Utódlás: megvan mi költözik a Mór 24 helyére
Hamburgerben erősödik Balatonfüred.
Keresés "Jókai Mór"
Megjelent a Magyar Konyha novemberi száma!
A hasábokon liba és sok minden más. Vinkó József ajánlója.
Vinkó József ezúttal a szarvasgombáról mesél
A "Szellem a fazékból" e heti adásában a szarvasgombáról mesélnek írók és konyhamesterek.
Szellem a fazékból: Ennek minden szava Arany
Arany Jánosról és az ő hasáról szól Vinkó József műsora szombaton a Kossuth Rádióban.
Forradalmi ízemlékek: mit ettek Petőfiék 48-ban?
Lessünk be az írók-költők konyháira, hogy kiderüljön, milyen ételek adtak muníciót a forradalmi hevülethez.
Hideg nyalat: nem élhetünk fagylalt nélkül
A jeges édességet a reformkorig csak „hideg nyalat”-nak, fagyosnak nevezték.
Gárdonyi: aki elől még a piskótát is fölfalták
Jobban izgatta a spiritizmus, a titkosírás, a filozófia, mint az, hogy mit ebédel.
Szabó Magda: kispolgári duzzogás a konyhában
Szabó Magda inkább az íróasztalt választotta. Minek főzni tudni annak, aki írni tud?
Karinthy, akinek a gyomrára ment az evés
Karinthy Frigyes magánélete menthetetlen volt, enni otthon nem kapott.
Arany János: Hasadnak rendületlenül
Arany János úgy lett (és maradt) pirospozsgás urak körében az Akadémia főtitkára, hogy nem mulatozott, úri mur
Krúdy: az étvágytalan ember
Makacs dolgok a legendák. Hát még a hamisak. Krúdyról annyi adoma, anekdota kering közszájon, hogy ember legyen a talpán, aki a regényíró és a regényhősök figuráit különválasztja.
Jókai rá se ismerne a bablevesre
Szegény Jókai, rá se ismerne a róla elnevezett bablevesre. „Füstölt malacköröm babbal főzve”, ő ezt szerette. Nem tett abba se zöldséget, se csipetkét, de főként nem csülköt Laborfalvi Róza (az író színésznő felesége), lóbab, sűrű rántás, kocsonyássá főtt disznóláb adta az ízét.
Mikszáth: idegen pancsok ejtik hálóba a magyart
„Állj meg Pegazus! Idekötlek a fűzfához. S magam betekintek a tepsik, lábasok és bögrék közé a konyhába.” Így kezdi A magyar konyha című írását 1889 decemberében Mikszáth Kálmán. S bár eszmefuttatását furcsa kézlegyintéssel „fecsegésnek” nevezi az alcímben, a következő hónapban (A Hét című folyóiratban) még kétszer megjelenteti a publicisztikát. Ami nem szokása. Mi lehet hát ez a korántsem „apró dolog”, amiért szót emel? Hamar kiderül.
A gulyás
A szigorúan hagyományos gulyásfőzés technológiája az, ahogy a gulyások főzték, ezért gulyás a neve. A bográcsba egyszerre bele kell tenni a húst és a hagymát, hidegen hozzátenni a szükséges mennyiségű vizet, s feltenni a tűzre. - írta Erdei Ferenc a Néprajzi ínyesmesterség című könyvében.
Svábhegyi szüret
Ki mondana nemet egy közös szüretelésre Laborfalvi Róza és Jókai Mór társaságában a Svábhegyen? Még ha Róza a hétköznapokban Saly Noémiként, Jókai pedig Tóth Józsefként mutatkozik is be. Közeleg a svábhegyi szüret, a Kadarka Kör nem pihen. Vinkó József cikkével idézzük meg a legendás összejövetelek hangulatát.
Klasszikus magyar fogások
A magyar konyha sokszínűségét nem véletlenül emlegetjük: számtalan ország befolyásolta hazánk gasztronómiáját.
Rozsólis és roszprádli - mit evett a márciusi forradalmár?
