Az albán tengerpartot járva, szinte véletlenül botlottunk bele a környék legkedvesebb családi vendéglőjébe.
Friuli Venezia Giulia számtalan kellemes meglepetéssel várja az ínyenceket.
A környező országokban is jó dolguk lesz az ínyenceknek!
Az olaszok, a spanyolok, a görögök konyhája nélkül hol is tartana a gasztronómia?
Az illatos fahéj egyike a legrégebbi ízesítőknek, aromája édeskés, csípős, kissé fanyar.
A cukrász jelenleg luxusingatlanokat értékesít.
Heródes születésnapján Szalome ellejtette hírhedt táncát, és Keresztelő János fejét követelte cserébe.
A Maldív-szigetek konyhaművészetéről itthon keveset tudunk, de jó éttermek mindenhol vannak.
A lista élén végül a citrommázas süti végzett, de sokan szeretik a klasszikus Victoria sponge-ot is.
Hippokratész az olimpiai játékokon részt vevő atléták teljesítményének fokozásához mézes vizet ajánlott.
A sörillatot produkáló pataknak 1,2 százalékos az alkoholtartalma, sőt, a víz némi cukrot is tartalmaz.
A boldogság szigete. Így hívják a spanyolok a világ legszebb strandjaival büszkélkedő Formenterát.
A Balaton, a Badacsony és a fenyőarborétum vonzáskörzetében töltésre állíthatjuk a napelemeket.
Aki kulináris utazásra vágyik, ne hagyja ki Ibizát és Formenterát, azaz a Pityúzokat.
A furmint megszállott nagykövete: Bodó Judit, a Borászok Borásza.
Kétmillió liter évente: ez még ma is nagy mennyiségnek számít.
Nagy-Britanniában nem csak a hagyományos kocsmáknak és az előkelő fine diningnak van létjogosultsága.
Izgalmas és inspiráló utazásra indulhatunk az osztrigák világába augusztus 28-án.
Mimi Thorissontól az Itália ízei engem azonnal rabul ejtett.
Bícshangulat, magasélet magyar pezsgővel és csúcslángossal az épülő Mol-torony tövében.
Csákvári Péter gasztrofotós megálmodta a Tiny Wasteland-et, parányi senkiföldjét.
Egy kávézó felújítása során bukkant elő egy teljes, XX. század eleji étlap.
A pandémia miatti koncertstop egy különleges produkciót hívott életre.
A bevásárlás nem tűnik egyszerűnek, ha a kocsi körül lecsapni készülő madarak köröznek.
Ki gondolta volna, hogy 2021-re az ízesített cukorcefre is divatossá válik?
Újfajta megoldás született a turizmus újbóli fellendítésére.
A vietnami büfék asztalainak elmaradhatatlan kelléke a csiliszósz.
Tengerparti hangulat, humor és fine dining vacsora várja a vendégeket ma este a Lupán.
A vendéglátóhelyek igyekeznek továbbra is figyelni, és érzékenyen reagálni a közönség igényeire.
A fejes és kelkáposztából, karfiolból, kelbimbóból és többi rokonukból a legkülönbözőbb ételek készíthetők, érdemes az örökzöld vagy éppen megkopott receptek mellett újakat is kipróbálni.
Auguszt József mestercukrász elbeszéléséből megismerjük a család, a nők és a véletlenek csodás láncolatát.
Az olasz konyha mestereként forgatja a fakanalat a Játékszín Teljesen idegenek című előadásában. És bár az életben nem tud főzni, a gasztronómiához több szálon kötődik, elég, ha a családi franchise-ban működő Nemsüti Bisztrót említjük. Kolovratnik Krisztián legfontosabb hajtóereje az az életszeretet, ami minden megmozdulásából árad.
Vitamin pótlására előtérbe kerülnek a távoli tájakon termett gyümölcsök. A hétköznapi élelemmé vált citrusfélék vagy a banán mellett egyre inkább elérhetők más déligyümölcsök is, ráadásul a sokszor szép, de ízetlen táldíszek mellett egyre többször találkozunk nem csak a szemet gyönyörködtető áruval is: például édes, sárga húsú mangóhoz is hozzájuthatunk.
A tél vége felé már nagyon örülnénk az érett, friss, ízletes nyári zöldségeknek. Ezekre sajnos még várni kell, az üvegházakból kikerülő, a téli-tavaszi bágyadt napsütés által felnevelt növények íze, beltartalma még nem veszi fel velük a versenyt. De nem kell bánkódnunk, a cékla például egész évben üde színfoltja lehet a konyhának – szó szerint és átvitt értelemben egyaránt.
A séf számára a kés nem csupán eszköz, hanem a kar meghosszabbítása is, egy olyan végtagrész, ami fémből van és nagyon éles. Sokan úgy tartják, hogy a legjobb késeket máig a japánok készítik, s azon belül is egy tengerparti régió mesterei.
Mi, magyarok szeretjük hosszú lére ereszteni a leveseket. Persze csak akkor, ha maga a lé is tartalmas.
Az On the Spot riporterei szerint néha a legváratlanabb helyeken lehet a legjobbat enni.
Az utóbbi időben egyre többet hallani a rovarfogyasztás előnyeiről, az újságok címlapsztorikban írnak az ízeltlábúak gazdag fehérjetartalmáról, sőt az Európai Unió tanulmányt készített a tárgyban. A rovarok mellett továbbra is divat a gyilkos ételek fogyasztása. Ínyencségek a világ négy tájáról.
