Jönnek a legfontosabb gasztrofesztiválok
Sopronból, Budapestről, Noszvajból és Debrecenből ajánlunk gasztronómiai fesztiválokat.
Sopronból, Budapestről, Noszvajból és Debrecenből ajánlunk gasztronómiai fesztiválokat.
A SVÉT és a Toyota Sakura Kft. megalapította a Sakura-díjat.
Sopron nem maradhat fesztivál nélkül, a fesztivál pedig Soproni nélkül.
Nyár: milyen jó lenne meginni egy hideg, kellemesen habzó sört.
Vajon át lehet-e úgy menni az ír fővároson, hogy ne ütközzünk bele egyetlen pubba sem?
Egyre nehezebb átlátni a magyar sörpiacot, de megpróbáljuk kibogozni a kraft-szálakat.
Tombolhat bármilyen divathullám, még mindig a klasszikus világos sörökből fogy a legtöbb.
Már előre sok vitát váltott ki a vadászati kiállítás. Vajon érdemes kimenni?
A borászat Etyeken és országosan is viszonyítási pont lett a negyed évszázad alatt.
Minél több helyi alapanyagot használnának föl a sörkészítés során.
Nem mindenki kedveli ezt a vörösbortípust, de talán csak addig, amíg meg nem kóstolt egy igazi kékfrankost.
Vashegyen jártunk, az osztrák határon, egy emelettel a hordóban érlelődő kékfrankosok fölött.
Az érdi házi-sörfőző receptje alapján készült az új Soproni Óvatos Duhaj.
Az Etyeki Kúria több borát mérettette meg amerikai szakértők előtt.
Alig tudunk meg valamit, ha kézbe veszünk egy sört. Ezen változtatni kell!
Ez nem a megszokott szőlő, hanem az ötödik komlószüret a váli Uradalmi Sörmanufaktáraban.
Valószínűleg nincs olyan ember hazánkban, aki ne evett volna már valamelyik péksüteményükből. Mi a Zalaco titka? Erről kérdeztük Berta Lászlót, a Zalaco Sütőipari Zrt. tulajdonos-vezérigazgatóját, és közben az is kiderül, hogy mi a különbség a német és mediterrán típusú péksütemények között.
A porter izgalmas sör: karakteres ízek, sötét szín, remek illat. Idehaza nem tartozik a megszokott fajták közé, de ha van értelme a lezajlott sörforradalomnak, az pont az, hogy ilyeneket is tölthetünk a hazai poharakba.
A szlovák nem az a szóvicces nép: életem nagyjából felét köztük töltöttem el, de ez a második nyelvi poén, amin őszintén tudtam kacagni.
Tokaj-Hegyalja a világ legszebb vidéke, mindent meg kell tenni azért, hogy figyelmet kapjon, felemelkedjen. Ezt célozza a Hello Wood építészmustrája is, amit harmadik alkalommal rendeztek meg a térségben.
Masszív hab, bronzszínű test, csiklandozó komlós illatok: az új Soproni APA jól indít és a végén sem szerepel rosszul – megkóstoltuk a Heineken hazai leányvállalatának legújabb, frissen bemutatott sörét.
A NÉBIH (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) alapvetően egy akkurátus nevelőnő, aki bármikor képes közbelépni – nem a buli érdekli, hanem a rend. Frakcionáló lombikkal a kezében nyitja ki a hűtő ajtaját, fejcsóválva vizsgálja a pizzavégeket, Bunsen-égővel főz kávét. Közben analizálja a málnaszörpöt, megnézi, van-e valami a szőnyeg alatt, sőt, még azt is ellenőrzi, hogy a srácok mostak-e fület lefekvés előtt. És ha valamit nem talál rendben, az nem marad titok.
Az időzítésen múlott: ha ezt két évvel ezelőtt lépi meg a Dreher, akkor biztos, hogy sokkal többen rajongják őket körül. A sok kukoricás, messziről kézművesnek látszó sörük után itt egy felsőerjesztésű, pale ale, amelybe – tüzijáték, fanfárok – végre kukoricagríz sem került. Kár, hogy a Soproni megelőzte őket.
Német és magyar, gazda és polgár, óvatos és kísérletező – Taschner Kurt személyiségében sok a látszólagos ellentmondás. A soproni Taschner Bor- és Pezsgőház nemcsak remek italokat, hanem igazi kultúrtörténetet is kínál.
Nincs jobb módszer a fogyasztók érdeklődésének felkeltésére, hűségének erősítésére a kóstolóknál, érdemes tehát a feltételek megteremtésébe fektetni – ezt tapasztalják a borászatok és a pálinkafőzdék országszerte. Nagy tételben termelőknél a gépészet korszerűsítése sem maradhat el, így a külföldi piacokra is több palackkal juthat.
