Séftúra Erdélyben
Le a kalappal – Gombászni mentünk a Hargitára.
Aztán lett a bisztró is. Mád egyik feltörekvő helyére invitáljuk olvasóinkat!
A budaörsi telekárak a lehetőségét is elvágják annak, hogy újraéledjen a borászat.
A Mad Scientist sörfőzde megnyitotta harmadik, különleges hangulatú kerthelyiségét, a Mad Gardent.
1873. november 17-én egyesült Pest, Buda és Óbuda. November 17-e Budapest születésnapja.
A Fajszi Paprika Manufaktúra negyedik generációs családi vállalkozás.
Náray Tamás most megjelent új könyve az ibériai félsziget édességeit mutatja be.
A Fortepan képei közül válogattunk, hogy megnézzük, hogyan söröztük át az elmúlt évszázadot.
A jó méhész már a kaptár szagáról és a bentlakók hangjáról tudja, hogy jól vannak-e a méhek.
Melyik a világ legrégebbi, ma is működő sörfőzdéje? A választ Bajorországban találjuk meg.
Bezár Moszkva egyik legpatinásabb élelmiszerüzlete.
Az amerikai elnökválasztás újra divatba hozott egy több évszázados szokást.
Az "akasztói szikiponty" húsára jellemző a tiszta íz, húsa alacsony zsírtartalmú.
Akár csak néhány polcról, akár egy külön helyiségről van szó, a kulcsszó az átláthatóság.
Pataky Péter, Sajben Csaba és Ádám Csaba hallevesei: a tiszalöki, a cserepes, és a frissítő.
Auguszt József mestercukrász elbeszéléséből megismerjük a család, a nők és a véletlenek csodás láncolatát.
Mindenki másmilyen hamuban sült pogácsát kap a tarisznyájába, és az sem mindegy, hogy mihez kezd vele. Mit jelképeznek a mesékben az ételek, mire tanítanak a mesék az étkezésen keresztül? Boldizsár Ildikó mesekutató és -terapeuta házikójában jártunk Balatonrendesen.
A szigorúan hagyományos gulyásfőzés technológiája az, ahogy a gulyások főzték, ezért gulyás a neve. A bográcsba egyszerre bele kell tenni a húst és a hagymát, hidegen hozzátenni a szükséges mennyiségű vizet, s feltenni a tűzre. - írta Erdei Ferenc a Néprajzi ínyesmesterség című könyvében.
A mai krómacél, higiénikus, különböző háztartási eszközökkel felszerelt konyhákat látva el sem tudjuk képzelni, hogyan főztek régen. Nem dédanyáink idején, amikor például már sparhelt állt rendelkezésre, hanem a történelmi korokban.
Vannak még becsületes haspókok. Anthelme Brillat-Savarin, amikor megérezte halála közeledtét, utolsó erejével felkönyökölt a párnákon és ráripakodott a cselédre: "Gyorsan a desszertet! Azt hiszem, haldoklom."
A József Attila- és Berzsenyi-díjas író, szerkesztő, filozófus, borász, pomológus, polihisztor, kultúrséf és gasztrosámán egyházashetyéni rezidenciáján jártunk.
A Balatonszárszótól 5 km-re, délre található Szólád a Dunántúli Borút tagja, ahol számos kiváló borászt találnak az arra járók. A kirándulókat turistaútvonal várja, ami keresztül vezet az Európa Díjat nyert löszpincesor mélyútjain. Elsétálhatunk egészen Somogy megye legmagasabb pontjára, az Almann-tetőre, de ne hagyjuk ki Szólád nevezetességeit, a Szkíta-Golgotát, az 1896-ban épült református templomot és a későbarokk római katolikus templomot sem.
A sörök körül minden megváltozott. Csak az nem vette észre ezt, aki az utóbbi tíz évet egy sercegős nejlonszatyorban töltötte. A kommersz, halványsárga sörökkel szemben komoly ellentábor sorakozott föl.
A kolbászkészítők általában a sokáig érlelt, testesebb szárazárura büszkék. A vékonykolbászokból jobb a felhozatal: konyhai alapanyagként is ezeket használjuk. A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha közös tesztjén a kisüzemi, kézműves termelők választékát teszteltük.
