Keresés "puliszka"

Négykezes Londonban

A Michelin Guide felkérésére Tóth Szilárd, a Salt séfje a londoni Frog étterem konyhafőnökével főzött.

Jókai rá se ismerne a bablevesre

Szegény Jókai, rá se ismerne a róla elnevezett bablevesre. „Füstölt malacköröm babbal főzve”, ő ezt szerette. Nem tett abba se zöldséget, se csipetkét, de főként nem csülköt Laborfalvi Róza (az író színésznő felesége), lóbab, sűrű rántás, kocsonyássá főtt disznóláb adta az ízét.

Világkörüli utazás az újévi tányérokon

Pezsgő, particsákók, trombitaszó, éjfélkor adott csókok – a szilveszter éjjelt és az új esztendő kezdetét sokféleképpen ünnepelhetjük, de egy biztos: a világ minden táján léteznek olyan ételek, amelyeket hagyományosan ilyenkor fogyasztanak az emberek.

Világkonyha, de benne a magyar ízek

A már november közepén is visszataszítóan túlzó karácsonyi fénnyel butító belvárosból jó érzés volt bemenekülni az étterembe, ami nyugodtságával, visszafogott berendezésével tökéletes ellenpontja a kinti nyüzsgésnek.

Szatmár ízei felforgatják Budapestet

Az ősz egyik régóta várt nyitása a régi Inniós csapat új étterme, a Salt volt, amit az Egyetem térnél a Hotel Rumban találunk: míg Sajben Csaba a Toprum kínálatáért felel, Tóth Szilárd és Boldizsár Máté a földszintet vették be. Van benne valami ismerős, valami nosztalgikus, mégis egy aprólékosan megtervezett, rettentő precíz konyhát alakítottak ki, ahol a feszengés és a szigorú, merev fine-dining a kanyarban sincs.

Terülj, terülj, asztalkám!

Mindenki másmilyen hamuban sült pogácsát kap a tarisznyájába, és az sem mindegy, hogy mihez kezd vele. Mit jelképeznek a mesékben az ételek, mire tanítanak a mesék az étkezésen keresztül? Boldizsár Ildikó mesekutató és -terapeuta házikójában jártunk Balatonrendesen.

Vonó és fakanál

Zenéjük olyan, mint az igazi falusi konyha. Családias és ízes, szerény és virtuóz, benne van az élet minden zamata. A kárpátaljai Pál família. Beszélgetés Pál István „Szalonna” prímással és szüleivel

Olyan nincs, hogy valaki éhen marad az utcán

Az Atacama-sivatag kisvárosában, Vallenar árnyékolókkal védett játszóterén múlatjuk a forró nyári délutánt. Szép lassúcskán. Furcsa érzésem támad, felnézek a könyvemből. Mintha egy film jelenetébe cseppentem volna: egyre több ember bukkan fel egymás után különböző kocsikat húzva, dobozokat tologatva. Aztán az eddig biciklis pályának nézett placcon víz indul meg a játékokból. Hirtelen mindenki fürdőruhában terem, beindulnak a hangfalak, dübörög a "Sube me la radio" című szám, és 5 perc alatt hata

Ëgerszeg, amely saját ízt kapott

Az, hogy egy régiónak vannak saját ételei, alapanyagai, nem számít újdonságnak - de mi történik akkor, ha még mélyebbre nyúlunk? Mi történik, ha egy városban találkozik a gasztronómia és a food design?

Fogyatékkal élők a vendéglátásban? Naná!

Kerüljük a fogyatékkal élőket, mintha a mozgás-, látás-, hallássérültség, az értelmi fogyatékosság, vagy az autizmus ragályos kórok lennének. A különböző társadalmi csoportokkal szembeni előítéletek, sztereotípiák lebontása, az elfogadás egyik legjobb eszköze az érzékenyítés. Ami piszok nehéz dolog, hiszen ki az, aki mondjuk beül értelmi fogyatékosok közé gyöngyöt fűzni? Persze akadnak ilyenek, de nagyon kevesen.

Erdély ízei: rókagomba, paszuly, vinetta

Mautner Zsófia hónapról hónapra életre kelti Kövi Pál Erdélyi lakoma című kötetének ételeit. A majd negyven évvel ezelőtt íródott receptek szellemiségét és lényegét megtartja, az elkészítés módját és a fogások leírását azonban felfrissíti úgy, hogy azok megállják helyüket a 21. század gasztronómiájában.

Mit rejt a szobrász spájza?

