A Horhosvölgyi Ökofarmon jártunk
A Horhosvölgyi Ökofarm 2024-ben elnyerte a Magyar Konyha Termelői Díját.
A Horhosvölgyi Ökofarm 2024-ben elnyerte a Magyar Konyha Termelői Díját.
Lanzarote: elsöpörte a vulkáni tűz, mégis a világ egyik leglátványosabb szőlőtermelő vidéke.
A márciusi lapszám is sok húsvéti tartalmat közölt, de az áprilisi lapszámunkba is fért belőle.
Régen minden jobb volt? A Magyar Konyha régi számainak fellapozásával lehet igen és nem is a helyes válasz.
Lessünk be az írók-költők konyháira, hogy kiderüljön, milyen ételek adtak muníciót a forradalmi hevülethez.
A Hello Buda Winterlandban korcsolyapályával és hütte hangulattal várják a látogatókatókat.
Végre magyarul is megjelent a zseniális Giorgio Locatelli szicíliai szakácskönyve.
1873. november 17-én egyesült Pest, Buda és Óbuda. November 17-e Budapest születésnapja.
A Fajszi Paprika Manufaktúra negyedik generációs családi vállalkozás.
A Légrádi testvérek Magyar utcai étterme a hazai és a külföldi elit vendéglője volt.
Krúdy életében Nyíregyháza pihenő övezete, a Sóstó kiemelkedő jelentőséggel bírt.
Sose feledem a nyarakat, amikor a könyökünkről csorgott a friss őszibarack édes leve.
A kipusztulástól már megmentettük, ám a vasárnapi ebédek asztalára még nem került oda a magyar szürke marha.
Rubin Eszter könyve mérföldkő: a hisztaminintolerancia súlyos reakciókat vált ki a szervezetben.
Az csak irodalmi közhely, hogy a girhes költő jobb poéta. Nincs erre semmi bizonyíték.
„Állj meg Pegazus! Idekötlek a fűzfához. S magam betekintek a tepsik, lábasok és bögrék közé a konyhába.” Így kezdi A magyar konyha című írását 1889 decemberében Mikszáth Kálmán. S bár eszmefuttatását furcsa kézlegyintéssel „fecsegésnek” nevezi az alcímben, a következő hónapban (A Hét című folyóiratban) még kétszer megjelenteti a publicisztikát. Ami nem szokása. Mi lehet hát ez a korántsem „apró dolog”, amiért szót emel? Hamar kiderül.
A koronavírus-járvány miatti korlátozások hatására az emberek drámai módon vásárolják fel a különböző élelmiszereket. A Napi Táptudás blog kezdeményezésére táplálkozástudományi szakemberek és dietetikusok, valamint szervezetek fogtak össze, így elkészült egy tájékoztató infografika, amely segít a lakosság számára a legégetőbb kérdéseket megválaszolni.
Életének 84. évében meghalt Csukás István Kossuth-díjas költő, író, a nemzet művésze 2020. február 24-én. A Kossuth-díjas alkotó 1936. április 2-án született Kisújszálláson, 1957 óta élt írásaiból. Generációk nőttek fel olyan legendás meséin, mint a Pom-pom meséi; a Süsü, sárkány; a Mirr-murr; a Nagy Ho-ho-ho-horgász, a Keménykalap és krumpliorr, a Nyár a szigeten és A legkisebb ugrifüles. Emellett hang- és tévéjátékok, filmek, színdarabok fűződnek a nevéhez és verseket is írt.
A jellegzetes kinézetű konzerv, a piros fémhengerbe zárt sűrített paradicsom fénye mára kissé megkopott. Ha nem is tartozik a legfontosabb alapanyagok közé, néha azért szükség van rá. A Magyar Konyha magazin és a Pannon Gasztronómiai Akadémia tesztjében igyekeztünk a legjobbakat megtalálni.
Csukás István költő, író, gyerekkorában leste el a vidéki konyha fortélyait, s hozta magával a recepteket.
A piacok mindig is színterei voltak a jóízű közösségi étkezéseknek. Már az ókori görögök is sokat és jóízűen ettek az Agorán. A korabeli athéniak helytelenítették, ha valaki az Agorán vásárolt étket a piaci séta közben fogyasztotta el. Leülni illendőnek számított, ahogy például a Belvárosi Piacon is az.
