Százéves lenne Kövi Pál
Kövi volt a gasztronómia Bartókja és egyben Puskása.
1988-ban a Magyar Konyha hasábjain megjelent írásunkkal a neves színművészre emlékezünk.
A nyári, kerti saláták jóval többek annál, mint hogy egyszerű zöldekként gondoljunk rájuk.
A Pajta titkai: Farkas Richárddal, az őriszentpéteri Pajta Bisztró séfjével beszélgettünk.
Gálakoncert a horvát - magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 30. évfordulója alkalmából.
A macis méz nem magyar találmány, de ettől eltekintve számos innováció kötődik a magyarokhoz.
Jahni Lászlót, Csécsei Lászlót és Adorjányi Máriuszt kértük fel, hogy mutassák be az ő verziójukat.
A miskolci Zip’s konyhafőnöke, Csécsei László segít irányt mutatni a kérdésben.
Olyan hangulata lesz, mintha a barátaid látnának vendégül rusztikus nyaralójukban.
Az exkluzív The Greenbrier's szálló executive chefje, Bryan Skelding a Budapesti Gazdasági Egyetemen mutatta be pár klasszikus fogásukat a diákoknak, akik aztán elkészíthették azokat a szakács felügyelete mellett.
Az On the Spot riporterei szerint néha a legváratlanabb helyeken lehet a legjobbat enni.
A tehéntúró az egyik leggyakoribb alapanyagunk. A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha tesztjén a minőségi tejtermékeket előállító kisebb és nagyobb üzemek, piacokon jelen lévő termelők túrói kerültek a zsűri asztalára.
A magyar konyha sokszínűségét nem véletlenül emlegetjük: számtalan ország befolyásolta hazánk gasztronómiáját.
A szalonna régen nemcsak a legfontosabb konyhai alapanyagok egyike volt, de sok esetben reggeli, ebéd, vacsora is. Ma már a konyhában is ritkábban kerül elő, az egészségre törekvő életmód miatt háttérbe szorult, pedig nem kell sok belőle egy-egy étel aromáinak a kiteljesítéséhez.
Az év bortermelője díjat a partiumi, ménesi borvidék meghatározó borásza, Balla Géza nyerte el. Az aradi borászt a Ceaușescu-rendszer örökségéről, a borkultúra „újraindításáról” és a megszenvedett ízekről kérdeztük.
Nem lesz szó Ady Endréről, a hajdanvolt pezsgő irodalmi életről, a Kőrös-parti (vagy Pece-parti) Párizs legendáiról, novellákban dicsőített vendégfogadókról, szállodákról és kávéházakról.
Neve fogalommá vált a globális reklámszakmában, ám a szívében magyar maradt.
Hogyan tanulta ki Berke Sándor lelkész a szakácsmesterséget?
A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha újabb közös tesztjén kolozsvári, azaz füstölt, húsos oldal-szalonnák kerültek a zsűri elé. A sertés különböző testtájaiból, különböző módszerekkel, különböző szalonnák készülnek. Az ízletes kolozsvári szalonna a legnépszerűbbek közé tartozik.
Töltve, kolozsvári módra, korhelylevesként fogyasztjuk. A hideget jól tűrő káposztafélék régóta fontos téli táplálékot jelentenek, késő ősztől tavaszig a frissen elérhető zöldségfélék zömét adják.
Kilógott a sorból. Reneszánsz, rebellis és rafinált asszony volt. Mindenhol jelen lévő és megkerülhetetlen. Még a konyhában is. Ő volt a "Helikon anyósa", gróf Bánffy Miklós szerelme, az első magyar nő, aki repülőre szállt....
A tormával hidegben, sárban kell foglalkozni – ez az első, amit megtanultunk Létavértesen, a hungarikumként számon tartott hajdúsági torma hazájában, Heit Lóránd családi kisbirtokán.
Számtalanszor halljuk: Budán lakni világnézet. Persze hogy az, hiszen diszkrét, már-már arisztokratikus bájával a világ bármelyik pontján megállná a helyét. De az egyedi izgalmak, a szaftos részletek mégis a pesti oldalon való bolyongásban rejlenek. Pest nem más, mint az Igazi Nagy Felfedezés. A VII. kerület pedig maga a lüktető történelem. Ezúttal a megújult Klauzál teret és környékét jártuk körbe.
