A muter főztje
Papp Laci kedvenc ételei
Gasztrós szakemberek és a kultúra területéről ismert szereplők főznek együtt.
Magasan van a mérce, de ha nekifutok, talán még megugorhatom. Meg akarom ugrani.
Budapest megnyílt a Retro Élményközpont, amely minden érzékszervünknek kínálja a letűnt kor emlékeit.
27 éve felel az Oscar-gálák fogásaiért, most pedig Budapesten nyitott új éttermet Wolfgang Puck.
A levesektől a főételeken át a desszertekig számtalan ételben találkozunk velük.
Tiago Sabarigo és Barna Ádám négykezes vacsoraestje az Essênciában emlékezetes marad.
Karinthy Frigyes magánélete menthetetlen volt, enni otthon nem kapott.
Petőfi nem az a haspókfajta. Az életműben hiába keresünk ínycsiklandó ételleírásokat, nagyevők sem találtatnak
Az csak irodalmi közhely, hogy a girhes költő jobb poéta. Nincs erre semmi bizonyíték.
Makacs dolgok a legendák. Hát még a hamisak. Krúdyról annyi adoma, anekdota kering közszájon, hogy ember legyen a talpán, aki a regényíró és a regényhősök figuráit különválasztja.
Hol lehet jó lekvárt kapni, hova érdemes friss sajtért benézni, hol várnak ránk egyéb programok?
A régi magyar életben keszeg ember nem lehetett alispán - mondja Krúdy. Kár volt világra jönnie. A papok körében kerek cipóhasak divatoztak, az ügyvédek hegyes pocakkal jártak, a kormánypártiak potrohot eresztettek, az ellenzék bendőt nevelt.
„Meg lehet bolondulni, itt minden az evésről szól” – mondja Lajkó Félix.
Az év egyik legjelentősebb gasztronómiai eseménye a Sirha Budapest. Körülnéztünk a Hungexpón - görgesse végig a képriportunkat!
Sokak számára a karácsonyi ételsor elkészítése nem örömteli feladat vagy lelkesítő kihívás, hanem igazi stresszforrás, amiből több napos vásárlási procedúra, állandó konyhai felfordulás, a lakást elárasztó nem kívánt ételszag és folyamatosan halmozódó időhiány következik. A felkészülés háborgó tengerén tehát sokaknak igazi mentőöv lehet az olyan éttermek ajánlata, amelyek karácsonyi ételeket kínálnak elvitelre.
A burgenlandi konyha önmagában megér egy utazást. Ausztria legkisebb tartománya rengeteget fejlődött az elmúlt évtizedben, igazi ínyencföld lett remek éttermekkel, pincészetekkel, családi gazdaságokkal.
A belvárosi vendéglátóhelyek egy idő óta felültek a skybarok divathullámára, így beültünk a Hotel Rum Budapest tetején februárban nyitott TopRumba egy estére, hogy megnézzük a csúcsborok, a kiemelkedő pezsgők, a magyaros tapasok és a háztetők együttállását.
A libák többnyire galibát okoznak. Így volt ez Krisztus előtt 390-ben is, amikor az éj leple alatt barbár gallok akarták elfoglalni a várost, de Róma lúdjai felverték gágogásukkal a fáradt őrséget. A történet nem mese, Homérosz és Ovidius is ír a „Capitoliumot hangjukkal megmenekítő” harcias madarakról.
A haluska és a dödölle a szegények eledele volt: krumpli, liszt, zsiradék mindig akadt otthon.
A libák többnyire galibát okoznak. Így volt ez Krisztus előtt 390-ben is, amikor az éj leple alatt barbár gallok akarták elfoglalni a várost, de Róma lúdjai felverték gágogásukkal a fáradt őrséget.
A szalonna régen nemcsak a legfontosabb konyhai alapanyagok egyike volt, de sok esetben reggeli, ebéd, vacsora is. Ma már a konyhában is ritkábban kerül elő, az egészségre törekvő életmód miatt háttérbe szorult, pedig nem kell sok belőle egy-egy étel aromáinak a kiteljesítéséhez.
