Eredetvédelmet kaphat a kebab
Úgy fest, sosem látott sajtója van ezekben az időkben a dönernek.
Nagyvilági hangulat, ismerős ízek a VIRTU-ban.
Idén Veszprém és a Balaton-régió Európa Kulturális Fővárosa.
Heródes születésnapján Szalome ellejtette hírhedt táncát, és Keresztelő János fejét követelte cserébe.
Úgy tűnik, hogy tojás nélkül sehol sincs húsvét, de van ország, ahol úgy kedvelik, ha „záp”.
A juhhús fogyasztásának népszerűsítése a cél.
Ha nem ez lesz a jövő tudatos magyar konyhája, akkor bizony nagyon nagy baj van.
Kate Middleton a luxust a hivatalos reprezentálásra tartogatja – a hétköznapokon az egyszerű ételek híve.
A brit reklámhatóság szerint nem helytállóak a vegán szervezetek által benyújtott panaszok.
Ki gondolta volna, hogy az azeri nagymama és nagypapa kápráztatja el a világot?
Politikai csatározások színtere lett az iskolások tányérja Franciaországban.
Adorjányi Máriusz megosztotta velünk friss fejlesztésű nyársas fogását.
Jahni Lászlót, Csécsei Lászlót és Adorjányi Máriuszt kértük fel, hogy mutassák be az ő verziójukat.
Az üzbég konyha híres nyársait és egy hazai továbbfejlesztett változatot is bemutatunk, amelyhez a kiindulópontot a közép-ázsiai konyha kultikus alapanyaga, a kurdzsuk adta.
A sonka mellett a bárány játszik döntő szerepet a húsvéti asztalon. Ő szolgáltatja vasárnap a bibliai hagyományokon alapuló ünnepi pecsenyét. Méghozzá minden formában!
Andalúziában a gazpacho, Madridban a pacal, Galíciában a polip, Asztúriában a bab, Valenciában a paella..
Dorbézolásban a gazdagság, a siker és a hosszú élet titka? A kínai kultúrában a Holdújév az egyik legnagyobb ünnep. Az utcákon tömegek, petárda durrogtatás, tüzijáték, piros lampionok, az asztalok pedig roskadásig megtelnek szimbolikus tartalmú ételekkel. Az egyes fogások az ázsiai kultúra kifinomult jelképtárát hordozzák. Ebbe a titokzatos világba kalauzol minket Liu Jin, és fia Hao, két generáció, két ünnepfelfogás.
Rendkívül finom és lehetetlen lemásolni – ez a su filindeu, vagyis isten fonala. Egy tészta, amelyet ezernyi hajszálvékony szálból készítenek Szardínia egy eldugott hegyi városkájában: a titkot ismerő néhány asszony a különleges tésztát bárkinek elkészíti, aki hajlandó egy 30 kilométeres éjszakai gyalogtúrára.
Bodrogi, vagy ismertebb nevén Fűszeres Eszter közel tíz éve írja és szerkeszti Fűszer és Lélek nevű gasztroblogját, e mellett sikeres szakácskönyvíró, lelkes túrázó, gombász, feleség és két gyermek édesanyja. A „Fűszeres” név ugyan véletlenül ragadt rá, de rendkívül találó, a beszélgetés során csak úgy röpködtek a különbőző zöldfűszernevek: kapor, kakukkfű, menta, bazsalikom, petrezselyem, turbolya, zsálya... Lélekből sincs hiány, Eszter a kulinárián keresztül körvbevezeti az olvasóit otthonában
Tavaly őszi számunkban bemutattuk a Magyar Konyha kedvenc húsboltjait, ahol a legjobb marha, disznó, bárány és csirke kapható. Azóta sokat változott a "húspiac". TOP 10 hentes újragondolva.
A hagyományos ételek között első helyen a nagycsütörtöki menü említendő: nem hiába nevezi ezt a napot a magyar népnyelv "zöldcsütörtöknek", akkor mutatkozik be az első tavaszi zöldfőzelékprimőr, mégpedig a paraj. Finoman, tejjel készítik el, s rántott zsemle jár hozzá, vagy közönségesebb nevén "pofézni", bundás zsemle. Nagypéntek hagyományos étele a borleves, a töltött tojás és a hal.
A húsvéti menü elkészítésének kulcsfontosságú tényezője a minőségi alapanyagok kiválasztása. Az ünnepi asztalra kerülő ételekhez szükséges hozzávalók fajtájának, típusának kérdéskörét jártuk körbe a Hegyvidéken található, családias hangulatú bevásárlóközpontban. A Michelin-csillaggal rendelkező, 28 éves Heiszler Olivér, a Tanti séfje pedig a csúcsgasztronómia jegyében saját húsvéti elképzeléseit mutatta be.