Föld feletti virágos szárát már az ókorban használták gyógy- és fűszerként. Szaga és íze jellemzően fűszeres. A majorannából készült olaj a gyógyászatban főleg étvágygerjesztő, szélhajtó és izzasztó hatása miatt kedvelt.
Belépünk az Operaház kapuján, és már az előcsarnokban áradó jókedv és emelkedett hangulat fogad minket: táncolnak, énekelnek, hangoskodnak, civódnak, csókolóznak, esznek – és persze mindehhez isznak is rendesen. Na de mit?
Bukolikus miccssütögetés ide vagy oda, Romániában nagyon kevés helyen készítik helyben a miccset. Két vállalat fóliázott nyers miccse uralja a piacot, mindenki ezt veszi, a feketetói árusok is. A vásárban a megfáradt utazó ehet savanyúlevest, azaz csorbát vagy szárított halat, és vihet haza mézet, mézes diót, lekvárokat, gyümölcsöket, juhsajtot, ordát és természetesen pálinkát is.
Kövi Pál a XX. század második felében (a magyar konyhaművészet sötét korszakában) a verőfényes világgasztronómia egyik ünnepelt főszereplője volt, nevét itthon mégis csak kevesen ismerik. Pedig ő a magyar gasztronómia Puskása, Bartókja, Kordája (legyen az Sándor, Zoltán vagy akár Vince). Nevét mégsem viselik utcák, terek, vendéglők, vendéglátós iskolák vagy ételek. Pedig jó lenne tüzetesen megismernünk, mert még holtában is sokat tanulhatunk tőle. Mondjuk arról, hogyan kell világszínvonalú étter
A művészek mindig is szerették a hasukat. Goya lazacsteaket, Magritte almákat festett. Picasso a vallaurisi pékek négyágú kiflijét úgy helyezte az asztalra, mintha az ő megdagadt ujjai volnának. De kocsmát egyikük sem nyitott. Trombitás Tamás valószínűleg az egyetlen Munkácsy-díjas borász a világon. Most meg már vendéglős is.
Pozsony se nagy, a belváros gyalogszerrel is bebarangolható, ám a város történelmi múltja olyan tömény, mint kevés közép-kelet- európai városé. Mindig is multikulti volt, 1910-ben nyolcvanezer lakosából 42 százalék volt német, 41 magyar és 15 szlovák. Pozsonyban (Bratislava) már több mint négyszázezren laknak, a szlovákok aránya meghaladja a 90 százalékot, s tizenötezer magyar is él ebben a régi-új, kisnagy városban. Most a város legjobb helyeit mutatjuk be.
Április a könyvfesztivál hónapja. A könyvbarátoknak most is lesz mire költenie, hisz az április 23-án kezdődő fesztiválon több száz újdonság mellett gasztronómiai kiadványok kínálatából is szemezgethetnek. Most a Penna és fakanál rovatunk tavaszi ajánlását gyűjtöttük össze, nemcsak háziasszonyoknak.
A kérdés már önmagában eretnekség. Még hogy kiválasztani a számtalan remek fogás közül a legjobbat! De hát évente megválasztják a világszépét, az év autóját, a legjobb éttermeket is. Miért ne rangsorolhatnák kedvenc karácsonyi fogásaikat az olvasók?
Szakrális növény volta miatt a fűszernövények között jelentős, kitüntető irodalma van, a Biblia is gyakran említi. A gyógyászatban mind belsőleg, mind külsőleg alkalmazzák. Konyhában levesekhez, vadhúsokhoz, nyúlhoz, bárányhoz használják.
A világ legkedveltebb előétele, főétele, desszertje, sokak számára egyszerűen a napi betevő: a rizs. A fehér gabona nem csupán energiát biztosít a tömegek számára, tápanyagai más szempontból is értékesek.
Divat lett a gasztronómia. A televíziókból kifolynak a főzőműsorok, a könyvesboltok polcai rogyadoznak a szakácskönyvek súlyától, gasztrobloggerek százai zúdítják ránk receptjeiket. Penna és fakanál rovatunk ajánlását gyűjtöttük össze...
"Bárki bármit mond is, a kultúra legigazibb fellegvára nem az oskola vagy a könyvtár, hanem a kocsma" - vallja az egyetemektől hemzsegő Kolozsvár költő-kocsmárosa, Orbán János Dénes.
Medvetalpra egy Ravasz Hódot – akár ezt is kérhetnek majd szeptember 20-21-én a gasztro fesztiválra kilátogatók, ráadásul a főváros egyik legszebb útjának közepén.