Szent Márton meg sem született még, amikor a római ínyenc (a legrégibb fennmaradt szakácskönyvének szerzője) Marcus Gavius Apicius már aszalt fügével, mustos kenyérrel tömte, mézes borral itatta a libákat, hogy májuk zamatosabb és porhanyósabb legyen. A ludak mégsem őt árulták el a gágogásukkal, hanem a jámbor remetét, aki nagy alázatosságában az ólba bújt, amikor megtudta, hogy püspökké akarják választani.
A sertéshús értéke nem marad el a többi szokásos húsféléétől, ráadásul nagyon ízletes. Persze, nem mindegy, hogy intenzíven hizlalt ipari sertésről, vagy szabadban tartott mangalicáról van-e szó. A házisertés népszerűségéhez nagyban hozzájárult az is, hogy a háznál felnevelt állatot otthon, mészáros nélkül is le tudták vágni és fel tudták dolgozni – ahogy a Tanú című film Dezsőjénél is láttuk.
Amióta Karinthy Márton közreadta Ördöggörcs, avagy utazás Karinthyába című családtörténetét, mindent tudunk a XX. század legkülönösebb irodalmi famíliájáról. A legendák ködvilágából Karinthy Márton teremtett hús-vér valóságot. Egy fontos kérdéssel azonban adós maradt: mennyire érdekelte a gyomros matéria a Karinthyakat?
A disznóvágás hazánkban még élő hagyomány, s jó lenne, ha ez minél több helyen meg is maradna, hogy a vendégek átélhessék a tor ünnepi hangulatát, megízlelhessék a tradicionális ételeket.
A sertéshús finom, és a modern táplálkozási irányelvek szerint is érdemes disznóból készült fogásokat enni. A malachús fontos – többek között – az agy és az idegrendszer fejlődéséhez, és a zsírjától sem kell annyira félni, ahogy azt korábban gondoltuk. Ráadásul kiváló ételek készíthetők belőle az ünnepi asztalra is.
Egyesek már egy jó pacal gondolatától is öklendeznek, mások elképzelhetetlennek tartják, hogy pár évtizede még Magyarországon is ettek remek fiatal varjakat. A malactartó, vagyis a nőstény disznó szaporítószervei már az ország nagy részénél levernék a biztosítékot, de hol vagyunk mi az grönlandi konyha igazán durva fogásaitól? Utazzanak velünk: ismerjék meg a kontinens leggusztustalanabb fogásait!
A villányi pincesor nemcsak a borról szól. Legendákról, stifolderről, borlekvárról, jófajta sokác harapnivalókról is. Bár a borok minősége és sokszínűsége még mindig megelőzi a gasztronómiai kínálatot, ma már Villányban ínyenc éttermeket is lehet találni. Jó bort azonban csak jó ember tud készíteni. Jó éttermet pedig csak jó borász.
"Ott voltam, ahol lennem kellett. / Azt (t)ettem, amit (t)ennem kellett." Kádár sírfelirata a gulyáskommunizmus esszenciája. Gasztropolitika a Kádár-korszakban.
Tavaly őszi számunkban bemutattuk a Magyar Konyha kedvenc húsboltjait, ahol a legjobb marha, disznó, bárány és csirke kapható. Azóta sokat változott a "húspiac". TOP 10 hentes újragondolva.
Genussland és Pannonische Küche. Ezzel a két szlogennel várja vendégeit a legkisebb osztrák tartomány. Genuss egyszerre jelent élvezetet, élményt (a Geschmack: íz, ízlés, illat), a „pannon konyha” meg a soknemzetiségű Monarchia világát takarja. Nekünk, magyaroknak első hallásra meghökkentő, hogy a gulyás, a töpörtyűs pogácsa tipikus osztrák étel, a szürke marha, a mangalica Burgenlandban őshonos, de hát nagy a világ és végtelen Isten állatkertje.