Pár éve még minden új sörnek örültünk, ami különbnek tűnt a nagyipari, kukoricával olcsósított leveknél. Ma meg? A kínálat felpuffadásával van, hogy már csak megvonjuk a vállukat, vagy éppen ingatjuk a fejünket, hogy erre mi szükség volt?
Csak az nem vette észre a sörforradalmat, aki eddig egy pincében élt, bezárva. Az elmúlt évtizedben végbemenő feltámadás először cunaminak tűnt, de mostanra már csak békés hullámok maradtak. A lecsengést világosan jelzi az, hogy buli végére a multik is bevetették magukat a vízbe – vajon sikerül nekik a szörf?
Magyaros konyha és monarchikus hangulat jellemzi a soproni Erhardt családi éttermet.
Van, akinek fétis, másnak gagyi divathóbort: az IPA képes megosztani a sörösöket. Sokan most biztos szentségtörést kiáltanak, de a kézműves verziók után egy hazai multi is megmutatta, mire képesek. Még a forgalmazás előtt kóstoltuk meg a szűretlen Soproni Óvatos Duhajt.
New York legjobb borszaküzleteiben ma külön sarkot szentelnek az osztrák boroknak. A forradalmi változáshoz nem kellett más, mint szigorú, kiskapuk nélküli bortörvény, technológiai innováció, világlátott borászok. Pedig egyszer már lenullázták a borvilágukat.
November 11. Márton ünnepe, a régi népi kalendáriumban a tél kezdete, a gasztronómiában a libaevés napja. Márton nap ma már a fesztiválok ideje, alig találunk éttermet, amely ne készülne libanapi menüsorral.
Kevesen tudják, hogy Huszti Péter negyvenvalahány éven át, ha tehette, esténként gyalog sétált a Madách Színházba. A Városmajorból az Erzsébet körútra. A színházban a társa várta: Piros Ildikó. A színész házaspárral beszélgettünk.
Nehéz eldönteni, hogy magyar vagy inkább osztrák a soproni országhatáron épült csokoládémanufaktúra. A családi vállalkozásban készülő kézműves bonbonok, táblás csokoládék...
A szabadságharcunkat leverő osztrákok sörrel koccintottak az aradi vértanúk kivégzésekor. Egy legenda, aminek ma már tudjuk, hogy semmi történelmi alapja, és valószínűleg a korabeli boros lobbi számlájára írható az elterjesztése. Mégis vajon milyen sör lehetett akkoriban a korsókban? A Szent András Sörfőzde új különlegességével éppen a Monarchia korának ízeit szeretné felidézni.
A Stílusos Vidéki Éttermiség programjai évek óta tömegeket vonzanak. Szeptember 7-én Debrecenben lesz a találkozó, a Békás-tó partján találkoznak a SVÉT konyhái.
Van, aki Budapestről ötszáz kilométert utazik oda-vissza, csak hogy megkóstolja a Tiszacsegei Halászcsárda legendás korhely harcsahalászlevét vagy a Baricska csárda harcsapaprikását. Szerencsére egyre több a ...
Szalay Jeromos a "három dombon" szánkózik, amit egykor Szent Márton hegyének neveztek, csak Kazinczy keresztelte át Pannonhalmának. A bencés szerzetes francia nyelvet és irodalmat tanított a harmincas évek elején. A fotó azt a derűt és bölcsességet tükrözi, ami mindig is jellemezte a testvéreket: az imádkozás mellett a zöldségtermesztésre, a szőlőművelésre, sőt a haltenyésztésre is ők tanították meg Európát. A Pannonhalmi Bencés Apátság most a szabadság mámorát éli: pincészetet, éttermet, növény
Ha Sopron, akkor kékfrankos. Kevés borvidék van ennyire összekapcsolódva egy szőlőfajtával, de Sopron neve egybeforrt a kékfrankossal, olyannyira, hogy még helyi pénz is született belőle, a kékfrank. Így igazságos, hiszen a legenda szerint a kékfrankost egykor a pénzről nevezték el, most tehát a borról neveznek el pénzt. Sopronnal folytatódik a Borvacsora az M1-en.
Ha van búzasör miért ne lehetne köleses sör. Így gondolkodott Szilágyi András és laboratóriumban kikísérletezte az új magyar sörkülönlegességet.
Gasztrokönyvesbolt sajnos Magyarországon nem létezik. Bármennyire sokat beszélünk is mostanában az asztal örömeiről, a magyar kulinária történetéről, az érdeklődés még nincs akkora, hogy önálló boltot eltartana. Akad persze néhány hely, ahol a hagyományos televíziós "sztárszakácsok" receptgyűjteményein kívül érdekesebb hazai vagy külföldi munkák (esetleg gasztrofilmek is) fellelhetők, ám ezek többnyire tiszavirág-életűek.
