Kenyérben születik újjá
A sörkészítés mellékterméke lényegül át Budapest új pékségében.
A borász elhivatottságát a karjára tetovált szőlőlevelek is jelzik.
Itt a grillszezon, a KAISER pedig ismét széles grillválasztékkal és sok új ízzel jelentkezik.
Litauszki Zsolttal megmutatjuk, hogyan készül az újévi ínyencség: az egyben sült malac.
Az ünnep ugyan amerikai, de miért ne ünnepelhetnénk mi is?
Idén Veszprém és a Balaton-régió Európa Kulturális Fővárosa.
Az operettirodalom operai igényességgel megkomponált gyöngyszeme visszatér.
Kevesebb a vendég, rossz az idő, ráadásul forralt bor is kapható a sörfesztiválon.
A népmeséből is tudjuk, hogy só nélkül íztelen az étel, de nem csak az ennivaló: só nélkül az élet is sótlan.
A legújabb sörük még csak teszt, de ha szerencsénk van, ez lehet a meleg esték egyik legjobb választása.
Egyre nehezebb átlátni a magyar sörpiacot, de megpróbáljuk kibogozni a kraft-szálakat.
A farsang és a fánksütés kéz a kézben járnak, de nem mindegy, hogyan fogunk hozzá.
Az ünnepi asztal egyik éke a karácsonyi bejgli, amit mi, magyarok abszolút a sajátunknak érzünk – de jogosan?
Ez a baksörök időszaka. De mi köze a kecskének a baksörhöz? És vajon minden baksör barna?
Tombolhat bármilyen divathullám, még mindig a klasszikus világos sörökből fogy a legtöbb.
Több mint 1400 sör közül választották a negyedik legjobbnak a Pécsi Sörfőzde Prémium Búzasörét.
A 16. kerületben kétnapos sörfesztivált rendeznek, a müncheni sörünnep mintájára.
Literes korsó, sramli zene, bajor perec és német sörremekek október 7-10. között
Az Egyesült Királyság legkisebb települése bajor csodaországgá változott.
A Fortepan képei közül válogattunk, hogy megnézzük, hogyan söröztük át az elmúlt évszázadot.
Literes korsókba csapolt sörök a Gellért Söröző & Brasserie teraszán.
Lássuk, melyek azok a könnyed krémek, amelyekhez nem kell profinak lenni ahhoz, hogy otthon is elkészíthessük.
Melyik a világ legrégebbi, ma is működő sörfőzdéje? A választ Bajorországban találjuk meg.
Az angolkrém önmagában is remek édesség, de sok más krém alapja lehet.
Összehasonlítottuk a pannonhalmi apátság söreit a belga kategóriatársakkal.
Az érdi házi-sörfőző receptje alapján készült az új Soproni Óvatos Duhaj.
Olcsó, mindenhol elérhető és magas a tápanyagtartalma, szilveszterkor szinte kötelező, de mégis ritkán esszük.
Sok szőlőfajta a fajtagyűjteményekben várja az újrafelfedezést.
Alig tudunk meg valamit, ha kézbe veszünk egy sört. Ezen változtatni kell!
Covid idején 400 négyzetméteres meleg konyhás sörözőt nyitott a Mad Sientist a Belvárosban.
Kenyérsütő, borospince, sörfőzde, étterem és újhullámos kávézó történetével is megismerkedhettünk.
A sörimádók őszi bulija megnyitja kapuit: literes korsók, sramli és bajor perecek.
A Monyo könnyedebb, nyári kánikulához passzoló sörei pont befértek egy csoportos tesztbe.
Összefogott a nagy a kicsivel: Dreher és Mad Scientist közös sör készült.
A kidobásra ítélt papírfecni helyett fánkokat ehető címkével látja el a cukrász.
A Mozart-bonbonnak keresztelt, pisztáciás marcipánnal töltött praliné aranyérmet nyert az 1905-ös párizsi iparkiállításon. A feltalálója ennek annyira megörült, hogy elfelejtette levédetni – hosszú pereskedés lett a következménye.
