Isteni harmónia: szerzetes és szakács
Jeong Kwana szakácsművészete.
Rizsben és sóban erjesztett édesvízi halakból születtek a mai szusibárok kedvenc fogásai.
Az Aranyszalaggal kitüntetett termelőhöz egészen Szerbiába, Bezdánig utartunk.
Két év után Tatára érkezik a SVÉT. A Magyar Konyha standjának vendége: Borbás Marcsi!
Szükség szülte, most viszont oktatja tudományát a családanya.
A Michelin Guide felkérésére Tóth Szilárd, a Salt séfje a londoni Frog étterem konyhafőnökével főzött.
Mi, magyarok viszont kicsit meg vagyunk vezetve ecet-fronton.
Az egykor a szegények eledelének számító gesztenye hirtelen luxuscikk lett.
Király Ágnes frissen megjelent könyve világszinten is kiemelkedő bibliája lehet az otthoni fermentálóknak.
Klára először a panyolai aszalványokba szeretett bele, csak ezután Istvánba.
A boldogság szigete. Így hívják a spanyolok a világ legszebb strandjaival büszkélkedő Formenterát.
Aki kulináris utazásra vágyik, ne hagyja ki Ibizát és Formenterát, azaz a Pityúzokat.
Felfedezőket indított el, később kampánnyal népszerűsítették, majd hiánya komoly elégedetlenséghez vezetett.
Mutatjuk, mire figyeljen a sonkavásárlásnál, hogy ne szomorkodás legyen a vége.
A gasztronómia és az evés szeretete mindig is meghatározó volt az életében.
A karantén lélekre gyakorolt hatásairól, a nemzedékeken átívelő közös családi főzésekről is beszélgettünk.
A fejes és kelkáposztából, karfiolból, kelbimbóból és többi rokonukból a legkülönbözőbb ételek készíthetők, érdemes az örökzöld vagy éppen megkopott receptek mellett újakat is kipróbálni.
A nulláról kezdte, majd hét év alatt három Michelin-csillagot szerzett az Abruzzo tartománybeli Rivisondoliban lévő Reale étterem séfjeként. Aztán séfiskolát nyitott, kísérleti éttermeket indított, egy római kórházban pedig mintakonyhát működtet. Az idei Madrid Fusión nemzetközi gasztronómiai konferencián Niko Romitónak ítélték „Az év séfje” díjat.
A különféle sajtok a legsokoldalúbban használt alapanyagok közé tartoznak: leves, saláta, főétel vagy desszert egyaránt készülhet belőlük, nem is beszélve a csak úgy, magában fogyasztott jóféle sajt által okozott örömről.
„...életemben pálinkán kívül soha mást nem főztem” - állítja a göcseji erdész, az őshonos gyümölcsfajták megmentője, aki idén megkapta a Magyar Konyha Termelői díját.
A felvidéki Kürt már ismert a magyar borrajongók számára. A kis falu nagy titka: hogyan képes néhány borász egy talpalatnyi földön világhírű bort készíteni. És még egy rejtély: hogyan tud Kasnyik Tamás és Gábor testvérharc nélkül irányítani egy pincészetet. A titok nyitja a borász, aki inkább bába, mint alkimista.
Manapság sokan egyetértenek azzal, hogy a Luxardo Maraschino a koktélcseresznyék etalonja. A világ bármely pontján térünk be egy jó bárba vagy étterembe, a minőségi, kézműves koktélok egyik elengedhetetlen hozzávalója ez a márka. Pedig nem volt mindig ilyen egyértelmű a siker: a Luxardo mögött viszontagságos évtizedek állnak.
Életünket meghatározza a folyamatos technikai fejlődés, olykor mégsem vagyunk elég bátrak. Megvesszük ugyan a legújabb mobiltelefont, a nagy képernyős tévé is az utolsó modell, a kocsink elektromos és magától hazatalál, de a konyhában sokszor bizonytalanok vagyunk a friss fejlesztésekkel. Nem kéne.
