A fiatalok megszólítása kulcskérdés
Lassan elfogynak a szomjas torkok.
A Spicces füge fantázianevű torta a tokaji bortól spicces.
Menyhárt Attila élménybeszámolóval egybekötött bemutatót tartott a szakmának.
Magyar versenyző még soha nem jutott be a világverseny döntőjébe.
A Pajzos Tokaj három palackos aszúválogatása az 1963-as évjáratból volt az abszolút rekorder.
Kilenc kategóriában 181 palack érkezett 89 pincészettől, 19 történelmi magyar borvidékről.
A Michelin Guide felkérésére Tóth Szilárd, a Salt séfje a londoni Frog étterem konyhafőnökével főzött.
Wolf András: egy forintot nem tettem volna rá, hogy a rakott krumplit a külföldiek megkóstolják. Tévedtem.
A kóstolókon túl a hazai élelmiszeripari és HoReCa szektor szereplőinek aSIRHA-n lesz lehetőségük csatlakozni.
Ha a hazai pezsgők csúcsát keressük, akkor a somlói Kreinbachert kell kiemelni.
A legjobb európai boros könyv díját kapta meg Ripka Gergely TokajKalauza.
Ma adták át a Vince-díjat a hazai boros szakma legkiválóbb szereplőinek.
A borkedvelők 33 alkategóriában választhatják ki kedvenc magyar boraikat.
Ha egy fogás sósabb a kelleténél, netán csípős, jó, ha van egy kis maradékcukor a borunkban.
Rekordot döntött a nevezések száma, idén 18093 tétel érkezett 56 országból.
A tradicionális magyar fajtákból készült borokat kedvelték leginkább.
A Decanter májusi száma a magyar borokkal ismerteti meg a világ borfogyasztóit.
Három sommelier-t és egy borszakértőt kérdeztünk meg arról, mit ajánlanak idén az ünnepekre.
Gluténmentesen is lehet látványos desszert az asztalon.
Az idei tréning célja az volt, hogy bemutassa az ország egy-egy régiójára jellemző ételeket.
A Zax nem annyira régen robbant be a csokoládék piacára, mint amennyire ismert és kedvelt már most a kiváló minőségű termékek rajongói körében. Aki egyszer látott vagy kóstolt már Zax bonbont, az nem felejti el: gyönyörű színeivel, vékony, roppanós csokoládéjával és krémes vagy gyümölcsös töltelékeivel már az első találkozáskor garantáltan maradandó élményt nyújt.
Legyünk bátrak, és ne féljünk letérni egy talán nem is járható útról.
…méltó régi nagy híréhez. Virágzik ugyanis a magyar pezsgőkészítés – szerte az országban egyre több borászat kezd bele a pezsgősítésbe a champagne-i metódus alapján, így várhatóan egyre több izgalmas buborékos bort ihatunk majd. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a szerteágazó sokszínűségből mivé forrhatja ki magát a valódi magyar pezsgő.
Pasztell néven működik tovább a Tama Étterem. A névváltoztatáshoz új arculat és új koncepció társul, az étterem munkáját továbbra is az olasz Nicola Portinari séf segíti, aki hazájában már két Michelin-csillagot szerzett.
A töltött sült pulyka egész napos odafigyelést igényel, de pont ez benne a szép – mondja Iain Lindsay, az Egyesült Királyság budapesti nagykövete. De mi fán terem a Boxing Day, mi a különbség pudding és puding között, és honnan szerzi a whiskyt a skót Télapó?
Az elbűvölő Dőry-kastélyból borászatot építő Béres István az IT-szektorból érkezett a pincébe, ahol igyekszik minőségbiztosítással foglalkozni: vagyis kóstolni. A szekszárdi Szent Gaál Kastély és Borház tulajdonosaként a borkészítést Posevitz Ilonára bízza, az árazást pedig édesapja egy mondatára alapozza. Egy ember, aki tudja, hogyan akar meghalni.
Belekóstoltunk a stílusos vidéki vendéglátásba Rácalmáson: a különleges levesbetéttel készült győri halászlé, a sellyei fürj legjava és savanyított almás sör sem maradhatott ki.
Az elegáns, mégis otthonos budapesti TAMA Budapest étteremben csak rá kell nézni Erdei János séf tányérjaira.
