Ők a Magyar Konyha Termelői Díj nyertesei
A díj átadására a Stílusos Vidéki Éttermiség tatai rendezvényén került sor.
A díj átadására a Stílusos Vidéki Éttermiség tatai rendezvényén került sor.
A Kurca-parti Kendermagos 2022 szeptemberében Magyar Konyha Termelői Díjat kapott.
Ha évente kétszer ennénk birkát, nem is kéne exportálni.
Hamarosan eldől, kinek terítenek a francia Elysée-palotában.
Horrorvágóhíd Létavértesen: 15 tonna élelmiszer forgalmi korlátozását rendelték el.
Sztankó Bernadett emufarmja, olyan, mintha a Jurassic Park díszletei között sétálnánk.
A Magyar Angus Ünnepével szeretné emlékezetessé tenni az újranyitást.
„Szép a feje, hosszú a törzse, széles a csípője, olyan a testtartása…”
A statisztikák tanúsága szerint több sertést dolgoznak fel a vágóhidak.
Horror a létavértesi vágóhídon - mocskot, koszt és káoszt talált a Nébih.
Szója- és gluténmentesen, zöldbanánból készít húshelyettesítőket a magyar startup.
A kipusztulástól már megmentettük, ám a vasárnapi ebédek asztalára még nem került oda a magyar szürke marha.
Aki megáll, az lemarad, piacot veszít.
Csörgő István lassan tizenhárom éve neveli a szépséges, elegáns pöttyökkel díszített pisztrángjait.
Életének 84. évében meghalt Csukás István Kossuth-díjas költő, író, a nemzet művésze 2020. február 24-én. A Kossuth-díjas alkotó 1936. április 2-án született Kisújszálláson, 1957 óta élt írásaiból. Generációk nőttek fel olyan legendás meséin, mint a Pom-pom meséi; a Süsü, sárkány; a Mirr-murr; a Nagy Ho-ho-ho-horgász, a Keménykalap és krumpliorr, a Nyár a szigeten és A legkisebb ugrifüles. Emellett hang- és tévéjátékok, filmek, színdarabok fűződnek a nevéhez és verseket is írt.
A sertéspestis fenyegetettsége miatt komolyabb óvintézkedésre volt szükség a belvárosi Mangalica Fesztivál szervezésekor.
A kalandos sorsú magyarok egyike. A Nógrádból származó sokgenerációs mészárosdinasztia leszármazottja, Brazília egyik legnagyobb húskereskedője, aki a Magyar Konyhának mesélte el először élettörténetét. A húskirállyal beszélgettünk.
Csukás István költő, író, gyerekkorában leste el a vidéki konyha fortélyait, s hozta magával a recepteket.
A tanyára született, majd hentesnek tanuló színművész útját végigkísérik az ételekhez köthető történetek a répaföldtől a színházbüfék világán át a viszáki Kaszás Attila Pajta Színház kemencéjéig.
Tizennégy éves koromtól élek kertes házban, de a kerti munka a fűnyírásban merült ki, illetve gondozhattam a család dombos ágyását. A lelkesedésem nem tartott sokáig, elsodortak a bulik, az iskola, később a munka. Amikor egyéves lett a fiam, úgy döntött a család, agyő Budapest, az agglomerációba költöztünk.
A francia Label Rouge követelményeinek megfelelő módon tenyészt fekete lábú csirkéket egy gazdálkodóvá lett ügyvéd a kunsági Szank környéki földjein. Az első vágás már bekerült a hazai éttermek konyháiba, de a magyar csúcsgasztronómia kiszolgálása mellett a jövőben külföldre is szállítanának a legmagasabb minőségű csirkehúsból.
A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha újabb közös tesztjén kolozsvári, azaz füstölt, húsos oldal-szalonnák kerültek a zsűri elé. A sertés különböző testtájaiból, különböző módszerekkel, különböző szalonnák készülnek. Az ízletes kolozsvári szalonna a legnépszerűbbek közé tartozik.