Ugye emlékeznek Woody Allen filmjének lúzer bankrablóira, akik úgy próbáltak a kiszemelt pénzintézetbe bejutni, hogy alagút fúrásába kezdtek a szomszédos üzlet pincéjéből. Akciójuk leplezésére sütizőt nyitottak az addig üres helységben, ahol egyikük felesége alibiből a maga gyártotta finomságokat árulgatta.
Ha megnézzük a térképet, jól látható, hogy Csallóköz egy óriási sziget. A Duna és mellékfolyói által körbevett szárazföld, Európa legnagyobb folyami szigete. A csallóközi gasztronómiára a magyar konyha, valamint a szláv és a német konyhaművészet egyaránt nagy hatással volt.
A libák többnyire galibát okoznak. Így volt ez Krisztus előtt 390-ben is, amikor az éj leple alatt barbár gallok akarták elfoglalni a várost, de Róma lúdjai felverték gágogásukkal a fáradt őrséget. A történet nem mese, Homérosz és Ovidius is ír a „Capitoliumot hangjukkal megmenekítő” harcias madarakról.
Nyáron a hal dukál. Magyarországon - tenger nem lévén - a tavi és folyami halaké a főszerep. Harcsát, fogast, keszeget szeretnénk enni, csak sajnos néha fagyasztott tengeri halat kapunk helyette. Azért van néhány halászcsárda, ahova érdemes betérni és előttünk még a szegedi és a dunaföldvári halászléfőző verseny is.
A budakalászi Schieszl Vendéglő és Borház falai között egyszerre él a százéves múlt és a szorgos jelen, a kézműves hagyomány és a XXI. századi technológia, a családias figyelem és a legnagyobb rendezvények profi kiszolgálása, a sváb és a magyar történelem.
Mohácstól délre, egészen a Dráva dunai torkolatáig tart a drávaszögi népi kultúra, a sokácok, horvátok, magyarok, svábok és szerbek évszázados együttélése sajátos közös konyhát hozott létre. Az éttermek, csárdák büszkén kínálják a helyi specialitásokat, amelyekhez mindig akad bor valamelyik szomszédos pincéből. Mi most 12 olyan helyet ajánlunk, ahová érdemes betérni.
Van, aki Budapestről ötszáz kilométert utazik oda-vissza, csak hogy megkóstolja a Tiszacsegei Halászcsárda legendás korhely harcsahalászlevét vagy a Baricska csárda harcsapaprikását. Szerencsére egyre több a ...
A Tisza-tó Magyarország rejtett kincse. A kedvesség, romlatlanság jellemzi azokat az általunk - újból - felkeresett helyeket, ahol a két évvel ezelőtti összeállításunkhoz képest mit sem változott a szíves vendéglátás, a kemény munkával megtartott minőség.
Számos hangszeren játszanak. Többek között sonkán. Sarlós (Papas) Péter kedvenc hegedűje a Jamón Ibérico de Bellota. Bereznay Tamás séf a pácolt, hidegen füstölt magyar parasztsonkára esküszik.
Baranya legdélebbi csücske (a Drávaszög) ragaszkodik talán a leginkább gasztronómiai hagyományaihoz.
Kővári Éváék farmja Ábrahámhegy tövében azok közé a megkerülhetetlen helyek közé tartozik a Káli-medencében, melyeket GPS-sel nem lehet megtalálni, csak szájhagyomány után.
Szalay Jeromos a "három dombon" szánkózik, amit egykor Szent Márton hegyének neveztek, csak Kazinczy keresztelte át Pannonhalmának. A bencés szerzetes francia nyelvet és irodalmat tanított a harmincas évek elején. A fotó azt a derűt és bölcsességet tükrözi, ami mindig is jellemezte a testvéreket: az imádkozás mellett a zöldségtermesztésre, a szőlőművelésre, sőt a haltenyésztésre is ők tanították meg Európát. A Pannonhalmi Bencés Apátság most a szabadság mámorát éli: pincészetet, éttermet, növény
Akár a mesében. Mezőcsát felől érkezünk az ároktői révhez. Innen komppal jutunk a Tiszacsegei Halászcsárdához, ahol Duda, a Tisza szerelmese irányítja a konyhát.