Belekóstoltunk a Gourmet Fesztiválba, hogy ajánljunk pár finom falatot és kortyot: Champagne, könnyed francia szendvics, celebspotting, borjúnyelves pájsli, lágy kakastaréj, gyönyörű bélzetű kenyér, unicum-sör, slow stifolder, üzbég plov – a teljesség igénye nélkül.
A balatonfüredi Figula Pincészet mindig is különleges embereket vonzott. Ide járt Esterházy Péter és Freund Tamás világhírű agykutató. Mihály a családi pincészetet alapító legendás édesapa tudását és jó kedvét is megörökölte. A borász nemrég kapta meg a 2019 Borászok Borásza díjat.
A modern éttermi konyha újításairól sokat hallani, a cukrászat újhulláma viszont még nem szakította át a gátat: a szakmabeliek továbbra is vallják, hogy cukortól, vajtól és zsíros tejszíntől döglik igazán a légy, de a tömeges elhízás és ételintolerancia korában akadnak azért ellenérvek is. Merre haladunk, mi a korszerű cukrászat lényege?
Palágyi Eszter, Győrffy Árpád, Bárdos Sarolta és Nagy Zoltán képviselték Magyarországot a világ egyik legjelentősebb gasztronómiai konferenciáján. A séfek, a borász és a bártender több mint kétezer néző előtt mutatta be a modern magyar gasztronómiát.
A #KoccintsAszuval kezdeményezés arra ösztönzi az ínyenceket és borkedvelőket, hogy bátran vegyék le a polcról a tokai aszút, tervezzék s építsék be az ünnepi menüsorba. Ha tanácstalanok vagyunk, hogy milyen ételek, időzítés, hőmérséklet és fogyasztási mód dukál, a legegyszerűbb, amit tehetünk: kérdezzük a borászt!
Ha Tokaj, Mád vagy Sátoraljaújhely felé vesszük az irányt, vétek lenne kihagyni a hangulatos kistelepülést, és ha már ott vagyunk, mindenképp térjünk be a tállyai Zsadányi Pincészethez is. Az egyik tulajdonossal, Árendás Eszterrel beszélgettünk.
Ritka sikert ért el a hazai kulinária 1931-ben: magyar díszebédet („déjeuner”) adtak a gasztronómia fővárosában, Párizsban. A „reklámlakomát” a magyar konyhaművészet egyik főpapjának, Gundel Károlynak a nevével fémjelezték. Ő azonban nem vett részt az akcióban. Sőt, utólag kikelt a „túltejtermékezett” és „dilettáns” menüsor ellen. Jó nagy kalamajka lett az ügyből. Még a francia meghívók is beszálltak a sajtóvitába.
A sertéshús finom, és a modern táplálkozási irányelvek szerint is érdemes disznóból készült fogásokat enni. A malachús fontos – többek között – az agy és az idegrendszer fejlődéséhez, és a zsírjától sem kell annyira félni, ahogy azt korábban gondoltuk. Ráadásul kiváló ételek készíthetők belőle az ünnepi asztalra is.
A Magyar Vendéglátók Ipartestülete idén hetedik alkalommal rendezi meg évzáró Gáláját, melyen a 170 éve született Dobos C. Józsefre emlékeznek. Az ő 1881-ben kiadott Magyar-francia szakácskönyve alapján, az abban szereplő ételeket modernizálva és újragondolva alkotja meg a gálaebéd menüsorát a felkért séf-csapat.
Alig fogyaszt alkoholt, mégis az egyik legelismertebb egri borász, aki szerint az a bor, amelyért imádkoznak, megszentelődik. Lőrincz György 2009-ben az Év Bortermelője volt. Most egy legenda újjászületésénél bábáskodik. Szerinte egy mai bikavérnek már nem kell annyira bikásnak lennie.
Szinte elképzelhetetlen az ünnepi asztal valamilyen természetes édes bor nélkül, legyen az aszú, szamorodni, késői szüret vagy jégbor. A felsorolt desszertborok különbözőképpen készülnek, de ami biztosan közös bennük: természetesen édesek, s ha jól sikerülnek, koncentráltan gyümölcsösek, illatosak, gazdagok.
Gyógyhatása mellett is lehet érvelni, de az élvezeti értéke magáért beszél - vallja az aszúról Regéczy-Béres Melinda a Béres Szőlőbirtok ügyvezető igazgatója. Magyarország legszebb szőlőbirtokának dűlőiben jártunk.
