Kinek jutott eszébe, hogy szőlőt termesszen a Góbi-sivatagban? És milyen lehet a finn szürkebarát?
Nagy baj lehet a francia békacomb kultuszból: a világ másik felén okozhat környezeti katasztrófát.
A hasábokon liba és sok minden más. Vinkó József ajánlója.
Minőségi táplálék testnek és léleknek a Bakonybéli Szent Mauriciusz Monostorban.
Ha a hazai pezsgők csúcsát keressük, akkor a somlói Kreinbachert kell kiemelni.
Szerzetesek titka nevű palóc fogás, az ünnepek után is fennmarad az étlapon.
A legjobb európai boros könyv díját kapta meg Ripka Gergely TokajKalauza.
Ez a baksörök időszaka. De mi köze a kecskének a baksörhöz? És vajon minden baksör barna?
A trappista szerzetesek egy multival harcolnak ősi sörük megmaradásáért.
Melyik a világ legrégebbi, ma is működő sörfőzdéje? A választ Bajorországban találjuk meg.
Akik rendszeresen fogyasztanak alkoholt, azoknak szükséges évente többször is szünetet tartani.
„Testvéreim, siessetek, csillagokat iszom!” - kiáltotta a Dom Perignon, a szerzetes.
A világ egyik kedvenc itala, a kelta népek egyik fő exportcikke: a whisk(e)y.
Meglátogattuk a kármelita nővéreket Magyarszéken, hiszen a konyhából is vezet út Istenhez.
Összebújni szeretetben egy pohár tojáslikőrrel adventkor is csodás.
Az egyik leghíresebb narancslikőrt, a Cointreau-t is bátran használhatják a cukrászok, de persze inni is jó.
Nálunk is erősödik az apátsági sörfőzés: Pannonhalmán jártunk megkóstolni az első sörüket.
A zirci szerzetesek után a pannonhalmiak is sörfőzdét nyitottak.
Szegény Jókai, rá se ismerne a róla elnevezett bablevesre. „Füstölt malacköröm babbal főzve”, ő ezt szerette. Nem tett abba se zöldséget, se csipetkét, de főként nem csülköt Laborfalvi Róza (az író színésznő felesége), lóbab, sűrű rántás, kocsonyássá főtt disznóláb adta az ízét.
Gazdag, krémes, halványsárga ital: van, aki nagyon szereti, értő élvezettel ízlelgeti, más már az említésére is fintorog, és édesszájú vénkisasszonyok italának bélyegzi. A jó tojáslikőr selymes és homogén, semmiképpen sem híg, de nem is túl vastag. Több receptváltozata létezik, ebből most hármat mutatunk be.
A hortobágyi palacsinta sajnos olyan, mint a kedvencek temetője. Minden állatot el lehet temetni benne, hogy aztán büdösen és eldurvulva visszatérjenek: a maradékokat leturmixolják, a szaftot olcsó paprikával megszínezik, majd növényi zsírral vadított főzőtejszínnel húzzák fel. Amikor a város egyik legjobb konyhájának az étlapján megláttuk a hortobágyit, azonnal kíváncsiak is lettünk, vajon mit tud a sokszorosan meggyalázott és legyilkolt fogás, ha egy luxushotelben készítik?
A békacomb fogyasztása a 12. században kezdődhetett, egy húsfogyasztási tilalom „megoldásaként”.
Vitamin pótlására előtérbe kerülnek a távoli tájakon termett gyümölcsök. A hétköznapi élelemmé vált citrusfélék vagy a banán mellett egyre inkább elérhetők más déligyümölcsök is, ráadásul a sokszor szép, de ízetlen táldíszek mellett egyre többször találkozunk nem csak a szemet gyönyörködtető áruval is: például édes, sárga húsú mangóhoz is hozzájuthatunk.
A farsangi étel legyen praktikus: hidegen is finom, előre elkészíthető, jól tárolható. Maradjon étvágygerjesztő akkor is, ha néhány órát az asztalon tölt. Beledolgozhatók a szilveszteri maradékok, mert csodás lett a lencse, de unalmas már a főzelék. Viszont ha nem elég ínycsiklandó a kínálat a karácsonyi bőség után, nem elég fantáziadús a jelmezek forgatagában, felé sem szagol senki: a hét nyelven beszélő italokkal, a színpompás farsangi dekorációval is fel kell vennie a versenyt.
