Keresés "muse"

Heródes lakomája

Heródes születésnapján Szalome ellejtette hírhedt táncát, és Keresztelő János fejét követelte cserébe.

Főzzön most háborús receptekből

Szokatlan ötlet egy szokatlan helyről: egy amerikai múzeum internetes kiállítást szervezett az I. világháborúban bevált receptekből. A rég elfeledett módszerekből mindenki meríthet némi inspirációt.

Mint egyik tojástartó a másikra

Régészeti leletek tanúskodnak arról, hogy asztali tojáskínálót már az ókori rómaiak is használtak, de a tojástartók tömegesen a polgári világban terjedtek el, és ma is megmozgatják a formatervezők fantáziáját. Néhány patinásabb darabot a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (MKVM) jóvoltából tudunk megmutatni.

Világkonyha, de benne a magyar ízek

A már november közepén is visszataszítóan túlzó karácsonyi fénnyel butító belvárosból jó érzés volt bemenekülni az étterembe, ami nyugodtságával, visszafogott berendezésével tökéletes ellenpontja a kinti nyüzsgésnek.

Tölcsértörténelem

Gondolták volna, hogy a franciák, az olaszok és az amerikaiak máig civakodnak azon, ki találta fel a fagylalttölcsért? Mindhárom nemzet ragaszkodik ahhoz, hogy igenis náluk szervírozták először ostyában a „jeges nyalatot”. Abban viszont nincsen vita, hogy a fagylalt és az ostya együtt nyújt csak igazi gasztronómiai élményt.

Zseniális négykezest játszott Mexikó Magyarországgal

Láttunk már négykezest: ketten nyomorognak a zongoránál és igazából senkinek sem jó, mindenki menne békében a saját hangszere mellé, klimpírozni a maga nyolcvannyolc billentyűjéhez. Vannak viszont olyan ritka esetek, amikor egy házibuli pianínóján elszabadul a pokol és négy kéz akkor boogie-t szögel bele a klaviatúrába, hogy Otis Spann szelleme megjelenik a fikusz mellett, a nappali sarkában.

A cukrászda nevében benne van, hogy cukor. Damniczki Balázs

A modern éttermi konyha újításairól sokat hallani – mindez hatott az otthon főzésre is, divat lett a piacolás, a szezonális alapanyagok és az ősi gabonák újra felfedezése, a fermentálás és a házi sous vide. A cukrászat újhulláma körül már nagyobb a homály: a szakmabeliek továbbra is vallják, hogy cukortól, vajtól és zsíros tejszíntől döglik igazán a légy, de a tömeges elhízás és ételintolerancia korában akadnak azért ellenérvek is. Merre haladunk, és miben áll a korszerű cukrászat lényege?

Gengszterek a nappaliban

Nyúzó Imre pontosan olyan, mintha egy Rejtő Jenő-könyvből lépett volna elő. De centire ilyenek a csapatának tagjai is – a szakács, a felszolgáló, a mosogató –, akikkel birtokba vették a Café Delion Bistro konyháját. „A tulajdonos édesanyja majdnem elájult, amikor meglátott minket, mindenkin van vagy négy méter tetoválás” – nevet Imre, és fülében megcsillan a karika fülbevaló. Na, de amit az asztalra tesz, azzal nem tréfál, tányérjai bármelyik felkapott bisztróban megállnák a helyüket.

Kóstoljuk meg Ciprus kincseit!

Spájzom hűvöséből kilépve új kalandokra indulok. Mivel civilben a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum muzeológusa volnék, lelkesen fogadtam a főszerkesztő ötletét: készítsek sorozatot Európa gasztronómiai múzeumairól. Mi ugyanis szívesen hízelgünk magunknak azzal, hogy ilyen, mint mi, nincs több a világon, de azért reménykedik az ember, hogy másutt is talál rokon lelkeket.

Családi csoki - A bécsi Schokomuseum

Hány múzeum is van Bécsben? A Wikipédia szerint 106, köztük olyan csudák is, mint a Cipő- vagy a Kéményseprő-múzeum, de például az Erste Bank – létező – múzeuma nincs a listán, ami a számadat pontosságát máris gyanússá teszi. Úgyhogy mondjuk azt, hogy legalább 100-110, és akkor a művészeti galériákról, templomokról, kastélyokról és egyéb építészeti látnivalókról még nem szóltunk. Ezek közül az egyik a Schokomuseum.