Képzeljük magunk elé a reformkori Pest-Budát. Már lebontották a városfalakat, elkezdték a csatornázást, felépültek a Duna-parti paloták, fásították a Városligetet, megrendezték az első lóversenyt, divatba jött a cilinder (amit hengerkalapnak neveztek), a francia módi, de újra hódított a díszmagyar és a csárdás is. A Dunán elindult az első gőzhajó, Irinyi feltalálta a „zajongásmentes gyufát”, a rikkancsok Kossuth lapját, a Pesti Hírlapot árusították, a Váci utcában Wigand Ottó megnyitotta könyves
Fekete ételek, nem csak sátánistáknak
Vicces, de a színelmélet szerint a fekete nem szín, hanem a fehérrel, meg a szürkével együtt „színtelen szín”. Ezzel együtt persze mi, hétköznapi emberek színnek tartjuk, többek közt a gyász és az elegancia szimbóluma, és mint ilyen, soha nem megy ki a divatból. Sőt, ha a fekete ételekre gondolunk, azok most vannak feljövőben.
Mi köze a nyúlnak a tojáshoz?
Miért tojik a nyúl húsvéti tojást? Néhány tudósnak már beletörött a bicskája a kérdésbe. Mert az egy dolog, hogy a keresztény szimbolikában a tojás a sírjából feltámadó Krisztus jelképe.
Szalonczukkedli nélkül nincs karácsony
Makacs dolgok a legendák. Hát még a hamisak. A gasztronómiai pletykák ócskapiacán szívósan tartja magát a hit, hogy a szaloncukor alapjául szolgáló fondant cukormáz készítésének titkát egy „nagy francia cukrász”, bizonyos Pierre André Manion vitte magával Franciaországból Berlinbe, s hozzánk német „tsemege-tsinálók” közvetítésével került a XIX. század elején.
Gulyás: hogy lett nemzeti büszkeségünk?
A franciák csigaevők, az olaszok tésztafalók, a németek, ha nem tudnak valamit betölteni az állatbélbe, meg sem eszik. Amerika nemzeti étele a ketchup. A miénk a gulyás. Állami jelképünk (lásd: golasch, goulash), mint Tony Curtis. A gulyás hungarikum. A magyar lélek kifejeződése. (Csak fő a levében.) Ezt früstükölte Petőfi Sándor, miközben gulyássá aprította a kozákot. Úgyhogy nyugodtan része lehet a világörökségnek, mint a Hortobágyi Nemzeti Park, vagy a tokaji borvidék.
Újítás és tradíció jellemzi az idei Anna-bál ételkínálatát
A hagyományőrzés mellett az újszerűség jellemzi a 192. Anna-bál ételkínálatát, könnyű, de ugyanakkor tartalmas ételeket kínálnak a bál vendégeinek - közölte az ételbemutató sajtótájékoztatón az esemény helyszínéül szolgáló balatonfüredi Anna Grand Hotel séfje.
Temesi Ferenc a krumplis tarhonyáról és a bikatöke pörköltről
Por című művében külön szócikk a paprika, a kenyér, a krumplis tarhonya. Regényeiben sokszor esznek: paprikás halat, kishúst, beszélgetős levest, keszőcét. Temesi Ferenc Kossuth-díjas írónál minden összefügg mindennel. Főként az étel és az élet.
100 éve született Jókainé Laborfalvi Róza
Rivalda és konyha. Jókai szerelme, a végzet asszonya hajnalban disznót etetett, kappant kopasztott, kofákkal alkudozott, majd megvizsgálta a piruló kalácsokat, beleszurkált a sistergő hurka-félékbe, kikészítette a derelyesarkantyút, a habszedőt, spékelni tanította a szobalányt. Este Gertrudis királynőnek öltözött, akinek mélyen zengő hangjáról Széchenyi István azt mondta: „A legszebb muzsika, amit hallottam valaha.”
Narancsos hírlapi kacsa
A gasztrotörténet legnagyobb tréfája. Szőlővel és Grand Marnier-vel készült vadkacsa narancsos szószban. Henri Monier, a párizsi vicclap, a Canard enchaîné (Leláncolt kacsa) rajzolója találta ki az 1950-es évek vége felé, amikor egy televíziós adásban egy nagyképű gasztrokritikus azzal bosszantotta, hogy minden francia ételt ismer. „Hát bouribout-t evett-e már?” – kérdezte Monier. „Hogyne, csodálatos régi fogás – érkezett a válasz –, de mostanában nem készítik, túl bonyolult.” „Az eszed tokja –
Büféforradalom 2.