Gyurik Gábor a fűszerek, a jó borok, a pannon táj szerelmese.
A régi parasztkertek kedves magasra növő évelő növénye, amely szinte sehol nem hiányzott. A mai konyha leveleit – frissen vagy szárítva – használja, leves- és ecetízesítőként. A klasszikus húslevesek ízharmonizációjához – öreganyáink emlékezetes leveseiben – mindig nélkülözhetetlenül kedves fűszer volt.
Nagyon lassan érkezik a tavasz és sajnos még hónapokat kell várnunk az ízletes magyar gyümölcsökre. Szerencse, hogy ma már jó minőségű, érett trópusi gyümölcsök is kaphatók itthon. Ilyen az ananász, amely többnyire konzerv vagy gyümölcslé formájában kerül a boltok polcaira.
Első magyar borászként került fel Porta#2 nevű házasításával a világ egyik legjobb éttermeként ünnepelt dán Noma borlapjára. A felvidéki Sütő Zsolt - Strekov 1075 - borászatában jártunk.
Az év bortermelője díjat a partiumi, ménesi borvidék meghatározó borásza, Balla Géza nyerte el. Az aradi borászt a Ceaușescu-rendszer örökségéről, a borkultúra „újraindításáról” és a megszenvedett ízekről kérdeztük.
Az ősz itthon is gyönyörű, és pincészetekért sem kell a szomszédba menni, ám ha valaki mégis utazni szeretne, annak kiváló célpont lehet Ausztria: szeptember 8-9-én tartják a Genussmeile fesztivál második hétvégéjét, de a bor és a gasztronómia szüreti felvonulásokkal, borkóstolókkal tarkított ünnepe egészen novemberig tart.
2016 Európa szakácsának választották az olasz Massimo Botturát.
Sok évvel Gautáma Buddha előtt élt Ánangana Buddha. Ellentétben későbbi (és népszerűbb) társával, ő nem magyarázatokkal kísérelte meg felhívni a figyelmet arra, hogy a világ csupán illúzió, amelyet magunk képzelünk magunknak, hanem cselekedett.
Ki gondolná, hogy a korabeli böjti intelmek és tanácsok lajstromában még a legszigorúbb böjtölők számára is engedélyezett volt a pálinkaivás. Miért? Mert az első párlatok alkoholban oldott gyógynövényekből és fűszerekből készültek, orvosi célból.
Hal nélkül nincs karácsony. A keresztény szimbolikában a hal Krisztus jelképe: a korai keresztények az üldöztetések idején két félkört rajzoltak a házfalakra, amerre a hal feje mutatott, ott tartották a titkos istentiszteletet.
Ha azt mondjuk, hogy a bor története szinte egyidős a civilizált ember történetével, több mint banalitás. Ha annyit állítunk: kultúránk része, az szintén kevés. De ha azt mondjuk, hogy a szőlő és a bor szeretete megtanít az alázatra, az önzetlenségre, a kudarcok elviselésére és emelkedett pillanatok szívből jövő átélésére, a „nem halogatom, mert most élek” érzés keresésére, már közelebb kerültünk az igazsághoz.
A főzéshez három dolog kell: fantasztikus alapanyag, tűz és egy szakács, aki tud fűszerezni. A fűszernövényeknek régen varázserőt tulajdonítottak. Egy fogás elkészítésekor a fűszernövény kiválasztása igazi művészet, a fűszerezés a szakács igazi kreativitása.
A hazánkban járt utazók úti élményei is bizonyítják, hogy a csárdák, fogadók, korcsmák, kertvendéglők s velük a vendéglátás Magyarországon több száz éves múltra tekint vissza. Ám hazánk mára legkedveltebb nyaralóvidéke...
Cseresznye szavunk és talán a kertekbe ültetett cseresznyefáink eredete is a Fekete-tengerig vezethető vissza. A Kr. előtti 70-es években történt ugyanis, hogy Lucius Licinius Lucullus hadvezér a Mithridatész pontoszi király elleni háborúból cseresznyefákkal tért haza.
Kis belga sörhatározónkban megismertetjük a legérdekesebb kategóriákkal, és konkrét javaslatokat is adunk, hogy mely söröket érdemes megkóstolnia!
