Ilyen a tea, ha Magyarországon terem
Vácon terem a magyar tea.
Európai összehasonlításban Magyarországon drágák a Michelin-csillagos éttermek.
Török reggeli a belvárosban, sárkányok a Szent György-hegyen és bejárható sörfőzdék szerte az országban.
Szepsi aszút és makói hagymát vittek a magyarok Norvégiába
Az Arany Kaviár Étterem fiatal séfje képviselheti hazánkat.
Ha azt mondom Zala, te azt mondod: rétes. Méghozzá „totyogós” túrós.
Javában zajlik a Sirha Budapest, tegnap lezajlott a Bocuse d’Or Europe első versenynapja is.
A világ legrangosabb szakácsversenyének kontinentális döntője, a Bocuse d’Or Europe vár ránk.
A Tripadvisor minden évben közzétesz egy listát a felhasználói által leginkább kedvelt kulináris úticélokról.
Az isztambuli repülőtér egyik vámmentes üzletében adtak el egy japán whiskyritkaságot.
2021. végén 39 új kulturális örökséggel gazdagodott az UNESCO listája.
Hippokratész az olimpiai játékokon részt vevő atléták teljesítményének fokozásához mézes vizet ajánlott.
Gránátalmaszirup: salátaöntetként is bevetik, marinálásra is használják, a bulgursalátáról sem maradhat el.
Elsőre meglepő, de télen és nyáron is jól esik a finoman sós, krémes ayran.
A zöldborsó az egyik legnépszerűbb hüvelyes zöldség: frissen, zsengén a legjobb!
Pár száz éve drágábbak voltak az aranynál, és csak az elitnek jártak, mára meg az üzletek polcain sorakoznak.
A statisztikák tanúsága szerint több sertést dolgoznak fel a vágóhidak.
A gyerekeknek a Mikulásról egy pocakos, idős, nagyszakállú, jóságos bácsi jut az eszükbe.
Az elmúlt hetek eseménydúsabbra sikerültek, mint ahogyan azt Salt Bae tervezte.
A Gasztrohegy csapata úgy döntött, az új évad első hétvégéjét a világ ízeinek szentelik.
Az egyik legváltozatosabban elkészíthető alapanyag, aminek minden konyhában ott a helye.
Mérhetetlen szegénységbe született. Hatéves volt, amikor a nagy francia forradalom kitört. Tizenegy évesen édesapja kitette az utcára, hogy gondoskodjék magáról. Egy szerény kifőzde tűzhelye mellől küzdötte föl magát a csúcsra, és lett a szakácsok királya.
A dió nem csak a karácsonyi bejgli, a pozsonyi kifli, az aranygaluska, a Gundel-palacsinta vagy az egyszerű diós tészta legfontosabb alapanyaga, sokkal több ennél: jelkép, a gazdagság, a termékenység, a hosszú élet szimbóluma.
Az On the Spot riporterei szerint néha a legváratlanabb helyeken lehet a legjobbat enni.
Bulgária? Az idősebbeknek a nyári üdülés emléke Szocsiban, vagy valahol másutt a Fekete-tenger partján. A legtöbb fiatal számára azonban csak egy olyan hely, amelyiken „még át kell menni”, hogy elérjék Görögországot, vagy Törökországot. Pedig a vidék csodálatos tájaival, színes kultúrájával nagyon sok élményt tartogat a turisták számára.
Őt választották a világ legjobb női szakácsának 2012-ben.
A sertéshús értéke nem marad el a többi szokásos húsféléétől, ráadásul nagyon ízletes. Persze, nem mindegy, hogy intenzíven hizlalt ipari sertésről, vagy szabadban tartott mangalicáról van-e szó. A házisertés népszerűségéhez nagyban hozzájárult az is, hogy a háznál felnevelt állatot otthon, mészáros nélkül is le tudták vágni és fel tudták dolgozni – ahogy a Tanú című film Dezsőjénél is láttuk.