Muraszombat, Kismálnás, Hosszúfalu. Már a nevek is elvarázsolt vidéket sejtetnek. A déli határnál, Budapest és Ljubljana között félúton, a Mura folyó környéke rengeteg izgalmat rejteget a kirándulóknak – és még többet az ínyenceknek.
Nem repül a katonai gép. Még tíz napot kell várnunk, mire átrepülhetünk az Antarktiszra. Csalódottan távozunk az INACH (Chilei Antarktiszi Intézet) irodájából. Sokmázsás, kutatófelszerelésekkel tömött csomagjaink házigazdánk előszobájában tornyosulnak, nem akarunk terhére lenni, ezért úgy döntünk, rámelegítünk a ránk váró jégmező-keresztezésekre, és elmegyünk gyalogolni a Torres del Paine Nemzeti Parkba. Ám előtte még eleget teszünk egy hagyományos, patagón bárányparillada-meghívásnak. Lucho bar
Az Atacama-sivatag kisvárosában, Vallenar árnyékolókkal védett játszóterén múlatjuk a forró nyári délutánt. Szép lassúcskán. Furcsa érzésem támad, felnézek a könyvemből. Mintha egy film jelenetébe cseppentem volna: egyre több ember bukkan fel egymás után különböző kocsikat húzva, dobozokat tologatva. Aztán az eddig biciklis pályának nézett placcon víz indul meg a játékokból. Hirtelen mindenki fürdőruhában terem, beindulnak a hangfalak, dübörög a "Sube me la radio" című szám, és 5 perc alatt hata
Három hónap hegyi sivatagi munka után mire vágyik az ember Chilében? Tengerre. Minden vágyunk így teljesüljön, az ország bármelyik részéről egy-két óra alatt az óceánparton lehetünk. Mehet a relax, hiszen ez a Csendes-óceán. Csendes. Mint egy gyorsvonat.
Zötyögünk az Atacama-sivatagban a Csendes-óceán partjára egy Tres Playitas, vagyis „három strandocska” nevű helyre. A chileiek mindent a végletekig becézgetnek. - Na, chaitó (sziácska) sivatagi forróság! Legalábbis pár órára.
Instagram videóiban Baracat Paiva nem csinál semmi mást, csak óriási halakat filéz – igaz, másodpercek alatt, s olyan karizmával, hogy sokak szerint ő lehet a török sószóró fenomén, Salt Bae utóda.
Főleg tengeri ételeket kínálnak Európa első víz alatti éttermében: az Undert a Snøhetta építészei tervezték Lindesnes település mellé, a norvég tengerpartra.
1853-ban alapították, az én éhségemet alig fél órája, előbbi jól van, utóbbi viszont egyre kínzóbb. Éjfél múlt, begépeltem a diktafonról a miattam irgalmatlanul hosszúra nyúlt beszélgetést, kezdhetnék végre cikket írni, de muszáj enni valamit. Alszik a család, sötét a ház, lábujjhegy, sikerül nem rálépni Száva kutyára, aki mostanában a lépcső alján szeret leginkább horpasztani, elérek a szatyorig, benne halkonzervek, amiket a Tonhalfutártól kaptam, azután rájövök, hogy kenyeret, vagy bármit, ami
Manapság sokan egyetértenek azzal, hogy a Luxardo Maraschino a koktélcseresznyék etalonja. A világ bármely pontján térünk be egy jó bárba vagy étterembe, a minőségi, kézműves koktélok egyik elengedhetetlen hozzávalója ez a márka. Pedig nem volt mindig ilyen egyértelmű a siker: a Luxardo mögött viszontagságos évtizedek állnak.
A világ leghíresebb perui séfje a World’s 50 Best Restaurants gáláján életműdíjat kapott.
Andalúziában a gazpacho, Madridban a pacal, Galíciában a polip, Asztúriában a bab, Valenciában a paella..
„Nem baj, ha drága egy hely, de ha az, akkor a kínálat legyen pazar” – mondja Scherer Péter, aki nem riad meg, ha főznie kell. A színésszel reggelikről, étterem-látogatásról, hurkasütőben eltöltött hónapokról, mértéktartásról, a kígyóuborka illatáról és a rejtélyes hetedik ízről is beszélgettünk.
A Magyar Konyha nyári számához minden olvasó kapott egy könyvecskét, amelyben 400 balatoni vendéglátóhelyet találunk. A Balatoni gasztrokalauz elején TOP10-es listák szerepelnek, ezek közül a strandbisztrók a legjellegzetesebb balatoni étkezőhelyek. A beach food forradalom az elmúlt évek egyik legörvendetesebb fejleménye volt.
2016 Európa szakácsának választották az olasz Massimo Botturát.
Narancsligetek, rizsföldek, articsókaültetvények: nem véletlen, hogy a föníciai kereskedők kedvelt kikötői a Földközi-tenger nyugati medencéjében bújtak meg. A levantei városok közül pedig kiemelkedett Valencia. A rómaiak után gótok, arabok, kasztíliaiak alakították ezt a konyhát. A VIII. században a mórok ÉszakAfrikából és a KözelKeletről új kultúrnövényeket hoztak be: rizst, cukornádat, narancsot, mandulát. Ez a város a spanyol gasztronómia egyik legváltozatosabb színhelye. A forró, termékeny
Giuseppe Scaricamazza kalandos gyerekkorról és az olasz nagymamáról mesélt.