Alig fogyaszt alkoholt, mégis az egyik legelismertebb egri borász, aki szerint az a bor, amelyért imádkoznak, megszentelődik. Lőrincz György 2009-ben az Év Bortermelője volt. Most egy legenda újjászületésénél bábáskodik. Szerinte egy mai bikavérnek már nem kell annyira bikásnak lennie.
Szegény családban született São Paulo külvárosában, ma Michelin-csillagos éttermeket vezet.
A pastel de Belém elnevezésű portugál krémeskülönlegesség története a XIX. század elejére vezethető vissza. A Szent Jeromos-kolostor lakóinak nem volt miből megélniük, s a szomszédságban lévő cukorfinomító adta az ötletet, hogy valami édességfélét kellene gyártani. Igazi portugál krémest ma is csak a belémi cukrászdában lehet fogyasztani – mi azonban készítettünk valami hasonlót.
Magyarországon világhírű: a legtöbben úgy tudják, Jedlik Ányos találta fel a szódát, de ez sajnos nem igaz. Ideje rendet tenni szikvízügyben!
Aki ételt, italt adott, annak neve legyen áldott! Isten gondoskodik bárányairól, de persze az sem árt, ha a hívek maguk is tesznek azért, hogy mindig kerüljön harapnivaló az asztalra. Évszázados, elrejtett, majd kalandos módon előkerült iratokból kiderül, hogy a ferences szerzetesek is így gondolták.
Nincsen ebéd leves nélkül. Legalábbis a magyar ember számára. Mindig is „a leves indította el a lélekben azt a komoly, emelkedett lelki folyamatot, amely feltétele volt annak, hogy az étkezés valóban meleg és igazi emberi ünnepséggé alakuljon át, s ne...
A magyarországi ciszterek nevéhez fűződik az országban az első, szerzetesrend által alapított, kolostorépület műemlék falai között működtetett, évszázados hagyományokon alapuló főzde, amelyet az önfenntartás felé vezető első lépésként hoztak létre Zircen.
Ami a hamburgiaknak Pickelhering ("Füstölt Halfi"), a franciáknak Jean Potage, azaz "Leves János", az az angoloknak Jack Pudding. Ki más lehetett volna a legnépszerűbb magyar bábfigura, ha nem a palacsintasütővel, fakanállal hadonászó Paprika Jancsi? Csípős a humora, erős a karja, zöld a ruhája. Szóval magyar az istenadta.
A régmúlt szegedi gasztronómiájában annyi a Teréz, mint égen a csillag, nem csoda, ha folyton összekeverjük őket. Még irodalomtörténészek, gasztronómusok, könyvtári katalógusok is rendszerint összecserélik a sok Terézt és Rézit – pláne az egyszerű szakácskönyvforgató ember. Próbáljuk meg tisztába tenni a zavaros helyzetet.
Felújított templom, takaros plébánia, új közösségi ház, tenisz- és strandröplabdapálya, karám a birkáknak. A biokertészetnek egyelőre még csak a helyét láttuk, amikor egy borongós tavaszi napon Zala megye legnyugatibb pontjára, a határ menti Murakeresztúrra látogattunk.
Február 17, húshagyó kedd. Ezt követő napon, hamvazószerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek. A negyvennapos böjt a 4. századra vált általánossá a keresztény világban. Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő. A sopronbánfalvi kolostorban ma már nem a pálos szerzetesek és a karmelita nővérek, hanem a felújított Kolostor étterem vendégei választhatnak böjti fogásoka
Aki Prágába látogat, a turistacsalogató sörözők mellett a cseh konyha újjászületését is átélheti. Tizenháromféle knédlit, helyi tenyésztésű marhahúst, ízletes prágai sonkát kóstolhat...
Cserna-Szabó András 1997 óta rendszeresen publikál novellákat, esszéket, gasztronómiai írásokat. A kortárs "gyomorirodalom" egyik legismertebb képviselője. Ha éppen nem járja az országot, akkor a magyar pacalról szóló kulináris kalandregényén dolgozik.
Mivel is kívánhatnánk boldog, finom ízekkel, jó borokkal teli Új évet, mint a pezsgő történetével és a magyar habzóborok listájával.