Visegrádon, Gullner Gyula szakácsfejedelem birodalmában jártunk.
Egészen sajátos módon gondolkodik Tokajról. Számára nem annyira a furmint mint fajtanév a fontos, inkább a márkanévre helyezi a hangsúlyt. A fő kérdés, hogy jut el a tokaji aszú a világ ezer legjobb éttermébe. Bacsó András, a Vega Sicilia tulajdonában lévő Oremus pincészet borász-igazgatója idén elnyerte a Borászok Borásza díjat is.
Egyszer elzarándokolt a Himalájába, és hatputtonyos tokaji aszúval ünnepelte, hogy feljutott a csúcsra. Nála a borkészítés valóban kézműves, a személyes jelenlét a leghathatósabb eszköze. Hisz a száraz furmintban, de Tokaj jövőjét szerinte a múltjára kellene építeni: a késői szüretelésű borokra, az édes szamorodnira és persze az aszúra. Homonna Attilánál jártunk Erdőbényén.
A karácsony az év egyetlen napja, amikor hal kerül sok magyar ember asztalára. A ponty helyett ma már a lazac a sláger, és a tengeri halak az éttermekből is kiszorítják az édesvízieket. A halpultban némi odafigyeléssel fel lehet ismerni a valóban friss halat, sok étteremben viszont csak a rendelés után derül ki, hogy a fogas valójában nílusi sügér.
Tokaj-Hegyalja méreténél és borainak egyedi karakterénél fogva kiemelkedik hazánk borvidékei közül. A mostanában sokat emlegetett nemzetközi márkaépítés mellett fontos, hogy a hazai fogyasztók is tisztában legyenek azzal, milyen forradalmi változások zajlottak le a borvidéken az utóbbi két évtizedben.
Az elmúlt bő harminc év összegzésére kértük az ismerősei által Bokszinak becézett Bock Józsefet, de a 66 éves borász korát meghazudtoló lendülettel inkább a jövőt tervezi, mint hogy a múltról merengjen. Megtudtuk tőle, mit ért el ő maga és a borvidék és miért nyitnak a gyümölcsösebb nedűk felé.
Kürtőskalács-, Gőzgombóc-, Méz-, Csipkebogyó-, Halfesztivál. És akkor még nem beszéltünk a szüreti felvonulásokról, az olaszrizling ünnepéről. Október a fesztiválok ideje.
A tokaji borászok közül kevesen jöttek még rá, hogy jó sajt nélkül nincs jó borvidék, pedig egyre több helyi kézműves sajttól roskadoznak a hegyaljai termelői piac asztalai. Jól megférnek mellettük...
Három nagy tokaji pince indításánál bábáskodott, igazán nagyot azonban kis családi pincéjével alkotott. Demeter Zoltán nem lobbizik nagy borászati szervezetekben, mégis az egyik legfontosabb véleményformáló Tokaj-Hegyalján.
Idén szigorúbb elbírálásban részesültek a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegyre pályázó termékek. A nyertesek között a Tokaji Borecet Manufaktúra is megtalálható.
Tűz és jég, hegy és víz, vörös és fehér. Eger híres vörösborai és Badacsony selymes fehérborai, az északi hegyek lankái és a nagy tó hullámai randevúznak a Borvacsora következő adásában, az M1 műsorán.
Ha Sopron, akkor kékfrankos. Kevés borvidék van ennyire összekapcsolódva egy szőlőfajtával, de Sopron neve egybeforrt a kékfrankossal, olyannyira, hogy még helyi pénz is született belőle, a kékfrank. Így igazságos, hiszen a legenda szerint a kékfrankost egykor a pénzről nevezték el, most tehát a borról neveznek el pénzt. Sopronnal folytatódik a Borvacsora az M1-en.
Világbajnokság, Rimini, 4. hely. Az év fagylaltja, 2003. Fagylaltverseny, aranyérem, 2008. Nem sok cukrászda van Magyarországon, ahol efféle cédulák tűzdelik a hatvan-hetven-féle fagyitól roskadozó fagylaltpultot. A Vári cukrászda Rákosszentmihályon ilyen.