A vaddisznókat fertőző betegség kapcsán az a legnagyobb félelem, hogy átterjedhet a házi sertésekre is, így a világon nagy hírnévre szert tett mangalicára is. A védekezés során pedig lehetséges, hogy a vidéki háztáji hízókat kell feláldozni.
Ha ledobnak egy nyüzsgő chilei utcán, először feltűnik, hogy alapvetően kedves, derűs arcok jönnek-mennek. Utána a nők dús, hosszú, fekete haja. Majd az, hogy mennyire jól viselik, hogy ennyire túlsúlyosak. De hogy ennyien? Néhány bevásárlás és étkezdében vacsorázás után összeáll a kép.
A magyar konyhának legalább olyan fontos alapanyaga a tejföl, mint a fűszerpaprika: a töltött káposztától a nyári meggylevesig rengeteg étel készül vele. A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha ezúttal a minőségi tejfölöket tesztelte.
Képzeljük magunk elé a reformkori Pest-Budát. Már lebontották a városfalakat, elkezdték a csatornázást, felépültek a Duna-parti paloták, fásították a Városligetet, megrendezték az első lóversenyt, divatba jött a cilinder (amit hengerkalapnak neveztek), a francia módi, de újra hódított a díszmagyar és a csárdás is. A Dunán elindult az első gőzhajó, Irinyi feltalálta a „zajongásmentes gyufát”, a rikkancsok Kossuth lapját, a Pesti Hírlapot árusították, a Váci utcában Wigand Ottó megnyitotta könyves
Tavaszváró programokkal csábít a gasztrovilág: szombaton a legjobb vidéki éttermeket tömörítő SVÉT rendezett minifesztivált a szigetmonostori Rosinante Fogadóban.
Átlagos, bár a közepesnél jobb borokra számíthatunk idén: a furcsa időjárás néha megtréfálta a borászokat, de van, aki elégedett a 2018-as év szőlőjével.
Az Eater, a neves gasztrooldal pénteki cikke a magyar fővárost mutatta be, kiválasztva azokat a vendéglátóhelyeket, amelyeket turistaként szerintük vétek lenne kihagyni.
A Káli-medence eddig is az ország egyik minőségi vendéglátásban leginkább dúskáló területének számított. És már a jó fagylalt sem hiányzik, hála egy szoftverfejlesztő villamosmérnöknek és egy ruhatervezőnek.
„Nem baj, ha drága egy hely, de ha az, akkor a kínálat legyen pazar” – mondja Scherer Péter, aki nem riad meg, ha főznie kell. A színésszel reggelikről, étterem-látogatásról, hurkasütőben eltöltött hónapokról, mértéktartásról, a kígyóuborka illatáról és a rejtélyes hetedik ízről is beszélgettünk.
Négyen hajladoznak a többhektáros területen, alig veszem észre őket a parcella túlfelén. Nem lep meg, a közelmúltban körbejárta a hír az országot, hogy nincsen elég munkás, aki leszedné a gyümölcsöt. Hogy pontosan milyen gyümölcsöt, abba már az ideúton beleőszültem.
Az év első igazi gyümölcse nemcsak finom, de amikor az eper ellepi a piaci standokat, a citrusféléket is sutba dobhatjuk: náluk is több C-vitamint tartalmaz. De számos más vitamin is található benne, emellett jelentékeny kalcium-, magnézium- és vasforrás.
A szigetszentmiklósi Szabó Malom, Heit Lóránd létavértesi tormatermelő és Kalla Roland sümegprágai sajtkészítő vehette át a 2017-es Magyar Konyha Termelői Díjat Lévai Anikótól, a lap szerkesztőbizottságának elnökétől és Vinkó József főszerkesztőtől. A díjátadóra a Magyar Konyha és a Stílusos Vidéki Éttermiség első ízben megrendezett, a Piac konyhája című termelői konferenciáján került sor.
Txoko. Sociedad gastronómica. Már a név is titokzatos. Nőknek (és idegeneknek) tilos a belépés.