A Barát-hegyi Sajtmanufaktúra, a debreceni Nárcisz Birtok, a mónosbéli Bükki Sajt, az etyeki Ödön Major és más kézműves sajtműhelyek részvételével rendezik meg a sajtnapokat országszerte.
A ribiszke szüretelése nem túl szapora munka, de az érett bogyók szerencsére hetekig rajtamaradnak a növényen, és a ribizliszörp ígérete jótékonyan hat a lelkesedésre.
A Magyar Konyha a Kossuth Rádióval közösen indul a balatonfüredi Jókai-bableves főzőversenyen. Május 3-án a Koloska völgyben bográcsban elkészítjük Jókai kedvenc levesét.
A zeller, a cékla vagy a téli retek megfelelő körülmények között áprilisig könnyen eltartható, a konyhán pedig sokoldalúan felhasználható zöldségek: saláta, leves, köret egyaránt készíthető belőlük.
Szalay Jeromos a "három dombon" szánkózik, amit egykor Szent Márton hegyének neveztek, csak Kazinczy keresztelte át Pannonhalmának. A bencés szerzetes francia nyelvet és irodalmat tanított a harmincas évek elején. A fotó azt a derűt és bölcsességet tükrözi, ami mindig is jellemezte a testvéreket: az imádkozás mellett a zöldségtermesztésre, a szőlőművelésre, sőt a haltenyésztésre is ők tanították meg Európát. A Pannonhalmi Bencés Apátság most a szabadság mámorát éli: pincészetet, éttermet, növény
"Végül is ketten maradnak, Isten és a bor." Ha valahol, akkor a Pannonhalmi Apátsági Pincészetben, a bor katedrálisában érvényes Hamvas Béla kijelentése.
Tűz és jég, hegy és víz, vörös és fehér. Eger híres vörösborai és Badacsony selymes fehérborai, az északi hegyek lankái és a nagy tó hullámai randevúznak a Borvacsora következő adásában, az M1 műsorán.
Mély megrendüléssel értesültünk róla, hogy elhunyt Molnár János. Írásunkkal rá emlékezünk. Nyugodjék békében!
"Egy gőzölgő tál pho bónál, vagyis fűszeres vietnami tésztalevesnél nincs is jobb" - írta egyszer Anthony Bourdain "kulináris kalandor". Ugyanerre a következtetésre jutott a német szerzőpáros, Susanna Bingemer és Hans Gerlach is, miután beutazták az országot, és beleszerettek a vietnami kultúrába és konyhaművészetbe.
Nagy baj lehet a francia békacomb kultuszból: a világ másik felén okozhat környezeti katasztrófát.
Szerzetesek titka nevű palóc fogás, az ünnepek után is fennmarad az étlapon.
A legjobb európai boros könyv díját kapta meg Ripka Gergely TokajKalauza.
A trappista szerzetesek egy multival harcolnak ősi sörük megmaradásáért.
A zirci szerzetesek után a pannonhalmiak is sörfőzdét nyitottak.
Az ősz itthon is gyönyörű, és pincészetekért sem kell a szomszédba menni, ám ha valaki mégis utazni szeretne, annak kiváló célpont lehet Ausztria: szeptember 8-9-én tartják a Genussmeile fesztivál második hétvégéjét, de a bor és a gasztronómia szüreti felvonulásokkal, borkóstolókkal tarkított ünnepe egészen novemberig tart.
Kinek jutott eszébe, hogy szőlőt termesszen a Góbi-sivatagban? És milyen lehet a finn szürkebarát?
A hasábokon liba és sok minden más. Vinkó József ajánlója.
Minőségi táplálék testnek és léleknek a Bakonybéli Szent Mauriciusz Monostorban.
Ez a baksörök időszaka. De mi köze a kecskének a baksörhöz? És vajon minden baksör barna?
Melyik a világ legrégebbi, ma is működő sörfőzdéje? A választ Bajorországban találjuk meg.
Akik rendszeresen fogyasztanak alkoholt, azoknak szükséges évente többször is szünetet tartani.
„Testvéreim, siessetek, csillagokat iszom!” - kiáltotta a Dom Perignon, a szerzetes.
Meglátogattuk a kármelita nővéreket Magyarszéken, hiszen a konyhából is vezet út Istenhez.
Összebújni szeretetben egy pohár tojáslikőrrel adventkor is csodás.
