Sóskával savanyított raguleves
Fontos, hogy ne a kukában landoljon az előre csomagolt tízórai.
A konzerv hal használata sem ördögtől való: megfizethető fehérjeforrás és rögtön dolgozhatunk vele.
A nap első étkezése nem csak gyermekkorban fontos – nézzük, korosztályonként mi kerüljön a tányérra!
Zöld istennő saláta, felturbózott instant ramen, főzős előfizetések – eddig ezek az év közösségi trendjei.
A történelmi városok és a hegyvidéki táj romantikája mellett erős vonzerőt képvisel a lengyel konyha is.
Úgy tűnik, hogy tojás nélkül sehol sincs húsvét, de van ország, ahol úgy kedvelik, ha „záp”.
A húsvét szimbolikáról mesél Fráter Erzsébet biológus, a Biblia ételei és a Biblia növényei könyvek szerzője.
Bár ilyenkor mindenhol ugyanarra emlékeznek, a hagyományok azért meglehetősen változatosak.
Steril, személytelen, de változatos és high tech vendéglátásra számíthatnak az olimpikonok.
A tokiói olimpia 18 ezer olimpikonja ízelítőt kap a japán konyhából is.
James Corden evős kérdezz-felelek műsora komoly indulatokat szított.
Törhetjük a fejünket, hogyan oldjuk meg a család otthoni étkeztetését.
Fogyni is lehet tőle, hiszen zsírokban szegény, fehérjében gazdag: mi az?
Szovjet szakácskönyv receptjeit tesztelte egy orosz fiatal, aki könyvet is írt tapasztalatairól.
A húsvét és a tojás elválaszthatatlan fogalmak: a hosszú böjt után a húsvéti asztalról nem maradhat el a sonka kötelező társa, a sonkalében főtt tojás sem, és a tojásfestés szokása sem ment ki még a divatból.
Régészeti leletek tanúskodnak arról, hogy asztali tojáskínálót már az ókori rómaiak is használtak, de a tojástartók tömegesen a polgári világban terjedtek el, és ma is megmozgatják a formatervezők fantáziáját. Néhány patinásabb darabot a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (MKVM) jóvoltából tudunk megmutatni.
Vitamin pótlására előtérbe kerülnek a távoli tájakon termett gyümölcsök. A hétköznapi élelemmé vált citrusfélék vagy a banán mellett egyre inkább elérhetők más déligyümölcsök is, ráadásul a sokszor szép, de ízetlen táldíszek mellett egyre többször találkozunk nem csak a szemet gyönyörködtető áruval is: például édes, sárga húsú mangóhoz is hozzájuthatunk.
Bicsár Attila a magyar vendéglátás egyik legmeghatározóbb séfje, aki mellett egy újító, sikeres szakácsnemzedék nevelkedett fel. Most a gyerekkori ízekről, pályaválasztásról, receptekről és családról mesél.
A gyorséttermek tagadhatatlan fellegvára az Egyesült Államok, ebből azonban nem következik feltétlenül, hogy ott találhatóak a legklasszabbak is.
Palágyi Esztert a nyughatatlan tudásszomj, a határozottság és az elhivatottság jellemzi.
„Ne törődjél semmivel, egyél tojást kiflivel!” – hangzik a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége felhívása az idén 20. alkalommal, ma, azaz pénteken ünnepelt Tojás Világnapon.
„Mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás?” – ezt a kérdést, mint amolyan kötelező felvetést el kell sütni, de annyival most beljebb jutunk, hogy válasz is akad.
A televíziós nagyasszony, Martha Stewart élete sem mindig könnyű. 76 éves kora ellenére például rengeteget utazik. A repülőn töltött hosszú órák alatt Stewart szereti a saját, jól bevált ételeit fogyasztani a fedélzeten kínált fogások helyett. De vajon áldás vagy inkább átok, ha Martha mellé szól a jegyünk?
Kerek, természetes ízek, jó hangulat és teli gyomor: a Tunéziai Nemzeti Idegenforgalmi Hivatal főzőtanfolyamán ismerkedtünk Észak-Afrika sajátos gasztronómiájával.
"Úgy vigyázok rá, mint a szemem fényére" - tartja a mondás, ha általunk féltett személyről vagy tárgyról beszélünk. De vajon valóban óvjuk-e szemünk fényét, védekezünk-e a káros hatások ellen, ami nap nap után veszélyezteti lelkünk tükrét?
A konyhák lelke a múltban keresendő. E nélkül nem érthető jelenük és nem képzelhető el a jövőjük. Ha a kárpátaljai konyhát szeretnénk megismerni, évszázadokra kell visszanéznünk. A bércekről a völgyekbe, hegyi legelőkről falusi portákra, együtt élő népek fazekaiból polgári háztartások hagyományaiba. Kárpátalja gyönyörű tájain izgalmas és tanulságos egy ilyen utazás.