Az Istvándy Gergely, Kardos Gábor, Laposa Bence, Szeremley László és Váli Péter borászokból álló Badacsonyi KÖR már tavaly is merészet gondolt, amikor az együtt szüretelt kéknyelűből közös bort készítettek.
A Magyar Konyha a budai zöldvendéglők nyomába eredt, és közel száz éttermet tesztelt. A békebeli hangulat még nyakon csíphető. Hatalmas lombú vadgesztenyék vagy hársak alatt piros kockás abrosszal letakart, kecskelábú asztalok, a rácsos kerítést vadszőlő futja be, a zöld dézsákban leanderek pompáznak.
Talán soha nem volt olyan könnyű a hedonizmusnak élni, mint napjainkban. Az elmúlt évtizedet bátran nevezhetjük gasztronómiai forradalomnak hazánkban: áradnak felénk az exkluzív kóstolók, speciális tanfolyamok, főzős filmek és tévéműsorok, nem beszélve a gasztro blogokról.
Böllértalálkozók, böllérversenyek, disznótorosok sora várja országszerte a sült hurkák kolbászok kedvelőit. Hova menjünk, ha hajnali disznóvágáshoz van kedvünk?
Hizlal. Növeli a koleszterinszintet. Egyesít magában mindent, ami káros: telített zsírsavakat, egyszerű szénhidrátokat. Szegény zsíros kenyér. Az egészségtelen táplálkozás jelképe lett. Pedig lehetett volna hungaricum is. "Desca Hungarica". A magyar lélek kifejeződése.
Ki tudja miért, karácsony és húsvét mellett egyik legnagyobb ünnepünk a Márton-nap. Valószínű, hogy a libasültet oly sokan szeretik, hogy a Márton napi libatort szerte az országban megülik. A Rosenstein étteremben november 7-től, a szentendrei Aranysárkányban november 11-18-ig tartanak a libanapok.
Magasan van a mérce, de ha nekifutok, talán még megugorhatom. Meg akarom ugrani.
Budapest megnyílt a Retro Élményközpont, amely minden érzékszervünknek kínálja a letűnt kor emlékeit.
27 éve felel az Oscar-gálák fogásaiért, most pedig Budapesten nyitott új éttermet Wolfgang Puck.
Tiago Sabarigo és Barna Ádám négykezes vacsoraestje az Essênciában emlékezetes marad.
Hol lehet jó lekvárt kapni, hova érdemes friss sajtért benézni, hol várnak ránk egyéb programok?
Az év egyik legjelentősebb gasztronómiai eseménye a Sirha Budapest. Körülnéztünk a Hungexpón - görgesse végig a képriportunkat!
Sokak számára a karácsonyi ételsor elkészítése nem örömteli feladat vagy lelkesítő kihívás, hanem igazi stresszforrás, amiből több napos vásárlási procedúra, állandó konyhai felfordulás, a lakást elárasztó nem kívánt ételszag és folyamatosan halmozódó időhiány következik. A felkészülés háborgó tengerén tehát sokaknak igazi mentőöv lehet az olyan éttermek ajánlata, amelyek karácsonyi ételeket kínálnak elvitelre.
A belvárosi vendéglátóhelyek egy idő óta felültek a skybarok divathullámára, így beültünk a Hotel Rum Budapest tetején februárban nyitott TopRumba egy estére, hogy megnézzük a csúcsborok, a kiemelkedő pezsgők, a magyaros tapasok és a háztetők együttállását.
A libák többnyire galibát okoznak. Így volt ez Krisztus előtt 390-ben is, amikor az éj leple alatt barbár gallok akarták elfoglalni a várost, de Róma lúdjai felverték gágogásukkal a fáradt őrséget. A történet nem mese, Homérosz és Ovidius is ír a „Capitoliumot hangjukkal megmenekítő” harcias madarakról.
