Korniss Péter ízei
A fotós szemével a világ.
Harminc éve bőszen fogyókúrázik, ám egy ropogós sült csülök bármikor elcsábítja.
Három termelő vehetett át elismerést a SVÉT 12.0 rendezvényen.
Ha azt mondom Zala, te azt mondod: rétes. Méghozzá „totyogós” túrós.
A fémedényt kulcsát, amiben a zsírban tartósított húst tárolták, a háziasszony őrizte.
Borsodnádasdi különlegesség: lakodalmak, családi összejövetelek, jeles ünnepek édessége.
Az Ének a konyhából című lemez bemutató koncertje október 8-án lesz az OMÉK-on.
Nekünk nem sikerült megsütni, ezért mentünk el az ország leghíresebb nagyrózsa készítőjéhez.
„Jaj, lelkem, te vagy a századik jelentkező, de eddig még mind elfutott, miután kétszer megégette a kezét!”
A levesektől a főételeken át a desszertekig számtalan ételben találkozunk velük.
A festőnő édesszájú volt, szívesen készítette híres sós, csilis csokoládészószát.
Nem csak a népmeséből van hetvenhét, hanem lagzis sütiből is!
A Viharsarok egy szegletében, Dél-Alföldön járunk.
Jobban izgatta a spiritizmus, a titkosírás, a filozófia, mint az, hogy mit ebédel.
Üzbegisztánban a leveseket és a nyársas ételeket is hatalmas tisztelet övezi.
„Meg lehet bolondulni, itt minden az evésről szól” – mondja Lajkó Félix.
„Soha nem laktam a Zeneakadémiától két villamosmegállónál távolabb, ma pedig már élvezem, hogy kertészkedhetek” – mondja Balázs János. A Kossuth-díjas zongoraművész vendégül látta a Magyar Konyha stábját, s beszélt a zene és a gasztronómia összefüggéseiről is.
Ritkán néznek a vidék irányába, ha a manufakturális sörökről van szó – a pestiek dominálnak minden felületen, pedig jó pár olyan főzde van a megyehatáron túl, amire fokozottan érdemes figyelni.
Az Almalomb kulináris kitérő és találkozóhely a Mecsek lábánál. Illés Roland séf viszi konyhát.
Elismerő oklevéllel tüntette ki a Magyar Művészeti Akadémia Nyisztor Tinkát, a moldvai magyar közösség kulturális képviselete és a magyar nyelv használatának széleskörű terjesztése és ismertetése érdekében tett példaértékű eredményeiért, fáradhatatlan munkásságáért.
A mártáskészítés a konyhaművészet egyik legizgalmasabb területe. A mártás az étel kísérője vagy kontrasztja, új ízt, illatot jelent, sőt a tányér dísze is...
Különleges színfolt a Velencei-tó körüli gasztronómiai kínálatban a gárdonyi Dolce e Salato kávézó. Háromféle terméket kínálnak, és mindhármat a lehető legmagasabb minőségben: pizzát, süteményt és kávét, mellé pedig olasz hangulatot.
Nem tartunk mértéket. Tobzódunk az ételben. Zabálunk. Elképesztő orcátlansággal tudománynak, hihetetlen merészséggel művészetnek nevezzük az evést. Hát nézzetek a szemembe, és mondjátok meg nekem, mi az, hogy gasztronómia?
Felvidéken is magyar ludak élnek. Nem is akármilyenek. Lévaiak. Sorsuk mostoha, és nem azért, mert Felvidéken élnek. Kevesen vannak – és nem járunk messze az igazságtól, mikor azt állítjuk: ha a tenyésztők nem tesznek meg mindent ezért a szárnyasért, évtized múlva csupán a nagy lúdkönyvben mutogatják majd a képét, és mondákból idézik fel az alakját.
A konyhák lelke a múltban keresendő. E nélkül nem érthető jelenük és nem képzelhető el a jövőjük. Ha a kárpátaljai konyhát szeretnénk megismerni, évszázadokra kell visszanéznünk. A bércekről a völgyekbe, hegyi legelőkről falusi portákra, együtt élő népek fazekaiból polgári háztartások hagyományaiba. Kárpátalja gyönyörű tájain izgalmas és tanulságos egy ilyen utazás.
A nyári kerti grillezésnél tudunk még jobbat: Légli Attila fazekas cserépben készült ételei megtartják az alapanyagok zamatát, mégis egyszerűen elkészíthetők. Ha nyáron begyakoroljuk, télen már a konyhában is boldogulunk a reneszánszukat élő, hagyományos sütő-főző edényekkel. A szőlőskislaki lecsós harcsa krónikája.