Tény, mi sem vagyunk normálisak. Kinn negyven fok, a kőfalakról úgy pattan le a rádió hangja, hogy percekig visszhangzik fejünkben: hő-ség-ri-a-dó. A tűzhely mellett állunk és lelkesen kevergetjük a szószt - van, amiért érdemes megizzadni.
A Czakó Kert a Tabán egyik legszebb vendéglátóhelye, ahol március óta szombatonként termelői piacot tartanak - ami először csak egy kicsi, nyugodt kerthelyiségnek tűnik, ott reggeli, ebéd, sütemény, kávé és őstermelők sajtjai, zöldségei, szalonnái vagy virágai töltik ki a szombat délelőttöket.
A magyar irodalomban, úgy látszik, az írónékből előbb-utóbb gasztronómus válik. Mészöly Miklós felesége, Polcz Alaine nagy sikerű szakácskönyvet is írt, Örkény István neje, F. Nagy Angéla receptjein nemzedékek nőttek fel.
Egy átlagember alig néhány fajtájával találkozik élete során, aki azonban paradicsommal foglalkozik, ahogyan cikkünk két szereplője, Király Zoltán és Kósa István, nem győz betelni a kínálat sokféleségével.
Rivalda és konyha. Jókai szerelme, a végzet asszonya hajnalban disznót etetett, kappant kopasztott, kofákkal alkudozott, majd megvizsgálta a piruló kalácsokat, beleszurkált a sistergő hurka-félékbe, kikészítette a derelyesarkantyút, a habszedőt, spékelni tanította a szobalányt. Este Gertrudis királynőnek öltözött, akinek mélyen zengő hangjáról Széchenyi István azt mondta: „A legszebb muzsika, amit hallottam valaha.”
Bodrogi, vagy ismertebb nevén Fűszeres Eszter közel tíz éve írja és szerkeszti Fűszer és Lélek nevű gasztroblogját, e mellett sikeres szakácskönyvíró, lelkes túrázó, gombász, feleség és két gyermek édesanyja. A „Fűszeres” név ugyan véletlenül ragadt rá, de rendkívül találó, a beszélgetés során csak úgy röpködtek a különbőző zöldfűszernevek: kapor, kakukkfű, menta, bazsalikom, petrezselyem, turbolya, zsálya... Lélekből sincs hiány, Eszter a kulinárián keresztül körvbevezeti az olvasóit otthonában
„Az vagy, amit megeszel!” – hangzik a jól ismert mondat. Az egészséges életmód oltárán áldozva hajlandóak vagyunk sokszor a „normál” élelmiszerek árának többszörösét is kifizetni biotermékekért. Az igazi bio valóban jóval egészségesebb, és tápanyagnak – vitaminnak - az árral korrelálva - tényleg a többszörösét tartalmazza, mint egy hagyományosan megtermelt élelmiszer. De valóban bioterméket veszünk, vagy csupán a nevet vásároljuk meg aranyáron?
Mint a Pokol hetedik bugyrát, úgy írja le 1821-ben a Duna parti régi pesti piacot, a „jobbágyság vásárát” Schams Ferenc sváb patikus. A baromfipiacon, ahol időjósok rángatják az ember kabátját, átható bűz terjeng, a szűk szekérvárban az embertömeg egymást lökdösi, a libák, kacsák, tyúkok, disznók fülhasogató muzsikájától egymás szavát sem érteni, vagy por marja a szemedet, vagy a csizmád ragad a sárba. Lejjebb, a plébániatemplom felől „émelyítő ételszagot hoz a szél”, piszkos ruházatú, „undorít
Michelin-csillagos séfek szerint addig nem beszélhetünk modern konyháról, amíg minden szakácsnak nincs saját termelője, akiben megbízik, aki a konyhája igénye szerint termel és szállít. Jahni Lászlónak, a balatonszemesi Kistücsök étterem szakácsának szerencséje van. Csapody Balázs tulajdonossal a siófoki piacon találtak egy termelőt, Fodor Lajost.
A tó körül immár a félszázat is eléri a termelői piacok száma, de nyitott szemmel érdemes járni köztük, mivel sok helyütt álkofák kínálják portékáikat, és többen a bio jelzővel is visszaélnek. Akadnak kudarcok is: a füredi Biobalaton piac tavaly ősszel bezárt. A helyzet azért nem reménytelen: szép számmal vannak kedves, eredeti, szép fekvésű piacok is.