Vajaskenyér, valójában csak ennyit jelent a smørrebrød. Pedig a smørrebrød a dán konyha egyik legfontosabb és jellegzetesebb alapétele. A szomszédok is lemásolták a módszert, Svédországban smörgås néven kínálják, a „svédasztal” egyik fontos szereplője.
A hagyományos ételek között első helyen a nagycsütörtöki menü említendő: nem hiába nevezi ezt a napot a magyar népnyelv "zöldcsütörtöknek", akkor mutatkozik be az első tavaszi zöldfőzelékprimőr, mégpedig a paraj. Finoman, tejjel készítik el, s rántott zsemle jár hozzá, vagy közönségesebb nevén "pofézni", bundás zsemle. Nagypéntek hagyományos étele a borleves, a töltött tojás és a hal.
Pozsony se nagy, a belváros gyalogszerrel is bebarangolható, ám a város történelmi múltja olyan tömény, mint kevés közép-kelet- európai városé. Mindig is multikulti volt, 1910-ben nyolcvanezer lakosából 42 százalék volt német, 41 magyar és 15 szlovák. Pozsonyban (Bratislava) már több mint négyszázezren laknak, a szlovákok aránya meghaladja a 90 százalékot, s tizenötezer magyar is él ebben a régi-új, kisnagy városban. Most a város legjobb helyeit mutatjuk be.
A városok utcáin, a virágárusok asztalain megjelenik a barka: a fűzfa és a nyárfa füzérvirágának bimbós ága. A húsvétváró hét a barka jegyében - no és az ünnepi falatok előkészítése érdekében végzett munkával - telik el.
Kötözött sonkát vásárolni manapság több mint kockázatos. Húsvét előtt a kereskedelmet elöntik a gyorspácolt, túlfüstölt, vízzel fondorlatosan megszívatott, maradékhúsokból tákolt sonkaszörnyek. Ha van bizalmi hentesünk...
Igazi retró. Düledező büfék, hullámpala, paprikás olajszag, sorban állás, sör, rozéfröccs, strandpapucs, fecske fürdőgatya. Hekk, keszeg, lángos, palacsinta, sült kolbász. Koviubi, ha van. Nagy szelet puha kenyerek. Életérzés. Időutazás a hetvenes évekbe. A balatoni gasztronómia utolsó mohikánjai a halsütők.
A Kistücsök továbbra is a Balaton legjobb étterme. Akad néhány rokonszenves kísérlet, ám a tópartot változatlanul uralják a buszos, cigányzenés "becsali" csárdák, a fantáziátlan kisvendéglők, amiket inkább vendégfogónak, mintsem vendégfogadónak kellene nevezni, s a "trendi", pörgős éttermek, ahol a "merdzsóval" érkező újgazdagok tesznek kísérletet arra, hogy kiejtsék a bersagliere laska nevet. Számos kudarc ellenére megkíséreltünk össze szedni tíz olyan éttermet, melyekért (ha nem is mindig könn
Steril, személytelen, de változatos és high tech vendéglátásra számíthatnak az olimpikonok.
A tokiói olimpia 18 ezer olimpikonja ízelítőt kap a japán konyhából is.
James Corden evős kérdezz-felelek műsora komoly indulatokat szított.
A gyorséttermek tagadhatatlan fellegvára az Egyesült Államok, ebből azonban nem következik feltétlenül, hogy ott találhatóak a legklasszabbak is.
A televíziós nagyasszony, Martha Stewart élete sem mindig könnyű. 76 éves kora ellenére például rengeteget utazik. A repülőn töltött hosszú órák alatt Stewart szereti a saját, jól bevált ételeit fogyasztani a fedélzeten kínált fogások helyett. De vajon áldás vagy inkább átok, ha Martha mellé szól a jegyünk?
Fontos, hogy ne a kukában landoljon az előre csomagolt tízórai.
A konzerv hal használata sem ördögtől való: megfizethető fehérjeforrás és rögtön dolgozhatunk vele.
Zöld istennő saláta, felturbózott instant ramen, főzős előfizetések – eddig ezek az év közösségi trendjei.
A történelmi városok és a hegyvidéki táj romantikája mellett erős vonzerőt képvisel a lengyel konyha is.
Törhetjük a fejünket, hogyan oldjuk meg a család otthoni étkeztetését.
Szovjet szakácskönyv receptjeit tesztelte egy orosz fiatal, aki könyvet is írt tapasztalatairól.
A húsvét és a tojás elválaszthatatlan fogalmak: a hosszú böjt után a húsvéti asztalról nem maradhat el a sonka kötelező társa, a sonkalében főtt tojás sem, és a tojásfestés szokása sem ment ki még a divatból.