Borsos Miklós szobrászművész 1980 szeptemberében egy cikket adott az akkori Magyar Konyhának. A gyermekkor ízeiről ritkán olvashatunk szebb írást.

A pusztinai boszorkány. Nyisztor Tinka küzdelmei

Elismerő oklevéllel tüntette ki a Magyar Művészeti Akadémia Nyisztor Tinkát, a moldvai magyar közösség kulturális képviselete és a magyar nyelv használatának széleskörű terjesztése és ismertetése érdekében tett példaértékű eredményeiért, fáradhatatlan munkásságáért.

Csángó túrós puliszka

A puliszka kukoricalisztből készült kásás étel. Mindenütt ismert. Magyarországi alakváltozatai: pujiszka, puiszka, pulicka, pujicka. Csíkban, Háromszéken, Moldvában és Bukovinában málé, a Felső-Tisza menti magyaroknál tokány. Ismert még kukoricagánica, kukoricamálé, ganca, görhe néven is.

Új hullám a Balatonon

Bár Csapody Balázs, a szemesi Kistücsök tulajdonosa most nyilván megorrol rám, mert déli meg északi partról beszélek, holott a tó körül szerinte csak régiókban szabad gondolkodni. Mégis azt mondom, az ő szűkebb pátriáját, a boglári, szemesi régiót leszámítva a déli part békésen szunyókál, elaludt még az 1980-as években. A füredi–csopaki borvidék pedig dübörög.

Ahol az étkezés szent: Kárpátalja

A konyhák lelke a múltban keresendő. E nélkül nem érthető jelenük és nem képzelhető el a jövőjük. Ha a kárpátaljai konyhát szeretnénk megismerni, évszázadokra kell visszanéznünk. A bércekről a völgyekbe, hegyi legelőkről falusi portákra, együtt élő népek fazekaiból polgári háztartások hagyományaiba. Kárpátalja gyönyörű tájain izgalmas és tanulságos egy ilyen utazás.

Az úrilány néha főz is. Történelem a konyhában:Ugron Zsolna

„Kívülről törékeny őzgida alkat, belül vaslady”. Az egyik magazin a végzet asszonyának mutatja, épp egy Rolls-Royce-ból száll ki csábosan. A szakácskönyvében, a televíziós műsorokban decens úrilány. Most rollerrel érkezett a Szimpla kertbe. Ugron Zsolnával beszélgettünk.

A másik Nagy Palóc: Kövi Pál

Kövi Pál a XX. század második felében (a magyar konyhaművészet sötét korszakában) a verőfényes világgasztronómia egyik ünnepelt főszereplője volt, nevét itthon mégis csak kevesen ismerik. Pedig ő a magyar gasztronómia Puskása, Bartókja, Kordája (legyen az Sándor, Zoltán vagy akár Vince). Nevét mégsem viselik utcák, terek, vendéglők, vendéglátós iskolák vagy ételek. Pedig jó lenne tüzetesen megismernünk, mert még holtában is sokat tanulhatunk tőle. Mondjuk arról, hogyan kell világszínvonalú étter

Ecset és fakanál

A művészek mindig is szerették a hasukat. Goya lazacsteaket, Magritte almákat festett. Picasso a vallaurisi pékek négyágú kiflijét úgy helyezte az asztalra, mintha az ő megdagadt ujjai volnának. De kocsmát egyikük sem nyitott. Trombitás Tamás valószínűleg az egyetlen Munkácsy-díjas borász a világon. Most meg már vendéglős is.

"Belehalni is szép"

A népmesékben puliszkát eszik a szegény ember, vagy még azt se. A mese végén viszont lakomával ünnepelnek, hiszen mi mással lehetne megörvendeztetni a vendégeket, mint a szívből kínált étellel? Berecz András Kossuth-díjas ének- és mesemondó ezt már számtalanszor megtapasztalta.

Szakáts Tudomány

A legrégibb magyar receptgyűjtemény. Nem nyomtatott könyv, hanem kézirat. Ráadásul csonka: hiányzik a címlapja és további négy levél. Nem is eredeti, hanem másolat. De legalább ketten is lemásolták.

Melyik a legjobb karácsonyi étel?

A kérdés már önmagában eretnekség. Még hogy kiválasztani a számtalan remek fogás közül a legjobbat! De hát évente megválasztják a világszépét, az év autóját, a legjobb éttermeket is. Miért ne rangsorolhatnák kedvenc karácsonyi fogásaikat az olvasók?

Kóstolja meg Kolozsvárt!

Fél évet töltöttünk Kolozsváron, s közben a város szerelmesei lettünk. Nem mellékesen végigettük a kincses várost - keresztbe-kasul. Most néhány helyet és arcot ajánlunk a Kolozsvárra indulók figyelmébe.

