Isztambul, ami nem ereszt
Mindaz, ami az első Isztambul cikkünkből kimaradt.
Decens, sokemeletes francia borbemutató, ropogós belga krumplikalandok és minden az olasz tésztákról
Szakértők szerint egy ízét vesztett rágógumihoz hasonlítható az élmény.
Tokhalvacsora a LUA Resortban. Még van pár szabad hely.
Heródes születésnapján Szalome ellejtette hírhedt táncát, és Keresztelő János fejét követelte cserébe.
Egy egész este a mediterrán konyha bűvöletében Budapesten.
A város első Michelin Guide díjátadóján kilenc étterem kapott egy, és kettő vendéglátóhely két csillagot.
Kanadai specialitás vált az oroszellenes támadások céltáblájává.
Mit ivott Hemingway papa? Melyik pezsgőt nevezték el Churchillről?
Egyesek szerint ez annak a biztos jele, hogy a francia gasztroelit végre meghallotta az idők szavát.
A festőnő édesszájú volt, szívesen készítette híres sós, csilis csokoládészószát.
Kilenc díjjal ismerték el a budapesti Lounge Design ügynökség munkáját.
Összehasonlítottuk a pannonhalmi apátság söreit a belga kategóriatársakkal.
Az Egyesült Államok elveszítheti Csokoládévárosát, de ezt valószínűleg nem sokan fogják észrevenni.
2020-ban kapta meg a világzene Oscar-díjának számító WOMEX-életműdíjat.
A fotópályázat küldetése, hogy felhívja a figyelmet a vendéglátásban dolgozók örömeire és kihívásaira.
A kincseket rejtő magánpincében a világ legritkább borai között sétálhat az érdeklődő.
Honnan ered a roppanós cukorréteggel borított, pálcára tűzött, piros gyümölcs receptje?
A regionalitásról és a palóc ízekről a Bori Mami étterem társtulajdonosával, Sándor Bélával beszélgettünk.
Tiago Sabarigo és Barna Ádám négykezes vacsoraestje az Essênciában emlékezetes marad.
Szokatlan ötlet egy szokatlan helyről: egy amerikai múzeum internetes kiállítást szervezett az I. világháborúban bevált receptekből. A rég elfeledett módszerekből mindenki meríthet némi inspirációt.
Régészeti leletek tanúskodnak arról, hogy asztali tojáskínálót már az ókori rómaiak is használtak, de a tojástartók tömegesen a polgári világban terjedtek el, és ma is megmozgatják a formatervezők fantáziáját. Néhány patinásabb darabot a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (MKVM) jóvoltából tudunk megmutatni.
Mit ettek idén a séfek és cukrászok, mik voltak 2019-ben a legjobb vagy legemlékezetesebb falatok? Michelin-csillagok, szerviz előtti lángosozás a csapattal, na meg a legjobb péksütemények.
A már november közepén is visszataszítóan túlzó karácsonyi fénnyel butító belvárosból jó érzés volt bemenekülni az étterembe, ami nyugodtságával, visszafogott berendezésével tökéletes ellenpontja a kinti nyüzsgésnek.
Gondolták volna, hogy a franciák, az olaszok és az amerikaiak máig civakodnak azon, ki találta fel a fagylalttölcsért? Mindhárom nemzet ragaszkodik ahhoz, hogy igenis náluk szervírozták először ostyában a „jeges nyalatot”. Abban viszont nincsen vita, hogy a fagylalt és az ostya együtt nyújt csak igazi gasztronómiai élményt.
A versenykurzuson elsősorban az a lényeg, hogy az ifjú szakácsok maguktól és a versenytársaktól tanuljanak, de azért a pontok is számítanak: most Csillag Richárdot (Kistücsök) Palotai Csaba (Kobuta) előzte az első helyen.
Láttunk már négykezest: ketten nyomorognak a zongoránál és igazából senkinek sem jó, mindenki menne békében a saját hangszere mellé, klimpírozni a maga nyolcvannyolc billentyűjéhez. Vannak viszont olyan ritka esetek, amikor egy házibuli pianínóján elszabadul a pokol és négy kéz akkor boogie-t szögel bele a klaviatúrába, hogy Otis Spann szelleme megjelenik a fikusz mellett, a nappali sarkában.