Az amerikai sörforradalom mellett bábáskodó Sierra Nevada Brewing a Bitburgerrel dolgozott össze a limitált szériás háromszor komlózott märzen típusú sörükön.
Tavasszal zöldbe borulnak és kivirágoznak a legelők, a juhnyájak legnagyobb örömére, hiszen a téli száraz takarmányt felváltja a friss, zsenge csemege. Örömükben mi is osztozhatunk: a tavasszal készülő gomolya vagy túró összehasonlíthatatlanul finomabb és értékesebb, mint amit hónapokkal korábban vásárolhattunk.
Klasszikus magyar ebéd a halászlé vagy gulyásleves egy jó túrós csuszával. A csusza akkor jó, ha a tészta friss, a tejföl meleg és édes-krémes, a túró lágy és nem savós-gumis, a pörc szaftosan ropog és nem túl sós-füstös, végül ha mindez sisteregve kerül az asztalra.
A borász a Dukay-Sagmeister Borászat szerémségi furmintját egy régi magtár műteremmé és ínyencek házává átalakított épületében kóstoltatja. Mindeközben festőművész felesége, Laura nem csak ecsettel alkot: csukakaviárt kínál és páratlanul finom tiszai pontyot süt. Magyarkanizsai otthonukban beszélgettünk velük.
Ismét itt a hőség: 30 fok fölött bizony szorgalmasan kell pótolni a forróságban elvesztett folyadékot. Ásványvíz, vagy inkább egy limonádé, másoknak szívesebben egy sör, sőt vannak, akik ezeket összekeverve isszák. A limonádéval vegyített sör lassan 100 éves találmány. De miért hívják radlernek, vagyis németül kerékpárosnak?
Íme, a középkori bölcsesség: "Aki sert iszik, annak nyugodt az álma. Akinek nyugodt az álma, az nem követ el bűnöket. Aki nem bűnözik, a Mennyországba jut." De a sert az ember főzi - mondta Luther Márton a nagy reformátor - a bor viszont Istentől való. Tehát borban az igazság. Balgaság - mondják a sertestvérek: a sört mindenki szereti. Vagy hallott már valaki Sörnemissza Gergőről? Csak Bornemissza van. Nem a sör rossz, hanem a rossz sör. Erre utal Vörösmarty Mihály találós kérdése is: "Mi a külö
Az ősz itthon is gyönyörű, és pincészetekért sem kell a szomszédba menni, ám ha valaki mégis utazni szeretne, annak kiváló célpont lehet Ausztria: szeptember 8-9-én tartják a Genussmeile fesztivál második hétvégéjét, de a bor és a gasztronómia szüreti felvonulásokkal, borkóstolókkal tarkított ünnepe egészen novemberig tart.
Miért tojik a nyúl húsvéti tojást? Néhány tudósnak már beletörött a bicskája a kérdésbe. Mert az egy dolog, hogy a keresztény szimbolikában a tojás a sírjából feltámadó Krisztus jelképe.
Német és magyar, gazda és polgár, óvatos és kísérletező – Taschner Kurt személyiségében sok a látszólagos ellentmondás. A soproni Taschner Bor- és Pezsgőház nemcsak remek italokat, hanem igazi kultúrtörténetet is kínál.
Egy szál kolbászka két váltó krajczár, párosával egy garas.
Van, hogy muszáj lefékezni. Száz kanyar után mindig van egy pont, ahol teleszívjuk a tüdőnket, s lenézünk a hegyről: keleten a kék horizont már Magyarország, de lábunk alatt Ausztria zöldell. Stájerország csupán egy kőhajításnyira van, s ma már tényleg elég egy hirtelen ötlet, hogy átugorjunk, felfedezzük, meglessük és eltanuljuk, mit csinálnak jól a szomszédaink a vidéki gasztronómia fellendítésében.
Tény, mi sem vagyunk normálisak. Kinn negyven fok, a kőfalakról úgy pattan le a rádió hangja, hogy percekig visszhangzik fejünkben: hő-ség-ri-a-dó. A tűzhely mellett állunk és lelkesen kevergetjük a szószt - van, amiért érdemes megizzadni.
