Fantasztikus gombakocsonya
„Nekem nyáron elég egy keszeg, kovászos uborkával és kisfröccsel”
A SVÉT és a Toyota Sakura Kft. megalapította a Sakura-díjat.
A "Szellem a fazékból" e heti adásában a szarvasgombáról mesélnek írók és konyhamesterek.
A tojás elengedhetetlen húsvéti ételünk és a legszínesebben felhasználható alapanyag!
Füstölt húsokból készülnek különféle "szobrok": lesz kolbászból bicikli, kerítés, sonkából pedig hóembert fara
Ma még jöhet a malacsült, a lencse, a kocsonya, de holnaptól ideje kímélni a gyomrot!
Ha idén nem vesződne a főzéssel vagy csak kipróbálná, miket kínálnak a legjobb éttermek, mutatunk pár opciót.
A mai, plasztikba vákuumozott adagok előtt, egykor még a konyak és a szivar volt az alap.
A levesektől a főételeken át a desszertekig számtalan ételben találkozunk velük.
A bor, ami igazából sör: az american barleywine nem mindennapi ital.
Erdélyi Flóra megnyerte az Olivier Roellinger dél-kelet-európai régió döntőjét.
A változatosan felhasználható alapanyaggal szemben sokaknak vannak fenntartásai.
Karácsonyi halászlevet – sőt egész menüt – idén minden eddiginél több helyről lehet rendelni.
Mogyorósi Gábor a modern magyar konyha egyik úttörője, aki a számára kedves ételekről mesélt.
Tesztünkön ezúttal az „ebédtészták” és az ünnepi sütemények alapanyaga került a zsűri elé.
Szegény Jókai, rá se ismerne a róla elnevezett bablevesre. „Füstölt malacköröm babbal főzve”, ő ezt szerette. Nem tett abba se zöldséget, se csipetkét, de főként nem csülköt Laborfalvi Róza (az író színésznő felesége), lóbab, sűrű rántás, kocsonyássá főtt disznóláb adta az ízét.
Magyar Konyha Főzőiskola: a szabad tűzön vagy sütőben több órán át sütött malachús igazi ínyencség.
A régi magyar életben keszeg ember nem lehetett alispán - mondja Krúdy. Kár volt világra jönnie. A papok körében kerek cipóhasak divatoztak, az ügyvédek hegyes pocakkal jártak, a kormánypártiak potrohot eresztettek, az ellenzék bendőt nevelt.
Pezsgő, particsákók, trombitaszó, éjfélkor adott csókok – a szilveszter éjjelt és az új esztendő kezdetét sokféleképpen ünnepelhetjük, de egy biztos: a világ minden táján léteznek olyan ételek, amelyeket hagyományosan ilyenkor fogyasztanak az emberek.
Sokak számára a karácsonyi ételsor elkészítése nem örömteli feladat vagy lelkesítő kihívás, hanem igazi stresszforrás, amiből több napos vásárlási procedúra, állandó konyhai felfordulás, a lakást elárasztó nem kívánt ételszag és folyamatosan halmozódó időhiány következik. A felkészülés háborgó tengerén tehát sokaknak igazi mentőöv lehet az olyan éttermek ajánlata, amelyek karácsonyi ételeket kínálnak elvitelre.
Mindenki másmilyen hamuban sült pogácsát kap a tarisznyájába, és az sem mindegy, hogy mihez kezd vele. Mit jelképeznek a mesékben az ételek, mire tanítanak a mesék az étkezésen keresztül? Boldizsár Ildikó mesekutató és -terapeuta házikójában jártunk Balatonrendesen.
Az Essencia Főzőiskola második alkalommal rendezett disznóvágást a villányi Sauska Borászatban február első, havas hétvégéjén. A Magyar Konyha tudósítása, amelyből lépésről lépésre megismerhetjük, milyen egy hagyományos disznóvágás Magyarországon.
A különféle sajtok a legsokoldalúbban használt alapanyagok közé tartoznak: leves, saláta, főétel vagy desszert egyaránt készülhet belőlük, nem is beszélve a csak úgy, magában fogyasztott jóféle sajt által okozott örömről.
A Rosenstein Vendéglő töretlenül Budapest egyik legnépszerűbb étterme. Mi a titok?