Konyhai eszközökre vagy gépekre gondolunk legtöbbször, ha azt halljuk, hogy egy gasztronómiai, édesipari vállalkozás pályázati pénzt használt fel. De a támogatott körbe egy míves kőkerítés restaurálása ugyanúgy beleférhet, mint gyakornokok foglalkoztatása, amivel az általános szakemberhiány közepette is biztosítható a képzett munkaerő.
A hús: senkit sem hagy hidegen, egy köteg izom, kis zsír, máris dőlnek az érzelmek. Van, aki undorodik tőle, más gyűlöli és harcol ellene, de sokan simán csak imádjuk, fejet hajtva az átörökített ösztön parancsának.
Szlovákia legjobb szállodájának számít tágas spájával és hammámjával az ötcsillagos várkonyi Chateau Amade. A nagyrészt magyarok lakta Csallóköz szívében fekszik, 27 kilométerre Győrtől, másfél óra autóútra Budapesttől. Konyhája azzal főz, amit a vidék ad, saját zöldségesük, gyümölcsösük és vágóhídjuk van; étlapjuk szezonális és lokális, a legjobb helyi tradíciókat gondolja újra. Őszi fogásaikat három fő ikonikus alapanyag, a marhapofa, az aranypecsenye és a vadhús jellemzi.
Az istenek, az aztékok, majd a spanyol hódítók kedvence, a csokoládé ma már világszerte elterjedt élelmiszer. Felhasználását, minőségét tekintve a gyerekek reggeli italától a húsvéti csokitojáson át a ritka és különleges kakaófajtákból készült, ünnepi csokoládékig széles a választék.
Tavaly őszi számunkban bemutattuk a Magyar Konyha kedvenc húsboltjait, ahol a legjobb marha, disznó, bárány és csirke kapható. Azóta sokat változott a "húspiac". TOP 10 hentes újragondolva.
India szent állatai jutottak eszembe a Korosajt Balaton-felvidéki kis birtokán. Nemesbükön persze nem szent a tehén, de igen nagyra becsült jószág. Az alig három tucat állatot számláló csorda mindegyikének saját neve van, kis túlzással mondhatjuk, hogy tagjai a Korosa családnak.
Ha megnézzük a térképet, jól látható, hogy Csallóköz egy óriási sziget. A Duna és mellékfolyói által körbevett szárazföld, Európa legnagyobb folyami szigete. A csallóközi gasztronómiára a magyar konyha, valamint a szláv és a német konyhaművészet egyaránt nagy hatással volt.
A Magyarországon élő húsmarhák közül ez a testileg legnagyobb, ezen van a legtöbb hús, és nem mellesleg az állat szép és mutatós is. Mi, magyarok úgy hívjuk, szőke marha, a világ pedig úgy ismeri: Blonde D’Aquitaine. Idilli környezetben élnek, jól ismerik a magyar legelőket. A magyar gasztronómia viszont mostohán bánik a jószág húsával: szinte ismeretlen a hazai étlapok világában, miközben fenséges és porhanyós.
Eredetileg csak az egri Stühmer édességboltot szerette volna magáénak tudni Csóll Péter, a Magyar Konyha Termelői Díj egyik idei kitüntetettje. Csak miután megszerezte az üzletet, döbbent rá, hogy a név kötelez. Mintha hatalmas erőket szabadított volna el: az egykori patinás édességmárka most már régi rangját követeli.
Annak ellenére, hogy hazánkra nem kifejezetten jellemző a bárányhús fogyasztása, húsvét közeledtével mégis egyre nagyobb kedvet kapunk az elkészítéséhez. A legnagyobb problémánk csak a tökéletes recepttel lehet, hiszen az alapanyag ma már kiváló minőségben megtalálható az ország bármely részén. Mindezeken túl van már halal vágással vagy a kóser hagyományoknak megfelelő módon előkészített bárány, de választhatunk hagyományos magyar eljárással füstöltet is.