De gustibus non est disputandum. Felesleges az ízlésről vitatkozni. Vannak őrült ínyencek, akik horribilis árat fizetnek azért, hogy megkóstoljanak egy „halálos” ételt.
Egy lángos strandolás közben mindig jól esik. Ez akkor is így van, ha az ember éppen a vietnami tengerparton kirándul. Olvasónk lepett meg minket néhány képpel, hogy mi is megismerjük, milyen az ázsiai ország egyetlen magyar étterme.
A hal büdös. A hal drága. A hal szálkás. A hal nem kapható a sarki boltban. A halat nem eszik meg a gyerekek. Ugye, ismerős kifogások – már mindegyiket hallottuk, minimum egyszer. Azonban mindre van egy válaszunk, sőt, igazából kettő. A hal finom és egészséges.
Egyre divatosabbak az olyan gyümölcsök, amelyek nem buja szépségükről vagy finom ízükről, hanem rendkívüli hasznukról, feltételezett „csodatévő” hatásukról ismertek. Jellemzően messziről jönnek, de akad köztük nálunk is termelt, sőt őshonos bogyó is.
Brüsszeli diplomatának készült, végül séf lett Ana Roš.
Tóth Dávid, Kulifai Tamás és Pauman Dániel olimpiai ezüstérmes kajakosok arról, hogy élsportolóként mire kell figyelni az étkezésnél.
Föníciai, római, arab befolyás, a mesés India és Kína fűszerei, a brazil őserdők terményei mind szerepelnek a lisszaboni konyha alapanyagai között. A legfinomabb fogások mégis az óceán mélyéről érkeznek. Nincs még egy nép, amelyik ennyi halat enne Európában, és kevés az olyan város, ahol a korszerű, modern konyha ilyen könnyen a mindennapok része lett.
Keményen dolgoznak, rokonszenvesek, lelkesek, és annyira szeretik a munkájukat, olyan alázatot tanúsítanak a szakmájuk, a mestereik, de akár a legegyszerűbb alapanyag iránt is, hogy élvezet hallgatni őket. Reméljük, hamarosan hazajönnek, és megmutatják, milyen szakácsok, cukrászok és emberek lettek odakint, a messzi Londonban.
Az enyhe levegőnek köszönhetően úgy érezzük, hogy itt a tavasz. Az első idei zöldségeket várva, a tél végi ételeinket tavasziassá varázsolhatjuk az ilyenkor is elérhető friss fűszernövényekkel.
A vaníliát szinte csak édességekbe tesszük. Pedig a bódító fűszer cukor nélkül nem is édes. Kísérletező kedvű szakácsok szívesen társítják kevésbé markáns ízű alapanyagokhoz, például homárhoz, egyes halakhoz, vagy akár a kacsából készült leves aromáját is kiteljesíti a vanília, mint fűszer.
A fine diningnak leáldozott, az emberek lazább stílusra vágynak, de az étel minőségében nem adják alább.
Muraszombat, Kismálnás, Hosszúfalu. Már a nevek is elvarázsolt vidéket sejtetnek. A déli határnál, Budapest és Ljubljana között félúton, a Mura folyó környéke rengeteg izgalmat rejteget a kirándulóknak – és még többet az ínyenceknek.
A világ ötven legjobb éttermét rangsoroló listán egyetlen olyan város szerepel, amely két hellyel is ott van az első 15-ben. Nem, nem Párizs vagy Tokió, nem is valamelyik baszk vagy skandináv település, hanem Lima, Peru fővárosa. Az országé, amely kulinárisan sokáig leginkább arról volt ismert, hogy a tengerimalacok arrafelé nem végelgyengülésben halnak meg.
Vágyakozunk egy kicsit földközelibb életre, ezért is költöztünk egy kétezer négyzetméteres gyümölcsösbe – mondja Lackfi János, aki saját meghatározása szerint író, költő, műfordító, tűzoltó, katona, vadakat terelő juhász. Zsámbéki házában a nagyobb ünnepekkor hat gyermek és két unoka is az asztal mellé telepedik.
A világ ötven legjobb éttermét rangsoroló listán egyetlen olyan város szerepel, amely két hellyel is ott van az első 15-ben. Nem, nem Párizs vagy Tokió, nem is valamelyik baszk vagy skandináv település, hanem Lima, Peru fővárosa. Az országé, amely kulinárisan sokáig leginkább arról volt ismert, hogy a tengerimalacok arrafelé nem végelgyengülésben halnak meg.
Ha Azerbajdzsánba megyünk, kóstoljuk meg az azeri konyhát, mely nagyon fűszeres. Persze ne a mi sós–borsos–paprikás ízeinkre gondoljunk. Paprikát egyáltalán nem használnak, sót és borsot is csak módjával. Annál több zöld fűszert: rozmaringot, kakukkfüvet, bazsalikomot és mindenekelőtt kaprot. A pincérek mindenhol szívből jövően kedvesek és udvariasak.