Villány egy kis magyar mediterránum. Ez az ország legdélebbi vidéke, itt érleli a legtöbb napfény a szőlőket, itt készülnek a testes, zamatgazdag vörösborok. Talán azt is mondhatjuk, hogy Villány az a vörösboroknak, ami Tokaj a fehéreknek. Erről beszélget a műsorvezető Kovács „Kokó” István vendégeivel, Gere Attilával, Hajnóczy Somával és Bodrogi Gyulával az M1 képernyőjén.
Augusztustól újra látható az M1 műsorán a Borvacsora, amelyben a magyar borrégiókat mutatják be, boraikkal, ételeikkel, helyi jellegzetességeikkel. A műsorvezető és a meghívott vendégek egy-egy remek bor és hozzájuk illő, a vidék termékeit bemutató fogások mellett beszélgetnek borról és életről.
A tokaji az egyetlen magyar bor, amely a történelem folyamán beleszólt és a jövőben is beleszólhat a világ borképének formálásába. A tokaji borászok mellett pedig egyre több kézműves termék tűnik fel a Hegyaljai piacon.
Andrásy szilva, duránci szilva, húsos szilva, lószemű szilva, nemtudom szilva. A magyar szilvafajtáknak nemcsak száma, hanem elnevezése is végtelen. Az őszi szilvalekvár főzés pedig a keleti és a nyugati országrészen is régi hagyomány. Üstben, egy egész napon át kevergetve, cukor nélkül.
A Magyar Konyha Magazin 2012. áprilisában szakmai tréninget szervezett a Külügyminisztérium európai külképviseletein szakács munkakörben dolgozó munkatársak számára.
A Magyar Konyha Magazin 2012. áprilisában szakmai tréninget szervezett a Külügyminisztérium európai külképviseletein szakács munkakörben dolgozó munkatársak számára.
Tokaji Aszú, Szent Mauríciusz Monostor gyógynövényes likőrje, cigánymeggy, búzasör. Csak néhány összetevő, amellyel a Pelle-Molnár házaspár ízesíti a bonbonokat. Interjú Pelle Krisztina kézműves bonbon készítővel.
A nyár közeledtével felidéztük a fagylalt történetét, majd feltérképeztük, a fővárosban és környékén hol érdemes áldoznia az édességek jeges oltárán a túlcukrozott tömegjégkrém helyett kiváló alapanyagokból főzött, kézműves fagyikra vágyóknak. Körkép a gorgonzolafagyitól a tokaji aszús mazsoláig.
A Spicces füge fantázianevű torta a tokaji bortól spicces.
Magyar versenyző még soha nem jutott be a világverseny döntőjébe.
A Pajzos Tokaj három palackos aszúválogatása az 1963-as évjáratból volt az abszolút rekorder.
Kilenc kategóriában 181 palack érkezett 89 pincészettől, 19 történelmi magyar borvidékről.
A legjobb európai boros könyv díját kapta meg Ripka Gergely TokajKalauza.
Ma adták át a Vince-díjat a hazai boros szakma legkiválóbb szereplőinek.
A borkedvelők 33 alkategóriában választhatják ki kedvenc magyar boraikat.
Rekordot döntött a nevezések száma, idén 18093 tétel érkezett 56 országból.
A tradicionális magyar fajtákból készült borokat kedvelték leginkább.
Menyhárt Attila élménybeszámolóval egybekötött bemutatót tartott a szakmának.
A kóstolókon túl a hazai élelmiszeripari és HoReCa szektor szereplőinek aSIRHA-n lesz lehetőségük csatlakozni.
Ha egy fogás sósabb a kelleténél, netán csípős, jó, ha van egy kis maradékcukor a borunkban.
Három sommelier-t és egy borszakértőt kérdeztünk meg arról, mit ajánlanak idén az ünnepekre.
Az idei tréning célja az volt, hogy bemutassa az ország egy-egy régiójára jellemző ételeket.
A Zax nem annyira régen robbant be a csokoládék piacára, mint amennyire ismert és kedvelt már most a kiváló minőségű termékek rajongói körében. Aki egyszer látott vagy kóstolt már Zax bonbont, az nem felejti el: gyönyörű színeivel, vékony, roppanós csokoládéjával és krémes vagy gyümölcsös töltelékeivel már az első találkozáskor garantáltan maradandó élményt nyújt.
Legyünk bátrak, és ne féljünk letérni egy talán nem is járható útról.
