Új nyitások a közelmúltból
Négy új, kipróbálásra érdemes helyet ajánlunk.
A "Szellem a fazékból" e heti adásában a szarvasgombáról mesélnek írók és konyhamesterek.
Ezt is mindenki a magáénak szeretné tudni. De vajon hol az igazság?
Rekord áron talált új gazdára az a cabernet, ami 1976-ban tényezővé tette a kaliforniai borászatokat.
Ha a hazai pezsgők csúcsát keressük, akkor a somlói Kreinbachert kell kiemelni.
Kedvelői szerint a diós, mézzel dúsított, sok vékony rétegből álló, krémes sütemény tortaszerű élményt nyújt
Egykor a világ elitjének kedvence volt – a 200 éves vörösért valaki 8,5 millió forintot fizetett.
Összehasonlítottuk a pannonhalmi apátság söreit a belga kategóriatársakkal.
A borogyinói rozskenyér nem könnyű bagett, és az elkészítéséhez se álljunk könnyedén.
„Testvéreim, siessetek, csillagokat iszom!” - kiáltotta a Dom Perignon, a szerzetes.
Feketeribizlis balti porter a Szent András idei karácsonyi söre, az Esthajnal '20.
Mérhetetlen szegénységbe született. Hatéves volt, amikor a nagy francia forradalom kitört. Tizenegy évesen édesapja kitette az utcára, hogy gondoskodjék magáról. Egy szerény kifőzde tűzhelye mellől küzdötte föl magát a csúcsra, és lett a szakácsok királya.
Tavaly februárban - 86. életévében - elhunyt Karl Lagerfeld arról volt híres, hogy a Chanel, a Fendi és a Lagerfeld divatházat vezette – briliáns módon. Közel húsz éve azzal vonta magára a világ figyelmét, hogy drasztikusan lefogyott. Mint kiderült: drákói diétát tartott. Magyarul éhezett. Könnyen lehet, hogy a koplalás elmaradhatatlan feladatköre a Chanel-ház mindenkori vezetőjének, hiszen a divatbirodalom alapítója, Coco Chanel szintén legendás éhezőművész volt. Tartsanak velünk a fehérjeporo
655 szakácssipka repült a levegőbe Brüsszelben a Gasztronómia éve nyitányaként. A belga főváros idei legnagyobb eseménye ezzel a Guiness Rekordok Könyvébe is bekerül.
A különféle sajtok a legsokoldalúbban használt alapanyagok közé tartoznak: leves, saláta, főétel vagy desszert egyaránt készülhet belőlük, nem is beszélve a csak úgy, magában fogyasztott jóféle sajt által okozott örömről.
Mindent eljátszott. Félszeg patikust, bugyuta partjelzőt, kolduskirályt, uzsorást. Volt II. Richárd és Napóleon, D’Artagnan és Volpone, Švejk és Böffen Tóbiás. Hangján generációk nőttek fel (Süsü, Csőrmester. Micimackó). Színpadi, film-, televíziós és szinkronszerepeit felsorolni is képtelenség. Bodrogi Gyula 85 éves.
Akit egyszer megcsapott a gímgomba illata, többé nem menekülhet a súlyos, pikáns illattól. Függő lesz egy életre. Hazánkban több mint százféle gombafaj terem a föld alatt, ebből tízegynéhány a valódi szarvasgomba.
Alig két hónapja perzsa cukrászda nyílt Budapesten, ami találó egyszerűséggel az Iran nevet viseli. A Nagy Diófa utca 32-ben található aprócska üzlet a hét minden napján reggel 8 órától legalább este 10-ig van nyitva, de pénteken és szombaton éjjel kettőig, a többi napon pedig este 11-ig. Ennek köszönhető, hogy taktikai hibázom.
Partiarc, okos üzletember vagy egy sima kém? A nők kedvence, a társaság központja és a pezsgő igaz szerelmese? Stílusa, szenvedélye, szónoklatai fogalommá váltak? Igen, ez mind ő: Champane Charlie legendává vált, élete olyannyira filmszerű volt, hogy szomorkás szemével Hugh Grant el is játszotta.
Magyarország egyetlen hivatásos „orra”. Zólyomi Zsolt parfümőr ízekről és illatokról mesélt nekünk.
