Gyömbérszüret Magyarországon
Karácsonyig tart a betakarítás Zsombón.
„Nekem nyáron elég egy keszeg, kovászos uborkával és kisfröccsel”
Az új Mercure Tokaj hotel jövő tavasszal fogadja első vendégeit.
Budapest megnyílt a Retro Élményközpont, amely minden érzékszervünknek kínálja a letűnt kor emlékeit.
Patai Istvánt, a verpeléti Varsányi Pincészet borászát választották az Év Egri Bortermelőjének.
Az újrafelfedezett kedvenc kicsit nosztalgikus, nagyon felkapott és ütősen kávés.
Mimi Thorissontól az Itália ízei engem azonnal rabul ejtett.
Kis időutazással idézzük fel a konyhai dizájn legfontosabb pillanatait.
Bezár Moszkva egyik legpatinásabb élelmiszerüzlete.
A pécsdevecseri Wassmann-birtokon és a szentantalfai Dobosi Pincészetben jártunk.
37 év után újra együtt forgatott a régi kultfilm furcsa párosa.
Régi magyar reklámok: poén a retró, ha nem kell benne élni!
Egy nap alatt elkelt az “English Nouveau” néven piacra dobott angol újbor.
Formanek Ferenc alapító-tulajdonossal beszélgettünk a magyar ecetkultúráról.
A francia újbor ünnepe - ezúttal csinnadratta és dínomdánom nélkül.
Két új világrekord született a népszerű versenyen, a bajnokok szép summát vihettek haza.
A nulláról kezdte, majd hét év alatt három Michelin-csillagot szerzett az Abruzzo tartománybeli Rivisondoliban lévő Reale étterem séfjeként. Aztán séfiskolát nyitott, kísérleti éttermeket indított, egy római kórházban pedig mintakonyhát működtet. Az idei Madrid Fusión nemzetközi gasztronómiai konferencián Niko Romitónak ítélték „Az év séfje” díjat.
Ahogy azt már megszokhattuk, a 2020-as reklámokban is hemzsegtek a sztárok.
„...életemben pálinkán kívül soha mást nem főztem” - állítja a göcseji erdész, az őshonos gyümölcsfajták megmentője, aki idén megkapta a Magyar Konyha Termelői díját.
Reneszánsz ember: mesterszakács, saját főzőműsora van, karnagy, politikus és pap. Kisebbségben Szerbiában, de többségben a konyhában. Paskó Csaba, a Szabadka melletti falucska, Kelebia római katolikus plébánosa elmondja, milyen az álszent böjt, és milyen az igazi.
Március vége felé a napsütés drága kincs, amikor az egri pincészet teraszán kezünkben egy pohár illatos borral, vagy egy gőzölgő eszpresszóval kiélvezhetjük, hogy végre megszabadultunk a kabátunktól. Ezt adta a Slow Market, amely arra is lehetőséget ad, hogy megnézzük hogyan is áll Eger és a Mátra környékén a termelők, illetve a honi gasztronómia helyzete.
A szeretet nem mérhető. Nincs illata, nincs tapintása, egyszerűen csak úgy van. Vagy nincs.
Manapság sokan egyetértenek azzal, hogy a Luxardo Maraschino a koktélcseresznyék etalonja. A világ bármely pontján térünk be egy jó bárba vagy étterembe, a minőségi, kézműves koktélok egyik elengedhetetlen hozzávalója ez a márka. Pedig nem volt mindig ilyen egyértelmű a siker: a Luxardo mögött viszontagságos évtizedek állnak.
A József Attila- és Berzsenyi-díjas író, szerkesztő, filozófus, borász, pomológus, polihisztor, kultúrséf és gasztrosámán egyházashetyéni rezidenciáján jártunk.
Sebestyén Csilla és Csaba a borvidék jeles másodgenerációs képviselői.
A gyűjtögető életmód a múltunkból fakad, de génjeink a jelenbe is átörökítették. Mivel az evés nemcsak az életben maradás egyik bevált módja, hanem örömforrás is, természetes, hogy sokan tartanak otthon szakácskönyvet.