A modern éttermi konyha újításairól sokat hallani – mindez hatott az otthon főzésre is, divat lett a piacolás, a szezonális alapanyagok és az ősi gabonák újra felfedezése, a fermentálás és a házi sous vide. A cukrászat újhulláma körül már nagyobb a homály: a szakmabeliek továbbra is vallják, hogy cukortól, vajtól és zsíros tejszíntől döglik igazán a légy, de a tömeges elhízás és ételintolerancia korában akadnak azért ellenérvek is. Merre haladunk, és miben áll a korszerű cukrászat lényege?
Nyúzó Imre pontosan olyan, mintha egy Rejtő Jenő-könyvből lépett volna elő. De centire ilyenek a csapatának tagjai is – a szakács, a felszolgáló, a mosogató –, akikkel birtokba vették a Café Delion Bistro konyháját. „A tulajdonos édesanyja majdnem elájult, amikor meglátott minket, mindenkin van vagy négy méter tetoválás” – nevet Imre, és fülében megcsillan a karika fülbevaló. Na, de amit az asztalra tesz, azzal nem tréfál, tányérjai bármelyik felkapott bisztróban megállnák a helyüket.
Veres István séffel az erdélyi magyar hagyományos ételekről beszélgettünk.
Spájzom hűvöséből kilépve új kalandokra indulok. Mivel civilben a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum muzeológusa volnék, lelkesen fogadtam a főszerkesztő ötletét: készítsek sorozatot Európa gasztronómiai múzeumairól. Mi ugyanis szívesen hízelgünk magunknak azzal, hogy ilyen, mint mi, nincs több a világon, de azért reménykedik az ember, hogy másutt is talál rokon lelkeket.
Hány múzeum is van Bécsben? A Wikipédia szerint 106, köztük olyan csudák is, mint a Cipő- vagy a Kéményseprő-múzeum, de például az Erste Bank – létező – múzeuma nincs a listán, ami a számadat pontosságát máris gyanússá teszi. Úgyhogy mondjuk azt, hogy legalább 100-110, és akkor a művészeti galériákról, templomokról, kastélyokról és egyéb építészeti látnivalókról még nem szóltunk. Ezek közül az egyik a Schokomuseum.
A világ leghíresebb szakácsa volt. Úgy is viselkedett. Összefont karral tűrte, hogy lapogassák, fényképezzék, ha ereje engedte zokszó nélkül aláírt félszáz szakácskabátot, posztert, lábost, türelmesen pózolt a szponzorok molinója előtt.
A Magyar Vendéglátók Ipartestülete idén hetedik alkalommal rendezi meg évzáró Gáláját, melyen a 170 éve született Dobos C. Józsefre emlékeznek. Az ő 1881-ben kiadott Magyar-francia szakácskönyve alapján, az abban szereplő ételeket modernizálva és újragondolva alkotja meg a gálaebéd menüsorát a felkért séf-csapat.
A modern magyar konyha egyik vezéralakja.
Txoko. Sociedad gastronómica. Már a név is titokzatos. Nőknek (és idegeneknek) tilos a belépés.
Keményen dolgoznak, rokonszenvesek, lelkesek, és annyira szeretik a munkájukat, olyan alázatot tanúsítanak a szakmájuk, a mestereik, de akár a legegyszerűbb alapanyag iránt is, hogy élvezet hallgatni őket. Reméljük, hamarosan hazajönnek, és megmutatják, milyen szakácsok, cukrászok és emberek lettek odakint, a messzi Londonban.
Jövő héten 30. alkalommal gyűlnek össze a versenyzők Lyonban, hogy megszerezzék a kis szobrot, az Oscarhoz hasonlító Paul Bocuse-t ábrázoló fődíjat. Nem véletlen, hogy a híres szakács nevéhez fűződik a verseny. Bocuse sokat tett a múlt század gasztronómiájáért.