„Soha nem laktam a Zeneakadémiától két villamosmegállónál távolabb, ma pedig már élvezem, hogy kertészkedhetek” – mondja Balázs János. A Kossuth-díjas zongoraművész vendégül látta a Magyar Konyha stábját, s beszélt a zene és a gasztronómia összefüggéseiről is.
A III. kerületi Esernyős nemcsak összművészeti közösségi tér és turisztikai infópont, hanem az óbudai vendéglátás hagyományait ápoló kávézó is, amelynek egyik külső helyszíne a Fő tér közepén álló Gázlámpa Kioszk. A népszerű közösségi tér szeptemberben ünnepli ötéves jubileumát, amelynek keretében képzőművészet, irodalom, zene és film, valamint egy különleges épületfelfedező séta és egyedi ízekkel kísért fényfestés is helyet kap a programok között.
Bicsár Attila a magyar vendéglátás egyik legmeghatározóbb séfje, aki mellett egy újító, sikeres szakácsnemzedék nevelkedett fel. Most a gyerekkori ízekről, pályaválasztásról, receptekről és családról mesél.
A versenykurzuson elsősorban az a lényeg, hogy az ifjú szakácsok maguktól és a versenytársaktól tanuljanak, de azért a pontok is számítanak: most Csillag Richárdot (Kistücsök) Palotai Csaba (Kobuta) előzte az első helyen.
A sonka mellett a bárány játszik döntő szerepet a húsvéti asztalon. Ő szolgáltatja vasárnap a bibliai hagyományokon alapuló ünnepi pecsenyét. Méghozzá minden formában!
Ha van terület, ami hemzseg a megörökítésre alkalmas pillanatoktól, az a gasztronómia. Lehet nem egyetérteni az “előbb fotózunk, aztán eszünk” jelenséggel, de ez az iparág most tényleg mindenkit érdekel. Művészi tányérok, konyhai életképek, vagy séfek bulváros megmozdulásai – az éhes rajongótábor szívesen nézelődik, kattint, követ.
Palágyi Esztert a nyughatatlan tudásszomj, a határozottság és az elhivatottság jellemzi.
Szent Márton meg sem született még, amikor a római ínyenc (a legrégibb fennmaradt szakácskönyvének szerzője) Marcus Gavius Apicius már aszalt fügével, mustos kenyérrel tömte, mézes borral itatta a libákat, hogy májuk zamatosabb és porhanyósabb legyen. A ludak mégsem őt árulták el a gágogásukkal, hanem a jámbor remetét, aki nagy alázatosságában az ólba bújt, amikor megtudta, hogy püspökké akarják választani.
Festékecset és fakanál: Kieselbach Tamás műgyűjtő, műkereskedő életében is megfér egymás mellett.
Elek Balázs, a Sparhelt Bisztró séfje mesél édesapja főztjéről.
Tavasszal semmire sem vágyunk jobban, mint a friss ízekre: nyersen is elropogtatjuk a répát, a spenótlevelet, még akkor is, ha eredetileg főzelék- alapanyagnak vásároltuk be a piacon. Mire felnövünk, legtöbbünk megbékél a zöldségekkel, amelyekkel bizony sok gyerek hadilábon áll.
Megkapta az Év Ifjú Séftehetségének járó díjat, és több évig egyedül vezette a MÁK bisztrót.
Bár a francia konyha egyeduralmának – úgy tűnik – vége, korai volna temetni a gall gasztronómiát. Sőt!
Mi lehet kellemesebb időtöltés egy szeles, esős munkaszüneti napon, mint derűs társaságban jókat enni és jó borokat inni? A három Légli testvér is e mellett tette le voksát, mert március közepén egyesült erővel szélesre tárták kapuikat, hogy beengedjék a tavaszt, és bort, válogatott falatokat és kultúrát varázsoljanak a Dél-Balatonra látogatóknak. Három Légli, három hangulat, három helyszín.
Nagy, zöld, csalogató - mihez kezdjünk az emutojással?
A sertéshús értéke nem marad el a többi szokásos húsféléétől, ráadásul nagyon ízletes. Persze, nem mindegy, hogy intenzíven hizlalt ipari sertésről, vagy szabadban tartott mangalicáról van-e szó. A házisertés népszerűségéhez nagyban hozzájárult az is, hogy a háznál felnevelt állatot otthon, mészáros nélkül is le tudták vágni és fel tudták dolgozni – ahogy a Tanú című film Dezsőjénél is láttuk.