A napfényes Itáliát nyugodt szívvel nevezhetjük pacalnagyhatalomnak, hiszen aki végiglapoz egy olasz konyháról szóló alapos és átfogó munkát – pl. Váncsa István Lakomájának második kötetét –, az mindjárt konstatálja, hogy a talján tucatnál is több trippát készít: toszkán pacalsaláta, toszkán kenyérleves pacallal és borjúlábbal, toszkán pacalleves, venetói pacalrizottó, piemontei pacalleves, piemontei proletárleves, bolognai pacal, canepinai pacal, korzikai pacal, olivetán pacal, reggiói pacal, s
Mi köti össze három író, Karen Blixen, Émile Zola és John Keats életét és munkásságát? A kávé. A dán írónőről elnevezett emlékházban található Dánia egyik legszebb fekvésű kávézója, a párizsi Stohrer kávéház a franciák egyik legolvasottabb írójának regényét idézi, az angol romantika híres költője pedig a legrégebbi római bohémtanya rendszeres vendége volt.
Kevesen tudják, hogy Huszti Péter negyvenvalahány éven át, ha tehette, esténként gyalog sétált a Madách Színházba. A Városmajorból az Erzsébet körútra. A színházban a társa várta: Piros Ildikó. A színész házaspárral beszélgettünk.
A Magyar Konyha több mint száz termelőt mutatott be az elmúlt öt évben, s másodszor díjazta közülük a három legkiválóbbat. Ezúttal az egykori Forma–1-es pilóta, a Baumgartner család mangalicasonkáját, Szomor Dezső szürkemarha-szalámiját és Csóll Péter Stühmer szaloncukrát tüntettük ki a Larus étteremben – velük ismerkedhet meg e szám hasábjain.
Vendéglők, bisztrók, termelői piacok. Lángossütő, csokoládé, ínyencbolt. Nem is gondolnánk, milyen kincseket találunk Szentendre és Nagymaros környékén.
Február 17, húshagyó kedd. Ezt követő napon, hamvazószerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek. A negyvennapos böjt a 4. századra vált általánossá a keresztény világban. Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő. A sopronbánfalvi kolostorban ma már nem a pálos szerzetesek és a karmelita nővérek, hanem a felújított Kolostor étterem vendégei választhatnak böjti fogásoka
Hét piac- és Hegyalja-rajongó hölgy – köztük orvos, gasztroblogger, feleség – hozta létre a Tokaj-hegyaljai Piacot, amely minden hónap második vasárnapján vásártérré változtatja a Disznókő birtokot.
Gyönyörű a szálloda, szép és tágas a wellness részleg, izgalmas programok a környéken: vajon milyen lehet a konyhája?
Pénteken a Jókai villában szerzőnk, Saly Noémi Laborfalvi Rózának, Tóth József faszobrász pedig Jókainak öltözve vonult fel a hagyományos svábhegyi szüreten. Jókai felesége a XIX. század elismert színésznője az utókor számára az ideális feleség példaképe volt. Vagy mégsem?
A Magyar Konyha a budai zöldvendéglők nyomába eredt, és közel száz éttermet tesztelt. A békebeli hangulat még nyakon csíphető. Hatalmas lombú vadgesztenyék vagy hársak alatt piros kockás abrosszal letakart, kecskelábú asztalok, a rácsos kerítést vadszőlő futja be, a zöld dézsákban leanderek pompáznak.
Tíz évvel ezelőtt vágott bele Heimann Zoltán a kadarkát megmentő kísérletébe, aminek szerinte tíz év múlva már lehet is eredménye. Ez a konzervatív értékszemlélet és nyolc generáció köti a szekszárdi röghöz a borászt, aki Pannóniát látja, ha kitekint az ablakon.
Elkísértük Csukás Istvánt a piacra. Ki gondolná, hogy a híres író még a kofák között is óriási népszerűségnek örvend? A nagy mesélővel Sümegi Noémi beszélgetett.
A magyar almafajták világhírűek, többnyire mégsem európai almákat vásárolunk. Pedig a Kárpát-medencéhez szokott fajták termesztése egyszerűbb lenne. Már a nevek is sokatmondóak. Bőralma, citromalma, selyemalma, jegesalma, leánycsecsű alma. Régi gyümölcsnek dicséreti.