Baszkföld, San Sebastián, Kursaal Kongresszusi Központ 2017 október. 19. alkalommal gyűltek össze a világ legjobb séfjei, hogy megosszák egymással az elmúlt években az éttermekben és laboratóriumokban zajló kutatásaik eredményeit, a megismert új alapanyagokat és meghallgassák az idei díszvendég India séfjeinek előadásait. Tavaly Magyarország és Törökország képviselte Európát, idén az ázsiai konyháé volt a főszerep.
A főzéshez három dolog kell: fantasztikus alapanyag, tűz és egy szakács, aki tud fűszerezni. A fűszernövényeknek régen varázserőt tulajdonítottak. Egy fogás elkészítésekor a fűszernövény kiválasztása igazi művészet, a fűszerezés a szakács igazi kreativitása.
Lehet találkozni a cukorborsó névvel a piacon, de a zöldségesek meglehetősen tágan értelmezik a fogalmat. Jobb esetben zsenge velőborsót értenek alatta.
Ma már a trópusi- és szubtrópusi gyümölcsök jó néhány fajtáját megtalálhatjuk a boltok polcain. A banán és a citrusfélék mellett egyre többen kedvelik és keresik az egzotikus, szemet gyönyörködtető ismeretlen terméseket is. De jó tudni, hogy legtöbbjük csak éretten finom.
2016-ot a Gasztroélmények Éveként hirdették meg (még 2015-ben), és az biztos, hogy jócskán hallatott magáról a magyar gasztronómia. Bizonyítottunk hazai és külföldi pályán is – végre nem csak itthon voltunk "világhírűek". A leköszönő évet összegezzük.
A ferencvárosi Petrus bisztró konyhafőnökével Feke Zoltánnal beszélgettünk.
Jellegzetes őszi gyümölcsként tekintünk rá. Az édes, szaftos körtét elsősorban frissen fogyasztjuk, de konyhai alapanyagként is megállja a helyét.
Az elmúlt napokban történelmi lehetőséget kapott a magyar gasztronómia. "Megismertek, megkedveltek és várnak vissza minket" – fogalmazott a Costes séfje a San Sabastián-i szereplés után. Sikerélményekkel telve érkeztek haza a magyarok a legfontosabb gasztronómiai világkonferenciáról, a Gastronomikáról.
Ki gondolta volna, hogy neves szakácsaink egy kongresszusi palota színpadán mutatják be a magyar konyha legjobb fogásait? Október 2-5. között a baszkföldi gasztronómiai világkongresszuson Magyarország az egyik díszvendég. A nagyszínpadon négy magyar séf tart előadást. A kongresszus színvonalát jellemzi, hogy a magyar előadók után Joan Roca, a tavaly a világ legjobb szakácsa címet elnyerő séf előadása következik.
Számos alapvető zöldségfélénk a Földközi-tenger környékéről származik, ez a térség többek között a zöldborsó, a petrezselyem vagy a fejes saláta őshazája. Ugyanakkor a vidék ma is tartogat számunkra újdonságot vagy legalábbis ritkaságot jelentő konyhai alapanyagokat.
Ha Azerbajdzsánba megyünk, kóstoljuk meg az azeri konyhát, mely nagyon fűszeres. Persze ne a mi sós–borsos–paprikás ízeinkre gondoljunk. Paprikát egyáltalán nem használnak, sót és borsot is csak módjával. Annál több zöld fűszert: rozmaringot, kakukkfüvet, bazsalikomot és mindenekelőtt kaprot. A pincérek mindenhol szívből jövően kedvesek és udvariasak.
Eldördült az első lövés, lezajlottak a selejtezők, a főváros készül a Bocuse d’Or szakácsverseny májusi, európai eseményére. Adott a lehetőség, hogy a világ szeme és szája ránk figyeljen, vigyék a hírt, hogy zajlik a gasztroforradalom Budapesten.
Csütörtökig még megtekinthető a Szabadság téren Az élelem jövője című fotókiállítás, amely a National Geographic magazin fotóival mutatja be, milyen szerepet játszik az élelmezés a népek történetében.
Ha a Kaukázusra gondolunk, akkor az egészséges, hosszú élet, valamint kemény, embert próbáló természeti viszonyok jutnak eszünkbe – és ez mind igaz a vidékre. Azerbajdzsán gasztronómiájában ráadásul tetten is érhető, értelmet is nyer; a tej, a sajt, a kenyér, a bárányhús, a rengeteg zöldség és zöld fűszer mind erről mesél.