Nálunk is erősödik az apátsági sörfőzés: Pannonhalmán jártunk megkóstolni az első sörüket.
Gazdag, krémes, halványsárga ital: van, aki nagyon szereti, értő élvezettel ízlelgeti, más már az említésére is fintorog, és édesszájú vénkisasszonyok italának bélyegzi. A jó tojáslikőr selymes és homogén, semmiképpen sem híg, de nem is túl vastag. Több receptváltozata létezik, ebből most hármat mutatunk be.
A hortobágyi palacsinta sajnos olyan, mint a kedvencek temetője. Minden állatot el lehet temetni benne, hogy aztán büdösen és eldurvulva visszatérjenek: a maradékokat leturmixolják, a szaftot olcsó paprikával megszínezik, majd növényi zsírral vadított főzőtejszínnel húzzák fel. Amikor a város egyik legjobb konyhájának az étlapján megláttuk a hortobágyit, azonnal kíváncsiak is lettünk, vajon mit tud a sokszorosan meggyalázott és legyilkolt fogás, ha egy luxushotelben készítik?
A békacomb fogyasztása a 12. században kezdődhetett, egy húsfogyasztási tilalom „megoldásaként”.
Vitamin pótlására előtérbe kerülnek a távoli tájakon termett gyümölcsök. A hétköznapi élelemmé vált citrusfélék vagy a banán mellett egyre inkább elérhetők más déligyümölcsök is, ráadásul a sokszor szép, de ízetlen táldíszek mellett egyre többször találkozunk nem csak a szemet gyönyörködtető áruval is: például édes, sárga húsú mangóhoz is hozzájuthatunk.
A farsangi étel legyen praktikus: hidegen is finom, előre elkészíthető, jól tárolható. Maradjon étvágygerjesztő akkor is, ha néhány órát az asztalon tölt. Beledolgozhatók a szilveszteri maradékok, mert csodás lett a lencse, de unalmas már a főzelék. Viszont ha nem elég ínycsiklandó a kínálat a karácsonyi bőség után, nem elég fantáziadús a jelmezek forgatagában, felé sem szagol senki: a hét nyelven beszélő italokkal, a színpompás farsangi dekorációval is fel kell vennie a versenyt.
A régi parasztkertek kedves magasra növő évelő növénye, amely szinte sehol nem hiányzott. A mai konyha leveleit – frissen vagy szárítva – használja, leves- és ecetízesítőként. A klasszikus húslevesek ízharmonizációjához – öreganyáink emlékezetes leveseiben – mindig nélkülözhetetlenül kedves fűszer volt.
Nagyon lassan érkezik a tavasz és sajnos még hónapokat kell várnunk az ízletes magyar gyümölcsökre. Szerencse, hogy ma már jó minőségű, érett trópusi gyümölcsök is kaphatók itthon. Ilyen az ananász, amely többnyire konzerv vagy gyümölcslé formájában kerül a boltok polcaira.
Ki gondolná, hogy a korabeli böjti intelmek és tanácsok lajstromában még a legszigorúbb böjtölők számára is engedélyezett volt a pálinkaivás. Miért? Mert az első párlatok alkoholban oldott gyógynövényekből és fűszerekből készültek, orvosi célból.
Hal nélkül nincs karácsony. A keresztény szimbolikában a hal Krisztus jelképe: a korai keresztények az üldöztetések idején két félkört rajzoltak a házfalakra, amerre a hal feje mutatott, ott tartották a titkos istentiszteletet.
Ha azt mondjuk, hogy a bor története szinte egyidős a civilizált ember történetével, több mint banalitás. Ha annyit állítunk: kultúránk része, az szintén kevés. De ha azt mondjuk, hogy a szőlő és a bor szeretete megtanít az alázatra, az önzetlenségre, a kudarcok elviselésére és emelkedett pillanatok szívből jövő átélésére, a „nem halogatom, mert most élek” érzés keresésére, már közelebb kerültünk az igazsághoz.
A hazánkban járt utazók úti élményei is bizonyítják, hogy a csárdák, fogadók, korcsmák, kertvendéglők s velük a vendéglátás Magyarországon több száz éves múltra tekint vissza. Ám hazánk mára legkedveltebb nyaralóvidéke...