"Bemegyünk az erdőbe szegényen, kijövünk gazdagon!" Magyarországon sokan így képzelik a szarvasgombavadászatot. Nem csoda, hiszen hetente olvashatunk meghökkentő híradásokat a "fekete gyémánt" áráról: nemrég egy borszakértő hölgy fizetett az észak-olaszországi Albában tartott jótékonysági aukción harmincmillió forintot egyetlen (igaz, 936 grammos) fehér gumóért. A gödöllői szarvasgomba-fesztiválon már "csekély" százezer forintért is vehettünk volna egy kilogramm téli szarvasgombát, aromával keze
„Régi vágyam – írja könyvében Alexandre Dumas –, hogy munkásságomat egy olyan művel koronázzam meg, amely nemcsak az olvasónak szerez örömet és szórakozást, hanem – munka közben – nekem is. És mi lehetne kellemesebb, mint evésről-ivásról írni, közben anekdotázni. Ez a könyv lesz öregkorom vánkosa.”
Nincsen ebéd leves nélkül. Legalábbis a magyar ember számára. Mindig is „a leves indította el a lélekben azt a komoly, emelkedett lelki folyamatot, amely feltétele volt annak, hogy az étkezés valóban meleg és igazi emberi ünnepséggé alakuljon át, s ne...
Mivel a férfi szívéhez a gyomrán keresztül vezet az út, mindenki a csábítás receptjeit kereste évszázadokon át. Aki ismerte a növények és a tűzhely titkait, ujja köré csavarhatott bárkit. Nemcsak az ételt főzte meg, hanem a férfit is. De hogy kinek-kinek milyen étel vagy fűszer korbácsolja fel az érzékeit, nehéz megmondani.
Régen kényszerből tették el és tartósították az élelmiszereket, manapság viszont új ízeket keresünk a sóban, e
Jiří Slíva világában semmi sem az, aminek látszik. Aki azt hiszi, hogy a prágai grafikus a főkaput választja, csalódni fog – Slíva mindig a hátsó bejáraton érkezik. Ám mindegy, honnan jön: ma ő a világ legjobb gasztrokarikaturistája.
Huszár Krisztián erdész akart lenni, aztán ács, majd úgy döntött, hajószakács lesz, vagy semmi más.
„A Czifray” versenykurzus, szakácskönyv, reformkori életérzés. A XIX. század legfontosabb receptgyűjteménye, mely véget vetett a Szakács mesterség könyvecskéje évszázados uralmának. A kalózkiadással együtt – 1816 és 1888 között – kilencszer jelent meg, és ha valaki bizonyítani akarná, hogy a mai magyar konyha (és nyelv) mennyivel szegényesebb, mint a kétszáz évvel ezelőtti, csak szemezgetnie kellene a Czifrayból. Ráadásul ez az első olyan főzőkönyvünk, amelynek szerzőjét ismerjük.
Ha Azerbajdzsánba megyünk, kóstoljuk meg az azeri konyhát, mely nagyon fűszeres. Persze ne a mi sós–borsos–paprikás ízeinkre gondoljunk. Paprikát egyáltalán nem használnak, sót és borsot is csak módjával. Annál több zöld fűszert: rozmaringot, kakukkfüvet, bazsalikomot és mindenekelőtt kaprot. A pincérek mindenhol szívből jövően kedvesek és udvariasak.
A régmúlt szegedi gasztronómiájában annyi a Teréz, mint égen a csillag, nem csoda, ha folyton összekeverjük őket. Még irodalomtörténészek, gasztronómusok, könyvtári katalógusok is rendszerint összecserélik a sok Terézt és Rézit – pláne az egyszerű szakácskönyvforgató ember. Próbáljuk meg tisztába tenni a zavaros helyzetet.
A régmúlt szegedi gasztronómiájában annyi a Teréz, mint égen a csillag, nem csoda, ha folyton összekeverjük őket. Még irodalomtörténészek, gasztronómusok, könyvtári katalógusok is rendszerint összecserélik a sok Terézt és Rézit – pláne az egyszerű szakácskönyvforgató ember. Próbáljuk meg tisztába tenni a zavaros helyzetet.
