Gyömbérszüret Magyarországon
Karácsonyig tart a betakarítás Zsombón.
A húsvéti sonka elmaradhatatlan társa a finomra reszelt torma. Most legyen az övé a főszerep!
A Homokháti őszibarack pálinka kapott uniós oltalmat.
A klímaváltozás már trópusi zöldségek termesztését is lehetővé teszi nálunk.
Az Őrházban éledező deli ételkultúra és a pastrami segíthet abban, hogy a hurkán, kolbászon túl izgalmasabb ét
Sok idő és energia a kadarkával komolyan foglalkozni, de megéri.
A Balaton, a Badacsony és a fenyőarborétum vonzáskörzetében töltésre állíthatjuk a napelemeket.
17 pincészet 28 borát kóstolhatja a közönség, személyesen a borászok bemutatásában.
Mind könnyű és frissítő – mintha azért nőnének, hogy megkönnyítsék elviselni a forróságot.
Megkóstoltuk, miilyen ételeket mutatunk be a Dubaji Világkiállításon.
Az Európai Bizottság hétfőn oltalom alá vette a Budaörsi őszibarack elnevezést.
Nagyobb mennyiségben áprilistól várhatók a hazai zöldségek, főként a paprika, a paradicsom és a kígyóuborka.
„Testvéreim, siessetek, csillagokat iszom!” - kiáltotta a Dom Perignon, a szerzetes.
Az érdeklődési terület mindig jó kiindulópont a tökéletes ajándék megtalálásához.
Az egyik leghíresebb narancslikőrt, a Cointreau-t is bátran használhatják a cukrászok, de persze inni is jó.
A gyártók a felnőttekre is gondolnak: whisky, sajt, tea és társai.
A Zichy-wagyu, a lillafüredi pisztráng és a megyaszói mangalica is megkapta a minőségi tanúsító védjegyet.
A csabagyöngye bora üde, friss, gyümölcsös. Kiváló fröccs alapanyag, de önmagában fogyasztva is remek.
A tél vége felé már nagyon örülnénk az érett, friss, ízletes nyári zöldségeknek. Ezekre sajnos még várni kell, az üvegházakból kikerülő, a téli-tavaszi bágyadt napsütés által felnevelt növények íze, beltartalma még nem veszi fel velük a versenyt. De nem kell bánkódnunk, a cékla például egész évben üde színfoltja lehet a konyhának – szó szerint és átvitt értelemben egyaránt.
…méltó régi nagy híréhez. Virágzik ugyanis a magyar pezsgőkészítés – szerte az országban egyre több borászat kezd bele a pezsgősítésbe a champagne-i metódus alapján, így várhatóan egyre több izgalmas buborékos bort ihatunk majd. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a szerteágazó sokszínűségből mivé forrhatja ki magát a valódi magyar pezsgő.
Alsó-Ausztriában minden a borról szól, és eköré rengeteg programot is szerveznek: fesztiválok, borkóstolók, szőlőültetvények között kanyargó kerékpárutak várják a látogatókat egészen késő őszig.
A húsvét közeledtével sonkakóstolót rendezett a Gléda Vendéglő, amelyre séfeket és más gasztronómiai szakértőket hívtak meg, és ahol kiderült az is, mi befolyásolhatja a sonkákról alkotott véleményünket.
Nyolc Stílusos Vidéki Szálloda mutatja meg immár másodszor, mit gondolnak, milyen az ízes, minőségi, helyi alapanyagokra épülő reggeli. Május 12-én, vasárnap a Babérliget Kúria csodás rendezvényházában, Polányban, nyolc standon reggeli finomságokat kóstolhatnak a vendégek.
Március vége felé a napsütés drága kincs, amikor az egri pincészet teraszán kezünkben egy pohár illatos borral, vagy egy gőzölgő eszpresszóval kiélvezhetjük, hogy végre megszabadultunk a kabátunktól. Ezt adta a Slow Market, amely arra is lehetőséget ad, hogy megnézzük hogyan is áll Eger és a Mátra környékén a termelők, illetve a honi gasztronómia helyzete.