„A kommunizmus tönkretette a magyar konyhát, levágta csülkeit, megszórta vegetával és piros hamisarannyal.” –háborgunk gyakran, átkozzuk az elmúlt évtizedeket, megtagadva még azt is, ami véletlenül jó volt benne.
Ferran Adrià, a katalán zseni világhírű, akár egy hollywoodi sztár. Minden gasztronómiai elismerést megkapott, amit csak lehetett: Joël Robuchon szerint ő a földkerekség legjobb szakácsa. Egészen másképp is alakulhatott volna a világ egyik leghíresebb séfjének élete, ha tizennyolc évesen nem szegődik el mosogatófiúnak. Az ötször a világ legjobb éttermének választott El Bulli egykori séfjével A világ 50 legjobb étterme listát kiadó theworlds50best.com készített interjút a kezdetekről és új tervei
A Budapest TOP 10 kiadványban listánkba vettünk a kisvendéglőket, igazi étkezdéket, a modern kifőzdéket is. Olyan ebédelőhelyeket, ahol az egyszerűség az úr, de a tálalás, a fogások már a modern kor igényeihez igazodnak. Idén is megjelentetjük bővített kiadású gasztrokalauzunkat. Olvasóinktól várjuk a javaslatokat, észrevételeket!
Brüsszeli diplomatának készült, végül séf lett Ana Roš.
Tiszta szívvel című filmjét jelölte Magyarország az Oscar-díjra, tévés műsorokat készít és vezet, emellett szárazsütemények népszerűsítésében is szerepet vállal. Szeret főzni, mindene a magyar konyha. Till Attilával jóízűen lehet beszélgetni az evésről.
A karácsony az év egyetlen napja, amikor hal kerül sok magyar ember asztalára. A ponty helyett ma már a lazac a sláger, és a tengeri halak az éttermekből is kiszorítják az édesvízieket. A halpultban némi odafigyeléssel fel lehet ismerni a valóban friss halat, sok étteremben viszont csak a rendelés után derül ki, hogy a fogas valójában nílusi sügér.
Bukolikus miccssütögetés ide vagy oda, Romániában nagyon kevés helyen készítik helyben a miccset. Két vállalat fóliázott nyers miccse uralja a piacot, mindenki ezt veszi, a feketetói árusok is. A vásárban a megfáradt utazó ehet savanyúlevest, azaz csorbát vagy szárított halat, és vihet haza mézet, mézes diót, lekvárokat, gyümölcsöket, juhsajtot, ordát és természetesen pálinkát is.
Ha van magyar márka, amely nem csak „Magyarországon világhírű”, akkor az a Zwack Unicum. A gyomorkeserűt épp 225 éve nyújtotta át II. József császárnak udvari orvosa, dr. Zwack. A legenda szerint tehát 1790-ben hangzott el az elhíresült mondás – „Das ist ein unicum!” –, ami aztán egy sikeres magyar márka névadója is lett, s egyúttal megalapozta a családi legendáriumot is.
Ha más nem, az egyre forróbb nyarak mindenképp kedveznek a rizsnek, az Alföld szikes, kötött talaját pedig jól lehet hasznosítani. A rizs ugyan jövedelmező gabonafajta, de termesztése nem olyan egyszerű, mint a búzáé. Pedig a cél az lenne, hogy a magyar emberek rizsigényét a hazai termelés ki tudja elégíteni.
A művészek mindig is szerették a hasukat. Goya lazacsteaket, Magritte almákat festett. Picasso a vallaurisi pékek négyágú kiflijét úgy helyezte az asztalra, mintha az ő megdagadt ujjai volnának. De kocsmát egyikük sem nyitott. Trombitás Tamás valószínűleg az egyetlen Munkácsy-díjas borász a világon. Most meg már vendéglős is.
A legnagyobb horvát félsziget, az olajfák, a szőlőtőkék és a szarvasgombát rejtő tölgyerdők birodalma, az utóbbi évtizedek egyik leglátogatottabb magyar turisztikai célpontja. A tengertől azonban néha el kell távolodni, hogy felfedezzük az igazi, zöld Isztriát. A legjobb horvát étterem és a legjobb séf is ebből a régióból került ki, elindultunk hát a nyomukban, megnézni, mit is találunk az isztriai spájzban.
