„Eddig tudott elvinni a szív”
A hónap végén bezár Mór Michelin-ajánlott étterme, közeleg az utolsó vacsora.
A hónap végén bezár Mór Michelin-ajánlott étterme, közeleg az utolsó vacsora.
Az operettirodalom operai igényességgel megkomponált gyöngyszeme visszatér.
Átadták a 2022-es Magyar Nyelvőr Díjakat a Magyar Tudományos Akadémián.
Nem volt jó alapanyaguk, hát megtermelték, a rizottót pedig étlapra tették.
Az akkori törzsvendégek életműve ma már érettségi tananyag: ők voltak a kor influenszerei!
Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus a generációkon átívelő étkezési szokásokról.
A díszbemutató február 15-én lesz az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
Hamuban sült pogácsa, csokifüggő madár, mindent bekebelező füstölt disznóság, parancsszóra terülő asztalka.
Kamillavirággal értelmezett újra egy többszáz éves belga búzasör stílust a Pannonhalmi Főapátság Sörfőzde.
A mosoly országa október 22-től látható a Budapesti Operettszínházban.
„Kevés vendég van, de ők sokáig maradnak.”
A borkedvelők 33 alkategóriában választhatják ki kedvenc magyar boraikat.
A 7. Kenyérlelke fesztiválon gazdák, molnárok és pékek találkoznak.
Júliusban végre megrendezik az idei első nagyszabású egri borfesztivált.
Idén is megrendezik a Könyv-bor-jazz fesztivált csütörtöktől Balatonfüreden.
Közleményben kérik a kormány segítségét, mert a vendéglátás súlyos helyzetbe került.
A kovász a kenyér lelke és az idő múlása jót tesz neki: etessük, szeressük, ünnepeljük!
Ellátogattunk a Rákos-tanyára, hogy megnézzük, hogyan készülnek János és Zsuzsa tejtermékei.
Egyikük bankot vezetett, a másik majdnem futballista lett, és volt, aki a bulik miatt kis híján félbehagyta borászati tanulmányait. Végül mind visszakanyarodtak a szőlőhöz. A szülők letették az alapokat, de a fiatalokra vár a feladat, hogy világmárkává tegyék a bikavért és az egri csillagot.
Hideg, esős hétvégén is lehet jó programokat találni, akár az egész családdal, több napra is.
Nem csupán Rúzsa Sándor miatt emlékezünk a csárdára, hiszen manapság is kedveltek az "útszéli fogadók". Az egykori bakonyi és alföldi csárdák világa a múlté, nem áll már a Nyakvágó, a Búszerző, a Koponya...
A különféle sajtok a legsokoldalúbban használt alapanyagok közé tartoznak: leves, saláta, főétel vagy desszert egyaránt készülhet belőlük, nem is beszélve a csak úgy, magában fogyasztott jóféle sajt által okozott örömről.
A lehúzó turistaellátóként működő egri boripari Bermuda-háromszögben megjelent már az új generáció, és a félédes lőrék mellett egyre több helyen kaphatunk minőséget is.
A két könyv nagyon különbözik egymástól, Lakatos Márk leginkább főételekkel, Bernáth József desszertekkel érkezett - mégis közös bennük az otthonosság, az idő békés hömpölygésének érzése.
A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha nyári szünet utáni első tesztjén kenyerek, mégpedig hagyományos technológiával, azaz kovásszal, élesztő nélkül készült kenyerek kerültek a szakértő zsűri elé.
Van egy falu, a Balatontól nem messze, a neve Szentantalfa. Aki nem járt még arra, csak véletlenül betéved, kérdezze meg, hol laknak a Dobosiak. Vagy Dobossyak. Beszélgetésünk során szó esett sajtról, borról, kolbászról és hitről.
„Nem baj, ha drága egy hely, de ha az, akkor a kínálat legyen pazar” – mondja Scherer Péter, aki nem riad meg, ha főznie kell. A színésszel reggelikről, étterem-látogatásról, hurkasütőben eltöltött hónapokról, mértéktartásról, a kígyóuborka illatáról és a rejtélyes hetedik ízről is beszélgettünk.