Van egy műhely Gödöllő szívében, amelynek bejárati ajtaja kívülről lilásnak tűnik, míg belülről koptatott türkiz árnyalatokban játszik. A titokzatos ajtó mögött olyan mesevilág tárul fel, melyben régi bútorok lényegülnek át, kelnek új életre. Az AsztaLom műhelyét süteményillat lengi be, ami a ház első felében kialakított kávézóba csalogat: hajózz velem, köss ki nálam, érezd magad otthon – hívogatja vendégeit a Caravella. Élettől teli, folyton nyüzsgő varázsfészek ez a hely, melynek alkotói révb
Egy szál kolbászka két váltó krajczár, párosával egy garas.
Makacs dolgok a legendák. Hát még a hamisak. A gasztronómiai pletykák ócskapiacán szívósan tartja magát a hit, hogy a szaloncukor alapjául szolgáló fondant cukormáz készítésének titkát egy „nagy francia cukrász”, bizonyos Pierre André Manion vitte magával Franciaországból Berlinbe, s hozzánk német „tsemege-tsinálók” közvetítésével került a XIX. század elején.
Megérzem leheletét, hallom anyám sikoltását, látom, ahogy átlép fölöttem és fut a kert vége felé.
A franciák csigaevők, az olaszok tésztafalók, a németek, ha nem tudnak valamit betölteni az állatbélbe, meg sem eszik. Amerika nemzeti étele a ketchup. A miénk a gulyás. Állami jelképünk (lásd: golasch, goulash), mint Tony Curtis. A gulyás hungarikum. A magyar lélek kifejeződése. (Csak fő a levében.) Ezt früstükölte Petőfi Sándor, miközben gulyássá aprította a kozákot. Úgyhogy nyugodtan része lehet a világörökségnek, mint a Hortobágyi Nemzeti Park, vagy a tokaji borvidék.
A villányi pincesor nemcsak a borról szól. Legendákról, stifolderről, borlekvárról, jófajta sokác harapnivalókról is. Bár a borok minősége és sokszínűsége még mindig megelőzi a gasztronómiai kínálatot, ma már Villányban ínyenc éttermeket is lehet találni. Jó bort azonban csak jó ember tud készíteni. Jó éttermet pedig csak jó borász.
Mint a Pokol hetedik bugyrát, úgy írja le 1821-ben a Duna parti régi pesti piacot, a „jobbágyság vásárát” Schams Ferenc sváb patikus. A baromfipiacon, ahol időjósok rángatják az ember kabátját, átható bűz terjeng, a szűk szekérvárban az embertömeg egymást lökdösi, a libák, kacsák, tyúkok, disznók fülhasogató muzsikájától egymás szavát sem érteni, vagy por marja a szemedet, vagy a csizmád ragad a sárba. Lejjebb, a plébániatemplom felől „émelyítő ételszagot hoz a szél”, piszkos ruházatú, „undorít
Tavaly őszi számunkban bemutattuk a Magyar Konyha kedvenc húsboltjait, ahol a legjobb marha, disznó, bárány és csirke kapható. Azóta sokat változott a "húspiac". TOP 10 hentes újragondolva.
Visegrádon, Gullner Gyula szakácsfejedelem birodalmában jártunk.
Michelin-csillagos séfek szerint addig nem beszélhetünk modern konyháról, amíg minden szakácsnak nincs saját termelője, akiben megbízik, aki a konyhája igénye szerint termel és szállít. Jahni Lászlónak, a balatonszemesi Kistücsök étterem szakácsának szerencséje van. Csapody Balázs tulajdonossal a siófoki piacon találtak egy termelőt, Fodor Lajost.
A káptalantóti Liliomkert piac egyik különleges jelensége az indiai Rohini Berry, aki csak részben árusítani, sokkal inkább kapcsolatot teremteni jár a piacra. Kedveli a színes forgatagot, hiszen a piacon sokféle ember megfordul, sokféle találkozás születik. Ezt szereti legjobban káptalantóti vendégházukban, a Sárga Házban is: helybe jön hozzájuk a nagyvilág.
Oroszlán Szonja színésznő kétéves volt, mikor szülei Csopakon vettek telket egy kis faházzal.Gyermekkorától hozzászokott ahhoz, hogy a Balatonon másfajta ízvilág fogadja, mint Budapesten, mások az ételek, és mások az emberek is, akik az ételt felszolgálják. Oroszlán Szonjával beszélgettünk.