Nemesnádudvar őrzi a Hajós–Bajai borvidék egyik legszebb pincesorát. A jellegzetes sváb faluban élt nemzedékeken át a Knáb család, akik megpróbálják a vendéglátást a hagyományos sváb konyha alapjaira helyezni.
Nyárias melegre számíthatunk május utolsó hétvégéjén. Ilyenkor a legtöbb ember kirándulni, vagy strandolni megy. Hangolódjuk rá egy kis tóparti életérzésre Száraz Miklós György írásával!
Ugye emlékeznek Woody Allen filmjének lúzer bankrablóira, akik úgy próbáltak a kiszemelt pénzintézetbe bejutni, hogy alagút fúrásába kezdtek a szomszédos üzlet pincéjéből. Akciójuk leplezésére sütizőt nyitottak az addig üres helységben, ahol egyikük felesége alibiből a maga gyártotta finomságokat árulgatta.
Föld feletti virágos szárát már az ókorban használták gyógy- és fűszerként. Szaga és íze jellemzően fűszeres. A majorannából készült olaj a gyógyászatban főleg étvágygerjesztő, szélhajtó és izzasztó hatása miatt kedvelt.
Bukolikus miccssütögetés ide vagy oda, Romániában nagyon kevés helyen készítik helyben a miccset. Két vállalat fóliázott nyers miccse uralja a piacot, mindenki ezt veszi, a feketetói árusok is. A vásárban a megfáradt utazó ehet savanyúlevest, azaz csorbát vagy szárított halat, és vihet haza mézet, mézes diót, lekvárokat, gyümölcsöket, juhsajtot, ordát és természetesen pálinkát is.
„Kívülről törékeny őzgida alkat, belül vaslady”. Az egyik magazin a végzet asszonyának mutatja, épp egy Rolls-Royce-ból száll ki csábosan. A szakácskönyvében, a televíziós műsorokban decens úrilány. Most rollerrel érkezett a Szimpla kertbe. Ugron Zsolnával beszélgettünk.
Ha a Kaukázusra gondolunk, akkor az egészséges, hosszú élet, valamint kemény, embert próbáló természeti viszonyok jutnak eszünkbe – és ez mind igaz a vidékre. Azerbajdzsán gasztronómiájában ráadásul tetten is érhető, értelmet is nyer; a tej, a sajt, a kenyér, a bárányhús, a rengeteg zöldség és zöld fűszer mind erről mesél.
A régmúlt szegedi gasztronómiájában annyi a Teréz, mint égen a csillag, nem csoda, ha folyton összekeverjük őket. Még irodalomtörténészek, gasztronómusok, könyvtári katalógusok is rendszerint összecserélik a sok Terézt és Rézit – pláne az egyszerű szakácskönyvforgató ember. Próbáljuk meg tisztába tenni a zavaros helyzetet.
A régmúlt szegedi gasztronómiájában annyi a Teréz, mint égen a csillag, nem csoda, ha folyton összekeverjük őket. Még irodalomtörténészek, gasztronómusok, könyvtári katalógusok is rendszerint összecserélik a sok Terézt és Rézit – pláne az egyszerű szakácskönyvforgató ember. Próbáljuk meg tisztába tenni a zavaros helyzetet.
"A kürtőskalács az erdélyi magyarság, különösen a székely vidék ünnepi süteménye. De számos európai nemzet képviselője is otthon érezné magát egy székely lakodalomban: az erdélyi szászok mellett a svédek, a litvánok, a lengyelek, a németek, az osztrákok, a csehek, a morvák, sőt a szakolcai szlovákok és a pireneusi franciák is forgatott dorongon sütött édes süteményt készítenek ünnepi alkalmaikra" - írja dr. Hantz Péter Kürtőskalács című esszéjében, amelyben a sütemény eredetéről elkészítéséről é
A budakalászi Schieszl Vendéglő és Borház falai között egyszerre él a százéves múlt és a szorgos jelen, a kézműves hagyomány és a XXI. századi technológia, a családias figyelem és a legnagyobb rendezvények profi kiszolgálása, a sváb és a magyar történelem.
Divat lett a gasztronómia. A televíziókból kifolynak a főzőműsorok, a könyvesboltok polcai rogyadoznak a szakácskönyvek súlyától, gasztrobloggerek százai zúdítják ránk receptjeiket. Penna és fakanál rovatunk ajánlását gyűjtöttük össze...