A világ leghíresebb szakácsa volt: úgy is viselkedett

A világ leghíresebb szakácsa volt. Úgy is viselkedett. Összefont karral tűrte, hogy lapogassák, fényképezzék, ha ereje engedte zokszó nélkül aláírt félszáz szakácskabátot, posztert, lábost, türelmesen pózolt a szponzorok molinója előtt.

Menü, amitől könnyezünk örömünkben

A Magyar Vendéglátók Ipartestülete idén hetedik alkalommal rendezi meg évzáró Gáláját, melyen a 170 éve született Dobos C. Józsefre emlékeznek. Az ő 1881-ben kiadott Magyar-francia szakácskönyve alapján, az abban szereplő ételeket modernizálva és újragondolva alkotja meg a gálaebéd menüsorát a felkért séf-csapat.

Magyar szakácsok és cukrászok Londonban

Keményen dolgoznak, rokonszenvesek, lelkesek, és annyira szeretik a munkájukat, olyan alázatot tanúsítanak a szakmájuk, a mestereik, de akár a legegyszerűbb alapanyag iránt is, hogy élvezet hallgatni őket. Reméljük, hamarosan hazajönnek, és megmutatják, milyen szakácsok, cukrászok és emberek lettek odakint, a messzi Londonban.

Kis Paolo és az aranyszobrocska

Jövő héten 30. alkalommal gyűlnek össze a versenyzők Lyonban, hogy megszerezzék a kis szobrot, az Oscarhoz hasonlító Paul Bocuse-t ábrázoló fődíjat. Nem véletlen, hogy a híres szakács nevéhez fűződik a verseny. Bocuse sokat tett a múlt század gasztronómiájáért.

A perui konyha titka

A világ ötven legjobb éttermét rangsoroló listán egyetlen olyan város szerepel, amely két hellyel is ott van az első 15-ben. Nem, nem Párizs vagy Tokió, nem is valamelyik baszk vagy skandináv település, hanem Lima, Peru fővárosa. Az országé, amely kulinárisan sokáig leginkább arról volt ismert, hogy a tengerimalacok arrafelé nem végelgyengülésben halnak meg.

A kávéház lelke: a pincér

A békeidők budapesti kávéháza fogalom volt, fővárosunk egyenest "kávéváros". Persze abból a jó háromszáz, sőt néha több üzletből nem mind vonult be az irodalomba, nem mindegyik volt aranybánya - annál érdekesebb a kérdés: vajon min múlt a siker itt, a kudarc amott? Konyha csak kevés helyen volt (az ipartestületen belül hivatalosan csak 1906-tól jön létre a café-restaurant szakosztály), a kávéházi vendéget nem a gyomrán keresztül lehetett megfogni. Hát akkor?

Lyon oroszlánja

Szerdán mutatkozik be Széll Tamás Lyonban, a Bocuse d'Or szakácsversenyen. De ki az a Paul Bocuse, akiről már életében egy világhírű szakácsversenyt neveztek el?

A 2011. év Borászok Borásza

2011- ben Kaló Imrét választotta a Borászok borászának a Vinum Praemium által jelölt ötven borászból álló kuratórium. A Szomolyán élő erdész kitartó munkájával, sajátos zamatú és ízvilágú boraival vívta ki a rangos elismerést. Borfilozófusnak is tartják, aki nem csupán készíti a bort, de úgy mesél róla, mint az élet italáról.

A szent és örök barátság pincéje

Kaló Imrét választotta 2011- ben a Borászok borászának a Vinum Praemium által jelölt ötventagú borászkuratórium. Alapvetően különbözik ez a cím az összes eddigitől, itt ugyanis maguk a borászok választják ki maguk közül a legjobbat. A Szomolyán élő erdész kitartó munkájával, sajátos zamatú és ízvilágú boraival vívta ki a rangos elismerést. Borfilozófusnak is tartják, aki nem csupán készíti a bort, de úgy mesél róla, mint az élet italáról.

Kóstoljuk meg Ciprus kincseit!