Régészeti leletek tanúskodnak arról, hogy asztali tojáskínálót már az ókori rómaiak is használtak, de a tojástartók tömegesen a polgári világban terjedtek el, és ma is megmozgatják a formatervezők fantáziáját. Néhány patinásabb darabot a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (MKVM) jóvoltából tudunk megmutatni.
Vitamin pótlására előtérbe kerülnek a távoli tájakon termett gyümölcsök. A hétköznapi élelemmé vált citrusfélék vagy a banán mellett egyre inkább elérhetők más déligyümölcsök is, ráadásul a sokszor szép, de ízetlen táldíszek mellett egyre többször találkozunk nem csak a szemet gyönyörködtető áruval is: például édes, sárga húsú mangóhoz is hozzájuthatunk.
„Ne törődjél semmivel, egyél tojást kiflivel!” – hangzik a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége felhívása az idén 20. alkalommal, ma, azaz pénteken ünnepelt Tojás Világnapon.
"Úgy vigyázok rá, mint a szemem fényére" - tartja a mondás, ha általunk féltett személyről vagy tárgyról beszélünk. De vajon valóban óvjuk-e szemünk fényét, védekezünk-e a káros hatások ellen, ami nap nap után veszélyezteti lelkünk tükrét?
A konyhák lelke a múltban keresendő. E nélkül nem érthető jelenük és nem képzelhető el a jövőjük. Ha a kárpátaljai konyhát szeretnénk megismerni, évszázadokra kell visszanéznünk. A bércekről a völgyekbe, hegyi legelőkről falusi portákra, együtt élő népek fazekaiból polgári háztartások hagyományaiba. Kárpátalja gyönyörű tájain izgalmas és tanulságos egy ilyen utazás.
A hagyományos ételek között első helyen a nagycsütörtöki menü említendő: nem hiába nevezi ezt a napot a magyar népnyelv "zöldcsütörtöknek", akkor mutatkozik be az első tavaszi zöldfőzelékprimőr, mégpedig a paraj. Finoman, tejjel készítik el, s rántott zsemle jár hozzá, vagy közönségesebb nevén "pofézni", bundás zsemle. Nagypéntek hagyományos étele a borleves, a töltött tojás és a hal.
Pozsony se nagy, a belváros gyalogszerrel is bebarangolható, ám a város történelmi múltja olyan tömény, mint kevés közép-kelet- európai városé. Mindig is multikulti volt, 1910-ben nyolcvanezer lakosából 42 százalék volt német, 41 magyar és 15 szlovák. Pozsonyban (Bratislava) már több mint négyszázezren laknak, a szlovákok aránya meghaladja a 90 százalékot, s tizenötezer magyar is él ebben a régi-új, kisnagy városban. Most a város legjobb helyeit mutatjuk be.
A nap első étkezése nem csak gyermekkorban fontos – nézzük, korosztályonként mi kerüljön a tányérra!
Úgy tűnik, hogy tojás nélkül sehol sincs húsvét, de van ország, ahol úgy kedvelik, ha „záp”.
A húsvét szimbolikáról mesél Fráter Erzsébet biológus, a Biblia ételei és a Biblia növényei könyvek szerzője.
Bár ilyenkor mindenhol ugyanarra emlékeznek, a hagyományok azért meglehetősen változatosak.
Fogyni is lehet tőle, hiszen zsírokban szegény, fehérjében gazdag: mi az?
Bicsár Attila a magyar vendéglátás egyik legmeghatározóbb séfje, aki mellett egy újító, sikeres szakácsnemzedék nevelkedett fel. Most a gyerekkori ízekről, pályaválasztásról, receptekről és családról mesél.
Palágyi Esztert a nyughatatlan tudásszomj, a határozottság és az elhivatottság jellemzi.
„Mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás?” – ezt a kérdést, mint amolyan kötelező felvetést el kell sütni, de annyival most beljebb jutunk, hogy válasz is akad.
Igazi retró. Düledező büfék, hullámpala, paprikás olajszag, sorban állás, sör, rozéfröccs, strandpapucs, fecske fürdőgatya. Hekk, keszeg, lángos, palacsinta, sült kolbász. Koviubi, ha van. Nagy szelet puha kenyerek. Életérzés. Időutazás a hetvenes évekbe. A balatoni gasztronómia utolsó mohikánjai a halsütők.
A Kistücsök továbbra is a Balaton legjobb étterme. Akad néhány rokonszenves kísérlet, ám a tópartot változatlanul uralják a buszos, cigányzenés "becsali" csárdák, a fantáziátlan kisvendéglők, amiket inkább vendégfogónak, mintsem vendégfogadónak kellene nevezni, s a "trendi", pörgős éttermek, ahol a "merdzsóval" érkező újgazdagok tesznek kísérletet arra, hogy kiejtsék a bersagliere laska nevet. Számos kudarc ellenére megkíséreltünk össze szedni tíz olyan éttermet, melyekért (ha nem is mindig könn