A Horváth házaspár sok balatoni vendéglátós családhoz hasonlóan Budapestről költözött a Balaton-felvidékre. Horváth Csongor egy ideig a köveskáli Kővirág étteremben dolgozott, majd kivették a zánkai községi strand bejáratánál álló büfét.
Az úrilány néha főz is. Történelem a konyhában:Ugron Zsolna
„Kívülről törékeny őzgida alkat, belül vaslady”. Az egyik magazin a végzet asszonyának mutatja, épp egy Rolls-Royce-ból száll ki csábosan. A szakácskönyvében, a televíziós műsorokban decens úrilány. Most rollerrel érkezett a Szimpla kertbe. Ugron Zsolnával beszélgettünk.
Gasztroszínház Gyulán
Négy napon keresztül a színház, az irodalom és a gasztronómia kapcsolatáról beszélgettek híres színészek, séfek, szakemberek a Gyulai Várszínház legújabb rendezvényén. Vinkó József, a Magyar Konyha főszerkesztője Eperjes Károlyt, Bodrogi Gyulát, Szersén Gyulát, Reviczky Gábort, Gáspár Sándort és Kubik Annát faggatta a színpadon.
Paprikás tsibe, pisellye
A címben szereplő néven fordul elő első alkalommal 1830-ban, Czifray István szakácskönyvének negyedik kiadásában a paprikás csirke. Mert bármilyen hihetetlen, egyik legfőbb nemzeti ételünk, amely selymes paprikás-tejfölös szaftjával honfiúi keblünket és bendőnket simogatandja, egyetlen korábbi receptgyűjteményben sem található meg.
A lassú élet titkai
Április a könyvfesztivál hónapja. A könyvbarátoknak most is lesz mire költenie, hisz az április 23-án kezdődő fesztiválon több száz újdonság mellett gasztronómiai kiadványok kínálatából is szemezgethetnek. Most a Penna és fakanál rovatunk tavaszi ajánlását gyűjtöttük össze, nemcsak háziasszonyoknak.
A másik Dumas
Talán meglepő, de id. Alexandre Dumas (1802-1870) élete fő művének nem a testőrök kalandjait elbeszélő, hihetetlenül népszerű regényeit, és még csak nem is a fiatalok számos nemzedékét elbűvölő Monte Cristo grófját tartotta...
Melyik a legjobb karácsonyi étel?
A kérdés már önmagában eretnekség. Még hogy kiválasztani a számtalan remek fogás közül a legjobbat! De hát évente megválasztják a világszépét, az év autóját, a legjobb éttermeket is. Miért ne rangsorolhatnák kedvenc karácsonyi fogásaikat az olvasók?
A tökéletes ebéd
Krúdyról, a „legnagyobb irodalmi ínyencről” annyi történet kering, hogy ember legyen a talpán, aki az író és a regényhősök figuráit különhámozza. Az adomák egy részét ő maga táplálta, többségüket a kortársak hizlalták kövérre....
A tíz legjobb magyar étel
Az ötlet már önmagában eretnekség. Még hogy kiválasztani tízet a számtalan remek magyar étek közül. De hát évente megválasztják a világszépét, az év autóját, vagy a legjobb éttermeket is. Miért ne rangsorolhatnák kedvenc fogásaikat a gyomor szerelmesei?
A kecsege
Mi a közös az iráni sahban, minden oroszok cárjában és az osztrák császárban? A kecsegekaviár feltétlen imádata. A kaviár mellett persze magáról a halról, a kecses ívelésű, ősi szépségű kecsegéről is érdemes szót ejteni.
Svábhegyi szüret
Pénteken a Jókai villában szerzőnk, Saly Noémi Laborfalvi Rózának, Tóth József faszobrász pedig Jókainak öltözve vonult fel a hagyományos svábhegyi szüreten. Jókai felesége a XIX. század elismert színésznője az utókor számára az ideális feleség példaképe volt. Vagy mégsem?