A milánói expón egy izgalmas kiállítás várja a gasztronómia kedvelőit. Az elmúlt évtizedek olasz társadalmi-gazdasági viszonyait gasztrotárgyú filmeken keresztül mutatják be a közönségnek.
A karácsonyi ajándékdesszertek között előkelő helyet foglal el a Mozartkugel. Csak vigyázzunk mit vásárolunk, mert a kapható marcipángolyóknak legtöbbször köze sincs az eredeti Mozartkugelhez.
Ha tél és szesz, akkor forralt bor vagy bólé. És itt meg is áll az átlagember tudománya, legalábbis ma – száz éve egy polgári háziasszonynak még nem okozott gondot a hidegebb hónapokban egy jóféle puncs vagy egg nog elkészítése.
Holland vidéki életet álmodott magának és családjának Felcsútra Szelényi Katalin. A vegyészmérnökből lett sajtmester. Az ő kecskesajtjait használja a Gerbeaud és a Villa Bagatelle konyhája is. Anya és lánya, Katalin és Dóri elmeséli az André kecskesajt-manufaktúra történetét.
Különös dolgok is megesnek olykor Gryllus Vilmos Balaton-felvidéki birtokán, a vén diófa alatt. Évről évre itt jön össze a nagycsalád, a családi összejövetelek főszakácsa Vilmos, fő kóstolómestere a bátyja, Dániel. Interjú a zenész testvérpárral.
Van egy különleges magyar juhfajta, amelyről hosszú ideig semmit sem tudtunk. Pontosabban ismét van egy újabb különleges magyar juhfajta, amelyről ma már egyre többet tudunk: a gyimesi racka. Első számú szakértőjének sokan Földi Gyulát tartják.
Mostoha helyzetbe került a magyarországi lúdtenyésztés. Körkép Bogenfürst Ferenccel, a Kaposvári Egyetem professzorával, lúdkutatóval, aki nemcsak tanítja a ludakról szóló tudományt, de tenyészti is az állatokat zselici birtokán.
Kemény Dénest választották a Magyar Vízilabda Szövetség elnökének. A Magyar Konyha magazin egy hónapja készített interjút a legismertebbb magyar szövetségi kapitánnyal. A téma természetesen a gasztronómia volt.
Híres agykutató, akadémikus, borlovag és kórustag. Szenvedélyesen főz, énekel, klarinétozik. A londoni Nemzetközi Csillagregiszter tanúsága szerint az Androméda csillagképben még egy égitest is az ő nevét viseli.
Ahogy lennie kéne. A hétvégi túra után az éhes család betér a turistaházba, ahol vadragulevest, vaddisznópörköltet és szarvasgerincet rendel. Van még egy ilyen hely a budai hegyekben. A Frank-hegyi Turistaház.
Ki tudja miért, karácsony és húsvét mellett egyik legnagyobb ünnepünk a Márton-nap. Valószínű, hogy a libasültet oly sokan szeretik, hogy a Márton napi libatort szerte az országban megülik. A Rosenstein étteremben november 7-től, a szentendrei Aranysárkányban november 11-18-ig tartanak a libanapok.
Öntörvényű személyiség, sokak szemében példakép, a szó nemes értelmében vett kézműves. Ráspi a magyar gasztronómia úttörőinek egyike - borász, szakács, étteremtulajonos. A Gault&Millau Magyarország 2012-ben őt illette az "Év gasztronómusa" címmel.
Éltet vagy árt a tej? Egyáltalán: kapható még itthon jó minőségű tej, vagy mindet külföldre viszik? A legjobb tejboltokat feltérképezve ezúttal a legtöbbet vitatott hatású alapélelmiszer nyomába eredtünk.
Top 10 pékség, de a lista nem teljes. Várjuk véleményüket, hol kapható a legfinomabb kenyér, péksütemény, kalács vagy briós.