Ha Azerbajdzsánba megyünk, kóstoljuk meg az azeri konyhát, mely nagyon fűszeres. Persze ne a mi sós–borsos–paprikás ízeinkre gondoljunk. Paprikát egyáltalán nem használnak, sót és borsot is csak módjával. Annál több zöld fűszert: rozmaringot, kakukkfüvet, bazsalikomot és mindenekelőtt kaprot. A pincérek mindenhol szívből jövően kedvesek és udvariasak.
Ha a Kaukázusra gondolunk, akkor az egészséges, hosszú élet, valamint kemény, embert próbáló természeti viszonyok jutnak eszünkbe – és ez mind igaz a vidékre. Azerbajdzsán gasztronómiájában ráadásul tetten is érhető, értelmet is nyer; a tej, a sajt, a kenyér, a bárányhús, a rengeteg zöldség és zöld fűszer mind erről mesél.
A városok utcáin, a virágárusok asztalain megjelenik a barka: a fűzfa és a nyárfa füzérvirágának bimbós ága. A húsvétváró hét a barka jegyében - no és az ünnepi falatok előkészítése érdekében végzett munkával - telik el.
Régi kérdés, hogy miért francia vagy új-zélandi bárányt eszünk a magyar éttermekben, miközben annyi juh él Magyarországon, hogy jutna bőven, szinte minden konyhába. Balogh-Nagy Erzsébet juhtenyésztő nemcsak a választ tudja, de azt is, hogyan lehet itthon tartani a bárányokat.
Annak ellenére, hogy hazánkra nem kifejezetten jellemző a bárányhús fogyasztása, húsvét közeledtével mégis egyre nagyobb kedvet kapunk az elkészítéséhez. A legnagyobb problémánk csak a tökéletes recepttel lehet, hiszen az alapanyag ma már kiváló minőségben megtalálható az ország bármely részén. Mindezeken túl van már halal vágással vagy a kóser hagyományoknak megfelelő módon előkészített bárány, de választhatunk hagyományos magyar eljárással füstöltet is.
Konzerv gulyásleves, porból készült gőzgombóc és fánk. Ismert ízek az osztrák Alpok síparadicsomaiban. Ki gondolná, hogy annak örülünk, ha magyar szakáccsal találkozunk egy hüttében vagy egy panzióban?
Lengyelország felosztásai során Krakkó mindig sajátságos státuszú város maradt. Osztrák, orosz, porosz hadak osztozkodtak rajta, s a megtelepedett kultúrák, a lengyelek, litvánok, osztrákok, poroszok, zsidók és magyarok jelenléte egészen különleges atmoszférát teremtett...
Nagyvilági hangulat, ismerős ízek a VIRTU-ban.
A juhhús fogyasztásának népszerűsítése a cél.
Kate Middleton a luxust a hivatalos reprezentálásra tartogatja – a hétköznapokon az egyszerű ételek híve.
A brit reklámhatóság szerint nem helytállóak a vegán szervezetek által benyújtott panaszok.
Politikai csatározások színtere lett az iskolások tányérja Franciaországban.
Dorbézolásban a gazdagság, a siker és a hosszú élet titka? A kínai kultúrában a Holdújév az egyik legnagyobb ünnep. Az utcákon tömegek, petárda durrogtatás, tüzijáték, piros lampionok, az asztalok pedig roskadásig megtelnek szimbolikus tartalmú ételekkel. Az egyes fogások az ázsiai kultúra kifinomult jelképtárát hordozzák. Ebbe a titokzatos világba kalauzol minket Liu Jin, és fia Hao, két generáció, két ünnepfelfogás.
Rendkívül finom és lehetetlen lemásolni – ez a su filindeu, vagyis isten fonala. Egy tészta, amelyet ezernyi hajszálvékony szálból készítenek Szardínia egy eldugott hegyi városkájában: a titkot ismerő néhány asszony a különleges tésztát bárkinek elkészíti, aki hajlandó egy 30 kilométeres éjszakai gyalogtúrára.
Konzerv gulyásleves, porból készült gőzgombóc és fánk. Ismert ízek az osztrák Alpok síparadicsomaiban. Ki gondolná, hogy annak örülünk, ha magyar szakáccsal találkozunk egy hüttében vagy egy panzióban?
Idén Veszprém és a Balaton-régió Európa Kulturális Fővárosa.
Heródes születésnapján Szalome ellejtette hírhedt táncát, és Keresztelő János fejét követelte cserébe.
Ha nem ez lesz a jövő tudatos magyar konyhája, akkor bizony nagyon nagy baj van.
Ki gondolta volna, hogy az azeri nagymama és nagypapa kápráztatja el a világot?
A sonka mellett a bárány játszik döntő szerepet a húsvéti asztalon. Ő szolgáltatja vasárnap a bibliai hagyományokon alapuló ünnepi pecsenyét. Méghozzá minden formában!
