle ember van: aki szereti és aki messziről kerüli a pálinkát. Mindkét típussal megtalálja a közös hangot Bozsik Imre, hiszen ő is csak „felnőtt fejjel”, jóval az egyetem elvégzése után szeretett bele a pálinkába. Akkor viszont annyira elbűvölte a saját magjával készülő szatmári szilva, hogy tulajdonostárs lett egy főzdében, és cége azóta is a legjobb éttermekbe szállítja a Szamosszegi Pálinkaház különlegességeit.
Cseresznye szavunk és talán a kertekbe ültetett cseresznyefáink eredete is a Fekete-tengerig vezethető vissza. A Kr. előtti 70-es években történt ugyanis, hogy Lucius Licinius Lucullus hadvezér a Mithridatész pontoszi király elleni háborúból cseresznyefákkal tért haza.
Számos megmérettetésen bizonyultak már a legjobbnak a Zila Kávéház – Krisztina Cukrászda termékei. Ezúttal a Dubajban megrendezett 2017-es Gulfood nemzetközi gasztronómiai kiállításon győztek.
Magyar sördiadaloktól volt hangos az elmúlt néhány hét, több hazai kézműves sörünk is komoly elismerést kapott nívós európai megmérettetéseken. Séfjeink után sörfőzőink is a nemzetközi elitbe kerülhetnek?
A történet mesébe illő: egy svájci földműves legkisebb (tizenharmadik!) gyermeke világgá megy, és minden idők egyik leghíresebb szállodatulajdonosa lesz. Ő César Ritz. Tavaly Budapesten megújulva nyitotta meg kapuit a Ritz-Carlton Hotel. Talán érdemes megismerkednünk a hotelcézár legendás vendégeivel, szállóival és pesti szállodájának történetével.
Öt évvel ezelőtt nyitotta meg a Bagatell Éttermet Kecskemét szívében két séf: Kecskeméti Krisztián és Kovács Sándor. A gazdasági válság kellős közepén ez merész lépésnek tűnt, ám a Bagatell ma már a régió egyik legjobb éttermének számít. Kovács Sándor kabátján pedig nem véletlenül díszeleg a Bocuse d’Or szakácsverseny emblémája.
Tavaly őszi számunkban bemutattuk a Magyar Konyha kedvenc húsboltjait, ahol a legjobb marha, disznó, bárány és csirke kapható. Azóta sokat változott a "húspiac". TOP 10 hentes újragondolva.
A lépten-nyomon kínált, silány minőségű fagyik mellett igazi remekművekre is bukkanhatunk országszerte. Három olyan fagyizót teszteltünk hétvégén, amelyek nem csak a fővárosban, vidéken is megtalálhatók – de utazni is érdemes akár miattuk.
Genussland és Pannonische Küche. Ezzel a két szlogennel várja vendégeit a legkisebb osztrák tartomány. Genuss egyszerre jelent élvezetet, élményt (a Geschmack: íz, ízlés, illat), a „pannon konyha” meg a soknemzetiségű Monarchia világát takarja. Nekünk, magyaroknak első hallásra meghökkentő, hogy a gulyás, a töpörtyűs pogácsa tipikus osztrák étel, a szürke marha, a mangalica Burgenlandban őshonos, de hát nagy a világ és végtelen Isten állatkertje.
A libák többnyire galibát okoznak. Így volt ez Krisztus előtt 390-ben is, amikor az éj leple alatt barbár gallok akarták elfoglalni a várost, de Róma lúdjai felverték gágogásukkal a fáradt őrséget. A történet nem mese, Homérosz és Ovidius is ír a „Capitoliumot hangjukkal megmenekítő” harcias madarakról.
Ha van magyar márka, amely nem csak „Magyarországon világhírű”, akkor az a Zwack Unicum. A gyomorkeserűt épp 225 éve nyújtotta át II. József császárnak udvari orvosa, dr. Zwack. A legenda szerint tehát 1790-ben hangzott el az elhíresült mondás – „Das ist ein unicum!” –, ami aztán egy sikeres magyar márka névadója is lett, s egyúttal megalapozta a családi legendáriumot is.
Ami a hamburgiaknak Pickelhering ("Füstölt Halfi"), a franciáknak Jean Potage, azaz "Leves János", az az angoloknak Jack Pudding. Ki más lehetett volna a legnépszerűbb magyar bábfigura, ha nem a palacsintasütővel, fakanállal hadonászó Paprika Jancsi? Csípős a humora, erős a karja, zöld a ruhája. Szóval magyar az istenadta.
A címben szereplő néven fordul elő első alkalommal 1830-ban, Czifray István szakácskönyvének negyedik kiadásában a paprikás csirke. Mert bármilyen hihetetlen, egyik legfőbb nemzeti ételünk, amely selymes paprikás-tejfölös szaftjával honfiúi keblünket és bendőnket simogatandja, egyetlen korábbi receptgyűjteményben sem található meg.
Óbuda híres vendéglátásának alapját a római korig visszanyúló szőlő- és borkultúra teremtette meg. Aquincum katonái már kétezer évvel ezelőtt csapszékekben, fogadókban és tavernákban (bormérések) koccintottak Bacchus tiszteletére. Júniusi számunkban összegyűjtöttük a legjobb óbudai kisvendéglőket, mi most ízelítőül felsorolunk néhányat.