Az egykori cárok és császárok csemegéje, a nemes kaviár az eltűnő halállomány miatt ma már nem halászok, inkább tenyészetek révén kerül az ínyencek asztalára. A tenyésztett kaviár is meglehetősen drága, ezért olyan kicsi tégelyekbe csomagolják, amelyekből a legzsúfoltabb ünnepi asztalon is elfér egy.
Elgondolkodtunk-e már azon egy nagy tál olasz tészta fölött, hogyan is született meg ez a világot meghódító fogás? Köztudott az olaszokról, legendák gyártásában is első osztályúak, ezért a következő bő ezer évben elég sok elképzelés látott napvilágot arról, mi is lehet a tészta valódi útja. Ma már hozzávetőleg 350 fajta tészta számolható össze, az alábbi csoportokra bontva: hosszú tészta, metélt tészta, rövid tészta, apró tészta, különleges tészta és töltött tészta. S ha valaki elmegy Olaszorszá
A San Sebastiánban megrendezésre kerülő gasztronómiai konferencia középpontjában idén az ázsiai, főleg a hong kongi, szingapuri és kínai konyha áll.
Új divatnak hódolnak a világ legjobb éttermei. A Roca fivérek idén Buenos Airesben, Floridában és Isztambulban nyitják meg éttermüket, míg René Redzepi januárban Ausztráliába költözik a Nomával.
Ha nyár, akkor fagyi. S ha fagyi, akkor gondolatban akár a tengerparton is sétálgathatunk, ahol a hűst adó tenger látványát már csak a kezünkben tartott, ezer színben pompázó fagylalt tudja még tökéletesebbé tenni. Ám ne szomorkodjunk akkor sem, ha...
A katalán séf hét Michelin-csillagos szakácsnő. Ennyi macaront ebben a szakmában nő még nem gyűjtött össze.
Zágráb, ahogy az egy rendes főváros esetében lenni is szokott, igazi olvasztótégely, egy konyhává gyúrta a Monarchia hagyományait, az osztrák és magyar konyhából vett át alapokat, amit aztán velencei, olasz hatással fűszerezett...
Változnak az idők. A turizmus új utakon jár, a tematikus városlátogatások esetében a gasztronómia egyre nagyobb szerepet kap. Az északi országok és Spanyolország példája kezd hatni egész Európában. A Bocuse d'Or szakácsverseny pedig Magyarországnak hozhat turistákat.
Van olyan, hogy olasz konyha? Nincs. Az olasz csizma minden táján más alapanyagok kerülnek az asztalra. Észak és dél, tengerpart és hegycsúcs tányérjai más és más ízeket rejtenek.
Erdőn-mezőn, folyóparton, városban, a tengernél. Segal Viktor új kötete a piknikezésről szól. Hogyan készítsünk gyors és finom útravalót a családnak.
A Balaton-felvidék meghatározó tájelemei a (szőlő)hegyek és a köztük megbújó völgyek. A hegyek hajdani savanyú parasztborai, a halban gazdag tó és a savanyú források gyógyító vize együttesen formálta és határozta meg...
Az első paellát a XV. században főzték Valenciában. A földművesek helyben termett hozzávalókból akartak gyorsan ételt készíteni, amelyet mindig munka után, délután, együtt fogyasztottak el.
A zeller, a cékla vagy a téli retek megfelelő körülmények között áprilisig könnyen eltartható, a konyhán pedig sokoldalúan felhasználható zöldségek: saláta, leves, köret egyaránt készíthető belőlük.
Karácsonykor nem hiányozhat az asztalról. Töltve, kolozsvári módra, korhelylevesként fogyasztjuk. A hideget jól tűrő káposztafélék régóta fontos téli táplálékot jelentenek, késő ősztől tavaszig a frissen elérhető zöldségfélék zömét adják.
Sokan „csak” Ferran Adrià kisöccsének tartják, de mára kiderült, legalább akkora tehetség, mint a fivére.
A gasztronómiát évszázadokig a franciák uralták, úgy tűnt, senkinek sem sikerül megtörni a hegemóniájukat. Ám ekkor jött Ferran Adrià, s átlépve a nou velle cuisine újításain forradalmasította a XXI. századi konyhát.
Úgy tartják, két út vezet Kácsárdra. Az egyik befut a faluba, a másik kifut onnan. Csakhogy ez a két út ugyanaz. Visz és hoz is. Ahogyan Balla Enikővel tette. Ez az ő története. A kecskesajtok mestere, akinek sajtjaiért éttermek versenyeznek.
Mágnesként vonzza a világ legnagyobb szakácsait a Gastronomika – mondta Joan Roca, a 2013-ban a világ legjobb éttermének választott El Celler de Can Roca tulajdonos-séfje arra a kérdésre, miért tartja fontosnak részt venni a San Sebastianban rendezett gasztronómiai konferencián.
Sok vendéglős azzal indokolja csekély halétel kínálatát, hogy a magyar ember nem eszik halat csak karácsonykor. Az első magyar halétterem megcáfolta ezt az állítást. Fél év alatt az egyik legsikeresebb éttermi vállalkozássá vált Budapesten.
Az utóbbi időben egyre többet hallani a rovarfogyasztás előnyeiről, újságok címlapsztorikban ecsetelik, hogy az ízeltlábúak milyen egészséges étkek, mivel kíváló fehérjeforrások, sőt az Európai Unió tanulmányt készített a tárgyban. A rovarok mellett továbbra is divat a gyilkos ételek fogyasztása. Ínyencségek a világ négy tájáról.