…méltó régi nagy híréhez. Virágzik ugyanis a magyar pezsgőkészítés – szerte az országban egyre több borászat kezd bele a pezsgősítésbe a champagne-i metódus alapján, így várhatóan egyre több izgalmas buborékos bort ihatunk majd. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a szerteágazó sokszínűségből mivé forrhatja ki magát a valódi magyar pezsgő.
Pasztell néven működik tovább a Tama Étterem. A névváltoztatáshoz új arculat és új koncepció társul, az étterem munkáját továbbra is az olasz Nicola Portinari séf segíti, aki hazájában már két Michelin-csillagot szerzett.
A töltött sült pulyka egész napos odafigyelést igényel, de pont ez benne a szép – mondja Iain Lindsay, az Egyesült Királyság budapesti nagykövete. De mi fán terem a Boxing Day, mi a különbség pudding és puding között, és honnan szerzi a whiskyt a skót Télapó?
Belekóstoltunk a stílusos vidéki vendéglátásba Rácalmáson: a különleges levesbetéttel készült győri halászlé, a sellyei fürj legjava és savanyított almás sör sem maradhatott ki.
Belekóstoltunk a Gourmet Fesztiválba, hogy ajánljunk pár finom falatot és kortyot: Champagne, könnyed francia szendvics, celebspotting, borjúnyelves pájsli, lágy kakastaréj, gyönyörű bélzetű kenyér, unicum-sör, slow stifolder, üzbég plov – a teljesség igénye nélkül.
A modern éttermi konyha újításairól sokat hallani, a cukrászat újhulláma viszont még nem szakította át a gátat: a szakmabeliek továbbra is vallják, hogy cukortól, vajtól és zsíros tejszíntől döglik igazán a légy, de a tömeges elhízás és ételintolerancia korában akadnak azért ellenérvek is. Merre haladunk, mi a korszerű cukrászat lényege?
A #KoccintsAszuval kezdeményezés arra ösztönzi az ínyenceket és borkedvelőket, hogy bátran vegyék le a polcról a tokai aszút, tervezzék s építsék be az ünnepi menüsorba. Ha tanácstalanok vagyunk, hogy milyen ételek, időzítés, hőmérséklet és fogyasztási mód dukál, a legegyszerűbb, amit tehetünk: kérdezzük a borászt!
Ha Tokaj, Mád vagy Sátoraljaújhely felé vesszük az irányt, vétek lenne kihagyni a hangulatos kistelepülést, és ha már ott vagyunk, mindenképp térjünk be a tállyai Zsadányi Pincészethez is. Az egyik tulajdonossal, Árendás Eszterrel beszélgettünk.
Ritka sikert ért el a hazai kulinária 1931-ben: magyar díszebédet („déjeuner”) adtak a gasztronómia fővárosában, Párizsban. A „reklámlakomát” a magyar konyhaművészet egyik főpapjának, Gundel Károlynak a nevével fémjelezték. Ő azonban nem vett részt az akcióban. Sőt, utólag kikelt a „túltejtermékezett” és „dilettáns” menüsor ellen. Jó nagy kalamajka lett az ügyből. Még a francia meghívók is beszálltak a sajtóvitába.
A sertéshús finom, és a modern táplálkozási irányelvek szerint is érdemes disznóból készült fogásokat enni. A malachús fontos – többek között – az agy és az idegrendszer fejlődéséhez, és a zsírjától sem kell annyira félni, ahogy azt korábban gondoltuk. Ráadásul kiváló ételek készíthetők belőle az ünnepi asztalra is.
A Magyar Vendéglátók Ipartestülete idén hetedik alkalommal rendezi meg évzáró Gáláját, melyen a 170 éve született Dobos C. Józsefre emlékeznek. Az ő 1881-ben kiadott Magyar-francia szakácskönyve alapján, az abban szereplő ételeket modernizálva és újragondolva alkotja meg a gálaebéd menüsorát a felkért séf-csapat.
Szinte elképzelhetetlen az ünnepi asztal valamilyen természetes édes bor nélkül, legyen az aszú, szamorodni, késői szüret vagy jégbor. A felsorolt desszertborok különbözőképpen készülnek, de ami biztosan közös bennük: természetesen édesek, s ha jól sikerülnek, koncentráltan gyümölcsösek, illatosak, gazdagok.