Elgondolkodtunk-e már azon egy nagy tál olasz tészta fölött, hogyan is született meg ez a világot meghódító fogás? Köztudott az olaszokról, legendák gyártásában is első osztályúak, ezért a következő bő ezer évben elég sok elképzelés látott napvilágot arról, mi is lehet a tészta valódi útja. Ma már hozzávetőleg 350 fajta tészta számolható össze, az alábbi csoportokra bontva: hosszú tészta, metélt tészta, rövid tészta, apró tészta, különleges tészta és töltött tészta. S ha valaki elmegy Olaszorszá
1883. október 4. Párizs, Gare de l’Est. Az úri közönség a peronon gyülekezik. Kalapos hölgyek és cilinderes urak fecsegnek egymással, és izgatottan készülnek életük nagy utazására. Arisztokraták, üzletemberek, magas rangú hivatalnokok és persze tollforgatók. Egy dolog közös bennük: mindannyian úttörők. Hiszen az első Isztambulba (Konstantinápolyba) induló Orient expressz fedélzetére váltottak jegyet. A hordárok bepakolják a csomagokat a vonatba. Az étkezőkocsi ajtajában a hófehér sipkát viselő s
A New Yorkban élő építész szenvedélyes szakács: 450 kötetes szakácskönyvgyűjteménye mellett leginkább kéziratos családi receptjeiből szeret főzni. Körner András első kötete, a Kóstoló a múltból egy XIX. századi magyar zsidó háziasszony mindennapjait ábrázolta. Második könyve ezekben a hetekben jelenik meg.
Az élet értelme - akasztófahumorral szemlélve - nem ontológiai, hanem konyhai kérdés. Kit érdekel holmi költői irkafirka, a lét-nemlét kérdése, amikor azt kell eldönteni, mivel lesz töltve az egybesült birka. Hogyan kellene elkészíteni? „Roston? Vagy nyárson? Ez itten a kérdés.”
„Az farsangi üdő már beállott” – vagyis a vízkereszt és hamvazószerda közé eső időszak.
Már látogathatók a Keresd az aranyfakanalat elnevezésű versenyben résztvevő éttermek, ahol kedvezményes menüvel várják a vendégeket. Szavazzunk a legjobb szentendrei vendéglőre!
A Mad Scientist sörfőzde megnyitotta harmadik, különleges hangulatú kerthelyiségét, a Mad Gardent.
Bezár Moszkva egyik legpatinásabb élelmiszerüzlete.
Az "akasztói szikiponty" húsára jellemző a tiszta íz, húsa alacsony zsírtartalmú.
Aztán lett a bisztró is. Mád egyik feltörekvő helyére invitáljuk olvasóinkat!
1873. november 17-én egyesült Pest, Buda és Óbuda. November 17-e Budapest születésnapja.
A Fajszi Paprika Manufaktúra negyedik generációs családi vállalkozás.
Náray Tamás most megjelent új könyve az ibériai félsziget édességeit mutatja be.
A Fortepan képei közül válogattunk, hogy megnézzük, hogyan söröztük át az elmúlt évszázadot.
Melyik a világ legrégebbi, ma is működő sörfőzdéje? A választ Bajorországban találjuk meg.
Az amerikai elnökválasztás újra divatba hozott egy több évszázados szokást.
Auguszt József mestercukrász elbeszéléséből megismerjük a család, a nők és a véletlenek csodás láncolatát.
A szigorúan hagyományos gulyásfőzés technológiája az, ahogy a gulyások főzték, ezért gulyás a neve. A bográcsba egyszerre bele kell tenni a húst és a hagymát, hidegen hozzátenni a szükséges mennyiségű vizet, s feltenni a tűzre. - írta Erdei Ferenc a Néprajzi ínyesmesterség című könyvében.
A mai krómacél, higiénikus, különböző háztartási eszközökkel felszerelt konyhákat látva el sem tudjuk képzelni, hogyan főztek régen. Nem dédanyáink idején, amikor például már sparhelt állt rendelkezésre, hanem a történelmi korokban.
A sörök körül minden megváltozott. Csak az nem vette észre ezt, aki az utóbbi tíz évet egy sercegős nejlonszatyorban töltötte. A kommersz, halványsárga sörökkel szemben komoly ellentábor sorakozott föl.
A kolbászkészítők általában a sokáig érlelt, testesebb szárazárura büszkék. A vékonykolbászokból jobb a felhozatal: konyhai alapanyagként is ezeket használjuk. A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha közös tesztjén a kisüzemi, kézműves termelők választékát teszteltük.