Új divatnak hódolnak a világ legjobb éttermei. A Roca fivérek idén Buenos Airesben, Floridában és Isztambulban nyitják meg éttermüket, míg René Redzepi januárban Ausztráliába költözik a Nomával.
A népmesékben puliszkát eszik a szegény ember, vagy még azt se. A mese végén viszont lakomával ünnepelnek, hiszen mi mással lehetne megörvendeztetni a vendégeket, mint a szívből kínált étellel? Berecz András Kossuth-díjas ének- és mesemondó ezt már számtalanszor megtapasztalta.
Annak ellenére, hogy hazánkra nem kifejezetten jellemző a bárányhús fogyasztása, húsvét közeledtével mégis egyre nagyobb kedvet kapunk az elkészítéséhez. A legnagyobb problémánk csak a tökéletes recepttel lehet, hiszen az alapanyag ma már kiváló minőségben megtalálható az ország bármely részén. Mindezeken túl van már halal vágással vagy a kóser hagyományoknak megfelelő módon előkészített bárány, de választhatunk hagyományos magyar eljárással füstöltet is.
A boltokat, főleg az áruházláncokat ellepték az olcsó narancsok. Az ízetlen, gyenge minőségű déligyümölcsök, amelyeket ipari körülmények között termelnek, már kétszáz forint alatti áron kaphatók.
A kérdés már önmagában eretnekség. Még hogy kiválasztani a számtalan remek fogás közül a legjobbat! De hát évente megválasztják a világszépét, az év autóját, a legjobb éttermeket is. Miért ne rangsorolhatnák kedvenc karácsonyi fogásaikat az olvasók?
A Selyemútnak köszönhetően évszázadok óta híres vendéglátásáról Gaziantep. A dél-törökországi város a baklaváról és szőlőből készült édességeiről is ismert, de kedvenc étele a helyben termesztett pisztácia: felhasználják levesben, tesznek belőle a töltött paprikába, s jut belőle a piláfba is.
Az európai filmek leghangulatosabb jelenetei mindig köthetők egy apró reggelizőhöz a sarkon, a folyó partján vagy egy impozáns hotel elegáns éttermében.
Kevés viszont az olyan kávéház, ahol meghitt hangulatban több órát is eltölthetünk egy kávé és egy sütemény mellett anélkül, hogy a pincérek jeleznék, keveset fogyasztottunk. Lássuk hol éreztük magunkat a legjobban az utóbbi időben.
Európai összehasonlításban Magyarországon drágák a Michelin-csillagos éttermek.
Török reggeli a belvárosban, sárkányok a Szent György-hegyen és bejárható sörfőzdék szerte az országban.
Szepsi aszút és makói hagymát vittek a magyarok Norvégiába
Az Arany Kaviár Étterem fiatal séfje képviselheti hazánkat.
Az isztambuli repülőtér egyik vámmentes üzletében adtak el egy japán whiskyritkaságot.
2021. végén 39 új kulturális örökséggel gazdagodott az UNESCO listája.
A statisztikák tanúsága szerint több sertést dolgoznak fel a vágóhidak.
A Gasztrohegy csapata úgy döntött, az új évad első hétvégéjét a világ ízeinek szentelik.
Bulgária? Az idősebbeknek a nyári üdülés emléke Szocsiban, vagy valahol másutt a Fekete-tenger partján. A legtöbb fiatal számára azonban csak egy olyan hely, amelyiken „még át kell menni”, hogy elérjék Görögországot, vagy Törökországot. Pedig a vidék csodálatos tájaival, színes kultúrájával nagyon sok élményt tartogat a turisták számára.
Baszkföld, San Sebastián, Kursaal Kongresszusi Központ 2017 október. 19. alkalommal gyűltek össze a világ legjobb séfjei, hogy megosszák egymással az elmúlt években az éttermekben és laboratóriumokban zajló kutatásaik eredményeit, a megismert új alapanyagokat és meghallgassák az idei díszvendég India séfjeinek előadásait. Tavaly Magyarország és Törökország képviselte Európát, idén az ázsiai konyháé volt a főszerep.