A karácsony az év egyetlen napja, amikor hal kerül sok magyar ember asztalára. A ponty helyett ma már a lazac a sláger, és a tengeri halak az éttermekből is kiszorítják az édesvízieket. A halpultban némi odafigyeléssel fel lehet ismerni a valóban friss halat, sok étteremben viszont csak a rendelés után derül ki, hogy a fogas valójában nílusi sügér.
Kürtőskalács-, Gőzgombóc-, Méz-, Csipkebogyó-, Halfesztivál. És akkor még nem beszéltünk a szüreti felvonulásokról, az olaszrizling ünnepéről. Október a fesztiválok ideje.
A tokaji borászok közül kevesen jöttek még rá, hogy jó sajt nélkül nincs jó borvidék, pedig egyre több helyi kézműves sajttól roskadoznak a hegyaljai termelői piac asztalai. Jól megférnek mellettük...
Három nagy tokaji pince indításánál bábáskodott, igazán nagyot azonban kis családi pincéjével alkotott. Demeter Zoltán nem lobbizik nagy borászati szervezetekben, mégis az egyik legfontosabb véleményformáló Tokaj-Hegyalján.
Idén szigorúbb elbírálásban részesültek a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegyre pályázó termékek. A nyertesek között a Tokaji Borecet Manufaktúra is megtalálható.
Tűz és jég, hegy és víz, vörös és fehér. Eger híres vörösborai és Badacsony selymes fehérborai, az északi hegyek lankái és a nagy tó hullámai randevúznak a Borvacsora következő adásában, az M1 műsorán.
Ha Sopron, akkor kékfrankos. Kevés borvidék van ennyire összekapcsolódva egy szőlőfajtával, de Sopron neve egybeforrt a kékfrankossal, olyannyira, hogy még helyi pénz is született belőle, a kékfrank. Így igazságos, hiszen a legenda szerint a kékfrankost egykor a pénzről nevezték el, most tehát a borról neveznek el pénzt. Sopronnal folytatódik a Borvacsora az M1-en.
Világbajnokság, Rimini, 4. hely. Az év fagylaltja, 2003. Fagylaltverseny, aranyérem, 2008. Nem sok cukrászda van Magyarországon, ahol efféle cédulák tűzdelik a hatvan-hetven-féle fagyitól roskadozó fagylaltpultot. A Vári cukrászda Rákosszentmihályon ilyen.
Villány egy kis magyar mediterránum. Ez az ország legdélebbi vidéke, itt érleli a legtöbb napfény a szőlőket, itt készülnek a testes, zamatgazdag vörösborok. Talán azt is mondhatjuk, hogy Villány az a vörösboroknak, ami Tokaj a fehéreknek. Erről beszélget a műsorvezető Kovács „Kokó” István vendégeivel, Gere Attilával, Hajnóczy Somával és Bodrogi Gyulával az M1 képernyőjén.
Augusztustól újra látható az M1 műsorán a Borvacsora, amelyben a magyar borrégiókat mutatják be, boraikkal, ételeikkel, helyi jellegzetességeikkel. A műsorvezető és a meghívott vendégek egy-egy remek bor és hozzájuk illő, a vidék termékeit bemutató fogások mellett beszélgetnek borról és életről.
A tokaji az egyetlen magyar bor, amely a történelem folyamán beleszólt és a jövőben is beleszólhat a világ borképének formálásába. A tokaji borászok mellett pedig egyre több kézműves termék tűnik fel a Hegyaljai piacon.
Andrásy szilva, duránci szilva, húsos szilva, lószemű szilva, nemtudom szilva. A magyar szilvafajtáknak nemcsak száma, hanem elnevezése is végtelen. Az őszi szilvalekvár főzés pedig a keleti és a nyugati országrészen is régi hagyomány. Üstben, egy egész napon át kevergetve, cukor nélkül.
A Magyar Konyha Magazin 2012. áprilisában szakmai tréninget szervezett a Külügyminisztérium európai külképviseletein szakács munkakörben dolgozó munkatársak számára.
A Magyar Konyha Magazin 2012. áprilisában szakmai tréninget szervezett a Külügyminisztérium európai külképviseletein szakács munkakörben dolgozó munkatársak számára.