A Hold utcai piacon mutatták be Segal Viktor és Sándor Tamás kötetét, amely Magyarország legjobb sajtjait, sajtkészítő mestereit mutatja be, és recepteket tartalmaz az ország neves séfjeinek tálalásában.“A könyvből mindenki megértheti hogy mitől jó egy sajt és örülök, hogy végre nem csak szakácsok, hanem cukrászok is készítettek ételeket sajtból” - mondta Segal Viltor a kötet bemutatásakor. Sándor Tamás arról beszélt, hogy nagyon fontos az összefogás, alázatosan kell dolgozni és fejleszteni a te
Veres István séffel az erdélyi magyar hagyományos ételekről beszélgettünk.
Bár a francia konyha egyeduralmának – úgy tűnik – vége, korai volna temetni a gall gasztronómiát. Sőt!
"Bemegyünk az erdőbe szegényen, kijövünk gazdagon!" Magyarországon sokan így képzelik a szarvasgombavadászatot. Nem csoda, hiszen hetente olvashatunk meghökkentő híradásokat a "fekete gyémánt" áráról: nemrég egy borszakértő hölgy fizetett az észak-olaszországi Albában tartott jótékonysági aukción harmincmillió forintot egyetlen (igaz, 936 grammos) fehér gumóért. A gödöllői szarvasgomba-fesztiválon már "csekély" százezer forintért is vehettünk volna egy kilogramm téli szarvasgombát, aromával keze
A disznóvágás hazánkban még élő hagyomány, s jó lenne, ha ez minél több helyen meg is maradna, hogy a vendégek átélhessék a tor ünnepi hangulatát, megízlelhessék a tradicionális ételeket.
Ha már barátunk a forró víz és jól bánunk a zsiradékkal, érdemes maradni a konyhában: még egy kis összpontosítás meg tanulás és közelebb jutunk az áhított profizmushoz.
Bödönalja, juhtúrós és káposztás sztrapacska: visszaemlékezés a nagymama főztjére.
Somogyi Károly, a Baricska Csárda séfje mesélt a sparhelt mellett töltött gyerekkor emlékeiről.
Mire jó az elősütés? Mit jelent a konfitálás? Hogyan budázzunk? Milyen hőfokon süssük a húst? Májusi főzőiskolánk témája: a sütés.
A főzéshez három dolog kell: fantasztikus alapanyag, tűz és egy szakács, aki tud fűszerezni. A fűszernövényeknek régen varázserőt tulajdonítottak. Egy fogás elkészítésekor a fűszernövény kiválasztása igazi művészet, a fűszerezés a szakács igazi kreativitása.
Amikor a többi gyerek kóláért meg narancsos lónyálért nyaggatta az apját, én tonikot követeltem – az italomat soha nem akarta meginni más kölyök. Én viszont, ha tehettem kértem, követeltem és kutattam a sajátomat, egyszer még a nővérem arcápoló marhaságába is belekóstoltam, mert az volt ráírva Tini tonik.
A tormával hidegben, sárban kell foglalkozni – ez az első, amit megtanultunk Létavértesen, a hungarikumként számon tartott hajdúsági torma hazájában, Heit Lóránd családi kisbirtokán.
Régen kényszerből tették el és tartósították az élelmiszereket, manapság viszont új ízeket keresünk a sóban, e
Steakimádó körökben évtizedek óta szabályos kultusz övezi a marhahús száraz érlelését (dry aging). Divat, gondolhatnánk, de nem az, a csonton való száraz érlelés a legősibb tartósítási eljárás. Régebbi a sózásnál és a füstölésnél is.
Telítetlen zsírsavak, omega 3, A, B és D vitamin, foszfor, kalcium, vas, jód. Hogy csak néhányat említsünk, miért is fontos élettani szempontból, hogy sok halat fogyasszunk. Sajnos a legtöbb családban kizárólag karácsony táján kerül a tányérokra hal, amit az is bizonyít, hogy 2006-2010-es évek halfogyasztási átlaga 3,7 kg volt.