A hely, ahova gyalog is alig lehet felmenni: várfalak között visz fel az az út, a meredek, boszorkánylegendákkal körbelengett bazaltsziklák nem túl barátságosan csalogatók. Hogy Ausztria egyik legszebb szőlőse még is ott van, több mint csodálatos. Görgessék végig képriportunkat!
Mit nekünk pék, ha a hentesnek is lehet kenyere? Az egyben sült, majd szeletelt húskenyér, vagyis németül Leberkäse több, mint egy gyors fogás – egyszerű, mint a német humor, igaz, ebbe bele lehet szeretni.
A német fővárosban multikulti az élet – és az ételek is. Az utcákat járva úgy tűnik, hogy amilyen étel a világon csak van, az Berlinben is fellelhető. Streetfood utunk az ikonikus currywursttól a töltött perecen és az indonéz palacsintán át az orosz pelmenyiig vezetett.
A magyarországi ciszterek nevéhez fűződik az országban az első, szerzetesrend által alapított, kolostorépület műemlék falai között működtetett, évszázados hagyományokon alapuló főzde, amelyet az önfenntartás felé vezető első lépésként hoztak létre Zircen.
Az egykori cárok és császárok csemegéje, a nemes kaviár az eltűnő halállomány miatt ma már nem halászok, inkább tenyészetek révén kerül az ínyencek asztalára. A tenyésztett kaviár is meglehetősen drága, ezért olyan kicsi tégelyekbe csomagolják, amelyekből a legzsúfoltabb ünnepi asztalon is elfér egy.
Kövi Pál a XX. század második felében (a magyar konyhaművészet sötét korszakában) a verőfényes világgasztronómia egyik ünnepelt főszereplője volt, nevét itthon mégis csak kevesen ismerik. Pedig ő a magyar gasztronómia Puskása, Bartókja, Kordája (legyen az Sándor, Zoltán vagy akár Vince). Nevét mégsem viselik utcák, terek, vendéglők, vendéglátós iskolák vagy ételek. Pedig jó lenne tüzetesen megismernünk, mert még holtában is sokat tanulhatunk tőle. Mondjuk arról, hogyan kell világszínvonalú étter
Mustár, chutney, lekvár, ecet – hirdeti a pécselyi ház oldalán a visszafogott felirat, és Susanne Daucher azt mondja, nem is kell neki más reklám. Finomságain is csak az olvasható, hogy az üvegben mi van, nincs logó, dizájnos címke, de a termékeit így is megtalálja az, aki keresi. Leginkább a káptalantóti piacon.
Pozsony se nagy, a belváros gyalogszerrel is bebarangolható, ám a város történelmi múltja olyan tömény, mint kevés közép-kelet- európai városé. Mindig is multikulti volt, 1910-ben nyolcvanezer lakosából 42 százalék volt német, 41 magyar és 15 szlovák. Pozsonyban (Bratislava) már több mint négyszázezren laknak, a szlovákok aránya meghaladja a 90 százalékot, s tizenötezer magyar is él ebben a régi-új, kisnagy városban. Most a város legjobb helyeit mutatjuk be.
Óbuda híres vendéglátásának alapját a római korig visszanyúló szőlő- és borkultúra teremtette meg. Aquincum katonái már kétezer évvel ezelőtt csapszékekben, fogadókban és tavernákban (bormérések) koccintottak Bacchus tiszteletére.
A karácsonyi ajándékdesszertek között előkelő helyet foglal el a Mozartkugel. Csak vigyázzunk mit vásárolunk, mert a kapható marcipángolyóknak legtöbbször köze sincs az eredeti Mozartkugelhez.
Aki Prágába látogat, a turistacsalogató sörözők mellett a cseh konyha újjászületését is átélheti. Tizenháromféle knédlit, helyi tenyésztésű marhahúst, ízletes prágai sonkát kóstolhat...