A Hello Buda Winterlandban korcsolyapályával és hütte hangulattal várják a látogatókatókat.
A koronavírus-járvány miatti korlátozások hatására az emberek drámai módon vásárolják fel a különböző élelmiszereket. A Napi Táptudás blog kezdeményezésére táplálkozástudományi szakemberek és dietetikusok, valamint szervezetek fogtak össze, így elkészült egy tájékoztató infografika, amely segít a lakosság számára a legégetőbb kérdéseket megválaszolni.
Életének 84. évében meghalt Csukás István Kossuth-díjas költő, író, a nemzet művésze 2020. február 24-én. A Kossuth-díjas alkotó 1936. április 2-án született Kisújszálláson, 1957 óta élt írásaiból. Generációk nőttek fel olyan legendás meséin, mint a Pom-pom meséi; a Süsü, sárkány; a Mirr-murr; a Nagy Ho-ho-ho-horgász, a Keménykalap és krumpliorr, a Nyár a szigeten és A legkisebb ugrifüles. Emellett hang- és tévéjátékok, filmek, színdarabok fűződnek a nevéhez és verseket is írt.
Ha ledobnak egy nyüzsgő chilei utcán, először feltűnik, hogy alapvetően kedves, derűs arcok jönnek-mennek. Utána a nők dús, hosszú, fekete haja. Majd az, hogy mennyire jól viselik, hogy ennyire túlsúlyosak. De hogy ennyien? Néhány bevásárlás és étkezdében vacsorázás után összeáll a kép.
Tény, mi sem vagyunk normálisak. Kinn negyven fok, a kőfalakról úgy pattan le a rádió hangja, hogy percekig visszhangzik fejünkben: hő-ség-ri-a-dó. A tűzhely mellett állunk és lelkesen kevergetjük a szószt - van, amiért érdemes megizzadni.
„Az vagy, amit megeszel!” – hangzik a jól ismert mondat. Az egészséges életmód oltárán áldozva hajlandóak vagyunk sokszor a „normál” élelmiszerek árának többszörösét is kifizetni biotermékekért. Az igazi bio valóban jóval egészségesebb, és tápanyagnak – vitaminnak - az árral korrelálva - tényleg a többszörösét tartalmazza, mint egy hagyományosan megtermelt élelmiszer. De valóban bioterméket veszünk, vagy csupán a nevet vásároljuk meg aranyáron?
A napfényes Itáliát nyugodt szívvel nevezhetjük pacalnagyhatalomnak, hiszen aki végiglapoz egy olasz konyháról szóló alapos és átfogó munkát – pl. Váncsa István Lakomájának második kötetét –, az mindjárt konstatálja, hogy a talján tucatnál is több trippát készít: toszkán pacalsaláta, toszkán kenyérleves pacallal és borjúlábbal, toszkán pacalleves, venetói pacalrizottó, piemontei pacalleves, piemontei proletárleves, bolognai pacal, canepinai pacal, korzikai pacal, olivetán pacal, reggiói pacal, s
A Horhosvölgyi Ökofarm 2024-ben elnyerte a Magyar Konyha Termelői Díját.
Lanzarote: elsöpörte a vulkáni tűz, mégis a világ egyik leglátványosabb szőlőtermelő vidéke.
A márciusi lapszám is sok húsvéti tartalmat közölt, de az áprilisi lapszámunkba is fért belőle.
Régen minden jobb volt? A Magyar Konyha régi számainak fellapozásával lehet igen és nem is a helyes válasz.
Lessünk be az írók-költők konyháira, hogy kiderüljön, milyen ételek adtak muníciót a forradalmi hevülethez.
Végre magyarul is megjelent a zseniális Giorgio Locatelli szicíliai szakácskönyve.
1873. november 17-én egyesült Pest, Buda és Óbuda. November 17-e Budapest születésnapja.
A Fajszi Paprika Manufaktúra negyedik generációs családi vállalkozás.
Krúdy életében Nyíregyháza pihenő övezete, a Sóstó kiemelkedő jelentőséggel bírt.