A József Attila- és Berzsenyi-díjas író, szerkesztő, filozófus, borász, pomológus, polihisztor, kultúrséf és gasztrosámán egyházashetyéni rezidenciáján jártunk.
Már a Széll Kálmán téri megállóban barátkozni kezdenek a borisszák, „elnézést, ez a busz megy a Várba?” „Ez, igen”, de ennyinél nem állnak meg, rögvest kiderítik egymásról, hogy a Budapest Borfesztiválra igyekeznek, minek köszönhetően már az első megállónál évjáratokról, meg tanninokról kifejtett bölcseletektől hangos a busz. Az utazóközönség másik fele külföldi, többen még nem tudják, hogy hamarosan ők is a fesztiválon fognak borozni, pedig így lesz. A rendezvény bejárata felé sietve hallom, am
Szigetvár inkább Szulejmán szultánról vagy Zrínyi Miklós csodálatos barokk eposzáról híres, mint a boráról. Hogyan lehet mégis, hogy ez a baranyai kisváros ad otthont hazánk legnagyobb kádárcégének? Az egyik legjelentősebb kádárcégnél jártunk.
Múltnak maradványa, jövőnek esélye. Alighanem így nézne ki a világ, mint Etsberger Teréz bajai tanyája, ha az ember maga mögött hagyná a civilizációt. A föld mindent megad, ha jól bánnak vele – ezen a tanyán például gyógynövényt, fűszereket, zöldségeket –, és eltart néhány állatot is.
Libatopot a ravioliba? Podagrafüvet a kenyérbe? Pásztortáskát fűszerként? A gasztronómia trendek miatt a korábban kevésbé respektált állati és növényi részek is az asztalra kerülnek, így mostanában a gyomok is szabad utat kaphatnak, melyek új, kevésbé bejáratott ízeket, vidéki aromákat és meglepetést hoznak a máskülönben néha kiszámítható ételekbe.
A Balatonról legtöbbünknek a nyár, a napsütés, a víz, a hal és persze könnyű fehérborok jutnak eszünkbe. Jól is van ez így, hiszen ki akarna nyáron vaskos, nehéz borokat kortyolgatni? Szerencsére megszülettek a kék-sárga ruhába öltöztetett BalatonBorok. Az itteni borászokról, vendégszeretetükről sokat elárul egy idézet Eötvös Károly Balatoni utazás című kötetéből.
Az iskolai szünet kezdetekor jelenik meg a piacokon a málna, és a különböző fajták július közepéig biztosítják a szörpnek valót. Ezután nem kell sokat várni, két röpke hét elteltével már kapható is a fekete szeder, amely azután szeptember közepéig kitart.
Négyen hajladoznak a többhektáros területen, alig veszem észre őket a parcella túlfelén. Nem lep meg, a közelmúltban körbejárta a hír az országot, hogy nincsen elég munkás, aki leszedné a gyümölcsöt. Hogy pontosan milyen gyümölcsöt, abba már az ideúton beleőszültem.
Az év első igazi gyümölcse nemcsak finom, de amikor az eper ellepi a piaci standokat, a citrusféléket is sutba dobhatjuk: náluk is több C-vitamint tartalmaz. De számos más vitamin is található benne, emellett jelentékeny kalcium-, magnézium- és vasforrás.
A dél-balatoni borászok Budapesten mutatták be a 2017-es évjárat frissen kikerült tartály- és hordómintáit, újborait a szakmai közönségnek, így adva szemléletes képet egy gyakorlati szüreti jelentés formájában.
Szegény Jókai, ha ma élne, ténferegne a piacon, hogy miből készítse el kedvenc bablevesét. Sok utánajárás és szerencse is kell ahhoz, hogy igazán jó fejtett babot kapjunk.