Kezdetben volt a bor újjászületése. Aztán a pálinkáé. Most a kézműves és kisüzemi sörfőzdék reneszánszát éljük. A Legenda sörfőzde magasról indult, átvészelt egy hullámvölgyet, és most megint a csúcsokat ostromolja, pedig még csak másfél éve létezik...
Szalay Jeromos a "három dombon" szánkózik, amit egykor Szent Márton hegyének neveztek, csak Kazinczy keresztelte át Pannonhalmának. A bencés szerzetes francia nyelvet és irodalmat tanított a harmincas évek elején. A fotó azt a derűt és bölcsességet tükrözi, ami mindig is jellemezte a testvéreket: az imádkozás mellett a zöldségtermesztésre, a szőlőművelésre, sőt a haltenyésztésre is ők tanították meg Európát. A Pannonhalmi Bencés Apátság most a szabadság mámorát éli: pincészetet, éttermet, növény
A Magyar Konyha a budai zöldvendéglők nyomába eredt, és közel száz éttermet tesztelt. A békebeli hangulat még nyakon csíphető. Hatalmas lombú vadgesztenyék vagy hársak alatt piros kockás abrosszal letakart, kecskelábú asztalok, a rácsos kerítést vadszőlő futja be, a zöld dézsákban leanderek pompáznak.
Két újságíró, Henri Gault és Christian Millau 1973-ban adta ki az Éljen az új francia konyha! című kiáltványt, ami felforgatta a gasztronómia világát - ez ma már történelem. Étteremkalauzuk szókimondó kritikái miatt szintén nagy port kavart Franciaországban.
A jó idő beköszöntével egyre többen merészkednek ki a szabadba, hogy ott készítsék el egy-egy családi vagy baráti összejövetel fogásait, ám ha jót akarunk enni, nem árt tisztában lenni a grillezés alapszabályaival.
Itt a május - a havasi legelőkön kisarjadt növények már kövérek, de még frissek, tavasziasan gyengék. Tejjel foglalkozó emberek tudják, hogy ilyenkor a legízletesebbek a friss tejből készült termékek, mint ahogy Szlovákiában is közismert, hogy a brindzából, régebbi nevén a liptói túróból is a májusi a legjobb.
Az operettirodalom operai igényességgel megkomponált gyöngyszeme visszatér.
Kevesebb a vendég, rossz az idő, ráadásul forralt bor is kapható a sörfesztiválon.
Több mint 1400 sör közül választották a negyedik legjobbnak a Pécsi Sörfőzde Prémium Búzasörét.
Literes korsó, sramli zene, bajor perec és német sörremekek október 7-10. között
Az Egyesült Királyság legkisebb települése bajor csodaországgá változott.
Literes korsókba csapolt sörök a Gellért Söröző & Brasserie teraszán.
A sörimádók őszi bulija megnyitja kapuit: literes korsók, sramli és bajor perecek.
Összefogott a nagy a kicsivel: Dreher és Mad Scientist közös sör készült.
Az amerikai sörforradalom mellett bábáskodó Sierra Nevada Brewing a Bitburgerrel dolgozott össze a limitált szériás háromszor komlózott märzen típusú sörükön.
Ismét itt a hőség: 30 fok fölött bizony szorgalmasan kell pótolni a forróságban elvesztett folyadékot. Ásványvíz, vagy inkább egy limonádé, másoknak szívesebben egy sör, sőt vannak, akik ezeket összekeverve isszák. A limonádéval vegyített sör lassan 100 éves találmány. De miért hívják radlernek, vagyis németül kerékpárosnak?