Spájzom hűvöséből kilépve új kalandokra indulok. Mivel civilben a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum muzeológusa volnék, lelkesen fogadtam a főszerkesztő ötletét: készítsek sorozatot Európa gasztronómiai múzeumairól. Mi ugyanis szívesen hízelgünk magunknak azzal, hogy ilyen, mint mi, nincs több a világon, de azért reménykedik az ember, hogy másutt is talál rokon lelkeket.

A világ leghíresebb szakácsa volt: úgy is viselkedett

A világ leghíresebb szakácsa volt. Úgy is viselkedett. Összefont karral tűrte, hogy lapogassák, fényképezzék, ha ereje engedte zokszó nélkül aláírt félszáz szakácskabátot, posztert, lábost, türelmesen pózolt a szponzorok molinója előtt.

Magyar szakácsok és cukrászok Londonban

Keményen dolgoznak, rokonszenvesek, lelkesek, és annyira szeretik a munkájukat, olyan alázatot tanúsítanak a szakmájuk, a mestereik, de akár a legegyszerűbb alapanyag iránt is, hogy élvezet hallgatni őket. Reméljük, hamarosan hazajönnek, és megmutatják, milyen szakácsok, cukrászok és emberek lettek odakint, a messzi Londonban.

A perui konyha titka

A világ ötven legjobb éttermét rangsoroló listán egyetlen olyan város szerepel, amely két hellyel is ott van az első 15-ben. Nem, nem Párizs vagy Tokió, nem is valamelyik baszk vagy skandináv település, hanem Lima, Peru fővárosa. Az országé, amely kulinárisan sokáig leginkább arról volt ismert, hogy a tengerimalacok arrafelé nem végelgyengülésben halnak meg.

Lyon oroszlánja

Szerdán mutatkozik be Széll Tamás Lyonban, a Bocuse d'Or szakácsversenyen. De ki az a Paul Bocuse, akiről már életében egy világhírű szakácsversenyt neveztek el?

Heródes lakomája

Heródes születésnapján Szalome ellejtette hírhedt táncát, és Keresztelő János fejét követelte cserébe.

Főzzön most háborús receptekből

Szokatlan ötlet egy szokatlan helyről: egy amerikai múzeum internetes kiállítást szervezett az I. világháborúban bevált receptekből. A rég elfeledett módszerekből mindenki meríthet némi inspirációt.

Mint egyik tojástartó a másikra

Régészeti leletek tanúskodnak arról, hogy asztali tojáskínálót már az ókori rómaiak is használtak, de a tojástartók tömegesen a polgári világban terjedtek el, és ma is megmozgatják a formatervezők fantáziáját. Néhány patinásabb darabot a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (MKVM) jóvoltából tudunk megmutatni.

Világkonyha, de benne a magyar ízek

A már november közepén is visszataszítóan túlzó karácsonyi fénnyel butító belvárosból jó érzés volt bemenekülni az étterembe, ami nyugodtságával, visszafogott berendezésével tökéletes ellenpontja a kinti nyüzsgésnek.

Tölcsértörténelem

Gondolták volna, hogy a franciák, az olaszok és az amerikaiak máig civakodnak azon, ki találta fel a fagylalttölcsért? Mindhárom nemzet ragaszkodik ahhoz, hogy igenis náluk szervírozták először ostyában a „jeges nyalatot”. Abban viszont nincsen vita, hogy a fagylalt és az ostya együtt nyújt csak igazi gasztronómiai élményt.

Zseniális négykezest játszott Mexikó Magyarországgal

Láttunk már négykezest: ketten nyomorognak a zongoránál és igazából senkinek sem jó, mindenki menne békében a saját hangszere mellé, klimpírozni a maga nyolcvannyolc billentyűjéhez. Vannak viszont olyan ritka esetek, amikor egy házibuli pianínóján elszabadul a pokol és négy kéz akkor boogie-t szögel bele a klaviatúrába, hogy Otis Spann szelleme megjelenik a fikusz mellett, a nappali sarkában.