Haladjon Ön is a korral, süssön Váncza sütőporral! - még ma is fújjuk az egykori reklámverset. A Váncza József által összeállított és illusztrált süteményes könyv mesébe illő módon új életre kelt.
Cserna-Szabó András 1997 óta rendszeresen publikál novellákat, esszéket, gasztronómiai írásokat. A kortárs "gyomorirodalom" egyik legismertebb képviselője. Ha éppen nem járja az országot, akkor a magyar pacalról szóló kulináris kalandregényén dolgozik.
Az ötlet már önmagában eretnekség. Még hogy kiválasztani tízet a számtalan remek magyar étek közül. De hát évente megválasztják a világszépét, az év autóját, vagy a legjobb éttermeket is. Miért ne rangsorolhatnák kedvenc fogásaikat a gyomor szerelmesei?
Fél évet töltöttünk Kolozsváron, s közben a város szerelmesei lettünk. Nem mellékesen végigettük a kincses várost - keresztbe-kasul. Most néhány helyet és arcot ajánlunk a Kolozsvárra indulók figyelmébe.
Van egy különleges magyar juhfajta, amelyről hosszú ideig semmit sem tudtunk. Pontosabban ismét van egy újabb különleges magyar juhfajta, amelyről ma már egyre többet tudunk: a gyimesi racka. Első számú szakértőjének sokan Földi Gyulát tartják.
Karácsonykor nem hiányozhat az asztalról. Töltve, kolozsvári módra, korhelylevesként fogyasztjuk. A hideget jól tűrő káposztafélék régóta fontos téli táplálékot jelentenek, késő ősztől tavaszig a frissen elérhető zöldségfélék zömét adják.
Közeledik a karácsony, így szólni illik a töltött káposztáról. Szabályos oknyomozásban kísérli meg Cserna-Szabó András író és Segal Viktor séf kideríteni, mi is ünnepeink jeles ételének, a kolozsvári töltött káposztának az eredeti receptje.
Gyerekkorában játszott Szép Ernővel, lovagolt Csortos Gyula térdén, ebédelt Einsteinnel, Greta Garbóval, szivarozott barátjával, Jorge Luis Borgesszel. Világpolgár. Neve fogalommá vált a reklámszakmában, de sohasem felejtette, honnan jött. "Egy Bródy nem felejt el magyarul!" - szokta mondogatni.
A Csík Zenekar Kecskeméten kezdett zenélni, de mára az ország legismertebb magyar népzenét játszó együttese. Népszerűségük töretlen. Csík János, a zenekar vezetője ízig vérig kiskunsági ember. Nem véletlen, hogy egyik kedvence a csipetkés babgulyás.
Egy Michelin csillagos étteremben épp úgy zajlik az élet és a munka, ahogy azt a híres séfekről szóló filmekben láttuk - mondja Katona András, aki egy éve dolgozik a londoni Galvin at Windows nevű londoni Michelin csillagos étteremben. A kolozsvári születésű fiatal szakács öt éve él a brit fővárosban, két évig a Savoyban, egy éve pedig a Hilton Park Lane szálloda éttermében dolgozik. Nyári szabadságát Budapesten töltötte, és gondoltuk kifaggatjuk, milyen az élet egy londoni fine dining étterembe
A magyar almafajták világhírűek, többnyire mégsem európai almákat vásárolunk. Pedig a Kárpát-medencéhez szokott fajták termesztése egyszerűbb lenne. Már a nevek is sokatmondóak. Bőralma, citromalma, selyemalma, jegesalma, leánycsecsű alma. Régi gyümölcsnek dicséreti.
Manapság bionak mondott, pedig csak a hagyományokat követő magyar gazdák hada kerekedik fel minden szombat reggel Budapest felé, hogy áruba bocsássa borsos árú, de garantáltan természetes portékáját.
Jókai Mór 1862-ben arra buzdított, hogy gyűjtsük össze "nemzeti eledeleinket", mielőtt végleg feledésbe merülnek. "Nem szabadna a magyar konyhát pusztulni hagyni! - írja később Mikszáth Kálmán is. - Pusztuljon a gentry, a szűzdohány, de az ősételek maradjanak."
A közelmúltban internetes közvélemény-kutatás zajlott, mely azt volt hivatott kideríteni, melyik Magyarország kedvenc étele. A legtöbb szavazat az Újházi-tyúkhúslevesre érkezett. Meglepően jó eredmény ez egy olyan fogástól, ami tulajdonképpen nem is létezik. De ne szaladjunk ennyire előre.