A disznóvágás hazánkban még élő hagyomány, s jó lenne, ha ez minél több helyen meg is maradna, hogy a vendégek átélhessék a tor ünnepi hangulatát, megízlelhessék a tradicionális ételeket.
Betegeskedő hercegnő, ködös Anglia, na meg a gyarmatok – ahhoz, hogy az ötórai tea elterjedjen, ezek kellettek. Most a várkonyi Amade Kastélyszállóban élheti át azt, amiért annyira rajonganak a királyi és nemesi családok.
Elismerő oklevéllel tüntette ki a Magyar Művészeti Akadémia Nyisztor Tinkát, a moldvai magyar közösség kulturális képviselete és a magyar nyelv használatának széleskörű terjesztése és ismertetése érdekében tett példaértékű eredményeiért, fáradhatatlan munkásságáért.
A sertéshús finom, és a modern táplálkozási irányelvek szerint is érdemes disznóból készült fogásokat enni. A malachús fontos – többek között – az agy és az idegrendszer fejlődéséhez, és a zsírjától sem kell annyira félni, ahogy azt korábban gondoltuk. Ráadásul kiváló ételek készíthetők belőle az ünnepi asztalra is.
Megérzem leheletét, hallom anyám sikoltását, látom, ahogy átlép fölöttem és fut a kert vége felé.
Por című művében külön szócikk a paprika, a kenyér, a krumplis tarhonya. Regényeiben sokszor esznek: paprikás halat, kishúst, beszélgetős levest, keszőcét. Temesi Ferenc Kossuth-díjas írónál minden összefügg mindennel. Főként az étel és az élet.
A nyári kerti grillezésnél tudunk még jobbat: Légli Attila fazekas cserépben készült ételei megtartják az alapanyagok zamatát, mégis egyszerűen elkészíthetők. Ha nyáron begyakoroljuk, télen már a konyhában is boldogulunk a reneszánszukat élő, hagyományos sütő-főző edényekkel. A szőlőskislaki lecsós harcsa krónikája.
A hagyományos ételek között első helyen a nagycsütörtöki menü említendő: nem hiába nevezi ezt a napot a magyar népnyelv "zöldcsütörtöknek", akkor mutatkozik be az első tavaszi zöldfőzelékprimőr, mégpedig a paraj. Finoman, tejjel készítik el, s rántott zsemle jár hozzá, vagy közönségesebb nevén "pofézni", bundás zsemle. Nagypéntek hagyományos étele a borleves, a töltött tojás és a hal.
Ázsiai ihletésű bisztrót nyitott a Hold utcai vásárcsarnok felső szintjén Szabó Győző színművész, akinek a vérében van a vendéglátás. Jó társaságba érkezett, a szomszéd séfeket is rabul ejtett a piaci étkezés varázsa.
November 11. Márton ünnepe, a régi népi kalendáriumban a tél kezdete, a gasztronómiában a libaevés napja. Márton nap ma már a fesztiválok ideje, alig találunk éttermet, amely ne készülne libanapi menüsorral.
Csomós András a debreceni IKON étteremben hamar megtanulta, hogyan kell közeledni a vendéghez.
Az élet értelme - akasztófahumorral szemlélve - nem ontológiai, hanem konyhai kérdés. Kit érdekel holmi költői irkafirka, a lét-nemlét kérdése, amikor azt kell eldönteni, mivel lesz töltve az egybesült birka. Hogyan kellene elkészíteni? „Roston? Vagy nyárson? Ez itten a kérdés.”
Az utóbbi években sorra zártak be a főzőiskolák, már azt gondolhattuk, hogy megcsappant a konyha iránt érdeklődők száma. Budaörsön, a Coninvest bemutatótermében viszont telt ház fogadta Varjú Viktort és Danó Zoltánt, a Bock Bisztró, illetve a Vendéglő a KisBíróhoz séfjeit.
A városok utcáin, a virágárusok asztalain megjelenik a barka: a fűzfa és a nyárfa füzérvirágának bimbós ága. A húsvétváró hét a barka jegyében - no és az ünnepi falatok előkészítése érdekében végzett munkával - telik el.
Mintha egész étkezési kultúránk megfeledkezett volna a vadon élő szárnyasokról. A fácán sem mindennapos vendég, pedig a levese gyógyír.
