Új bor, új borászat – Rege Birtok, Eger
A borász elhivatottságát a karjára tetovált szőlőlevelek is jelzik.
A borász elhivatottságát a karjára tetovált szőlőlevelek is jelzik.
A szekszárdi pincészetnél megszületett a Barbár házasítás áramvonalasított kistesója.
Aztán lett a bisztró is. Mád egyik feltörekvő helyére invitáljuk olvasóinkat!
Vajon a luxuscsomagolásról ismerjük fel a jó bort vagy a minőségi csokoládét?
Kilenc kategóriában 181 palack érkezett 89 pincészettől, 19 történelmi magyar borvidékről.
Ez volt az első mesterkurzus legfontosabb kérdése az egri borok bemutatkozásán.
Két nagyarany-, hat arany- és két ezüstérem a Thummerer Pincészetnek.
A német Weinwirtschaft borszakmai magazin bemutatta a tesztjén legjobban szerepelt magyar borokat.
A kóstolókon túl a hazai élelmiszeripari és HoReCa szektor szereplőinek aSIRHA-n lesz lehetőségük csatlakozni.
Még könnyebben beazonosítható az Egri borvidék legfontosabb bora.
Utolsó, ünnepi alkalommal kóstolható a Nagy-Eged dűlő Egri Bikavér Grand Superior 2017.
Ma adták át a Vince-díjat a hazai boros szakma legkiválóbb szereplőinek.
A borkedvelők 33 alkategóriában választhatják ki kedvenc magyar boraikat.
Patai Istvánt, a verpeléti Varsányi Pincészet borászát választották az Év Egri Bortermelőjének.
A St. Andrea Szőlőbirtok főborászával, Lőrincz Györggyel beszélgettünk a mélységekről és magaslatokról.
A hagyományokra utaló, de a jövőnek is üzenő új arculattal jelentkezik az Egri borvidék.
Nemzetközi elismerések sokaságát hozta a verpeléti Varsányi Pincészetnek a nyár.
A tradicionális magyar fajtákból készült borokat kedvelték leginkább.
56 pincészet nevezett, összesen 170 bor került a poharakba.
Egy évtizede útkeresésben volt az Egri borvidék. Az egri bikavér fehér párját keresték.
Három sommelier-t és egy borszakértőt kérdeztünk meg arról, mit ajánlanak idén az ünnepekre.
Három aranyérmet és két ezüstöt nyert a Thummerer Pincészet.
Tiago Sabarigo és Barna Ádám négykezes vacsoraestje az Essênciában emlékezetes marad.
Egy jó pohár bort négy fal között is lehet élvezni, főleg most, hogy a kiszállításoknak hála a kiválasztott palackok egészen az ajtóig jönnek. Szakértői segítség híján a gazdag online kínálat okozhat némi fejtörést, de Tóth Adrienn nemzetközi borakadémikus tanácsaival jó eséllyel a megfelelő palackokra esik majd a választás.
Legyünk bátrak, és ne féljünk letérni egy talán nem is járható útról.
Komoly harc alakult ki a Bocuse d'Or hazai döntőjén - a tét nagy volt, de ma, február 5-én eldőlt, hogy Veres István utazik a tallinni EB-re.
Egyikük bankot vezetett, a másik majdnem futballista lett, és volt, aki a bulik miatt kis híján félbehagyta borászati tanulmányait. Végül mind visszakanyarodtak a szőlőhöz. A szülők letették az alapokat, de a fiatalokra vár a feladat, hogy világmárkává tegyék a bikavért és az egri csillagot.
Hideg, esős hétvégén is lehet jó programokat találni, akár az egész családdal, több napra is.
Az elbűvölő Dőry-kastélyból borászatot építő Béres István az IT-szektorból érkezett a pincébe, ahol igyekszik minőségbiztosítással foglalkozni: vagyis kóstolni. A szekszárdi Szent Gaál Kastély és Borház tulajdonosaként a borkészítést Posevitz Ilonára bízza, az árazást pedig édesapja egy mondatára alapozza. Egy ember, aki tudja, hogyan akar meghalni.