Tavaly őszi számunkban bemutattuk a Magyar Konyha kedvenc húsboltjait, ahol a legjobb marha, disznó, bárány és csirke kapható. Azóta sokat változott a "húspiac". TOP 10 hentes újragondolva.
A hagyományos ételek között első helyen a nagycsütörtöki menü említendő: nem hiába nevezi ezt a napot a magyar népnyelv "zöldcsütörtöknek", akkor mutatkozik be az első tavaszi zöldfőzelékprimőr, mégpedig a paraj. Finoman, tejjel készítik el, s rántott zsemle jár hozzá, vagy közönségesebb nevén "pofézni", bundás zsemle. Nagypéntek hagyományos étele a borleves, a töltött tojás és a hal.
A húsvéti menü elkészítésének kulcsfontosságú tényezője a minőségi alapanyagok kiválasztása. Az ünnepi asztalra kerülő ételekhez szükséges hozzávalók fajtájának, típusának kérdéskörét jártuk körbe a Hegyvidéken található, családias hangulatú bevásárlóközpontban. A Michelin-csillaggal rendelkező, 28 éves Heiszler Olivér, a Tanti séfje pedig a csúcsgasztronómia jegyében saját húsvéti elképzeléseit mutatta be.
Ha a Kaukázusra gondolunk, akkor az egészséges, hosszú élet, valamint kemény, embert próbáló természeti viszonyok jutnak eszünkbe – és ez mind igaz a vidékre. Azerbajdzsán gasztronómiájában ráadásul tetten is érhető, értelmet is nyer; a tej, a sajt, a kenyér, a bárányhús, a rengeteg zöldség és zöld fűszer mind erről mesél.
A városok utcáin, a virágárusok asztalain megjelenik a barka: a fűzfa és a nyárfa füzérvirágának bimbós ága. A húsvétváró hét a barka jegyében - no és az ünnepi falatok előkészítése érdekében végzett munkával - telik el.
Annak ellenére, hogy hazánkra nem kifejezetten jellemző a bárányhús fogyasztása, húsvét közeledtével mégis egyre nagyobb kedvet kapunk az elkészítéséhez. A legnagyobb problémánk csak a tökéletes recepttel lehet, hiszen az alapanyag ma már kiváló minőségben megtalálható az ország bármely részén. Mindezeken túl van már halal vágással vagy a kóser hagyományoknak megfelelő módon előkészített bárány, de választhatunk hagyományos magyar eljárással füstöltet is.
Úgy tűnik, hogy tojás nélkül sehol sincs húsvét, de van ország, ahol úgy kedvelik, ha „záp”.
Adorjányi Máriusz megosztotta velünk friss fejlesztésű nyársas fogását.
Jahni Lászlót, Csécsei Lászlót és Adorjányi Máriuszt kértük fel, hogy mutassák be az ő verziójukat.
Az üzbég konyha híres nyársait és egy hazai továbbfejlesztett változatot is bemutatunk, amelyhez a kiindulópontot a közép-ázsiai konyha kultikus alapanyaga, a kurdzsuk adta.
Andalúziában a gazpacho, Madridban a pacal, Galíciában a polip, Asztúriában a bab, Valenciában a paella..
Bodrogi, vagy ismertebb nevén Fűszeres Eszter közel tíz éve írja és szerkeszti Fűszer és Lélek nevű gasztroblogját, e mellett sikeres szakácskönyvíró, lelkes túrázó, gombász, feleség és két gyermek édesanyja. A „Fűszeres” név ugyan véletlenül ragadt rá, de rendkívül találó, a beszélgetés során csak úgy röpködtek a különbőző zöldfűszernevek: kapor, kakukkfű, menta, bazsalikom, petrezselyem, turbolya, zsálya... Lélekből sincs hiány, Eszter a kulinárián keresztül körvbevezeti az olvasóit otthonában
Ha Azerbajdzsánba megyünk, kóstoljuk meg az azeri konyhát, mely nagyon fűszeres. Persze ne a mi sós–borsos–paprikás ízeinkre gondoljunk. Paprikát egyáltalán nem használnak, sót és borsot is csak módjával. Annál több zöld fűszert: rozmaringot, kakukkfüvet, bazsalikomot és mindenekelőtt kaprot. A pincérek mindenhol szívből jövően kedvesek és udvariasak.
Régi kérdés, hogy miért francia vagy új-zélandi bárányt eszünk a magyar éttermekben, miközben annyi juh él Magyarországon, hogy jutna bőven, szinte minden konyhába. Balogh-Nagy Erzsébet juhtenyésztő nemcsak a választ tudja, de azt is, hogyan lehet itthon tartani a bárányokat.