Cseresznye szavunk és talán a kertekbe ültetett cseresznyefáink eredete is a Fekete-tengerig vezethető vissza. A Kr. előtti 70-es években történt ugyanis, hogy Lucius Licinius Lucullus hadvezér a Mithridatész pontoszi király elleni háborúból cseresznyefákkal tért haza.
A pastel de Belém elnevezésű portugál krémeskülönlegesség története a XIX. század elejére vezethető vissza. A Szent Jeromos-kolostor lakóinak nem volt miből megélniük, s a szomszédságban lévő cukorfinomító adta az ötletet, hogy valami édességfélét kellene gyártani. Igazi portugál krémest ma is csak a belémi cukrászdában lehet fogyasztani – mi azonban készítettünk valami hasonlót.
Magyarországon világhírű: a legtöbben úgy tudják, Jedlik Ányos találta fel a szódát, de ez sajnos nem igaz. Ideje rendet tenni szikvízügyben!
Aki ételt, italt adott, annak neve legyen áldott! Isten gondoskodik bárányairól, de persze az sem árt, ha a hívek maguk is tesznek azért, hogy mindig kerüljön harapnivaló az asztalra. Évszázados, elrejtett, majd kalandos módon előkerült iratokból kiderül, hogy a ferences szerzetesek is így gondolták.
Nincsen ebéd leves nélkül. Legalábbis a magyar ember számára. Mindig is „a leves indította el a lélekben azt a komoly, emelkedett lelki folyamatot, amely feltétele volt annak, hogy az étkezés valóban meleg és igazi emberi ünnepséggé alakuljon át, s ne...
A magyarországi ciszterek nevéhez fűződik az országban az első, szerzetesrend által alapított, kolostorépület műemlék falai között működtetett, évszázados hagyományokon alapuló főzde, amelyet az önfenntartás felé vezető első lépésként hoztak létre Zircen.
Ami a hamburgiaknak Pickelhering ("Füstölt Halfi"), a franciáknak Jean Potage, azaz "Leves János", az az angoloknak Jack Pudding. Ki más lehetett volna a legnépszerűbb magyar bábfigura, ha nem a palacsintasütővel, fakanállal hadonászó Paprika Jancsi? Csípős a humora, erős a karja, zöld a ruhája. Szóval magyar az istenadta.
A régmúlt szegedi gasztronómiájában annyi a Teréz, mint égen a csillag, nem csoda, ha folyton összekeverjük őket. Még irodalomtörténészek, gasztronómusok, könyvtári katalógusok is rendszerint összecserélik a sok Terézt és Rézit – pláne az egyszerű szakácskönyvforgató ember. Próbáljuk meg tisztába tenni a zavaros helyzetet.
Február 17, húshagyó kedd. Ezt követő napon, hamvazószerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek. A negyvennapos böjt a 4. századra vált általánossá a keresztény világban. Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő. A sopronbánfalvi kolostorban ma már nem a pálos szerzetesek és a karmelita nővérek, hanem a felújított Kolostor étterem vendégei választhatnak böjti fogásoka
Aki Prágába látogat, a turistacsalogató sörözők mellett a cseh konyha újjászületését is átélheti. Tizenháromféle knédlit, helyi tenyésztésű marhahúst, ízletes prágai sonkát kóstolhat...
Mivel is kívánhatnánk boldog, finom ízekkel, jó borokkal teli Új évet, mint a pezsgő történetével és a magyar habzóborok listájával.
A Barát-hegyi Sajtmanufaktúra, a debreceni Nárcisz Birtok, a mónosbéli Bükki Sajt, az etyeki Ödön Major és más kézműves sajtműhelyek részvételével rendezik meg a sajtnapokat országszerte.
A Magyar Konyha a Kossuth Rádióval közösen indul a balatonfüredi Jókai-bableves főzőversenyen. Május 3-án a Koloska völgyben bográcsban elkészítjük Jókai kedvenc levesét.
A zeller, a cékla vagy a téli retek megfelelő körülmények között áprilisig könnyen eltartható, a konyhán pedig sokoldalúan felhasználható zöldségek: saláta, leves, köret egyaránt készíthető belőlük.
"Végül is ketten maradnak, Isten és a bor." Ha valahol, akkor a Pannonhalmi Apátsági Pincészetben, a bor katedrálisában érvényes Hamvas Béla kijelentése.