A Majthényi Présház és Borozó teraszáról nyílik a balatonlellei Kishegy legszebb panorámája: a környék a gondos borászok és vendéglősök keze nyomán Provence szépségével vetekszik.
Az egész Az ember tragédiájával kezdődött - mesélte Szarvas József. A Nemzeti Színház művésze a Kárpát-medencében őshonos gyümölcsfajtákat menti, kulturális programokat tart kertjében, így próbálva erősíteni a közösséget szűkebb, választott...
A Faluhely major az északi határ felé, Mátranovákon túl, egy különös hangulatú völgyben található. Itt valaha falu volt, paradicsomi kis település, de egy "villámlátogatás" alkalmával a házak a XVIII. században porig égtek. Ma újra lakják. A gazdaságról Földi Gyula mesél.
Ábrahám Gézáné vasi, zalai parasztételekből gyűjtött össze egy kötetre valót. A 92 éves Mariska nénit Gutorföldjén kerestük fel, hogy mondja el az aludttejes prószatorta receptjét.
„Az farsangi üdő már beállott” – vagyis a vízkereszt és hamvazószerda közé eső időszak.
A Csík Zenekar Kecskeméten kezdett zenélni, de mára az ország legismertebb magyar népzenét játszó együttese. Népszerűségük töretlen. Csík János, a zenekar vezetője ízig vérig kiskunsági ember. Nem véletlen, hogy egyik kedvence a csipetkés babgulyás.
Tíz évvel ezelőtt vágott bele Heimann Zoltán a kadarkát megmentő kísérletébe, aminek szerinte tíz év múlva már lehet is eredménye. Ez a konzervatív értékszemlélet és nyolc generáció köti a szekszárdi röghöz a borászt, aki Pannóniát látja, ha kitekint az ablakon.
A perec készítésének fortélyait úgy őrzik, mint valami kényes hadititkot vagy a Coca-Cola receptjét. Nehéz a mendemondákból kihámozni az igazságot: állítólag valamelyik Esterházy gróf fertődi asztaláról került a falusi konyhákba.
Novemberi számunkban Szekszárd gasztronómiájával foglalkozunk. Felkerekedtünk, hogy megtaláljuk a szekszárdi borvidék éttermeit és találtunk egy különleges "Helyi boltot", ahol a környék kézműves termelőinek árui mind megtalálhatók, és találtunk halászcsárdát, kávézót és mézeskalácsost is. Látogatás a vörösborok hazájában.
Harminc éve bőszen fogyókúrázik, ám egy ropogós sült csülök bármikor elcsábítja.
Ha azt mondom Zala, te azt mondod: rétes. Méghozzá „totyogós” túrós.
A fémedényt kulcsát, amiben a zsírban tartósított húst tárolták, a háziasszony őrizte.
Borsodnádasdi különlegesség: lakodalmak, családi összejövetelek, jeles ünnepek édessége.
Az Ének a konyhából című lemez bemutató koncertje október 8-án lesz az OMÉK-on.
Nekünk nem sikerült megsütni, ezért mentünk el az ország leghíresebb nagyrózsa készítőjéhez.
„Jaj, lelkem, te vagy a századik jelentkező, de eddig még mind elfutott, miután kétszer megégette a kezét!”
Ritkán néznek a vidék irányába, ha a manufakturális sörökről van szó – a pestiek dominálnak minden felületen, pedig jó pár olyan főzde van a megyehatáron túl, amire fokozottan érdemes figyelni.
Különleges színfolt a Velencei-tó körüli gasztronómiai kínálatban a gárdonyi Dolce e Salato kávézó. Háromféle terméket kínálnak, és mindhármat a lehető legmagasabb minőségben: pizzát, süteményt és kávét, mellé pedig olasz hangulatot.
Nem tartunk mértéket. Tobzódunk az ételben. Zabálunk. Elképesztő orcátlansággal tudománynak, hihetetlen merészséggel művészetnek nevezzük az evést. Hát nézzetek a szemembe, és mondjátok meg nekem, mi az, hogy gasztronómia?
Felvidéken is magyar ludak élnek. Nem is akármilyenek. Lévaiak. Sorsuk mostoha, és nem azért, mert Felvidéken élnek. Kevesen vannak – és nem járunk messze az igazságtól, mikor azt állítjuk: ha a tenyésztők nem tesznek meg mindent ezért a szárnyasért, évtized múlva csupán a nagy lúdkönyvben mutogatják majd a képét, és mondákból idézik fel az alakját.