Az Irsai Olivér és a Csabagyöngye fajtákkal az egész országban megkezdődött a szüret. Frittmann János, az Év Bortermelője (2007) szerint roppanós, gyümölcsös fehérborokra és rozékra lehet számítani az ősszel, s ha a kedvező időjárás folytatódik, a vörösborokra sem lehet panasz.
Minden a Két Szerecsennel kezdődött. Vagyis inkább a bodzaszörppel – amit a Két Szerecsen tulajdonosa bevitt az éttermébe. Ez a sorsdöntő gesztus tette ugyanis a szentendrei Horváth Évát kistermelővé, mivel bebizonyosodott: a családon kívül is van kereslet házi készítésű szörpjeire, lekvárjaira.
Kiváló minőségű, de közérthető konyhát visz a balatonszemesi Kistücsök. A tulajdonos szerint sokat változott a hazai gasztronómiai kultúra: nem 25 évnyi lemaradást hoztunk be, hanem ötvenet. A Pannon Gasztronómiai Akadémia új elnökével beszélgettünk.
„Egyszer azért megkóstolnám a koit.” – mondta támaszkodva, állal a zavaros vízben úszó jó negyven centis díszhalra bökve a borozgató férfi. „Szerintem zsíros az.” – válaszolt barátja. „A mangalica is zsíros.” – jött a megállapítás, majd egy megfelelő zárás. „Együnk akkor valami epreset…”
Az enyhe levegőnek köszönhetően úgy érezzük, hogy itt a tavasz. Az első idei zöldségeket várva, a tél végi ételeinket tavasziassá varázsolhatjuk az ilyenkor is elérhető friss fűszernövényekkel.
Régen kényszerből tették el és tartósították az élelmiszereket, manapság viszont új ízeket keresünk a sóban, e
Annyira jó, hogy a környéken megszokott turistacsapda-éttermek helyett egyre eredetibb helyek nyílnak a Szabadság-térnél. Még a végén magyar emberek is fognak ide járni! A bizakodásra okot adó új helyek közül is találtunk egy igazán kiemelkedőt. A környék legerősebb állítása jelenleg a La Parrilla. A frappáns ételsorért és nívós kivitelezésért két séf, Szabó Péter és Papp Balázs felelnek.
A neves gombaszakértő hírében álló Csathó Pál grafikusművésznél jártunk, hogy átéljünk valamit a gombász életérzésből. Mert gombásznak lenni életforma.
Mindig izgalmas, hogy milyen új trendek jelennek meg Európa egyik legínyencebb országában. A dán kulinária hatalmasat fejlődött az utóbbi években – pontosabban kitárulkozott. Nem véletlenül nevezik Koppenhágát Skandinávia kulináris fővárosának.
Michelin-csillagos séfek szerint addig nem beszélhetünk modern konyháról, amíg minden szakácsnak nincs saját termelője, akiben megbízik, aki a konyhája igénye szerint termel és szállít. Jahni Lászlónak, a balatonszemesi Kistücsök étterem szakácsának szerencséje van. Csapody Balázs tulajdonossal a siófoki piacon találtak egy termelőt, Fodor Lajost.
A káptalantóti Liliomkert piac egyik különleges jelensége az indiai Rohini Berry, aki csak részben árusítani, sokkal inkább kapcsolatot teremteni jár a piacra. Kedveli a színes forgatagot, hiszen a piacon sokféle ember megfordul, sokféle találkozás születik. Ezt szereti legjobban káptalantóti vendégházukban, a Sárga Házban is: helybe jön hozzájuk a nagyvilág.
New York legjobb borszaküzleteiben ma külön sarkot szentelnek az osztrák boroknak. A forradalmi változáshoz nem kellett más, mint szigorú, kiskapuk nélküli bortörvény, technológiai innováció, világlátott borászok. Pedig egyszer már lenullázták a borvilágukat.