Disznótor
"Dezsőnek meg kell halnia." Pelikán József szavai ezek a Tanú című film elején, amikor a gátőr elhatározza, hogy titokban (azaz: feketén) levágja kedvenc disznaját, Dezsőt. Január még javában a disznóvágások és a disznótorok hónapja.
A halászlé
Nyaraljunk a Tisza-parton, a Duna mellett vagy a Balaton partján, mindenhol egy jó halászlére vágyunk. A halászlevet említjük, ha tipikus magyar ételről kérdeznek és a halászlé az egyetlen halas fogás, amelyet beválasztottak a tíz legismertebb magyar étel közé.
A kucsmagomba
Sokan azt gondolnák, hogy a kucsmagomba a fine dining konyhák eledele. Pedig népi elnevezése - szentgyörgy gomba, süveg gomba - is arra utal, hogy a régi magyar konyhában fontos szerepet játszott. Kimondottan tavaszi gomba. Jókai Mór egyik kedvenc étele.
Bálmos és zsíros kakas
Jókai Mór 1862-ben arra buzdított, hogy gyűjtsük össze "nemzeti eledeleinket", mielőtt végleg feledésbe merülnek. "Nem szabadna a magyar konyhát pusztulni hagyni! - írja később Mikszáth Kálmán is. - Pusztuljon a gentry, a szűzdohány, de az ősételek maradjanak."
À table - Boulangerie et Patisserie
À table! Ezen a néven nyitott francia pékséget és cukrászatot a II. kerületben a Brunch pékség és szendvicsbár tulajdonosa, Hajdú Péter. À table! azt jelenti: "asztalhoz", bár sok nagymama, ha kész a vasárnapi ebéd, csak azt kiabálja a családnak: "Ebéd!"
"Czukorból jeget" - Öt kiváló fagylaltozó
A nyár közeledtével felidéztük a fagylalt történetét, majd feltérképeztük, a fővárosban és környékén hol érdemes áldoznia az édességek jeges oltárán a túlcukrozott tömegjégkrém helyett kiváló alapanyagokból főzött, kézműves fagyikra vágyóknak. Körkép a gorgonzolafagyitól a tokaji aszús mazsoláig.
Szellem a fazékból: Ennek minden szava Arany
Arany Jánosról és az ő hasáról szól Vinkó József műsora szombaton a Kossuth Rádióban.
Narancsos hírlapi kacsa
A gasztrotörténet legnagyobb tréfája. Szőlővel és Grand Marnier-vel készült vadkacsa narancsos szószban. Henri Monier, a párizsi vicclap, a Canard enchaîné (Leláncolt kacsa) rajzolója találta ki az 1950-es évek vége felé, amikor egy televíziós adásban egy nagyképű gasztrokritikus azzal bosszantotta, hogy minden francia ételt ismer. „Hát bouribout-t evett-e már?” – kérdezte Monier. „Hogyne, csodálatos régi fogás – érkezett a válasz –, de mostanában nem készítik, túl bonyolult.” „Az eszed tokja –
Megjelent a Magyar Konyha novemberi száma!
A hasábokon liba és sok minden más. Vinkó József ajánlója.
Vinkó József ezúttal a szarvasgombáról mesél
A "Szellem a fazékból" e heti adásában a szarvasgombáról mesélnek írók és konyhamesterek.
Forradalmi ízemlékek: mit ettek Petőfiék 48-ban?
Lessünk be az írók-költők konyháira, hogy kiderüljön, milyen ételek adtak muníciót a forradalmi hevülethez.
Hideg nyalat: nem élhetünk fagylalt nélkül
A jeges édességet a reformkorig csak „hideg nyalat”-nak, fagyosnak nevezték.
A gulyás
A szigorúan hagyományos gulyásfőzés technológiája az, ahogy a gulyások főzték, ezért gulyás a neve. A bográcsba egyszerre bele kell tenni a húst és a hagymát, hidegen hozzátenni a szükséges mennyiségű vizet, s feltenni a tűzre. - írta Erdei Ferenc a Néprajzi ínyesmesterség című könyvében.