Sopronból, Budapestről, Noszvajból és Debrecenből ajánlunk gasztronómiai fesztiválokat.
A SVÉT és a Toyota Sakura Kft. megalapította a Sakura-díjat.
Sopron nem maradhat fesztivál nélkül, a fesztivál pedig Soproni nélkül.
A borászat Etyeken és országosan is viszonyítási pont lett a negyed évszázad alatt.
Minél több helyi alapanyagot használnának föl a sörkészítés során.
Nyár: milyen jó lenne meginni egy hideg, kellemesen habzó sört.
Vajon át lehet-e úgy menni az ír fővároson, hogy ne ütközzünk bele egyetlen pubba sem?
Egyre nehezebb átlátni a magyar sörpiacot, de megpróbáljuk kibogozni a kraft-szálakat.
Tombolhat bármilyen divathullám, még mindig a klasszikus világos sörökből fogy a legtöbb.
Már előre sok vitát váltott ki a vadászati kiállítás. Vajon érdemes kimenni?
Nem mindenki kedveli ezt a vörösbortípust, de talán csak addig, amíg meg nem kóstolt egy igazi kékfrankost.
Az érdi házi-sörfőző receptje alapján készült az új Soproni Óvatos Duhaj.
Alig tudunk meg valamit, ha kézbe veszünk egy sört. Ezen változtatni kell!
Ez nem a megszokott szőlő, hanem az ötödik komlószüret a váli Uradalmi Sörmanufaktáraban.
Valószínűleg nincs olyan ember hazánkban, aki ne evett volna már valamelyik péksüteményükből. Mi a Zalaco titka? Erről kérdeztük Berta Lászlót, a Zalaco Sütőipari Zrt. tulajdonos-vezérigazgatóját, és közben az is kiderül, hogy mi a különbség a német és mediterrán típusú péksütemények között.
A porter izgalmas sör: karakteres ízek, sötét szín, remek illat. Idehaza nem tartozik a megszokott fajták közé, de ha van értelme a lezajlott sörforradalomnak, az pont az, hogy ilyeneket is tölthetünk a hazai poharakba.
Tokaj-Hegyalja a világ legszebb vidéke, mindent meg kell tenni azért, hogy figyelmet kapjon, felemelkedjen. Ezt célozza a Hello Wood építészmustrája is, amit harmadik alkalommal rendeztek meg a térségben.
Masszív hab, bronzszínű test, csiklandozó komlós illatok: az új Soproni APA jól indít és a végén sem szerepel rosszul – megkóstoltuk a Heineken hazai leányvállalatának legújabb, frissen bemutatott sörét.
A NÉBIH (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) alapvetően egy akkurátus nevelőnő, aki bármikor képes közbelépni – nem a buli érdekli, hanem a rend. Frakcionáló lombikkal a kezében nyitja ki a hűtő ajtaját, fejcsóválva vizsgálja a pizzavégeket, Bunsen-égővel főz kávét. Közben analizálja a málnaszörpöt, megnézi, van-e valami a szőnyeg alatt, sőt, még azt is ellenőrzi, hogy a srácok mostak-e fület lefekvés előtt. És ha valamit nem talál rendben, az nem marad titok.
Az időzítésen múlott: ha ezt két évvel ezelőtt lépi meg a Dreher, akkor biztos, hogy sokkal többen rajongják őket körül. A sok kukoricás, messziről kézművesnek látszó sörük után itt egy felsőerjesztésű, pale ale, amelybe – tüzijáték, fanfárok – végre kukoricagríz sem került. Kár, hogy a Soproni megelőzte őket.
Pár éve még minden új sörnek örültünk, ami különbnek tűnt a nagyipari, kukoricával olcsósított leveknél. Ma meg? A kínálat felpuffadásával van, hogy már csak megvonjuk a vállukat, vagy éppen ingatjuk a fejünket, hogy erre mi szükség volt?
Csak az nem vette észre a sörforradalmat, aki eddig egy pincében élt, bezárva. Az elmúlt évtizedben végbemenő feltámadás először cunaminak tűnt, de mostanra már csak békés hullámok maradtak. A lecsengést világosan jelzi az, hogy buli végére a multik is bevetették magukat a vízbe – vajon sikerül nekik a szörf?
Van, akinek fétis, másnak gagyi divathóbort: az IPA képes megosztani a sörösöket. Sokan most biztos szentségtörést kiáltanak, de a kézműves verziók után egy hazai multi is megmutatta, mire képesek. Még a forgalmazás előtt kóstoltuk meg a szűretlen Soproni Óvatos Duhajt.