December az ünneplésről szól, a Megváltó eljövetelét várjuk az advent időszakában. A várakozás, készülődés mellett a karácsonyi ételsort is meg kell tervezni. A karácsonyi menü összeállításában pedig számtalan szakácskönyv segít. A gasztrokönyvek ajándéknak is kitűnőek. A karácsonyi fa alá mi most három könyvet ajánlunk: az egyik Fűszeres Eszter gasztronómia újságíró új könyve, aki negyven kedvenc levesét válogatta össze, évszakok szerinti elosztásban. A másik a chiliről szól, amely kiváló ajánd
Azt, hogy az iparilag pácolt húskészítmények 95 százaléka rákkeltő lehet, negyedszázada többen is megírták. 1992-ben jelent meg például Kölnben az Iß und stirb (Egyél és dögölj meg!) című kötet, amely kimutatja, hogyan alakul át a bélrendszerben és a gyomorban a tartósításhoz használt kálium-nitrát nitritté, illetve nitrózaminná.
A koreai séf elnyerte a legígéretesebb fiatal amerikai szakács címet.
Dübörög a gasztro. Belépünk a könyvfesztivál kapuján és az első, ami fogad az olasz vendégstandon egy állvány telis-tele gasztronómiai témájú kötetetekkel. Nézzük, hogy áll a könyvpiac a konyhaművészetet tekintve. Ezúttal nem szakácskönyveket kerestünk.
Karácsonykor nem hiányozhat az asztalról. Töltve, kolozsvári módra, korhelylevesként fogyasztjuk. A hideget jól tűrő káposztafélék régóta fontos téli táplálékot jelentenek, késő ősztől tavaszig a frissen elérhető zöldségfélék zömét adják.
Akár húsvéti parasztsonkára, akár Európa legjobb érlelt sonkáira vágyunk, A Sonkás boltjaiban megtaláljuk, amit keresünk. A Picanter Delikátbisztró a spanyol serranóban és ibericóban utazik, az etyeki Sonkamester pedig a hazai sonkakészítés újraélesztésén fáradozik. Sonkakörkép húsvét előtt, nem csak húsvétra.
Két év után Tatára érkezik a SVÉT. A Magyar Konyha standjának vendége: Borbás Marcsi!
Manapság sokan egyetértenek azzal, hogy a Luxardo Maraschino a koktélcseresznyék etalonja. A világ bármely pontján térünk be egy jó bárba vagy étterembe, a minőségi, kézműves koktélok egyik elengedhetetlen hozzávalója ez a márka. Pedig nem volt mindig ilyen egyértelmű a siker: a Luxardo mögött viszontagságos évtizedek állnak.
December az ünneplésről szól, a Megváltó eljövetelét várjuk az advent időszakában. A várakozás, készülődés mellett a karácsonyi ételsort is meg kell tervezni. A karácsonyi menü összeállításában pedig számtalan szakácskönyv segít. A gasztrokönyvek ajándéknak is kitűnőek. A karácsonyi fa alá mi most három könyvet ajánlunk: az egyik Fűszeres Eszter gasztronómia újságíró új könyve, aki negyven kedvenc levesét válogatta össze, évszakok szerinti elosztásban. A másik a chiliről szól, amely kiváló ajánd
Azt, hogy az iparilag pácolt húskészítmények 95 százaléka rákkeltő lehet, negyedszázada többen is megírták. 1992-ben jelent meg például Kölnben az Iß und stirb (Egyél és dögölj meg!) című kötet, amely kimutatja, hogyan alakul át a bélrendszerben és a gyomorban a tartósításhoz használt kálium-nitrát nitritté, illetve nitrózaminná.
Rizsben és sóban erjesztett édesvízi halakból születtek a mai szusibárok kedvenc fogásai.
Az Aranyszalaggal kitüntetett termelőhöz egészen Szerbiába, Bezdánig utartunk.
Szükség szülte, most viszont oktatja tudományát a családanya.
Mi, magyarok viszont kicsit meg vagyunk vezetve ecet-fronton.
Király Ágnes frissen megjelent könyve világszinten is kiemelkedő bibliája lehet az otthoni fermentálóknak.
Felfedezőket indított el, később kampánnyal népszerűsítették, majd hiánya komoly elégedetlenséghez vezetett.
Mutatjuk, mire figyeljen a sonkavásárlásnál, hogy ne szomorkodás legyen a vége.