Gianni Annoni olaszos szenvedéllyel "tanít enni".
Mostoha helyzetbe került a magyarországi lúdtenyésztés. Körkép Bogenfürst Ferenccel, a Kaposvári Egyetem professzorával, lúdkutatóval, aki nemcsak tanítja a ludakról szóló tudományt, de tenyészti is az állatokat zselici birtokán.
Kővári Éváék farmja Ábrahámhegy tövében azok közé a megkerülhetetlen helyek közé tartozik a Káli-medencében, melyeket GPS-sel nem lehet megtalálni, csak szájhagyomány után.
Sármos, szellemes, közvetlen,karizmatikus személyiség. Jamie Oliver könnyedén készít el finom fogásokat.
Oppermann Tibor gyerekfejjel hagyta el az országot, majd amikor, harmincnyolc év múltán hazatért, a Zselic vizenyős völgyeiben valósította meg álmát: létrehozta Magyarország egyik legnagyobb bivalyfarmját. A bivalyok völgyében emberi léptékben mérik az időt és az életet.
Böllértalálkozók, böllérversenyek, disznótorosok sora várja országszerte a sült hurkák kolbászok kedvelőit. Hova menjünk, ha hajnali disznóvágáshoz van kedvünk?
Szerémségben egykor gyönyörű, gazdag magyar városok voltak. A legfontosabb Kamanc lehetett, amely már a XV. században vagy 150 kőházzal és színházzal is büszkélkedhetett. Ma pedig nem szabad kihagyni Kispiacot, ami igaz nem vásártér, de a sajtjai messzi földön ismertek.
Az egriek nem is értik, hogyan lehet probléma egy jó párizsi vagy virsli beszerzése, mikor csak le kell menni a Pásztor-Hús valamelyik boltjába. Sajnos, máshol nem ennyire egyszerű a helyzet.
Egyre többen figyelnek vásárlásaik során arra, hogy magyar terméket vegyenek. Ezt sokszor nehéz megoldani, mert a jó minőség és az elfogadható ár nem mindig esik egybe a magyar eredettel. A sertéshúsnál könnyű helyzetben van a tudatos vásárló, hiszen a magyar hús az ország adottságainál fogva jobb, mint az importtermékek, és a magyar eredet is könnyen felismerhető.
A díj átadására a Stílusos Vidéki Éttermiség tatai rendezvényén került sor.
Ha évente kétszer ennénk birkát, nem is kéne exportálni.
Horrorvágóhíd Létavértesen: 15 tonna élelmiszer forgalmi korlátozását rendelték el.
A Magyar Angus Ünnepével szeretné emlékezetessé tenni az újranyitást.
A statisztikák tanúsága szerint több sertést dolgoznak fel a vágóhidak.
Horror a létavértesi vágóhídon - mocskot, koszt és káoszt talált a Nébih.
Aki megáll, az lemarad, piacot veszít.
Életének 84. évében meghalt Csukás István Kossuth-díjas költő, író, a nemzet művésze 2020. február 24-én. A Kossuth-díjas alkotó 1936. április 2-án született Kisújszálláson, 1957 óta élt írásaiból. Generációk nőttek fel olyan legendás meséin, mint a Pom-pom meséi; a Süsü, sárkány; a Mirr-murr; a Nagy Ho-ho-ho-horgász, a Keménykalap és krumpliorr, a Nyár a szigeten és A legkisebb ugrifüles. Emellett hang- és tévéjátékok, filmek, színdarabok fűződnek a nevéhez és verseket is írt.
A Kurca-parti Kendermagos 2022 szeptemberében Magyar Konyha Termelői Díjat kapott.
Hamarosan eldől, kinek terítenek a francia Elysée-palotában.
Sztankó Bernadett emufarmja, olyan, mintha a Jurassic Park díszletei között sétálnánk.
„Szép a feje, hosszú a törzse, széles a csípője, olyan a testtartása…”
Szója- és gluténmentesen, zöldbanánból készít húshelyettesítőket a magyar startup.