Friuli Venezia Giulia számtalan kellemes meglepetéssel várja az ínyenceket.
A környező országokban is jó dolguk lesz az ínyenceknek!
A cukrász jelenleg luxusingatlanokat értékesít.
A lista élén végül a citrommázas süti végzett, de sokan szeretik a klasszikus Victoria sponge-ot is.
A sörillatot produkáló pataknak 1,2 százalékos az alkoholtartalma, sőt, a víz némi cukrot is tartalmaz.
Kétmillió liter évente: ez még ma is nagy mennyiségnek számít.
Izgalmas és inspiráló utazásra indulhatunk az osztrigák világába augusztus 28-án.
A pandémia miatti koncertstop egy különleges produkciót hívott életre.
A bevásárlás nem tűnik egyszerűnek, ha a kocsi körül lecsapni készülő madarak köröznek.
Újfajta megoldás született a turizmus újbóli fellendítésére.
Tengerparti hangulat, humor és fine dining vacsora várja a vendégeket ma este a Lupán.
A vendéglátóhelyek igyekeznek továbbra is figyelni, és érzékenyen reagálni a közönség igényeire.
A séf számára a kés nem csupán eszköz, hanem a kar meghosszabbítása is, egy olyan végtagrész, ami fémből van és nagyon éles. Sokan úgy tartják, hogy a legjobb késeket máig a japánok készítik, s azon belül is egy tengerparti régió mesterei.
Az utóbbi időben egyre többet hallani a rovarfogyasztás előnyeiről, az újságok címlapsztorikban írnak az ízeltlábúak gazdag fehérjetartalmáról, sőt az Európai Unió tanulmányt készített a tárgyban. A rovarok mellett továbbra is divat a gyilkos ételek fogyasztása. Ínyencségek a világ négy tájáról.
Muraszombat, Kismálnás, Hosszúfalu. Már a nevek is elvarázsolt vidéket sejtetnek. A déli határnál, Budapest és Ljubljana között félúton, a Mura folyó környéke rengeteg izgalmat rejteget a kirándulóknak – és még többet az ínyenceknek.
Nem repül a katonai gép. Még tíz napot kell várnunk, mire átrepülhetünk az Antarktiszra. Csalódottan távozunk az INACH (Chilei Antarktiszi Intézet) irodájából. Sokmázsás, kutatófelszerelésekkel tömött csomagjaink házigazdánk előszobájában tornyosulnak, nem akarunk terhére lenni, ezért úgy döntünk, rámelegítünk a ránk váró jégmező-keresztezésekre, és elmegyünk gyalogolni a Torres del Paine Nemzeti Parkba. Ám előtte még eleget teszünk egy hagyományos, patagón bárányparillada-meghívásnak. Lucho bar
Az Atacama-sivatag kisvárosában, Vallenar árnyékolókkal védett játszóterén múlatjuk a forró nyári délutánt. Szép lassúcskán. Furcsa érzésem támad, felnézek a könyvemből. Mintha egy film jelenetébe cseppentem volna: egyre több ember bukkan fel egymás után különböző kocsikat húzva, dobozokat tologatva. Aztán az eddig biciklis pályának nézett placcon víz indul meg a játékokból. Hirtelen mindenki fürdőruhában terem, beindulnak a hangfalak, dübörög a "Sube me la radio" című szám, és 5 perc alatt hata
Három hónap hegyi sivatagi munka után mire vágyik az ember Chilében? Tengerre. Minden vágyunk így teljesüljön, az ország bármelyik részéről egy-két óra alatt az óceánparton lehetünk. Mehet a relax, hiszen ez a Csendes-óceán. Csendes. Mint egy gyorsvonat.
Zötyögünk az Atacama-sivatagban a Csendes-óceán partjára egy Tres Playitas, vagyis „három strandocska” nevű helyre. A chileiek mindent a végletekig becézgetnek. - Na, chaitó (sziácska) sivatagi forróság! Legalábbis pár órára.
Főleg tengeri ételeket kínálnak Európa első víz alatti éttermében: az Undert a Snøhetta építészei tervezték Lindesnes település mellé, a norvég tengerpartra.
1853-ban alapították, az én éhségemet alig fél órája, előbbi jól van, utóbbi viszont egyre kínzóbb. Éjfél múlt, begépeltem a diktafonról a miattam irgalmatlanul hosszúra nyúlt beszélgetést, kezdhetnék végre cikket írni, de muszáj enni valamit. Alszik a család, sötét a ház, lábujjhegy, sikerül nem rálépni Száva kutyára, aki mostanában a lépcső alján szeret leginkább horpasztani, elérek a szatyorig, benne halkonzervek, amiket a Tonhalfutártól kaptam, azután rájövök, hogy kenyeret, vagy bármit, ami
Manapság sokan egyetértenek azzal, hogy a Luxardo Maraschino a koktélcseresznyék etalonja. A világ bármely pontján térünk be egy jó bárba vagy étterembe, a minőségi, kézműves koktélok egyik elengedhetetlen hozzávalója ez a márka. Pedig nem volt mindig ilyen egyértelmű a siker: a Luxardo mögött viszontagságos évtizedek állnak.