A konyhák lelke a múltban keresendő. E nélkül nem érthető jelenük és nem képzelhető el a jövőjük. Ha a kárpátaljai konyhát szeretnénk megismerni, évszázadokra kell visszanéznünk. A bércekről a völgyekbe, hegyi legelőkről falusi portákra, együtt élő népek fazekaiból polgári háztartások hagyományaiba. Kárpátalja gyönyörű tájain izgalmas és tanulságos egy ilyen utazás.
Nemesnádudvar őrzi a Hajós–Bajai borvidék egyik legszebb pincesorát. A jellegzetes sváb faluban élt nemzedékeken át a Knáb család, akik megpróbálják a vendéglátást a hagyományos sváb konyha alapjaira helyezni.
Nyárias melegre számíthatunk május utolsó hétvégéjén. Ilyenkor a legtöbb ember kirándulni, vagy strandolni megy. Hangolódjuk rá egy kis tóparti életérzésre Száraz Miklós György írásával!
Ugye emlékeznek Woody Allen filmjének lúzer bankrablóira, akik úgy próbáltak a kiszemelt pénzintézetbe bejutni, hogy alagút fúrásába kezdtek a szomszédos üzlet pincéjéből. Akciójuk leplezésére sütizőt nyitottak az addig üres helységben, ahol egyikük felesége alibiből a maga gyártotta finomságokat árulgatta.
Föld feletti virágos szárát már az ókorban használták gyógy- és fűszerként. Szaga és íze jellemzően fűszeres. A majorannából készült olaj a gyógyászatban főleg étvágygerjesztő, szélhajtó és izzasztó hatása miatt kedvelt.
Bukolikus miccssütögetés ide vagy oda, Romániában nagyon kevés helyen készítik helyben a miccset. Két vállalat fóliázott nyers miccse uralja a piacot, mindenki ezt veszi, a feketetói árusok is. A vásárban a megfáradt utazó ehet savanyúlevest, azaz csorbát vagy szárított halat, és vihet haza mézet, mézes diót, lekvárokat, gyümölcsöket, juhsajtot, ordát és természetesen pálinkát is.
Ha a Kaukázusra gondolunk, akkor az egészséges, hosszú élet, valamint kemény, embert próbáló természeti viszonyok jutnak eszünkbe – és ez mind igaz a vidékre. Azerbajdzsán gasztronómiájában ráadásul tetten is érhető, értelmet is nyer; a tej, a sajt, a kenyér, a bárányhús, a rengeteg zöldség és zöld fűszer mind erről mesél.
A régmúlt szegedi gasztronómiájában annyi a Teréz, mint égen a csillag, nem csoda, ha folyton összekeverjük őket. Még irodalomtörténészek, gasztronómusok, könyvtári katalógusok is rendszerint összecserélik a sok Terézt és Rézit – pláne az egyszerű szakácskönyvforgató ember. Próbáljuk meg tisztába tenni a zavaros helyzetet.
A régmúlt szegedi gasztronómiájában annyi a Teréz, mint égen a csillag, nem csoda, ha folyton összekeverjük őket. Még irodalomtörténészek, gasztronómusok, könyvtári katalógusok is rendszerint összecserélik a sok Terézt és Rézit – pláne az egyszerű szakácskönyvforgató ember. Próbáljuk meg tisztába tenni a zavaros helyzetet.
"A kürtőskalács az erdélyi magyarság, különösen a székely vidék ünnepi süteménye. De számos európai nemzet képviselője is otthon érezné magát egy székely lakodalomban: az erdélyi szászok mellett a svédek, a litvánok, a lengyelek, a németek, az osztrákok, a csehek, a morvák, sőt a szakolcai szlovákok és a pireneusi franciák is forgatott dorongon sütött édes süteményt készítenek ünnepi alkalmaikra" - írja dr. Hantz Péter Kürtőskalács című esszéjében, amelyben a sütemény eredetéről elkészítéséről é
Divat lett a gasztronómia. A televíziókból kifolynak a főzőműsorok, a könyvesboltok polcai rogyadoznak a szakácskönyvek súlyától, gasztrobloggerek százai zúdítják ránk receptjeiket. Penna és fakanál rovatunk ajánlását gyűjtöttük össze...
A Majthényi Présház és Borozó teraszáról nyílik a balatonlellei Kishegy legszebb panorámája: a környék a gondos borászok és vendéglősök keze nyomán Provence szépségével vetekszik.
Az egész Az ember tragédiájával kezdődött - mesélte Szarvas József. A Nemzeti Színház művésze a Kárpát-medencében őshonos gyümölcsfajtákat menti, kulturális programokat tart kertjében, így próbálva erősíteni a közösséget szűkebb, választott...