Londoni, párizsi, brüsszeli, torontói és más nagykövetségeken dolgozó szakácsok számára tartott továbbképzést a Magyar Konyha. Az egyhetes kurzus alatt a résztvevők a legnevesebb magyar séfektől leshették el a legújabb konyhai technológiákat, a modern magyar konyha receptjeit.
A lehúzó turistaellátóként működő egri boripari Bermuda-háromszögben megjelent már az új generáció, és a félédes lőrék mellett egyre több helyen kaphatunk minőséget is.
Pécsen a Pannon Borrégió Top25 kóstolófesztiválján kiderült, hogy itt sem minden a villányi és a szekszárdi testes vörösökről szól, emellett két új helyre is betértünk: az előkelő Donautica Hotelben igazi ínyencfogást kóstoltunk, míg a Kóstoldában a cigány házias konyhával ismerkedtünk.
Belekóstoltunk a Gourmet Fesztiválba, hogy ajánljunk pár finom falatot és kortyot: Champagne, könnyed francia szendvics, celebspotting, borjúnyelves pájsli, lágy kakastaréj, gyönyörű bélzetű kenyér, unicum-sör, slow stifolder, üzbég plov – a teljesség igénye nélkül.
Az ősz és a tél ételei nem csak a konyhai hozzávalók változását hozzák magukkal – a hidegebb időben tápanyagban gazdagabb, fűszeresebb, karakteresebb fogásokat is kívánunk. A magyaros hagyományokat a nemzetközi trendekkel ügyesen ötvöző Deák St. Kitchen szezonális étlapja ebbe az irányba mozdult el.
Ritka sikert ért el a hazai kulinária 1931-ben: magyar díszebédet („déjeuner”) adtak a gasztronómia fővárosában, Párizsban. A „reklámlakomát” a magyar konyhaművészet egyik főpapjának, Gundel Károlynak a nevével fémjelezték. Ő azonban nem vett részt az akcióban. Sőt, utólag kikelt a „túltejtermékezett” és „dilettáns” menüsor ellen. Jó nagy kalamajka lett az ügyből. Még a francia meghívók is beszálltak a sajtóvitába.
Sebestyén Csilla és Csaba a borvidék jeles másodgenerációs képviselői.
Kíváncsiak lennénk, hogyan ejtik ki a külföldi diplomaták a Csókaszőlő vagy a Kunsági Cserszegi Fűszeres szavakat. Mert itt az idő, hogy megismerjék a Kárpát-medence őshonos szőlőfajtáit és az abból készült borokat.
Szeptemberben még éppen csak ízlelgettük az élményt, hogy feltámadt Eger csillaga, de máris a testesebb adventi időszaknál tartunk, a borvidéknél maradva pedig a bikavér kerül előtérbe. Ebből a szempontból is különleges a St. Andreában az idei karácsony; legjelentősebb boruk, a Merengő, tizedik évjárathoz érkezett. A jeles alkalomra a fiatalabb generáció is készült, méghozzá egy páratlan Ajándékkal, aminek a születésénél Szepsy István, Áts Károly, Balassa István és Szilágyi László segédkezett.
A Magyar Vendéglátók Ipartestülete idén hetedik alkalommal rendezi meg évzáró Gáláját, melyen a 170 éve született Dobos C. Józsefre emlékeznek. Az ő 1881-ben kiadott Magyar-francia szakácskönyve alapján, az abban szereplő ételeket modernizálva és újragondolva alkotja meg a gálaebéd menüsorát a felkért séf-csapat.
A budapesti nyomozónak elege lett a nagyvárosból, és hazaköltözött Zemplénbe. Terve nem volt, csak annyit tudott, hogy a földdel szeretne kezdeni valamit. Furmintja ma már ott van Magyarország első Michelin-csillagos éttermének kínálatában.