Az elmúlt napokban történelmi lehetőséget kapott a magyar gasztronómia. "Megismertek, megkedveltek és várnak vissza minket" – fogalmazott a Costes séfje a San Sabastián-i szereplés után. Sikerélményekkel telve érkeztek haza a magyarok a legfontosabb gasztronómiai világkonferenciáról, a Gastronomikáról.
Ki gondolta volna, hogy neves szakácsaink egy kongresszusi palota színpadán mutatják be a magyar konyha legjobb fogásait? Október 2-5. között a baszkföldi gasztronómiai világkongresszuson Magyarország az egyik díszvendég. A nagyszínpadon négy magyar séf tart előadást. A kongresszus színvonalát jellemzi, hogy a magyar előadók után Joan Roca, a tavaly a világ legjobb szakácsa címet elnyerő séf előadása következik.
Számos alapvető zöldségfélénk a Földközi-tenger környékéről származik, ez a térség többek között a zöldborsó, a petrezselyem vagy a fejes saláta őshazája. Ugyanakkor a vidék ma is tartogat számunkra újdonságot vagy legalábbis ritkaságot jelentő konyhai alapanyagokat.
Eldördült az első lövés, lezajlottak a selejtezők, a főváros készül a Bocuse d’Or szakácsverseny májusi, európai eseményére. Adott a lehetőség, hogy a világ szeme és szája ránk figyeljen, vigyék a hírt, hogy zajlik a gasztroforradalom Budapesten.
Csütörtökig még megtekinthető a Szabadság téren Az élelem jövője című fotókiállítás, amely a National Geographic magazin fotóival mutatja be, milyen szerepet játszik az élelmezés a népek történetében.
Új divatnak hódolnak a világ legjobb éttermei. A Roca fivérek idén Buenos Airesben, Floridában és Isztambulban nyitják meg éttermüket, míg René Redzepi januárban Ausztráliába költözik a Nomával.
Ha azt mondom Zala, te azt mondod: rétes. Méghozzá „totyogós” túrós.
Javában zajlik a Sirha Budapest, tegnap lezajlott a Bocuse d’Or Europe első versenynapja is.
A világ legrangosabb szakácsversenyének kontinentális döntője, a Bocuse d’Or Europe vár ránk.
A Tripadvisor minden évben közzétesz egy listát a felhasználói által leginkább kedvelt kulináris úticélokról.
Pár száz éve drágábbak voltak az aranynál, és csak az elitnek jártak, mára meg az üzletek polcain sorakoznak.
A gyerekeknek a Mikulásról egy pocakos, idős, nagyszakállú, jóságos bácsi jut az eszükbe.
Az elmúlt hetek eseménydúsabbra sikerültek, mint ahogyan azt Salt Bae tervezte.
Mérhetetlen szegénységbe született. Hatéves volt, amikor a nagy francia forradalom kitört. Tizenegy évesen édesapja kitette az utcára, hogy gondoskodjék magáról. Egy szerény kifőzde tűzhelye mellől küzdötte föl magát a csúcsra, és lett a szakácsok királya.
A dió nem csak a karácsonyi bejgli, a pozsonyi kifli, az aranygaluska, a Gundel-palacsinta vagy az egyszerű diós tészta legfontosabb alapanyaga, sokkal több ennél: jelkép, a gazdagság, a termékenység, a hosszú élet szimbóluma.
A sertéshús értéke nem marad el a többi szokásos húsféléétől, ráadásul nagyon ízletes. Persze, nem mindegy, hogy intenzíven hizlalt ipari sertésről, vagy szabadban tartott mangalicáról van-e szó. A házisertés népszerűségéhez nagyban hozzájárult az is, hogy a háznál felnevelt állatot otthon, mészáros nélkül is le tudták vágni és fel tudták dolgozni – ahogy a Tanú című film Dezsőjénél is láttuk.
Lehet találkozni a cukorborsó névvel a piacon, de a zöldségesek meglehetősen tágan értelmezik a fogalmat. Jobb esetben zsenge velőborsót értenek alatta.