Íme, a középkori bölcsesség: "Aki sert iszik, annak nyugodt az álma. Akinek nyugodt az álma, az nem követ el bűnöket. Aki nem bűnözik, a Mennyországba jut." De a sert az ember főzi - mondta Luther Márton a nagy reformátor - a bor viszont Istentől való. Tehát borban az igazság. Balgaság - mondják a sertestvérek: a sört mindenki szereti. Vagy hallott már valaki Sörnemissza Gergőről? Csak Bornemissza van. Nem a sör rossz, hanem a rossz sör. Erre utal Vörösmarty Mihály találós kérdése is: "Mi a külö
Az ősz itthon is gyönyörű, és pincészetekért sem kell a szomszédba menni, ám ha valaki mégis utazni szeretne, annak kiváló célpont lehet Ausztria: szeptember 8-9-én tartják a Genussmeile fesztivál második hétvégéjét, de a bor és a gasztronómia szüreti felvonulásokkal, borkóstolókkal tarkított ünnepe egészen novemberig tart.
Tény, mi sem vagyunk normálisak. Kinn negyven fok, a kőfalakról úgy pattan le a rádió hangja, hogy percekig visszhangzik fejünkben: hő-ség-ri-a-dó. A tűzhely mellett állunk és lelkesen kevergetjük a szószt - van, amiért érdemes megizzadni.
Mit nekünk pék, ha a hentesnek is lehet kenyere? Az egyben sült, majd szeletelt húskenyér, vagyis németül Leberkäse több, mint egy gyors fogás – egyszerű, mint a német humor, igaz, ebbe bele lehet szeretni.
A német fővárosban multikulti az élet – és az ételek is. Az utcákat járva úgy tűnik, hogy amilyen étel a világon csak van, az Berlinben is fellelhető. Streetfood utunk az ikonikus currywursttól a töltött perecen és az indonéz palacsintán át az orosz pelmenyiig vezetett.
Az egykori cárok és császárok csemegéje, a nemes kaviár az eltűnő halállomány miatt ma már nem halászok, inkább tenyészetek révén kerül az ínyencek asztalára. A tenyésztett kaviár is meglehetősen drága, ezért olyan kicsi tégelyekbe csomagolják, amelyekből a legzsúfoltabb ünnepi asztalon is elfér egy.
A borász elhivatottságát a karjára tetovált szőlőlevelek is jelzik.
Itt a grillszezon, a KAISER pedig ismét széles grillválasztékkal és sok új ízzel jelentkezik.
Litauszki Zsolttal megmutatjuk, hogyan készül az újévi ínyencség: az egyben sült malac.
Az ünnep ugyan amerikai, de miért ne ünnepelhetnénk mi is?
Idén Veszprém és a Balaton-régió Európa Kulturális Fővárosa.
A népmeséből is tudjuk, hogy só nélkül íztelen az étel, de nem csak az ennivaló: só nélkül az élet is sótlan.
A legújabb sörük még csak teszt, de ha szerencsénk van, ez lehet a meleg esték egyik legjobb választása.
Egyre nehezebb átlátni a magyar sörpiacot, de megpróbáljuk kibogozni a kraft-szálakat.
Az ünnepi asztal egyik éke a karácsonyi bejgli, amit mi, magyarok abszolút a sajátunknak érzünk – de jogosan?
Ez a baksörök időszaka. De mi köze a kecskének a baksörhöz? És vajon minden baksör barna?
Tombolhat bármilyen divathullám, még mindig a klasszikus világos sörökből fogy a legtöbb.
A Fortepan képei közül válogattunk, hogy megnézzük, hogyan söröztük át az elmúlt évszázadot.
Melyik a világ legrégebbi, ma is működő sörfőzdéje? A választ Bajorországban találjuk meg.
Összehasonlítottuk a pannonhalmi apátság söreit a belga kategóriatársakkal.
Az érdi házi-sörfőző receptje alapján készült az új Soproni Óvatos Duhaj.
Olcsó, mindenhol elérhető és magas a tápanyagtartalma, szilveszterkor szinte kötelező, de mégis ritkán esszük.
Alig tudunk meg valamit, ha kézbe veszünk egy sört. Ezen változtatni kell!
Covid idején 400 négyzetméteres meleg konyhás sörözőt nyitott a Mad Sientist a Belvárosban.
Kenyérsütő, borospince, sörfőzde, étterem és újhullámos kávézó történetével is megismerkedhettünk.
A Monyo könnyedebb, nyári kánikulához passzoló sörei pont befértek egy csoportos tesztbe.