Lengyelország felosztásai során Krakkó mindig sajátságos státuszú város maradt. Osztrák, orosz, porosz hadak osztozkodtak rajta, s a megtelepedett kultúrák, a lengyelek, litvánok, osztrákok, poroszok, zsidók és magyarok jelenléte egészen különleges atmoszférát teremtett...
Pityókás kenyér, töltött káposzta, kocsonya, kürtőskalács, és házi csokoládé is van a Székely védjegyet megszerzett termékek között, amely védjegyet Hargita Megye Tanácsa alapította 2008-ban. 2014. október 9-19 között zajlik a Székelyföld Napok Maros, Hargita és Kovászna különböző településein.
Cserna-Szabó András 1997 óta rendszeresen publikál novellákat, esszéket, gasztronómiai írásokat. A kortárs "gyomorirodalom" egyik legismertebb képviselője. Ha éppen nem járja az országot, akkor a magyar pacalról szóló kulináris kalandregényén dolgozik.
Mi a közös az iráni sahban, minden oroszok cárjában és az osztrák császárban? A kecsegekaviár feltétlen imádata. A kaviár mellett persze magáról a halról, a kecses ívelésű, ősi szépségű kecsegéről is érdemes szót ejteni.
A Magyar Konyha a Kossuth Rádióval közösen indul a balatonfüredi Jókai-bableves főzőversenyen. Május 3-án a Koloska völgyben bográcsban elkészítjük Jókai kedvenc levesét.
A sertésnek szinte minden részét hasznosítjuk. A feldolgozás egyidejűleg tartósítást (főzés, sózás, pácolás, füstölés) is jelent. Felhasználhatóságuk szerint a sertéshúsokat a szelethúsok, pecsenyehúsok és kocsonyahúsok csoportjára osztjuk.
„Az farsangi üdő már beállott” – vagyis a vízkereszt és hamvazószerda közé eső időszak.
Kővári Éváék farmja Ábrahámhegy tövében azok közé a megkerülhetetlen helyek közé tartozik a Káli-medencében, melyeket GPS-sel nem lehet megtalálni, csak szájhagyomány után.
Két legenda kalauzol bennünket a művészek városában: ef. Zámbó István, a Bizottság együttes alapítója, szobrász, Munkácsy-díjas életművész és Erdész László, a legismertebb galéria tulajdonosa. Gasztronómiai kalandozások Szentendrén.
Böllértalálkozók, böllérversenyek, disznótorosok sora várja országszerte a sült hurkák kolbászok kedvelőit. Hova menjünk, ha hajnali disznóvágáshoz van kedvünk?
"Dezsőnek meg kell halnia." Pelikán József szavai ezek a Tanú című film elején, amikor a gátőr elhatározza, hogy titokban (azaz: feketén) levágja kedvenc disznaját, Dezsőt. Január még javában a disznóvágások és a disznótorok hónapja.
Amilyennek ma ismerjük: szépen terített és roskadozik az ínycsiklandó ünnepi fogásoktól. Nagyanyáink karácsonyi asztala a tiszta szoba sarkában állt, ahová a háziak és vendégeik csak nagy ünnepeken léptek be.
A magazin december 8-tól kapható az újságárusoknál, előfizetőinket Magyar Konyha naptárral lepjük meg karácsonyra, melyet a lappal együtt december 11-én kapnak kézhez. Decemberi lapszámunk tartalmából.
Ki tudja miért, karácsony és húsvét mellett egyik legnagyobb ünnepünk a Márton-nap. Valószínű, hogy a libasültet oly sokan szeretik, hogy a Márton napi libatort szerte az országban megülik. A Rosenstein étteremben november 7-től, a szentendrei Aranysárkányban november 11-18-ig tartanak a libanapok.
Az Essencia Főzőiskola második alkalommal rendezett disznóvágást a villányi Sauska Borászatban február első, havas hétvégéjén. A Magyar Konyha tudósítása, amelyből lépésről lépésre megismerhetjük, milyen egy hagyományos disznóvágás Magyarországon.
Budai kisvendéglők repertoárján négy évtizede még ott volt a remegős kocsonya. Aztán új verziók tűntek fel, a leves- és zselatinporlobbi termékei. Állaguk és ízük ennek megfelelő: üres, bután csípős, gumis, műízű. Pedig a kocsonya világörökség. És kocsonyát készíteni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen...