Talán meglepő, de id. Alexandre Dumas (1802-1870) élete fő művének nem a testőrök kalandjait elbeszélő, hihetetlenül népszerű regényeit, és még csak nem is a fiatalok számos nemzedékét elbűvölő Monte Cristo grófját tartotta...
Mellékíz nélkül édesít, könnyen szállítható, sokáig és egyszerűen tárolható, ráadásul viszonylag olcsó - ez nem más, mint a cukor. Fenti tulajdonságai miatt a világ kedvenc édesítőszere, az élelmiszeripar és a háztartások is nagy mennyiségben használják. Ennek következtében sajnos a világ lakosságának energiaellátásához is nagyban hozzájárul.
Ajánlok önöknek egy remek kis játékot! Olvasás előtt nézzék meg a könyvön az író portréját, és tippeljék meg, vajon az adott író ínyenc volt-e vagy csak sótlan pietista...
Ha Sopron, akkor kékfrankos. Kevés borvidék van ennyire összekapcsolódva egy szőlőfajtával, de Sopron neve egybeforrt a kékfrankossal, olyannyira, hogy még helyi pénz is született belőle, a kékfrank. Így igazságos, hiszen a legenda szerint a kékfrankost egykor a pénzről nevezték el, most tehát a borról neveznek el pénzt. Sopronnal folytatódik a Borvacsora az M1-en.
A szekszárdi borvidék a kadarka talaja, és Eger mellett kizárólag ezen a környéken lehet bikavérnek keresztelni borokat. Itt a török időkben is folyt a borászat, állítólag még a felséges padisah alattvalói sem tudtak ellenállni a jóféle helyi vöröseknek. Szekszárd borairól, múltjáról és jövőjéről, a környék ízeiről szól a Borvacsora következő adása az M1-en. Akik beszélgetnek: Heimann Zoltán, Rácz Zsuzsa, Nacsa Olivér, és természetesen a műsorvezető Kovács “Kokó” István.
655 szakácssipka repült a levegőbe Brüsszelben a Gasztronómia éve nyitányaként. A belga főváros idei legnagyobb eseménye ezzel a Guiness Rekordok Könyvébe is bekerül.
A nyár közeledtével felidéztük a fagylalt történetét, majd feltérképeztük, a fővárosban és környékén hol érdemes áldoznia az édességek jeges oltárán a túlcukrozott tömegjégkrém helyett kiváló alapanyagokból főzött, kézműves fagyikra vágyóknak. Körkép a gorgonzolafagyitól a tokaji aszús mazsoláig.
Rekord áron talált új gazdára az a cabernet, ami 1976-ban tényezővé tette a kaliforniai borászatokat.
Egykor a világ elitjének kedvence volt – a 200 éves vörösért valaki 8,5 millió forintot fizetett.
Partiarc, okos üzletember vagy egy sima kém? A nők kedvence, a társaság központja és a pezsgő igaz szerelmese? Stílusa, szenvedélye, szónoklatai fogalommá váltak? Igen, ez mind ő: Champane Charlie legendává vált, élete olyannyira filmszerű volt, hogy szomorkás szemével Hugh Grant el is játszotta.
„Régi vágyam – írja könyvében Alexandre Dumas –, hogy munkásságomat egy olyan művel koronázzam meg, amely nemcsak az olvasónak szerez örömet és szórakozást, hanem – munka közben – nekem is. És mi lehetne kellemesebb, mint evésről-ivásról írni, közben anekdotázni. Ez a könyv lesz öregkorom vánkosa.”
A "Szellem a fazékból" e heti adásában a szarvasgombáról mesélnek írók és konyhamesterek.
Ezt is mindenki a magáénak szeretné tudni. De vajon hol az igazság?
Kedvelői szerint a diós, mézzel dúsított, sok vékony rétegből álló, krémes sütemény tortaszerű élményt nyújt
Összehasonlítottuk a pannonhalmi apátság söreit a belga kategóriatársakkal.
„Testvéreim, siessetek, csillagokat iszom!” - kiáltotta a Dom Perignon, a szerzetes.
Feketeribizlis balti porter a Szent András idei karácsonyi söre, az Esthajnal '20.
Mérhetetlen szegénységbe született. Hatéves volt, amikor a nagy francia forradalom kitört. Tizenegy évesen édesapja kitette az utcára, hogy gondoskodjék magáról. Egy szerény kifőzde tűzhelye mellől küzdötte föl magát a csúcsra, és lett a szakácsok királya.