Narancsligetek, rizsföldek, articsókaültetvények: nem véletlen, hogy a föníciai kereskedők kedvelt kikötői a Földközi-tenger nyugati medencéjében bújtak meg. A levantei városok közül pedig kiemelkedett Valencia. A rómaiak után gótok, arabok, kasztíliaiak alakították ezt a konyhát. A VIII. században a mórok ÉszakAfrikából és a KözelKeletről új kultúrnövényeket hoztak be: rizst, cukornádat, narancsot, mandulát. Ez a város a spanyol gasztronómia egyik legváltozatosabb színhelye. A forró, termékeny
De gustibus non est disputandum. Felesleges az ízlésről vitatkozni. Vannak őrült ínyencek, akik horribilis árat fizetnek azért, hogy megkóstoljanak egy „halálos” ételt.
Föníciai, római, arab befolyás, a mesés India és Kína fűszerei, a brazil őserdők terményei mind szerepelnek a lisszaboni konyha alapanyagai között. A legfinomabb fogások mégis az óceán mélyéről érkeznek. Nincs még egy nép, amelyik ennyi halat enne Európában, és kevés az olyan város, ahol a korszerű, modern konyha ilyen könnyen a mindennapok része lett.
Keményen dolgoznak, rokonszenvesek, lelkesek, és annyira szeretik a munkájukat, olyan alázatot tanúsítanak a szakmájuk, a mestereik, de akár a legegyszerűbb alapanyag iránt is, hogy élvezet hallgatni őket. Reméljük, hamarosan hazajönnek, és megmutatják, milyen szakácsok, cukrászok és emberek lettek odakint, a messzi Londonban.
A vaníliát szinte csak édességekbe tesszük. Pedig a bódító fűszer cukor nélkül nem is édes. Kísérletező kedvű szakácsok szívesen társítják kevésbé markáns ízű alapanyagokhoz, például homárhoz, egyes halakhoz, vagy akár a kacsából készült leves aromáját is kiteljesíti a vanília, mint fűszer.
Muraszombat, Kismálnás, Hosszúfalu. Már a nevek is elvarázsolt vidéket sejtetnek. A déli határnál, Budapest és Ljubljana között félúton, a Mura folyó környéke rengeteg izgalmat rejteget a kirándulóknak – és még többet az ínyenceknek.
A világ ötven legjobb éttermét rangsoroló listán egyetlen olyan város szerepel, amely két hellyel is ott van az első 15-ben. Nem, nem Párizs vagy Tokió, nem is valamelyik baszk vagy skandináv település, hanem Lima, Peru fővárosa. Az országé, amely kulinárisan sokáig leginkább arról volt ismert, hogy a tengerimalacok arrafelé nem végelgyengülésben halnak meg.
Az egykori cárok és császárok csemegéje, a nemes kaviár az eltűnő halállomány miatt ma már nem halászok, inkább tenyészetek révén kerül az ínyencek asztalára. A tenyésztett kaviár is meglehetősen drága, ezért olyan kicsi tégelyekbe csomagolják, amelyekből a legzsúfoltabb ünnepi asztalon is elfér egy.
A San Sebastiánban megrendezésre kerülő gasztronómiai konferencia középpontjában idén az ázsiai, főleg a hong kongi, szingapuri és kínai konyha áll.
Új divatnak hódolnak a világ legjobb éttermei. A Roca fivérek idén Buenos Airesben, Floridában és Isztambulban nyitják meg éttermüket, míg René Redzepi januárban Ausztráliába költözik a Nomával.
Változnak az idők. A turizmus új utakon jár, a tematikus városlátogatások esetében a gasztronómia egyre nagyobb szerepet kap. Az északi országok és Spanyolország példája kezd hatni egész Európában. A Bocuse d'Or szakácsverseny pedig Magyarországnak hozhat turistákat.
Van olyan, hogy olasz konyha? Nincs. Az olasz csizma minden táján más alapanyagok kerülnek az asztalra. Észak és dél, tengerpart és hegycsúcs tányérjai más és más ízeket rejtenek.
Erdőn-mezőn, folyóparton, városban, a tengernél. Segal Viktor új kötete a piknikezésről szól. Hogyan készítsünk gyors és finom útravalót a családnak.
Mágnesként vonzza a világ legnagyobb szakácsait a Gastronomika – mondta Joan Roca, a 2013-ban a világ legjobb éttermének választott El Celler de Can Roca tulajdonos-séfje arra a kérdésre, miért tartja fontosnak részt venni a San Sebastianban rendezett gasztronómiai konferencián.
Az utóbbi időben egyre többet hallani a rovarfogyasztás előnyeiről, újságok címlapsztorikban ecsetelik, hogy az ízeltlábúak milyen egészséges étkek, mivel kíváló fehérjeforrások, sőt az Európai Unió tanulmányt készített a tárgyban. A rovarok mellett továbbra is divat a gyilkos ételek fogyasztása. Ínyencségek a világ négy tájáról.
Az albán tengerpartot járva, szinte véletlenül botlottunk bele a környék legkedvesebb családi vendéglőjébe.
Az olaszok, a spanyolok, a görögök konyhája nélkül hol is tartana a gasztronómia?
Az illatos fahéj egyike a legrégebbi ízesítőknek, aromája édeskés, csípős, kissé fanyar.