A világ ötven legjobb éttermét rangsoroló listán egyetlen olyan város szerepel, amely két hellyel is ott van az első 15-ben. Nem, nem Párizs vagy Tokió, nem is valamelyik baszk vagy skandináv település, hanem Lima, Peru fővárosa. Az országé, amely kulinárisan sokáig leginkább arról volt ismert, hogy a tengerimalacok arrafelé nem végelgyengülésben halnak meg.
A békeidők budapesti kávéháza fogalom volt, fővárosunk egyenest "kávéváros". Persze abból a jó háromszáz, sőt néha több üzletből nem mind vonult be az irodalomba, nem mindegyik volt aranybánya - annál érdekesebb a kérdés: vajon min múlt a siker itt, a kudarc amott? Konyha csak kevés helyen volt (az ipartestületen belül hivatalosan csak 1906-tól jön létre a café-restaurant szakosztály), a kávéházi vendéget nem a gyomrán keresztül lehetett megfogni. Hát akkor?
Szerdán mutatkozik be Széll Tamás Lyonban, a Bocuse d'Or szakácsversenyen. De ki az a Paul Bocuse, akiről már életében egy világhírű szakácsversenyt neveztek el?
2011- ben Kaló Imrét választotta a Borászok borászának a Vinum Praemium által jelölt ötven borászból álló kuratórium. A Szomolyán élő erdész kitartó munkájával, sajátos zamatú és ízvilágú boraival vívta ki a rangos elismerést. Borfilozófusnak is tartják, aki nem csupán készíti a bort, de úgy mesél róla, mint az élet italáról.
Mesebeli környezetben él a Péreli Zsuzsa–Tolcsvay László művészházaspár. A Dunakanyarban lévő „birodalmuk” tündérkert, a virágok, leánderek, napraforgók mellett padlizsánok, mángoldok, paszulyok élvezik a házigazdák gondoskodó szeretetét.
Kaló Imrét választotta 2011- ben a Borászok borászának a Vinum Praemium által jelölt ötventagú borászkuratórium. Alapvetően különbözik ez a cím az összes eddigitől, itt ugyanis maguk a borászok választják ki maguk közül a legjobbat. A Szomolyán élő erdész kitartó munkájával, sajátos zamatú és ízvilágú boraival vívta ki a rangos elismerést. Borfilozófusnak is tartják, aki nem csupán készíti a bort, de úgy mesél róla, mint az élet italáról.
Szakértők szerint egy ízét vesztett rágógumihoz hasonlítható az élmény.
Tokhalvacsora a LUA Resortban. Még van pár szabad hely.
A város első Michelin Guide díjátadóján kilenc étterem kapott egy, és kettő vendéglátóhely két csillagot.
Kanadai specialitás vált az oroszellenes támadások céltáblájává.
Kilenc díjjal ismerték el a budapesti Lounge Design ügynökség munkáját.
Az Egyesült Államok elveszítheti Csokoládévárosát, de ezt valószínűleg nem sokan fogják észrevenni.
A fotópályázat küldetése, hogy felhívja a figyelmet a vendéglátásban dolgozók örömeire és kihívásaira.
Spájzom hűvöséből kilépve új kalandokra indulok. Mivel civilben a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum muzeológusa volnék, lelkesen fogadtam a főszerkesztő ötletét: készítsek sorozatot Európa gasztronómiai múzeumairól. Mi ugyanis szívesen hízelgünk magunknak azzal, hogy ilyen, mint mi, nincs több a világon, de azért reménykedik az ember, hogy másutt is talál rokon lelkeket.
A világ leghíresebb szakácsa volt. Úgy is viselkedett. Összefont karral tűrte, hogy lapogassák, fényképezzék, ha ereje engedte zokszó nélkül aláírt félszáz szakácskabátot, posztert, lábost, türelmesen pózolt a szponzorok molinója előtt.
Keményen dolgoznak, rokonszenvesek, lelkesek, és annyira szeretik a munkájukat, olyan alázatot tanúsítanak a szakmájuk, a mestereik, de akár a legegyszerűbb alapanyag iránt is, hogy élvezet hallgatni őket. Reméljük, hamarosan hazajönnek, és megmutatják, milyen szakácsok, cukrászok és emberek lettek odakint, a messzi Londonban.