Ha más nem, az egyre forróbb nyarak mindenképp kedveznek a rizsnek, az Alföld szikes, kötött talaját pedig jól lehet hasznosítani. A rizs ugyan jövedelmező gabonafajta, de termesztése nem olyan egyszerű, mint a búzáé. Pedig a cél az lenne, hogy a magyar emberek rizsigényét a hazai termelés ki tudja elégíteni.
A gasztronómia járult hozzá talán a legjobban Isztria legfontosabb szőlőfajtájának felemelkedéséhez is. A malvazija istarska a szocialista időkben még csak olcsó asztali bornak számított, ma viszont már trendi, a legjobb horvát éttermek mellett ott van Heston Blumenthal vagy Gordon Ramsay éttermeiben is.
Változnak az idők. A turizmus új utakon jár, a tematikus városlátogatások esetében a gasztronómia egyre nagyobb szerepet kap. Az északi országok és Spanyolország példája kezd hatni egész Európában. A Bocuse d'Or szakácsverseny pedig Magyarországnak hozhat turistákat.
Pest és Buda kiülős helyeit jártuk végig a klasszikus éttermektől az underground kocsmákig, a legújabb üzleti találkozóhelyektől a retróhangulatot árasztó teraszokig. Ezúttal elragadott minket a látvány...
A ribiszke szüretelése nem túl szapora munka, de az érett bogyók szerencsére hetekig rajtamaradnak a növényen, és a ribizliszörp ígérete jótékonyan hat a lelkesedésre.
A Homokháti őszibarack pálinka kapott uniós oltalmat.
17 pincészet 28 borát kóstolhatja a közönség, személyesen a borászok bemutatásában.
Az Európai Bizottság hétfőn oltalom alá vette a Budaörsi őszibarack elnevezést.
Nagyobb mennyiségben áprilistól várhatók a hazai zöldségek, főként a paprika, a paradicsom és a kígyóuborka.
A csabagyöngye bora üde, friss, gyümölcsös. Kiváló fröccs alapanyag, de önmagában fogyasztva is remek.
Alsó-Ausztriában minden a borról szól, és eköré rengeteg programot is szerveznek: fesztiválok, borkóstolók, szőlőültetvények között kanyargó kerékpárutak várják a látogatókat egészen késő őszig.
A húsvéti sonka elmaradhatatlan társa a finomra reszelt torma. Most legyen az övé a főszerep!
A klímaváltozás már trópusi zöldségek termesztését is lehetővé teszi nálunk.
Az Őrházban éledező deli ételkultúra és a pastrami segíthet abban, hogy a hurkán, kolbászon túl izgalmasabb ét
A Balaton, a Badacsony és a fenyőarborétum vonzáskörzetében töltésre állíthatjuk a napelemeket.
Megkóstoltuk, miilyen ételeket mutatunk be a Dubaji Világkiállításon.
„Testvéreim, siessetek, csillagokat iszom!” - kiáltotta a Dom Perignon, a szerzetes.
Az érdeklődési terület mindig jó kiindulópont a tökéletes ajándék megtalálásához.
A gyártók a felnőttekre is gondolnak: whisky, sajt, tea és társai.
A Zichy-wagyu, a lillafüredi pisztráng és a megyaszói mangalica is megkapta a minőségi tanúsító védjegyet.
…méltó régi nagy híréhez. Virágzik ugyanis a magyar pezsgőkészítés – szerte az országban egyre több borászat kezd bele a pezsgősítésbe a champagne-i metódus alapján, így várhatóan egyre több izgalmas buborékos bort ihatunk majd. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a szerteágazó sokszínűségből mivé forrhatja ki magát a valódi magyar pezsgő.
A húsvét közeledtével sonkakóstolót rendezett a Gléda Vendéglő, amelyre séfeket és más gasztronómiai szakértőket hívtak meg, és ahol kiderült az is, mi befolyásolhatja a sonkákról alkotott véleményünket.
Nyolc Stílusos Vidéki Szálloda mutatja meg immár másodszor, mit gondolnak, milyen az ízes, minőségi, helyi alapanyagokra épülő reggeli. Május 12-én, vasárnap a Babérliget Kúria csodás rendezvényházában, Polányban, nyolc standon reggeli finomságokat kóstolhatnak a vendégek.