A haluska és a dödölle a szegények eledele volt: krumpli, liszt, zsiradék mindig akadt otthon.
A libák többnyire galibát okoznak. Így volt ez Krisztus előtt 390-ben is, amikor az éj leple alatt barbár gallok akarták elfoglalni a várost, de Róma lúdjai felverték gágogásukkal a fáradt őrséget.
A szalonna régen nemcsak a legfontosabb konyhai alapanyagok egyike volt, de sok esetben reggeli, ebéd, vacsora is. Ma már a konyhában is ritkábban kerül elő, az egészségre törekvő életmód miatt háttérbe szorult, pedig nem kell sok belőle egy-egy étel aromáinak a kiteljesítéséhez.
Szent Márton meg sem született még, amikor a római ínyenc (a legrégibb fennmaradt szakácskönyvének szerzője) Marcus Gavius Apicius már aszalt fügével, mustos kenyérrel tömte, mézes borral itatta a libákat, hogy májuk zamatosabb és porhanyósabb legyen. A ludak mégsem őt árulták el a gágogásukkal, hanem a jámbor remetét, aki nagy alázatosságában az ólba bújt, amikor megtudta, hogy püspökké akarják választani.
A sertéshús értéke nem marad el a többi szokásos húsféléétől, ráadásul nagyon ízletes. Persze, nem mindegy, hogy intenzíven hizlalt ipari sertésről, vagy szabadban tartott mangalicáról van-e szó. A házisertés népszerűségéhez nagyban hozzájárult az is, hogy a háznál felnevelt állatot otthon, mészáros nélkül is le tudták vágni és fel tudták dolgozni – ahogy a Tanú című film Dezsőjénél is láttuk.
A disznóvágás hazánkban még élő hagyomány, s jó lenne, ha ez minél több helyen meg is maradna, hogy a vendégek átélhessék a tor ünnepi hangulatát, megízlelhessék a tradicionális ételeket.
A sertéshús finom, és a modern táplálkozási irányelvek szerint is érdemes disznóból készült fogásokat enni. A malachús fontos – többek között – az agy és az idegrendszer fejlődéséhez, és a zsírjától sem kell annyira félni, ahogy azt korábban gondoltuk. Ráadásul kiváló ételek készíthetők belőle az ünnepi asztalra is.
Egyesek már egy jó pacal gondolatától is öklendeznek, mások elképzelhetetlennek tartják, hogy pár évtizede még Magyarországon is ettek remek fiatal varjakat. A malactartó, vagyis a nőstény disznó szaporítószervei már az ország nagy részénél levernék a biztosítékot, de hol vagyunk mi az grönlandi konyha igazán durva fogásaitól? Utazzanak velünk: ismerjék meg a kontinens leggusztustalanabb fogásait!
A villányi pincesor nemcsak a borról szól. Legendákról, stifolderről, borlekvárról, jófajta sokác harapnivalókról is. Bár a borok minősége és sokszínűsége még mindig megelőzi a gasztronómiai kínálatot, ma már Villányban ínyenc éttermeket is lehet találni. Jó bort azonban csak jó ember tud készíteni. Jó éttermet pedig csak jó borász.
"Ott voltam, ahol lennem kellett. / Azt (t)ettem, amit (t)ennem kellett." Kádár sírfelirata a gulyáskommunizmus esszenciája. Gasztropolitika a Kádár-korszakban.
Tavaly őszi számunkban bemutattuk a Magyar Konyha kedvenc húsboltjait, ahol a legjobb marha, disznó, bárány és csirke kapható. Azóta sokat változott a "húspiac". TOP 10 hentes újragondolva.