A világ ötven legjobb éttermét rangsoroló listán egyetlen olyan város szerepel, amely két hellyel is ott van az első 15-ben. Nem, nem Párizs vagy Tokió, nem is valamelyik baszk vagy skandináv település, hanem Lima, Peru fővárosa. Az országé, amely kulinárisan sokáig leginkább arról volt ismert, hogy a tengerimalacok arrafelé nem végelgyengülésben halnak meg.
Decens, sokemeletes francia borbemutató, ropogós belga krumplikalandok és minden az olasz tésztákról
Heródes születésnapján Szalome ellejtette hírhedt táncát, és Keresztelő János fejét követelte cserébe.
Egy egész este a mediterrán konyha bűvöletében Budapesten.
Mit ivott Hemingway papa? Melyik pezsgőt nevezték el Churchillről?
Egyesek szerint ez annak a biztos jele, hogy a francia gasztroelit végre meghallotta az idők szavát.
Összehasonlítottuk a pannonhalmi apátság söreit a belga kategóriatársakkal.
A kincseket rejtő magánpincében a világ legritkább borai között sétálhat az érdeklődő.
A regionalitásról és a palóc ízekről a Bori Mami étterem társtulajdonosával, Sándor Bélával beszélgettünk.
Tiago Sabarigo és Barna Ádám négykezes vacsoraestje az Essênciában emlékezetes marad.
Szokatlan ötlet egy szokatlan helyről: egy amerikai múzeum internetes kiállítást szervezett az I. világháborúban bevált receptekből. A rég elfeledett módszerekből mindenki meríthet némi inspirációt.
Régészeti leletek tanúskodnak arról, hogy asztali tojáskínálót már az ókori rómaiak is használtak, de a tojástartók tömegesen a polgári világban terjedtek el, és ma is megmozgatják a formatervezők fantáziáját. Néhány patinásabb darabot a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (MKVM) jóvoltából tudunk megmutatni.
Mit ettek idén a séfek és cukrászok, mik voltak 2019-ben a legjobb vagy legemlékezetesebb falatok? Michelin-csillagok, szerviz előtti lángosozás a csapattal, na meg a legjobb péksütemények.
A már november közepén is visszataszítóan túlzó karácsonyi fénnyel butító belvárosból jó érzés volt bemenekülni az étterembe, ami nyugodtságával, visszafogott berendezésével tökéletes ellenpontja a kinti nyüzsgésnek.
Gondolták volna, hogy a franciák, az olaszok és az amerikaiak máig civakodnak azon, ki találta fel a fagylalttölcsért? Mindhárom nemzet ragaszkodik ahhoz, hogy igenis náluk szervírozták először ostyában a „jeges nyalatot”. Abban viszont nincsen vita, hogy a fagylalt és az ostya együtt nyújt csak igazi gasztronómiai élményt.
A versenykurzuson elsősorban az a lényeg, hogy az ifjú szakácsok maguktól és a versenytársaktól tanuljanak, de azért a pontok is számítanak: most Csillag Richárdot (Kistücsök) Palotai Csaba (Kobuta) előzte az első helyen.
Láttunk már négykezest: ketten nyomorognak a zongoránál és igazából senkinek sem jó, mindenki menne békében a saját hangszere mellé, klimpírozni a maga nyolcvannyolc billentyűjéhez. Vannak viszont olyan ritka esetek, amikor egy házibuli pianínóján elszabadul a pokol és négy kéz akkor boogie-t szögel bele a klaviatúrába, hogy Otis Spann szelleme megjelenik a fikusz mellett, a nappali sarkában.
Nyúzó Imre pontosan olyan, mintha egy Rejtő Jenő-könyvből lépett volna elő. De centire ilyenek a csapatának tagjai is – a szakács, a felszolgáló, a mosogató –, akikkel birtokba vették a Café Delion Bistro konyháját. „A tulajdonos édesanyja majdnem elájult, amikor meglátott minket, mindenkin van vagy négy méter tetoválás” – nevet Imre, és fülében megcsillan a karika fülbevaló. Na, de amit az asztalra tesz, azzal nem tréfál, tányérjai bármelyik felkapott bisztróban megállnák a helyüket.