A nulláról kezdte, majd hét év alatt három Michelin-csillagot szerzett az Abruzzo tartománybeli Rivisondoliban lévő Reale étterem séfjeként. Aztán séfiskolát nyitott, kísérleti éttermeket indított, egy római kórházban pedig mintakonyhát működtet. Az idei Madrid Fusión nemzetközi gasztronómiai konferencián Niko Romitónak ítélték „Az év séfje” díjat.
A különféle sajtok a legsokoldalúbban használt alapanyagok közé tartoznak: leves, saláta, főétel vagy desszert egyaránt készülhet belőlük, nem is beszélve a csak úgy, magában fogyasztott jóféle sajt által okozott örömről.
Életünket meghatározza a folyamatos technikai fejlődés, olykor mégsem vagyunk elég bátrak. Megvesszük ugyan a legújabb mobiltelefont, a nagy képernyős tévé is az utolsó modell, a kocsink elektromos és magától hazatalál, de a konyhában sokszor bizonytalanok vagyunk a friss fejlesztésekkel. Nem kéne.
A Hold utcai piacon mutatták be Segal Viktor és Sándor Tamás kötetét, amely Magyarország legjobb sajtjait, sajtkészítő mestereit mutatja be, és recepteket tartalmaz az ország neves séfjeinek tálalásában.“A könyvből mindenki megértheti hogy mitől jó egy sajt és örülök, hogy végre nem csak szakácsok, hanem cukrászok is készítettek ételeket sajtból” - mondta Segal Viltor a kötet bemutatásakor. Sándor Tamás arról beszélt, hogy nagyon fontos az összefogás, alázatosan kell dolgozni és fejleszteni a te
"Bemegyünk az erdőbe szegényen, kijövünk gazdagon!" Magyarországon sokan így képzelik a szarvasgombavadászatot. Nem csoda, hiszen hetente olvashatunk meghökkentő híradásokat a "fekete gyémánt" áráról: nemrég egy borszakértő hölgy fizetett az észak-olaszországi Albában tartott jótékonysági aukción harmincmillió forintot egyetlen (igaz, 936 grammos) fehér gumóért. A gödöllői szarvasgomba-fesztiválon már "csekély" százezer forintért is vehettünk volna egy kilogramm téli szarvasgombát, aromával keze
A disznóvágás hazánkban még élő hagyomány, s jó lenne, ha ez minél több helyen meg is maradna, hogy a vendégek átélhessék a tor ünnepi hangulatát, megízlelhessék a tradicionális ételeket.
Amikor a többi gyerek kóláért meg narancsos lónyálért nyaggatta az apját, én tonikot követeltem – az italomat soha nem akarta meginni más kölyök. Én viszont, ha tehettem kértem, követeltem és kutattam a sajátomat, egyszer még a nővérem arcápoló marhaságába is belekóstoltam, mert az volt ráírva Tini tonik.
A tormával hidegben, sárban kell foglalkozni – ez az első, amit megtanultunk Létavértesen, a hungarikumként számon tartott hajdúsági torma hazájában, Heit Lóránd családi kisbirtokán.
Steakimádó körökben évtizedek óta szabályos kultusz övezi a marhahús száraz érlelését (dry aging). Divat, gondolhatnánk, de nem az, a csonton való száraz érlelés a legősibb tartósítási eljárás. Régebbi a sózásnál és a füstölésnél is.
Telítetlen zsírsavak, omega 3, A, B és D vitamin, foszfor, kalcium, vas, jód. Hogy csak néhányat említsünk, miért is fontos élettani szempontból, hogy sok halat fogyasszunk. Sajnos a legtöbb családban kizárólag karácsony táján kerül a tányérokra hal, amit az is bizonyít, hogy 2006-2010-es évek halfogyasztási átlaga 3,7 kg volt.
Dübörög a gasztro. Belépünk a könyvfesztivál kapuján és az első, ami fogad az olasz vendégstandon egy állvány telis-tele gasztronómiai témájú kötetetekkel. Nézzük, hogy áll a könyvpiac a konyhaművészetet tekintve. Ezúttal nem szakácskönyveket kerestünk.
Karácsonykor nem hiányozhat az asztalról. Töltve, kolozsvári módra, korhelylevesként fogyasztjuk. A hideget jól tűrő káposztafélék régóta fontos téli táplálékot jelentenek, késő ősztől tavaszig a frissen elérhető zöldségfélék zömét adják.