Csörgő István lassan tizenhárom éve neveli a szépséges, elegáns pöttyökkel díszített pisztrángjait.
A sertéspestis fenyegetettsége miatt komolyabb óvintézkedésre volt szükség a belvárosi Mangalica Fesztivál szervezésekor.
Tizennégy éves koromtól élek kertes házban, de a kerti munka a fűnyírásban merült ki, illetve gondozhattam a család dombos ágyását. A lelkesedésem nem tartott sokáig, elsodortak a bulik, az iskola, később a munka. Amikor egyéves lett a fiam, úgy döntött a család, agyő Budapest, az agglomerációba költöztünk.
A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha újabb közös tesztjén kolozsvári, azaz füstölt, húsos oldal-szalonnák kerültek a zsűri elé. A sertés különböző testtájaiból, különböző módszerekkel, különböző szalonnák készülnek. Az ízletes kolozsvári szalonna a legnépszerűbbek közé tartozik.
Konyhai eszközökre vagy gépekre gondolunk legtöbbször, ha azt halljuk, hogy egy gasztronómiai, édesipari vállalkozás pályázati pénzt használt fel. De a támogatott körbe egy míves kőkerítés restaurálása ugyanúgy beleférhet, mint gyakornokok foglalkoztatása, amivel az általános szakemberhiány közepette is biztosítható a képzett munkaerő.
Szlovákia legjobb szállodájának számít tágas spájával és hammámjával az ötcsillagos várkonyi Chateau Amade. A nagyrészt magyarok lakta Csallóköz szívében fekszik, 27 kilométerre Győrtől, másfél óra autóútra Budapesttől. Konyhája azzal főz, amit a vidék ad, saját zöldségesük, gyümölcsösük és vágóhídjuk van; étlapjuk szezonális és lokális, a legjobb helyi tradíciókat gondolja újra. Őszi fogásaikat három fő ikonikus alapanyag, a marhapofa, az aranypecsenye és a vadhús jellemzi.
Az istenek, az aztékok, majd a spanyol hódítók kedvence, a csokoládé ma már világszerte elterjedt élelmiszer. Felhasználását, minőségét tekintve a gyerekek reggeli italától a húsvéti csokitojáson át a ritka és különleges kakaófajtákból készült, ünnepi csokoládékig széles a választék.
Tavaly őszi számunkban bemutattuk a Magyar Konyha kedvenc húsboltjait, ahol a legjobb marha, disznó, bárány és csirke kapható. Azóta sokat változott a "húspiac". TOP 10 hentes újragondolva.
India szent állatai jutottak eszembe a Korosajt Balaton-felvidéki kis birtokán. Nemesbükön persze nem szent a tehén, de igen nagyra becsült jószág. Az alig három tucat állatot számláló csorda mindegyikének saját neve van, kis túlzással mondhatjuk, hogy tagjai a Korosa családnak.
Ha megnézzük a térképet, jól látható, hogy Csallóköz egy óriási sziget. A Duna és mellékfolyói által körbevett szárazföld, Európa legnagyobb folyami szigete. A csallóközi gasztronómiára a magyar konyha, valamint a szláv és a német konyhaművészet egyaránt nagy hatással volt.
A Magyarországon élő húsmarhák közül ez a testileg legnagyobb, ezen van a legtöbb hús, és nem mellesleg az állat szép és mutatós is. Mi, magyarok úgy hívjuk, szőke marha, a világ pedig úgy ismeri: Blonde D’Aquitaine. Idilli környezetben élnek, jól ismerik a magyar legelőket. A magyar gasztronómia viszont mostohán bánik a jószág húsával: szinte ismeretlen a hazai étlapok világában, miközben fenséges és porhanyós.