Március vége felé a napsütés drága kincs, amikor az egri pincészet teraszán kezünkben egy pohár illatos borral, vagy egy gőzölgő eszpresszóval kiélvezhetjük, hogy végre megszabadultunk a kabátunktól. Ezt adta a Slow Market, amely arra is lehetőséget ad, hogy megnézzük hogyan is áll Eger és a Mátra környékén a termelők, illetve a honi gasztronómia helyzete.
Már a Széll Kálmán téri megállóban barátkozni kezdenek a borisszák, „elnézést, ez a busz megy a Várba?” „Ez, igen”, de ennyinél nem állnak meg, rögvest kiderítik egymásról, hogy a Budapest Borfesztiválra igyekeznek, minek köszönhetően már az első megállónál évjáratokról, meg tanninokról kifejtett bölcseletektől hangos a busz. Az utazóközönség másik fele külföldi, többen még nem tudják, hogy hamarosan ők is a fesztiválon fognak borozni, pedig így lesz. A rendezvény bejárata felé sietve hallom, am
Szigetvár inkább Szulejmán szultánról vagy Zrínyi Miklós csodálatos barokk eposzáról híres, mint a boráról. Hogyan lehet mégis, hogy ez a baranyai kisváros ad otthont hazánk legnagyobb kádárcégének? Az egyik legjelentősebb kádárcégnél jártunk.
Múltnak maradványa, jövőnek esélye. Alighanem így nézne ki a világ, mint Etsberger Teréz bajai tanyája, ha az ember maga mögött hagyná a civilizációt. A föld mindent megad, ha jól bánnak vele – ezen a tanyán például gyógynövényt, fűszereket, zöldségeket –, és eltart néhány állatot is.
Libatopot a ravioliba? Podagrafüvet a kenyérbe? Pásztortáskát fűszerként? A gasztronómia trendek miatt a korábban kevésbé respektált állati és növényi részek is az asztalra kerülnek, így mostanában a gyomok is szabad utat kaphatnak, melyek új, kevésbé bejáratott ízeket, vidéki aromákat és meglepetést hoznak a máskülönben néha kiszámítható ételekbe.
Az iskolai szünet kezdetekor jelenik meg a piacokon a málna, és a különböző fajták július közepéig biztosítják a szörpnek valót. Ezután nem kell sokat várni, két röpke hét elteltével már kapható is a fekete szeder, amely azután szeptember közepéig kitart.
Négyen hajladoznak a többhektáros területen, alig veszem észre őket a parcella túlfelén. Nem lep meg, a közelmúltban körbejárta a hír az országot, hogy nincsen elég munkás, aki leszedné a gyümölcsöt. Hogy pontosan milyen gyümölcsöt, abba már az ideúton beleőszültem.
Az év első igazi gyümölcse nemcsak finom, de amikor az eper ellepi a piaci standokat, a citrusféléket is sutba dobhatjuk: náluk is több C-vitamint tartalmaz. De számos más vitamin is található benne, emellett jelentékeny kalcium-, magnézium- és vasforrás.
Szegény Jókai, ha ma élne, ténferegne a piacon, hogy miből készítse el kedvenc bablevesét. Sok utánajárás és szerencse is kell ahhoz, hogy igazán jó fejtett babot kapjunk.
Az Irsai Olivér és a Csabagyöngye fajtákkal az egész országban megkezdődött a szüret. Frittmann János, az Év Bortermelője (2007) szerint roppanós, gyümölcsös fehérborokra és rozékra lehet számítani az ősszel, s ha a kedvező időjárás folytatódik, a vörösborokra sem lehet panasz.
Minden a Két Szerecsennel kezdődött. Vagyis inkább a bodzaszörppel – amit a Két Szerecsen tulajdonosa bevitt az éttermébe. Ez a sorsdöntő gesztus tette ugyanis a szentendrei Horváth Évát kistermelővé, mivel bebizonyosodott: a családon kívül is van kereslet házi készítésű szörpjeire, lekvárjaira.