95 aranyérmes és a 7 nagy aranyérmes bor született a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) 2017-es Országos Borversenyén, amelyet idén Egerben rendeztek. Idén is rekord számú nevezés érkezett: 195 pincészet 628 tételét bírálta a hazai és nemzetközi szakemberekből álló zsűri. A HNT célja az „elit borszalon” létrehozása: a díjnyertes tételekből készül az a borválogatás, amellyel itthon és külföldön a magyar borokat népszerűsíti a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a Magyar Turisztikai Ügynökség.
Minden fantázianév mögött egy családi történet húzódik meg a kadarkájáról híres Eszterbauer-pince címkéin. A borászcsaládot a szekszárdi paraszt-polgári kultúráról, a legösszetartóbb borvidék sikeréről és a bikavér feltámadásáról kérdeztük.
Alig fogyaszt alkoholt, mégis az egyik legelismertebb egri borász, aki szerint az a bor, amelyért imádkoznak, megszentelődik. Lőrincz György 2009-ben az Év Bortermelője volt. Most egy legenda újjászületésénél bábáskodik. Szerinte egy mai bikavérnek már nem kell annyira bikásnak lennie.
Párbajozó bikavérek, pop-up borbár, boros piknik Budapest belvárosában. Szekszárd 2016-ban jól szuperált.
Nincs még egy hasonló házasítás a világon: a kékfrankos és kadarka fajtákon alapuló szekszárdi bikavér az új szabályozásnak köszönhetően még karakteresebb lesz, az elegáns borok irányába mozdítva el a szekszárdi bikavért.
Ízesíthetjük a csokoládét kakukkfűvel? Szereti a malaccsászár a rozmaringot? Ihatunk száraz vörösbort a desszerthez? A régi magyar konyha kedvenc fűszereivel készült fogásokat kóstolhattunk a Gellértben, Márton-nap alkalmával. Pénteken, szintén a Gellért Szálló különtermében mutatták be a Magyar Konyha új kötetét, a Fűszerkertet, Lévai Anikó, a szerkesztőbizottság elnöke és Vinkó József főszerkesztő részvételével.
Eredetileg csak az egri Stühmer édességboltot szerette volna magáénak tudni Csóll Péter, a Magyar Konyha Termelői Díj egyik idei kitüntetettje. Csak miután megszerezte az üzletet, döbbent rá, hogy a név kötelez. Mintha hatalmas erőket szabadított volna el: az egykori patinás édességmárka most már régi rangját követeli.
Bolyki János egri borász borai egy pincévé alakított tufabánya mélyén készülnek.
Ifjabb Gál Tibor pincéje Eger belvárosában található, három percre a Dobó tértől, egy régi, XVIII. századi épületben. Borbár, múzeum, vinotéka egyszerre, pedig néhány éve még gumiszerelő műhely működött itt. A helyiségben persze meg kellett látni a lehetőséget, és ezt ifjabb Gál meg is látta. Azt a nevet adta a pincének: Fúzió.
Ha másért nem, a rozé kvázi hungarikummá fejlesztéséért is járna kitüntetés Dúzsi Tamásnak. Persze a férfias vörösökkel is érdemes barátkozni, főleg, ha mellé némi költészet is jut a pincében. Aztán a borász példáját követve biciklire ülni, feltekerni mondjuk a Görögszóra és elnézni a távolba, túl a Dunán.
A kereken tíz éve az Év Bortermelője címet elnyerő Id. Takler Ferenc nem pihen, építkezik, telepít. Ferenc fia a szőlőben és a pincében, András a marketingben, értékesítésben veszi le a válláról a terheket. Interjú a Takler családdal.
Csernus Imre, Csutorás Ferenc, Mészáros Ferenc
Az egri borvidék borai - így az egri bikavér is - megbízhatóak, stabilak, jó minőségűek még az olcsó árkategóriában is - mondja Simon Péter, az Agrármarketing Centrum vezérigazgató helyettese.
Az ostorosi Orsolya Pince kézműves borászata jól példázza az egri borvidék sokszínűségét: testes vörösbor éppúgy készülhet itt, mint könnyű fehér vagy aszú jellegű, sőt pezsgő is.