November 11. Márton ünnepe, a régi népi kalendáriumban a tél kezdete, a gasztronómiában a libaevés napja. Márton nap ma már a fesztiválok ideje, alig találunk éttermet, amely ne készülne libanapi menüsorral.
A szabadságharcunkat leverő osztrákok sörrel koccintottak az aradi vértanúk kivégzésekor. Egy legenda, aminek ma már tudjuk, hogy semmi történelmi alapja, és valószínűleg a korabeli boros lobbi számlájára írható az elterjesztése. Mégis vajon milyen sör lehetett akkoriban a korsókban? A Szent András Sörfőzde új különlegességével éppen a Monarchia korának ízeit szeretné felidézni.
A Stílusos Vidéki Éttermiség programjai évek óta tömegeket vonzanak. Szeptember 7-én Debrecenben lesz a találkozó, a Békás-tó partján találkoznak a SVÉT konyhái.
Van, aki Budapestről ötszáz kilométert utazik oda-vissza, csak hogy megkóstolja a Tiszacsegei Halászcsárda legendás korhely harcsahalászlevét vagy a Baricska csárda harcsapaprikását. Szerencsére egyre több a ...
Ha Sopron, akkor kékfrankos. Kevés borvidék van ennyire összekapcsolódva egy szőlőfajtával, de Sopron neve egybeforrt a kékfrankossal, olyannyira, hogy még helyi pénz is született belőle, a kékfrank. Így igazságos, hiszen a legenda szerint a kékfrankost egykor a pénzről nevezték el, most tehát a borról neveznek el pénzt. Sopronnal folytatódik a Borvacsora az M1-en.
Ha van búzasör miért ne lehetne köleses sör. Így gondolkodott Szilágyi András és laboratóriumban kikísérletezte az új magyar sörkülönlegességet.
Gasztrokönyvesbolt sajnos Magyarországon nem létezik. Bármennyire sokat beszélünk is mostanában az asztal örömeiről, a magyar kulinária történetéről, az érdeklődés még nincs akkora, hogy önálló boltot eltartana. Akad persze néhány hely, ahol a hagyományos televíziós "sztárszakácsok" receptgyűjteményein kívül érdekesebb hazai vagy külföldi munkák (esetleg gasztrofilmek is) fellelhetők, ám ezek többnyire tiszavirág-életűek.
Vashegyen jártunk, az osztrák határon, egy emelettel a hordóban érlelődő kékfrankosok fölött.
Német és magyar, gazda és polgár, óvatos és kísérletező – Taschner Kurt személyiségében sok a látszólagos ellentmondás. A soproni Taschner Bor- és Pezsgőház nemcsak remek italokat, hanem igazi kultúrtörténetet is kínál.
Nincs jobb módszer a fogyasztók érdeklődésének felkeltésére, hűségének erősítésére a kóstolóknál, érdemes tehát a feltételek megteremtésébe fektetni – ezt tapasztalják a borászatok és a pálinkafőzdék országszerte. Nagy tételben termelőknél a gépészet korszerűsítése sem maradhat el, így a külföldi piacokra is több palackkal juthat.
Magyaros konyha és monarchikus hangulat jellemzi a soproni Erhardt családi éttermet.
New York legjobb borszaküzleteiben ma külön sarkot szentelnek az osztrák boroknak. A forradalmi változáshoz nem kellett más, mint szigorú, kiskapuk nélküli bortörvény, technológiai innováció, világlátott borászok. Pedig egyszer már lenullázták a borvilágukat.
Kevesen tudják, hogy Huszti Péter negyvenvalahány éven át, ha tehette, esténként gyalog sétált a Madách Színházba. A Városmajorból az Erzsébet körútra. A színházban a társa várta: Piros Ildikó. A színész házaspárral beszélgettünk.
Nehéz eldönteni, hogy magyar vagy inkább osztrák a soproni országhatáron épült csokoládémanufaktúra. A családi vállalkozásban készülő kézműves bonbonok, táblás csokoládék...
Szalay Jeromos a "három dombon" szánkózik, amit egykor Szent Márton hegyének neveztek, csak Kazinczy keresztelte át Pannonhalmának. A bencés szerzetes francia nyelvet és irodalmat tanított a harmincas évek elején. A fotó azt a derűt és bölcsességet tükrözi, ami mindig is jellemezte a testvéreket: az imádkozás mellett a zöldségtermesztésre, a szőlőművelésre, sőt a haltenyésztésre is ők tanították meg Európát. A Pannonhalmi Bencés Apátság most a szabadság mámorát éli: pincészetet, éttermet, növény