Nincs jobb módszer a fogyasztók érdeklődésének felkeltésére, hűségének erősítésére a kóstolóknál, érdemes tehát a feltételek megteremtésébe fektetni – ezt tapasztalják a borászatok és a pálinkafőzdék országszerte. Nagy tételben termelőknél a gépészet korszerűsítése sem maradhat el, így a külföldi piacokra is több palackkal juthat.
Konyhai eszközökre vagy gépekre gondolunk legtöbbször, ha azt halljuk, hogy egy gasztronómiai, édesipari vállalkozás pályázati pénzt használt fel. De a támogatott körbe egy míves kőkerítés restaurálása ugyanúgy beleférhet, mint gyakornokok foglalkoztatása, amivel az általános szakemberhiány közepette is biztosítható a képzett munkaerő.
Az alföldi bicska legendás: nem csak dolgoztak vele, hanem ezzel is ettek, vagy éppen védekeztek, ha úgy hozta a sors.
Kézműves pékekről mesélünk: Vajda József által működtetett Pékműhelyről; a bankszektori jogász állást pékmesterségre váltó Juhász Mihály Jacques Lisztjéről; a toszkán élménykörútjáról hazatért Szabadfi Szabolcsról és a Panificio il Basilicóról; a biokenyereket sütő Pipacs Pékségről; a Hold utcai Artizánról és a Marmorsteinról.
Éppen 50 éve, 1966 májusában játszotta utolsó profi futball meccsét Puskás Öcsi, Magyarország legismertebb futball legendája a Real Madridban. A 2016-os év a sport éve, hiszen futball EB-re és olimpiára készülnek a magyarok, erre pedig a Zwack Unicum is készült és a mostani sportsikereket a kerek Puskás évfordulóval összekötve egy limitált kiadású Puskás Unicum palackkal ünnepli a márka, amelyet futball legendák körében, egy kiállítás megnyitóval egybekötve mutatott be Zwack Sándor a nagyközönsé
Egyik legkedveltebb és legősibb fűszernövény az egynyári lágyszárú, mediterrán eredetű, kerti borsfű vagy borsika, melyet Erdélyben csombornak hívnak. Illata a kakukkfűére emlékeztető, íze aromás, fűszeres. Nehezen nélkülözhető a jó konyhán; felejthetetlen karakterű szereplője a jobb ételeknek.
Pozsony se nagy, a belváros gyalogszerrel is bebarangolható, ám a város történelmi múltja olyan tömény, mint kevés közép-kelet- európai városé. Mindig is multikulti volt, 1910-ben nyolcvanezer lakosából 42 százalék volt német, 41 magyar és 15 szlovák. Pozsonyban (Bratislava) már több mint négyszázezren laknak, a szlovákok aránya meghaladja a 90 százalékot, s tizenötezer magyar is él ebben a régi-új, kisnagy városban. Most a város legjobb helyeit mutatjuk be.
Felújított templom, takaros plébánia, új közösségi ház, tenisz- és strandröplabdapálya, karám a birkáknak. A biokertészetnek egyelőre még csak a helyét láttuk, amikor egy borongós tavaszi napon Zala megye legnyugatibb pontjára, a határ menti Murakeresztúrra látogattunk.
Április a könyvfesztivál hónapja. A könyvbarátoknak most is lesz mire költenie, hisz az április 23-án kezdődő fesztiválon több száz újdonság mellett gasztronómiai kiadványok kínálatából is szemezgethetnek. Most a Penna és fakanál rovatunk tavaszi ajánlását gyűjtöttük össze, nemcsak háziasszonyoknak.
Régi kérdés, hogy miért francia vagy új-zélandi bárányt eszünk a magyar éttermekben, miközben annyi juh él Magyarországon, hogy jutna bőven, szinte minden konyhába. Balogh-Nagy Erzsébet juhtenyésztő nemcsak a választ tudja, de azt is, hogyan lehet itthon tartani a bárányokat.
Szakrális növény volta miatt a fűszernövények között jelentős, kitüntető irodalma van, a Biblia is gyakran említi. A gyógyászatban mind belsőleg, mind külsőleg alkalmazzák. Konyhában levesekhez, vadhúsokhoz, nyúlhoz, bárányhoz használják.
A világ legkedveltebb előétele, főétele, desszertje, sokak számára egyszerűen a napi betevő: a rizs. A fehér gabona nem csupán energiát biztosít a tömegek számára, tápanyagai más szempontból is értékesek.
