Csak ezen a héten kóstolható a csehek zöld színű, húsvéti söre
Mi az a zelené pivo, és vajon mitől zöld?
Mi az a zelené pivo, és vajon mitől zöld?
A saját kedvenc karácsonyi ételéről is adomázik majd.
Heródes születésnapján Szalome ellejtette hírhedt táncát, és Keresztelő János fejét követelte cserébe.
Úgy tűnik, hogy tojás nélkül sehol sincs húsvét, de van ország, ahol úgy kedvelik, ha „záp”.
A húsvét szimbolikáról mesél Fráter Erzsébet biológus, a Biblia ételei és a Biblia növényei könyvek szerzője.
Bár ilyenkor mindenhol ugyanarra emlékeznek, a hagyományok azért meglehetősen változatosak.
Mi lett volna a menü, ha a mai karácsonyoknak megfelelően ünneplik Jézus születésnapját?
Karl Zsolt dunaharaszti cukrászmester világi finomságot alkotott az egyházi rendezvényre.
Nyári gyógynövények, amelyeket érdemes termeszteni vagy gyűjteni.
A nyári ehető vadnövények hozzájárulnak a test és a lélek ellazulásához.
Meglátogattuk a kármelita nővéreket Magyarszéken, hiszen a konyhából is vezet út Istenhez.
Haraszti Zsoltot, Jahni Lászlót és Mogyorósi Donátot kértük fel, ajánljanak halételeket az ünnepi asztalra.
Összebújni szeretetben egy pohár tojáslikőrrel adventkor is csodás.
Gazdag, krémes, halványsárga ital: van, aki nagyon szereti, értő élvezettel ízlelgeti, más már az említésére is fintorog, és édesszájú vénkisasszonyok italának bélyegzi. A jó tojáslikőr selymes és homogén, semmiképpen sem híg, de nem is túl vastag. Több receptváltozata létezik, ebből most hármat mutatunk be.
Régészeti leletek tanúskodnak arról, hogy asztali tojáskínálót már az ókori rómaiak is használtak, de a tojástartók tömegesen a polgári világban terjedtek el, és ma is megmozgatják a formatervezők fantáziáját. Néhány patinásabb darabot a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (MKVM) jóvoltából tudunk megmutatni.
Első magyar borászként került fel Porta#2 nevű házasításával a világ egyik legjobb éttermeként ünnepelt dán Noma borlapjára. A felvidéki Sütő Zsolt - Strekov 1075 - borászatában jártunk.
A felvidéki Kürt már ismert a magyar borrajongók számára. A kis falu nagy titka: hogyan képes néhány borász egy talpalatnyi földön világhírű bort készíteni. És még egy rejtély: hogyan tud Kasnyik Tamás és Gábor testvérharc nélkül irányítani egy pincészetet. A titok nyitja a borász, aki inkább bába, mint alkimista.
Nem sok embert hallottam áradozni arról, milyen jó is a Jézus Szíve Plébánia szomszédságában megbúvó Városmajori piac. Első pillantásra elbűvölt, pedig nincs tömérdek árus, de szerencsére tömeg sincs. Tán pont ezért közvetlen, nyugodt és nem kell kapkodni a vásárlással, nem toporog mögötted a következő vevő.
Tizennégy éves koromtól élek kertes házban, de a kerti munka a fűnyírásban merült ki, illetve gondozhattam a család dombos ágyását. A lelkesedésem nem tartott sokáig, elsodortak a bulik, az iskola, később a munka. Amikor egyéves lett a fiam, úgy döntött a család, agyő Budapest, az agglomerációba költöztünk.
A cukrászat nem az a világ, ahol saccra, ahogy kiadja alapon összerakunk pár összetevőt és a végén nagyjából jó lesz. A pár bögrés recepten túl hamar elérkezünk oda, ahol a grammok, a hőfokok és az alapanyag minősége válik legfontosabbá.
Advent (ádvent) jelentése: eljövetel. És lám, eljöve a sok árus idén is a Bazilikához, a budapesti Szent István térre, hogy nyolcadik alkalommal megtartsák az Adventi Ünnep a Bazilikánál nevű rendezvényt a külföldiek, a haspókok, a borisszák és az ajándékfetisiszták legnagyobb örömére.
1433-ban a Szentföldről hazatérő burgundiai lovag, Bertrandon de la Brocquiere még arról panaszkodik, hogy a magyarok „kenyér helyett valami lepényfélét esznek, de ennek sincsenek nagyon bőviben”.
Hal nélkül nincs karácsony. A keresztény szimbolikában a hal Krisztus jelképe: a korai keresztények az üldöztetések idején két félkört rajzoltak a házfalakra, amerre a hal feje mutatott, ott tartották a titkos istentiszteletet.