Gálakoncert a horvát - magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 30. évfordulója alkalmából.
Olyan hangulata lesz, mintha a barátaid látnának vendégül rusztikus nyaralójukban.
Egy Michelin csillagos étteremben épp úgy zajlik az élet és a munka, ahogy azt a híres séfekről szóló filmekben láttuk - mondja Katona András, aki egy éve dolgozik a londoni Galvin at Windows nevű londoni Michelin csillagos étteremben. A kolozsvári születésű fiatal szakács öt éve él a brit fővárosban, két évig a Savoyban, egy éve pedig a Hilton Park Lane szálloda éttermében dolgozik. Nyári szabadságát Budapesten töltötte, és gondoltuk kifaggatjuk, milyen az élet egy londoni fine dining étterembe
1988-ban a Magyar Konyha hasábjain megjelent írásunkkal a neves színművészre emlékezünk.
A macis méz nem magyar találmány, de ettől eltekintve számos innováció kötődik a magyarokhoz.
Az exkluzív The Greenbrier's szálló executive chefje, Bryan Skelding a Budapesti Gazdasági Egyetemen mutatta be pár klasszikus fogásukat a diákoknak, akik aztán elkészíthették azokat a szakács felügyelete mellett.
A tehéntúró az egyik leggyakoribb alapanyagunk. A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha tesztjén a minőségi tejtermékeket előállító kisebb és nagyobb üzemek, piacokon jelen lévő termelők túrói kerültek a zsűri asztalára.
A szalonna régen nemcsak a legfontosabb konyhai alapanyagok egyike volt, de sok esetben reggeli, ebéd, vacsora is. Ma már a konyhában is ritkábban kerül elő, az egészségre törekvő életmód miatt háttérbe szorult, pedig nem kell sok belőle egy-egy étel aromáinak a kiteljesítéséhez.
Nem lesz szó Ady Endréről, a hajdanvolt pezsgő irodalmi életről, a Kőrös-parti (vagy Pece-parti) Párizs legendáiról, novellákban dicsőített vendégfogadókról, szállodákról és kávéházakról.
A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha újabb közös tesztjén kolozsvári, azaz füstölt, húsos oldal-szalonnák kerültek a zsűri elé. A sertés különböző testtájaiból, különböző módszerekkel, különböző szalonnák készülnek. Az ízletes kolozsvári szalonna a legnépszerűbbek közé tartozik.
Töltve, kolozsvári módra, korhelylevesként fogyasztjuk. A hideget jól tűrő káposztafélék régóta fontos téli táplálékot jelentenek, késő ősztől tavaszig a frissen elérhető zöldségfélék zömét adják.
Kilógott a sorból. Reneszánsz, rebellis és rafinált asszony volt. Mindenhol jelen lévő és megkerülhetetlen. Még a konyhában is. Ő volt a "Helikon anyósa", gróf Bánffy Miklós szerelme, az első magyar nő, aki repülőre szállt....
A tormával hidegben, sárban kell foglalkozni – ez az első, amit megtanultunk Létavértesen, a hungarikumként számon tartott hajdúsági torma hazájában, Heit Lóránd családi kisbirtokán.
Számtalanszor halljuk: Budán lakni világnézet. Persze hogy az, hiszen diszkrét, már-már arisztokratikus bájával a világ bármelyik pontján megállná a helyét. De az egyedi izgalmak, a szaftos részletek mégis a pesti oldalon való bolyongásban rejlenek. Pest nem más, mint az Igazi Nagy Felfedezés. A VII. kerület pedig maga a lüktető történelem. Ezúttal a megújult Klauzál teret és környékét jártuk körbe.
Föld feletti virágos szárát már az ókorban használták gyógy- és fűszerként. Szaga és íze jellemzően fűszeres. A majorannából készült olaj a gyógyászatban főleg étvágygerjesztő, szélhajtó és izzasztó hatása miatt kedvelt.
Belépünk az Operaház kapuján, és már az előcsarnokban áradó jókedv és emelkedett hangulat fogad minket: táncolnak, énekelnek, hangoskodnak, civódnak, csókolóznak, esznek – és persze mindehhez isznak is rendesen. Na de mit?