A SVÉT és a Toyota Sakura Kft. megalapította a Sakura-díjat.
Füstölt húsokból készülnek különféle "szobrok": lesz kolbászból bicikli, kerítés, sonkából pedig hóembert fara
Erdélyi Flóra megnyerte az Olivier Roellinger dél-kelet-európai régió döntőjét.
Karácsonyi halászlevet – sőt egész menüt – idén minden eddiginél több helyről lehet rendelni.
Pezsgő, particsákók, trombitaszó, éjfélkor adott csókok – a szilveszter éjjelt és az új esztendő kezdetét sokféleképpen ünnepelhetjük, de egy biztos: a világ minden táján léteznek olyan ételek, amelyeket hagyományosan ilyenkor fogyasztanak az emberek.
Nagy, zöld, csalogató - mihez kezdjünk az emutojással?
Lengyelország felosztásai során Krakkó mindig sajátságos státuszú város maradt. Osztrák, orosz, porosz hadak osztozkodtak rajta, s a megtelepedett kultúrák, a lengyelek, litvánok, osztrákok, poroszok, zsidók és magyarok jelenléte egészen különleges atmoszférát teremtett...
Pityókás kenyér, töltött káposzta, kocsonya, kürtőskalács, és házi csokoládé is van a Székely védjegyet megszerzett termékek között, amely védjegyet Hargita Megye Tanácsa alapította 2008-ban. 2014. október 9-19 között zajlik a Székelyföld Napok Maros, Hargita és Kovászna különböző településein.
„Nekem nyáron elég egy keszeg, kovászos uborkával és kisfröccsel”
A "Szellem a fazékból" e heti adásában a szarvasgombáról mesélnek írók és konyhamesterek.
Ha idén nem vesződne a főzéssel vagy csak kipróbálná, miket kínálnak a legjobb éttermek, mutatunk pár opciót.
A mai, plasztikba vákuumozott adagok előtt, egykor még a konyak és a szivar volt az alap.
A bor, ami igazából sör: az american barleywine nem mindennapi ital.
A változatosan felhasználható alapanyaggal szemben sokaknak vannak fenntartásai.
Tesztünkön ezúttal az „ebédtészták” és az ünnepi sütemények alapanyaga került a zsűri elé.
Sokak számára a karácsonyi ételsor elkészítése nem örömteli feladat vagy lelkesítő kihívás, hanem igazi stresszforrás, amiből több napos vásárlási procedúra, állandó konyhai felfordulás, a lakást elárasztó nem kívánt ételszag és folyamatosan halmozódó időhiány következik. A felkészülés háborgó tengerén tehát sokaknak igazi mentőöv lehet az olyan éttermek ajánlata, amelyek karácsonyi ételeket kínálnak elvitelre.
Az Essencia Főzőiskola második alkalommal rendezett disznóvágást a villányi Sauska Borászatban február első, havas hétvégéjén. A Magyar Konyha tudósítása, amelyből lépésről lépésre megismerhetjük, milyen egy hagyományos disznóvágás Magyarországon.
A különféle sajtok a legsokoldalúbban használt alapanyagok közé tartoznak: leves, saláta, főétel vagy desszert egyaránt készülhet belőlük, nem is beszélve a csak úgy, magában fogyasztott jóféle sajt által okozott örömről.
A III. kerületi Esernyős nemcsak összművészeti közösségi tér és turisztikai infópont, hanem az óbudai vendéglátás hagyományait ápoló kávézó is, amelynek egyik külső helyszíne a Fő tér közepén álló Gázlámpa Kioszk. A népszerű közösségi tér szeptemberben ünnepli ötéves jubileumát, amelynek keretében képzőművészet, irodalom, zene és film, valamint egy különleges épületfelfedező séta és egyedi ízekkel kísért fényfestés is helyet kap a programok között.
A versenykurzuson elsősorban az a lényeg, hogy az ifjú szakácsok maguktól és a versenytársaktól tanuljanak, de azért a pontok is számítanak: most Csillag Richárdot (Kistücsök) Palotai Csaba (Kobuta) előzte az első helyen.