Hány múzeum is van Bécsben? A Wikipédia szerint 106, köztük olyan csudák is, mint a Cipő- vagy a Kéményseprő-múzeum, de például az Erste Bank – létező – múzeuma nincs a listán, ami a számadat pontosságát máris gyanússá teszi. Úgyhogy mondjuk azt, hogy legalább 100-110, és akkor a művészeti galériákról, templomokról, kastélyokról és egyéb építészeti látnivalókról még nem szóltunk. Ezek közül az egyik a Schokomuseum.
A Magyar Vendéglátók Ipartestülete idén hetedik alkalommal rendezi meg évzáró Gáláját, melyen a 170 éve született Dobos C. Józsefre emlékeznek. Az ő 1881-ben kiadott Magyar-francia szakácskönyve alapján, az abban szereplő ételeket modernizálva és újragondolva alkotja meg a gálaebéd menüsorát a felkért séf-csapat.
Jövő héten 30. alkalommal gyűlnek össze a versenyzők Lyonban, hogy megszerezzék a kis szobrot, az Oscarhoz hasonlító Paul Bocuse-t ábrázoló fődíjat. Nem véletlen, hogy a híres szakács nevéhez fűződik a verseny. Bocuse sokat tett a múlt század gasztronómiájáért.
A békeidők budapesti kávéháza fogalom volt, fővárosunk egyenest "kávéváros". Persze abból a jó háromszáz, sőt néha több üzletből nem mind vonult be az irodalomba, nem mindegyik volt aranybánya - annál érdekesebb a kérdés: vajon min múlt a siker itt, a kudarc amott? Konyha csak kevés helyen volt (az ipartestületen belül hivatalosan csak 1906-tól jön létre a café-restaurant szakosztály), a kávéházi vendéget nem a gyomrán keresztül lehetett megfogni. Hát akkor?
Kaló Imrét választotta 2011- ben a Borászok borászának a Vinum Praemium által jelölt ötventagú borászkuratórium. Alapvetően különbözik ez a cím az összes eddigitől, itt ugyanis maguk a borászok választják ki maguk közül a legjobbat. A Szomolyán élő erdész kitartó munkájával, sajátos zamatú és ízvilágú boraival vívta ki a rangos elismerést. Borfilozófusnak is tartják, aki nem csupán készíti a bort, de úgy mesél róla, mint az élet italáról.
A festőnő édesszájú volt, szívesen készítette híres sós, csilis csokoládészószát.
2020-ban kapta meg a világzene Oscar-díjának számító WOMEX-életműdíjat.
Honnan ered a roppanós cukorréteggel borított, pálcára tűzött, piros gyümölcs receptje?
A modern éttermi konyha újításairól sokat hallani – mindez hatott az otthon főzésre is, divat lett a piacolás, a szezonális alapanyagok és az ősi gabonák újra felfedezése, a fermentálás és a házi sous vide. A cukrászat újhulláma körül már nagyobb a homály: a szakmabeliek továbbra is vallják, hogy cukortól, vajtól és zsíros tejszíntől döglik igazán a légy, de a tömeges elhízás és ételintolerancia korában akadnak azért ellenérvek is. Merre haladunk, és miben áll a korszerű cukrászat lényege?
Veres István séffel az erdélyi magyar hagyományos ételekről beszélgettünk.
A modern magyar konyha egyik vezéralakja.
Txoko. Sociedad gastronómica. Már a név is titokzatos. Nőknek (és idegeneknek) tilos a belépés.
2011- ben Kaló Imrét választotta a Borászok borászának a Vinum Praemium által jelölt ötven borászból álló kuratórium. A Szomolyán élő erdész kitartó munkájával, sajátos zamatú és ízvilágú boraival vívta ki a rangos elismerést. Borfilozófusnak is tartják, aki nem csupán készíti a bort, de úgy mesél róla, mint az élet italáról.