Az egyik oldalon világszínvonalon dolgozó pincék, a másikon a Szépasszonyvölgy többnyire gagyi turisztikai attrakciói, a lopóból magasról a pohárba csurgatott kétes minőségű borok.
Tűz és jég, hegy és víz, vörös és fehér. Eger híres vörösborai és Badacsony selymes fehérborai, az északi hegyek lankái és a nagy tó hullámai randevúznak a Borvacsora következő adásában, az M1 műsorán.
Ha Sopron, akkor kékfrankos. Kevés borvidék van ennyire összekapcsolódva egy szőlőfajtával, de Sopron neve egybeforrt a kékfrankossal, olyannyira, hogy még helyi pénz is született belőle, a kékfrank. Így igazságos, hiszen a legenda szerint a kékfrankost egykor a pénzről nevezték el, most tehát a borról neveznek el pénzt. Sopronnal folytatódik a Borvacsora az M1-en.
A szekszárdi borvidék a kadarka talaja, és Eger mellett kizárólag ezen a környéken lehet bikavérnek keresztelni borokat. Itt a török időkben is folyt a borászat, állítólag még a felséges padisah alattvalói sem tudtak ellenállni a jóféle helyi vöröseknek. Szekszárd borairól, múltjáról és jövőjéről, a környék ízeiről szól a Borvacsora következő adása az M1-en. Akik beszélgetnek: Heimann Zoltán, Rácz Zsuzsa, Nacsa Olivér, és természetesen a műsorvezető Kovács “Kokó” István.
Ismét használhatja palackjain az egri nevet Vincze Béla, akinek borában 2009-ben találtak vitatható mennyiségű többlet-adalékanyagot, s emiatt nyolc hónapra lakatot tettek a pincéjének ajtajára. Egy magyar borász pokoljárása.
Évjárat, borvidék, borász, szőlőfajta, ár. Hogyan válasszunk bort, ha nem borásztól, hanem a közértben vásárolunk? Lehet egyáltalán címke alapján bort választani?
Novemberi számunkban Szekszárd gasztronómiájával foglalkozunk. Felkerekedtünk, hogy megtaláljuk a szekszárdi borvidék éttermeit és találtunk egy különleges "Helyi boltot", ahol a környék kézműves termelőinek árui mind megtalálhatók, és találtunk halászcsárdát, kávézót és mézeskalácsost is. Látogatás a vörösborok hazájában.
A szekszárdi pincészetnél megszületett a Barbár házasítás áramvonalasított kistesója.
Vajon a luxuscsomagolásról ismerjük fel a jó bort vagy a minőségi csokoládét?
Kilenc kategóriában 181 palack érkezett 89 pincészettől, 19 történelmi magyar borvidékről.
Két nagyarany-, hat arany- és két ezüstérem a Thummerer Pincészetnek.
A német Weinwirtschaft borszakmai magazin bemutatta a tesztjén legjobban szerepelt magyar borokat.
Még könnyebben beazonosítható az Egri borvidék legfontosabb bora.
Utolsó, ünnepi alkalommal kóstolható a Nagy-Eged dűlő Egri Bikavér Grand Superior 2017.
Ma adták át a Vince-díjat a hazai boros szakma legkiválóbb szereplőinek.
A borkedvelők 33 alkategóriában választhatják ki kedvenc magyar boraikat.
Patai Istvánt, a verpeléti Varsányi Pincészet borászát választották az Év Egri Bortermelőjének.
A hagyományokra utaló, de a jövőnek is üzenő új arculattal jelentkezik az Egri borvidék.
Nemzetközi elismerések sokaságát hozta a verpeléti Varsányi Pincészetnek a nyár.
A tradicionális magyar fajtákból készült borokat kedvelték leginkább.
56 pincészet nevezett, összesen 170 bor került a poharakba.
A borász elhivatottságát a karjára tetovált szőlőlevelek is jelzik.
Aztán lett a bisztró is. Mád egyik feltörekvő helyére invitáljuk olvasóinkat!