Bukolikus miccssütögetés ide vagy oda, Romániában nagyon kevés helyen készítik helyben a miccset. Két vállalat fóliázott nyers miccse uralja a piacot, mindenki ezt veszi, a feketetói árusok is. A vásárban a megfáradt utazó ehet savanyúlevest, azaz csorbát vagy szárított halat, és vihet haza mézet, mézes diót, lekvárokat, gyümölcsöket, juhsajtot, ordát és természetesen pálinkát is.
Kövi Pál a XX. század második felében (a magyar konyhaművészet sötét korszakában) a verőfényes világgasztronómia egyik ünnepelt főszereplője volt, nevét itthon mégis csak kevesen ismerik. Pedig ő a magyar gasztronómia Puskása, Bartókja, Kordája (legyen az Sándor, Zoltán vagy akár Vince). Nevét mégsem viselik utcák, terek, vendéglők, vendéglátós iskolák vagy ételek. Pedig jó lenne tüzetesen megismernünk, mert még holtában is sokat tanulhatunk tőle. Mondjuk arról, hogyan kell világszínvonalú étter
Pozsony se nagy, a belváros gyalogszerrel is bebarangolható, ám a város történelmi múltja olyan tömény, mint kevés közép-kelet- európai városé. Mindig is multikulti volt, 1910-ben nyolcvanezer lakosából 42 százalék volt német, 41 magyar és 15 szlovák. Pozsonyban (Bratislava) már több mint négyszázezren laknak, a szlovákok aránya meghaladja a 90 százalékot, s tizenötezer magyar is él ebben a régi-új, kisnagy városban. Most a város legjobb helyeit mutatjuk be.
Április a könyvfesztivál hónapja. A könyvbarátoknak most is lesz mire költenie, hisz az április 23-án kezdődő fesztiválon több száz újdonság mellett gasztronómiai kiadványok kínálatából is szemezgethetnek. Most a Penna és fakanál rovatunk tavaszi ajánlását gyűjtöttük össze, nemcsak háziasszonyoknak.
A kérdés már önmagában eretnekség. Még hogy kiválasztani a számtalan remek fogás közül a legjobbat! De hát évente megválasztják a világszépét, az év autóját, a legjobb éttermeket is. Miért ne rangsorolhatnák kedvenc karácsonyi fogásaikat az olvasók?
Szakrális növény volta miatt a fűszernövények között jelentős, kitüntető irodalma van, a Biblia is gyakran említi. A gyógyászatban mind belsőleg, mind külsőleg alkalmazzák. Konyhában levesekhez, vadhúsokhoz, nyúlhoz, bárányhoz használják.
A világ legkedveltebb előétele, főétele, desszertje, sokak számára egyszerűen a napi betevő: a rizs. A fehér gabona nem csupán energiát biztosít a tömegek számára, tápanyagai más szempontból is értékesek.
Divat lett a gasztronómia. A televíziókból kifolynak a főzőműsorok, a könyvesboltok polcai rogyadoznak a szakácskönyvek súlyától, gasztrobloggerek százai zúdítják ránk receptjeiket. Penna és fakanál rovatunk ajánlását gyűjtöttük össze...
Medvetalpra egy Ravasz Hódot – akár ezt is kérhetnek majd szeptember 20-21-én a gasztro fesztiválra kilátogatók, ráadásul a főváros egyik legszebb útjának közepén.
Haladjon Ön is a korral, süssön Váncza sütőporral! - még ma is fújjuk az egykori reklámverset. A Váncza József által összeállított és illusztrált süteményes könyv mesébe illő módon új életre kelt.
Az ötlet már önmagában eretnekség. Még hogy kiválasztani tízet a számtalan remek magyar étek közül. De hát évente megválasztják a világszépét, az év autóját, vagy a legjobb éttermeket is. Miért ne rangsorolhatnák kedvenc fogásaikat a gyomor szerelmesei?
Fél évet töltöttünk Kolozsváron, s közben a város szerelmesei lettünk. Nem mellékesen végigettük a kincses várost - keresztbe-kasul. Most néhány helyet és arcot ajánlunk a Kolozsvárra indulók figyelmébe.
Van egy különleges magyar juhfajta, amelyről hosszú ideig semmit sem tudtunk. Pontosabban ismét van egy újabb különleges magyar juhfajta, amelyről ma már egyre többet tudunk: a gyimesi racka. Első számú szakértőjének sokan Földi Gyulát tartják.
Karácsonykor nem hiányozhat az asztalról. Töltve, kolozsvári módra, korhelylevesként fogyasztjuk. A hideget jól tűrő káposztafélék régóta fontos téli táplálékot jelentenek, késő ősztől tavaszig a frissen elérhető zöldségfélék zömét adják.