Tokaji Aszú, Szent Mauríciusz Monostor gyógynövényes likőrje, cigánymeggy, búzasör. Csak néhány összetevő, amellyel a Pelle-Molnár házaspár ízesíti a bonbonokat. Interjú Pelle Krisztina kézműves bonbon készítővel.
A nyár közeledtével felidéztük a fagylalt történetét, majd feltérképeztük, a fővárosban és környékén hol érdemes áldoznia az édességek jeges oltárán a túlcukrozott tömegjégkrém helyett kiváló alapanyagokból főzött, kézműves fagyikra vágyóknak. Körkép a gorgonzolafagyitól a tokaji aszús mazsoláig.
A Michelin Guide felkérésére Tóth Szilárd, a Salt séfje a londoni Frog étterem konyhafőnökével főzött.
Wolf András: egy forintot nem tettem volna rá, hogy a rakott krumplit a külföldiek megkóstolják. Tévedtem.
Ha a hazai pezsgők csúcsát keressük, akkor a somlói Kreinbachert kell kiemelni.
Gluténmentesen is lehet látványos desszert az asztalon.
Az elbűvölő Dőry-kastélyból borászatot építő Béres István az IT-szektorból érkezett a pincébe, ahol igyekszik minőségbiztosítással foglalkozni: vagyis kóstolni. A szekszárdi Szent Gaál Kastély és Borház tulajdonosaként a borkészítést Posevitz Ilonára bízza, az árazást pedig édesapja egy mondatára alapozza. Egy ember, aki tudja, hogyan akar meghalni.
Az elegáns, mégis otthonos budapesti TAMA Budapest étteremben csak rá kell nézni Erdei János séf tányérjaira.
A balatonfüredi Figula Pincészet mindig is különleges embereket vonzott. Ide járt Esterházy Péter és Freund Tamás világhírű agykutató. Mihály a családi pincészetet alapító legendás édesapa tudását és jó kedvét is megörökölte. A borász nemrég kapta meg a 2019 Borászok Borásza díjat.
Alig fogyaszt alkoholt, mégis az egyik legelismertebb egri borász, aki szerint az a bor, amelyért imádkoznak, megszentelődik. Lőrincz György 2009-ben az Év Bortermelője volt. Most egy legenda újjászületésénél bábáskodik. Szerinte egy mai bikavérnek már nem kell annyira bikásnak lennie.
Gyógyhatása mellett is lehet érvelni, de az élvezeti értéke magáért beszél - vallja az aszúról Regéczy-Béres Melinda a Béres Szőlőbirtok ügyvezető igazgatója. Magyarország legszebb szőlőbirtokának dűlőiben jártunk.
Visegrádon, Gullner Gyula szakácsfejedelem birodalmában jártunk.
Egészen sajátos módon gondolkodik Tokajról. Számára nem annyira a furmint mint fajtanév a fontos, inkább a márkanévre helyezi a hangsúlyt. A fő kérdés, hogy jut el a tokaji aszú a világ ezer legjobb éttermébe. Bacsó András, a Vega Sicilia tulajdonában lévő Oremus pincészet borász-igazgatója idén elnyerte a Borászok Borásza díjat is.
Egyszer elzarándokolt a Himalájába, és hatputtonyos tokaji aszúval ünnepelte, hogy feljutott a csúcsra. Nála a borkészítés valóban kézműves, a személyes jelenlét a leghathatósabb eszköze. Hisz a száraz furmintban, de Tokaj jövőjét szerinte a múltjára kellene építeni: a késői szüretelésű borokra, az édes szamorodnira és persze az aszúra. Homonna Attilánál jártunk Erdőbényén.
Tokaj-Hegyalja méreténél és borainak egyedi karakterénél fogva kiemelkedik hazánk borvidékei közül. A mostanában sokat emlegetett nemzetközi márkaépítés mellett fontos, hogy a hazai fogyasztók is tisztában legyenek azzal, milyen forradalmi változások zajlottak le a borvidéken az utóbbi két évtizedben.
Az elmúlt bő harminc év összegzésére kértük az ismerősei által Bokszinak becézett Bock Józsefet, de a 66 éves borász korát meghazudtoló lendülettel inkább a jövőt tervezi, mint hogy a múltról merengjen. Megtudtuk tőle, mit ért el ő maga és a borvidék és miért nyitnak a gyümölcsösebb nedűk felé.