Az európai filmek leghangulatosabb jelenetei mindig köthetők egy apró reggelizőhöz a sarkon, a folyó partján vagy egy impozáns hotel elegáns éttermében.
Van egy különleges magyar juhfajta, amelyről hosszú ideig semmit sem tudtunk. Pontosabban ismét van egy újabb különleges magyar juhfajta, amelyről ma már egyre többet tudunk: a gyimesi racka. Első számú szakértőjének sokan Földi Gyulát tartják.
A Csík Zenekar Kecskeméten kezdett zenélni, de mára az ország legismertebb magyar népzenét játszó együttese. Népszerűségük töretlen. Csík János, a zenekar vezetője ízig vérig kiskunsági ember. Nem véletlen, hogy egyik kedvence a csipetkés babgulyás.
Már látogathatók a Keresd az aranyfakanalat elnevezésű versenyben résztvevő éttermek, ahol kedvezményes menüvel várják a vendégeket. Szavazzunk a legjobb szentendrei vendéglőre!
Gondolták volna, hogy virágok sorát esszük meg naponta ebédre? Hogy virág a brokkoli, a karfiol, a szegfűszeg, a snidling és még sorolhatnánk?
Az egykori bakonyi és az alföldi csárdák világa a múltté, nem áll már a Nyakvágó, a Búszerző, a Koponya, az Ebgondolta, helyettük viszont járhatunk a ma is legendás halászcsárdákba, vagy éppen a nemrég megnyílt balatonfüredi Baricska csárdába.
A Magyar Konyha a budai zöldvendéglők nyomába eredt, és közel száz éttermet tesztelt. A békebeli hangulat még nyakon csíphető. Hatalmas lombú vadgesztenyék vagy hársak alatt piros kockás abrosszal letakart, kecskelábú asztalok, a rácsos kerítést vadszőlő futja be, a zöld dézsákban leanderek pompáznak.
"Áldott a Tisza tája, Magyarország Kánaánja!" - írta Juhász Gyula és sokan nem is tudják milyen fantasztikus kincsek rejtőznek a Magyarország második legnagyobb folyójának két partján. Tolcsva, Tiszatelek, Tiszacsege, Poroszló, Szolnok, Nagykörű, Algyő, Szeged. Halászcsárdák, éttermek, halsütők. Több mint negyven oldal a Tisza gasztronómiájáról.
A hónap végén bezár Mór Michelin-ajánlott étterme, közeleg az utolsó vacsora.
Az operettirodalom operai igényességgel megkomponált gyöngyszeme visszatér.
Átadták a 2022-es Magyar Nyelvőr Díjakat a Magyar Tudományos Akadémián.
A díszbemutató február 15-én lesz az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
Kamillavirággal értelmezett újra egy többszáz éves belga búzasör stílust a Pannonhalmi Főapátság Sörfőzde.
A borkedvelők 33 alkategóriában választhatják ki kedvenc magyar boraikat.
A 7. Kenyérlelke fesztiválon gazdák, molnárok és pékek találkoznak.
Júliusban végre megrendezik az idei első nagyszabású egri borfesztivált.
Idén is megrendezik a Könyv-bor-jazz fesztivált csütörtöktől Balatonfüreden.
Nem volt jó alapanyaguk, hát megtermelték, a rizottót pedig étlapra tették.
Az akkori törzsvendégek életműve ma már érettségi tananyag: ők voltak a kor influenszerei!
Hamuban sült pogácsa, csokifüggő madár, mindent bekebelező füstölt disznóság, parancsszóra terülő asztalka.
„Kevés vendég van, de ők sokáig maradnak.”
A kovász a kenyér lelke és az idő múlása jót tesz neki: etessük, szeressük, ünnepeljük!
Ellátogattunk a Rákos-tanyára, hogy megnézzük, hogyan készülnek János és Zsuzsa tejtermékei.
Nem csupán Rúzsa Sándor miatt emlékezünk a csárdára, hiszen manapság is kedveltek az "útszéli fogadók". Az egykori bakonyi és alföldi csárdák világa a múlté, nem áll már a Nyakvágó, a Búszerző, a Koponya...
A különféle sajtok a legsokoldalúbban használt alapanyagok közé tartoznak: leves, saláta, főétel vagy desszert egyaránt készülhet belőlük, nem is beszélve a csak úgy, magában fogyasztott jóféle sajt által okozott örömről.