Akár húsvéti parasztsonkára, akár Európa legjobb érlelt sonkáira vágyunk, A Sonkás boltjaiban megtaláljuk, amit keresünk. A Picanter Delikátbisztró a spanyol serranóban és ibericóban utazik, az etyeki Sonkamester pedig a hazai sonkakészítés újraélesztésén fáradozik. Sonkakörkép húsvét előtt, nem csak húsvétra.
Ki gondolta volna, hogy a jó sonkához két dolog kell. Jó minőségű hús és egy jó lábos.
A közel százötven éves Balaton-felvidéki vincellérházat csak annak volt hajlandó eladni a korábbi tulajdonosa, aki a szőlőt is megvette hozzá - így kerültek Tamásék Csopakra, nem is olyan régen, úgy másfél évtizeddel ezelőtt. Épp tíz éve annak, hogy saját boraikat palackozzák.
Göcsejt az Isten jókedvében teremtette. Aztán megfeledkezett róla. Ezt tartják az öregek. Szeptember első heteiben Becsvölgye környékén a férfiak tüzet raknak az aszalókban, és kezdődhet a "szíva", a körte, az alma aszalása, ami aztán egész télre ellátja vitaminnal a göcsejieket. De más csuda dolgokat is rejtenek a környékbeli erdők.
A Michelin Guide felkérésére Tóth Szilárd, a Salt séfje a londoni Frog étterem konyhafőnökével főzött.
Az egykor a szegények eledelének számító gesztenye hirtelen luxuscikk lett.
Klára először a panyolai aszalványokba szeretett bele, csak ezután Istvánba.
A boldogság szigete. Így hívják a spanyolok a világ legszebb strandjaival büszkélkedő Formenterát.
Aki kulináris utazásra vágyik, ne hagyja ki Ibizát és Formenterát, azaz a Pityúzokat.
A gasztronómia és az evés szeretete mindig is meghatározó volt az életében.
A karantén lélekre gyakorolt hatásairól, a nemzedékeken átívelő közös családi főzésekről is beszélgettünk.
A fejes és kelkáposztából, karfiolból, kelbimbóból és többi rokonukból a legkülönbözőbb ételek készíthetők, érdemes az örökzöld vagy éppen megkopott receptek mellett újakat is kipróbálni.
„...életemben pálinkán kívül soha mást nem főztem” - állítja a göcseji erdész, az őshonos gyümölcsfajták megmentője, aki idén megkapta a Magyar Konyha Termelői díját.
A felvidéki Kürt már ismert a magyar borrajongók számára. A kis falu nagy titka: hogyan képes néhány borász egy talpalatnyi földön világhírű bort készíteni. És még egy rejtély: hogyan tud Kasnyik Tamás és Gábor testvérharc nélkül irányítani egy pincészetet. A titok nyitja a borász, aki inkább bába, mint alkimista.
Veres István séffel az erdélyi magyar hagyományos ételekről beszélgettünk.
Bár a francia konyha egyeduralmának – úgy tűnik – vége, korai volna temetni a gall gasztronómiát. Sőt!
Ha már barátunk a forró víz és jól bánunk a zsiradékkal, érdemes maradni a konyhában: még egy kis összpontosítás meg tanulás és közelebb jutunk az áhított profizmushoz.
Bödönalja, juhtúrós és káposztás sztrapacska: visszaemlékezés a nagymama főztjére.
Somogyi Károly, a Baricska Csárda séfje mesélt a sparhelt mellett töltött gyerekkor emlékeiről.
Mire jó az elősütés? Mit jelent a konfitálás? Hogyan budázzunk? Milyen hőfokon süssük a húst? Májusi főzőiskolánk témája: a sütés.
A főzéshez három dolog kell: fantasztikus alapanyag, tűz és egy szakács, aki tud fűszerezni. A fűszernövényeknek régen varázserőt tulajdonítottak. Egy fogás elkészítésekor a fűszernövény kiválasztása igazi művészet, a fűszerezés a szakács igazi kreativitása.
Régen kényszerből tették el és tartósították az élelmiszereket, manapság viszont új ízeket keresünk a sóban, e