A legtöbb utazó romantikus hangulatba kerül Tokaj-Hegyalján, ha meglátja a szőlőtőkék rendjét. Az itt élő szőlészek és borászok ugyanezt érzik, amikor végigjárják birtokukat. Mert itt ősi hagyománya van a borkészítésnek, és a minőségen kívül csak egyvalami számít: hogy az ember minden körülmények között ember maradjon.
Az új Mercure Tokaj hotel jövő tavasszal fogadja első vendégeit.
Patai Istvánt, a verpeléti Varsányi Pincészet borászát választották az Év Egri Bortermelőjének.
Bezár Moszkva egyik legpatinásabb élelmiszerüzlete.
37 év után újra együtt forgatott a régi kultfilm furcsa párosa.
Manapság sokan egyetértenek azzal, hogy a Luxardo Maraschino a koktélcseresznyék etalonja. A világ bármely pontján térünk be egy jó bárba vagy étterembe, a minőségi, kézműves koktélok egyik elengedhetetlen hozzávalója ez a márka. Pedig nem volt mindig ilyen egyértelmű a siker: a Luxardo mögött viszontagságos évtizedek állnak.
A legnagyobb horvát félsziget, az olajfák, a szőlőtőkék és a szarvasgombát rejtő tölgyerdők birodalma, az utóbbi évtizedek egyik leglátogatottabb magyar turisztikai célpontja. A tengertől azonban néha el kell távolodni, hogy felfedezzük az igazi, zöld Isztriát. A legjobb horvát étterem és a legjobb séf is ebből a régióból került ki, elindultunk hát a nyomukban, megnézni, mit is találunk az isztriai spájzban.
„Nekem nyáron elég egy keszeg, kovászos uborkával és kisfröccsel”
Budapest megnyílt a Retro Élményközpont, amely minden érzékszervünknek kínálja a letűnt kor emlékeit.
Az újrafelfedezett kedvenc kicsit nosztalgikus, nagyon felkapott és ütősen kávés.
Mimi Thorissontól az Itália ízei engem azonnal rabul ejtett.
Régi magyar reklámok: poén a retró, ha nem kell benne élni!
Egy nap alatt elkelt az “English Nouveau” néven piacra dobott angol újbor.
Formanek Ferenc alapító-tulajdonossal beszélgettünk a magyar ecetkultúráról.
A francia újbor ünnepe - ezúttal csinnadratta és dínomdánom nélkül.
Két új világrekord született a népszerű versenyen, a bajnokok szép summát vihettek haza.
A nulláról kezdte, majd hét év alatt három Michelin-csillagot szerzett az Abruzzo tartománybeli Rivisondoliban lévő Reale étterem séfjeként. Aztán séfiskolát nyitott, kísérleti éttermeket indított, egy római kórházban pedig mintakonyhát működtet. Az idei Madrid Fusión nemzetközi gasztronómiai konferencián Niko Romitónak ítélték „Az év séfje” díjat.
Ahogy azt már megszokhattuk, a 2020-as reklámokban is hemzsegtek a sztárok.
Március vége felé a napsütés drága kincs, amikor az egri pincészet teraszán kezünkben egy pohár illatos borral, vagy egy gőzölgő eszpresszóval kiélvezhetjük, hogy végre megszabadultunk a kabátunktól. Ezt adta a Slow Market, amely arra is lehetőséget ad, hogy megnézzük hogyan is áll Eger és a Mátra környékén a termelők, illetve a honi gasztronómia helyzete.
A gyűjtögető életmód a múltunkból fakad, de génjeink a jelenbe is átörökítették. Mivel az evés nemcsak az életben maradás egyik bevált módja, hanem örömforrás is, természetes, hogy sokan tartanak otthon szakácskönyvet.
„A kommunizmus tönkretette a magyar konyhát, levágta csülkeit, megszórta vegetával és piros hamisarannyal.” –háborgunk gyakran, átkozzuk az elmúlt évtizedeket, megtagadva még azt is, ami véletlenül jó volt benne.