A sonka mellett a bárány játszik döntő szerepet a húsvéti asztalon. Ő szolgáltatja vasárnap a bibliai hagyományokon alapuló ünnepi pecsenyét. Méghozzá minden formában!
Ha van terület, ami hemzseg a megörökítésre alkalmas pillanatoktól, az a gasztronómia. Lehet nem egyetérteni az “előbb fotózunk, aztán eszünk” jelenséggel, de ez az iparág most tényleg mindenkit érdekel. Művészi tányérok, konyhai életképek, vagy séfek bulváros megmozdulásai – az éhes rajongótábor szívesen nézelődik, kattint, követ.
Szent Márton meg sem született még, amikor a római ínyenc (a legrégibb fennmaradt szakácskönyvének szerzője) Marcus Gavius Apicius már aszalt fügével, mustos kenyérrel tömte, mézes borral itatta a libákat, hogy májuk zamatosabb és porhanyósabb legyen. A ludak mégsem őt árulták el a gágogásukkal, hanem a jámbor remetét, aki nagy alázatosságában az ólba bújt, amikor megtudta, hogy püspökké akarják választani.
Tavasszal semmire sem vágyunk jobban, mint a friss ízekre: nyersen is elropogtatjuk a répát, a spenótlevelet, még akkor is, ha eredetileg főzelék- alapanyagnak vásároltuk be a piacon. Mire felnövünk, legtöbbünk megbékél a zöldségekkel, amelyekkel bizony sok gyerek hadilábon áll.
A sertéshús értéke nem marad el a többi szokásos húsféléétől, ráadásul nagyon ízletes. Persze, nem mindegy, hogy intenzíven hizlalt ipari sertésről, vagy szabadban tartott mangalicáról van-e szó. A házisertés népszerűségéhez nagyban hozzájárult az is, hogy a háznál felnevelt állatot otthon, mészáros nélkül is le tudták vágni és fel tudták dolgozni – ahogy a Tanú című film Dezsőjénél is láttuk.
A disznóvágás hazánkban még élő hagyomány, s jó lenne, ha ez minél több helyen meg is maradna, hogy a vendégek átélhessék a tor ünnepi hangulatát, megízlelhessék a tradicionális ételeket.
Betegeskedő hercegnő, ködös Anglia, na meg a gyarmatok – ahhoz, hogy az ötórai tea elterjedjen, ezek kellettek. Most a várkonyi Amade Kastélyszállóban élheti át azt, amiért annyira rajonganak a királyi és nemesi családok.
A sertéshús finom, és a modern táplálkozási irányelvek szerint is érdemes disznóból készült fogásokat enni. A malachús fontos – többek között – az agy és az idegrendszer fejlődéséhez, és a zsírjától sem kell annyira félni, ahogy azt korábban gondoltuk. Ráadásul kiváló ételek készíthetők belőle az ünnepi asztalra is.
Megérzem leheletét, hallom anyám sikoltását, látom, ahogy átlép fölöttem és fut a kert vége felé.
A hagyományos ételek között első helyen a nagycsütörtöki menü említendő: nem hiába nevezi ezt a napot a magyar népnyelv "zöldcsütörtöknek", akkor mutatkozik be az első tavaszi zöldfőzelékprimőr, mégpedig a paraj. Finoman, tejjel készítik el, s rántott zsemle jár hozzá, vagy közönségesebb nevén "pofézni", bundás zsemle. Nagypéntek hagyományos étele a borleves, a töltött tojás és a hal.
November 11. Márton ünnepe, a régi népi kalendáriumban a tél kezdete, a gasztronómiában a libaevés napja. Márton nap ma már a fesztiválok ideje, alig találunk éttermet, amely ne készülne libanapi menüsorral.
Az élet értelme - akasztófahumorral szemlélve - nem ontológiai, hanem konyhai kérdés. Kit érdekel holmi költői irkafirka, a lét-nemlét kérdése, amikor azt kell eldönteni, mivel lesz töltve az egybesült birka. Hogyan kellene elkészíteni? „Roston? Vagy nyárson? Ez itten a kérdés.”
Az utóbbi években sorra zártak be a főzőiskolák, már azt gondolhattuk, hogy megcsappant a konyha iránt érdeklődők száma. Budaörsön, a Coninvest bemutatótermében viszont telt ház fogadta Varjú Viktort és Danó Zoltánt, a Bock Bisztró, illetve a Vendéglő a KisBíróhoz séfjeit.