Jókai-bableves főzőverseny

A Magyar Konyha a Kossuth Rádióval közösen indul a balatonfüredi Jókai-bableves főzőversenyen. Május 3-án a Koloska völgyben bográcsban elkészítjük Jókai kedvenc levesét.

A gyimsei racka

Van egy különleges magyar juhfajta, amiről hosszú ideig semmit sem tudtunk. Pontosabban ismét van egy újabb különleges magyar juhfajta, amiről ma már egyre többet tudunk: a gyimesi racka. Első számú szakértőjének sokan Földi Gyulát tartják.

A csángó málé

"Manapság egy málé, avagy puliszka elkészítése, így hangzana: végy fél liter vizet, egy kiskanál sóval forrald fel, tégy bele húsz deka kukoricadarát. Öt percig főzd fedő alatt, majd többször megkeverve főzd még tíz percig és kész. Erre édesanyám, kis korunkban legyintett és azt mondta, városi málé."

Baracklekváros fánk a Korcsolyapályán

A legendás 58-as villamosjárat végállomásán, a Tündérszikla alatti völgyben jó dolga van a korcsolyázóknak. Frissen sütött lángos, fánk, palacsinta, szilvás és diós kifli vár mindenkit a melegedőben. Úgy is mondhatnánk: Budapestnek is van hüttéje.

Hogy főznek az úrilányok Erdélyben?

Erdélyben enni kell. A legjobb, ha megadja magát az ember a töltött káposztának, ludaská-sának, igazi nagy falusi traktáknak, ami a kedves vendégnek jár. A háziasszonynak meg az jár, hogy a kedves vendég végigegye mindazt, amivel a háziak kínálják, a gazda saját pálinkájától kezdve a kemencében sült kalácsig.

Bálmos és zsíros kakas

Jókai Mór 1862-ben arra buzdított, hogy gyűjtsük össze "nemzeti eledeleinket", mielőtt végleg feledésbe merülnek. "Nem szabadna a magyar konyhát pusztulni hagyni! - írja később Mikszáth Kálmán is. - Pusztuljon a gentry, a szűzdohány, de az ősételek maradjanak."

Világkörüli utazás az újévi tányérokon

Pezsgő, particsákók, trombitaszó, éjfélkor adott csókok – a szilveszter éjjelt és az új esztendő kezdetét sokféleképpen ünnepelhetjük, de egy biztos: a világ minden táján léteznek olyan ételek, amelyeket hagyományosan ilyenkor fogyasztanak az emberek.

Olyan nincs, hogy valaki éhen marad az utcán

Az Atacama-sivatag kisvárosában, Vallenar árnyékolókkal védett játszóterén múlatjuk a forró nyári délutánt. Szép lassúcskán. Furcsa érzésem támad, felnézek a könyvemből. Mintha egy film jelenetébe cseppentem volna: egyre több ember bukkan fel egymás után különböző kocsikat húzva, dobozokat tologatva. Aztán az eddig biciklis pályának nézett placcon víz indul meg a játékokból. Hirtelen mindenki fürdőruhában terem, beindulnak a hangfalak, dübörög a "Sube me la radio" című szám, és 5 perc alatt hata

Világkonyha, de benne a magyar ízek

A már november közepén is visszataszítóan túlzó karácsonyi fénnyel butító belvárosból jó érzés volt bemenekülni az étterembe, ami nyugodtságával, visszafogott berendezésével tökéletes ellenpontja a kinti nyüzsgésnek.

Szatmár ízei felforgatják Budapestet

Az ősz egyik régóta várt nyitása a régi Inniós csapat új étterme, a Salt volt, amit az Egyetem térnél a Hotel Rumban találunk: míg Sajben Csaba a Toprum kínálatáért felel, Tóth Szilárd és Boldizsár Máté a földszintet vették be. Van benne valami ismerős, valami nosztalgikus, mégis egy aprólékosan megtervezett, rettentő precíz konyhát alakítottak ki, ahol a feszengés és a szigorú, merev fine-dining a kanyarban sincs.

Ëgerszeg, amely saját ízt kapott

Az, hogy egy régiónak vannak saját ételei, alapanyagai, nem számít újdonságnak - de mi történik akkor, ha még mélyebbre nyúlunk? Mi történik, ha egy városban találkozik a gasztronómia és a food design?

Fogyatékkal élők a vendéglátásban? Naná!