Svábhegyi szüret
Ki mondana nemet egy közös szüretelésre Laborfalvi Róza és Jókai Mór társaságában a Svábhegyen? Még ha Róza a hétköznapokban Saly Noémiként, Jókai pedig Tóth Józsefként mutatkozik is be. Közeleg a svábhegyi szüret, a Kadarka Kör nem pihen. Vinkó József cikkével idézzük meg a legendás összejövetelek hangulatát.
Rozsólis és roszprádli - mit evett a márciusi forradalmár?
Képzeljük magunk elé a reformkori Pest-Budát. Már lebontották a városfalakat, elkezdték a csatornázást, felépültek a Duna-parti paloták, fásították a Városligetet, megrendezték az első lóversenyt, divatba jött a cilinder (amit hengerkalapnak neveztek), a francia módi, de újra hódított a díszmagyar és a csárdás is. A Dunán elindult az első gőzhajó, Irinyi feltalálta a „zajongásmentes gyufát”, a rikkancsok Kossuth lapját, a Pesti Hírlapot árusították, a Váci utcában Wigand Ottó megnyitotta könyves
Fekete ételek, nem csak sátánistáknak
Vicces, de a színelmélet szerint a fekete nem szín, hanem a fehérrel, meg a szürkével együtt „színtelen szín”. Ezzel együtt persze mi, hétköznapi emberek színnek tartjuk, többek közt a gyász és az elegancia szimbóluma, és mint ilyen, soha nem megy ki a divatból. Sőt, ha a fekete ételekre gondolunk, azok most vannak feljövőben.
Mi köze a nyúlnak a tojáshoz?
Miért tojik a nyúl húsvéti tojást? Néhány tudósnak már beletörött a bicskája a kérdésbe. Mert az egy dolog, hogy a keresztény szimbolikában a tojás a sírjából feltámadó Krisztus jelképe.
Szalonczukkedli nélkül nincs karácsony
Makacs dolgok a legendák. Hát még a hamisak. A gasztronómiai pletykák ócskapiacán szívósan tartja magát a hit, hogy a szaloncukor alapjául szolgáló fondant cukormáz készítésének titkát egy „nagy francia cukrász”, bizonyos Pierre André Manion vitte magával Franciaországból Berlinbe, s hozzánk német „tsemege-tsinálók” közvetítésével került a XIX. század elején.
Gulyás: hogy lett nemzeti büszkeségünk?
A franciák csigaevők, az olaszok tésztafalók, a németek, ha nem tudnak valamit betölteni az állatbélbe, meg sem eszik. Amerika nemzeti étele a ketchup. A miénk a gulyás. Állami jelképünk (lásd: golasch, goulash), mint Tony Curtis. A gulyás hungarikum. A magyar lélek kifejeződése. (Csak fő a levében.) Ezt früstükölte Petőfi Sándor, miközben gulyássá aprította a kozákot. Úgyhogy nyugodtan része lehet a világörökségnek, mint a Hortobágyi Nemzeti Park, vagy a tokaji borvidék.
Újítás és tradíció jellemzi az idei Anna-bál ételkínálatát
A hagyományőrzés mellett az újszerűség jellemzi a 192. Anna-bál ételkínálatát, könnyű, de ugyanakkor tartalmas ételeket kínálnak a bál vendégeinek - közölte az ételbemutató sajtótájékoztatón az esemény helyszínéül szolgáló balatonfüredi Anna Grand Hotel séfje.
100 éve született Jókainé Laborfalvi Róza
Rivalda és konyha. Jókai szerelme, a végzet asszonya hajnalban disznót etetett, kappant kopasztott, kofákkal alkudozott, majd megvizsgálta a piruló kalácsokat, beleszurkált a sistergő hurka-félékbe, kikészítette a derelyesarkantyút, a habszedőt, spékelni tanította a szobalányt. Este Gertrudis királynőnek öltözött, akinek mélyen zengő hangjáról Széchenyi István azt mondta: „A legszebb muzsika, amit hallottam valaha.”
Büféforradalom 2.
A Horváth házaspár sok balatoni vendéglátós családhoz hasonlóan Budapestről költözött a Balaton-felvidékre. Horváth Csongor egy ideig a köveskáli Kővirág étteremben dolgozott, majd kivették a zánkai községi strand bejáratánál álló büfét.