A városok utcáin, a virágárusok asztalain megjelenik a barka: a fűzfa és a nyárfa füzérvirágának bimbós ága. A húsvétváró hét a barka jegyében - no és az ünnepi falatok előkészítése érdekében végzett munkával - telik el.
Mintha egész étkezési kultúránk megfeledkezett volna a vadon élő szárnyasokról. A fácán sem mindennapos vendég, pedig a levese gyógyír.
Mi a közös az iráni sahban, minden oroszok cárjában és az osztrák császárban? A kecsegekaviár feltétlen imádata. A kaviár mellett persze magáról a halról, a kecses ívelésű, ősi szépségű kecsegéről is érdemes szót ejteni.
A Magyar Konyha a Kossuth Rádióval közösen indul a balatonfüredi Jókai-bableves főzőversenyen. Május 3-án a Koloska völgyben bográcsban elkészítjük Jókai kedvenc levesét.
A sertésnek szinte minden részét hasznosítjuk. A feldolgozás egyidejűleg tartósítást (főzés, sózás, pácolás, füstölés) is jelent. Felhasználhatóságuk szerint a sertéshúsokat a szelethúsok, pecsenyehúsok és kocsonyahúsok csoportjára osztjuk.
„Az farsangi üdő már beállott” – vagyis a vízkereszt és hamvazószerda közé eső időszak.
Két legenda kalauzol bennünket a művészek városában: ef. Zámbó István, a Bizottság együttes alapítója, szobrász, Munkácsy-díjas életművész és Erdész László, a legismertebb galéria tulajdonosa. Gasztronómiai kalandozások Szentendrén.
Böllértalálkozók, böllérversenyek, disznótorosok sora várja országszerte a sült hurkák kolbászok kedvelőit. Hova menjünk, ha hajnali disznóvágáshoz van kedvünk?
"Dezsőnek meg kell halnia." Pelikán József szavai ezek a Tanú című film elején, amikor a gátőr elhatározza, hogy titokban (azaz: feketén) levágja kedvenc disznaját, Dezsőt. Január még javában a disznóvágások és a disznótorok hónapja.
Amilyennek ma ismerjük: szépen terített és roskadozik az ínycsiklandó ünnepi fogásoktól. Nagyanyáink karácsonyi asztala a tiszta szoba sarkában állt, ahová a háziak és vendégeik csak nagy ünnepeken léptek be.
A magazin december 8-tól kapható az újságárusoknál, előfizetőinket Magyar Konyha naptárral lepjük meg karácsonyra, melyet a lappal együtt december 11-én kapnak kézhez. Decemberi lapszámunk tartalmából.
Ki tudja miért, karácsony és húsvét mellett egyik legnagyobb ünnepünk a Márton-nap. Valószínű, hogy a libasültet oly sokan szeretik, hogy a Márton napi libatort szerte az országban megülik. A Rosenstein étteremben november 7-től, a szentendrei Aranysárkányban november 11-18-ig tartanak a libanapok.
Az Essencia Főzőiskola második alkalommal rendezett disznóvágást a villányi Sauska Borászatban február első, havas hétvégéjén. A Magyar Konyha tudósítása, amelyből lépésről lépésre megismerhetjük, milyen egy hagyományos disznóvágás Magyarországon.
Budai kisvendéglők repertoárján négy évtizede még ott volt a remegős kocsonya. Aztán új verziók tűntek fel, a leves- és zselatinporlobbi termékei. Állaguk és ízük ennek megfelelő: üres, bután csípős, gumis, műízű. Pedig a kocsonya világörökség. És kocsonyát készíteni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen...
A tojás elengedhetetlen húsvéti ételünk és a legszínesebben felhasználható alapanyag!
Ma még jöhet a malacsült, a lencse, a kocsonya, de holnaptól ideje kímélni a gyomrot!
A levesektől a főételeken át a desszertekig számtalan ételben találkozunk velük.
Mogyorósi Gábor a modern magyar konyha egyik úttörője, aki a számára kedves ételekről mesélt.
Szegény Jókai, rá se ismerne a róla elnevezett bablevesre. „Füstölt malacköröm babbal főzve”, ő ezt szerette. Nem tett abba se zöldséget, se csipetkét, de főként nem csülköt Laborfalvi Róza (az író színésznő felesége), lóbab, sűrű rántás, kocsonyássá főtt disznóláb adta az ízét.