Makacs dolgok a legendák. Hát még a hamisak. A gasztronómiai pletykák ócskapiacán szívósan tartja magát a hit, hogy a szaloncukor alapjául szolgáló fondant cukormáz készítésének titkát egy „nagy francia cukrász”, bizonyos Pierre André Manion vitte magával Franciaországból Berlinbe, s hozzánk német „tsemege-tsinálók” közvetítésével került a XIX. század elején.
A húsvét jól ismert jelképei: a tojás az élet, az újjászületés, a kalácsfonás a születés és halál állandó körforgását szimbolizálja. Húsvéti számunkban Auguszt Olga háromféle kalács elkészítését mutatja be olvasóinknak.
Ha létezhet verébszakács (Tandori Dezső) és emberszakács (Petri György), miért ne lehetne lélekszakács is? Bár Müller Péter nem nagy ínyenc, lévén háborús gyerek, azért családi kiadójának emblémája a Változások könyvének 27. hexagramja. Az pedig a táplálás jelképe. Az író, akitől tényleg a szellem lakik jól.
A napfényes Itáliát nyugodt szívvel nevezhetjük pacalnagyhatalomnak, hiszen aki végiglapoz egy olasz konyháról szóló alapos és átfogó munkát – pl. Váncsa István Lakomájának második kötetét –, az mindjárt konstatálja, hogy a talján tucatnál is több trippát készít: toszkán pacalsaláta, toszkán kenyérleves pacallal és borjúlábbal, toszkán pacalleves, venetói pacalrizottó, piemontei pacalleves, piemontei proletárleves, bolognai pacal, canepinai pacal, korzikai pacal, olivetán pacal, reggiói pacal, s
Nyárias melegre számíthatunk május utolsó hétvégéjén. Ilyenkor a legtöbb ember kirándulni, vagy strandolni megy. Hangolódjuk rá egy kis tóparti életérzésre Száraz Miklós György írásával!
A világ ötven legjobb éttermét rangsoroló listán egyetlen olyan város szerepel, amely két hellyel is ott van az első 15-ben. Nem, nem Párizs vagy Tokió, nem is valamelyik baszk vagy skandináv település, hanem Lima, Peru fővárosa. Az országé, amely kulinárisan sokáig leginkább arról volt ismert, hogy a tengerimalacok arrafelé nem végelgyengülésben halnak meg.
„A kenyér az egyik legszebb magyar szó –mondja Végh Antal – a jelentése a lét és az élet összessége. A kenyér az ételek között olyan, mint az imádságok között a Miatyánk.” Nyelvünk tükrözi e teljességet.
Kevesen tudják, hogy Huszti Péter negyvenvalahány éven át, ha tehette, esténként gyalog sétált a Madách Színházba. A Városmajorból az Erzsébet körútra. A színházban a társa várta: Piros Ildikó. A színész házaspárral beszélgettünk.
Február 17, húshagyó kedd. Ezt követő napon, hamvazószerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek. A negyvennapos böjt a 4. századra vált általánossá a keresztény világban. Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő. A sopronbánfalvi kolostorban ma már nem a pálos szerzetesek és a karmelita nővérek, hanem a felújított Kolostor étterem vendégei választhatnak böjti fogásoka
Tállyán, a felújított Szirmay kúriában tartotta első estjét a Tokaji Borbarátnők Klubja. Az étteremben először mutatkoztak be Ruprecht László irányítása alatt Mátyás József séf és helybéli főzőasszonyok.
Karácsonyesti vacsoránkat ősrégi szokások határozzák meg. A paraszti kultúrában szinte minden ételnek mágikus jelentése volt.
Eszenyi Enikő, a Vígszínház igazgatója viccesen azt mondta: ki fogja írni, hogy tilos fejben főzni! Mert ki gondolná, hogy az öltözők mélyén, a próbák szünetében isteni receptek cserélnek gazdát még a diétára fogott színészek körében is. Az ételekről való beszélgetés nagy mestere Hegyi Barbara, aki azonban a gyakorlatban is elbűvöli azt, aki az asztalához ül.
Híres agykutató, akadémikus, borlovag és kórustag. Szenvedélyesen főz, énekel, klarinétozik. A londoni Nemzetközi Csillagregiszter tanúsága szerint az Androméda csillagképben még egy égitest is az ő nevét viseli.
"Felhős volt az ég, csöndes eső szemerkélt, az ecetfa meg a négy juhar a megnyírt orgonabokrokkal versengve már zöldbe borult." Schäffer Erzsébet húsvéti írása
A legtöbb utazó romantikus hangulatba kerül Tokaj-Hegyalján, ha meglátja a szőlőtőkék rendjét. Az itt élő szőlészek és borászok ugyanezt érzik, amikor végigjárják birtokukat. Mert itt ősi hagyománya van a borkészítésnek, és a minőségen kívül csak egyvalami számít: hogy az ember minden körülmények között ember maradjon.