Gasztroszínház Gyulán
Négy napon keresztül a színház, az irodalom és a gasztronómia kapcsolatáról beszélgettek híres színészek, séfek, szakemberek a Gyulai Várszínház legújabb rendezvényén. Vinkó József, a Magyar Konyha főszerkesztője Eperjes Károlyt, Bodrogi Gyulát, Szersén Gyulát, Reviczky Gábort, Gáspár Sándort és Kubik Annát faggatta a színpadon.
Paprikás tsibe, pisellye
A címben szereplő néven fordul elő első alkalommal 1830-ban, Czifray István szakácskönyvének negyedik kiadásában a paprikás csirke. Mert bármilyen hihetetlen, egyik legfőbb nemzeti ételünk, amely selymes paprikás-tejfölös szaftjával honfiúi keblünket és bendőnket simogatandja, egyetlen korábbi receptgyűjteményben sem található meg.
A lassú élet titkai
Április a könyvfesztivál hónapja. A könyvbarátoknak most is lesz mire költenie, hisz az április 23-án kezdődő fesztiválon több száz újdonság mellett gasztronómiai kiadványok kínálatából is szemezgethetnek. Most a Penna és fakanál rovatunk tavaszi ajánlását gyűjtöttük össze, nemcsak háziasszonyoknak.
A másik Dumas
Talán meglepő, de id. Alexandre Dumas (1802-1870) élete fő művének nem a testőrök kalandjait elbeszélő, hihetetlenül népszerű regényeit, és még csak nem is a fiatalok számos nemzedékét elbűvölő Monte Cristo grófját tartotta...
Melyik a legjobb karácsonyi étel?
A kérdés már önmagában eretnekség. Még hogy kiválasztani a számtalan remek fogás közül a legjobbat! De hát évente megválasztják a világszépét, az év autóját, a legjobb éttermeket is. Miért ne rangsorolhatnák kedvenc karácsonyi fogásaikat az olvasók?
A tökéletes ebéd
Krúdyról, a „legnagyobb irodalmi ínyencről” annyi történet kering, hogy ember legyen a talpán, aki az író és a regényhősök figuráit különhámozza. Az adomák egy részét ő maga táplálta, többségüket a kortársak hizlalták kövérre....
A tíz legjobb magyar étel
Az ötlet már önmagában eretnekség. Még hogy kiválasztani tízet a számtalan remek magyar étek közül. De hát évente megválasztják a világszépét, az év autóját, vagy a legjobb éttermeket is. Miért ne rangsorolhatnák kedvenc fogásaikat a gyomor szerelmesei?
A kecsege
Mi a közös az iráni sahban, minden oroszok cárjában és az osztrák császárban? A kecsegekaviár feltétlen imádata. A kaviár mellett persze magáról a halról, a kecses ívelésű, ősi szépségű kecsegéről is érdemes szót ejteni.
Svábhegyi szüret
Pénteken a Jókai villában szerzőnk, Saly Noémi Laborfalvi Rózának, Tóth József faszobrász pedig Jókainak öltözve vonult fel a hagyományos svábhegyi szüreten. Jókai felesége a XIX. század elismert színésznője az utókor számára az ideális feleség példaképe volt. Vagy mégsem?
Disznótor
"Dezsőnek meg kell halnia." Pelikán József szavai ezek a Tanú című film elején, amikor a gátőr elhatározza, hogy titokban (azaz: feketén) levágja kedvenc disznaját, Dezsőt. Január még javában a disznóvágások és a disznótorok hónapja.
A halászlé
Nyaraljunk a Tisza-parton, a Duna mellett vagy a Balaton partján, mindenhol egy jó halászlére vágyunk. A halászlevet említjük, ha tipikus magyar ételről kérdeznek és a halászlé az egyetlen halas fogás, amelyet beválasztottak a tíz legismertebb magyar étel közé.
A kucsmagomba
Sokan azt gondolnák, hogy a kucsmagomba a fine dining konyhák eledele. Pedig népi elnevezése - szentgyörgy gomba, süveg gomba - is arra utal, hogy a régi magyar konyhában fontos szerepet játszott. Kimondottan tavaszi gomba. Jókai Mór egyik kedvenc étele.