A kidobásra ítélt papírfecni helyett fánkokat ehető címkével látja el a cukrász.
A Mozart-bonbonnak keresztelt, pisztáciás marcipánnal töltött praliné aranyérmet nyert az 1905-ös párizsi iparkiállításon. A feltalálója ennek annyira megörült, hogy elfelejtette levédetni – hosszú pereskedés lett a következménye.
Tavasszal zöldbe borulnak és kivirágoznak a legelők, a juhnyájak legnagyobb örömére, hiszen a téli száraz takarmányt felváltja a friss, zsenge csemege. Örömükben mi is osztozhatunk: a tavasszal készülő gomolya vagy túró összehasonlíthatatlanul finomabb és értékesebb, mint amit hónapokkal korábban vásárolhattunk.
Klasszikus magyar ebéd a halászlé vagy gulyásleves egy jó túrós csuszával. A csusza akkor jó, ha a tészta friss, a tejföl meleg és édes-krémes, a túró lágy és nem savós-gumis, a pörc szaftosan ropog és nem túl sós-füstös, végül ha mindez sisteregve kerül az asztalra.
Miért tojik a nyúl húsvéti tojást? Néhány tudósnak már beletörött a bicskája a kérdésbe. Mert az egy dolog, hogy a keresztény szimbolikában a tojás a sírjából feltámadó Krisztus jelképe.
Egy szál kolbászka két váltó krajczár, párosával egy garas.
A hely, ahova gyalog is alig lehet felmenni: várfalak között visz fel az az út, a meredek, boszorkánylegendákkal körbelengett bazaltsziklák nem túl barátságosan csalogatók. Hogy Ausztria egyik legszebb szőlőse még is ott van, több mint csodálatos. Görgessék végig képriportunkat!
A magyarországi ciszterek nevéhez fűződik az országban az első, szerzetesrend által alapított, kolostorépület műemlék falai között működtetett, évszázados hagyományokon alapuló főzde, amelyet az önfenntartás felé vezető első lépésként hoztak létre Zircen.
Kövi Pál a XX. század második felében (a magyar konyhaművészet sötét korszakában) a verőfényes világgasztronómia egyik ünnepelt főszereplője volt, nevét itthon mégis csak kevesen ismerik. Pedig ő a magyar gasztronómia Puskása, Bartókja, Kordája (legyen az Sándor, Zoltán vagy akár Vince). Nevét mégsem viselik utcák, terek, vendéglők, vendéglátós iskolák vagy ételek. Pedig jó lenne tüzetesen megismernünk, mert még holtában is sokat tanulhatunk tőle. Mondjuk arról, hogyan kell világszínvonalú étter
Mustár, chutney, lekvár, ecet – hirdeti a pécselyi ház oldalán a visszafogott felirat, és Susanne Daucher azt mondja, nem is kell neki más reklám. Finomságain is csak az olvasható, hogy az üvegben mi van, nincs logó, dizájnos címke, de a termékeit így is megtalálja az, aki keresi. Leginkább a káptalantóti piacon.
Pozsony se nagy, a belváros gyalogszerrel is bebarangolható, ám a város történelmi múltja olyan tömény, mint kevés közép-kelet- európai városé. Mindig is multikulti volt, 1910-ben nyolcvanezer lakosából 42 százalék volt német, 41 magyar és 15 szlovák. Pozsonyban (Bratislava) már több mint négyszázezren laknak, a szlovákok aránya meghaladja a 90 százalékot, s tizenötezer magyar is él ebben a régi-új, kisnagy városban. Most a város legjobb helyeit mutatjuk be.
Óbuda híres vendéglátásának alapját a római korig visszanyúló szőlő- és borkultúra teremtette meg. Aquincum katonái már kétezer évvel ezelőtt csapszékekben, fogadókban és tavernákban (bormérések) koccintottak Bacchus tiszteletére.