Mi az a zelené pivo, és vajon mitől zöld?
A napfényes Itáliát nyugodt szívvel nevezhetjük pacalnagyhatalomnak, hiszen aki végiglapoz egy olasz konyháról szóló alapos és átfogó munkát – pl. Váncsa István Lakomájának második kötetét –, az mindjárt konstatálja, hogy a talján tucatnál is több trippát készít: toszkán pacalsaláta, toszkán kenyérleves pacallal és borjúlábbal, toszkán pacalleves, venetói pacalrizottó, piemontei pacalleves, piemontei proletárleves, bolognai pacal, canepinai pacal, korzikai pacal, olivetán pacal, reggiói pacal, s
A világ ötven legjobb éttermét rangsoroló listán egyetlen olyan város szerepel, amely két hellyel is ott van az első 15-ben. Nem, nem Párizs vagy Tokió, nem is valamelyik baszk vagy skandináv település, hanem Lima, Peru fővárosa. Az országé, amely kulinárisan sokáig leginkább arról volt ismert, hogy a tengerimalacok arrafelé nem végelgyengülésben halnak meg.
A saját kedvenc karácsonyi ételéről is adomázik majd.
Heródes születésnapján Szalome ellejtette hírhedt táncát, és Keresztelő János fejét követelte cserébe.
Mi lett volna a menü, ha a mai karácsonyoknak megfelelően ünneplik Jézus születésnapját?
Karl Zsolt dunaharaszti cukrászmester világi finomságot alkotott az egyházi rendezvényre.
A nyári ehető vadnövények hozzájárulnak a test és a lélek ellazulásához.
Meglátogattuk a kármelita nővéreket Magyarszéken, hiszen a konyhából is vezet út Istenhez.
Összebújni szeretetben egy pohár tojáslikőrrel adventkor is csodás.
Gazdag, krémes, halványsárga ital: van, aki nagyon szereti, értő élvezettel ízlelgeti, más már az említésére is fintorog, és édesszájú vénkisasszonyok italának bélyegzi. A jó tojáslikőr selymes és homogén, semmiképpen sem híg, de nem is túl vastag. Több receptváltozata létezik, ebből most hármat mutatunk be.
Régészeti leletek tanúskodnak arról, hogy asztali tojáskínálót már az ókori rómaiak is használtak, de a tojástartók tömegesen a polgári világban terjedtek el, és ma is megmozgatják a formatervezők fantáziáját. Néhány patinásabb darabot a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (MKVM) jóvoltából tudunk megmutatni.
Nem sok embert hallottam áradozni arról, milyen jó is a Jézus Szíve Plébánia szomszédságában megbúvó Városmajori piac. Első pillantásra elbűvölt, pedig nincs tömérdek árus, de szerencsére tömeg sincs. Tán pont ezért közvetlen, nyugodt és nem kell kapkodni a vásárlással, nem toporog mögötted a következő vevő.
Tizennégy éves koromtól élek kertes házban, de a kerti munka a fűnyírásban merült ki, illetve gondozhattam a család dombos ágyását. A lelkesedésem nem tartott sokáig, elsodortak a bulik, az iskola, később a munka. Amikor egyéves lett a fiam, úgy döntött a család, agyő Budapest, az agglomerációba költöztünk.
A cukrászat nem az a világ, ahol saccra, ahogy kiadja alapon összerakunk pár összetevőt és a végén nagyjából jó lesz. A pár bögrés recepten túl hamar elérkezünk oda, ahol a grammok, a hőfokok és az alapanyag minősége válik legfontosabbá.
Advent (ádvent) jelentése: eljövetel. És lám, eljöve a sok árus idén is a Bazilikához, a budapesti Szent István térre, hogy nyolcadik alkalommal megtartsák az Adventi Ünnep a Bazilikánál nevű rendezvényt a külföldiek, a haspókok, a borisszák és az ajándékfetisiszták legnagyobb örömére.
Hal nélkül nincs karácsony. A keresztény szimbolikában a hal Krisztus jelképe: a korai keresztények az üldöztetések idején két félkört rajzoltak a házfalakra, amerre a hal feje mutatott, ott tartották a titkos istentiszteletet.
Makacs dolgok a legendák. Hát még a hamisak. A gasztronómiai pletykák ócskapiacán szívósan tartja magát a hit, hogy a szaloncukor alapjául szolgáló fondant cukormáz készítésének titkát egy „nagy francia cukrász”, bizonyos Pierre André Manion vitte magával Franciaországból Berlinbe, s hozzánk német „tsemege-tsinálók” közvetítésével került a XIX. század elején.