Magyar Konyha Főzőiskola: a szabad tűzön vagy sütőben több órán át sütött malachús igazi ínyencség.
A régi magyar életben keszeg ember nem lehetett alispán - mondja Krúdy. Kár volt világra jönnie. A papok körében kerek cipóhasak divatoztak, az ügyvédek hegyes pocakkal jártak, a kormánypártiak potrohot eresztettek, az ellenzék bendőt nevelt.
Mindenki másmilyen hamuban sült pogácsát kap a tarisznyájába, és az sem mindegy, hogy mihez kezd vele. Mit jelképeznek a mesékben az ételek, mire tanítanak a mesék az étkezésen keresztül? Boldizsár Ildikó mesekutató és -terapeuta házikójában jártunk Balatonrendesen.
A Rosenstein Vendéglő töretlenül Budapest egyik legnépszerűbb étterme. Mi a titok?
„Soha nem laktam a Zeneakadémiától két villamosmegállónál távolabb, ma pedig már élvezem, hogy kertészkedhetek” – mondja Balázs János. A Kossuth-díjas zongoraművész vendégül látta a Magyar Konyha stábját, s beszélt a zene és a gasztronómia összefüggéseiről is.
Bicsár Attila a magyar vendéglátás egyik legmeghatározóbb séfje, aki mellett egy újító, sikeres szakácsnemzedék nevelkedett fel. Most a gyerekkori ízekről, pályaválasztásról, receptekről és családról mesél.
Palágyi Esztert a nyughatatlan tudásszomj, a határozottság és az elhivatottság jellemzi.
Festékecset és fakanál: Kieselbach Tamás műgyűjtő, műkereskedő életében is megfér egymás mellett.
Elek Balázs, a Sparhelt Bisztró séfje mesél édesapja főztjéről.
Megkapta az Év Ifjú Séftehetségének járó díjat, és több évig egyedül vezette a MÁK bisztrót.
Bár a francia konyha egyeduralmának – úgy tűnik – vége, korai volna temetni a gall gasztronómiát. Sőt!
Mi lehet kellemesebb időtöltés egy szeles, esős munkaszüneti napon, mint derűs társaságban jókat enni és jó borokat inni? A három Légli testvér is e mellett tette le voksát, mert március közepén egyesült erővel szélesre tárták kapuikat, hogy beengedjék a tavaszt, és bort, válogatott falatokat és kultúrát varázsoljanak a Dél-Balatonra látogatóknak. Három Légli, három hangulat, három helyszín.
Elismerő oklevéllel tüntette ki a Magyar Művészeti Akadémia Nyisztor Tinkát, a moldvai magyar közösség kulturális képviselete és a magyar nyelv használatának széleskörű terjesztése és ismertetése érdekében tett példaértékű eredményeiért, fáradhatatlan munkásságáért.
Por című művében külön szócikk a paprika, a kenyér, a krumplis tarhonya. Regényeiben sokszor esznek: paprikás halat, kishúst, beszélgetős levest, keszőcét. Temesi Ferenc Kossuth-díjas írónál minden összefügg mindennel. Főként az étel és az élet.
A nyári kerti grillezésnél tudunk még jobbat: Légli Attila fazekas cserépben készült ételei megtartják az alapanyagok zamatát, mégis egyszerűen elkészíthetők. Ha nyáron begyakoroljuk, télen már a konyhában is boldogulunk a reneszánszukat élő, hagyományos sütő-főző edényekkel. A szőlőskislaki lecsós harcsa krónikája.
Ázsiai ihletésű bisztrót nyitott a Hold utcai vásárcsarnok felső szintjén Szabó Győző színművész, akinek a vérében van a vendéglátás. Jó társaságba érkezett, a szomszéd séfeket is rabul ejtett a piaci étkezés varázsa.
Csomós András a debreceni IKON étteremben hamar megtanulta, hogyan kell közeledni a vendéghez.
Cserna-Szabó András 1997 óta rendszeresen publikál novellákat, esszéket, gasztronómiai írásokat. A kortárs "gyomorirodalom" egyik legismertebb képviselője. Ha éppen nem járja az országot, akkor a magyar pacalról szóló kulináris kalandregényén dolgozik.