2016-ot a Gasztroélmények Éveként hirdették meg (még 2015-ben), és az biztos, hogy jócskán hallatott magáról a magyar gasztronómia. Bizonyítottunk hazai és külföldi pályán is – végre nem csak itthon voltunk "világhírűek". A leköszönő évet összegezzük.
Jellegzetes őszi gyümölcsként tekintünk rá. Az édes, szaftos körtét elsősorban frissen fogyasztjuk, de konyhai alapanyagként is megállja a helyét.
Ha a Kaukázusra gondolunk, akkor az egészséges, hosszú élet, valamint kemény, embert próbáló természeti viszonyok jutnak eszünkbe – és ez mind igaz a vidékre. Azerbajdzsán gasztronómiájában ráadásul tetten is érhető, értelmet is nyer; a tej, a sajt, a kenyér, a bárányhús, a rengeteg zöldség és zöld fűszer mind erről mesél.
Annak ellenére, hogy hazánkra nem kifejezetten jellemző a bárányhús fogyasztása, húsvét közeledtével mégis egyre nagyobb kedvet kapunk az elkészítéséhez. A legnagyobb problémánk csak a tökéletes recepttel lehet, hiszen az alapanyag ma már kiváló minőségben megtalálható az ország bármely részén. Mindezeken túl van már halal vágással vagy a kóser hagyományoknak megfelelő módon előkészített bárány, de választhatunk hagyományos magyar eljárással füstöltet is.
A kérdés már önmagában eretnekség. Még hogy kiválasztani a számtalan remek fogás közül a legjobbat! De hát évente megválasztják a világszépét, az év autóját, a legjobb éttermeket is. Miért ne rangsorolhatnák kedvenc karácsonyi fogásaikat az olvasók?
A Selyemútnak köszönhetően évszázadok óta híres vendéglátásáról Gaziantep. A dél-törökországi város a baklaváról és szőlőből készült édességeiről is ismert, de kedvenc étele a helyben termesztett pisztácia: felhasználják levesben, tesznek belőle a töltött paprikába, s jut belőle a piláfba is.
Az európai filmek leghangulatosabb jelenetei mindig köthetők egy apró reggelizőhöz a sarkon, a folyó partján vagy egy impozáns hotel elegáns éttermében.
Hippokratész az olimpiai játékokon részt vevő atléták teljesítményének fokozásához mézes vizet ajánlott.
Gránátalmaszirup: salátaöntetként is bevetik, marinálásra is használják, a bulgursalátáról sem maradhat el.
Elsőre meglepő, de télen és nyáron is jól esik a finoman sós, krémes ayran.
A zöldborsó az egyik legnépszerűbb hüvelyes zöldség: frissen, zsengén a legjobb!
Az egyik legváltozatosabban elkészíthető alapanyag, aminek minden konyhában ott a helye.
Az On the Spot riporterei szerint néha a legváratlanabb helyeken lehet a legjobbat enni.
Őt választották a világ legjobb női szakácsának 2012-ben.
A főzéshez három dolog kell: fantasztikus alapanyag, tűz és egy szakács, aki tud fűszerezni. A fűszernövényeknek régen varázserőt tulajdonítottak. Egy fogás elkészítésekor a fűszernövény kiválasztása igazi művészet, a fűszerezés a szakács igazi kreativitása.
Ma már a trópusi- és szubtrópusi gyümölcsök jó néhány fajtáját megtalálhatjuk a boltok polcain. A banán és a citrusfélék mellett egyre többen kedvelik és keresik az egzotikus, szemet gyönyörködtető ismeretlen terméseket is. De jó tudni, hogy legtöbbjük csak éretten finom.
A ferencvárosi Petrus bisztró konyhafőnökével Feke Zoltánnal beszélgettünk.
Ha Azerbajdzsánba megyünk, kóstoljuk meg az azeri konyhát, mely nagyon fűszeres. Persze ne a mi sós–borsos–paprikás ízeinkre gondoljunk. Paprikát egyáltalán nem használnak, sót és borsot is csak módjával. Annál több zöld fűszert: rozmaringot, kakukkfüvet, bazsalikomot és mindenekelőtt kaprot. A pincérek mindenhol szívből jövően kedvesek és udvariasak.