Kerüljük a fogyatékkal élőket, mintha a mozgás-, látás-, hallássérültség, az értelmi fogyatékosság, vagy az autizmus ragályos kórok lennének. A különböző társadalmi csoportokkal szembeni előítéletek, sztereotípiák lebontása, az elfogadás egyik legjobb eszköze az érzékenyítés. Ami piszok nehéz dolog, hiszen ki az, aki mondjuk beül értelmi fogyatékosok közé gyöngyöt fűzni? Persze akadnak ilyenek, de nagyon kevesen.

Erdély ízei: rókagomba, paszuly, vinetta

Mautner Zsófia hónapról hónapra életre kelti Kövi Pál Erdélyi lakoma című kötetének ételeit. A majd negyven évvel ezelőtt íródott receptek szellemiségét és lényegét megtartja, az elkészítés módját és a fogások leírását azonban felfrissíti úgy, hogy azok megállják helyüket a 21. század gasztronómiájában.

Mit rejt a szobrász spájza?

Borsos Miklós szobrászművész 1980 szeptemberében egy cikket adott az akkori Magyar Konyhának. A gyermekkor ízeiről ritkán olvashatunk szebb írást.

Csángó túrós puliszka

A puliszka kukoricalisztből készült kásás étel. Mindenütt ismert. Magyarországi alakváltozatai: pujiszka, puiszka, pulicka, pujicka. Csíkban, Háromszéken, Moldvában és Bukovinában málé, a Felső-Tisza menti magyaroknál tokány. Ismert még kukoricagánica, kukoricamálé, ganca, görhe néven is.

Ahol az étkezés szent: Kárpátalja

A konyhák lelke a múltban keresendő. E nélkül nem érthető jelenük és nem képzelhető el a jövőjük. Ha a kárpátaljai konyhát szeretnénk megismerni, évszázadokra kell visszanéznünk. A bércekről a völgyekbe, hegyi legelőkről falusi portákra, együtt élő népek fazekaiból polgári háztartások hagyományaiba. Kárpátalja gyönyörű tájain izgalmas és tanulságos egy ilyen utazás.

A másik Nagy Palóc: Kövi Pál

Kövi Pál a XX. század második felében (a magyar konyhaművészet sötét korszakában) a verőfényes világgasztronómia egyik ünnepelt főszereplője volt, nevét itthon mégis csak kevesen ismerik. Pedig ő a magyar gasztronómia Puskása, Bartókja, Kordája (legyen az Sándor, Zoltán vagy akár Vince). Nevét mégsem viselik utcák, terek, vendéglők, vendéglátós iskolák vagy ételek. Pedig jó lenne tüzetesen megismernünk, mert még holtában is sokat tanulhatunk tőle. Mondjuk arról, hogyan kell világszínvonalú étter

Szakáts Tudomány

A legrégibb magyar receptgyűjtemény. Nem nyomtatott könyv, hanem kézirat. Ráadásul csonka: hiányzik a címlapja és további négy levél. Nem is eredeti, hanem másolat. De legalább ketten is lemásolták.

Melyik a legjobb karácsonyi étel?

A kérdés már önmagában eretnekség. Még hogy kiválasztani a számtalan remek fogás közül a legjobbat! De hát évente megválasztják a világszépét, az év autóját, a legjobb éttermeket is. Miért ne rangsorolhatnák kedvenc karácsonyi fogásaikat az olvasók?

Kóstolja meg Kolozsvárt!

Fél évet töltöttünk Kolozsváron, s közben a város szerelmesei lettünk. Nem mellékesen végigettük a kincses várost - keresztbe-kasul. Most néhány helyet és arcot ajánlunk a Kolozsvárra indulók figyelmébe.

Jókai-bableves főzőverseny

A Magyar Konyha a Kossuth Rádióval közösen indul a balatonfüredi Jókai-bableves főzőversenyen. Május 3-án a Koloska völgyben bográcsban elkészítjük Jókai kedvenc levesét.

A gyimsei racka

Van egy különleges magyar juhfajta, amiről hosszú ideig semmit sem tudtunk. Pontosabban ismét van egy újabb különleges magyar juhfajta, amiről ma már egyre többet tudunk: a gyimesi racka. Első számú szakértőjének sokan Földi Gyulát tartják.

A csángó málé

"Manapság egy málé, avagy puliszka elkészítése, így hangzana: végy fél liter vizet, egy kiskanál sóval forrald fel, tégy bele húsz deka kukoricadarát. Öt percig főzd fedő alatt, majd többször megkeverve főzd még tíz percig és kész. Erre édesanyám, kis korunkban legyintett és azt mondta, városi málé."