Bálmos és zsíros kakas
Jókai Mór 1862-ben arra buzdított, hogy gyűjtsük össze "nemzeti eledeleinket", mielőtt végleg feledésbe merülnek. "Nem szabadna a magyar konyhát pusztulni hagyni! - írja később Mikszáth Kálmán is. - Pusztuljon a gentry, a szűzdohány, de az ősételek maradjanak."
À table - Boulangerie et Patisserie
À table! Ezen a néven nyitott francia pékséget és cukrászatot a II. kerületben a Brunch pékség és szendvicsbár tulajdonosa, Hajdú Péter. À table! azt jelenti: "asztalhoz", bár sok nagymama, ha kész a vasárnapi ebéd, csak azt kiabálja a családnak: "Ebéd!"
"Czukorból jeget" - Öt kiváló fagylaltozó
A nyár közeledtével felidéztük a fagylalt történetét, majd feltérképeztük, a fővárosban és környékén hol érdemes áldoznia az édességek jeges oltárán a túlcukrozott tömegjégkrém helyett kiváló alapanyagokból főzött, kézműves fagyikra vágyóknak. Körkép a gorgonzolafagyitól a tokaji aszús mazsoláig.
Gárdonyi: aki elől még a piskótát is fölfalták
Jobban izgatta a spiritizmus, a titkosírás, a filozófia, mint az, hogy mit ebédel.
Szabó Magda: kispolgári duzzogás a konyhában
Szabó Magda inkább az íróasztalt választotta. Minek főzni tudni annak, aki írni tud?
Karinthy, akinek a gyomrára ment az evés
Karinthy Frigyes magánélete menthetetlen volt, enni otthon nem kapott.
Arany János: Hasadnak rendületlenül
Arany János úgy lett (és maradt) pirospozsgás urak körében az Akadémia főtitkára, hogy nem mulatozott, úri mur
Krúdy: az étvágytalan ember
Makacs dolgok a legendák. Hát még a hamisak. Krúdyról annyi adoma, anekdota kering közszájon, hogy ember legyen a talpán, aki a regényíró és a regényhősök figuráit különválasztja.
Jókai rá se ismerne a bablevesre
Szegény Jókai, rá se ismerne a róla elnevezett bablevesre. „Füstölt malacköröm babbal főzve”, ő ezt szerette. Nem tett abba se zöldséget, se csipetkét, de főként nem csülköt Laborfalvi Róza (az író színésznő felesége), lóbab, sűrű rántás, kocsonyássá főtt disznóláb adta az ízét.
Mikszáth: idegen pancsok ejtik hálóba a magyart
„Állj meg Pegazus! Idekötlek a fűzfához. S magam betekintek a tepsik, lábasok és bögrék közé a konyhába.” Így kezdi A magyar konyha című írását 1889 decemberében Mikszáth Kálmán. S bár eszmefuttatását furcsa kézlegyintéssel „fecsegésnek” nevezi az alcímben, a következő hónapban (A Hét című folyóiratban) még kétszer megjelenteti a publicisztikát. Ami nem szokása. Mi lehet hát ez a korántsem „apró dolog”, amiért szót emel? Hamar kiderül.
Klasszikus magyar fogások
A magyar konyha sokszínűségét nem véletlenül emlegetjük: számtalan ország befolyásolta hazánk gasztronómiáját.
Temesi Ferenc a krumplis tarhonyáról és a bikatöke pörköltről
Por című művében külön szócikk a paprika, a kenyér, a krumplis tarhonya. Regényeiben sokszor esznek: paprikás halat, kishúst, beszélgetős levest, keszőcét. Temesi Ferenc Kossuth-díjas írónál minden összefügg mindennel. Főként az étel és az élet.
Az úrilány néha főz is. Történelem a konyhában:Ugron Zsolna
„Kívülről törékeny őzgida alkat, belül vaslady”. Az egyik magazin a végzet asszonyának mutatja, épp egy Rolls-Royce-ból száll ki csábosan. A szakácskönyvében, a televíziós műsorokban decens úrilány. Most rollerrel érkezett a Szimpla kertbe. Ugron Zsolnával beszélgettünk.