Eredetileg csak az egri Stühmer édességboltot szerette volna magáénak tudni Csóll Péter, a Magyar Konyha Termelői Díj egyik idei kitüntetettje. Csak miután megszerezte az üzletet, döbbent rá, hogy a név kötelez. Mintha hatalmas erőket szabadított volna el: az egykori patinás édességmárka most már régi rangját követeli.
Annak ellenére, hogy hazánkra nem kifejezetten jellemző a bárányhús fogyasztása, húsvét közeledtével mégis egyre nagyobb kedvet kapunk az elkészítéséhez. A legnagyobb problémánk csak a tökéletes recepttel lehet, hiszen az alapanyag ma már kiváló minőségben megtalálható az ország bármely részén. Mindezeken túl van már halal vágással vagy a kóser hagyományoknak megfelelő módon előkészített bárány, de választhatunk hagyományos magyar eljárással füstöltet is.
Böllértalálkozók, böllérversenyek, disznótorosok sora várja országszerte a sült hurkák kolbászok kedvelőit. Hova menjünk, ha hajnali disznóvágáshoz van kedvünk?
Szerémségben egykor gyönyörű, gazdag magyar városok voltak. A legfontosabb Kamanc lehetett, amely már a XV. században vagy 150 kőházzal és színházzal is büszkélkedhetett. Ma pedig nem szabad kihagyni Kispiacot, ami igaz nem vásártér, de a sajtjai messzi földön ismertek.
Az egriek nem is értik, hogyan lehet probléma egy jó párizsi vagy virsli beszerzése, mikor csak le kell menni a Pásztor-Hús valamelyik boltjába. Sajnos, máshol nem ennyire egyszerű a helyzet.
Egyre többen figyelnek vásárlásaik során arra, hogy magyar terméket vegyenek. Ezt sokszor nehéz megoldani, mert a jó minőség és az elfogadható ár nem mindig esik egybe a magyar eredettel. A sertéshúsnál könnyű helyzetben van a tudatos vásárló, hiszen a magyar hús az ország adottságainál fogva jobb, mint az importtermékek, és a magyar eredet is könnyen felismerhető.
A kipusztulástól már megmentettük, ám a vasárnapi ebédek asztalára még nem került oda a magyar szürke marha.
A kalandos sorsú magyarok egyike. A Nógrádból származó sokgenerációs mészárosdinasztia leszármazottja, Brazília egyik legnagyobb húskereskedője, aki a Magyar Konyhának mesélte el először élettörténetét. A húskirállyal beszélgettünk.
Csukás István költő, író, gyerekkorában leste el a vidéki konyha fortélyait, s hozta magával a recepteket.
A tanyára született, majd hentesnek tanuló színművész útját végigkísérik az ételekhez köthető történetek a répaföldtől a színházbüfék világán át a viszáki Kaszás Attila Pajta Színház kemencéjéig.
A francia Label Rouge követelményeinek megfelelő módon tenyészt fekete lábú csirkéket egy gazdálkodóvá lett ügyvéd a kunsági Szank környéki földjein. Az első vágás már bekerült a hazai éttermek konyháiba, de a magyar csúcsgasztronómia kiszolgálása mellett a jövőben külföldre is szállítanának a legmagasabb minőségű csirkehúsból.
A hús: senkit sem hagy hidegen, egy köteg izom, kis zsír, máris dőlnek az érzelmek. Van, aki undorodik tőle, más gyűlöli és harcol ellene, de sokan simán csak imádjuk, fejet hajtva az átörökített ösztön parancsának.
Gianni Annoni olaszos szenvedéllyel "tanít enni".
Mostoha helyzetbe került a magyarországi lúdtenyésztés. Körkép Bogenfürst Ferenccel, a Kaposvári Egyetem professzorával, lúdkutatóval, aki nemcsak tanítja a ludakról szóló tudományt, de tenyészti is az állatokat zselici birtokán.
Kővári Éváék farmja Ábrahámhegy tövében azok közé a megkerülhetetlen helyek közé tartozik a Káli-medencében, melyeket GPS-sel nem lehet megtalálni, csak szájhagyomány után.