„Egyszer azért megkóstolnám a koit.” – mondta támaszkodva, állal a zavaros vízben úszó jó negyven centis díszhalra bökve a borozgató férfi. „Szerintem zsíros az.” – válaszolt barátja. „A mangalica is zsíros.” – jött a megállapítás, majd egy megfelelő zárás. „Együnk akkor valami epreset…”
Az enyhe levegőnek köszönhetően úgy érezzük, hogy itt a tavasz. Az első idei zöldségeket várva, a tél végi ételeinket tavasziassá varázsolhatjuk az ilyenkor is elérhető friss fűszernövényekkel.
Annyira jó, hogy a környéken megszokott turistacsapda-éttermek helyett egyre eredetibb helyek nyílnak a Szabadság-térnél. Még a végén magyar emberek is fognak ide járni! A bizakodásra okot adó új helyek közül is találtunk egy igazán kiemelkedőt. A környék legerősebb állítása jelenleg a La Parrilla. A frappáns ételsorért és nívós kivitelezésért két séf, Szabó Péter és Papp Balázs felelnek.
A neves gombaszakértő hírében álló Csathó Pál grafikusművésznél jártunk, hogy átéljünk valamit a gombász életérzésből. Mert gombásznak lenni életforma.
Michelin-csillagos séfek szerint addig nem beszélhetünk modern konyháról, amíg minden szakácsnak nincs saját termelője, akiben megbízik, aki a konyhája igénye szerint termel és szállít. Jahni Lászlónak, a balatonszemesi Kistücsök étterem szakácsának szerencséje van. Csapody Balázs tulajdonossal a siófoki piacon találtak egy termelőt, Fodor Lajost.
A káptalantóti Liliomkert piac egyik különleges jelensége az indiai Rohini Berry, aki csak részben árusítani, sokkal inkább kapcsolatot teremteni jár a piacra. Kedveli a színes forgatagot, hiszen a piacon sokféle ember megfordul, sokféle találkozás születik. Ezt szereti legjobban káptalantóti vendégházukban, a Sárga Házban is: helybe jön hozzájuk a nagyvilág.
Ha más nem, az egyre forróbb nyarak mindenképp kedveznek a rizsnek, az Alföld szikes, kötött talaját pedig jól lehet hasznosítani. A rizs ugyan jövedelmező gabonafajta, de termesztése nem olyan egyszerű, mint a búzáé. Pedig a cél az lenne, hogy a magyar emberek rizsigényét a hazai termelés ki tudja elégíteni.
A gasztronómia járult hozzá talán a legjobban Isztria legfontosabb szőlőfajtájának felemelkedéséhez is. A malvazija istarska a szocialista időkben még csak olcsó asztali bornak számított, ma viszont már trendi, a legjobb horvát éttermek mellett ott van Heston Blumenthal vagy Gordon Ramsay éttermeiben is.
Pest és Buda kiülős helyeit jártuk végig a klasszikus éttermektől az underground kocsmákig, a legújabb üzleti találkozóhelyektől a retróhangulatot árasztó teraszokig. Ezúttal elragadott minket a látvány...
A zeller, a cékla vagy a téli retek megfelelő körülmények között áprilisig könnyen eltartható, a konyhán pedig sokoldalúan felhasználható zöldségek: saláta, leves, köret egyaránt készíthető belőlük.
2012-ben nyerte el a Borászok Borásza díjat. Györgykovács Imre és felesége egyetlen hektáron művelik a szőlőt a Somló-hegy lábánál. Ma már sok kézműves bor kapható, de az ő boruk maguk a magyar borászok véleménye szerint is kiemelkedik.
A Magyar Konyha csapata is nevezett idén a balatonszárszói Médiakupa Horgászversenyre, amelyet a Balatoni Halgazdálkodási Zrt. kilencedik alkalommal rendezett meg újságírók számára.