Van egy műhely Gödöllő szívében, amelynek bejárati ajtaja kívülről lilásnak tűnik, míg belülről koptatott türkiz árnyalatokban játszik. A titokzatos ajtó mögött olyan mesevilág tárul fel, melyben régi bútorok lényegülnek át, kelnek új életre. Az AsztaLom műhelyét süteményillat lengi be, ami a ház első felében kialakított kávézóba csalogat: hajózz velem, köss ki nálam, érezd magad otthon – hívogatja vendégeit a Caravella. Élettől teli, folyton nyüzsgő varázsfészek ez a hely, melynek alkotói révb
Egy szál kolbászka két váltó krajczár, párosával egy garas.
Makacs dolgok a legendák. Hát még a hamisak. A gasztronómiai pletykák ócskapiacán szívósan tartja magát a hit, hogy a szaloncukor alapjául szolgáló fondant cukormáz készítésének titkát egy „nagy francia cukrász”, bizonyos Pierre André Manion vitte magával Franciaországból Berlinbe, s hozzánk német „tsemege-tsinálók” közvetítésével került a XIX. század elején.
Megérzem leheletét, hallom anyám sikoltását, látom, ahogy átlép fölöttem és fut a kert vége felé.
A franciák csigaevők, az olaszok tésztafalók, a németek, ha nem tudnak valamit betölteni az állatbélbe, meg sem eszik. Amerika nemzeti étele a ketchup. A miénk a gulyás. Állami jelképünk (lásd: golasch, goulash), mint Tony Curtis. A gulyás hungarikum. A magyar lélek kifejeződése. (Csak fő a levében.) Ezt früstükölte Petőfi Sándor, miközben gulyássá aprította a kozákot. Úgyhogy nyugodtan része lehet a világörökségnek, mint a Hortobágyi Nemzeti Park, vagy a tokaji borvidék.
A villányi pincesor nemcsak a borról szól. Legendákról, stifolderről, borlekvárról, jófajta sokác harapnivalókról is. Bár a borok minősége és sokszínűsége még mindig megelőzi a gasztronómiai kínálatot, ma már Villányban ínyenc éttermeket is lehet találni. Jó bort azonban csak jó ember tud készíteni. Jó éttermet pedig csak jó borász.
Mint a Pokol hetedik bugyrát, úgy írja le 1821-ben a Duna parti régi pesti piacot, a „jobbágyság vásárát” Schams Ferenc sváb patikus. A baromfipiacon, ahol időjósok rángatják az ember kabátját, átható bűz terjeng, a szűk szekérvárban az embertömeg egymást lökdösi, a libák, kacsák, tyúkok, disznók fülhasogató muzsikájától egymás szavát sem érteni, vagy por marja a szemedet, vagy a csizmád ragad a sárba. Lejjebb, a plébániatemplom felől „émelyítő ételszagot hoz a szél”, piszkos ruházatú, „undorít
Tavaly őszi számunkban bemutattuk a Magyar Konyha kedvenc húsboltjait, ahol a legjobb marha, disznó, bárány és csirke kapható. Azóta sokat változott a "húspiac". TOP 10 hentes újragondolva.
Michelin-csillagos séfek szerint addig nem beszélhetünk modern konyháról, amíg minden szakácsnak nincs saját termelője, akiben megbízik, aki a konyhája igénye szerint termel és szállít. Jahni Lászlónak, a balatonszemesi Kistücsök étterem szakácsának szerencséje van. Csapody Balázs tulajdonossal a siófoki piacon találtak egy termelőt, Fodor Lajost.
A káptalantóti Liliomkert piac egyik különleges jelensége az indiai Rohini Berry, aki csak részben árusítani, sokkal inkább kapcsolatot teremteni jár a piacra. Kedveli a színes forgatagot, hiszen a piacon sokféle ember megfordul, sokféle találkozás születik. Ezt szereti legjobban káptalantóti vendégházukban, a Sárga Házban is: helybe jön hozzájuk a nagyvilág.
1883. október 4. Párizs, Gare de l’Est. Az úri közönség a peronon gyülekezik. Kalapos hölgyek és cilinderes urak fecsegnek egymással, és izgatottan készülnek életük nagy utazására. Arisztokraták, üzletemberek, magas rangú hivatalnokok és persze tollforgatók. Egy dolog közös bennük: mindannyian úttörők. Hiszen az első Isztambulba (Konstantinápolyba) induló Orient expressz fedélzetére váltottak jegyet. A hordárok bepakolják a csomagokat a vonatba. Az étkezőkocsi ajtajában a hófehér sipkát viselő s
A New Yorkban élő építész szenvedélyes szakács: 450 kötetes szakácskönyvgyűjteménye mellett leginkább kéziratos családi receptjeiből szeret főzni. Körner András első kötete, a Kóstoló a múltból egy XIX. századi magyar zsidó háziasszony mindennapjait ábrázolta. Második könyve ezekben a hetekben jelenik meg.