Közeledik a karácsony, így szólni illik a töltött káposztáról. Szabályos oknyomozásban kísérli meg Cserna-Szabó András író és Segal Viktor séf kideríteni, mi is ünnepeink jeles ételének, a kolozsvári töltött káposztának az eredeti receptje.
A magyar almafajták világhírűek, többnyire mégsem európai almákat vásárolunk. Pedig a Kárpát-medencéhez szokott fajták termesztése egyszerűbb lenne. Már a nevek is sokatmondóak. Bőralma, citromalma, selyemalma, jegesalma, leánycsecsű alma. Régi gyümölcsnek dicséreti.
Manapság bionak mondott, pedig csak a hagyományokat követő magyar gazdák hada kerekedik fel minden szombat reggel Budapest felé, hogy áruba bocsássa borsos árú, de garantáltan természetes portékáját.
Jókai Mór 1862-ben arra buzdított, hogy gyűjtsük össze "nemzeti eledeleinket", mielőtt végleg feledésbe merülnek. "Nem szabadna a magyar konyhát pusztulni hagyni! - írja később Mikszáth Kálmán is. - Pusztuljon a gentry, a szűzdohány, de az ősételek maradjanak."
A közelmúltban internetes közvélemény-kutatás zajlott, mely azt volt hivatott kideríteni, melyik Magyarország kedvenc étele. A legtöbb szavazat az Újházi-tyúkhúslevesre érkezett. Meglepően jó eredmény ez egy olyan fogástól, ami tulajdonképpen nem is létezik. De ne szaladjunk ennyire előre.
A nyári, kerti saláták jóval többek annál, mint hogy egyszerű zöldekként gondoljunk rájuk.
A Pajta titkai: Farkas Richárddal, az őriszentpéteri Pajta Bisztró séfjével beszélgettünk.
Jahni Lászlót, Csécsei Lászlót és Adorjányi Máriuszt kértük fel, hogy mutassák be az ő verziójukat.
A miskolci Zip’s konyhafőnöke, Csécsei László segít irányt mutatni a kérdésben.
Az On the Spot riporterei szerint néha a legváratlanabb helyeken lehet a legjobbat enni.
A magyar konyha sokszínűségét nem véletlenül emlegetjük: számtalan ország befolyásolta hazánk gasztronómiáját.
Az év bortermelője díjat a partiumi, ménesi borvidék meghatározó borásza, Balla Géza nyerte el. Az aradi borászt a Ceaușescu-rendszer örökségéről, a borkultúra „újraindításáról” és a megszenvedett ízekről kérdeztük.
Neve fogalommá vált a globális reklámszakmában, ám a szívében magyar maradt.
Hogyan tanulta ki Berke Sándor lelkész a szakácsmesterséget?
A művészek mindig is szerették a hasukat. Goya lazacsteaket, Magritte almákat festett. Picasso a vallaurisi pékek négyágú kiflijét úgy helyezte az asztalra, mintha az ő megdagadt ujjai volnának. De kocsmát egyikük sem nyitott. Trombitás Tamás valószínűleg az egyetlen Munkácsy-díjas borász a világon. Most meg már vendéglős is.
"Bárki bármit mond is, a kultúra legigazibb fellegvára nem az oskola vagy a könyvtár, hanem a kocsma" - vallja az egyetemektől hemzsegő Kolozsvár költő-kocsmárosa, Orbán János Dénes.
Cserna-Szabó András 1997 óta rendszeresen publikál novellákat, esszéket, gasztronómiai írásokat. A kortárs "gyomorirodalom" egyik legismertebb képviselője. Ha éppen nem járja az országot, akkor a magyar pacalról szóló kulináris kalandregényén dolgozik.
Gyerekkorában játszott Szép Ernővel, lovagolt Csortos Gyula térdén, ebédelt Einsteinnel, Greta Garbóval, szivarozott barátjával, Jorge Luis Borgesszel. Világpolgár. Neve fogalommá vált a reklámszakmában, de sohasem felejtette, honnan jött. "Egy Bródy nem felejt el magyarul!" - szokta mondogatni.
A Csík Zenekar Kecskeméten kezdett zenélni, de mára az ország legismertebb magyar népzenét játszó együttese. Népszerűségük töretlen. Csík János, a zenekar vezetője ízig vérig kiskunsági ember. Nem véletlen, hogy egyik kedvence a csipetkés babgulyás.