Budapesttől Szigetszentmiklós ma már nem távolság, a Szabó malomban tett látogatás mégis kész időutazás. Öt múzeumba illő hengerszék őrli itt a búzát konokul dacolva az idővel, mely elmorzsol értéket és tartást, és összekeveri a búzát az ocsúval.
Ahogy a gyümölcsök kezdenek beérni, Székelyudvarhelyen elkezdődik a lekvárfőzés, szörpkészítés. A hétvégén negyedik alkalommal rendezték meg az Udvarhelyszéki Gyümölcsfesztivált. Madácsy Tamás riportja a "Kénosi fürge kezekről".
Öntörvényű személyiség, sokak szemében példakép, a szó nemes értelmében vett kézműves. Ráspi a magyar gasztronómia úttörőinek egyike - borász, szakács, étteremtulajonos. A Gault&Millau Magyarország 2012-ben őt illette az "Év gasztronómusa" címmel.
Védjegyoltalom ide, nemzeti büszkeség oda, a pálinka nincs még jól meghatározva a köztudatban.
Göcsejt az Isten jókedvében teremtette. Aztán megfeledkezett róla. Ezt tartják az öregek. Szeptember első heteiben Becsvölgye környékén a férfiak tüzet raknak az aszalókban, és kezdődhet a "szíva", a körte, az alma aszalása, ami aztán egész télre ellátja vitaminnal a göcsejieket. De más csuda dolgokat is rejtenek a környékbeli erdők.
Sok idő és energia a kadarkával komolyan foglalkozni, de megéri.
Mind könnyű és frissítő – mintha azért nőnének, hogy megkönnyítsék elviselni a forróságot.
Az egyik leghíresebb narancslikőrt, a Cointreau-t is bátran használhatják a cukrászok, de persze inni is jó.
A tél vége felé már nagyon örülnénk az érett, friss, ízletes nyári zöldségeknek. Ezekre sajnos még várni kell, az üvegházakból kikerülő, a téli-tavaszi bágyadt napsütés által felnevelt növények íze, beltartalma még nem veszi fel velük a versenyt. De nem kell bánkódnunk, a cékla például egész évben üde színfoltja lehet a konyhának – szó szerint és átvitt értelemben egyaránt.
A József Attila- és Berzsenyi-díjas író, szerkesztő, filozófus, borász, pomológus, polihisztor, kultúrséf és gasztrosámán egyházashetyéni rezidenciáján jártunk.
A Balatonról legtöbbünknek a nyár, a napsütés, a víz, a hal és persze könnyű fehérborok jutnak eszünkbe. Jól is van ez így, hiszen ki akarna nyáron vaskos, nehéz borokat kortyolgatni? Szerencsére megszülettek a kék-sárga ruhába öltöztetett BalatonBorok. Az itteni borászokról, vendégszeretetükről sokat elárul egy idézet Eötvös Károly Balatoni utazás című kötetéből.
A dél-balatoni borászok Budapesten mutatták be a 2017-es évjárat frissen kikerült tartály- és hordómintáit, újborait a szakmai közönségnek, így adva szemléletes képet egy gyakorlati szüreti jelentés formájában.
Kiváló minőségű, de közérthető konyhát visz a balatonszemesi Kistücsök. A tulajdonos szerint sokat változott a hazai gasztronómiai kultúra: nem 25 évnyi lemaradást hoztunk be, hanem ötvenet. A Pannon Gasztronómiai Akadémia új elnökével beszélgettünk.
Régen kényszerből tették el és tartósították az élelmiszereket, manapság viszont új ízeket keresünk a sóban, e
New York legjobb borszaküzleteiben ma külön sarkot szentelnek az osztrák boroknak. A forradalmi változáshoz nem kellett más, mint szigorú, kiskapuk nélküli bortörvény, technológiai innováció, világlátott borászok. Pedig egyszer már lenullázták a borvilágukat.