Genussland és Pannonische Küche. Ezzel a két szlogennel várja vendégeit a legkisebb osztrák tartomány. Genuss egyszerre jelent élvezetet, élményt (a Geschmack: íz, ízlés, illat), a „pannon konyha” meg a soknemzetiségű Monarchia világát takarja. Nekünk, magyaroknak első hallásra meghökkentő, hogy a gulyás, a töpörtyűs pogácsa tipikus osztrák étel, a szürke marha, a mangalica Burgenlandban őshonos, de hát nagy a világ és végtelen Isten állatkertje.
Ugye emlékeznek Woody Allen filmjének lúzer bankrablóira, akik úgy próbáltak a kiszemelt pénzintézetbe bejutni, hogy alagút fúrásába kezdtek a szomszédos üzlet pincéjéből. Akciójuk leplezésére sütizőt nyitottak az addig üres helységben, ahol egyikük felesége alibiből a maga gyártotta finomságokat árulgatta.
Ha megnézzük a térképet, jól látható, hogy Csallóköz egy óriási sziget. A Duna és mellékfolyói által körbevett szárazföld, Európa legnagyobb folyami szigete. A csallóközi gasztronómiára a magyar konyha, valamint a szláv és a német konyhaművészet egyaránt nagy hatással volt.
A libák többnyire galibát okoznak. Így volt ez Krisztus előtt 390-ben is, amikor az éj leple alatt barbár gallok akarták elfoglalni a várost, de Róma lúdjai felverték gágogásukkal a fáradt őrséget. A történet nem mese, Homérosz és Ovidius is ír a „Capitoliumot hangjukkal megmenekítő” harcias madarakról.
Nyáron a hal dukál. Magyarországon - tenger nem lévén - a tavi és folyami halaké a főszerep. Harcsát, fogast, keszeget szeretnénk enni, csak sajnos néha fagyasztott tengeri halat kapunk helyette. Azért van néhány halászcsárda, ahova érdemes betérni és előttünk még a szegedi és a dunaföldvári halászléfőző verseny is.
Mohácstól délre, egészen a Dráva dunai torkolatáig tart a drávaszögi népi kultúra, a sokácok, horvátok, magyarok, svábok és szerbek évszázados együttélése sajátos közös konyhát hozott létre. Az éttermek, csárdák büszkén kínálják a helyi specialitásokat, amelyekhez mindig akad bor valamelyik szomszédos pincéből. Mi most 12 olyan helyet ajánlunk, ahová érdemes betérni.
Van, aki Budapestről ötszáz kilométert utazik oda-vissza, csak hogy megkóstolja a Tiszacsegei Halászcsárda legendás korhely harcsahalászlevét vagy a Baricska csárda harcsapaprikását. Szerencsére egyre több a ...
A Tisza-tó Magyarország rejtett kincse. A kedvesség, romlatlanság jellemzi azokat az általunk - újból - felkeresett helyeket, ahol a két évvel ezelőtti összeállításunkhoz képest mit sem változott a szíves vendéglátás, a kemény munkával megtartott minőség.
Baranya legdélebbi csücske (a Drávaszög) ragaszkodik talán a leginkább gasztronómiai hagyományaihoz.
Az Istvándy Gergely, Kardos Gábor, Laposa Bence, Szeremley László és Váli Péter borászokból álló Badacsonyi KÖR már tavaly is merészet gondolt, amikor az együtt szüretelt kéknyelűből közös bort készítettek.
A Magyar Konyha a budai zöldvendéglők nyomába eredt, és közel száz éttermet tesztelt. A békebeli hangulat még nyakon csíphető. Hatalmas lombú vadgesztenyék vagy hársak alatt piros kockás abrosszal letakart, kecskelábú asztalok, a rácsos kerítést vadszőlő futja be, a zöld dézsákban leanderek pompáznak.
Talán soha nem volt olyan könnyű a hedonizmusnak élni, mint napjainkban. Az elmúlt évtizedet bátran nevezhetjük gasztronómiai forradalomnak hazánkban: áradnak felénk az exkluzív kóstolók, speciális tanfolyamok, főzős filmek és tévéműsorok, nem beszélve a gasztro blogokról.