A lehúzó turistaellátóként működő egri boripari Bermuda-háromszögben megjelent már az új generáció, és a félédes lőrék mellett egyre több helyen kaphatunk minőséget is.
A két könyv nagyon különbözik egymástól, Lakatos Márk leginkább főételekkel, Bernáth József desszertekkel érkezett - mégis közös bennük az otthonosság, az idő békés hömpölygésének érzése.
A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha nyári szünet utáni első tesztjén kenyerek, mégpedig hagyományos technológiával, azaz kovásszal, élesztő nélkül készült kenyerek kerültek a szakértő zsűri elé.
Van egy falu, a Balatontól nem messze, a neve Szentantalfa. Aki nem járt még arra, csak véletlenül betéved, kérdezze meg, hol laknak a Dobosiak. Vagy Dobossyak. Beszélgetésünk során szó esett sajtról, borról, kolbászról és hitről.
Konyhai eszközökre vagy gépekre gondolunk legtöbbször, ha azt halljuk, hogy egy gasztronómiai, édesipari vállalkozás pályázati pénzt használt fel. De a támogatott körbe egy míves kőkerítés restaurálása ugyanúgy beleférhet, mint gyakornokok foglalkoztatása, amivel az általános szakemberhiány közepette is biztosítható a képzett munkaerő.
Az alföldi bicska legendás: nem csak dolgoztak vele, hanem ezzel is ettek, vagy éppen védekeztek, ha úgy hozta a sors.
Kézműves pékekről mesélünk: Vajda József által működtetett Pékműhelyről; a bankszektori jogász állást pékmesterségre váltó Juhász Mihály Jacques Lisztjéről; a toszkán élménykörútjáról hazatért Szabadfi Szabolcsról és a Panificio il Basilicóról; a biokenyereket sütő Pipacs Pékségről; a Hold utcai Artizánról és a Marmorsteinról.
Éppen 50 éve, 1966 májusában játszotta utolsó profi futball meccsét Puskás Öcsi, Magyarország legismertebb futball legendája a Real Madridban. A 2016-os év a sport éve, hiszen futball EB-re és olimpiára készülnek a magyarok, erre pedig a Zwack Unicum is készült és a mostani sportsikereket a kerek Puskás évfordulóval összekötve egy limitált kiadású Puskás Unicum palackkal ünnepli a márka, amelyet futball legendák körében, egy kiállítás megnyitóval egybekötve mutatott be Zwack Sándor a nagyközönsé
Egyik legkedveltebb és legősibb fűszernövény az egynyári lágyszárú, mediterrán eredetű, kerti borsfű vagy borsika, melyet Erdélyben csombornak hívnak. Illata a kakukkfűére emlékeztető, íze aromás, fűszeres. Nehezen nélkülözhető a jó konyhán; felejthetetlen karakterű szereplője a jobb ételeknek.
Pozsony se nagy, a belváros gyalogszerrel is bebarangolható, ám a város történelmi múltja olyan tömény, mint kevés közép-kelet- európai városé. Mindig is multikulti volt, 1910-ben nyolcvanezer lakosából 42 százalék volt német, 41 magyar és 15 szlovák. Pozsonyban (Bratislava) már több mint négyszázezren laknak, a szlovákok aránya meghaladja a 90 százalékot, s tizenötezer magyar is él ebben a régi-új, kisnagy városban. Most a város legjobb helyeit mutatjuk be.
Április a könyvfesztivál hónapja. A könyvbarátoknak most is lesz mire költenie, hisz az április 23-án kezdődő fesztiválon több száz újdonság mellett gasztronómiai kiadványok kínálatából is szemezgethetnek. Most a Penna és fakanál rovatunk tavaszi ajánlását gyűjtöttük össze, nemcsak háziasszonyoknak.
Szakrális növény volta miatt a fűszernövények között jelentős, kitüntető irodalma van, a Biblia is gyakran említi. A gyógyászatban mind belsőleg, mind külsőleg alkalmazzák. Konyhában levesekhez, vadhúsokhoz, nyúlhoz, bárányhoz használják.