Ez volt az első mesterkurzus legfontosabb kérdése az egri borok bemutatkozásán.
A kóstolókon túl a hazai élelmiszeripari és HoReCa szektor szereplőinek aSIRHA-n lesz lehetőségük csatlakozni.
Három sommelier-t és egy borszakértőt kérdeztünk meg arról, mit ajánlanak idén az ünnepekre.
Tiago Sabarigo és Barna Ádám négykezes vacsoraestje az Essênciában emlékezetes marad.
Egy jó pohár bort négy fal között is lehet élvezni, főleg most, hogy a kiszállításoknak hála a kiválasztott palackok egészen az ajtóig jönnek. Szakértői segítség híján a gazdag online kínálat okozhat némi fejtörést, de Tóth Adrienn nemzetközi borakadémikus tanácsaival jó eséllyel a megfelelő palackokra esik majd a választás.
Legyünk bátrak, és ne féljünk letérni egy talán nem is járható útról.
Komoly harc alakult ki a Bocuse d'Or hazai döntőjén - a tét nagy volt, de ma, február 5-én eldőlt, hogy Veres István utazik a tallinni EB-re.
Londoni, párizsi, brüsszeli, torontói és más nagykövetségeken dolgozó szakácsok számára tartott továbbképzést a Magyar Konyha. Az egyhetes kurzus alatt a résztvevők a legnevesebb magyar séfektől leshették el a legújabb konyhai technológiákat, a modern magyar konyha receptjeit.
A lehúzó turistaellátóként működő egri boripari Bermuda-háromszögben megjelent már az új generáció, és a félédes lőrék mellett egyre több helyen kaphatunk minőséget is.
Pécsen a Pannon Borrégió Top25 kóstolófesztiválján kiderült, hogy itt sem minden a villányi és a szekszárdi testes vörösökről szól, emellett két új helyre is betértünk: az előkelő Donautica Hotelben igazi ínyencfogást kóstoltunk, míg a Kóstoldában a cigány házias konyhával ismerkedtünk.
Belekóstoltunk a Gourmet Fesztiválba, hogy ajánljunk pár finom falatot és kortyot: Champagne, könnyed francia szendvics, celebspotting, borjúnyelves pájsli, lágy kakastaréj, gyönyörű bélzetű kenyér, unicum-sör, slow stifolder, üzbég plov – a teljesség igénye nélkül.
Az ősz és a tél ételei nem csak a konyhai hozzávalók változását hozzák magukkal – a hidegebb időben tápanyagban gazdagabb, fűszeresebb, karakteresebb fogásokat is kívánunk. A magyaros hagyományokat a nemzetközi trendekkel ügyesen ötvöző Deák St. Kitchen szezonális étlapja ebbe az irányba mozdult el.
Ritka sikert ért el a hazai kulinária 1931-ben: magyar díszebédet („déjeuner”) adtak a gasztronómia fővárosában, Párizsban. A „reklámlakomát” a magyar konyhaművészet egyik főpapjának, Gundel Károlynak a nevével fémjelezték. Ő azonban nem vett részt az akcióban. Sőt, utólag kikelt a „túltejtermékezett” és „dilettáns” menüsor ellen. Jó nagy kalamajka lett az ügyből. Még a francia meghívók is beszálltak a sajtóvitába.
Kíváncsiak lennénk, hogyan ejtik ki a külföldi diplomaták a Csókaszőlő vagy a Kunsági Cserszegi Fűszeres szavakat. Mert itt az idő, hogy megismerjék a Kárpát-medence őshonos szőlőfajtáit és az abból készült borokat.
A Magyar Vendéglátók Ipartestülete idén hetedik alkalommal rendezi meg évzáró Gáláját, melyen a 170 éve született Dobos C. Józsefre emlékeznek. Az ő 1881-ben kiadott Magyar-francia szakácskönyve alapján, az abban szereplő ételeket modernizálva és újragondolva alkotja meg a gálaebéd menüsorát a felkért séf-csapat.