Heródes születésnapján Szalome ellejtette hírhedt táncát, és Keresztelő János fejét követelte cserébe.
A Maldív-szigetek konyhaművészetéről itthon keveset tudunk, de jó éttermek mindenhol vannak.
A Balaton, a Badacsony és a fenyőarborétum vonzáskörzetében töltésre állíthatjuk a napelemeket.
Nagy-Britanniában nem csak a hagyományos kocsmáknak és az előkelő fine diningnak van létjogosultsága.
Mimi Thorissontól az Itália ízei engem azonnal rabul ejtett.
Bícshangulat, magasélet magyar pezsgővel és csúcslángossal az épülő Mol-torony tövében.
Egy kávézó felújítása során bukkant elő egy teljes, XX. század eleji étlap.
Ki gondolta volna, hogy 2021-re az ízesített cukorcefre is divatossá válik?
Auguszt József mestercukrász elbeszéléséből megismerjük a család, a nők és a véletlenek csodás láncolatát.
Vitamin pótlására előtérbe kerülnek a távoli tájakon termett gyümölcsök. A hétköznapi élelemmé vált citrusfélék vagy a banán mellett egyre inkább elérhetők más déligyümölcsök is, ráadásul a sokszor szép, de ízetlen táldíszek mellett egyre többször találkozunk nem csak a szemet gyönyörködtető áruval is: például édes, sárga húsú mangóhoz is hozzájuthatunk.
Instagram videóiban Baracat Paiva nem csinál semmi mást, csak óriási halakat filéz – igaz, másodpercek alatt, s olyan karizmával, hogy sokak szerint ő lehet a török sószóró fenomén, Salt Bae utóda.
Egy lángos strandolás közben mindig jól esik. Ez akkor is így van, ha az ember éppen a vietnami tengerparton kirándul. Olvasónk lepett meg minket néhány képpel, hogy mi is megismerjük, milyen az ázsiai ország egyetlen magyar étterme.
Egyre divatosabbak az olyan gyümölcsök, amelyek nem buja szépségükről vagy finom ízükről, hanem rendkívüli hasznukról, feltételezett „csodatévő” hatásukról ismertek. Jellemzően messziről jönnek, de akad köztük nálunk is termelt, sőt őshonos bogyó is.
Tóth Dávid, Kulifai Tamás és Pauman Dániel olimpiai ezüstérmes kajakosok arról, hogy élsportolóként mire kell figyelni az étkezésnél.
Az enyhe levegőnek köszönhetően úgy érezzük, hogy itt a tavasz. Az első idei zöldségeket várva, a tél végi ételeinket tavasziassá varázsolhatjuk az ilyenkor is elérhető friss fűszernövényekkel.
A világ ötven legjobb éttermét rangsoroló listán egyetlen olyan város szerepel, amely két hellyel is ott van az első 15-ben. Nem, nem Párizs vagy Tokió, nem is valamelyik baszk vagy skandináv település, hanem Lima, Peru fővárosa. Az országé, amely kulinárisan sokáig leginkább arról volt ismert, hogy a tengerimalacok arrafelé nem végelgyengülésben halnak meg.
Ha nyár, akkor fagyi. S ha fagyi, akkor gondolatban akár a tengerparton is sétálgathatunk, ahol a hűst adó tenger látványát már csak a kezünkben tartott, ezer színben pompázó fagylalt tudja még tökéletesebbé tenni. Ám ne szomorkodjunk akkor sem, ha...
Zágráb, ahogy az egy rendes főváros esetében lenni is szokott, igazi olvasztótégely, egy konyhává gyúrta a Monarchia hagyományait, az osztrák és magyar konyhából vett át alapokat, amit aztán velencei, olasz hatással fűszerezett...
A Balaton-felvidék meghatározó tájelemei a (szőlő)hegyek és a köztük megbújó völgyek. A hegyek hajdani savanyú parasztborai, a halban gazdag tó és a savanyú források gyógyító vize együttesen formálta és határozta meg...
A zeller, a cékla vagy a téli retek megfelelő körülmények között áprilisig könnyen eltartható, a konyhán pedig sokoldalúan felhasználható zöldségek: saláta, leves, köret egyaránt készíthető belőlük.
Karácsonykor nem hiányozhat az asztalról. Töltve, kolozsvári módra, korhelylevesként fogyasztjuk. A hideget jól tűrő káposztafélék régóta fontos téli táplálékot jelentenek, késő ősztől tavaszig a frissen elérhető zöldségfélék zömét adják.
Hippokratész az olimpiai játékokon részt vevő atléták teljesítményének fokozásához mézes vizet ajánlott.
A boldogság szigete. Így hívják a spanyolok a világ legszebb strandjaival büszkélkedő Formenterát.
Aki kulináris utazásra vágyik, ne hagyja ki Ibizát és Formenterát, azaz a Pityúzokat.
A furmint megszállott nagykövete: Bodó Judit, a Borászok Borásza.
Csákvári Péter gasztrofotós megálmodta a Tiny Wasteland-et, parányi senkiföldjét.
A vietnami büfék asztalainak elmaradhatatlan kelléke a csiliszósz.
A fejes és kelkáposztából, karfiolból, kelbimbóból és többi rokonukból a legkülönbözőbb ételek készíthetők, érdemes az örökzöld vagy éppen megkopott receptek mellett újakat is kipróbálni.