Aki Prágába látogat, a turistacsalogató sörözők mellett a cseh konyha újjászületését is átélheti. Tizenháromféle knédlit, helyi tenyésztésű marhahúst, ízletes prágai sonkát kóstolhat...
Kezdetben volt a bor újjászületése. Aztán a pálinkáé. Most a kézműves és kisüzemi sörfőzdék reneszánszát éljük. A Legenda sörfőzde magasról indult, átvészelt egy hullámvölgyet, és most megint a csúcsokat ostromolja, pedig még csak másfél éve létezik...
A Magyar Konyha a budai zöldvendéglők nyomába eredt, és közel száz éttermet tesztelt. A békebeli hangulat még nyakon csíphető. Hatalmas lombú vadgesztenyék vagy hársak alatt piros kockás abrosszal letakart, kecskelábú asztalok, a rácsos kerítést vadszőlő futja be, a zöld dézsákban leanderek pompáznak.
Két újságíró, Henri Gault és Christian Millau 1973-ban adta ki az Éljen az új francia konyha! című kiáltványt, ami felforgatta a gasztronómia világát - ez ma már történelem. Étteremkalauzuk szókimondó kritikái miatt szintén nagy port kavart Franciaországban.
A jó idő beköszöntével egyre többen merészkednek ki a szabadba, hogy ott készítsék el egy-egy családi vagy baráti összejövetel fogásait, ám ha jót akarunk enni, nem árt tisztában lenni a grillezés alapszabályaival.
Itt a május - a havasi legelőkön kisarjadt növények már kövérek, de még frissek, tavasziasan gyengék. Tejjel foglalkozó emberek tudják, hogy ilyenkor a legízletesebbek a friss tejből készült termékek, mint ahogy Szlovákiában is közismert, hogy a brindzából, régebbi nevén a liptói túróból is a májusi a legjobb.
A farsang és a fánksütés kéz a kézben járnak, de nem mindegy, hogyan fogunk hozzá.
A 16. kerületben kétnapos sörfesztivált rendeznek, a müncheni sörünnep mintájára.
Lássuk, melyek azok a könnyed krémek, amelyekhez nem kell profinak lenni ahhoz, hogy otthon is elkészíthessük.
Az angolkrém önmagában is remek édesség, de sok más krém alapja lehet.
Sok szőlőfajta a fajtagyűjteményekben várja az újrafelfedezést.
A borász a Dukay-Sagmeister Borászat szerémségi furmintját egy régi magtár műteremmé és ínyencek házává átalakított épületében kóstoltatja. Mindeközben festőművész felesége, Laura nem csak ecsettel alkot: csukakaviárt kínál és páratlanul finom tiszai pontyot süt. Magyarkanizsai otthonukban beszélgettünk velük.
Német és magyar, gazda és polgár, óvatos és kísérletező – Taschner Kurt személyiségében sok a látszólagos ellentmondás. A soproni Taschner Bor- és Pezsgőház nemcsak remek italokat, hanem igazi kultúrtörténetet is kínál.
Van, hogy muszáj lefékezni. Száz kanyar után mindig van egy pont, ahol teleszívjuk a tüdőnket, s lenézünk a hegyről: keleten a kék horizont már Magyarország, de lábunk alatt Ausztria zöldell. Stájerország csupán egy kőhajításnyira van, s ma már tényleg elég egy hirtelen ötlet, hogy átugorjunk, felfedezzük, meglessük és eltanuljuk, mit csinálnak jól a szomszédaink a vidéki gasztronómia fellendítésében.
Szalay Jeromos a "három dombon" szánkózik, amit egykor Szent Márton hegyének neveztek, csak Kazinczy keresztelte át Pannonhalmának. A bencés szerzetes francia nyelvet és irodalmat tanított a harmincas évek elején. A fotó azt a derűt és bölcsességet tükrözi, ami mindig is jellemezte a testvéreket: az imádkozás mellett a zöldségtermesztésre, a szőlőművelésre, sőt a haltenyésztésre is ők tanították meg Európát. A Pannonhalmi Bencés Apátság most a szabadság mámorát éli: pincészetet, éttermet, növény