A jellegzetes kinézetű konzerv, a piros fémhengerbe zárt sűrített paradicsom fénye mára kissé megkopott. Ha nem is tartozik a legfontosabb alapanyagok közé, néha azért szükség van rá. A Magyar Konyha magazin és a Pannon Gasztronómiai Akadémia tesztjében igyekeztünk a legjobbakat megtalálni.
A piacok mindig is színterei voltak a jóízű közösségi étkezéseknek. Már az ókori görögök is sokat és jóízűen ettek az Agorán. A korabeli athéniak helytelenítették, ha valaki az Agorán vásárolt étket a piaci séta közben fogyasztotta el. Leülni illendőnek számított, ahogy például a Belvárosi Piacon is az.
A magyar konyhának legalább olyan fontos alapanyaga a tejföl, mint a fűszerpaprika: a töltött káposztától a nyári meggylevesig rengeteg étel készül vele. A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha ezúttal a minőségi tejfölöket tesztelte.
Képzeljük magunk elé a reformkori Pest-Budát. Már lebontották a városfalakat, elkezdték a csatornázást, felépültek a Duna-parti paloták, fásították a Városligetet, megrendezték az első lóversenyt, divatba jött a cilinder (amit hengerkalapnak neveztek), a francia módi, de újra hódított a díszmagyar és a csárdás is. A Dunán elindult az első gőzhajó, Irinyi feltalálta a „zajongásmentes gyufát”, a rikkancsok Kossuth lapját, a Pesti Hírlapot árusították, a Váci utcában Wigand Ottó megnyitotta könyves
Tavaszváró programokkal csábít a gasztrovilág: szombaton a legjobb vidéki éttermeket tömörítő SVÉT rendezett minifesztivált a szigetmonostori Rosinante Fogadóban.
Átlagos, bár a közepesnél jobb borokra számíthatunk idén: a furcsa időjárás néha megtréfálta a borászokat, de van, aki elégedett a 2018-as év szőlőjével.
Az Eater, a neves gasztrooldal pénteki cikke a magyar fővárost mutatta be, kiválasztva azokat a vendéglátóhelyeket, amelyeket turistaként szerintük vétek lenne kihagyni.
Négyen hajladoznak a többhektáros területen, alig veszem észre őket a parcella túlfelén. Nem lep meg, a közelmúltban körbejárta a hír az országot, hogy nincsen elég munkás, aki leszedné a gyümölcsöt. Hogy pontosan milyen gyümölcsöt, abba már az ideúton beleőszültem.
Az év első igazi gyümölcse nemcsak finom, de amikor az eper ellepi a piaci standokat, a citrusféléket is sutba dobhatjuk: náluk is több C-vitamint tartalmaz. De számos más vitamin is található benne, emellett jelentékeny kalcium-, magnézium- és vasforrás.
A szigetszentmiklósi Szabó Malom, Heit Lóránd létavértesi tormatermelő és Kalla Roland sümegprágai sajtkészítő vehette át a 2017-es Magyar Konyha Termelői Díjat Lévai Anikótól, a lap szerkesztőbizottságának elnökétől és Vinkó József főszerkesztőtől. A díjátadóra a Magyar Konyha és a Stílusos Vidéki Éttermiség első ízben megrendezett, a Piac konyhája című termelői konferenciáján került sor.
A Czakó Kert a Tabán egyik legszebb vendéglátóhelye, ahol március óta szombatonként termelői piacot tartanak - ami először csak egy kicsi, nyugodt kerthelyiségnek tűnik, ott reggeli, ebéd, sütemény, kávé és őstermelők sajtjai, zöldségei, szalonnái vagy virágai töltik ki a szombat délelőttöket.
A magyar irodalomban, úgy látszik, az írónékből előbb-utóbb gasztronómus válik. Mészöly Miklós felesége, Polcz Alaine nagy sikerű szakácskönyvet is írt, Örkény István neje, F. Nagy Angéla receptjein nemzedékek nőttek fel.
Egy átlagember alig néhány fajtájával találkozik élete során, aki azonban paradicsommal foglalkozik, ahogyan cikkünk két szereplője, Király Zoltán és Kósa István, nem győz betelni a kínálat sokféleségével.