Az élet értelme - akasztófahumorral szemlélve - nem ontológiai, hanem konyhai kérdés. Kit érdekel holmi költői irkafirka, a lét-nemlét kérdése, amikor azt kell eldönteni, mivel lesz töltve az egybesült birka. Hogyan kellene elkészíteni? „Roston? Vagy nyárson? Ez itten a kérdés.”
„Az farsangi üdő már beállott” – vagyis a vízkereszt és hamvazószerda közé eső időszak.
Már látogathatók a Keresd az aranyfakanalat elnevezésű versenyben résztvevő éttermek, ahol kedvezményes menüvel várják a vendégeket. Szavazzunk a legjobb szentendrei vendéglőre!
"Dezsőnek meg kell halnia." Pelikán József szavai ezek a Tanú című film elején, amikor a gátőr elhatározza, hogy titokban (azaz: feketén) levágja kedvenc disznaját, Dezsőt. Január még javában a disznóvágások és a disznótorok hónapja.
Sokszor emlegetik, hogy a magyarok csak karácsonykor esznek halat. Pedig a magyar halászlé könnyedén versenyre kelhet a francia bouillabaisse-szel, az olasz zuppa di pesce-vel vagy a híres horvát hallevessel. Merthogy a ma elterjedt paprikás változat előtt eleink is ecetes, citromos, boros halászleveket készítettek.
A budaörsi telekárak a lehetőségét is elvágják annak, hogy újraéledjen a borászat.
A jó méhész már a kaptár szagáról és a bentlakók hangjáról tudja, hogy jól vannak-e a méhek.
Akár csak néhány polcról, akár egy külön helyiségről van szó, a kulcsszó az átláthatóság.
Pataky Péter, Sajben Csaba és Ádám Csaba hallevesei: a tiszalöki, a cserepes, és a frissítő.
Mindenki másmilyen hamuban sült pogácsát kap a tarisznyájába, és az sem mindegy, hogy mihez kezd vele. Mit jelképeznek a mesékben az ételek, mire tanítanak a mesék az étkezésen keresztül? Boldizsár Ildikó mesekutató és -terapeuta házikójában jártunk Balatonrendesen.
A József Attila- és Berzsenyi-díjas író, szerkesztő, filozófus, borász, pomológus, polihisztor, kultúrséf és gasztrosámán egyházashetyéni rezidenciáján jártunk.
A Balatonszárszótól 5 km-re, délre található Szólád a Dunántúli Borút tagja, ahol számos kiváló borászt találnak az arra járók. A kirándulókat turistaútvonal várja, ami keresztül vezet az Európa Díjat nyert löszpincesor mélyútjain. Elsétálhatunk egészen Somogy megye legmagasabb pontjára, az Almann-tetőre, de ne hagyjuk ki Szólád nevezetességeit, a Szkíta-Golgotát, az 1896-ban épült református templomot és a későbarokk római katolikus templomot sem.
Visegrádon, Gullner Gyula szakácsfejedelem birodalmában jártunk.
Oroszlán Szonja színésznő kétéves volt, mikor szülei Csopakon vettek telket egy kis faházzal.Gyermekkorától hozzászokott ahhoz, hogy a Balatonon másfajta ízvilág fogadja, mint Budapesten, mások az ételek, és mások az emberek is, akik az ételt felszolgálják. Oroszlán Szonjával beszélgettünk.
Elgondolkodtunk-e már azon egy nagy tál olasz tészta fölött, hogyan is született meg ez a világot meghódító fogás? Köztudott az olaszokról, legendák gyártásában is első osztályúak, ezért a következő bő ezer évben elég sok elképzelés látott napvilágot arról, mi is lehet a tészta valódi útja. Ma már hozzávetőleg 350 fajta tészta számolható össze, az alábbi csoportokra bontva: hosszú tészta, metélt tészta, rövid tészta, apró tészta, különleges tészta és töltött tészta. S ha valaki elmegy Olaszorszá