Tavaly februárban - 86. életévében - elhunyt Karl Lagerfeld arról volt híres, hogy a Chanel, a Fendi és a Lagerfeld divatházat vezette – briliáns módon. Közel húsz éve azzal vonta magára a világ figyelmét, hogy drasztikusan lefogyott. Mint kiderült: drákói diétát tartott. Magyarul éhezett. Könnyen lehet, hogy a koplalás elmaradhatatlan feladatköre a Chanel-ház mindenkori vezetőjének, hiszen a divatbirodalom alapítója, Coco Chanel szintén legendás éhezőművész volt. Tartsanak velünk a fehérjeporo
655 szakácssipka repült a levegőbe Brüsszelben a Gasztronómia éve nyitányaként. A belga főváros idei legnagyobb eseménye ezzel a Guiness Rekordok Könyvébe is bekerül.
A különféle sajtok a legsokoldalúbban használt alapanyagok közé tartoznak: leves, saláta, főétel vagy desszert egyaránt készülhet belőlük, nem is beszélve a csak úgy, magában fogyasztott jóféle sajt által okozott örömről.
Akit egyszer megcsapott a gímgomba illata, többé nem menekülhet a súlyos, pikáns illattól. Függő lesz egy életre. Hazánkban több mint százféle gombafaj terem a föld alatt, ebből tízegynéhány a valódi szarvasgomba.
Alig két hónapja perzsa cukrászda nyílt Budapesten, ami találó egyszerűséggel az Iran nevet viseli. A Nagy Diófa utca 32-ben található aprócska üzlet a hét minden napján reggel 8 órától legalább este 10-ig van nyitva, de pénteken és szombaton éjjel kettőig, a többi napon pedig este 11-ig. Ennek köszönhető, hogy taktikai hibázom.
"Bemegyünk az erdőbe szegényen, kijövünk gazdagon!" Magyarországon sokan így képzelik a szarvasgombavadászatot. Nem csoda, hiszen hetente olvashatunk meghökkentő híradásokat a "fekete gyémánt" áráról: nemrég egy borszakértő hölgy fizetett az észak-olaszországi Albában tartott jótékonysági aukción harmincmillió forintot egyetlen (igaz, 936 grammos) fehér gumóért. A gödöllői szarvasgomba-fesztiválon már "csekély" százezer forintért is vehettünk volna egy kilogramm téli szarvasgombát, aromával keze
Nincsen ebéd leves nélkül. Legalábbis a magyar ember számára. Mindig is „a leves indította el a lélekben azt a komoly, emelkedett lelki folyamatot, amely feltétele volt annak, hogy az étkezés valóban meleg és igazi emberi ünnepséggé alakuljon át, s ne...
Mivel a férfi szívéhez a gyomrán keresztül vezet az út, mindenki a csábítás receptjeit kereste évszázadokon át. Aki ismerte a növények és a tűzhely titkait, ujja köré csavarhatott bárkit. Nemcsak az ételt főzte meg, hanem a férfit is. De hogy kinek-kinek milyen étel vagy fűszer korbácsolja fel az érzékeit, nehéz megmondani.
„A Czifray” versenykurzus, szakácskönyv, reformkori életérzés. A XIX. század legfontosabb receptgyűjteménye, mely véget vetett a Szakács mesterség könyvecskéje évszázados uralmának. A kalózkiadással együtt – 1816 és 1888 között – kilencszer jelent meg, és ha valaki bizonyítani akarná, hogy a mai magyar konyha (és nyelv) mennyivel szegényesebb, mint a kétszáz évvel ezelőtti, csak szemezgetnie kellene a Czifrayból. Ráadásul ez az első olyan főzőkönyvünk, amelynek szerzőjét ismerjük.
A régmúlt szegedi gasztronómiájában annyi a Teréz, mint égen a csillag, nem csoda, ha folyton összekeverjük őket. Még irodalomtörténészek, gasztronómusok, könyvtári katalógusok is rendszerint összecserélik a sok Terézt és Rézit – pláne az egyszerű szakácskönyvforgató ember. Próbáljuk meg tisztába tenni a zavaros helyzetet.