Rivalda és konyha. Jókai szerelme, a végzet asszonya hajnalban disznót etetett, kappant kopasztott, kofákkal alkudozott, majd megvizsgálta a piruló kalácsokat, beleszurkált a sistergő hurka-félékbe, kikészítette a derelyesarkantyút, a habszedőt, spékelni tanította a szobalányt. Este Gertrudis királynőnek öltözött, akinek mélyen zengő hangjáról Széchenyi István azt mondta: „A legszebb muzsika, amit hallottam valaha.”
Mint a Pokol hetedik bugyrát, úgy írja le 1821-ben a Duna parti régi pesti piacot, a „jobbágyság vásárát” Schams Ferenc sváb patikus. A baromfipiacon, ahol időjósok rángatják az ember kabátját, átható bűz terjeng, a szűk szekérvárban az embertömeg egymást lökdösi, a libák, kacsák, tyúkok, disznók fülhasogató muzsikájától egymás szavát sem érteni, vagy por marja a szemedet, vagy a csizmád ragad a sárba. Lejjebb, a plébániatemplom felől „émelyítő ételszagot hoz a szél”, piszkos ruházatú, „undorít
Michelin-csillagos séfek szerint addig nem beszélhetünk modern konyháról, amíg minden szakácsnak nincs saját termelője, akiben megbízik, aki a konyhája igénye szerint termel és szállít. Jahni Lászlónak, a balatonszemesi Kistücsök étterem szakácsának szerencséje van. Csapody Balázs tulajdonossal a siófoki piacon találtak egy termelőt, Fodor Lajost.
Mi köti össze három író, Karen Blixen, Émile Zola és John Keats életét és munkásságát? A kávé. A dán írónőről elnevezett emlékházban található Dánia egyik legszebb fekvésű kávézója, a párizsi Stohrer kávéház a franciák egyik legolvasottabb írójának regényét idézi, az angol romantika híres költője pedig a legrégebbi római bohémtanya rendszeres vendége volt.
Vendéglők, bisztrók, termelői piacok. Lángossütő, csokoládé, ínyencbolt. Nem is gondolnánk, milyen kincseket találunk Szentendre és Nagymaros környékén.
Február 17, húshagyó kedd. Ezt követő napon, hamvazószerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek. A negyvennapos böjt a 4. századra vált általánossá a keresztény világban. Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő. A sopronbánfalvi kolostorban ma már nem a pálos szerzetesek és a karmelita nővérek, hanem a felújított Kolostor étterem vendégei választhatnak böjti fogásoka
Hét piac- és Hegyalja-rajongó hölgy – köztük orvos, gasztroblogger, feleség – hozta létre a Tokaj-hegyaljai Piacot, amely minden hónap második vasárnapján vásártérré változtatja a Disznókő birtokot.
Gyönyörű a szálloda, szép és tágas a wellness részleg, izgalmas programok a környéken: vajon milyen lehet a konyhája?
Pénteken a Jókai villában szerzőnk, Saly Noémi Laborfalvi Rózának, Tóth József faszobrász pedig Jókainak öltözve vonult fel a hagyományos svábhegyi szüreten. Jókai felesége a XIX. század elismert színésznője az utókor számára az ideális feleség példaképe volt. Vagy mégsem?
A Magyar Konyha a budai zöldvendéglők nyomába eredt, és közel száz éttermet tesztelt. A békebeli hangulat még nyakon csíphető. Hatalmas lombú vadgesztenyék vagy hársak alatt piros kockás abrosszal letakart, kecskelábú asztalok, a rácsos kerítést vadszőlő futja be, a zöld dézsákban leanderek pompáznak.
Elkísértük Csukás Istvánt a piacra. Ki gondolná, hogy a híres író még a kofák között is óriási népszerűségnek örvend? A nagy mesélővel Sümegi Noémi beszélgetett.
A magyar almafajták világhírűek, többnyire mégsem európai almákat vásárolunk. Pedig a Kárpát-medencéhez szokott fajták termesztése egyszerűbb lenne. Már a nevek is sokatmondóak. Bőralma, citromalma, selyemalma, jegesalma, leánycsecsű alma. Régi gyümölcsnek dicséreti.
A Légrádi testvérek Magyar utcai étterme a hazai és a külföldi elit vendéglője volt.
Sose feledem a nyarakat, amikor a könyökünkről csorgott a friss őszibarack édes leve.