Gengszterek a nappaliban

Nyúzó Imre pontosan olyan, mintha egy Rejtő Jenő-könyvből lépett volna elő. De centire ilyenek a csapatának tagjai is – a szakács, a felszolgáló, a mosogató –, akikkel birtokba vették a Café Delion Bistro konyháját. „A tulajdonos édesanyja majdnem elájult, amikor meglátott minket, mindenkin van vagy négy méter tetoválás” – nevet Imre, és fülében megcsillan a karika fülbevaló. Na, de amit az asztalra tesz, azzal nem tréfál, tányérjai bármelyik felkapott bisztróban megállnák a helyüket.

Családi csoki - A bécsi Schokomuseum

Hány múzeum is van Bécsben? A Wikipédia szerint 106, köztük olyan csudák is, mint a Cipő- vagy a Kéményseprő-múzeum, de például az Erste Bank – létező – múzeuma nincs a listán, ami a számadat pontosságát máris gyanússá teszi. Úgyhogy mondjuk azt, hogy legalább 100-110, és akkor a művészeti galériákról, templomokról, kastélyokról és egyéb építészeti látnivalókról még nem szóltunk. Ezek közül az egyik a Schokomuseum.

Menü, amitől könnyezünk örömünkben

A Magyar Vendéglátók Ipartestülete idén hetedik alkalommal rendezi meg évzáró Gáláját, melyen a 170 éve született Dobos C. Józsefre emlékeznek. Az ő 1881-ben kiadott Magyar-francia szakácskönyve alapján, az abban szereplő ételeket modernizálva és újragondolva alkotja meg a gálaebéd menüsorát a felkért séf-csapat.

Kis Paolo és az aranyszobrocska

Jövő héten 30. alkalommal gyűlnek össze a versenyzők Lyonban, hogy megszerezzék a kis szobrot, az Oscarhoz hasonlító Paul Bocuse-t ábrázoló fődíjat. Nem véletlen, hogy a híres szakács nevéhez fűződik a verseny. Bocuse sokat tett a múlt század gasztronómiájáért.

A kávéház lelke: a pincér

A békeidők budapesti kávéháza fogalom volt, fővárosunk egyenest "kávéváros". Persze abból a jó háromszáz, sőt néha több üzletből nem mind vonult be az irodalomba, nem mindegyik volt aranybánya - annál érdekesebb a kérdés: vajon min múlt a siker itt, a kudarc amott? Konyha csak kevés helyen volt (az ipartestületen belül hivatalosan csak 1906-tól jön létre a café-restaurant szakosztály), a kávéházi vendéget nem a gyomrán keresztül lehetett megfogni. Hát akkor?

A szent és örök barátság pincéje

Kaló Imrét választotta 2011- ben a Borászok borászának a Vinum Praemium által jelölt ötventagú borászkuratórium. Alapvetően különbözik ez a cím az összes eddigitől, itt ugyanis maguk a borászok választják ki maguk közül a legjobbat. A Szomolyán élő erdész kitartó munkájával, sajátos zamatú és ízvilágú boraival vívta ki a rangos elismerést. Borfilozófusnak is tartják, aki nem csupán készíti a bort, de úgy mesél róla, mint az élet italáról.

A cukrászda nevében benne van, hogy cukor. Damniczki Balázs

A modern éttermi konyha újításairól sokat hallani – mindez hatott az otthon főzésre is, divat lett a piacolás, a szezonális alapanyagok és az ősi gabonák újra felfedezése, a fermentálás és a házi sous vide. A cukrászat újhulláma körül már nagyobb a homály: a szakmabeliek továbbra is vallják, hogy cukortól, vajtól és zsíros tejszíntől döglik igazán a légy, de a tömeges elhízás és ételintolerancia korában akadnak azért ellenérvek is. Merre haladunk, és miben áll a korszerű cukrászat lényege?

A 2011. év Borászok Borásza

2011- ben Kaló Imrét választotta a Borászok borászának a Vinum Praemium által jelölt ötven borászból álló kuratórium. A Szomolyán élő erdész kitartó munkájával, sajátos zamatú és ízvilágú boraival vívta ki a rangos elismerést. Borfilozófusnak is tartják, aki nem csupán készíti a bort, de úgy mesél róla, mint az élet italáról.

Olvasson bele legújabb magazin számunkba!

Előfizetek a magazinra Megnézem