A régmúlt szegedi gasztronómiájában annyi a Teréz, mint égen a csillag, nem csoda, ha folyton összekeverjük őket. Még irodalomtörténészek, gasztronómusok, könyvtári katalógusok is rendszerint összecserélik a sok Terézt és Rézit – pláne az egyszerű szakácskönyvforgató ember. Próbáljuk meg tisztába tenni a zavaros helyzetet.
Talán meglepő, de id. Alexandre Dumas (1802-1870) élete fő művének nem a testőrök kalandjait elbeszélő, hihetetlenül népszerű regényeit, és még csak nem is a fiatalok számos nemzedékét elbűvölő Monte Cristo grófját tartotta...
Mellékíz nélkül édesít, könnyen szállítható, sokáig és egyszerűen tárolható, ráadásul viszonylag olcsó - ez nem más, mint a cukor. Fenti tulajdonságai miatt a világ kedvenc édesítőszere, az élelmiszeripar és a háztartások is nagy mennyiségben használják. Ennek következtében sajnos a világ lakosságának energiaellátásához is nagyban hozzájárul.
Ajánlok önöknek egy remek kis játékot! Olvasás előtt nézzék meg a könyvön az író portréját, és tippeljék meg, vajon az adott író ínyenc volt-e vagy csak sótlan pietista...
Ha Sopron, akkor kékfrankos. Kevés borvidék van ennyire összekapcsolódva egy szőlőfajtával, de Sopron neve egybeforrt a kékfrankossal, olyannyira, hogy még helyi pénz is született belőle, a kékfrank. Így igazságos, hiszen a legenda szerint a kékfrankost egykor a pénzről nevezték el, most tehát a borról neveznek el pénzt. Sopronnal folytatódik a Borvacsora az M1-en.
A szekszárdi borvidék a kadarka talaja, és Eger mellett kizárólag ezen a környéken lehet bikavérnek keresztelni borokat. Itt a török időkben is folyt a borászat, állítólag még a felséges padisah alattvalói sem tudtak ellenállni a jóféle helyi vöröseknek. Szekszárd borairól, múltjáról és jövőjéről, a környék ízeiről szól a Borvacsora következő adása az M1-en. Akik beszélgetnek: Heimann Zoltán, Rácz Zsuzsa, Nacsa Olivér, és természetesen a műsorvezető Kovács “Kokó” István.
A nyár közeledtével felidéztük a fagylalt történetét, majd feltérképeztük, a fővárosban és környékén hol érdemes áldoznia az édességek jeges oltárán a túlcukrozott tömegjégkrém helyett kiváló alapanyagokból főzött, kézműves fagyikra vágyóknak. Körkép a gorgonzolafagyitól a tokaji aszús mazsoláig.
Ha a hazai pezsgők csúcsát keressük, akkor a somlói Kreinbachert kell kiemelni.
A borogyinói rozskenyér nem könnyű bagett, és az elkészítéséhez se álljunk könnyedén.
Mindent eljátszott. Félszeg patikust, bugyuta partjelzőt, kolduskirályt, uzsorást. Volt II. Richárd és Napóleon, D’Artagnan és Volpone, Švejk és Böffen Tóbiás. Hangján generációk nőttek fel (Süsü, Csőrmester. Micimackó). Színpadi, film-, televíziós és szinkronszerepeit felsorolni is képtelenség. Bodrogi Gyula 85 éves.
Magyarország egyetlen hivatásos „orra”. Zólyomi Zsolt parfümőr ízekről és illatokról mesélt nekünk.
Régen kényszerből tették el és tartósították az élelmiszereket, manapság viszont új ízeket keresünk a sóban, e
Huszár Krisztián erdész akart lenni, aztán ács, majd úgy döntött, hajószakács lesz, vagy semmi más.
Ha Azerbajdzsánba megyünk, kóstoljuk meg az azeri konyhát, mely nagyon fűszeres. Persze ne a mi sós–borsos–paprikás ízeinkre gondoljunk. Paprikát egyáltalán nem használnak, sót és borsot is csak módjával. Annál több zöld fűszert: rozmaringot, kakukkfüvet, bazsalikomot és mindenekelőtt kaprot. A pincérek mindenhol szívből jövően kedvesek és udvariasak.