A világ legkedveltebb előétele, főétele, desszertje, sokak számára egyszerűen a napi betevő: a rizs. A fehér gabona nem csupán energiát biztosít a tömegek számára, tápanyagai más szempontból is értékesek.
Az európai filmek leghangulatosabb jelenetei mindig köthetők egy apró reggelizőhöz a sarkon, a folyó partján vagy egy impozáns hotel elegáns éttermében.
Van egy különleges magyar juhfajta, amelyről hosszú ideig semmit sem tudtunk. Pontosabban ismét van egy újabb különleges magyar juhfajta, amelyről ma már egyre többet tudunk: a gyimesi racka. Első számú szakértőjének sokan Földi Gyulát tartják.
Már látogathatók a Keresd az aranyfakanalat elnevezésű versenyben résztvevő éttermek, ahol kedvezményes menüvel várják a vendégeket. Szavazzunk a legjobb szentendrei vendéglőre!
Az egykori bakonyi és az alföldi csárdák világa a múltté, nem áll már a Nyakvágó, a Búszerző, a Koponya, az Ebgondolta, helyettük viszont járhatunk a ma is legendás halászcsárdákba, vagy éppen a nemrég megnyílt balatonfüredi Baricska csárdába.
A Magyar Konyha a budai zöldvendéglők nyomába eredt, és közel száz éttermet tesztelt. A békebeli hangulat még nyakon csíphető. Hatalmas lombú vadgesztenyék vagy hársak alatt piros kockás abrosszal letakart, kecskelábú asztalok, a rácsos kerítést vadszőlő futja be, a zöld dézsákban leanderek pompáznak.
"Áldott a Tisza tája, Magyarország Kánaánja!" - írta Juhász Gyula és sokan nem is tudják milyen fantasztikus kincsek rejtőznek a Magyarország második legnagyobb folyójának két partján. Tolcsva, Tiszatelek, Tiszacsege, Poroszló, Szolnok, Nagykörű, Algyő, Szeged. Halászcsárdák, éttermek, halsütők. Több mint negyven oldal a Tisza gasztronómiájáról.
Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus a generációkon átívelő étkezési szokásokról.
A mosoly országa október 22-től látható a Budapesti Operettszínházban.
Egyikük bankot vezetett, a másik majdnem futballista lett, és volt, aki a bulik miatt kis híján félbehagyta borászati tanulmányait. Végül mind visszakanyarodtak a szőlőhöz. A szülők letették az alapokat, de a fiatalokra vár a feladat, hogy világmárkává tegyék a bikavért és az egri csillagot.
Hideg, esős hétvégén is lehet jó programokat találni, akár az egész családdal, több napra is.
„Nem baj, ha drága egy hely, de ha az, akkor a kínálat legyen pazar” – mondja Scherer Péter, aki nem riad meg, ha főznie kell. A színésszel reggelikről, étterem-látogatásról, hurkasütőben eltöltött hónapokról, mértéktartásról, a kígyóuborka illatáról és a rejtélyes hetedik ízről is beszélgettünk.
Nincs jobb módszer a fogyasztók érdeklődésének felkeltésére, hűségének erősítésére a kóstolóknál, érdemes tehát a feltételek megteremtésébe fektetni – ezt tapasztalják a borászatok és a pálinkafőzdék országszerte. Nagy tételben termelőknél a gépészet korszerűsítése sem maradhat el, így a külföldi piacokra is több palackkal juthat.
Felújított templom, takaros plébánia, új közösségi ház, tenisz- és strandröplabdapálya, karám a birkáknak. A biokertészetnek egyelőre még csak a helyét láttuk, amikor egy borongós tavaszi napon Zala megye legnyugatibb pontjára, a határ menti Murakeresztúrra látogattunk.
Régi kérdés, hogy miért francia vagy új-zélandi bárányt eszünk a magyar éttermekben, miközben annyi juh él Magyarországon, hogy jutna bőven, szinte minden konyhába. Balogh-Nagy Erzsébet juhtenyésztő nemcsak a választ tudja, de azt is, hogyan lehet itthon tartani a bárányokat.
A Csík Zenekar Kecskeméten kezdett zenélni, de mára az ország legismertebb magyar népzenét játszó együttese. Népszerűségük töretlen. Csík János, a zenekar vezetője ízig vérig kiskunsági ember. Nem véletlen, hogy egyik kedvence a csipetkés babgulyás.