Tűz és jég, hegy és víz, vörös és fehér. Eger híres vörösborai és Badacsony selymes fehérborai, az északi hegyek lankái és a nagy tó hullámai randevúznak a Borvacsora következő adásában, az M1 műsorán.
Mély megrendüléssel értesültünk róla, hogy elhunyt Molnár János. Írásunkkal rá emlékezünk. Nyugodjék békében!
"Egy gőzölgő tál pho bónál, vagyis fűszeres vietnami tésztalevesnél nincs is jobb" - írta egyszer Anthony Bourdain "kulináris kalandor". Ugyanerre a következtetésre jutott a német szerzőpáros, Susanna Bingemer és Hans Gerlach is, miután beutazták az országot, és beleszerettek a vietnami kultúrába és konyhaművészetbe.
Ha a hazai pezsgők csúcsát keressük, akkor a somlói Kreinbachert kell kiemelni.
A világ egyik kedvenc itala, a kelta népek egyik fő exportcikke: a whisk(e)y.
Az egyik leghíresebb narancslikőrt, a Cointreau-t is bátran használhatják a cukrászok, de persze inni is jó.
Szegény Jókai, rá se ismerne a róla elnevezett bablevesre. „Füstölt malacköröm babbal főzve”, ő ezt szerette. Nem tett abba se zöldséget, se csipetkét, de főként nem csülköt Laborfalvi Róza (az író színésznő felesége), lóbab, sűrű rántás, kocsonyássá főtt disznóláb adta az ízét.
Gyurik Gábor a fűszerek, a jó borok, a pannon táj szerelmese.
Első magyar borászként került fel Porta#2 nevű házasításával a világ egyik legjobb éttermeként ünnepelt dán Noma borlapjára. A felvidéki Sütő Zsolt - Strekov 1075 - borászatában jártunk.
Az év bortermelője díjat a partiumi, ménesi borvidék meghatározó borásza, Balla Géza nyerte el. Az aradi borászt a Ceaușescu-rendszer örökségéről, a borkultúra „újraindításáról” és a megszenvedett ízekről kérdeztük.
2016 Európa szakácsának választották az olasz Massimo Botturát.
A főzéshez három dolog kell: fantasztikus alapanyag, tűz és egy szakács, aki tud fűszerezni. A fűszernövényeknek régen varázserőt tulajdonítottak. Egy fogás elkészítésekor a fűszernövény kiválasztása igazi művészet, a fűszerezés a szakács igazi kreativitása.
Alig fogyaszt alkoholt, mégis az egyik legelismertebb egri borász, aki szerint az a bor, amelyért imádkoznak, megszentelődik. Lőrincz György 2009-ben az Év Bortermelője volt. Most egy legenda újjászületésénél bábáskodik. Szerinte egy mai bikavérnek már nem kell annyira bikásnak lennie.
Szegény családban született São Paulo külvárosában, ma Michelin-csillagos éttermeket vezet.
Felújított templom, takaros plébánia, új közösségi ház, tenisz- és strandröplabdapálya, karám a birkáknak. A biokertészetnek egyelőre még csak a helyét láttuk, amikor egy borongós tavaszi napon Zala megye legnyugatibb pontjára, a határ menti Murakeresztúrra látogattunk.
Cserna-Szabó András 1997 óta rendszeresen publikál novellákat, esszéket, gasztronómiai írásokat. A kortárs "gyomorirodalom" egyik legismertebb képviselője. Ha éppen nem járja az országot, akkor a magyar pacalról szóló kulináris kalandregényén dolgozik.
A ribiszke szüretelése nem túl szapora munka, de az érett bogyók szerencsére hetekig rajtamaradnak a növényen, és a ribizliszörp ígérete jótékonyan hat a lelkesedésre.
Szalay Jeromos a "három dombon" szánkózik, amit egykor Szent Márton hegyének neveztek, csak Kazinczy keresztelte át Pannonhalmának. A bencés szerzetes francia nyelvet és irodalmat tanított a harmincas évek elején. A fotó azt a derűt és bölcsességet tükrözi, ami mindig is jellemezte a testvéreket: az imádkozás mellett a zöldségtermesztésre, a szőlőművelésre, sőt a haltenyésztésre is ők tanították meg Európát. A Pannonhalmi Bencés Apátság most a szabadság mámorát éli: pincészetet, éttermet, növény