A Faluhely major az északi határ felé, Mátranovákon túl, egy különös hangulatú völgyben található. Itt valaha falu volt, paradicsomi kis település, de egy "villámlátogatás" alkalmával a házak a XVIII. században porig égtek. Ma újra lakják. A gazdaságról Földi Gyula mesél.
Ábrahám Gézáné vasi, zalai parasztételekből gyűjtött össze egy kötetre valót. A 92 éves Mariska nénit Gutorföldjén kerestük fel, hogy mondja el az aludttejes prószatorta receptjét.
„Az farsangi üdő már beállott” – vagyis a vízkereszt és hamvazószerda közé eső időszak.
A perec készítésének fortélyait úgy őrzik, mint valami kényes hadititkot vagy a Coca-Cola receptjét. Nehéz a mendemondákból kihámozni az igazságot: állítólag valamelyik Esterházy gróf fertődi asztaláról került a falusi konyhákba.
Novemberi számunkban Szekszárd gasztronómiájával foglalkozunk. Felkerekedtünk, hogy megtaláljuk a szekszárdi borvidék éttermeit és találtunk egy különleges "Helyi boltot", ahol a környék kézműves termelőinek árui mind megtalálhatók, és találtunk halászcsárdát, kávézót és mézeskalácsost is. Látogatás a vörösborok hazájában.
A levesektől a főételeken át a desszertekig számtalan ételben találkozunk velük.
A festőnő édesszájú volt, szívesen készítette híres sós, csilis csokoládészószát.
A Viharsarok egy szegletében, Dél-Alföldön járunk.
Jobban izgatta a spiritizmus, a titkosírás, a filozófia, mint az, hogy mit ebédel.
Üzbegisztánban a leveseket és a nyársas ételeket is hatalmas tisztelet övezi.
„Meg lehet bolondulni, itt minden az evésről szól” – mondja Lajkó Félix.
„Soha nem laktam a Zeneakadémiától két villamosmegállónál távolabb, ma pedig már élvezem, hogy kertészkedhetek” – mondja Balázs János. A Kossuth-díjas zongoraművész vendégül látta a Magyar Konyha stábját, s beszélt a zene és a gasztronómia összefüggéseiről is.
Az Almalomb kulináris kitérő és találkozóhely a Mecsek lábánál. Illés Roland séf viszi konyhát.
Elismerő oklevéllel tüntette ki a Magyar Művészeti Akadémia Nyisztor Tinkát, a moldvai magyar közösség kulturális képviselete és a magyar nyelv használatának széleskörű terjesztése és ismertetése érdekében tett példaértékű eredményeiért, fáradhatatlan munkásságáért.
A mártáskészítés a konyhaművészet egyik legizgalmasabb területe. A mártás az étel kísérője vagy kontrasztja, új ízt, illatot jelent, sőt a tányér dísze is...
A nyári kerti grillezésnél tudunk még jobbat: Légli Attila fazekas cserépben készült ételei megtartják az alapanyagok zamatát, mégis egyszerűen elkészíthetők. Ha nyáron begyakoroljuk, télen már a konyhában is boldogulunk a reneszánszukat élő, hagyományos sütő-főző edényekkel. A szőlőskislaki lecsós harcsa krónikája.
„Kívülről törékeny őzgida alkat, belül vaslady”. Az egyik magazin a végzet asszonyának mutatja, épp egy Rolls-Royce-ból száll ki csábosan. A szakácskönyvében, a televíziós műsorokban decens úrilány. Most rollerrel érkezett a Szimpla kertbe. Ugron Zsolnával beszélgettünk.
A budakalászi Schieszl Vendéglő és Borház falai között egyszerre él a százéves múlt és a szorgos jelen, a kézműves hagyomány és a XXI. századi technológia, a családias figyelem és a legnagyobb rendezvények profi kiszolgálása, a sváb és a magyar történelem.
A Csík Zenekar Kecskeméten kezdett zenélni, de mára az ország legismertebb magyar népzenét játszó együttese. Népszerűségük töretlen. Csík János, a zenekar vezetője ízig vérig kiskunsági ember. Nem véletlen, hogy egyik kedvence a csipetkés babgulyás.
Tíz évvel ezelőtt vágott bele Heimann Zoltán a kadarkát megmentő kísérletébe, aminek szerinte tíz év múlva már lehet is eredménye. Ez a konzervatív értékszemlélet és nyolc generáció köti a szekszárdi röghöz a borászt, aki Pannóniát látja, ha kitekint az ablakon.