95 aranyérmes és a 7 nagy aranyérmes bor született a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) 2017-es Országos Borversenyén, amelyet idén Egerben rendeztek. Idén is rekord számú nevezés érkezett: 195 pincészet 628 tételét bírálta a hazai és nemzetközi szakemberekből álló zsűri. A HNT célja az „elit borszalon” létrehozása: a díjnyertes tételekből készül az a borválogatás, amellyel itthon és külföldön a magyar borokat népszerűsíti a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a Magyar Turisztikai Ügynökség.
Párbajozó bikavérek, pop-up borbár, boros piknik Budapest belvárosában. Szekszárd 2016-ban jól szuperált.
Nincs még egy hasonló házasítás a világon: a kékfrankos és kadarka fajtákon alapuló szekszárdi bikavér az új szabályozásnak köszönhetően még karakteresebb lesz, az elegáns borok irányába mozdítva el a szekszárdi bikavért.
Ízesíthetjük a csokoládét kakukkfűvel? Szereti a malaccsászár a rozmaringot? Ihatunk száraz vörösbort a desszerthez? A régi magyar konyha kedvenc fűszereivel készült fogásokat kóstolhattunk a Gellértben, Márton-nap alkalmával. Pénteken, szintén a Gellért Szálló különtermében mutatták be a Magyar Konyha új kötetét, a Fűszerkertet, Lévai Anikó, a szerkesztőbizottság elnöke és Vinkó József főszerkesztő részvételével.
Eredetileg csak az egri Stühmer édességboltot szerette volna magáénak tudni Csóll Péter, a Magyar Konyha Termelői Díj egyik idei kitüntetettje. Csak miután megszerezte az üzletet, döbbent rá, hogy a név kötelez. Mintha hatalmas erőket szabadított volna el: az egykori patinás édességmárka most már régi rangját követeli.
Az egri borvidék borai - így az egri bikavér is - megbízhatóak, stabilak, jó minőségűek még az olcsó árkategóriában is - mondja Simon Péter, az Agrármarketing Centrum vezérigazgató helyettese.
Az egyik oldalon világszínvonalon dolgozó pincék, a másikon a Szépasszonyvölgy többnyire gagyi turisztikai attrakciói, a lopóból magasról a pohárba csurgatott kétes minőségű borok.
Tűz és jég, hegy és víz, vörös és fehér. Eger híres vörösborai és Badacsony selymes fehérborai, az északi hegyek lankái és a nagy tó hullámai randevúznak a Borvacsora következő adásában, az M1 műsorán.
Ha Sopron, akkor kékfrankos. Kevés borvidék van ennyire összekapcsolódva egy szőlőfajtával, de Sopron neve egybeforrt a kékfrankossal, olyannyira, hogy még helyi pénz is született belőle, a kékfrank. Így igazságos, hiszen a legenda szerint a kékfrankost egykor a pénzről nevezték el, most tehát a borról neveznek el pénzt. Sopronnal folytatódik a Borvacsora az M1-en.
A szekszárdi borvidék a kadarka talaja, és Eger mellett kizárólag ezen a környéken lehet bikavérnek keresztelni borokat. Itt a török időkben is folyt a borászat, állítólag még a felséges padisah alattvalói sem tudtak ellenállni a jóféle helyi vöröseknek. Szekszárd borairól, múltjáról és jövőjéről, a környék ízeiről szól a Borvacsora következő adása az M1-en. Akik beszélgetnek: Heimann Zoltán, Rácz Zsuzsa, Nacsa Olivér, és természetesen a műsorvezető Kovács “Kokó” István.
Évjárat, borvidék, borász, szőlőfajta, ár. Hogyan válasszunk bort, ha nem borásztól, hanem a közértben vásárolunk? Lehet egyáltalán címke alapján bort választani?
Novemberi számunkban Szekszárd gasztronómiájával foglalkozunk. Felkerekedtünk, hogy megtaláljuk a szekszárdi borvidék éttermeit és találtunk egy különleges "Helyi boltot", ahol a környék kézműves termelőinek árui mind megtalálhatók, és találtunk halászcsárdát, kávézót és mézeskalácsost is. Látogatás a vörösborok hazájában.