Baracklekváros fánk a Korcsolyapályán

A legendás 58-as villamosjárat végállomásán, a Tündérszikla alatti völgyben jó dolga van a korcsolyázóknak. Frissen sütött lángos, fánk, palacsinta, szilvás és diós kifli vár mindenkit a melegedőben. Úgy is mondhatnánk: Budapestnek is van hüttéje.

Hogy főznek az úrilányok Erdélyben?

Erdélyben enni kell. A legjobb, ha megadja magát az ember a töltött káposztának, ludaská-sának, igazi nagy falusi traktáknak, ami a kedves vendégnek jár. A háziasszonynak meg az jár, hogy a kedves vendég végigegye mindazt, amivel a háziak kínálják, a gazda saját pálinkájától kezdve a kemencében sült kalácsig.

Bálmos és zsíros kakas

Jókai Mór 1862-ben arra buzdított, hogy gyűjtsük össze "nemzeti eledeleinket", mielőtt végleg feledésbe merülnek. "Nem szabadna a magyar konyhát pusztulni hagyni! - írja később Mikszáth Kálmán is. - Pusztuljon a gentry, a szűzdohány, de az ősételek maradjanak."

Négykezes Londonban

A Michelin Guide felkérésére Tóth Szilárd, a Salt séfje a londoni Frog étterem konyhafőnökével főzött.

Jókai rá se ismerne a bablevesre

Szegény Jókai, rá se ismerne a róla elnevezett bablevesre. „Füstölt malacköröm babbal főzve”, ő ezt szerette. Nem tett abba se zöldséget, se csipetkét, de főként nem csülköt Laborfalvi Róza (az író színésznő felesége), lóbab, sűrű rántás, kocsonyássá főtt disznóláb adta az ízét.

Terülj, terülj, asztalkám!

Mindenki másmilyen hamuban sült pogácsát kap a tarisznyájába, és az sem mindegy, hogy mihez kezd vele. Mit jelképeznek a mesékben az ételek, mire tanítanak a mesék az étkezésen keresztül? Boldizsár Ildikó mesekutató és -terapeuta házikójában jártunk Balatonrendesen.

Vonó és fakanál

Zenéjük olyan, mint az igazi falusi konyha. Családias és ízes, szerény és virtuóz, benne van az élet minden zamata. A kárpátaljai Pál família. Beszélgetés Pál István „Szalonna” prímással és szüleivel

A pusztinai boszorkány. Nyisztor Tinka küzdelmei

Elismerő oklevéllel tüntette ki a Magyar Művészeti Akadémia Nyisztor Tinkát, a moldvai magyar közösség kulturális képviselete és a magyar nyelv használatának széleskörű terjesztése és ismertetése érdekében tett példaértékű eredményeiért, fáradhatatlan munkásságáért.

Új hullám a Balatonon

Bár Csapody Balázs, a szemesi Kistücsök tulajdonosa most nyilván megorrol rám, mert déli meg északi partról beszélek, holott a tó körül szerinte csak régiókban szabad gondolkodni. Mégis azt mondom, az ő szűkebb pátriáját, a boglári, szemesi régiót leszámítva a déli part békésen szunyókál, elaludt még az 1980-as években. A füredi–csopaki borvidék pedig dübörög.

Az úrilány néha főz is. Történelem a konyhában:Ugron Zsolna

„Kívülről törékeny őzgida alkat, belül vaslady”. Az egyik magazin a végzet asszonyának mutatja, épp egy Rolls-Royce-ból száll ki csábosan. A szakácskönyvében, a televíziós műsorokban decens úrilány. Most rollerrel érkezett a Szimpla kertbe. Ugron Zsolnával beszélgettünk.

Ecset és fakanál

A művészek mindig is szerették a hasukat. Goya lazacsteaket, Magritte almákat festett. Picasso a vallaurisi pékek négyágú kiflijét úgy helyezte az asztalra, mintha az ő megdagadt ujjai volnának. De kocsmát egyikük sem nyitott. Trombitás Tamás valószínűleg az egyetlen Munkácsy-díjas borász a világon. Most meg már vendéglős is.

"Belehalni is szép"

A népmesékben puliszkát eszik a szegény ember, vagy még azt se. A mese végén viszont lakomával ünnepelnek, hiszen mi mással lehetne megörvendeztetni a vendégeket, mint a szívből kínált étellel? Berecz András Kossuth-díjas ének- és mesemondó ezt már számtalanszor megtapasztalta.

Olvasson bele legújabb magazin számunkba!

Előfizetek a magazinra Megnézem