A húsvét jól ismert jelképei: a tojás az élet, az újjászületés, a kalácsfonás a születés és halál állandó körforgását szimbolizálja. Húsvéti számunkban Auguszt Olga háromféle kalács elkészítését mutatja be olvasóinknak.
Nyárias melegre számíthatunk május utolsó hétvégéjén. Ilyenkor a legtöbb ember kirándulni, vagy strandolni megy. Hangolódjuk rá egy kis tóparti életérzésre Száraz Miklós György írásával!
„A kenyér az egyik legszebb magyar szó –mondja Végh Antal – a jelentése a lét és az élet összessége. A kenyér az ételek között olyan, mint az imádságok között a Miatyánk.” Nyelvünk tükrözi e teljességet.
Február 17, húshagyó kedd. Ezt követő napon, hamvazószerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek. A negyvennapos böjt a 4. századra vált általánossá a keresztény világban. Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő. A sopronbánfalvi kolostorban ma már nem a pálos szerzetesek és a karmelita nővérek, hanem a felújított Kolostor étterem vendégei választhatnak böjti fogásoka
Tállyán, a felújított Szirmay kúriában tartotta első estjét a Tokaji Borbarátnők Klubja. Az étteremben először mutatkoztak be Ruprecht László irányítása alatt Mátyás József séf és helybéli főzőasszonyok.
Karácsonyesti vacsoránkat ősrégi szokások határozzák meg. A paraszti kultúrában szinte minden ételnek mágikus jelentése volt.
Eszenyi Enikő, a Vígszínház igazgatója viccesen azt mondta: ki fogja írni, hogy tilos fejben főzni! Mert ki gondolná, hogy az öltözők mélyén, a próbák szünetében isteni receptek cserélnek gazdát még a diétára fogott színészek körében is. Az ételekről való beszélgetés nagy mestere Hegyi Barbara, aki azonban a gyakorlatban is elbűvöli azt, aki az asztalához ül.
"Felhős volt az ég, csöndes eső szemerkélt, az ecetfa meg a négy juhar a megnyírt orgonabokrokkal versengve már zöldbe borult." Schäffer Erzsébet húsvéti írása
A legtöbb utazó romantikus hangulatba kerül Tokaj-Hegyalján, ha meglátja a szőlőtőkék rendjét. Az itt élő szőlészek és borászok ugyanezt érzik, amikor végigjárják birtokukat. Mert itt ősi hagyománya van a borkészítésnek, és a minőségen kívül csak egyvalami számít: hogy az ember minden körülmények között ember maradjon.
Úgy tűnik, hogy tojás nélkül sehol sincs húsvét, de van ország, ahol úgy kedvelik, ha „záp”.
A húsvét szimbolikáról mesél Fráter Erzsébet biológus, a Biblia ételei és a Biblia növényei könyvek szerzője.
Bár ilyenkor mindenhol ugyanarra emlékeznek, a hagyományok azért meglehetősen változatosak.
Nyári gyógynövények, amelyeket érdemes termeszteni vagy gyűjteni.
Haraszti Zsoltot, Jahni Lászlót és Mogyorósi Donátot kértük fel, ajánljanak halételeket az ünnepi asztalra.
Első magyar borászként került fel Porta#2 nevű házasításával a világ egyik legjobb éttermeként ünnepelt dán Noma borlapjára. A felvidéki Sütő Zsolt - Strekov 1075 - borászatában jártunk.
A felvidéki Kürt már ismert a magyar borrajongók számára. A kis falu nagy titka: hogyan képes néhány borász egy talpalatnyi földön világhírű bort készíteni. És még egy rejtély: hogyan tud Kasnyik Tamás és Gábor testvérharc nélkül irányítani egy pincészetet. A titok nyitja a borász, aki inkább bába, mint alkimista.
1433-ban a Szentföldről hazatérő burgundiai lovag, Bertrandon de la Brocquiere még arról panaszkodik, hogy a magyarok „kenyér helyett valami lepényfélét esznek, de ennek sincsenek nagyon bőviben”.
Ha létezhet verébszakács (Tandori Dezső) és emberszakács (Petri György), miért ne lehetne lélekszakács is? Bár Müller Péter nem nagy ínyenc, lévén háborús gyerek, azért családi kiadójának emblémája a Változások könyvének 27. hexagramja. Az pedig a táplálás jelképe. Az író, akitől tényleg a szellem lakik jól.
Kevesen tudják, hogy Huszti Péter negyvenvalahány éven át, ha tehette, esténként gyalog sétált a Madách Színházba. A Városmajorból az Erzsébet körútra. A színházban a társa várta: Piros Ildikó. A színész házaspárral beszélgettünk.