A St. Andrea Szőlőbirtok főborászával, Lőrincz Györggyel beszélgettünk a mélységekről és magaslatokról.
Egyikük bankot vezetett, a másik majdnem futballista lett, és volt, aki a bulik miatt kis híján félbehagyta borászati tanulmányait. Végül mind visszakanyarodtak a szőlőhöz. A szülők letették az alapokat, de a fiatalokra vár a feladat, hogy világmárkává tegyék a bikavért és az egri csillagot.
Hideg, esős hétvégén is lehet jó programokat találni, akár az egész családdal, több napra is.
Az elbűvölő Dőry-kastélyból borászatot építő Béres István az IT-szektorból érkezett a pincébe, ahol igyekszik minőségbiztosítással foglalkozni: vagyis kóstolni. A szekszárdi Szent Gaál Kastély és Borház tulajdonosaként a borkészítést Posevitz Ilonára bízza, az árazást pedig édesapja egy mondatára alapozza. Egy ember, aki tudja, hogyan akar meghalni.
Sebestyén Csilla és Csaba a borvidék jeles másodgenerációs képviselői.
Szeptemberben még éppen csak ízlelgettük az élményt, hogy feltámadt Eger csillaga, de máris a testesebb adventi időszaknál tartunk, a borvidéknél maradva pedig a bikavér kerül előtérbe. Ebből a szempontból is különleges a St. Andreában az idei karácsony; legjelentősebb boruk, a Merengő, tizedik évjárathoz érkezett. A jeles alkalomra a fiatalabb generáció is készült, méghozzá egy páratlan Ajándékkal, aminek a születésénél Szepsy István, Áts Károly, Balassa István és Szilágyi László segédkezett.
A budapesti nyomozónak elege lett a nagyvárosból, és hazaköltözött Zemplénbe. Terve nem volt, csak annyit tudott, hogy a földdel szeretne kezdeni valamit. Furmintja ma már ott van Magyarország első Michelin-csillagos éttermének kínálatában.
Minden fantázianév mögött egy családi történet húzódik meg a kadarkájáról híres Eszterbauer-pince címkéin. A borászcsaládot a szekszárdi paraszt-polgári kultúráról, a legösszetartóbb borvidék sikeréről és a bikavér feltámadásáról kérdeztük.
Alig fogyaszt alkoholt, mégis az egyik legelismertebb egri borász, aki szerint az a bor, amelyért imádkoznak, megszentelődik. Lőrincz György 2009-ben az Év Bortermelője volt. Most egy legenda újjászületésénél bábáskodik. Szerinte egy mai bikavérnek már nem kell annyira bikásnak lennie.
Bolyki János egri borász borai egy pincévé alakított tufabánya mélyén készülnek.
Ifjabb Gál Tibor pincéje Eger belvárosában található, három percre a Dobó tértől, egy régi, XVIII. századi épületben. Borbár, múzeum, vinotéka egyszerre, pedig néhány éve még gumiszerelő műhely működött itt. A helyiségben persze meg kellett látni a lehetőséget, és ezt ifjabb Gál meg is látta. Azt a nevet adta a pincének: Fúzió.
Ha másért nem, a rozé kvázi hungarikummá fejlesztéséért is járna kitüntetés Dúzsi Tamásnak. Persze a férfias vörösökkel is érdemes barátkozni, főleg, ha mellé némi költészet is jut a pincében. Aztán a borász példáját követve biciklire ülni, feltekerni mondjuk a Görögszóra és elnézni a távolba, túl a Dunán.
A kereken tíz éve az Év Bortermelője címet elnyerő Id. Takler Ferenc nem pihen, építkezik, telepít. Ferenc fia a szőlőben és a pincében, András a marketingben, értékesítésben veszi le a válláról a terheket. Interjú a Takler családdal.
Csernus Imre, Csutorás Ferenc, Mészáros Ferenc