Ferran Adrià, a katalán zseni világhírű, akár egy hollywoodi sztár. Minden gasztronómiai elismerést megkapott, amit csak lehetett: Joël Robuchon szerint ő a földkerekség legjobb szakácsa. Egészen másképp is alakulhatott volna a világ egyik leghíresebb séfjének élete, ha tizennyolc évesen nem szegődik el mosogatófiúnak. Az ötször a világ legjobb éttermének választott El Bulli egykori séfjével A világ 50 legjobb étterme listát kiadó theworlds50best.com készített interjút a kezdetekről és új tervei
A Budapest TOP 10 kiadványban listánkba vettünk a kisvendéglőket, igazi étkezdéket, a modern kifőzdéket is. Olyan ebédelőhelyeket, ahol az egyszerűség az úr, de a tálalás, a fogások már a modern kor igényeihez igazodnak. Idén is megjelentetjük bővített kiadású gasztrokalauzunkat. Olvasóinktól várjuk a javaslatokat, észrevételeket!
A karácsony az év egyetlen napja, amikor hal kerül sok magyar ember asztalára. A ponty helyett ma már a lazac a sláger, és a tengeri halak az éttermekből is kiszorítják az édesvízieket. A halpultban némi odafigyeléssel fel lehet ismerni a valóban friss halat, sok étteremben viszont csak a rendelés után derül ki, hogy a fogas valójában nílusi sügér.
Bukolikus miccssütögetés ide vagy oda, Romániában nagyon kevés helyen készítik helyben a miccset. Két vállalat fóliázott nyers miccse uralja a piacot, mindenki ezt veszi, a feketetói árusok is. A vásárban a megfáradt utazó ehet savanyúlevest, azaz csorbát vagy szárított halat, és vihet haza mézet, mézes diót, lekvárokat, gyümölcsöket, juhsajtot, ordát és természetesen pálinkát is.
Ha van magyar márka, amely nem csak „Magyarországon világhírű”, akkor az a Zwack Unicum. A gyomorkeserűt épp 225 éve nyújtotta át II. József császárnak udvari orvosa, dr. Zwack. A legenda szerint tehát 1790-ben hangzott el az elhíresült mondás – „Das ist ein unicum!” –, ami aztán egy sikeres magyar márka névadója is lett, s egyúttal megalapozta a családi legendáriumot is.
Ha más nem, az egyre forróbb nyarak mindenképp kedveznek a rizsnek, az Alföld szikes, kötött talaját pedig jól lehet hasznosítani. A rizs ugyan jövedelmező gabonafajta, de termesztése nem olyan egyszerű, mint a búzáé. Pedig a cél az lenne, hogy a magyar emberek rizsigényét a hazai termelés ki tudja elégíteni.
Ha tél és szesz, akkor forralt bor vagy bólé. És itt meg is áll az átlagember tudománya, legalábbis ma – száz éve egy polgári háziasszonynak még nem okozott gondot a hidegebb hónapokban egy jóféle puncs vagy egg nog elkészítése.
Holland vidéki életet álmodott magának és családjának Felcsútra Szelényi Katalin. A vegyészmérnökből lett sajtmester. Az ő kecskesajtjait használja a Gerbeaud és a Villa Bagatelle konyhája is. Anya és lánya, Katalin és Dóri elmeséli az André kecskesajt-manufaktúra történetét.
Van egy különleges magyar juhfajta, amelyről hosszú ideig semmit sem tudtunk. Pontosabban ismét van egy újabb különleges magyar juhfajta, amelyről ma már egyre többet tudunk: a gyimesi racka. Első számú szakértőjének sokan Földi Gyulát tartják.
Ahogy lennie kéne. A hétvégi túra után az éhes család betér a turistaházba, ahol vadragulevest, vaddisznópörköltet és szarvasgerincet rendel. Van még egy ilyen hely a budai hegyekben. A Frank-hegyi Turistaház.
Ki tudja miért, karácsony és húsvét mellett egyik legnagyobb ünnepünk a Márton-nap. Valószínű, hogy a libasültet oly sokan szeretik, hogy a Márton napi libatort szerte az országban megülik. A Rosenstein étteremben november 7-től, a szentendrei Aranysárkányban november 11-18-ig tartanak a libanapok.