Az olasz konyha mestereként forgatja a fakanalat a Játékszín Teljesen idegenek című előadásában. És bár az életben nem tud főzni, a gasztronómiához több szálon kötődik, elég, ha a családi franchise-ban működő Nemsüti Bisztrót említjük. Kolovratnik Krisztián legfontosabb hajtóereje az az életszeretet, ami minden megmozdulásából árad.
A tél vége felé már nagyon örülnénk az érett, friss, ízletes nyári zöldségeknek. Ezekre sajnos még várni kell, az üvegházakból kikerülő, a téli-tavaszi bágyadt napsütés által felnevelt növények íze, beltartalma még nem veszi fel velük a versenyt. De nem kell bánkódnunk, a cékla például egész évben üde színfoltja lehet a konyhának – szó szerint és átvitt értelemben egyaránt.
Mi, magyarok szeretjük hosszú lére ereszteni a leveseket. Persze csak akkor, ha maga a lé is tartalmas.
Az On the Spot riporterei szerint néha a legváratlanabb helyeken lehet a legjobbat enni.
A világ leghíresebb perui séfje a World’s 50 Best Restaurants gáláján életműdíjat kapott.
Andalúziában a gazpacho, Madridban a pacal, Galíciában a polip, Asztúriában a bab, Valenciában a paella..
„Nem baj, ha drága egy hely, de ha az, akkor a kínálat legyen pazar” – mondja Scherer Péter, aki nem riad meg, ha főznie kell. A színésszel reggelikről, étterem-látogatásról, hurkasütőben eltöltött hónapokról, mértéktartásról, a kígyóuborka illatáról és a rejtélyes hetedik ízről is beszélgettünk.
A Magyar Konyha nyári számához minden olvasó kapott egy könyvecskét, amelyben 400 balatoni vendéglátóhelyet találunk. A Balatoni gasztrokalauz elején TOP10-es listák szerepelnek, ezek közül a strandbisztrók a legjellegzetesebb balatoni étkezőhelyek. A beach food forradalom az elmúlt évek egyik legörvendetesebb fejleménye volt.
2016 Európa szakácsának választották az olasz Massimo Botturát.
Giuseppe Scaricamazza kalandos gyerekkorról és az olasz nagymamáról mesélt.
A hal büdös. A hal drága. A hal szálkás. A hal nem kapható a sarki boltban. A halat nem eszik meg a gyerekek. Ugye, ismerős kifogások – már mindegyiket hallottuk, minimum egyszer. Azonban mindre van egy válaszunk, sőt, igazából kettő. A hal finom és egészséges.
Brüsszeli diplomatának készült, végül séf lett Ana Roš.
A fine diningnak leáldozott, az emberek lazább stílusra vágynak, de az étel minőségében nem adják alább.
Vágyakozunk egy kicsit földközelibb életre, ezért is költöztünk egy kétezer négyzetméteres gyümölcsösbe – mondja Lackfi János, aki saját meghatározása szerint író, költő, műfordító, tűzoltó, katona, vadakat terelő juhász. Zsámbéki házában a nagyobb ünnepekkor hat gyermek és két unoka is az asztal mellé telepedik.
Ha Azerbajdzsánba megyünk, kóstoljuk meg az azeri konyhát, mely nagyon fűszeres. Persze ne a mi sós–borsos–paprikás ízeinkre gondoljunk. Paprikát egyáltalán nem használnak, sót és borsot is csak módjával. Annál több zöld fűszert: rozmaringot, kakukkfüvet, bazsalikomot és mindenekelőtt kaprot. A pincérek mindenhol szívből jövően kedvesek és udvariasak.
Elgondolkodtunk-e már azon egy nagy tál olasz tészta fölött, hogyan is született meg ez a világot meghódító fogás? Köztudott az olaszokról, legendák gyártásában is első osztályúak, ezért a következő bő ezer évben elég sok elképzelés látott napvilágot arról, mi is lehet a tészta valódi útja. Ma már hozzávetőleg 350 fajta tészta számolható össze, az alábbi csoportokra bontva: hosszú tészta, metélt tészta, rövid tészta, apró tészta, különleges tészta és töltött tészta. S ha valaki elmegy Olaszorszá
A katalán séf hét Michelin-csillagos szakácsnő. Ennyi macaront ebben a szakmában nő még nem gyűjtött össze.
Az első paellát a XV. században főzték Valenciában. A földművesek helyben termett hozzávalókból akartak gyorsan ételt készíteni, amelyet mindig munka után, délután, együtt fogyasztottak el.
Sokan „csak” Ferran Adrià kisöccsének tartják, de mára kiderült, legalább akkora tehetség, mint a fivére.
A gasztronómiát évszázadokig a franciák uralták, úgy tűnt, senkinek sem sikerül megtörni a hegemóniájukat. Ám ekkor jött Ferran Adrià, s átlépve a nou velle cuisine újításain forradalmasította a XXI. századi konyhát.
Úgy tartják, két út vezet Kácsárdra. Az egyik befut a faluba, a másik kifut onnan. Csakhogy ez a két út ugyanaz. Visz és hoz is. Ahogyan Balla Enikővel tette. Ez az ő története. A kecskesajtok mestere, akinek sajtjaiért éttermek versenyeznek.