A kipusztulástól már megmentettük, ám a vasárnapi ebédek asztalára még nem került oda a magyar szürke marha.
Rubin Eszter könyve mérföldkő: a hisztaminintolerancia súlyos reakciókat vált ki a szervezetben.
Az csak irodalmi közhely, hogy a girhes költő jobb poéta. Nincs erre semmi bizonyíték.
„Állj meg Pegazus! Idekötlek a fűzfához. S magam betekintek a tepsik, lábasok és bögrék közé a konyhába.” Így kezdi A magyar konyha című írását 1889 decemberében Mikszáth Kálmán. S bár eszmefuttatását furcsa kézlegyintéssel „fecsegésnek” nevezi az alcímben, a következő hónapban (A Hét című folyóiratban) még kétszer megjelenteti a publicisztikát. Ami nem szokása. Mi lehet hát ez a korántsem „apró dolog”, amiért szót emel? Hamar kiderül.
Csukás István költő, író, gyerekkorában leste el a vidéki konyha fortélyait, s hozta magával a recepteket.
A vaddisznókat fertőző betegség kapcsán az a legnagyobb félelem, hogy átterjedhet a házi sertésekre is, így a világon nagy hírnévre szert tett mangalicára is. A védekezés során pedig lehetséges, hogy a vidéki háztáji hízókat kell feláldozni.
A Káli-medence eddig is az ország egyik minőségi vendéglátásban leginkább dúskáló területének számított. És már a jó fagylalt sem hiányzik, hála egy szoftverfejlesztő villamosmérnöknek és egy ruhatervezőnek.
„Nem baj, ha drága egy hely, de ha az, akkor a kínálat legyen pazar” – mondja Scherer Péter, aki nem riad meg, ha főznie kell. A színésszel reggelikről, étterem-látogatásról, hurkasütőben eltöltött hónapokról, mértéktartásról, a kígyóuborka illatáról és a rejtélyes hetedik ízről is beszélgettünk.
Txoko. Sociedad gastronómica. Már a név is titokzatos. Nőknek (és idegeneknek) tilos a belépés.
Bodrogi, vagy ismertebb nevén Fűszeres Eszter közel tíz éve írja és szerkeszti Fűszer és Lélek nevű gasztroblogját, e mellett sikeres szakácskönyvíró, lelkes túrázó, gombász, feleség és két gyermek édesanyja. A „Fűszeres” név ugyan véletlenül ragadt rá, de rendkívül találó, a beszélgetés során csak úgy röpködtek a különbőző zöldfűszernevek: kapor, kakukkfű, menta, bazsalikom, petrezselyem, turbolya, zsálya... Lélekből sincs hiány, Eszter a kulinárián keresztül körvbevezeti az olvasóit otthonában
A tó körül immár a félszázat is eléri a termelői piacok száma, de nyitott szemmel érdemes járni köztük, mivel sok helyütt álkofák kínálják portékáikat, és többen a bio jelzővel is visszaélnek. Akadnak kudarcok is: a füredi Biobalaton piac tavaly ősszel bezárt. A helyzet azért nem reménytelen: szép számmal vannak kedves, eredeti, szép fekvésű piacok is.
Kevesen tudják, hogy Huszti Péter negyvenvalahány éven át, ha tehette, esténként gyalog sétált a Madách Színházba. A Városmajorból az Erzsébet körútra. A színházban a társa várta: Piros Ildikó. A színész házaspárral beszélgettünk.
A Magyar Konyha több mint száz termelőt mutatott be az elmúlt öt évben, s másodszor díjazta közülük a három legkiválóbbat. Ezúttal az egykori Forma–1-es pilóta, a Baumgartner család mangalicasonkáját, Szomor Dezső szürkemarha-szalámiját és Csóll Péter Stühmer szaloncukrát tüntettük ki a Larus étteremben – velük ismerkedhet meg e szám hasábjain.
Tíz évvel ezelőtt vágott bele Heimann Zoltán a kadarkát megmentő kísérletébe, aminek szerinte tíz év múlva már lehet is eredménye. Ez a konzervatív értékszemlélet és nyolc generáció köti a szekszárdi röghöz a borászt, aki Pannóniát látja, ha kitekint az ablakon.