Öntörvényű személyiség, sokak szemében példakép, a szó nemes értelmében vett kézműves. Ráspi a magyar gasztronómia úttörőinek egyike - borász, szakács, étteremtulajonos. A Gault&Millau Magyarország 2012-ben őt illette az "Év gasztronómusa" címmel.
Éltet vagy árt a tej? Egyáltalán: kapható még itthon jó minőségű tej, vagy mindet külföldre viszik? A legjobb tejboltokat feltérképezve ezúttal a legtöbbet vitatott hatású alapélelmiszer nyomába eredtünk.
Top 10 pékség, de a lista nem teljes. Várjuk véleményüket, hol kapható a legfinomabb kenyér, péksütemény, kalács vagy briós.
A legtöbb utazó romantikus hangulatba kerül Tokaj-Hegyalján, ha meglátja a szőlőtőkék rendjét. Az itt élő szőlészek és borászok ugyanezt érzik, amikor végigjárják birtokukat. Mert itt ősi hagyománya van a borkészítésnek, és a minőségen kívül csak egyvalami számít: hogy az ember minden körülmények között ember maradjon.
Kis időutazással idézzük fel a konyhai dizájn legfontosabb pillanatait.
A pécsdevecseri Wassmann-birtokon és a szentantalfai Dobosi Pincészetben jártunk.
„...életemben pálinkán kívül soha mást nem főztem” - állítja a göcseji erdész, az őshonos gyümölcsfajták megmentője, aki idén megkapta a Magyar Konyha Termelői díját.
Reneszánsz ember: mesterszakács, saját főzőműsora van, karnagy, politikus és pap. Kisebbségben Szerbiában, de többségben a konyhában. Paskó Csaba, a Szabadka melletti falucska, Kelebia római katolikus plébánosa elmondja, milyen az álszent böjt, és milyen az igazi.
A szeretet nem mérhető. Nincs illata, nincs tapintása, egyszerűen csak úgy van. Vagy nincs.
A József Attila- és Berzsenyi-díjas író, szerkesztő, filozófus, borász, pomológus, polihisztor, kultúrséf és gasztrosámán egyházashetyéni rezidenciáján jártunk.
Sebestyén Csilla és Csaba a borvidék jeles másodgenerációs képviselői.
Brüsszeli diplomatának készült, végül séf lett Ana Roš.
Tiszta szívvel című filmjét jelölte Magyarország az Oscar-díjra, tévés műsorokat készít és vezet, emellett szárazsütemények népszerűsítésében is szerepet vállal. Szeret főzni, mindene a magyar konyha. Till Attilával jóízűen lehet beszélgetni az evésről.
A művészek mindig is szerették a hasukat. Goya lazacsteaket, Magritte almákat festett. Picasso a vallaurisi pékek négyágú kiflijét úgy helyezte az asztalra, mintha az ő megdagadt ujjai volnának. De kocsmát egyikük sem nyitott. Trombitás Tamás valószínűleg az egyetlen Munkácsy-díjas borász a világon. Most meg már vendéglős is.
Különös dolgok is megesnek olykor Gryllus Vilmos Balaton-felvidéki birtokán, a vén diófa alatt. Évről évre itt jön össze a nagycsalád, a családi összejövetelek főszakácsa Vilmos, fő kóstolómestere a bátyja, Dániel. Interjú a zenész testvérpárral.
Mostoha helyzetbe került a magyarországi lúdtenyésztés. Körkép Bogenfürst Ferenccel, a Kaposvári Egyetem professzorával, lúdkutatóval, aki nemcsak tanítja a ludakról szóló tudományt, de tenyészti is az állatokat zselici birtokán.
Kemény Dénest választották a Magyar Vízilabda Szövetség elnökének. A Magyar Konyha magazin egy hónapja készített interjút a legismertebbb magyar szövetségi kapitánnyal. A téma természetesen a gasztronómia volt.