Június 7 és 9 között szokatlan fesztivál-fúziónak lehetnek tanúi a Műegyetem rakpartra kilátogatók. Összeáll a Főzdefeszt és a Street Food Show, így a legizgalmasabb kézműves sörök kortyolgatása mellett egyúttal kiváló gyorsételeket is falatozhatunk majd.
Az európai filmek leghangulatosabb jelenetei mindig köthetők egy apró reggelizőhöz a sarkon, a folyó partján vagy egy impozáns hotel elegáns éttermében.
Kecskemét gasztronómiáját az elmúlt évtizedek, sőt évszázadok határozzák meg. A környékbeli vendéglősök a helyi termelőktől szerzik be a jó minőségű alapanyagokat, kunsági borokat és pálinkákat.
Hogy jutottunk el odáig, hogy a skandináv országokban már a kidobott élelmiszer újrahasznosításán gondolkodnak? Milyen kísérlet bizonyítaná be a kétkedőknek, hogy érdemes odafigyelni, mi minden fut át a konyhánkon? A válság tényleg kevesebb szemetet eredményez? Kérdések, amelyekre Török Szabolcs, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) szóvivője ad választ.
Cikkünkben kigyűjtöttük, mely élelmiszerek részesültek Magyar Termék Nagydíj kitüntetésben 2012-ben. A lista változatos. Túra felvágott, töltött keménycukorka, ömlesztett sajt éppúgy szerepel a listán mint a Sikér lisztek, a Nádudvari krémtúró vagy a zöld dió szirup.
Szerencsére már sok olyan hely van Budapesten, ahol a piacon található zöldség minősége dönti el, hogy mi legyen a napi menü. Többségük két- vagy háromfogásos menüt kínál. Folyamatosan nyitnak és zárnak az ebédelő helyek, sok a divatos vendéglő, de sajnos kevés tartja a színvonalat. A régi bevált helyek mellett olyan új, még nem felkapott éttermeket, bisztrókat kerestünk, ahol jó minőségű alapanyaggal dolgoznak.
Székesfehérváron rendezik meg a Paprikás Ízek Fesztiválját a pünkösdi hétvégén. Lesz főzőbemutató, hegyes-erős paprika evőverseny, 600 szeletes csilis csokitorta és számos más gasztroprogram.
Bizonyára nem véletlen, hogy sokan érkeznek a marketing szakmából a gasztronómia világába. Bloggerek, főzőiskola-alapítók és cukrászok. Mint Baracskay Angéla, aki három diplomával a háta mögött döntött úgy, hogy inkább habverőt vesz a kezébe.
Csákvári Péter gasztrofotós megálmodta a Tiny Wasteland-et, parányi senkiföldjét.
Szabó Ádám Csaba varázslatos kerámiai: Error N’ More, egyenest a kemencéből.
A burgenlandi konyha önmagában megér egy utazást. Ausztria legkisebb tartománya rengeteget fejlődött az elmúlt évtizedben, igazi ínyencföld lett remek éttermekkel, pincészetekkel, családi gazdaságokkal.
A borász a Dukay-Sagmeister Borászat szerémségi furmintját egy régi magtár műteremmé és ínyencek házává átalakított épületében kóstoltatja. Mindeközben festőművész felesége, Laura nem csak ecsettel alkot: csukakaviárt kínál és páratlanul finom tiszai pontyot süt. Magyarkanizsai otthonukban beszélgettünk velük.
A magyar konyha sokszínűségét nem véletlenül emlegetjük: számtalan ország befolyásolta hazánk gasztronómiáját.
Reneszánsz ember: mesterszakács, saját főzőműsora van, karnagy, politikus és pap. Kisebbségben Szerbiában, de többségben a konyhában. Paskó Csaba, a Szabadka melletti falucska, Kelebia római katolikus plébánosa elmondja, milyen az álszent böjt, és milyen az igazi.
Festékecset és fakanál: Kieselbach Tamás műgyűjtő, műkereskedő életében is megfér egymás mellett.
Kevesen tudják, hogy Huszti Péter negyvenvalahány éven át, ha tehette, esténként gyalog sétált a Madách Színházba. A Városmajorból az Erzsébet körútra. A színházban a társa várta: Piros Ildikó. A színész házaspárral beszélgettünk.
Régi kérdés, hogy miért francia vagy új-zélandi bárányt eszünk a magyar éttermekben, miközben annyi juh él Magyarországon, hogy jutna bőven, szinte minden konyhába. Balogh-Nagy Erzsébet juhtenyésztő nemcsak a választ tudja, de azt is, hogyan lehet itthon tartani a bárányokat.
A budakalászi Schieszl Vendéglő és Borház falai között egyszerre él a százéves múlt és a szorgos jelen, a kézműves hagyomány és a XXI. századi technológia, a családias figyelem és a legnagyobb rendezvények profi kiszolgálása, a sváb és a magyar történelem.
A Csík Zenekar Kecskeméten kezdett zenélni, de mára az ország legismertebb magyar népzenét játszó együttese. Népszerűségük töretlen. Csík János, a zenekar vezetője ízig vérig kiskunsági ember. Nem véletlen, hogy egyik kedvence a csipetkés babgulyás.