Böllértalálkozók, böllérversenyek, disznótorosok sora várja országszerte a sült hurkák kolbászok kedvelőit. Hova menjünk, ha hajnali disznóvágáshoz van kedvünk?
Hizlal. Növeli a koleszterinszintet. Egyesít magában mindent, ami káros: telített zsírsavakat, egyszerű szénhidrátokat. Szegény zsíros kenyér. Az egészségtelen táplálkozás jelképe lett. Pedig lehetett volna hungaricum is. "Desca Hungarica". A magyar lélek kifejeződése.
Ki tudja miért, karácsony és húsvét mellett egyik legnagyobb ünnepünk a Márton-nap. Valószínű, hogy a libasültet oly sokan szeretik, hogy a Márton napi libatort szerte az országban megülik. A Rosenstein étteremben november 7-től, a szentendrei Aranysárkányban november 11-18-ig tartanak a libanapok.
A levesektől a főételeken át a desszertekig számtalan ételben találkozunk velük.
Karinthy Frigyes magánélete menthetetlen volt, enni otthon nem kapott.
Petőfi nem az a haspókfajta. Az életműben hiába keresünk ínycsiklandó ételleírásokat, nagyevők sem találtatnak
Az csak irodalmi közhely, hogy a girhes költő jobb poéta. Nincs erre semmi bizonyíték.
Makacs dolgok a legendák. Hát még a hamisak. Krúdyról annyi adoma, anekdota kering közszájon, hogy ember legyen a talpán, aki a regényíró és a regényhősök figuráit különválasztja.
A régi magyar életben keszeg ember nem lehetett alispán - mondja Krúdy. Kár volt világra jönnie. A papok körében kerek cipóhasak divatoztak, az ügyvédek hegyes pocakkal jártak, a kormánypártiak potrohot eresztettek, az ellenzék bendőt nevelt.
„Meg lehet bolondulni, itt minden az evésről szól” – mondja Lajkó Félix.
A burgenlandi konyha önmagában megér egy utazást. Ausztria legkisebb tartománya rengeteget fejlődött az elmúlt évtizedben, igazi ínyencföld lett remek éttermekkel, pincészetekkel, családi gazdaságokkal.
Amióta Karinthy Márton közreadta Ördöggörcs, avagy utazás Karinthyába című családtörténetét, mindent tudunk a XX. század legkülönösebb irodalmi famíliájáról. A legendák ködvilágából Karinthy Márton teremtett hús-vér valóságot. Egy fontos kérdéssel azonban adós maradt: mennyire érdekelte a gyomros matéria a Karinthyakat?
A budakalászi Schieszl Vendéglő és Borház falai között egyszerre él a százéves múlt és a szorgos jelen, a kézműves hagyomány és a XXI. századi technológia, a családias figyelem és a legnagyobb rendezvények profi kiszolgálása, a sváb és a magyar történelem.
Számos hangszeren játszanak. Többek között sonkán. Sarlós (Papas) Péter kedvenc hegedűje a Jamón Ibérico de Bellota. Bereznay Tamás séf a pácolt, hidegen füstölt magyar parasztsonkára esküszik.
Kővári Éváék farmja Ábrahámhegy tövében azok közé a megkerülhetetlen helyek közé tartozik a Káli-medencében, melyeket GPS-sel nem lehet megtalálni, csak szájhagyomány után.
Szalay Jeromos a "három dombon" szánkózik, amit egykor Szent Márton hegyének neveztek, csak Kazinczy keresztelte át Pannonhalmának. A bencés szerzetes francia nyelvet és irodalmat tanított a harmincas évek elején. A fotó azt a derűt és bölcsességet tükrözi, ami mindig is jellemezte a testvéreket: az imádkozás mellett a zöldségtermesztésre, a szőlőművelésre, sőt a haltenyésztésre is ők tanították meg Európát. A Pannonhalmi Bencés Apátság most a szabadság mámorát éli: pincészetet, éttermet, növény